Nemzeti Ujság, 1925. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-25 / 20. szám

18 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1920 január 13. SZÍNHÁZ, bűvészet Ezüstlakodalom A Vígszínház mai újdonsága Kiváncsi­an für­készéssel vetettem föl­­­­agamnak a kérdést: miért tetszik nekem s a voltaképpen gyönge darab?! A fó­réka kitóduló közönségének ajkáról föl­­angzó sóhajtás: „Hja, ilyen az élet!“ — me­gadta a feleletet töprengésemnek. A hjan — indulatszócska fontos, mert kit­­sn­os mellékizt ad a megállapításnak, azt­z árnyalatát a triviális életbölcseletnek, m­ellyet hétköznapi esemény vált ki be­ölünk. A realizmus a maga nagyvonalú teredhetetlenségével végzetes szenvedé­­ekhez, reprezentáns jellemekhez nyúl és ám egyszer — mint például Zolánál és­z irány sok más kiválóságánál — végül is jelképes magaslatra emelkedik. Egészen másképpen vagyunk az Ezüst­­lakodalom embereivel, akikhez Paul G­é­­raldy, a finom francia szerző, hív ven­dégségbe. Egy család tagjairól van szó, se nem jó, se nem rossz emberekről, csupa ártalmatlanság, gyarlóság, önzés, de jó­ság és önzetlenség is. De sem az erények, sem a hibák nem fontosak, tudja Isten, valahogyan a jelentőség gyökere nélkül valók, a banálisak. Persze, ez nem jelenti azt, mintha a da­rab egyetemes tükörképe lenne az életnek. Mert igaz ugyan, hogy szülők és gyerme­kek között örök idők óta bizonyos lelki ű­r tátong, valamint nyilvánvaló a fiatalság önzése. Annyira lelketlen azonban mégis ritkán szokott lenni szüleivel szemben a csemete, amint azt Géraldy állítja elénk. Maga a darab rajza azonban a hétköznapi igazság erejével hat, minden mélyebb je­lentőség nélkül, mint valami irodalmi, avagy mondjuk, akár költői tükörképe a trivialitásnak.­­ Ez a — bár csak fölü­letes — igazság az egyik oka annak, amiért a gyönge mű tet­szik, — a másik oka a mesterségbeli rész­nek ízléses és jóhiszemű mivolta, Géraldy az élet értelme helyett csupán az élet té­nyeit nyújtja, látszólagos szándéktalan­­sággal, de alapjában irányzatos ellenté­teket hajszolván. Művészi tökélyről az élet ábrázolásában tehát szó se lehet, a­mű inkább úgy hat, mint az előkészítő szén­rajz a vásznon, amelyet nem tett elevenné 47 alkotó ecset színhatalma. De a rajz­ kontúrokat mutat, ha nem is mélyül el költészetté és az egész művön végigömlik valami meghatározhatatlan parfümje az ízlésbeli előkelőségnek, a jóállású frakk alatt borongó mélabúnak, egyszóval: vá­lasztékossága egy olyan írónak, akinek a lelke is szalonéletet él. Az Ezüstlakodalomról nem mondhatjuk a műremekről szóló legnagyobb elisme­rést, hogy: „Ez az élet!“ Csak fölsóhajt­hatunk, könnyű bánatossággal, cinikus megadással, szívünk megrendülése nélkül amúgy vállvonogatva: „Hja, ilyen az Met!“ Mert más az egyetemes igazság. És más a vulgáris igazság. Az első a művészi megoldás eredménye, a másik mint kon­­statálás avagy diagnózis csupán beletö­rődést — hja! — hozhat. A mélységes hatás, amelyet a mű elő­adása a Vígszínházban keltett, jórészt a színművészet ajándéka a szerző számára. Varsányi Irén asszony, az anya szemé­­lyesítője, akinek sorsa teszi ki a darabot, mintegy félretolva a kulisszákat, egy da­rab életet varázsol a színpadra. Ebben a városban, ahol a levantei férfi-izlés nap­­társzámítása divik, ez a drága asszony, aki szép és fiatal ott és akkor, ahol és amikor csak akar, mint szolgálóleánya a színpadnak, hiúságot nem ismervén, öre­gedő tudott lenni kegyetlenül öregedő, hogy tökéletesen játszhassa meg az asz­­szonyi sorsot. Mit mondjak olyasmiről, ami már nem színház?! Csak annyit, hogy valamennyien, akiknek ideáljait be­piszkította az élet, valahogyan mint jobb emberek távoztunk, mert a női tragikum nagy to­má­csolója ismét megtanított a nő tiszteletére. Ez már nem reprodukció, ha­nem a színművészet alkotó munkája. Egy öntésből való alakítást nyújtott Gomba­­szögi Frida asszony is, akinek immáron tudatos leszűrődöttsége biztos mérséklettel csupán a lényegesre szorítkozik, eltüntet­vén a technika nyomait; csupán külső megjelenésének dúsgazdagsága állott el­lentétben játékának klasszikus m­érték­­tudásával, nemkülönben a mű polgári környezetével is. Kürti József monumen­tális művészete presztízst és gyarapodást jelent minden este a színháznak, ahol fel­lép. Dénes György rokonszenves fiatal­sága olyasvalamivel párosul, ami mostan­ság ritkaságszámba megy, urifiú tud lenni, akin meglátszik a jó gyerekszoba. Szívből kívánom Orsolya Erzsébetnek, e tehetséges és bátor leánynak, aki nem­csak hogy megmentette az utolsó előtti másodpercben az előadást, de pompásan beleilleszkedett a vígszínházi együttesbe, hogy ne tapasztaljon hálátlanságot a szín­ház részéről. Bródy Pál rendezőnek­­- ahogy mon­dani szokták a színháznál: — „fekszik“ az ilyen halk, csupán alsó áramlataiban erős indulatokat feszítő munka. Az előadás meg is felel az Ezüstlakodalom szellemé­nek és bizonyára egyre összhangzatosabb is lesz. Az orosz darabok óta nem volt ilyen szép előadása a Vígszínháznak, noha még vannak helyek, ahol az intimitás el­lenére kibeszélnek a közönség számára és nem önmaguknak. Kikitó és az író inten­ciója ellen is való a fiatalok önzésének kemény aláhúzása. Ezek a fiatalok a da­rabban naivul önzőek, anélkül, hogy tud­nák ellenben úgy játsszák meg őket, mint­ha ügyetlen zavarral akarnák amúgy fe­lületesen elpalástolni szívtelenségüket, így aztán önzésük a neveletlenségnek is hat, ami igen rosszízűvé tesz egyes jele­neteket. Salgó Ernő, a darab fordítója, olyan művésze a szónak, de rangra nézve is azok közül az írók közül való, akiknek leírt szavát a legpontosabban respektálnia kell a (G­ly I-n.) — Szinyei-emlékünnep. Február 2-án, hétfőn Szinyei Merse Pál halálának ötö­dik évfordulóján, mint minden esztendő­ben, a Szinyei Társaság emlékünnepet rendez délután 6 órakor a Magyar Tudo­mányos Akadémiában. Itt hirdetik ki a tagválasztás eredményét, valamint felol­vassák a díjak odaítéléséről szóló jelen-­t­­ést. A beszámolók után Meiler Simon rendes tag Szinyei a müeheni akadémián cíímnel fog felolvasni. Érdeklődőket szí­vesen látnak. A szokásos Szinyei-lako­­mát február 3-án este tartják. A lakomán a Szinyei-serleggel kezében Molnár Géza fog beszélni. — Basch Árpád kollektív kiállítása a Nemzeti Szalonban. Vasárnap délelőtt nyílik meg Basch Árpád kollektív kiállí­tása, amely hű képet ad a*­jeles művész egész munkásságáról. Basch Árpád régi érdemes munkája a magyar, képzőművé-.­­szetnek,­ akit főleg mint finom-és-ötletes grafikust, nagy dekoratív érzékű illusz­trátort ismer a nagy­­közönség. Ezen a kiállításon azonban nemcsak grafikáival van képviselve, hanem nagyszabású olaj­festményekkel is, amelyek szintén nagy rajztudású, finom színérzékű és biztos kompozíciójú művészt revelálnak. Első­sorban IV. Károly király és Zita király­né arcképét kell olajfestményei közül ki­emelnünk, amelyek nagy műgonddal ké­szült árnyalati finomságokban gazdag portrék. Igen szépek hangulatos tájké­pei és sikerült meleg színharmóniákat adó akvarelljei. — Dalestély. Vitéz Soly­mossy Jánosáé Wolff Jutő, akinek már a múlt évben is szép sikerei voltak, tegnap ária- é­s dalestét rendezett a Zeneakadémián. A széphangú és jóelőadású énekművésznő meglepő haladást mutatott. Nagy sikerrel adott elő Haendel, Verdi, Schu­berth, Brahms és Streim­ánné­kát. — A Comedia a Sasfiók háromszázadik előadásáról. A Comedia, ez a magas szín­vonalú, párisi színházi napilap igen szép cikk keretében méltatja a Sasfiók há­romszázadi!­ő előadását a Magyar Szín­házban, megemlékezik a jubiláns elő­adás fényes külsőségeiről, amelyen de Robien gróf vezetésével a budapesti francia követség­­e képviseltette magát. Elismeréssel szól az előadásról, különö­sen Törzs művészi játékáról a darab címszerep­ben. Kiemelte azonkívül Kör­­mendy Z. Molnár és Tarnay alakítását , közölte Törzs arcképét a Sasfiók maszkjában. — Kőszegi, a nő Usz Irén szavaló cetje. Ma este tartotta meg Kőszeghyné Usz Irén sza­valóestjét a Zeneakadémia termében. Kő­szé­thy­né igen tehetséges, nagy skálájú drá­mai erőt és halk finomságokat egyforma tö­kéletességgel kifejező művésznő. Műsorát igen ügyesen állította össze, úgy hogy tehetségének minden oldalát csillogtathatta. A közönség minden szám után lelkes tapsokkal jutalmazta a tehetséges művésznőt. A műsort Palló Im­rének, az Operaház tagjának néhány igazán szépen előadott énekszáma egészítette ki. — Gáspár Jenő költői estje február elsején lesz a Zeneakadémián. A tehetséges fiatal költő, a Petőfi Társaság tagja, verseset fog felolvasni. Közreműködik még a műsorban tibai Takács Erzsébet­ zongoraművésznő, Kol­lár János lovag operaénekes és Karácsonyi István, az Operaház karmestere, aki az ének­számokat zongorán kíséri. Be akarták tiltani Aradon a Nót­ás ka­pitányt, Farkas Imre nagyszerű operettjét, a Nótás kapitány­t, amely több mint száz elő­adást ért meg a Fővárosi Operett­színházban, már megszállott területen játsszák , legutóbb Aradon adták elő. Azonban Andrescu rendőr­kapitány előterjesztést tett, hogy a több erdé­­lyi városban nagy sikerrel színre került darab előadását Aradon tiltsák be, mert irredenta irányzatú. Bár Aradon a darab átment az elő­zetes cenzúrán és háromszor színre is került, a rendőrkapitány újabb bizottságot kért az irredentizmussal vádolt darab felülvizsgálásá­ra, a bizottság azonban a rendőrkapitány vád­ját nem tette magáévá. — Egyházi hangverseny. A Budai Evangé­likus Szövetség a várbe­i evang. templomban vasárnap délután 11 órakor kiváló művészek és a vegyeskar közreműködésével norvég-estet rendez, mely az északi egyház­ zenekörtészet jellegze és szépségű termékeit adják elő. A templomot fűtik. Jegyek 10—20.000 koronáig a helyszínen válthatók. — A kolozsvári Magyar Színház Bukarestben. A kolozsvári Magyar Színház együttese ma háromnapi vendégszereplésre Bukarestbe érke­zett. A bukaresti magyarság lelkes előkészüle­teket tesz a vállakozás anyagi sikerének ér­dekében, de román művészeti körökben is ér­deklődéssé­ néznek az előadások elé. A ven­dégszereplések során Móricz Zsigmond, Jorga Miklós, azonkívül Caragiale és Moliére darab­jai kerülnek színre, végül pedig Lengyel Meny­hért „Antoniá“-ja. A színház együtteséből töb­bek között Janovich Jenő, Lacikó Aranka, Pór Lili, Szentgyörgyi István, Hoykó Ferenc, Ihász A­ndár vesznek részt ezeken az előadásokon. A csata hétfőtől a Nyugat moziban A SZÍNHÁZAK KaZaítófeNYti Az idegen Mialatt a „M­ater­ooi csata“ táblás házak mel­ett folytatja a szezonban csakugy­an egy­e­­dülálló karrierjét, a Renaissance Színházban már nagy lendülettel folynak a próbák ifj. Gaal Mózes darabjából. „Az idegen" négyfelvo­­násos színmű, am­e­k különös témájával, exo­tikus műliőjével egészen újszerű embereivel és szokatlanul izgalmas cselekményével nagy fel­adat elá á­lít­ja a színházat, amely ereje javat állíto­ta munkába. Az előadás, ame­let Somlay Artúr rendez színpadával és művészi kifejező eszközeivel meglepetéseket tartogat a közönség számára. A címszerepet, egy polynéziai benn­szülött orvost, aki királyi családból származik, Somlay Artúr játssza. A darab többi szerep­lői: Holló Klára, a színház új tagja, Réth Ma­rianne, Tárai­, Harsány­, Makláry, Baló E­e­­rnél és Vértes. A bemutatót a jövő hét végére tervezik, ,Az idegen“, a „Waterlooi csatá“-val fe váltva fog a műsoron szerepelni. * A „Fej vagy Írás“ második hete. Lakatos László szenzációsan mulatságos pesti komé­diája dominálja a Belvárosi Színház jövő heti műsorát is. A „Fej vagy írás", amely„ bravú­ros színpadi technikájával és ragyogó szelle­mességével a legkülönb francia vígjátékokkal vetekedik, kedd, csütörtök, péntek és vasárnap este kerül színre ezen a héten mindannyiszor Titkos Ilona, Mészáros Géza, Törzs Jenő, Ker­tész Dezső, Rubinyi, Gárdonyi, Z. Hahner Aranka ragyogó együttesében. A hét estéjén a „Ki babája vagyok én“, a szezon legmulat­ságosabb francia bohózata, a két vasárnap délután pedig Szenes Béla példátlanul nép­szerű vígjázóba, „Az olasz asszony“ megy. * A Vígszínház jövő heti műsorát a színház legújabb szenzációja, az Ezüstlakodalom do­mmá­ja, amelynek vasárnap lesz a második előadása. Kedden, csütörtökön és szombaton a Délibáb kerül színre, a többi este az Ezüst­­lakodalmat adják. Most vasárnap délután a Burbury, jövő vasárnap délután a Tükörfo­lyosó szerepel a műsoron. * Az „Altona“, a szezon sikerszenzációja a jövő héten ötször szerepel a Magyar Színház műsorán, még­pedig kedden, szerdán, csütör­tökön, péntek és vasárnap este­­. Márkus Emilia, Bajor Gizi, Csortos Gyula, Gomba­­szögi Ella, Tarnay, Vágó, Simon Marosa, Ré­the­r, Abonyi fényes együttese játssza mind­annyiszor az Altoná-t, amelynek szenzációs témája és bátor feldolgozása ma legnagyobb tömegsiker Budapesten. A hét többi estéin Drégely és Liptai már fogalommá vált víg­­játéksikere, A vörös ember szerepel a műso­ron. Vasárnap délután a klasszikus szépségű Sasfiók, jövő vasárnap délután Bevai Jenő remekműve, A m­asamód megy. • Lotte Schöne három vendégjátéka a Vá­rosi Színházban. A Városi Színház jövő heti műsora rendkívüli színházi szenzációt hoz, Lotte Schöne, a bécsi állami Operaház híres koloratúrprimadonnája, akit most hívott meg hosszabb vendégszereplésre a vi­lg legelső dalszínháza, a newyorki Metropolitan. Ameri­kai vendégjátéka élőt, három estén át fellép a Városi Színház színpadán, három legkitűnőbb szerepében. Hétfőn, január 26-án a Bohémélet Mimijét énekli, szerdán, január 28-án a Szevil­­lai borbély Ros­nájában lép fel és szombaton, január 31-én a Rigoletto Gi­dájával búcsúzik a budapesti közönségtől. Jegyek a Bohémélet hétfői előadására már kaphatók, míg a másik két vendégjá­ék jegyeit vasárnap reggeltől áru­sítja a színház pénztára és valamennyi jegy­iroda. • A Városi Színház jövő heti műsora. Hét­főn: Bohémélet (Lotte Schöne vendégjátéka), kedden: Krizantém (Alpár Gitta vendégjátéka), szerdán: Szevillai borbély (Lotte Schöne ven­dégjátéka), csütörtökön: A cigány (Rózsahegyi Kálmán és Molnár Aranka vendégjá­éka), pén­teken: Krizantém (25-ödször Alpár Gitta ven­dégjátéka), szombaton: Rigoletto (Lotte Schöne vendégjátéka), vasárnap délután: Túl a nagy Krivánon, vasárnap este: Az iglói diákok ( Balló Imre vendégjátéka). • A „Waterlooi csata“ ötször, „Szeretni..." (Aimer) kétszer szerepel e héten a Renaissance Színház műsorán. Lengyel Menyhért páratlan sikerű komédiája hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap. Géraldy remekműve kedden és pénteken kerül színre. Jövő hétfőn, Gyertyaszentelő napján este a Szeretni !. dél­után mértékelt helyárakkal Strindberg „Halál­­tánc“-át adják. Vasárnap déután „Csókoljon meg!” • A „Marica grófnő“ a lofl­ik előadás büszke jubileumát ünnepli hétfőn a Király-színház­ban. Kálmán Imre világsikerű operettjének díszelőadásán is a premier diadalmas egy füt­tese: Lé­kas Juci, Vaály Ilona, Pálmay Ilka, Kiss Ferenc, Rá­kai, Latobár, Vendrey, Szir­mai, Raskó lép föl. • A Fővárosi Operettszínház­ban vasárnap este és délután tartják meg a Nótás kapitány utolsó két előadását. Ezután még négy estét szentelnek a Halló, Amerika című revü elő­készületeinek. Pénteken tartják meg a pre­miert, amely a maga nemében páratlan szín­házi esemény lesz. Oly nagy az érdeklődés a revü iránt, hogy jövő vasárnap délután­ra adják a Halló, Amerikát. (Rendes esti hely­árak.) A premierre előjegyzett jegyeket leg­később kedden délig tartják fenn. • A legkacagtatóbb vígjáték: „Csókoljon meg!“ mérsékelt helyárakkal ma, vasárnap dél­után a Renaissance Színházban. (Somlay, Simo­ny­i Mária). • Kiss Ferenc három utolsó búcsúfellépte a Svirály-szín­házban, szombaton, vasárnap és hétfőn este a diadalmas „Marica grófnődben, !* "A­ Városi Színház vasárnapi előadása­. Farkas Imre két legnagyobb sikerű darabja szerepel a Városi Színház vasárnapi játékrend­­jén. Délután Balla Imrével a pompam Iglói diákok, este a diadalmas Túl a nagy Krivánon kerül színre. • Király Ernő a „Marica grófnő“ 101-ik elő­adásán, kedden kezdi meg páratlan érdeklő­déssel várt vendégjátékát a Király-színház­­ban, legszebb és legnagyobb művészi diadalai­nak színhelyén. • A Városi Színház hétfői Bohémélet előadá­sára előre váltott jegyek Lotte Schöne ven­dégjátéka miatt érvénytelenek- A színház erre az e­ladásra új jegyeket boomt ki és a régie­ket becseréli, illetve visszaváltja. A Bohémélet hétfői előadását Sebestyén György, a kitűnő ifjú vendégkarnagy vezényli. • Nézze meg a hirdetőoszlopokon a Város! Színház helyáratt. • A „Postás Katica“ 50-ik előadása hétfőn, február másodikén lesz. Zerkovitz—Harmath legnépszerűbb és legvidámabb operettje ter­mészetesen e héten is minden este szerepel a Blaha Lujza-színház műsorán. • A „Homokzsák“ utolsó előadásai. Az Apolló Színház szenzációt keltett műsorának fő slágere, Szőke Szakáll „A homokzsák“ c. könnyekig kacagtató bohózata, valamint a 72-es őrház, A cethalott, A párbajhős, A pat­kányfogó c. nagyszerű bohózatok és tréfák, továbbá Medgyaszay Vilma, Sólyom Janka, Radó Sándor, Fritz Ödön, Szász Ila és Halász Kató remek magánszámai már csak 5 napig kerülnek színre. Telefon: József 150—01. • Az Apolló Színház műsorának utolsó dél­utáni előadása. Ma fél 4 órai kezdettel utoljára kerül színre „A homokzsák“, Szőke Szakáll­­szenzációs bohózata és a remek műsor többi kitűnő száma, élén Medgyaszay Vilmával. Olcsó bolgárok. • Sagody Otm­ár zenek­e: Haendel muzsikáját ismerteti hegedűbemutatásokkal hétfőn d. u. fél 4 órakor az Urániában. Sékeffi kabar­éja Ol­moson •Óriási siker­ A legolcsóbb színház Vasárnap délután 4 órakor előadás félhelyárakkal es­i előadás fár 9 órakor Hol játszák ma az holnap a legszebb magyar filmet!­­ Pál-utcai fuahaz Olympia, Erzsébet­ körút 26 Fővárosi, Rákóczi­ út 70 Sldorádó, Népszínház­ u. 31. Elit, Lipót­ körút 16. Diana, Visegrádi­ utca 11

Next