Nemzeti Ujság, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-25 / 45. szám
12 NEMZETI ÚJSÁG Szerbe, INS restruire. színház, művészet Tartsanak-e főpróbát a színházak? Délelőtti és esti főpróba — Igazgatók a kérdésről A Vígszínház igazgatósága most bemutatásra kerülő darabja előtt közzétette, hogy megszünteti a nyilvános főpróbákat és ezentúl csupán a sajtó részére szokásos, szigorúan zártkörű főpróbát tartja meg. A Nemzeti Színház már régen követte ezt a gyakorlatot, legutóbb pedig a Renaissance Színház a „Menyasszonyi fátyolból még sajtófőpróbát sem akart tartani és csak a kritika munkájának megkönnyítése kedvéért tartott mégis legszigorúbban zártkörű főpróbát, amelyen csak a napilapok kritikusai jelenhettek meg. Érdekes, hogy éppen a Vígszínház volt az, amely annak idején a nyilvános főpróbák intézményét bevezette és most az a körülmény, hogy ismét visszatért a zártkörű sajtó főpróbáikhoz, újra ráterelte az érdeklődést a főpróbák kérésére, amely a múlt éveikben a Színpadi Szerzők Egyesületét is élénken foglalkoztatta és állandó ütközőpontja volt a sajtónak és a színházaknak. De nemcsak a szerzőknek, hanem a színpadnak is nagyon fontos problémája az a kérdés: Tartson-e a színház főpróbát, zártkörű vagy nyilvános legyen-e a főpróba? Szüksége van-e főpróbára a darabnak, a színháznak és a színésznek és amennyiben szüksége van, a nagy nyilvánosság előtt kell-e azt megtartani? A Nemzeti Újság munkatársa megkérdezte erre vonatkozóan elsősorban néhány színház igazgatóját, akik érdekes nyilatkozatokban mondták el véleményüket és számos oldalról megvilágították ezt az érdekes kérdést. Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház igazgatója a következőket mondotta: — A délelőtti főpróbák tényleg nem jók. Ha zártkörű a főpróba és azon csak pár kritikus van jelen, akkor tulajdonképpen nincs közönség, tehát nincs is főpróba. De ha ezekre a délelőtti próbákra valamivel nagyobb közönséget hívnak ra meg a sajtó én a színészet köréből, ez sem az igazi közönség, mert hiszem szakemberekből áll és nem adja meg a színháznak és az igazgatónak azokat a felvilágosításokat, azokat az impressziókat és impulzusokat, amelyeket egy főpróbának meg kell adnia. Miután nálunk csak a sajtó kedvéért tartott délelőtti főpróbák vannak és nem estiek, mint Párisban, egészen egyre megy, hogy ez a délelőtti főpróba zártkörű-e, avagy nyilvános, mert hiszen egész más diszpozíciója van a délelőtti, ki nem aludott fanyar kedélyű közönségnek, mint amely esti diszpozícióval keresi fel a színházakat. Hogy például egy vígjáték a kellő rezonanciát tudja kelteni a közönségben, ahhoz erre a külön esti diszpozícióra van szükség. Csak az ilyen közönség részéről szerzett tapasztalatok szolgálhatnának biztos ujjmutatással az igazgatónak arra, hogy mit kell még a darabon, az élőadáson változtatni. Az egyetlen helyes megoldás tehát csak a párisi, este tartott, nyilvános főpróba, amely tulajdonképpen teljes előadás, avant premier, azzal a különbséggel, hogy a színház fenntartja magának a jogot, hogy utána még a darabon és az előadáson változtathasson. Ezt azonban nálunk nem lehet bevezetni, mert rengeteg pénzbe kerül, hiszen egy este feláldozását követeli a színháztól úgy, hogy nálunk csak akkor próbálkozott vele egy-két színház, amikor olyan rossz konjunktúra volt, hogy egy este feláldozása igazán nem sokat jelentett Faludi Jenő dr. Az Unió színházak vezérigazgatója ragaszkodik a nyilvános főpróbák megtartásához. — Én továbbra is fenntartom a nyilvános főpróbák intézményét, — mondotta a vezérigazgató — és a Magyar Színház legközelebbi újdonságából, a Csibiből is, a legteljesebb nyilvánosság előtt tartunk főpróbát. Annak idején a Vígszínháznál mi vezettük be a nyilvános főpróbákat Budapesten, mert tapasztaltuk, hogy a darabok, amelyeknek a zártkörű sajtófőpróbán a legkisebb sikerük sem volt, rendkívül nagy sikert arattak az esti bemutatón és a siker állandó is maradt. A zártkörű, sajtófőpróba közönsége sohasem adhat támaszpontokat a színháznak arra, hogy milyen hangulatot kelt és milyen hatást ér el a darab este. A színháznak feltétlenül szüksége van a főpróba nyilvánosságára, mert úgy a rendezőnek, mint a színésznek látni kell milyen a darab hatása a közönségre, mielőtt az előadás formáját véglegesítenék. A legritkább eset az, hogy a darab teljesen ugyanabban a formában kerül bemutatóra, mint es hogy a főpróbán előadtak. A darabnak a főpróbán gyakorolt hatásából állapítja meg az előadás vezetője azt, mit kell a darabon változtatni, hol kell esetleg hosszadalmas, nem jól ható részleteket kihúzni és hol kell a színésznek azt, aminek halába van, még kiemeltebben tálalni a közönség elé, hogy még jobban apreciálható legyen. Ehhez azonban úgy kell a közönséget összeállítani, hogy abban ne csak a szakemberek legyenek képviselve, hanem az a közönség is, amely tisztán csak élvezni jár a színházba. Sőt az ideális állapot az volna, hogyha a közönségnek szakembereiből álló része nem egy csoportba tömörülne, hanem szét volna osztva a közönség között, mert csak így alakulhatna ki a főpróba igazi hangulata. Roboz Imre a Vígszínház igazgatója a következőket mondotta: — Azért határoztuk el magunkat a nyilvános főpróbák beszüntetésére, mert rendkívüli sok kellemetlenség és visszaélés merült fel a főpróba jegyei körül. Akármilyen szigorúan ellenőriztük te, a főpróbajegyek igen gyakran illetéktelen kezekbe jutottak. Az is igaz, hogy a főpróbáik alkalmával jogosult helyekről is olyan túlzott igényeket támasztottak jegyek iránt, amelyeket teljes képtelenek voltunk kielégíteni. Ezentúl csak a sajtó képviselőit, a kritikusokat, színházaink tagjait és azok közvetlen hozzátartozóit hívjuk meg a főpróbákra. Így mintegy százötven-kétszáz főből álló közönség lesz a színházban, amely véleményünk szerint teljesen elegendő arra, hogy az igazgatóság a darab hatását kipróbálja és levonhassa azokat a tanulságokat, amelyek a darab sikere érdekében fontosak és szükségesek. Nincs szükség ebből a célból zsúfolt nézőtérre, a hatások kipróbálására, ez a szűkebb körű nyilvánosság is elegendő és a színház szempontjából ez a fontos. Tudjuk, hogy vannak színházi körükben olyan vélemények is, amelyek teljesen a főpróbák ellen foglalnak állást, míg a sajtónak és a szerzőnek az az érdeke, hogy legalább mérsékelt nyilvánosságú főpróbát tartsanak a színházak. Erre vonatkozóan is ki fogjuk kérni az illetékesek véleményét, hogy minél több oldalról megvilágítsuk ezt az érdekes és sokfelé ágazó problémát. — A párisi Grand-Guignol műsora a Király-színházban. Megírta a Nemzeti Újság, hogy a párisi Grand-Guignol, az idegekmek és borzalmaknak ez a kamarasziniháza márciusban Budapestre jönne .biz estén át ven elégsz© reped a Király Színházban. A Guignol szó tulajdonképpen bábot jelent és a kis gyermekeket mulattató paprik a jancsibodók, báb- és marionett-szinházak a tulajdonképeni fguignol-szinnházak. A Grand-Gutignon nagyoknak való bábszínház s tulajdonképen nem is bábok játszanak benne, hanem eleven szimészek, akiket azonban mint bábokat rángat a rájuk súlyosat, tragikus vagy kacagtatóan fonák végzet. A párisi Grand-Guignol a francia főváros legelegánsabb negyedében van s mindössze ötszáz néző befogadására alkalmas, kényelmes, előkelően berendezett színház. Rendesen egyfelvonásosotont ad elő, amelyek vagy idegrázó borzalmas drámák vagy a groteszkség határán mozgó bohózatok.Ezekből állított össze öt estére szóló érdekes műsort a budapesti vendégszereplésbe a színház vezetősége. Minden este három kis darabot mutatnak be és pedig egy kétfelvonásost két egy felvonásos közé beékelve. Az első első programja: Au coin joli (A kedves zugoly) Frederic Bautet egyfelvonóevs drámája. La baiser dans la nuit (Csók az éjszakában) Maurice Level kétfelvonásos drámája és Alcide Pepie, Massart és Vercourt bohózata. A második estén a következő három darab kerül előadásra: Catrine Goulden egyfelvomásos dráma Laumonntól. Le viole d’Astorg két felvonásos drámája és Nounouche, Henri Duvemols kis vigjátéka. A harmadik napon: Le Bonheur (A boldogság) Pierre Veber egyfelvonásos vigjátéka, Le chateau de la Mort (A halál kastélya) Andre de Lordénak, az európai hírű grand-guignol írónak és Henri Bauchenak kétfelvonásos drámája és Le sacrifice (Az áldozat) egy kis vígjáték Jeann d’Agusantól. A negyedik napon: Prénez madame Maxim Girard, Sur la dalle. Andre de Lorde La griffe, Jean Sértene, I solans nous Gustav Mémezy-Bon egyfelvonásosa. Végül az ötödik napon: La maison des tenebres (A sötétség háza) Charles Hellen de PaulTE stopé drámája, La nuit tragique de Rasputin (Rasputin tragikus éjszakája) címü rémdráma és La bonne serieuse címü kis bohózat. Az első öt estén végigjátsszák az egész programot Azután a második öt estén azokat a darabokat ismétlik meg, amelyeknek legnagyobb hatásuk volt a közönségre. A Képzőművészek új társaságának kiállítása, amelyen Beck Ö. Fülöp, Bornemissza Géza, Csók István, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Egry József, Kmetty János, Kozma Lajos, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónay József, Szobotka Imre, Szőnyi István, Vaszary János, Vedres Márk törzstagok és a meghívott vendégek művei szerepelnek, vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik meg a Nemzeti Szalonban. Ez a társaság második kiállítása. Az elsőt a múlt tavasszal az Ernst Múzeumban rendezte. A Táncest. Riedl Margit tegnap tartotta táncestélyét a Vigadó nagytermében. Brahms, Chopin és River opusaira komponált táncait adta elő és ezekből a táncokból megállapíthattuk, hogy ez a fiatal és erősen egyéni tehetségű művésznő mind teljesebben fejlődik oda, ahol a tánc már nemcsak felelőtlen formai játék, hanem kifejező eszköze a mind öntudatosabbá váló művészi világnézetnek. Különösen Brahms két opusára, az Intermezzora és az Edwardra szerzett táncokat emeljük ki műsorából, amelyek már nemcsak talentumos kísérletek egy önálló formanyelven jelentkező művészi meggyőződés kifejezésére, hanem már nagyon figyelemreméltó eredmények, olyanok, amelyek a fiatal művésznőt legjobbjaink közé emelik. A művésznő növendékei kedvesen adták elő Zsáanboky Miklós Télapó búcsúja című pantomimjét. A közönség egészen megtöltötte a Vigadó nagytermét ,* sokat tapsolt az egyes számok után. (v.) — A Keresztény Nemzeti Liga magyar zeneszerzői bemutató estje. A Keresztény Nemzeti Liga február 28-ám, szombaton este fél 8 órakor magyar zeneszerzői bemutató estet rendez Szent István-téri helyiségének nagytermében. A koncerten Schleifer Jenő, Pilinszky Géza, Lanotta Rezső, Sémi Zoltán és Usetty Józsa szerepelnek és pedig mindegyik művész a maga szerzeményei’). Azonkívül közreműködik Karácsonyi István karmester és Pilinszky Zsigmond operaénekes. A gazdag műsorú, magas színvonalú hangverseny iránt rendkívül nagy az érdeklődés. — Albertina Ferrari hangversenye. A világhírű olasz hegedűművésznő, akinek két évvel ezelőtt a budapesti Zeneakadémiában tartott hangverseny alkalmával aratott frenetikus sikerét még élénk emlékezetben tartja közönségünk, — mint értesülünk — európai tournéja keretében Magyarországot is útba ejti és a Szociális Missziótársulat rendezésében március 25-én fogja egyetlen hangversenyét tartani. A zenei kultúra iránt érdeklődő közönség nagy kíváncsisággal várja Albertina Ferrari igazi művészi eseményszámba menő hangversenyét, melynek jegyeit a Rózsavölgyi-cég árusítja. Azonkívül kaphatók a Szociális Missziótársulat Központi Hivatalában I., Krisztina-körút 125. T.: 92—05. — A Soproni Képzőművészeti Kör tárlata az augusztusra tervbe vett soproni jubiláris iparkiállással kapcsolatban nyílik meg. A kör ezúttal kiterjeszti kereteit az iparkiállítást rendező kereskedelmi és iparkamara egész területére és a tárlaton való részvételre meghívja a kamara területén működő és az onnan elszármazott képző- és iparművészeket is. Cimék Králik Gusztáv tanárhoz (Sopron, evangélikus líceum) küldendők. — A Kalevala-est hite nagy feltűnést keltett Finnországban. Mint Helsinkiből jelentik, ott éppen ma ülik Madách Imre emlékünnepét a Nemzeti Színházban s bemutatják a finnre fordított „Ember tragédiá“-ját. A Turáni Társaság , az Egyetemi Énekkarok által rendezett Kalevala-est pénteken, február 27-én lesz a Zeneakadémiában. A műsoron közreműködnek: Pekár Gyula elnök, Bán Aladár alelnök ünnepi előadással, Biscara Betta hangversenyénekesnő, Környey Paula, a Nemzeti Színház tagja és Felvinczi Takács Alice hegedűművész,ő finn szerzők műveivel. — Magyar szobrász sikere Parisban. Az Ecole dee Беашс-Arts most lezáródott szobrászati versenyen az első díjat Gárdos Miklós fiatal magyar szobrász nyerte el. — Adomány a Szépművészeti Múzeumnak. Léderer Sándornak, a nemrég elhalt kiváló műértőnek és gyűjtőnek családja a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta az elhunyt gazdag fényképgyűjteményét, mely az olasz művészet alkotásait öleli fel és könyvtárából azokat a munkákat, melyek a museum szakkönyvtárából hiányzottak. A mintegy 700 drb fényképért és 350 kiadványért a múzeum igazgatósága ezúton is köszönetet mond Léderer Sándor családjának. — A Magyar Goethe Társaság február 37-én, pénteken délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében felolvasóülést tart, amelyen Varga Bálint dr. bemutatja a „Gudrunlied“ magyar fordítását, Vikor Béla Goethe „Xéniái“-ból mutat be egy sorozatot, Simonffy Margót Kozma Andor Faust fordításából és magyar költőkből németül szaval. — Az Országos Kamara Színház Kispesten. Az állami támogatással működő Országos Kamara Színház, amely kizárólag klasszikus darabokat játszik önálló társulatával, március 10-én Kispesten kezdi meg működését. A kitűnő vidéki együttes tíz előadásból álló sorozat keretében mutatja be klasszikus repertoárját a kispestieknek, akiknek körében máris óriási érdeklődés mutatkozik az Országos Kamara Színház előadásai iránt. CORSO péntektől OMNIA legnagyobb attrakciója: Amit nem lehet megvásárolni ée A „Korosko“ tragédiája •tCRfilti ОоуЦ Tílágbirü regényt. a színházak közleményei • „A nagyságos asszonyt már láttam valahol“. Három táblás ház elragadtatott tapsa és harsogó kacagás pecsételte meg azt az óriási sikert, amit Fodor László szenzációsan mulatságos új vígjátéka a Belvárosi Színházban aratott. M. Makay Margit, Pálmay Ilka, Tóth Böske, Kertész Dezső, Tarnay, Gárdonyi, Bubinyi diadalmas vígjátéki együttese minden kritikán felül áll. Legközelebbi előadások szerda, péntek, vasárnap este. • A főpénztárok nr. — Csendélet. Óriási éreklődéssel várják a Vígszínház szombati kettős premierjét. Először kerül színre a Főpénztáros úr (Monsieur Bretonneau), Flers és Callavet vígjátéka és a Csendélet, Molnár Ferencnek a színészéletből merített új komédiája. A francia vígjáték főszereplői Góthné Kertész Ella, Gaál Franciska, Hegedűs Gyula, Rajnai Gábor, Lukács Pál, Szerémy Zoltán, Béla Miklós, Dénes György, Horváth László, Litkey Irén. Molnár Ferenc egyfelvonásosában Darvas Lili és Gáth Sándor játsszák a főszerepeket. Az újdonságból nem tartanak főpróbát. • Lehár Ferenc személyes vezetésével már az utolsó próbák folynak a „Frasquitá“-ból, a Városi Színház pénteki szenzációs operettújdonságából, amely a világhírű zeneszerző legszebb muzsikája s Bécsben és Berlinben sok száz előadást ért meg. Barcelona színes spanyol miliője, az Alhambra mulató vidám hangulata s egy parid legénylakás finom interieurje adnak változatos keretet a spanyol és francia földön lepergő romantikus és roppant mulatságos cselekménynek, amelynek középpontjában Frasquita, a szép angol cigánylány és Armand szerelme áll. Ezt a két pompás szerepet Serák Mária, Berlin ünnepelt nagyszerű Frasquitája és Gábor József, Operaházunk népszerű művésze éneklik. Mellettük a nagyszerű Sziklay József és Molnár Vera gondoskodnak a derűről, a jókedvről és a bravúros táncokról. A pénteki premiernek Lehár Ferenc személyes vezénylete ad ünnepi díszt. • Lábass Juci, Vaály Ilona, Király, Rátkay, Latabár. Pálmay minden este a Marica grófnőben a Király Színházban. • Ma: „Szeretni...“ Géraldy örökszépségű színműve — e héten csak egyszer — a Renaissance Színházban. (Simányi Mária, Somlay, Táray). • Ma, szerdán este „Tu! a nagy Krivánon", Farkas Imre diadalmas operettje kerül színre a Városi Színházban Kolbay Ildikó, Lakatos Ilonka, Galetta Ferenc, Tamás Benő és Cselányi Józseffel a főszerepekben. • Csortos Gyula szenzációs lord karrikatúrája a művészi vidámság netovábbja a Csili című francia vígjátékban, a Magyar Színház pénteki újdonságában. • „Szalamit“, a diadalmas keleti daljáték minden este táblás házakkal a Blaha Lujza Színházban. • Harminc táblás ház tapsolt eddig az „Alternálnak a Magyar Színházban. P. Márkus Emilia, Bajor Gizi, Csortos Gyula csodálatos triásza, e héten kedden, szerdán és csütörtökön este Fazekas Imre szenzációs drámájában." ›Ρ Ρ í€ L NEMZETI ÚJSÁG ÚJ NEMZEDÉK kombinált előfizetési árai */e»ofcsót»*** .