Nemzeti Ujság, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

inikdiUiti­ti WidehiTtW i Bo4»­­ре«*. V.. Honvéd-п.10. Tel.­­ 1*7-47, 1*7-4* *» 16»*1 *5. — Fiók. kiadóhivatal­­ Vill., Hókóczi-út 1. Tel.: J. 136—06,T*réz-krt. 42. 7*1.121—41.Reklámé. Csóki Telefon 18—*4. JEiemofdrtfeitcr hóra «.Я» К. в*' zrodóm Ш.0М К. Е(тн uin Ата ММ К. vae óm ар ММ К. Wlanben Ь64к#квау A« vaaAraap И» oestoék кот. — И1г­­dotóaak mSHmótov гее dljembds eserlntt Felelős szerkeszté­s TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ M­a.k.tr... túri béla A m­­f. évfolyam 26. számV­asárnap Budapest, 1925 február 1 ЩЖ A MAI CIKKEINK: Oldal Klebelsberg miniszter kijelenti, hogy nincs szó a numerus clausus el­törléséről ...............................................2 Egy tót néppárti képviselő a csehek felvidéki gazdálkodásáról ... 3 Terjed a morfium- és kokainszenve­­dély Pesten ......... 1­­Jugoszlávia fölmondta a szerződést Görögországnak ....... 4 A szabadkőmű­sség vallás- és kultúr­politikája .................................... 5 •A Borkefeller-alap vezetője Budapes­ten ............................... 5 Lovasünnepély a Nemzeti Lovardában és Rómában akarják felépíteni a világ legnagyobb felhőkarcolóját . . 6 Teljesen felderítették a meghamisí­­tott, választói névjegyzékek ügyét 8 Pelletier d‘Oisy repülőútja a Szaha­rán keresztül ....................................... IV kaposvári polgármester megza­varta a Keresztény Községi Párt ottani gyűlését ....... 111 ( mai báli est ......... 1­) Külföldi irodalom ....................................17 ffi igaz az emberevő növény meséjé­ből? ......................................................18 Tavaszi divat .........................................19 Milyen adót kell februárban fizetni? 20 A 4930 tőzsdetag közül csak 2209 vál­totta ki az új tagsági jegyet . . 23 1A Nemzeti Hitelintézet részvényesei a vezetőség mellett ...........................23 Kemeczey László: Különvélemény . 3­0 Tankovits Antal: Don Juan utolsó levele (Vers) ......................................3 Bibó Lajos: Mihály meggyógyul (No­vella) ....................................................3 Irarilln de Ortiz: A különös piktor­­ végrendelete (Novella) .... 13 André Rivoire: Mire megöregszünk ? (Vers) .................................................IC ■Szederkényi Anna: A gyermekért . 19 Zsoldos Benő: Híres bu­­perek ... 20 KÉPEINK: Prof. Gunr ...............................................5 A római felhőkarcoló terve . . . . (• Pelletier d'Oisy ...................... 9 Márton Lajos karrikatúrája ... 12 Tavaszi divatmodellek . .... 19 Foch marsall barátságosan megnyugtat ben­nünket, hogy a francia militarizmusnak csak egyetlen célja van: a­ béke. Ez a béke természetesen Versaillest, Trianont, és Saint-Germaint jelent, azaz a néme­tek, a magyarok és az osztrákok rabszol­gaságát. Ne vegye rossznéven a marsall úr, hogy az ő békeszeretetétől nem va­gyunk meghatva, Aid, az emberiség béké­jét akarja, az ne álljon posztot állig fegy­verben olyan békeszerződések mellett, amelyekről már az egész világ tudja, hogy igazságtalanok és embertelenek. Ez a tan­kokkal, repülőgépekkel, ágyukkal, akna­vetőkkel és géppuskákkal őrzött béke nem az életnek, hanem a megsemmisülésnek a békéje. Foch marsallok szuronyokon akar­nak békében ülni és elfelejtik, hogy „a szuronyokkal mindent lehet csinálni, csak­­nyugodtan ülni nem lehet rajtuk!" Amíg a franciák a Rajna balpartjában látják a béke zálogát, nem remélhetik, hogy a­ né­metek ne harci riadónak érezzék a Wacht am Rheint. A szellem munkásai ma nem tudnak megélni Ma­gyarországom akár­ nincs munkájuk, akár van. Küldöttségjárás, kormánynyilatko­zat, ankét és vezércikk azonban mind édes­kevés segítséget ígér. A különböző B-lis­­ták áldozatainak szomorú seregei remény­telenül táboroznak mindenfelé. Az éhező és didergő családok sóhajaiból megdöb­bentő erővel sikolt fel egy pusztuló társa­dalom kétségbeesése. Hallják-e vájjon azok, akiknek meg kell hallani, tudják-e azok, öleiknek meg kell látni ezt a ször­­­nyűséget. Mindenki, aki felelősséget visel e t­ben az országban a kormányzatért, gon­doljon arra, és ne felejtse el, hogy az álla­mot nem lehet rendbehozni akkor, ha köz­ben összeomlik az annak, terhét viselő társadalom. A legtökéletesebben kiagyalt gép is megáll, ha f­ellankad az erő, amely­nek hajtania kellene. A középosztály talpraátü­tés nélkül nincs­­ feltámadás Magyarországon. Aki kormányoz, annak ezt tudnia kell. És aki tudja, annak cse­lekednie kell. Itt valahol rettenetes hiba történt. Hozzák helyre addig, amíg az emberek csak sófajtoznak és könyörög­nek. Ne várjanak addig, amikor az embe­rek már nem­ sóhajtoznak és nem könyö­rögnek többé. Erős földrengés pusztított Egerben és környékén Milliárdos károk a városban — fix ország északkeleti részében mindenütt érezték a földlökéseket (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ma reggel Heves megye északkeleti részén és Borsod megyének Hevessel határos részein heves földrengés volt, amely át­terjedt Zemplén- és Hajdú megyébe­n is. A budapesti földrengési obszervatórium szeizmográfja ma reggel nyolc óra hét perckor jelezte a nagy erejű földrengést, amelynek rengési időtartama hét perc, legnagyobb kilengése pedig huszonkét másodperc volt. A földrengés­­ vonala Budapesttől északi és északkeleti irányt mutatott. A délelőtt folyamán távirati és telefonjelentésekből azután kitűnt, hogy a földrengés főfészke Egerben és az Egerrel közvetlen határos heves­­megyei és borsodmegyei községekben volt, ahol a földlökések a legnagyobb pusztítást okozták. Egerben már előzőleg is voltak­ földrengések Egerben, amely a­ Mátra és Bükk­­hegység végső nyúlványai által alkotott völgykatlanban terül el, nem ez volt az első földrengés. Évekkel ezelőtt már kétizben is észleltek Egerben kisebb­­nagyobb földlökéseket, amelyek azon­ban egészen jelentéktelen következmé­nyekkel jártak. Egészen bizonyos, hogy Eger városa vulkanikus talajon épült s maga a város felett emelkedő Eged­­hegy formája és a rajta tálalható ge­ológiai képződmények után ítélve ki­hűlt kráter. Ugyancsak vulkanikus jel­legűek az Egerben)­­bőségesen felfakadó hőforrások is. A földrengés pusztításai Egerben Eger, január 11. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Eger­ben már pénteken­ este éreztek egy jelen­téktelenebb előzetes földlökést, amelyre azonban a város lakosságának legna­gyobb része ügyet sem vetett. Ma reggel nyolc, óra három perckor jött az első nagy lökés erős robajjal és zúgással, amelyet­ körülbelül tizenöt másodpercig tartó állandó rengés követett és utólag még két kisebb lökést éreztek. Az első lökés és a rezgés olyan erős volt, hogy a szobákban a képek és a csillárok lehul­lottak és a tűzfalak igen sok helyen nagy robajjal omlottak be. A lakosságot rend­kívül megriasztották ezek a váratlan és erős lökések, mindenki riadtan menekült az utcákra, amelyeket már akkor a le­omlott fal és tetőtöm­elékek borítottak. A lökések észak-nyugati irányból, a Hajdúhegy fedői jöttek és dél-keleti irányba vonultak, Maklár község irá­nyába és legerősebben voltak érezhetők a lejtősen lefelé ereszkedő Csíki Sándor­­utcán és környékén, a Fő-utcán, a Mak­­lári-utca, a Gerinc u utcában és a Virág­utcában. A Széchényi-utcát, amely a város fő­utcája, két oldalt vastagon borították a tűzfalakról és a tetőkről leomlott k­abl­es kődarabok. Igen súlyos pusztításokat okozott a földrengés a ciszterciták rend­­házában és szép barokk templomában. A templom főoltára fölött levő Iratalm­as terrakotta feszület több méter magasság­­ból leszakadt és összetörte a főoltárt, amelytől alig pár perccel előbb távozott a misét mondó Szalay Gábor cisztercita tanár. A rendház első emeleti folyosója teknőszerűen meg van hajolva. Súlyos rongálások észlelhetők a szeminárium épületében is, ahol a kár körülbelül 300— 400 millió koronára becsülhető. Az irgal­mas nővérek női kórházának fala végig megrepedt úgy, hogy a földszintről fel lehet látni az emeletre. Az irgalmas rend férfikórházában lehulló omladékok és plafondarabok Szabó Laurus pátert sú­lyosan megsebesítették. Az Esterházy Károly gróf püspök által épített gyö­nyörű Mária Terézia barokk stílusú Lí­ceum keleti és délkeleti része megrepe­dezett. A minoriták ősrégi templomának Magyarország egyik építészeti műemlé­kének tornya elferdült. A főutcán csak­nem minden tűzfal leomlott és számos helyen beszakította az épület tetőzetét. A Piac­téren levő Hangya főüzlet ki­rakatát és bejárati portálját a szomszéd házról rázuhanó m­ásfélméteres kémény­­fedőke teljesen összetörte. A vasúti ál­lomás épületének összes kéményei leom­lottak és több helyen betörték a­ háztetőt. A külvárosokban néhány kisebb ház annyira megrongálódott, hogy a lakókat ki kellett telepíteni. Azonban mindössze csak nyolc család vált hajléktalanná. Valóságos ieten csodája, hogy a lezuhanó falak és az összeomló épületrészek na­gyobb szerencsétlenséget nem okoztak. Emberéletben egyáltalában nem esett kár. Mindössze nyolc—kilenc súlyosabb sebesülés történt. A Virág­ utcában egy rombadőlt ház maga alá temetett egy aszonyt egyéves gyermekével együtt Az aszony súlyosabb sérüléseket szenve­dett, a gyermeknek azonban csodálatos­képpen semmi baja nem történt. A tűz­oltóság állandó készenlétben van és vizsgálatokat végez, hogy a leomlott ké­mények­­nem idéztek-e elő tűzveszélyt. A délelőtt folyamán Tarak Géza polgár­­mester és Kálnoky István dr. tanácsnok bejárták a várost, hogy a­ szükséges in­tézkedéseket megtegyék és az okozott károkról is hozzávetőleges képet alkos­sanak. A kárt több milliárdra becsülik és Trak Géza polgármester felhívást bocsátott ki a helybeli lapban, amely­ben adakozásra szólítja fel a város tehe­tősebb lakosságát, hogy legalább a haj­léktalanul maradt családok elhelyezésé­ről gondoskodhassanak. A földrengésekkel kapcsolatosan meg­állapították azt is, hogy az egri mereg­­források hőfoka hárommal emelkedett. Pusztítások az Eger-környéki falvakban Rendkívül súlyos pusztításokat okozott a földrengés az Egerrel határos falvak­ban is. A borsodmegyei Kisfalva község­ben rendkívül sok ház megrongálódott és az érseki és kispréposti urada­lom épületei legnagyobb részben beomlottak. A­ szintén borsodmegyei Ostoros község­ben egyetlen­ ház sem maradt épen és összeomlott a templom is. Ugyancsak sok kárt tett a földrengés a hevesmiecvei Verpelét községben is, ahol különösen a templom rongálódott meg erősen. Gyöngyösön, Miskolcon, Sátorg­aljaúffjelyen és Debrecenben is érezték a földrengési A földlökéseket, amelyek Egerben olyan nagy pusztítást okoztak, Miskol­con is érezték, anélkül, azonban, hogy az nagyobb kárt tett volna. Miskolctól ke­letre és délre erősebb volt a földrengés,­­különösen Szikszón, ahol néhány ház ké­ménye be is dőlt, Sátoraljaújhelyen■ és Szerencsen több kisebb földlökést érez­tek, de ezek jelentékenyebb kárt nem okoztak. Debrecenben nyolc óra tizenöt perckor két erősebb és egy kisebb földlö­kést éreztek, amelyeket rengés és moraj­lás kísért, de semmi jelentékenyebb kö­vetkezményük nem volt. Gyöngyösön erő­sen érezhető volt a földrengés, de szin­(Folytatás a második oldal II. és III. fiatábján) lapunk mai száma 3000 korona Nagy Péter öröksége Vájjon mit szólna Nagy Péter, ha most, halálának kétszázadik évfordulóján, meg­látná a sorsát annak a hatalmas biroda­lomnak, mely személyes munkája volt é­s meglátná romjaiban, a pusztulásban azt a várost, melyet ő hozott létre a semmi­ből és amelytől még nevét is megtagad­ták? Bizonyára fogná történelmi neveze­tességűvé vált botját, mellyel annak ide­jén saját legfelségesebb kezeivel vert vé­gig birodalmának nem egy nagyurán bizonyára nem sajnálna most sem néhány, sor jó verést azoktól, akik véglegesen tönkretették, legalább is egy időre, Nagy, Péter örökségét és hét évvel az ő halálá­nak kétszázados évfordulója előtt romokba döntötték az álmot, melyet ő nagy kon­cepcióval hívott életre. A „bronz lovas“, akiről Puskin­in és akinek Falconet által mintázott szobra ma­is ott áll — bedeszkázva ugyan — a Néva partján, ahol vasakarattal várost terem­tett a lakatlan mocsarak és osztrogok kö­zött, kérlelhetetlen autokratizmussal ve­zette országát és népét abba az új irányba, melyet helyesnek talált számára, bár ez az irány tősgyökeresen különbözött mind­attól a moszkovita hagyománytól, mely­ben a szent Oroszország, a keleti keresz­ténység misztikus „harmadik Rómája" Nagy Péterig fejlődött és amelyben már addig is naggyá lett. De az ifjú ural­kodó, aki maga is teljesen különbözött moszkovita elődeinek típusától, akiben a vérkeveredés és a nyugati nevelésnek a csirái valami türelmetlenséget szültek ha­zájának egész akkori állapota, a lusta tespeejtség ellen, nem törődött sem­­mivel, sem hagyományokkal, sem udvari környe­zetével és fi bójárlkkel, akik bizalmatlan vukn­éziscék újításáért. Amit feltett megában, azt végre is s­ájtotta. Amint szimboliku­san levettette előkelőivel a keleti kaftánt és maga nyírta le bozontos szakáinkat és saját kezével verte a cölöpöket és rakta a követ Szent Péter városainak alapjaihoz ott a kietlen finn vidékén, úgy minden tekintetben vitte országát nyugat felé, a nyugati szellemi áramlatokba való bele­­kapcsolódásba, amely áramlatokkal és ak­kori technikai haladással személyesen is­merkedett meg nyugati utazásain, miután gyermekkorában svájci nevelője oltotta bele azoknak csiráit. A keleti mozdulatlanság helyett a nyu­gat új találmányainak átvétele, a szent Moszkva kupolái helyett a tenger közelé­ben nagy kikötő, kereskedelmi és ipari­ város, melynek lakosságául elsősorban idegeneket és különösen az általa annyira szeretett németeket hozza, — ez jellemzi azt az irányt, melyet Nagy Péter örökség gyanánt, hagyott népére és utódaira, ami­kor 1725 január 28-án alig ötvenhárom­­ éves korában meghalt. Halála azonban nem állította meg a munkát, melyet megkezdett. Sokkal hatal­masabb lökést adott a birodalmának, sem­hogy az meg tudott volna állani a nyu­­gatiasodás felé vezető úton. Oroszország­nak szükségszerűen be kellett lépni a nagyhatalmak sorába, melyek között ad­dig nem játszott szerepet. Nagy Péter öröksége megmaradt, bár 6 halálos ágyán láztól reszkető ajkaival már nem tudta megmondani szavait leső feleségének és az udvaroncoknak és államférfiaknak, ho­gyan képzeli tovább a szent Oroszország sorsát. Ez a sors fejlődött tovább azon az úton, melyet ő maga­ állított be népének aka­rata ellenére. Sokkal mélyebb nyomokat hagyott — talán éppen a históriai bottal —, semhogy azoktól el lehetett volna térni. Csak a világháborút követő felfordulás vetette ki Oroszországot ebből a kerékvá­gásból, csak az látszik mindazt megsem­misíteni, amit Nagy Péter örökségének mondanak. Ha valami szöges ellentétben áll Nagy Péter Oroszországával és azzal a szellemmel, melyet ő kitűzött, az a bol­­sevizmus. És ma mégis ez uralkodik az ő ma már megcsonkult birodalmában. Sri­

Next