Nemzeti Ujság, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-25 / 45. szám

12 NEMZETI ÚJSÁG Szerbe, INS restruir­e. színház, művészet Tartsanak-e főpróbát a színházak? Délelőtti és esti főpróba — Igazgatók a kérdésről A Vígszínház igazgatósága most bemuta­tásra kerülő darabja előtt közzétette, hogy megszünteti a nyilvános főpróbákat és ezentúl csupán a sajtó részére szokásos, szigorúan zártkörű főpróbát tartja meg. A Nemzeti Szín­ház már régen követt­e ezt a gyakorlatot, leg­utóbb pedig a Renaissance Színház a „Meny­asszonyi fátyol­ból még sajtófőpróbát sem akart tartani és csak a kritika munkájának megkönnyítése kedvéért tartott mégis leg­szigorúbban zártkörű főpróbát, amelyen csak a napilapok kritikusai jelenhettek meg. Érdekes, hogy éppen a Vígszínház volt az, amely annak idején a nyilvános főpróbák intéz­ményét bevezette és most az a körülmény, hogy ismét visszatért a zártkörű sajtó főpróbáikhoz, újra ráterelte az érdeklődést a főpróbák kér­ésére, amely a múlt éveikben a Színpadi Szer­zők Egyesületét is élénken foglalkoztatta és állandó ütközőpontja volt a sajtónak és a színházaknak. De nemcsak a szerzőknek, ha­nem a színpadnak is nagyon fontos problé­mája az a kérdés: Tartson-e a színház főpró­bát, zártkörű vagy nyilvános legyen-e a fő­próba? Szüksége van-e főpróbára a darabnak, a színháznak és a színésznek és amennyiben szüksége van, a nagy nyilvánosság előtt kell-e azt megtartani? A Nemzeti Újság munkatársa megké­rdezte erre vonatkozóan elsősorban néhány színház igazgatóját, akik érdekes nyilatkozatokban mondták el véleményüket és számos oldalról megvilágították ezt az érdekes kérdést. Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház igazgatója a következőket mondotta: — A délelőtti főpróbák tényleg nem jók. Ha zártkörű a főpróba és azon csak pár kritikus van jelen, akkor tulajdonképpen nincs közön­ség, tehát nincs is főpróba. De ha ezekre a délelőtti próbákra valamivel nagyobb közön­séget hívnak ra meg a sajtó én a színészet kö­réből, ez sem az igazi közönség, mert hiszem szakemberekből áll és nem adja meg a szín­háznak és az igazgatónak azokat a felvilágo­sításokat, azokat az impressziókat és impulzu­sokat, amelyeket egy főpróbának meg kell ad­nia. Miután nálunk csak a sajtó kedvéért tar­tott délelőtti főpróbák vannak és nem estiek, mint Párisban, egészen egyre megy, hogy ez a délelőtti főpróba zártkörű-e, avagy nyilvá­nos, mert hiszen egész más diszpozíciója van a délelőtti, ki nem aludott fanyar kedélyű kö­zönségnek, mint amely esti diszpozícióval ke­resi fel a színházakat. Hogy például egy víg­játék a kellő rezonanciát tudja kelteni a kö­zönségben, ahhoz erre a külön esti diszpozí­cióra van szükség. Csak az ilyen közönség ré­széről szerzett tapasztalatok szolgálhatnának biztos ujjmutatással az igazgatónak arra, hogy mit kell még a darabon, az élőadáson változ­tatni. Az egyetlen helyes megoldás tehát csak a párisi, este tartott, nyilvános főpróba, amely tulajdonképpen teljes előadás, avant premier, azzal a különbség­gel, hogy a színház fenn­tartja magának a jogot, hogy utána még a da­rabon és az előadáson változtathasson. Ezt azonban nálunk nem lehet bevezetni, mert ren­geteg pénzbe kerül, hiszen egy este feláldozá­sát követeli a színháztól úgy, hogy nálunk csak akkor próbálkozott vele egy-két színház, amikor olyan rossz konjunktúra volt, hogy egy este feláldozása igazán nem sokat jelentett Faludi Jenő dr. Az Unió színházak vezérigazgatója ragaszkodik a nyilvános főpróbák megtartásához. — Én továbbra is fenntartom a nyilvános főpróbák intézményét, — mondotta a vezér­­iga­zga­tó — és a Magyar Színház legközelebbi újdonságából, a Csibiből is, a legteljesebb nyilvánosság előtt tartunk főpróbát. Annak idején a Vígszínháznál mi vezettük be a nyil­vános főpróbákat Budapesten, mert tapasz­taltuk, hogy a darabok, amelyeknek a zárt­körű s­aj­tó­főpróbán a legkisebb sikerük sem volt, rendkívül nagy sikert arattak az esti bemutatón és a siker állandó is maradt. A zártkörű, sajtófőpróba közönsége sohasem ad­hat támaszpontokat a színháznak arra, hogy milyen hangulatot kelt és milyen hatást ér el a darab este. A színháznak feltétlenül szük­sége van a főpróba nyilvánosságára, mert úgy a rendezőnek, mint a színésznek látni kell milyen a darab hatása a közönségre, mielőtt az előadás formáját véglegesítenék. A legrit­kább eset az, hogy a darab teljesen ugyan­abban a formában kerül bemutatóra, mint es hogy a főpróbán előadtak. A darabnak a fő­próbán gyakorolt hatásából állapítja meg az előadás vezetője azt, mit kell a darabon vál­toztatni, hol kell esetleg hosszadalmas, nem jól ható részleteket kihúzni és hol kell a szí­nésznek azt, aminek halába van, még kiemel­tebben tálalni a közönség elé, hogy még job­ban apreciálható legyen. Ehhez azonban úgy kell a közönséget összeállítani, hogy abban ne csak a szakemberek legyenek képviselve, hanem az a közönség is, amely tisztán csak élvezni jár a színházba. Sőt az ideális állapot az volna, hogyha a közönségnek szakemberei­ből álló része nem egy csoportba tömörülne, hanem szét volna osztva a közönség között, mert csak így alakulhatna ki a főpróba igazi hangulata. Roboz Imre a Vígszínház igazgatója a következőket mon­dotta: — Azért határoztuk el magunkat a nyilvá­nos főpróbák beszüntetésére, mert rendk­ívü­li sok k­ellemetlenség és visszaélés merült fel a főpróba jegyei körül. Akármilyen szigorúan ellenőriztük te, a főpróbajegyek igen gyakran illetéktelen kezekbe jutottak. Az is igaz, hogy a főpróbáik alkalmával jogosult helyekről is olyan túlzott igényeket támasztottak jegyek iránt, amelyeket teljes képtelenek voltunk ki­elégíteni. Ezentúl csak a sajtó képviselőit, a kritikusokat, színházaink tagjait és azok köz­vetlen hozzátartozóit hívjuk meg a főpró­bákra. Így­­ mintegy százötven-kétszáz főből álló közönség lesz a színházban, amely véle­ményünk szerint teljesen elegendő arra, hogy az igazgatóság a darab hatását kipróbálja és levonhassa azokat a tanulságokat, amelyek a darab sikere érdekében fontosak és szüksé­gesek. Nincs szükség ebből a célból zsúfolt nézőtérre, a hatások kipróbálására, ez a sz­ű­­kebb körű nyilvánosság is elegendő és a szín­ház szempontjából ez a fontos. Tudjuk, hogy vannak színházi körük­ben olyan vélemények is, amelyek teljesen a fő­próbák ellen foglalnak állást, míg a sajtónak és a szerzőnek az az érdeke, hogy legalább mérsékelt nyilvánosságú főpróbát tartsanak a színházak. Erre vonatkozóan is ki fogjuk kérni az illetékesek véleményét, hogy minél több oldalról megvilágítsuk ezt az érdekes és sok­felé ágazó problémát. — A párisi Grand-Guignol műsora a Király-színházban. Megírta a Nemzeti Újság, hogy a párisi Grand-Guignol, az idegekme­k és borzalmaknak ez a kamara­­sziniháza márciusban Budapestre jön­ne .biz estén át ven elégsz© reped a Király Színházban. A Guignol szó tulajdon­képpen bábot jelent és a kis gyermekeket mulattató pa­pr­i­k a ja­n­cs­ib­odók, báb- és marion­ett-szinházak a tulaj­don­képeni fguignol-szinnházak. A Grand-Gutignon na­gyoknak való bábszínház s tulaj­don­képen nem is bábok játszanak benne, hanem eleven szimészek, akiket azonban mint bábokat rángat a rájuk súlyosat, tragi­kus vagy kacagt­atóan fonák végzet. A párisi Grand-Guignol a francia főváros legelegánsabb­­ negyedében van s mind­össze ötszáz néző befogadására alkalmas, kényelmes, előkelően berendezett szín­ház. Rendesen egyfelvonásosotont ad elő, amelyek vagy idegrázó borzalmas drá­mák vagy a groteszkség határán mozgó bohóza­tok.­­Ezekből állított össze öt estére szóló érdekes műsort a budapesti vendég­­szereplésb­e a színház vezetősége. Minden este három kis darabot mutatnak be és pedig egy kétf­elv­onásost két egy f­el­von­á­­sos közé beékelve. Az első első programja: Au coin joli (A kedves zugoly) Frederic Bautet egyfel­­von­óevs drámája. La baiser dans la nuit (Csók az éjszakában) Maurice Level két­­felvonásos drámája és Alcide Pepie, M­assart és Vercourt bohózata. A második estén a következő három darab kerül előadásra: Catrine Goulden egyfelvomá­­sos dráma Laumonntól. Le viole d’Astorg két felvon­­ásos drámája és Nounouche, Henri Duvemols kis vigjátéka. A har­madik napon: Le Bonheur (A boldogság) Pierre Veber egyfelvonásos vigjátéka, Le chateau de la Mort (A halál kastélya) Andre de Lordénak, az európai hírű grand-guignol írónak és Henri Bauche­­nak kétfelvoná­sos drámája és Le sacri­fice (Az áldozat) egy kis vígjáték Jeann d’Agusantól. A negyedik napon: Prénez madame Maxim Girard, Sur la dalle. Andre de Lorde La griffe, Jean Sértene­­, I solans nous Gustav Mémezy-Bon egyfelvonásosa. Végül az ötödik napon: La maison des tenebres (A sötétség háza) Charles Hellen de Paul­­TE stopé drámája, La nuit tragique de Rasputin (Rasputin tragikus éjszakája) címü rémdráma és La bonne serieuse címü kis bohózat. Az első öt estén végigjátsszák az egész pro­gramot Azután a második öt estén azo­kat a darabokat ismétlik meg, amelyek­nek legnagyobb hatásuk volt a közön­ségre.­­ A Képzőművészek új társaságának ki­állítása, amelyen Beck Ö. Fülöp, Bornemissza Géza, Csók István, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Egry József, Kmetty János, Kozma Lajos, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónay József, Szobotka Imre, Szőny­i István, Vaszar­y János, Vedres Márk törzstagok és a meghívott vendégek művei szerepelnek, vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik meg a Nemzeti Szalonban. Ez a tár­saság második kiállítása. Az elsőt a múlt ta­vasszal az Ernst Múzeumban rendezte. A Táncest. Riedl Margit tegnap tartotta táncestélyét a Vigadó nagytermében. Brahms, Chopin és River opusaira komponált táncait adta elő és ezekből a táncokból megállapít­hattuk, hogy ez a fiatal és erősen egyéni tehet­ségű művésznő mind teljesebben fejlődik oda, ahol a tánc már nemcsak felelőtlen formai játék, hanem kifejező eszköze a mind öntuda­­tosabbá váló művészi világnézetnek. Különösen Brahms két opusára, az Intermezzora és az Ed­wardra szerzett táncokat emeljük ki mű­sorából, amelyek már nemcsak talentumos kí­sérletek egy önálló formanyelven jelentkező művészi meggyőződés kifejezésére, hanem már nagyon figyelemreméltó eredmények, olyanok, amelyek a fiatal művésznőt legjobbjaink közé emelik. A művésznő növendékei kedvesen ad­ták elő Zsáanb­oky Miklós Télapó búcsúja című pantomimjét. A közönség egészen megtöltötte a Vigadó nagytermét ,* sokat tapsolt az egyes számok után. (v.) — A Keresztény Nemzeti Liga magyar zeneszerzői bemutató estje. A Keresztény Nemzeti Liga február 28-ám, szombaton este fél 8 órakor magyar zeneszerzői be­mutató estet rendez Szent István-téri he­lyiségének nagytermében. A koncerten Schleifer Jenő, Pilinszky Géza, Lan­­ott­a Rezső, Sémi Zo­ltán és U­sett­y Józsa sze­repelnek és pedig mindegyik művész a maga szerzeményei’­). Azonkívül közre­működik Karácsonyi István karmester és Pilinszky Zsigmond operaénekes. A gaz­dag mű­sorú, magas színvonalú hangver­seny iránt rendkívül nagy az érdeklődés. — Albertina Ferrari hangversenye. A vi­lághírű­ olasz hegedűmű­vésznő, akinek két év­vel ezelőtt a budapesti Zeneakadémiában tar­tott hangverseny alkalmával aratott freneti­kus sikerét még élénk emlékezetben tartja közönségünk, — mint értesülünk — európai tournéja keretében Magyarországot is útba ejti és a Szociális Missziótársulat rendezésé­ben március 25-én fogja egyetlen hangverse­nyét tartani. A zenei kultúra iránt érdeklődő közönség nagy kíváncsisággal várja Albertina Ferrari igazi művészi eseményszámba menő hangversenyét, melynek jegyeit a Rózsavöl­gyi-cég árusítja. Azonkívül kaphatók a Szo­ciális Missziótársulat Központi Hivatalában I., Kriszti­na-körút 125. T.: 92—05. — A Soproni Képzőművészeti Kör tárlata az augusztusra tervbe vett soproni jubiláris iparkiáll­ással kapcsolatban nyílik meg. A kör ezúttal kiterjeszti kereteit az iparkiállítást rendező kereskedelmi és iparkamara egész te­rületére és a tárlaton való részvételre meghívja a kamara területén működő és az onnan el­származott képző- és iparművészeket is. Cimék Králik Gusztáv tanárhoz (Sopron, evangélikus líceum) küldendők. — A Kalevala-est hite nagy feltűnést kel­tett Finnországban. Mint Helsinkiből jelentik, ott éppen ma ülik Madách Imre emlékünnepét a Nemzeti Színházban s bemutatják a finnre fordított „Ember tragédiá“-ját. A Turáni Tár­saság , az Egyetemi Énekkarok által rendezett Kalevala-est pénteken, február 27-én lesz a Zeneakadémiában. A műsoron közreműködnek: Pekár Gyula elnök, Bán Aladár alelnök ün­nepi előadással, Biscara Betta hangverseny­énekesnő, Környey Paula, a Nemzeti Színház tagja és Felvinczi Takács Alice hegedűmű­­vész,ő finn szerzők műveivel. — Magyar szobrász sikere Parisban. Az Ecole dee Беашс-Arts most lezáródott szobrá­szati versenyen az első díjat Gárdos Miklós fiatal magyar szobrász nyerte el. — Adomány a Szépművészeti Múzeumnak. Léderer Sándornak, a nemrég elhalt kiváló műértőnek és gyűjtőnek családja a Szépművé­szeti Múzeumnak ajándékozta az elhunyt gaz­dag fényképgyűjteményét, mely az olasz mű­vészet alkotásait öleli fel és könyvtárából azo­kat a munkákat, melyek a museum szakkönyv­tárából hiányzottak. A mintegy 700 drb fény­képért és 350 kiadványért a múzeum­ igazgató­sága ezúton is köszönetet mond Léderer Sándor családjának. — A Magyar Goethe Társaság fe­bruár 37-én, pénteken délután 5 órakor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia heti üléstermében felolvasó­ülést tart, amelyen Varga Bálint dr. bemutatja a „Gudrunlied“ magyar fordítását, Vikor Béla Goethe „Xéniái“-ból mutat be egy sorozatot, Simonffy Margót Kozma Andor Faust fordítá­sából és magyar költőkből németül szaval. — Az Országos Kamara Színház Kispesten. Az állami támogatással működő Országos Ka­mara Színház, amely kizárólag klasszikus da­rabokat játszik önálló társulatával, március 10-én Kispesten kezdi meg működését. A ki­tűnő vidéki együttes tíz előadásból álló soro­zat keretében mutatja be klasszikus repertoár­ját a kispestieknek, akiknek körében máris óriási érdeklődés mutatkozik az Országos Ka­mara Színház előadásai iránt. CORSO péntektől OMNIA legnagyobb attrakciója: Amit nem lehet meg­vásárolni ée A „Korosko“ tragédiája •tCRfilti ОоуЦ Tílágbirü regényt. a színházak közleményei • „A nagyságos asszonyt már láttam vala­hol“. Három táblás ház elragadtatott tapsa és harsogó kacagás pecsételte meg azt az óriási sikert, amit Fodor László szenzációsan mulat­ságos új vígjátéka a Belvárosi Színházban aratott. M. Makay Margit, Pálmay Ilka, Tóth Böske, Kertész Dezső, Tarnay, Gárdonyi, Bu­­binyi diadalmas vígjátéki együttese minden kritikán felül áll. Legközelebbi­­ előadások szerda, péntek, vasárnap este. • A főpénztárok nr. — Csendélet. Óriási ér­­­eklődéssel várják a Vígszínház szombati ket­tős premierjét. Először kerül színre a Főpénz­­táros úr (Monsieur Bretonneau), Flers és Callavet vígjátéka és a Csendélet, Molnár­ Ferencnek a színészéletből merített új komé­diája. A francia vígjáték főszereplői Góthné Kertész Ella, Gaál Franciska, Hegedűs Gyula, Rajnai Gábor, Lukács Pál, Szerémy Zoltán, Bél­a Miklós, Dénes György, Horváth László, Litkey Irén.­­ Molnár Ferenc egyfelvonásosá­­ban Darvas Lili és Gáth Sándor játsszák a főszerepeket. Az újdonságból nem tartanak fő­próbát. • Lehár Ferenc személyes vezetésével már az utolsó próbák folynak a „Frasquitá“-ból, a Városi Színház pénteki szenzációs operett­­újdonságából, amely a világhírű zeneszerző legszebb muzsikája s Bécsben és Berlinben sok száz előadást ért meg. Barcelona színes spanyol miliője, az Alhambra mulató vidám hangulata s egy parid legénylakás finom in­­terieurje adnak változatos keretet a spanyol és francia földön lepergő romantikus és rop­pant mulatságos cselekménynek, amelynek középpontjában Frasquita, a szép angol ci­gánylány és Armand szerelme áll. Ezt a két pompás szerepet Serák Mária, Berlin ünne­pelt nagyszerű Frasquitája és Gábor József, Operah­ázunk népszerű művésze éneklik. Mel­lettük a nagyszerű Sziklay József és Molnár Vera gondoskodnak a derűről, a jókedvről és a bravúros táncokról. A pénteki premiernek Lehár Ferenc személyes vezénylete ad ünnepi díszt. • Lábass Juci, Vaály Ilona, Király, Rátkay, Latabár. Pálmay minden este a Marica grófnő­ben a Király Színházban. • Ma: „Szeretni...“ Géraldy örökszépségű színműve — e héten csak egyszer — a Renais­sance Színházban. (Simányi Mária, Somlay, Táray). • Ma, szerdán este „Tu! a nagy Krivánon", Farkas Imre diadalmas operettje kerül színre a Városi Színházban Kolba­y Ildikó, Lakatos Ilonka, Galetta Ferenc, Tamás Benő és Cse­­lányi Józseffel a főszerepekben. • Csortos Gyula szenzációs lord karrikatú­­rája a művészi vidámság netovábbja a Csili című francia vígjátékban, a Magyar Színház pénteki újdonságában. • „Szalamit“, a diadalmas keleti daljáték minden este táblás házakkal a Blaha Lujza Színházban. • Harminc táblás ház tapsolt eddig az „Al­ternálnak a Magyar Színházban. P. Márkus Emilia, Bajor Gizi, Csortos Gyula csodálatos triásza, e héten kedden, szerdán és csütörtö­kön este Fazekas Imre szenzációs drámájában." ›Ρ Ρ í€ L NEMZETI ÚJSÁG ÚJ NEMZEDÉK kombinált előfizetési árai */e»ofcs­ót»*** .

Next