Nemzeti Ujság, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-13 / 35. szám

12 Csíki bál­ ­­farsangi táncmulatságok általánosan is­mert sikerét messze felülmúló sillerrel rendez­ték meg a csíki egyetemi és főiskolai hallga­tóik ezévi báljukat. Az estély összehozta­ nem­csak a Budapesten, de a vidéken élő erdélyi társadalom színe-javát is. A bált megelőző kedves műsoron szerepeltek: Gázsi Pipi, Té­vén Margit, Vadai­ Piroska, Antal József, Molnár J. Antal és Teresi László dr. A táncot Edete bandája a Kádár Térkő, el ne bízd magadat kezdetű r­égi híres csíki csárdással kezdte meg. A bált Bodó Lajos bálelnök Sándor Stefivel nyitotta meg. A kitűnően sikerült bálon a kö­vetkező hölgyek jelentek meg: Asszonyok: Vaday Lászlónné, Kóródy Jenőné, J­óródy Béláné, Ferenczy Jánosné, Joványi Gáborné, Adorján Agosteiné, Ruzicska László­ Tié, Dulovits M. Ferencné, Patakfalvy Domo­­kosné, dr. Ritz Gézáné, Kenneth Gyuláné, Karka Zsigmondné, Mészáros Károly­né, if.j. Botár Bélánné, Orosz Lajosné, Zathureczky B­álintné, dr. Zakariás Dénesné, Müller Jánosné, Kesch­­­ner György­né, Moh­a­uszt Józsefn­­é, Bieze Ala­josné, Küllő Ferencné, Lukács Gézánné,­­Y­n­­disch­ Jánosné, Pálffy­ Lászlónné, Pototzky Kris­tóful­, dr. Bencze Győzőné, Szita Imrénné, dr. Sándor Lászlónné, dr. Fodor Antalné, Dóczy Bá­­lintné, Goncsy Zoltánné, Magyary Imréné, Kabányi Emilnné, Stróbl Józsefné, Kovács An­­talné, Lemhényi Gábor Mátyásné, dr. Sándor József­né, Soós Jánosné, dr. Él­­hos Gyuláné, dr. Csat­hó Béláné, Dániel Istvánné, Germann Frigy­esn­­é, Lukovich Attiláné, dr. Szoleczky Béláilé, Szilasy Ivá­nné, ö­.v. Kőszeg­hy László­nné, dr. Farkas Endrénné, Székely Ödönné, Lo­­vászy Gyuláné, Ziehrer Antalné,­­ Gyarmathy Mózes­né, Gemovszky Józsefije,­­Tancsó Gyuláné, Spall Ottónné, Nyerges Lajosné, György Já­nosné, Herein Károlyné, dr. pávai Vajna Fe­­rencné, Szentiványi József­né, csikvacsárosi Biró Imrénné, Gerschner Istvánné, dr. Puskás tiáborné, Kaffka Jenőné, Kiss Miklósné, Fe­kete Kálmánné. Leá­­­yok: Vaday Piroska, Kóródy Ilike, Hoff­mann Bianka, Ferenczy Irónké, Joványi Kató, László Terike, Dísze Jolán, Bar­ba Magda, Pálffy Gizella, Dokl Jolán, Mikes Júlia, Mé­száros Ica, sikahonyi Máthis Edith, Pázmány Gabriella, Gönczy Jolán, Vaday Piroska, Te­reli Margit, Müller Kissi, Bocskréh Olga, Reschner Gilla, Hidegh Miéi, Ványok­n Mária, Keresztessy Mária, Ruzicáka Ilonka, Dubovits Margitka, Sassy Judith, Patakfalvy Pannika, Sődy Ju­clka, nagyfalusi Nagy Rózsik­a, Al­brecht Nusi, Németh­ Ilonka, Zathureczky An­nu­kka, Illykovich Magda, Lukovich Mária, Gignorino Jucik­a, Moncha Nelli­ke, Kemény Sárika, lemhényi Gábor Lilike, Szű­ts Irma, Fair Terike, Kelemen Aanuska, Soós Fanniiké­, Soós Rózsa, Hava­se Márta, Magyary Erzsike, Kuhát­yi Kel illik­a, Szentgyörgyi Bözsike és Rózsika. Nagy Ily, Mareelly Jolinka és Mar­s­inka, Szita Manyi­ka, Fábory Baba, Sándor Stefi, J­aczkó Has, Takács Erzsébet, Germann Sári, Proas Aiumaka, Gerschner Emm­ike, En­gel Bözsi­ke, Kiss Cilike, György Ilonka és Irénke, Fekete Valéria, Knensel Ilonka, God­a Erzsi, Hokky Nusi, Székely Helen, Goda Gizi, Báthory Irmos, Országh Rózsi és Ilonka, Gyár­ul a thy lea, Herein Edith, Vauiké Mancika, pávai, Vájna Buoy, Hoffmann Margitka, Olanas Ilonka, Acél Mária, Szentiványi Margitka, Biró Erzsébet és Rózsika, Genovszky Röske és Manci, Bórsay Esztike, Spalt Iluska, Koll Rem­ec, Szilágyi Rózsika, György Erzsike és Gizike. Korcsmárosok táncestélye A Budapesti Korcsmárosok Szövetsége jól si­került műsoros táncestélyt rendezett a Sas-kör helyiségében. A vidám hangulatot keltő elő­adás után, amelyet egy műkedvelő-társaság mutatott­ be, a „Piros bort Utam az este“ csárdás hangjaira Novotny Betáné Peterdy Elekkel nyitotta meg a táncot. A megjelent hölgyek közül az alábbiak neveit jegyeztük föl: Asszonyok: Bartók Barabásod, Zohor István­ná, Nagy Gézánné, Vadas Dénesné, Náray Ti­borod, Ticder Izidorné, Szelabek Jánosné, Kol­­lárovics Ferencné, Hrobárek Lajosné, Schmidt Alajosod, Steiner Ferencné, Szatmáry Arisztid­­né dr.-né, Torma Istvánné dr.-né, Poech Gyu­lánné, Novotny Béláné, Kelei Károlyné, Mik­olla Mihályné, Juhász Pálné, Korpadics Tib­orné, Lajkó Pálné, Kellner Dávidné, Diamant Jakab­­né, Fehér Gézánné, Szatmáry Kálmánné, Somi Károlyné, Babicz Gyuláné, Lőrincsek Lajosné, Kövér Istvánné, Mazura Rezsőné, Nagy Mi­­hályné, Kiss Sándorné, Kulifay Gézáné, Helé­ny­i Miklósné, Nagy Sándorné, Marx Jakabné, Fodor Istvánné, Tóth Sándorné, Tóth Elekné, Pekli­ Antalné­, Nyámádi Istvánné, Buncsik Já­nosné, Dorogi Lászlóné, Reichert Sándorné, Bukjanecz Boriszlávné, Kulacs­­Tesssefné, Gráczi Józsefné, Petrik Imrénné, Vizkeleti Gyuláné, Szász Józsefné, Garay Istvánné, Tímár Antal­né, Kaszás Jenőné, Papp Sándorné, Schneider Márkné, Horváth Gyuláné, Szabó Alajosné, Deutsch Ferencné, Greiner Viktorné, Füzes Mihályné, Gálaimér­ Károlyné, Zunder Ignácné, Tin'll wage­t' Lajosné, SV­ eisz Samuné, Nikolits Döméré­, Tóth Jánosné. Leányok: Bíró Zsófia­, Kolkó Juliska, Dedek Mancika, Szabó Etus, Birn Mariska és Rózsi, Zundel Gizella, Nagy Margit, Szabó Lujza és Erzsi, Mészáros Irénke, Zohor Gizella, Brin­­ner Mancika, Koltárovits Jolánka, Nagy Ica, Gal Jauner Mimi és Ella, Szatmáry Julika, Hajek Ilonka, Diamant Terike, Berger Idi, Szelepcsényi Ilonka, Nagy Gizella, Deák Te­meli­a, Boros Margit, Nikolits Bözsike, Kulifay nővérek, Bren­wager Mici, Szattler Manci, Tóth Ida, Tépi­fa Jolánka, Siró Pepi, Faludi Tercsi, Klein Irén, Schneider Irco, Sini Ann­a, Prtch­ Terézia, Szendrei Ilonka, Fehér Nasi, Kise NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1925 február t£. Маеа, Tóth Ibolyka, Pertich Stefi, Brunner Manci, Simon Juci, Hetényi Annus, Hia és Gitta, Vizkereszty Ешту, Tímár Giza, Kaszás Ica, Papp Margit, Szabó Pislika, Deutsch Franci és Rózsa, Greiner Dinka, Füzes Lones és Kosi, Nikolits Flóra, Németh Bözsi, Tóth Frier, Kovács Mariska, Steinfeld Gréli, Zave­­dits Juci, Körös Györgyike, Kiss Stefi, stb. Sütők bálja a Gellért-szállodában Fényesen sikerült bált rendezett a sütőipar­testület a Gellért-szálloda márványos barnoká­­ban. A szálloda hallját fehérruhába öltözött, aranyozott pereccel díszített ttál­ákat tartó 40 sütőinas állta körül. Pontban 10 órakor a bál elnöksége élén Monath Dezső kaszinói elnökkel és Holndonner Ferencné bálanyával bevonult a délszaki növényekkel fényesen díszített bál­terembe. A táncot „Kerek ez a zsemlye“ nótá­ja mellett az alábbi hölgyek kezdették meg: Ber­ger Margit, Grünfeld Ilonka, Hirsch Bözsike, Matuska Ilonka, Riemer Margit, Riemer Iran­­ciska, Bottor Бонке, Préda Margit, Schneller Lili, Schneller Manci, Stowasser Trenke, Ziffer Elza. A tánc a kora hajnali órákig tartott. Ma már a Hungáriába költözött a Kat­olikus Bál irodája s a közönség igy most már ott elégítheti ki meghívó igényléseit. Tekintettel az idő előrehaladott voltára, leghelyesebb, ha mindjárt egy rendező útján történik az igény­lés, nehogy a meghívó kiadása, körül fenn­akadás legyen, mivel az intézőbizottság okvet­len ragaszkodik ezen rendezői ajánlatokhoz. A tegnapi­ rendezői összejövetelen kicsinynek bizonyult a Katolikus Szövetség tanácsterme, különösen nagy megelégedést keltett a rende­zők soraiban az elnökség ama bejelentése, hogy a Távirati Iroda a báliról filmfelvételeket óhajt készíttetni, hogy —­ tekintettel a bál előre­látható nagy sikerére — a dí­­­at esetleg az ország határain túl is bemutassa, mint a ma­gyar farsang egyik reprezentatív mulatságát. Tekintettel arra, hogy e fi­lmfel­vételek csak a bál egyes mozzanatait fogják megörökíteni, többek között a bevonulást, is, a­ rendezőség kér i. a. közönséget, h­ogy pontosan fél 10 óra­kor megjelenni szíveskedjenek,­ mivel a fen­ségek is 10 órára jelezték érkezésüket s a fel­vételek is ekkor fogják kezdetüket venni. A rendezői kar meggyőződött arról, hogy a hál intézőbizottsága alapos munkát végzett­­ ,jó­kedvű megelégedettséggel oszlott szét a­­szom­bat esti viszontlátásra. A Felső Építőipariskola táncai bel­i­é a székes­­fővárosi Vigadó összes termeit megtöltötte, a fővárosi építőipar kiváltságaival és azok csa­­ládaival. Tánc előtt egy nyolc számból álló m­inis műsor volt, melyet Petrová­cz Gyula képviselő beszéde nyitott meg és Krisztián Lili értek­­művésznő nagysikerű eleneplése zárt be. Iltivina megkezdődött a tánc Tisza partján faragnak az ácsok dallamára, melyet körül­belül háromszáz pár járt, legjobb kedvvel reg­gelig. A bálon megjelent védnökök: Ferenczy Emil miniszteri tanácsos, a keres­kedelmi mi­niszter képviselője, Sándy Gyula műegyetemi tanár, Dávid Károly, Nagy István, Fazekas László, Vihart Ferenc, építőmesterek, továbbá Schoditsch Lajos intézeti igazgató, Petrovácz Gyula mérnök, nemzetgyűlési képviselő, Ferk Ernő építész tanár és az intézet egész tanári kara. A Ferencvárosi MÜVE Тота (Пик szomba­ton este nagyszabású műsoros táncvetélyt ren­dez lovag Ybl Miklós fővédnökségével, a Fe­rencvárosi Keresztény Polgári Kör (IX., Ba­­káts­ tér 14. sz. II. em.) termeiben. A nagysza­bású műsor keretében közreműködnek: Hor­váth Magdi és Márta, a Corvin­ Színház tagjai, Kranzl Sárika, a 6 éves Kallerina, és a közkedvelt Mohay Zsiga partnereivel Szilvesz­ter Margittal, Valder Józseffel és Csery Pali­val. A mulatság iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg és ezért kéri a rendezőség, hogy akik még meghívóra igényt tartanak, címei­ket a Körben (este 6—9) adják le. Az előjegyzés óriási a Pátria Klub jelmezes álarcosbáljára. A Pátria báljára oly nagy az előjegyzés, hogy a tagoknak a legkomolyab­ban ajánlja az igazgatóság azt, hogy jegyei­ket a klub irodájában minél előbb váltsák ki, mert a meghívó ugyan jogosít jegyváltásra, de mivel a tumultust az igazgatóság okvet­lenül el akarja kerülni, feltétlenül meghatá­rozott számú jegyet ad ki. Mihelyt a kiadható jegyeket a jelentkezés sorrendjében a tagok és vendégeik kiváltották, a jegykiadást a klub irodája beszünteti. A meghívók második tur­nusát ma adták postára. Az építőipari tisztviselők bálja. Az Építő­­ipari Műszaki Tisztviselők Országos Egyesülete február 28-án, szombaton este 10 órakor rendezi a szokásos „Építők­ bálját“ az ügyvédi Ka­mara (V., Szemerantva 10.) palotájának összes­­ érmeiben. A bál tiszta jövedelmét a munkanél­küli építő műszaki tisztviselők segélyezésére fordítják. A bál iránt, amely igen nagyarányú­nak ígérkezik, élénk érdeklődés nyilvánul meg. Az Operaház bezárásával fenyeget a zenekari válság Holnap délben megtörténik a döntés Erős kezű igazgatót az Operaház élére Az operaházi helyzet ma a végsőkig kiéle­sedett. Egészen a déli órákig arról volt szó, hogy már ma este sem­ tartanak előadást és azonnal megtörténik az Operáház bezárása, mert a zenekar tagjainak egy része abban a felfogásban volt, hogy Wlassics főigazgató elutasító válássa után azonnal lépjenek sztrájkba. A zenekar tagjai a Mavon ma dél­előtti próbáján sem jelentek meg és a­ próba nagy nehézségek közt, zon­gora mellett folyt. Végül mégis az az elhatározás kerekedett felül, hogy a zenekar tagjai tartják magukat legelső megállapodásukhoz és K­-ig részt vesz­nek az előadásokon. Ma este feként meg is tar­tották az előadást és holnap is lesz előadás, azonban a Manon szombatra, halasztott előadá­sát újra ki­öltük február 20-ra, szombaton pedig a Rigoletto kerül a Manon helyett elő­adásra abban az esetben, ha a zenészek elha­tározása lehetetlenné nem teszi a szombati előadás megtartását. A helyzet ugyanis a következő: A kultusz­minisztérium nincs abban a helyzetben, hogy a­z a rany költségvetés kereteit túllépje és a zenészek kívánságait honorálja. A minisz­tériumnak ezt a kényszerhelyzetét be kell lát­­niuk a zenekar tagjainak is, mert kü­lönben a kormány kénytelen bezárni az Operaházat, ami nemcsak alanyit jelent, hogy a zenekar tagjai maradnak kenyér­ nélkül, hanem a be­zárás katasztrófába dönti az Operaház minden tagját is, mert együttjár azzal, hogy az összes szerződések kétheti felmondással érvényüket, vesztik. Éppen ezért, a kormány és az Ope­ra­­h­áz­ vezetősége el van határozva, hogy a leg­­mesezőbb tűnő méltányossággal, de egyben kellő eréllyel is fog fellépni a zenekar tagjai­val szemben. Wlassics főigazgató a Marion ina délelőtti zenekari próbáját holnap délelőtti 12 órára íratta ki az Operaház próba­táblájára azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a zenekar tagjai ezen sem jelennének meg, ezt szere­ődésszegésnek tekinti és a­ legnagyobb eréllyel lép fel a zenekar tagjaival szemben. Holnap délre visszehivatta a r­inkrizi törvény­­széket­­, amely abban az esetben, hogy ha a zenekar tagjai a próbán meg nem jelennének, összeül és dönteni fog a szerződésszegés kér­désében. Holnap délben lesz tehát a válság kritikai pontja, s holnap délben dől el esetleg az Operaház bezárásának kérdése is. Az Operaház vezetősége úgy tudja, hogy a zenekar tagjainak felfogása nem egészen egy­séges. A mérsékeltebb elemek belátva a kormány súlyos helyzetét, hajlandók volnának engedni és a békés megegyezés terére lépni. Vannak azonban, akik ragaszkodnak eredeti állásfogla­lásukhoz, ezek közül már ma sokan hangoztat­ták, hogy nem fognap holnap a próbán meg­jelenni. Ugyancsak holnapra filharmonikus próba is van kitűzve, a zenekar állítólag ezen a filmharmónikus próbán vesz részt. Az igaz­gatóság viszont azért halasztotta el a zenekari próbát máról holnapra, hogy a­ zenekar béke­­szeretőbb elemei időt nyerjenek e túlsúlyra ,jutva a békétlenkedő tagokat is jobb belátásra bírják. Holnap délben tehát a legnagyobb vabi­­ssimiség szerint, vagy jobbra, vagy balra el­dől az O­b­rakáz legújabban kiélesedett zene­ijei válsága. Ezzel azonban még korántsem állott helyre véglegesen a rend az Operánál. Az idei szezon már a legnagyobb válságok kö­zött nyílt meg és azóta is egyik válság a má­sikat érte. Ennek a bizonytalanságnak az okát illetékes helyen és hozzáértő körökben abban látják, hogy ez Operaháznak nincs erélyes, hozzáértő és kellő intézkedési joggal bíró igazgatója. Máder Raoul szerződése ennek a szezonnak a végén lejár és amint az már kos­ramért dolog, ezt a szerződést nem fogják meg­újítani. Az az általános közádat tehát, hogy az Operaház élére, minden tekintetben megfe­lelő, tekintélyes, abszolút, zeneértő és énekis­­merő és amellett kellő hatáskörrel felruházott és teljes felelősséggel bíró igazgatót állítsa­nak, még­pedig olyan időben, hogy az új szezon már ennek, az igazgatónak céltudatos intézkedései alapján minden zavar és bizony­talanság nélkül rendesen megindulhasson. Ilyen erőskezű, teljes hatáskörrel bíró igaz­gató alkalmazása nélkül az Operaház dolgait rendbehozni nem lehet. A főigazgatói állás nem arra való, hogy a főigazgató az anyagi és személyi ügyek legapróbb részletkérdéseivel kibelődjére, hanem, hogy az Operaház vezeté­sét­ legfelsőbb fokon ellenőrizze és összekötő kapocs legyen az Opera közvetlen igazgatója és a kultusz­,kormány között. Az igazgató megválasztásánál természetesen a legkörültekintőbb gondosságot kell kifejteni és olyan férfiút szabad csak az O­per­ah­áz élére állítani, akinek személye, tudása, tekintélye és szilárd erélye egyformán biztosíték arra, hogy az Operaház minden válságból kilábolva, régi magas színvonalán felelhet meg nagy kultúrhivatásának. — Sole a jóból is megéri. Kaptuk a kihiethasó levelet: Igen, tisztelt szer­kesztő úr! Újabban figyelemmel szoktam kísérni a­z a média, című kitűnő Iran­em­ színházi napilapot, mert igen sokat foglalkozik, mosiyar színpadi kérdésekkel te. Egyik, legutóbb megjelent számában a Nemzeti Színház tehetséges fiatal tagjá­ról, Pethe­s Margitról olvastam egy di­cséretekben, egyáltalában nem siiker­s terjedelemben is egész tekintélyes cikkel és egészen meg voltam levetve, hogy egy francia, lap fedez fel számomra, aki igen szorgalmas színházlátogató vagyok, egy nagy magyar színésznőt, akit idehaza mi nem látunk olyan, nagynak, és olyan, ab­szolút értékű művésznek, hogy a­ francia lap cikke legfeljebb Dusét és Du­se mér­tékével mérhető művésznőket megillető jelzőket halmozzon rá. Elismerem, hogy Pethes Margit lehet­séges, kvalitásos ér­téke­ a magyar színjátszásnak, de még a kezdet kezdetén áll, akinek, sokat kell tanulnia, akinek művészileg meg kell érnie, míg méltó lesz arra, hogy ekkora cikk keretében mutassák be a­ külföld­nek. A cikkíró, aki már nem először írt magyar színpadi dolgokról tudósítást a francia lapnak, s aki igen hasznos mun­kát végez a mi színpadi viszonyaink is­mertetése érdekében a külföldön, azt hiszem, magának az illető fiatal, tehetség­nek tesz rossz szolgálatot, ha túlzott el­ismeréssel s a legnagyobb elragadtatás hangján hamis képet fest róla, hiszen megtörténhetik az is, hogy külföldiek, jönnek Budapestre s a­ cikk alapján egy második Dúsét, a magyar tragikai mű­vészetnek egy Jászaihoz méltó, tökéletes csillagát fogják keresni a Nemzeti Szín­házban és csak egy igen tehetséges kez­dőt találnak, amely tapasztalatuk azután a róluk közölt többi külföldi ismertetés értékét is le fogja­ száll­ani. Egyébként azt hiszem, magának a fiatal művésznő­nek ismert szerénységét is jelle­­met­lenül érin­tik ezek a túlzások, s bizonyára sok­kal jobban, örülne egy objektív értékelésű ismertetésnek, amely legfeljebb csak kel­lemes csalódást okozhatna mindenkinek. Tiszt dlest­ri, egy színházbarát, — A Carmen kettős jubileum­*. Kettős ju­­biláitu Tesz­ az­ idén,a francia operairodalott írói egyik remekének, a Carmenniek. Mátéutt 8-án lesz ötven éve, hogy a Carment az Opera Co­­mis­ne 1875-ben bemutatta, sis június 3-án lesz a Carmen szerzőjének, Georges Bizet halá­lának 50 éves évfordulója. A Carment, amely új irányt jelöl a francia színpadi zenében,, a kritika annak idején nagyon kedvezőtlenül fogadta. Legtöbb kritikus mint forradalmár­ról, mint egzotikus hatások hajszolójáról írt Bizetről, akinek művét jelentéktelen alkotás­nak minősítette. Az idő természetesen alapo­san rácáfolt a kritiku­sokra, de a közönség is, mert a Carmennek meglehetős nagy sikere volt. Március 3-tól Bizet július 3-án bekövet­kezett haláláig 33-szor játszották az Opera Co­­mique-b­an, ami operánál igen tekintélyes szám. Franciaországban nagy ünnepségekkel készülnek megütni a kettős jubileumot. — Zongoráért. Bucsár Béla tartotta ma este önálló koncertjét a Zeneművészeti Főiskola, nagytermében. A fiatal művés­z­­nő hangszere a zongora­, az újabban föl­tűnt női pianisták közt komoly kvalitá­sok avatják figyelemreméltó és rokon­szenves jelenséggé. Muzikalitása kitűnő, játékát finom ízlés, biztos form.­,érzék uralja. Műsora is érdekes volt, mert az agy­on játszott zoolgorairodalmi számok helyett, kevéssé ismert, a közönség nagy része előtt újnak ható művekre fektette a súlyt. Ravel, Ssymcinovski, Skryabin, Rachmaninoff, Cyril Scott, Dolmányi kompozíciói­ból állott műsorának máso­dik fele­s játékának lírai szépsége, femi­nin vonása, finom charme-ja itt mutat­kozott a maga igazi elemében. A közönség melegen, sok tapssal fogadta Bucsár Béla interpretációit, aki a tavasszal kül­földön, Olaszországban fog ringverse­­nyezni. — Hősi haltott színészek emléktáblája. Az Országos Színészegyesület a halomban elesett 42 hősi halottjának emléktáblát emel a­ Ba­­ross-téri székházéban és ez irányban országos mozgalmat indít meg. — Albertina Ferrari skandináv művészkör­­úton. Albertina Ferrari, akinek a budapesti Zeneakadémiában tavaly adott koncertje a­ magyar közönségnek mindenkor felejthetetlen művészi élménye maradt, mint milánói tudósí­tás jelenti, e hónap közepén hosszabb norvég- és svédországi turnéra indul, amelynek során az északi fővárosok közönsége tüntető ovációk­kal készül mindenütt fogadni a legnagyobbak sorába beérkezett ifjú olasz hegedű­mű­vésznőt. Az északi turné befejezése után Bécsen és Bu­­dapesten keresztül utazik hazájába vissza Al­bertina Ferrari a iincs kizárva, hogy a, tavasz­­szal ismét Budapesten üdvözölheti közönségünk Itália ragyogó tehetségű hegedűvirtuosát, a..

Next