Nemzeti Ujság, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-26 / 46. szám

12 Vilma, továbbá Sólyom Janka, Radó Sándor, Fritz Ödön és Halász Kató aratnak nagy si­kert (Telefon: József 150—01.) * Egy n­ői bohózat és egy új dráma a Re­naissance Színházban. A Menyasszonyi fátyol sikereinek teljében a Renaissance Színház már bevált módszer szerint ismét egymásután két bemutatót hoz. A jövő héten egy nagyon, hí­res francia bohózatot, utána a sok sikert lá­tott Pierre Wolf Après Vamour című drámá­ját, Claude Gevel jövő héten színre kerülő francia bohózatot, mely Ca címmel a párisi szezon egyik nevezetessége, Szép Ernő Téged is! címmel fordított magyarra. Főszerepeit Simányi Mária, Kabos Gyula, Berczy, Sugár és Réth Marianne játssza. * Bécsi és berlini diadalai után pénteken vonul be a „Frasquita“ a Városi Színház színpadára, olyan szereposztásban, amely méltó a világhírű operetthez s méltó jelen­lévő illusztris komponistájához, Lehár Fe­renchez, aki személyesen vezényli a bemutató előadást. Serák Márta, a­ nagyszerű énekes­primadonna, Gábor József, az Operaház mű­vésze, az ellenállhatatlan humora Sziklay József és a bájos Molnár Vera tökéletes együt­tese s a Városi Színház ragyogó zenekara Lehár Ferenc személyes vezényletével, a leg­kiválóbb művészi gyönyörűséget ígérnek. A pompás művészi produkció méltó színpadi keretben kerül a közönség elé. A világhírű operettújdonság a pénteki premier-esttől kezdve naponta szerepel a Városi Színház já­ték­rend­jén. * A Renaissance Színház nagy vígjáték-si­­kere, a „Menyasszonyi fátyol“, melynek min­den eddigi előadásán zsúfolt ház kacagott, szombat kivételével minden este színre kerül e héten Somlay grandiózus alakítása mellett, Bérczy, Harsányi, Róth Klári, Jankovich Ma­gd­a, Réth Ma­rien­ne felléptével. * Sem a sajtónak, sem a közönségnek nem tart főpróbát a „Frasquitá“-ból a Városi Színház. * Csütörtökön este a „Cigánybáró“-t játsz­mák a Városi Színházban. Strausz örökszép operettjében Saffit H. Csillag Erzsi énekli. A gyönyörű Strausz-operett címszerepét Halmos János énekli. * Kosáry János dr. szerzői estjét február 21 t­ika helyett március hó 2-án, hétfőn délután fél 6 órakor tartja meg a Zeneakadémián. * Fischer Mór Már. főfelügyelő A magyar válogatottakkal négy országon c. előadását vasárnap délelőtt 11 órakor megismétli az Urániában. Szinház: Csütörtökön: Altona. Péntek, szom­bat és vasárnap Csibi. Vasárnap délután: A vörös ember. (délután 3. — este fél 8 ó.) — Belvárosi Szinház: Péntek és vasár­nap. A nagyságos asszonyt már láttam vala­hol. Kedd és szombat: Fej vagy irás. Csütör­tök: Ki babája vagyok én. Vasárnap délután: Az olasz asszony (d. u. 3 — e. V.8.) — Blaha Lujza Szinház: Egész héten minden este: Sza­lámit. Vasárnap délután: Postás Katica. — Apolló Szinház: Minden este és vasárnap dél­után: Medgyaszay Vilma: Fordul a kocka. Homokzsák. Vasárnap stb. (d. u.: 3. — e. 8.) — Terézkörúti Színpad. Minden este: Hittanta­nár, A császár vacsorája stb. (129.) — Vidám Színpad (Békeffy-kabaré). Minden este: A vá­ratlan vendég, A házitolvaj stb. (9.) — Royal Orfeum Nemzetközi Varieté. Minden este és vasárnap délután: Februári műsor. (d. u.:­­/14 - e. 8.) BUDAPEST LEG­JOBB MŰSORA TERÉZKURUTI SZÍNPADON KEZDETE VAN 7,9. TELEFON 65-54 A színháza­k műsora Operaház: Csütörtök: Walkür. Péntek Tosca. Szombat: Hoffmann meséi. Vasárnap Farsangi lakodalom. (7) — Nemzeti Színház: Csütörtök Házasságok az égben köttetnek. Péntek, szom­bat és vasárnap: Halhatatlan ember. Vasár­nap d. n. Egy magyar nabob. (d. u. 3. — e. 7.) Kamaraszínház: Csütörtök: Candida. Szombat: Grassa­lkovich, stb. Vasárnap délután Orzse néni stb. (d. u. fél 4. — e. fél 8.) — Városi Szín­ház: Csütörtök: Cigánybáró. Péntek, szombat, vasárnap és hétfő: Frasquita. Vasárnap dél­után: Cigány. (délután: 3. — este: fél 8.) •— Vígszínház . Csütörtökön : Ezü­si lakodalom. péntek: Nyu. Szombat és vasárnap: A főpénz­táron m­. Csendélet. Vasárnap délután: Déli­báb. (d. n.: 3. — e. */28.) — Fővárosi Operett­­színház. Minden este: Halid, Amerika! Vasár­nap délután: A nő tás kapitány. (d. n.: 3. — este: fél 8 órakor.) — Renaissance Színház: csütörtök, péntek és vasárnap este: Menyasz­­ezényi fátyol. Szombat: Waterlooi csata. Vasárnap délután: Haláltánc. (délután: fél 4. — este: fél 8.) — Király-színház. Egész héten minden este: Marica grófnő. Vasárnap délután: Árvácska. (d. u.­ 3. — e. 128.) Magyar NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1925 február 21. CORSO péntektől OMNIA g#/PQgr. A legnagyobb attrakciója: " Amit nem lehet meg­vásárolni ". A „Korosko“ tragédiája világhírű regénye. A filmszínházak közleményei * Mao Murray pénteken az Urániában, és Royal Apollóban. * Argentina Almen. Ifj. Sorg Antal mérnök, felolvasása keretében fogja vasárnap délelőtt 11 órakor a Royal Apollóban argentiniai moz­góképeit bemutatni. Indián dalokból álló kí­sérőzene. Jegyeket a Royal Apollo árusít. * A pávahercegnő Mae Murray legnagyobb filmje. * Mae Murray: A pávahercegnő — premier pénteken. N­h II Virginia Vally világfilmje 8 felvonásban Pénteken az Urániában nozgoi£nyh£pszinhüzüh m­ai előadásai Capitol filmpalota: Patasch és Perl­mutter (a legjobb amerikai vígjáték). A zu­­hatag hőse (A főszerepben Barbara La Marr és Lon Chaney) Előadások 5, 7 és 9. Corvin Sz­ínház: A fehér apáca (Orion Metro világattrakció, Lillian Gisch idei első és egyetlen filmje, rendezte Henri King. — Hiradók. Előadások fél 7 és 9. Corso: A titokzatos Mr. Senki (Kalandos filmregény 10 felvonásban, a főszerepben Harry Piel) és a gazdag kisérő műsor. Elő­adások: 4,­­6, fél 8 és fél 10. Kamara: Pénz nem Isten (Corina Grif­fith, Conway Tears-film, 8 felv.) — Házasságok nem az égben köttetnek (Dorothy Philips, 7 felv.) Előadások fél 5, %7, 8 és 10. Nyugat Mozgó: Az Idegnélküli ember (a főszerepben Harry Piei) — Colette (dráma 7 felv., a főszerepben France Delia). Előadás fél 4, fél 6. %8 és % 10.­­ m n 1 a: A titokzatos mr. Senki (kalandos filmregény 10 felv. Főszereplő Harry Piei — Pilotti, mint könyvügynök (amerikai burleszk 2 felv.) Előadások hétköznap fél 5, y47, 8 és 10 órakor, vasárnap fél 4, 7, ·7, y49 és 10 órakor. Royal Apolló: Motauri (Ramon No­­varro, Alice Therry, Rex Ingram legnagyobb filmje — Ku-Kux-Klan (a főszerepben Irene Rieh és Milton Scilla). Előadások y46, fél 8 és % 10. Uránia: Motauri (Ramon Novarro, Alice Therry és Rex Ingram legnagyobb filmje.) — Házasságok nem az égben köttetnek (a fő­szerepben Dorothy Phillips). Előadások 5, 148, fél 10 órakor. M­AE MURRAY csodafilmje­­ A pávahercegnő holnaptól a BM Apollóban és Urami Művészfilm-Metro-Superproductió A valutareform és a mérlegvalódiság Amikor a font eléri a paritást, lesz időszerű a magyar valutareform Ekkor állítható helyre a mérlegvalódiság is A mérlegvalódiság helyreállításának a va­lutareformmal való összekapcsolása, amelyről a Nemzeti Újság számolt be mai számában, nagy feltűnést keltett az egész gazdasági vi­lágban. Szinte egyhangú tetszés fogadta ezt a megoldási módot, amely egyszerre helyreál­lítja a mérlegvalódiságot és véget vet a mil­­liárdokkal való számolásnak. Kétségtelennek tartják, hogy a kormány magáévá teszi ezt a javaslatot, amit már az is bizonyít, hogy a jövő, 1935.II. évi költségvetést már nem aranykoronában, hanem a stabil papírkoroná­­ban állítják össze. Az új valutára való áttérés időpontját ma Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke úgy állapította meg, hogy miután sikerült a ko­rona és az angol font értékviszonyát állandó­sítani, amint a font elérte a paritást, megvan adva a lehetőség a magyar korona végleges állandósulására. Ekkor a stabil magyar ko­ronának akár tízezerszeresét lehet venni az új valuta pénzegységének, ami akkor egyenlő lesz az osztrák schillinggel, miután az is 10.000 osz­trák korona s most csak azért áll magasabban, mert az osztrák korona stabilizálásánál a dol­lárt vették alapul, amely teljes aranyérték volt, míg a font még nem érte el a paritást. Az új magyar valuta megvalósítása egy­szerre helyreállítja a mérlegvalódiságot is, amelyhez már nem kell egyéb, mint az új va­luta kötelező használatának kimondása és a felértékelés módozatainak megállapítása. Mind­ezeket a kérdéseket természetesen nem lehet az appropriációs javaslatban megoldani, mert a valutareform csak önálló törvényben intézhető el Ha tehát a kormány elfogadja ezt az állás­pontot, — ami ma már valószínűnek látszik — az appropriációs javaslatban nem lesz ren­delkezés az aranymérleg bevezetéséről, hanem a kormány a kellő időpont elérkezésekor a nemzetgyűlés elé fogja terjeszteni a valuta­­reformról szóló törvényjavaslatot. A Nemzeti Bank főtanácsa mai ülésén szin­tén élénk megbeszélés tárgya volt ez a kérdés s a főtanácsosok nagy elismeréssel voltak Po­­povics Sándor és Toleszky János kezdeménye­zése iránt, mert úgy látták, hogy tényleg a valutareformmal kapcsolatosan lehet a mér­­legvalódiságot a legkönnyebben helyreállí­tani. A Nemzeti Bank 8,5 százalékos osztalékot fizet A főtanács előkészítette a Jegybank közgyűlését . Végrehajt­óbizottságot szerveznek a Nemzeti Banknál . A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa Popovics Sándor dr. elnöklete alatt ma délután 5 órakor tartotta rendes havi ülését a bank fő­tan­ácsi termében, ame­lyen résztvettek: Papp Elek dr., Bernet István dr. alelnökök, Madarassy-Веек Marcel báró, Koós Ellemér, Hadik János gróf, Somssich László gróf, Meskó Pál, Bausch Aladár, Kornfeld Móric báró, Szurday Róbert ás Végh Károly főtan­á­csosok, Szabóky Alajos dr. államtitkár­­kormánybiztos, Harry Artur Siepmann tanácsadó, Schober Béla dr. vezérigazgató, Fényes Iván, Lenk Adolf dr., Tabakovits Dusán, Máday Sándor igazgatók és Thall­­mayer Alfréd dr. igazgatóhelyettes. A főtanács az üzletvitelről szóló jelen­tések meghallgatása után, melyet Taba­­kovits Dusán és Lenk Adolf dr. igazga­tók terjesztettek elő az elhunyt Ullmann Adolf báró helyébe, mint utolsó pótta­got Koós Mihály nyugalmazott földmi­­velésügyi államtitkárt, az Országos Me­zőgazdasági Kamara igazgatóját hívta be. A főtanács elkészítette a közgyűlés anyagát és elhatározta, hogy a bank­­alapszabályok kiegészítése, azaz módosí­tása tárgyában két irányban tesz előter­jesztést a közgyűlésnek. Az egyik előter­jesztésben a főtanács v­égrehajtóbizott­­ság szervezését javasolja, a másik elő­terjesztés pedig az évi nyereségből a nyug­díjalapba történő beutalásokra vo­natkozik. A főtanács ezután tudomásul vette a bank 1924. üzletévének mérlegét, vala­mint nyereség- és vesztes­égszámláját és elhatározta, hogy az elmúlt félévre évi 8 és félszázalék osztalék kifizetésére tesz indítványt a közgyűlésnek, ez pénzben kifejezve , és egynegyed aranykoronát tesz ki részvényenként. Jogvédelmet keres a Kereskedelmi és Iparka­mara a zugárverések ellen Az érdekeltségnek a napi sajtóban kell védelmet keresnie . Fontos kérdéseket tárgyalnak a kamara holnapi ülésén A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara holnap délután négy órakor tartja teljes ülé­sét, amelyen először az elnöki előterjesztések és közlések kerülnek tárgyalás alá. Az elnöki előterjesztés, amelyet a Kamara a teljes ülés előtt a tagokkal külön kiadványban közöl, első­sorban a főváros törvényhatósági bizottságában a kamara által kijelölendő húsz tag jelölésével foglalkozik, akik közül a belügyminiszter nevez ki öt új tagot, mégpedig kettőt a keres­kedelmi osztály jelöltjeiből, hármat pedig az iparososztály jelöltjeiből. A kamara erre az évre újból adományoz szakoktatási jutalma­kat, segélyeket és utazási ösztöndíjakat. A je­lentés azután beszámol a cégmegszűnéseknek a kereskedelmi cégjegyzésbe hivatalból való be­vezetése ügyében készített törvényjavaslat ter­vezetről, amelyre vonatkozóan a kereskedelmi miniszter a kamara véleményét kérte. A ka­mara a tervezetet elfogadhatónak találta, de szükségesnek tartotta azt is, hogy a bejegyzés hivatalból való bevezetését mindennemű cég­­változásra is kiterjesszék, hogy a vagyont re­prezentáló személyek, akik igazgatói tagsá­gukról már lemondtak, bizonyos mulasztás folytán továbbra ne szerepelhessenek a cég­jegyzékben. Kifogásolta cégjegyzékeink siral­mas állapotát és ennek a következménye az, hogy a felek bejelentéseinek és kérvényeinek elintézése sokszor hónapokig elhúzódik. A zugárverések ügyével kapcsolatban felme­rült panaszokra részletesen fejti ki az elnöki előterjesztés a kamara álláspontját. Újabban ké­tes elemek, sőt egyes cégek álügyleteik mögé rej­tőzve mind sűrűbben rendeznek árveréseket, ezáltal illegális módon támasztanak versenyt bizonyos szakmáknak. Újabban az OMKE ke­leti szőnyegkereskedő osztálya, továbbá a Ba­ross Szövetség kebelébe tartozó lakásberendező és műkereskedő cégek tette­k pan­aszt érdek­­képviseleti szervük útján a kamaránál. A ko­holt követelések alapján nyert végrehajtási zálogjoggal foganatosított árveréseken a köz­jegyzőnek semmi ellenőrzési joga nincs. Az ár­verés megtartását megelőzően egy-két nappal hamarabb jelennek meg a hirdetések és a ka­mara éppen ezért kötelező rendszabály életbe­léptetését tartja szükségesnek. N­yolcnapon időközt javasolt és az időköz betartásának je­lentősége abban állana, hogy az illető szakma módot és alkalmat nyerne még az árverés meg­tartása előtt arra, hogy az árverés valódisá­gát megállapíthassa. A kamara szerint kívá­natosnak látszik, hogy az egyes szakmai kö­rök, ha tudomásukra jut valamely színlelt ár­verés, a naphajt­óban keressenek védelmet el­lene, mert ilyenformán a vásárló nagyközön­ség­­e tudomást szerez arról, hogy a zugárve­­rések nem valódi árverések és hogy ott nem jut olcsóbban a kívánt cifékhez, mintha azokat rendes adásvételben szerzi be. A kamara egyéb­ként a zugárverések tekintetében az ipartör­­vényre és a tisztességtelen versenyről szóló törvényre való hivatkozással kíván jogvédel­met szerezni A műegyetemet végzettek ipari képesítése ügyében a kamara elnöki előterjesztése a kir. József Műegyetem javaslatát részben magáévá teszi. A műegyetem tanácsának kétségtelenül szabadelvű javaslata és az ipari érdekeltség álláspontja között mutatkozó eltérést azonban olyanképpen szeretné áthidalni, hogy fenntar­tanák az iparágaknak könnyebben és mehezeb­­ben megtanulható iparokra való osztályozását és a műegyetemet végzettek javára azt a ked­vezményt biztosítanák, hogy a könnyebben megtanulható iparok önálló űzésére legalább háromhavi, a nehezebb iparok folytatására pedig legalább hathónapi műhelygyakorlat igazolása után megtartott szakvizsgálat alap­ján adnák meg a képesítést. Ismerteti az e’li­ter jeszi és a kereskedelemügyi miniszternek a külföldi likőrmárkáknak a belföldi árukon való feltüntetésére vonatkozó rendelet meg­könnyítése tárgyában a kamarához intézett le­iratát, amelyre a kamara álláspontja az, hogy a magyar likőripar életbevágó létérdeke meg­követeli a rendeletnek változatlan formájában való fenntartását, vagyis a külföldi név elé mindenütt a márkán vele teljesen egyenlő nagyságú és teljese­n hasonló írással „a ma­gyarországi" jelző iktatandó. A munkáskitüntetések és jutalmazások is­mertetése után a belkereskedelemre vonatkozó ügyekről t©3z az elnöki jelentés említést. A kamara az italmérők állampolgárságának igazolására kiszabott határidejének december 31-ig való meghosszabbítása érdekében küldött a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést A külkereskedelm­­ című fejezetben a régi Bosz­­nia-Hercegovinával való kapcsolatok fejb­en.

Next