Nemzeti Ujság, 1925. január (7. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-25 / 20. szám
18 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1920 január 13. SZÍNHÁZ, bűvészet Ezüstlakodalom A Vígszínház mai újdonsága Kiváncsian fürkészéssel vetettem fölagamnak a kérdést: miért tetszik nekem s a voltaképpen gyönge darab?! A fóréka kitóduló közönségének ajkáról fölangzó sóhajtás: „Hja, ilyen az élet!“ — megadta a feleletet töprengésemnek. A hjan — indulatszócska fontos, mert kitsnos mellékizt ad a megállapításnak, aztz árnyalatát a triviális életbölcseletnek, mellyet hétköznapi esemény vált ki beölünk. A realizmus a maga nagyvonalú teredhetetlenségével végzetes szenvedéekhez, reprezentáns jellemekhez nyúl és ám egyszer — mint például Zolánál ész irány sok más kiválóságánál — végül is jelképes magaslatra emelkedik. Egészen másképpen vagyunk az Ezüstlakodalom embereivel, akikhez Paul Géraldy, a finom francia szerző, hív vendégségbe. Egy család tagjairól van szó, se nem jó, se nem rossz emberekről, csupa ártalmatlanság, gyarlóság, önzés, de jóság és önzetlenség is. De sem az erények, sem a hibák nem fontosak, tudja Isten, valahogyan a jelentőség gyökere nélkül valók, a banálisak. Persze, ez nem jelenti azt, mintha a darab egyetemes tükörképe lenne az életnek. Mert igaz ugyan, hogy szülők és gyermekek között örök idők óta bizonyos lelki űr tátong, valamint nyilvánvaló a fiatalság önzése. Annyira lelketlen azonban mégis ritkán szokott lenni szüleivel szemben a csemete, amint azt Géraldy állítja elénk. Maga a darab rajza azonban a hétköznapi igazság erejével hat, minden mélyebb jelentőség nélkül, mint valami irodalmi, avagy mondjuk, akár költői tükörképe a trivialitásnak. Ez a — bár csak fölületes — igazság az egyik oka annak, amiért a gyönge mű tetszik, — a másik oka a mesterségbeli résznek ízléses és jóhiszemű mivolta, Géraldy az élet értelme helyett csupán az élet tényeit nyújtja, látszólagos szándéktalansággal, de alapjában irányzatos ellentéteket hajszolván. Művészi tökélyről az élet ábrázolásában tehát szó se lehet, amű inkább úgy hat, mint az előkészítő szénrajz a vásznon, amelyet nem tett elevenné 47 alkotó ecset színhatalma. De a rajz kontúrokat mutat, ha nem is mélyül el költészetté és az egész művön végigömlik valami meghatározhatatlan parfümje az ízlésbeli előkelőségnek, a jóállású frakk alatt borongó mélabúnak, egyszóval: választékossága egy olyan írónak, akinek a lelke is szalonéletet él. Az Ezüstlakodalomról nem mondhatjuk a műremekről szóló legnagyobb elismerést, hogy: „Ez az élet!“ Csak fölsóhajthatunk, könnyű bánatossággal, cinikus megadással, szívünk megrendülése nélkül amúgy vállvonogatva: „Hja, ilyen az Met!“ Mert más az egyetemes igazság. És más a vulgáris igazság. Az első a művészi megoldás eredménye, a másik mint konstatálás avagy diagnózis csupán beletörődést — hja! — hozhat. A mélységes hatás, amelyet a mű előadása a Vígszínházban keltett, jórészt a színművészet ajándéka a szerző számára. Varsányi Irén asszony, az anya személyesítője, akinek sorsa teszi ki a darabot, mintegy félretolva a kulisszákat, egy darab életet varázsol a színpadra. Ebben a városban, ahol a levantei férfi-izlés naptárszámítása divik, ez a drága asszony, aki szép és fiatal ott és akkor, ahol és amikor csak akar, mint szolgálóleánya a színpadnak, hiúságot nem ismervén, öregedő tudott lenni kegyetlenül öregedő, hogy tökéletesen játszhassa meg az aszszonyi sorsot. Mit mondjak olyasmiről, ami már nem színház?! Csak annyit, hogy valamennyien, akiknek ideáljait bepiszkította az élet, valahogyan mint jobb emberek távoztunk, mert a női tragikum nagy tomácsolója ismét megtanított a nő tiszteletére. Ez már nem reprodukció, hanem a színművészet alkotó munkája. Egy öntésből való alakítást nyújtott Gombaszögi Frida asszony is, akinek immáron tudatos leszűrődöttsége biztos mérséklettel csupán a lényegesre szorítkozik, eltüntetvén a technika nyomait; csupán külső megjelenésének dúsgazdagsága állott ellentétben játékának klasszikus mértéktudásával, nemkülönben a mű polgári környezetével is. Kürti József monumentális művészete presztízst és gyarapodást jelent minden este a színháznak, ahol fellép. Dénes György rokonszenves fiatalsága olyasvalamivel párosul, ami mostanság ritkaságszámba megy, urifiú tud lenni, akin meglátszik a jó gyerekszoba. Szívből kívánom Orsolya Erzsébetnek, e tehetséges és bátor leánynak, aki nemcsak hogy megmentette az utolsó előtti másodpercben az előadást, de pompásan beleilleszkedett a vígszínházi együttesbe, hogy ne tapasztaljon hálátlanságot a színház részéről. Bródy Pál rendezőnek- ahogy mondani szokták a színháznál: — „fekszik“ az ilyen halk, csupán alsó áramlataiban erős indulatokat feszítő munka. Az előadás meg is felel az Ezüstlakodalom szellemének és bizonyára egyre összhangzatosabb is lesz. Az orosz darabok óta nem volt ilyen szép előadása a Vígszínháznak, noha még vannak helyek, ahol az intimitás ellenére kibeszélnek a közönség számára és nem önmaguknak. Kikitó és az író intenciója ellen is való a fiatalok önzésének kemény aláhúzása. Ezek a fiatalok a darabban naivul önzőek, anélkül, hogy tudnák ellenben úgy játsszák meg őket, mintha ügyetlen zavarral akarnák amúgy felületesen elpalástolni szívtelenségüket, így aztán önzésük a neveletlenségnek is hat, ami igen rosszízűvé tesz egyes jeleneteket. Salgó Ernő, a darab fordítója, olyan művésze a szónak, de rangra nézve is azok közül az írók közül való, akiknek leírt szavát a legpontosabban respektálnia kell a (Gly I-n.) — Szinyei-emlékünnep. Február 2-án, hétfőn Szinyei Merse Pál halálának ötödik évfordulóján, mint minden esztendőben, a Szinyei Társaság emlékünnepet rendez délután 6 órakor a Magyar Tudományos Akadémiában. Itt hirdetik ki a tagválasztás eredményét, valamint felolvassák a díjak odaítéléséről szóló jelen-tést. A beszámolók után Meiler Simon rendes tag Szinyei a müeheni akadémián cíímnel fog felolvasni. Érdeklődőket szívesen látnak. A szokásos Szinyei-lakomát február 3-án este tartják. A lakomán a Szinyei-serleggel kezében Molnár Géza fog beszélni. — Basch Árpád kollektív kiállítása a Nemzeti Szalonban. Vasárnap délelőtt nyílik meg Basch Árpád kollektív kiállítása, amely hű képet ad a*jeles művész egész munkásságáról. Basch Árpád régi érdemes munkája a magyar, képzőművé-.szetnek, akit főleg mint finom-és-ötletes grafikust, nagy dekoratív érzékű illusztrátort ismer a nagyközönség. Ezen a kiállításon azonban nemcsak grafikáival van képviselve, hanem nagyszabású olajfestményekkel is, amelyek szintén nagy rajztudású, finom színérzékű és biztos kompozíciójú művészt revelálnak. Elsősorban IV. Károly király és Zita királyné arcképét kell olajfestményei közül kiemelnünk, amelyek nagy műgonddal készült árnyalati finomságokban gazdag portrék. Igen szépek hangulatos tájképei és sikerült meleg színharmóniákat adó akvarelljei. — Dalestély. Vitéz Solymossy Jánosáé Wolff Jutő, akinek már a múlt évben is szép sikerei voltak, tegnap ária- és dalestét rendezett a Zeneakadémián. A széphangú és jóelőadású énekművésznő meglepő haladást mutatott. Nagy sikerrel adott elő Haendel, Verdi, Schuberth, Brahms és Streimánnékát. — A Comedia a Sasfiók háromszázadik előadásáról. A Comedia, ez a magas színvonalú, párisi színházi napilap igen szép cikk keretében méltatja a Sasfiók háromszázadi!ő előadását a Magyar Színházban, megemlékezik a jubiláns előadás fényes külsőségeiről, amelyen de Robien gróf vezetésével a budapesti francia követsége képviseltette magát. Elismeréssel szól az előadásról, különösen Törzs művészi játékáról a darab címszerepben. Kiemelte azonkívül Körmendy Z. Molnár és Tarnay alakítását , közölte Törzs arcképét a Sasfiók maszkjában. — Kőszegi, a nő Usz Irén szavaló cetje. Ma este tartotta meg Kőszeghyné Usz Irén szavalóestjét a Zeneakadémia termében. Kőszéthyné igen tehetséges, nagy skálájú drámai erőt és halk finomságokat egyforma tökéletességgel kifejező művésznő. Műsorát igen ügyesen állította össze, úgy hogy tehetségének minden oldalát csillogtathatta. A közönség minden szám után lelkes tapsokkal jutalmazta a tehetséges művésznőt. A műsort Palló Imrének, az Operaház tagjának néhány igazán szépen előadott énekszáma egészítette ki. — Gáspár Jenő költői estje február elsején lesz a Zeneakadémián. A tehetséges fiatal költő, a Petőfi Társaság tagja, verseset fog felolvasni. Közreműködik még a műsorban tibai Takács Erzsébet zongoraművésznő, Kollár János lovag operaénekes és Karácsonyi István, az Operaház karmestere, aki az énekszámokat zongorán kíséri. Be akarták tiltani Aradon a Nótás kapitányt, Farkas Imre nagyszerű operettjét, a Nótás kapitányt, amely több mint száz előadást ért meg a Fővárosi Operettszínházban, már megszállott területen játsszák , legutóbb Aradon adták elő. Azonban Andrescu rendőrkapitány előterjesztést tett, hogy a több erdélyi városban nagy sikerrel színre került darab előadását Aradon tiltsák be, mert irredenta irányzatú. Bár Aradon a darab átment az előzetes cenzúrán és háromszor színre is került, a rendőrkapitány újabb bizottságot kért az irredentizmussal vádolt darab felülvizsgálására, a bizottság azonban a rendőrkapitány vádját nem tette magáévá. — Egyházi hangverseny. A Budai Evangélikus Szövetség a várbei evang. templomban vasárnap délután 11 órakor kiváló művészek és a vegyeskar közreműködésével norvég-estet rendez, mely az északi egyház zenekörtészet jellegze és szépségű termékeit adják elő. A templomot fűtik. Jegyek 10—20.000 koronáig a helyszínen válthatók. — A kolozsvári Magyar Színház Bukarestben. A kolozsvári Magyar Színház együttese ma háromnapi vendégszereplésre Bukarestbe érkezett. A bukaresti magyarság lelkes előkészületeket tesz a vállakozás anyagi sikerének érdekében, de román művészeti körökben is érdeklődéssé néznek az előadások elé. A vendégszereplések során Móricz Zsigmond, Jorga Miklós, azonkívül Caragiale és Moliére darabjai kerülnek színre, végül pedig Lengyel Menyhért „Antoniá“-ja. A színház együtteséből többek között Janovich Jenő, Lacikó Aranka, Pór Lili, Szentgyörgyi István, Hoykó Ferenc, Ihász Andár vesznek részt ezeken az előadásokon. A csata hétfőtől a Nyugat moziban A SZÍNHÁZAK KaZaítófeNYti Az idegen Mialatt a „Materooi csata“ táblás házak melett folytatja a szezonban csakugyan egyedülálló karrierjét, a Renaissance Színházban már nagy lendülettel folynak a próbák ifj. Gaal Mózes darabjából. „Az idegen" négyfelvonásos színmű, amek különös témájával, exotikus műliőjével egészen újszerű embereivel és szokatlanul izgalmas cselekményével nagy feladat elá álítja a színházat, amely ereje javat állítota munkába. Az előadás, amelet Somlay Artúr rendez színpadával és művészi kifejező eszközeivel meglepetéseket tartogat a közönség számára. A címszerepet, egy polynéziai bennszülött orvost, aki királyi családból származik, Somlay Artúr játssza. A darab többi szereplői: Holló Klára, a színház új tagja, Réth Marianne, Tárai, Harsány, Makláry, Baló Eernél és Vértes. A bemutatót a jövő hét végére tervezik, ,Az idegen“, a „Waterlooi csatá“-val fe váltva fog a műsoron szerepelni. * A „Fej vagy Írás“ második hete. Lakatos László szenzációsan mulatságos pesti komédiája dominálja a Belvárosi Színház jövő heti műsorát is. A „Fej vagy írás", amely„ bravúros színpadi technikájával és ragyogó szellemességével a legkülönb francia vígjátékokkal vetekedik, kedd, csütörtök, péntek és vasárnap este kerül színre ezen a héten mindannyiszor Titkos Ilona, Mészáros Géza, Törzs Jenő, Kertész Dezső, Rubinyi, Gárdonyi, Z. Hahner Aranka ragyogó együttesében. A hét estéjén a „Ki babája vagyok én“, a szezon legmulatságosabb francia bohózata, a két vasárnap délután pedig Szenes Béla példátlanul népszerű vígjázóba, „Az olasz asszony“ megy. * A Vígszínház jövő heti műsorát a színház legújabb szenzációja, az Ezüstlakodalom dommája, amelynek vasárnap lesz a második előadása. Kedden, csütörtökön és szombaton a Délibáb kerül színre, a többi este az Ezüstlakodalmat adják. Most vasárnap délután a Burbury, jövő vasárnap délután a Tükörfolyosó szerepel a műsoron. * Az „Altona“, a szezon sikerszenzációja a jövő héten ötször szerepel a Magyar Színház műsorán, mégpedig kedden, szerdán, csütörtökön, péntek és vasárnap este. Márkus Emilia, Bajor Gizi, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella, Tarnay, Vágó, Simon Marosa, Réther, Abonyi fényes együttese játssza mindannyiszor az Altoná-t, amelynek szenzációs témája és bátor feldolgozása ma legnagyobb tömegsiker Budapesten. A hét többi estéin Drégely és Liptai már fogalommá vált vígjátéksikere, A vörös ember szerepel a műsoron. Vasárnap délután a klasszikus szépségű Sasfiók, jövő vasárnap délután Bevai Jenő remekműve, A masamód megy. • Lotte Schöne három vendégjátéka a Városi Színházban. A Városi Színház jövő heti műsora rendkívüli színházi szenzációt hoz, Lotte Schöne, a bécsi állami Operaház híres koloratúrprimadonnája, akit most hívott meg hosszabb vendégszereplésre a vilg legelső dalszínháza, a newyorki Metropolitan. Amerikai vendégjátéka élőt, három estén át fellép a Városi Színház színpadán, három legkitűnőbb szerepében. Hétfőn, január 26-án a Bohémélet Mimijét énekli, szerdán, január 28-án a Szevillai borbély Rosnájában lép fel és szombaton, január 31-én a Rigoletto Gidájával búcsúzik a budapesti közönségtől. Jegyek a Bohémélet hétfői előadására már kaphatók, míg a másik két vendégjáék jegyeit vasárnap reggeltől árusítja a színház pénztára és valamennyi jegyiroda. • A Városi Színház jövő heti műsora. Hétfőn: Bohémélet (Lotte Schöne vendégjátéka), kedden: Krizantém (Alpár Gitta vendégjátéka), szerdán: Szevillai borbély (Lotte Schöne vendégjátéka), csütörtökön: A cigány (Rózsahegyi Kálmán és Molnár Aranka vendégjáéka), pénteken: Krizantém (25-ödször Alpár Gitta vendégjátéka), szombaton: Rigoletto (Lotte Schöne vendégjátéka), vasárnap délután: Túl a nagy Krivánon, vasárnap este: Az iglói diákok ( Balló Imre vendégjátéka). • A „Waterlooi csata“ ötször, „Szeretni..." (Aimer) kétszer szerepel e héten a Renaissance Színház műsorán. Lengyel Menyhért páratlan sikerű komédiája hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap. Géraldy remekműve kedden és pénteken kerül színre. Jövő hétfőn, Gyertyaszentelő napján este a Szeretni !. délután mértékelt helyárakkal Strindberg „Haláltánc“-át adják. Vasárnap déután „Csókoljon meg!” • A „Marica grófnő“ a loflik előadás büszke jubileumát ünnepli hétfőn a Király-színházban. Kálmán Imre világsikerű operettjének díszelőadásán is a premier diadalmas egy füttese: Lékas Juci, Vaály Ilona, Pálmay Ilka, Kiss Ferenc, Rákai, Latobár, Vendrey, Szirmai, Raskó lép föl. • A Fővárosi Operettszínházban vasárnap este és délután tartják meg a Nótás kapitány utolsó két előadását. Ezután még négy estét szentelnek a Halló, Amerika című revü előkészületeinek. Pénteken tartják meg a premiert, amely a maga nemében páratlan színházi esemény lesz. Oly nagy az érdeklődés a revü iránt, hogy jövő vasárnap délutánra adják a Halló, Amerikát. (Rendes esti helyárak.) A premierre előjegyzett jegyeket legkésőbb kedden délig tartják fenn. • A legkacagtatóbb vígjáték: „Csókoljon meg!“ mérsékelt helyárakkal ma, vasárnap délután a Renaissance Színházban. (Somlay, Simonyi Mária). • Kiss Ferenc három utolsó búcsúfellépte a Svirály-színházban, szombaton, vasárnap és hétfőn este a diadalmas „Marica grófnődben, !* "A Városi Színház vasárnapi előadása. Farkas Imre két legnagyobb sikerű darabja szerepel a Városi Színház vasárnapi játékrendjén. Délután Balla Imrével a pompam Iglói diákok, este a diadalmas Túl a nagy Krivánon kerül színre. • Király Ernő a „Marica grófnő“ 101-ik előadásán, kedden kezdi meg páratlan érdeklődéssel várt vendégjátékát a Király-színházban, legszebb és legnagyobb művészi diadalainak színhelyén. • A Városi Színház hétfői Bohémélet előadására előre váltott jegyek Lotte Schöne vendégjátéka miatt érvénytelenek- A színház erre az eladásra új jegyeket boomt ki és a régieket becseréli, illetve visszaváltja. A Bohémélet hétfői előadását Sebestyén György, a kitűnő ifjú vendégkarnagy vezényli. • Nézze meg a hirdetőoszlopokon a Város! Színház helyáratt. • A „Postás Katica“ 50-ik előadása hétfőn, február másodikén lesz. Zerkovitz—Harmath legnépszerűbb és legvidámabb operettje természetesen e héten is minden este szerepel a Blaha Lujza-színház műsorán. • A „Homokzsák“ utolsó előadásai. Az Apolló Színház szenzációt keltett műsorának fő slágere, Szőke Szakáll „A homokzsák“ c. könnyekig kacagtató bohózata, valamint a 72-es őrház, A cethalott, A párbajhős, A patkányfogó c. nagyszerű bohózatok és tréfák, továbbá Medgyaszay Vilma, Sólyom Janka, Radó Sándor, Fritz Ödön, Szász Ila és Halász Kató remek magánszámai már csak 5 napig kerülnek színre. Telefon: József 150—01. • Az Apolló Színház műsorának utolsó délutáni előadása. Ma fél 4 órai kezdettel utoljára kerül színre „A homokzsák“, Szőke Szakállszenzációs bohózata és a remek műsor többi kitűnő száma, élén Medgyaszay Vilmával. Olcsó bolgárok. • Sagody Otmár zeneke: Haendel muzsikáját ismerteti hegedűbemutatásokkal hétfőn d. u. fél 4 órakor az Urániában. Sékeffi kabaréja Olmoson •Óriási siker A legolcsóbb színház Vasárnap délután 4 órakor előadás félhelyárakkal esi előadás fár 9 órakor Hol játszák ma az holnap a legszebb magyar filmet! Pál-utcai fuahaz Olympia, Erzsébet körút 26 Fővárosi, Rákóczi út 70 Sldorádó, Népszínház u. 31. Elit, Lipót körút 16. Diana, Visegrádi utca 11