Nemzeti Ujság, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-26 / 46. szám

- - ^ -f-r- - ----- - ' - Csütörtök, 1925 február 26, __________ NEMZETI ÚJSÁG ________________________13 ■■—i—TWiimiiii in ii in mrrwHiMHH iiihhi ihm 1||||шмшяшии,<ц»—пи—^мдивемаав——е8иммши»и—пи—мши—ihm1«——и——чте—■ tése érdekében emel szót. Majd foglakozik a székesfőváros tanácsának a tran­zi­tókereskede­­lem fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysé­­gével és utal arra, hogy mindenképen ki kell építeni és ki kell fejleszteni a tranzitókeres­­kedelem előmozdítására szolgáló intézménye­ket, mert nemcsak Bécs foglalta el kereskede­lemfejlesztő politikájával Budapest helyét, hanem az elszakadt területek és a Balkán országok kereskedői Bécsen kívül Prágához, Pozsonyhoz szoktak. Könnyíteni kell az elő­jegyzési raktárengedélyek mai súlyos felté­telein és a nyilvános vámraktárak engedélye­zése és kezelése terén kedvezőbb eljárásnak kell érvényesülnie. Megemlíti a jelentés a kis- és kézműipar fejlesztése, továbbá a pénzhitel és adóügy terén kifejtett tevékenységet és az itt elért eredményeket Az elnöki jelentést a fő­titkári jelentés egészíti ki, amely a kamara belső életével és elvi jelentőségű állásfoglalá­sával foglalkozik. A kínálat megnövekedése miatt újból ellanyhult a tőzsde A mai értéktőzsdén már nyoma sem mutat­kozott a múlt hét végén megindult szilárdság­nak, mert a bankok által megindított hossz­mozgalomba a közönség nem kapcsoódott be. Az érdeklődés hiánya miatt nemcsak a forga­lom csappant meg, hanem az árfolyamlemor­­zsolódás is folytatódott, mely egyes értékeknél, különösen pedig a vezető értékeknél már a tőzsdeidő elején igen számottevő volt. Fokozta az üzle­tdelen­séget és a lanyha irányzatot az, hogy a bécsi piacról szintén gyenge irányzatot jelentettek, továbbá, hogy az aranymérleg­­rendelet megjelenése, amellynek életbelépteté­sét már a legközelebb várták, a felmerült újabb tervek miatt valószínűen hosszabb időre elhalasztódott. Az intervenciós bizottság meg­kísérelte, hogy ellensúlyozza az árlemorzsoló­dás folyamatát, azonban ez csak mérsékelten sikerült, mert olyan nagytömegű árut zúdítot­tak a piacra, hogy ha az intervenciós bizottság részéről nem mutatkozott volna közbelépés, úgy az árlemorzsolódás nem állott volna meg a 2,5 százaléknál. A mai piac érdekessége a Rex Lloyd hajó- és motorcsónak gyár rész­vényjegyzésének a beszüntetése volt, azonban ez nem okozott nagyobb izgalmat, mert ezek­ben a részvényekben már huzamosabb idő óta nem volt forgalom éppen a fizetésképtelensé­gekről elterjedt hírekkel kapcsolatosan. A pénzpiacon eleinte fél százalékkal jegyezték a kvsrtpénz kamatát, később azonban, amint a kínálat szaporodott, a kamatláb fokozatosan egynegyed százalékig esett vissza. A fix kamatozású értékpapírok piacán az üz­leti tevékenység ma is meglehetősen szűk kere­tek között mozgott, azonban a 1 százalékos Im­­ronajáradék és a Népszövetségi kölcsönkötvény iránt élénk maradt a kereslet. Az utótőzsdén S mivel a kínálat továbbra is igen jelentékeny volt, az árlemorzsolódás folytatódott Előfordult jegyzések: Magyar Hitel 420, Ha­zai Bank 116, Kereskedelmi Bank 1140—1145, Általános Takarék 118, Pesti Hazai 2875, Bor­­sodmiskolci 210, Első Budapesti Gőz 114­5, Hun­gária 118, Paeti Viktória 275, Magnezit 1675— 1700, Általános Kőszén 2900, Salgó 542—543, Urikányi 890, Athenaeum 80, Pallae 102, Fegy­ver 760, Ganz-Danubius 2600, Ganz Villamos 3150, Rimamurányi 150—151, Schlick 42, Ófa 470, Nasici 1725, Kova 195, Magyar Cukor 2300, Georgia 311—312, Izsó 190—900, Részvénysör 856—358, Gyapjúmosó 37, Karton 74, Spódium 14, Hungária Műtrágya 110, Brassói 310, őster­melő 223, Gumi 286, Tokion 103, Hivatalos valuta- és deviza­­árfolyamott Február 25. A Magyar Nemzeti Bank hiva­talos jelentése a devizah­iringről: osztrák ko­rona, Bécs 1.0210—10270, billió német márka 16.992—17.156, Berlin 17.192—17.296, cseh korona 2127—2147, Prága 2147—2159, lengyel zloty 13.793-13.947, Varsó 13.893—13.977, dinár 1140- 1162, Belgrád 1100-1168, leva 517—525, Szófia 522—526, lei, Bukarest 340—350, lira 2903—2935, Milano 2923—2941, francia frank. Pária 3776 — 3800, belga frank 3624—3656, Brüsszel 3654—3676, svájci frank 13.820—13.974, Zürich 13.920—14.004, angol font 344.00—347.000, London 845.000— 347.000, dollár* 71.970—72.600, Newyork 72.420— 72.850, holland forint 28.753—29.029, Amszterdam 29.053—29.229, dán korona 12.677—12.817, Kopen­­hága 12.877—12.957, svéd korona 19.274—19.442, Stockholm 19.524—19.642, norvég korona 10.832 —10.998, Oszló 11.032—11.098. * 5 dolláros bankjegynél kisebb dollárcímle­tek 71.870—72.600. Egy aranykorona (a londoni szinarany­­jegyzés alapján) 14.710 (a dollár pénzár­­folyamának alapján) 14.688 papirkorona. нашивJ­enexpapirpiacok Bécs, február 25. Az értéktőzsde ma mind­végig kedvetlen és üzlettelen volt Az elvétve előforduló kötések többnyire alacsonyabb árfo­lyamon jöttek létre. Záróárfolyamok: Magyar Hitel 412, Osztrák Hitel 160.9, Kereskedelmi Bank 1142, Angol-Magyar Bank 33.85, Wiener Bankverein 109.5, Leszámítoló Bank 65, Állam­­vasut 428, Délivasút 54­1, Klotild 29­4, Spódium 103, Coburg 44, Rima 151, Osztrák Légszesz 635, Gutmann 650, Hazai Fa 67, Szlavónia 61,2, Szászvári 265, Salgó 540, Általános Szén 2920, Urikány 888, Magyar Hoffherr 109, Magyar Cu­kor 2260, Horvát Cukor 831, Magyar vasútfor­­galmi 197, Győri Olaj 70. , Június végéig meghosszabbítják a cseh te­rületen működő magyar biztosító társaságok működését. Prágai jelentés szerint 1925 jú­nius végén meg fogják hosszabbítani azt a mo­ratóriumot, amelyet a cseh területen működő magyar biztosító társaságoknak adtak. Visszafizetik a régebben feladott áruk vám­különbözetét. A hivatalos lap holnapi száma kormányrendeletet közöl, amely részben módo­sítja a hivatalos lap február 10-i számában közzétett 880/925. számú kormányrendelet első pontját, amelyben a kormány az 1924: XXI. t­c. mellékletében foglalt vámtarifában megál­lapított behozatali vámok számszerű módosítá­sát, illetően kiegészítését rendelte el február 15-én kezdődő hatállyal. A megjelent rendelet szerint a 880/925. M. E. számú kormányrendelet L szakaszában érintett áruküldemények után a megállapított magasabb vámtételek és az azelőtt érvényben volt régi vámtétel közötti kü­lönbözetét a pénzügyminisztérium visszatéríti, amennyiben olyan áruküldeményekről van szó, amelyek a külföldön magyarországi rendelte­téssel még 1925. évi február 15-e előtt adattak fel és amennyiben ezek vámkezelése Magyaror­szágon legkésőbb március 15-éig megtörténik. A különbözet visszatérítésére irányuló kérvénye­ket a fővámigazgatóság útján a pénzügymi­nisztériumhoz címezve március 30-áig kell be­adni A fizetésképtelen Rex floyd részvényeinek jegyzését felfüggesztette a tőzsdetanács. Ismé­telten megemlékezett már a Nemzeti Újság a Вех Lloyd-hajógyár fizetési zavarairól. Kísér­lett történt arra is, hogy a Pénzintézeti Köz­pont szanálja a vállalatot, a revízió azonban azt állapította meg, hogy a Rex Lloydnál­ 3 milliárd koronás passzívájával szemben csak 11 milliárd korona aktívája van és ennek következtében a Pénzintézeti Központ csak úgy volt hajlandó a szanálás céljára 500 millió korona kölcsönt folyósítani, ha a szanálást egy bank intézi és a 800 millió koronát az érdekeltek lefizetik. Ezeket a feltételeket nem tudták teljesíteni s így megtörtént, hogy né­hány hitelező csődöt is kért a vállalat ellen. Ezzel párhuzamosan azonban a Rex Lloyd igazgatósága a csődönkívüli kényszeregyezség megindítását kérte, amit be is jelentett a tőzsdetanácsnak, amely erre a részvények jegyzését azonnal felfüggesztette. A mai csőd­tárgyaláson Told­i Zoltán bíró a tárgyalást nem folytatta, hanem a csődön­vüli kényszer­­egyezségi eljáráshoz való csatlakozásra utasí­totta felpereseket. A kényszeregyezség meg­indításának kérésével egyidejűleg beterjesztett ideiglenes mérleg a Pénzintézeti Központ re­víziójával ellentétben három és félmilliárdra értékeli az aktívákat és a fedezetlen tartozást alig százmillió koronában tünteti fe. Az­ igaz­gatóság 10 százalékos egyezségi kvótát ajánl föl a hitelezőknek. A budapesti királyi tör­vényszék a kérelem folytán el is rendelte a csőd­önkí­vüli kényszeregyezségi eljárást. Vagyonfelügyelőül Bieber József dr. ügyvédet rendelték ki. A követelések bejelentésének határideje március 25, az egyezségi tárgyalást április 4-én délelőtt 9 órakor tartják meg Orbán József dr. törvényszéki biró előtt Alkot­mány­ utca 14. I. 46. ajtósaim alatt. A tőzsdén már hónapok óta köztudomású volt a Res Lloyd fizetésképtelensége s ezért a részvények jegyzésének felfüggesztése semmiféle hatással sem volt Hiszen a Rex Lloyd-részvények, amelyeket másfél év előtt, a nagyhossz idejé­ben 36.000 koronával jegyeztek, már hónapok óta nem értek többet ezexkoronánál Berlinben és Prágában javult a korona A korona nemzetközi értékelése ma ismét ki­sebb javulást mutat fek Zürichben és Bécsben változatlan maradt a korona jegyzése, míg Prágában a budapesti kifizetés millió koronán­ként 25 cseh fillérrel, Berlinben pedig a millió koronás bankjegy 10 aranypfenniggel megdrá­gult. A dolr és a font közötti disparity ma is megnövekedett, úgy hogy a font ismét 10 centtel sülyedt a békeparitás alá. Ennek kö­vetkeztében az osztrák korona is megjavult. ' róm Aba'zaránd­ok'írók" szíves figyelmébe ajánlunk iiaakönyveket bőr, elefántcsont utánzat, vászon- és papír­­kötésben. Jézus élete sorozat, gyönyörű barnanyomású francia levelezőlapokat 85 előállításban. A felvételek domborművek után készültek Pierá Űrkoporsó, feltámadási szobrokat, úgyszintén keresztutakat, mű­vésziesen kidolgozott, finoman festett és ara­nyozott „Theralythból.“ Madonna Jézus és Szentek szobrai is к­арка tó­l minden nagyságban és árban. Első szent ál­dozási,­­ keresztségi Primitiai és nagyobb keretes szenti képek legnagyobb választékban. Weisz Frigyes A Magyar Nemzeti Bank a külföldi fizetési esz­közök mai hivatalos árfolyamában az osztrák koronát kissé megdrágította, míg a többi va­luta és deviza valamivel olcsóbb lett. Zürich, február 25. (Zárlak) Budapest 0.0072 (nyitás 0.0072), Berlin 123.871/,, Веса 0.007335, Prága 15.41­1,, Varsó 100.3, Belgrád 8.40, Szófia 3.77%, Bukarest 2.53)4, Milánó 21.02)4, Madrid 73.88, Pária 26.99)4, Brüsszel 26.15, London 2477.75, Newyork 520.37)4, Amszterdam 20­.55, Bécs, február 25. Devizapiac. (Zárlat.) Bu­dapest 0.9770—0­3&56, Berlin 16.850—16.950, Prága 2103—2113, Belgrád 1138—1142, Bukarest 348— 350, Milánó 2862—2874, Paris 3677—3693, Zürion 13.640—13.690, London 338.000—339.000, Newyork 70.935—71.185. — Valutapiac: magyar korona 0.971—0.983, apró korona 0.951—0.963. Berlin, február 25. Devizapiac: (Zárlat Bu­dapest 0 COISCO—0.005820, Bécs 0.005908—0.005928, Prága 12.43—12.47, Varsó 80.45—80.85, Belg­ál 6.72—6.74, Milánó 16.97—17.01, Paris 21.81— 21.87, Zürich 80.59—80.79, London 1997.50— 2002.50, Newyork 419.50—420.50. — Valutapiac: magyar korona 0.00577—0.00579. Prága, február 25. Devizapiac. (Zárlat) Bu­dapest 6M63%—0/)No%, Bécs 0.0471 )4 —0.0491 % Berlin 807.37)4 —811.37)4, Bukarest 16.37%— 16.97)4, Belgrád 54.75—55.25, Milánó 137.87%- 139.37)4, Zürich 651.75-654.75, Pária 177.25— 178.75, London 16.130—16270, Newyork 3380— 3410. — Valutapiac: magyar korona 0.0462— 0.0482. M­EZŐGAZDASÁG Nincs döntés a buzavaluta kérdésében A földmivelésügyi miniszter értekezletet tartott, amelyen újabb egyezkedés és halasztás mellett foglaltak állást (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A földbérlők által a buzavaluta megváltoz­tatását célzó mozgalmak arra indították a földmivelésügyi minisztert, hogy az összes érdekelteiket bizalmas jellegű meg­beszélésre hívja össze. Ez az értekezlet ma délelőtt féltizenkét órakor kezdődött a földmivelésügyi minisztériumban Schandl Károly államtitkár elnöklete alatt. A ta­nácskozáson résztvettek a földmivelés­­ügyi, pénzügyi és igazsüg­yminiszterek képviselői, az OMGE részéről Hadik Já­nos gróf, Somssich János gróf, Mutschen­­bacher Emil, a Földbérlők Egyesülete részéről Bottlik József, Pátkai Béla és Rosenberg Mátyás, továbbá a gazdaszö­vetség, az OKH, a Magyar Földhitelinté­zet, az Altruista Bank és az Országos Mezőgazdasági Kamara kiküldöttei. Az elnöki megnyitó után Hadik János gróf szólalt föl és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a birtokrendezéssel föld­höz juttatott egyének által fizetendő ha­szonbéreket csak a törvény megváltozta­tásával lehetne módosítani vagy átalakí­tani, mert a törvény buzavalutában álla­pítja meg a béreket A kis magánbérletek haszonbérét rendeleti úton szabályozható­­nak tartja­ — Somssich László gróf, az OMGE elnöke kijelentette, hogy egyesü­lete a bérbeadók és bérlők közös érdekelt­ségének tartja magát és teljes erővel igyekszik, hogy az egyesület kebelében jelenleg fennálló ellentéteket áthidalja. Ezért a minisztert felkéri, hogy a búza­valuta ügyében az OMGE által a jövő hó elején megtartandó értekezletig ne hoz­zon döntést. Utal egyébként rá, hogy a búzavaluta nemcsak a bérlők és bérbe­adók belső ügye, hanem a változtatásnak egész csomó ember vallaná kárát Külö­nösen a gazdasági cselédség szenvedne sokat a gabonavaluta hirtelen eltörlésé­vel. Pátkai Béla a bérlők részéről ismerteti a haszonbéremeléseket és bizonyította, hogy a búzavalutának aranykoronára való átcserélése egyszerű valorizációs kérdés. Felszólaltak még Tóth János, az O. F. B. elnöke, Elek Gyula, Koós Mihály, Rosenberg Mátyás, Steinecker Ferenc, Horánszky Dezső, Bottlik József és Кипа P. András. A felszólalások után az el­nöklő államtitkár összegezte a felszólam­lások eredményét és kijelentette, hogy örömmel látná az OMGE és az OMFB kö­zötti megegyezést. Kijelenti, hogy a föld­­mivelésügyi miniszter álláspontja védeni kívánja a bérlőtársadalmat, már a folyó gazdasági évben is. Az értekezlet két óra után végződött. A mezőgazdasági szakokta­tás reformja A Nemzeti Újság szakoktatási ankétje örvendetes jelenség, hogy ezen témáról ma már nemcsak a szaklapok, hanem a napilapok is írnak. Felesleges fejteget­­n van, hogy miért, hiszen a laikus is látja azt, hogy a mai viszonyok mellett a szakképzettségnek minden életpályán mi­lyen nagy fontossága van. Hazánkban középfokú­ oktatás eddig alig volt, csupán felsőbb oktatás, a föld­­mivesiskolákat sem az igazi kisgazda­­ifjak látogatták, hanem uradalmi béres­­gazda-, kulcsár- és botosispán-jelöltek, főképpen ilyenek fiai, kiknek nexusok ré­vén elhelyezkedésük többnyire biztosítva volt. A gazdasági akdémiák hallgatói túl­­nyomórészben oly if­jakból kerültek ki, kik gazdatiszti pál­yára készültek. Az igazi földbirtokos-ifjuság, valamint a nagybérlők fiai nem voltak kellő számban képviselve. Az igazi birtokos, vagy nagybérlő fia rép­aszerint akkor megy akadémiára, ha a gazdasági pályára, a gyakorlati gazdál­kodásra hajlamot érez. A tudásszomj ve­zeti az akadémiára a vérbeli gazdaifjút. Ennek kielégítésére pedig nem fog Keszt­helyre, Óvárra vagy Debrecenbe menni, mert főiskolai évei alatt városi életet is akar élvezni, hiszen foglalkozásánál lógva erre életpályáján kevés alkalma lesz. Én is azért mentem Berlinbe, a porosz kir. gazd. főiskolára, előzőleg azonban négy teljes évig boldogult édesapám mellett praktizáltam. És hogyan praktizál­tam.l Meg kellett először is minden gazdasági munka helyes végzését és végeztetését ta­nulnom: szántást, eleigazítást, vetést, vetőgéptoásitást, kapálást, kaszálást, ma­­rokrakó és kévekötő aratógépekkel való bánásmódot, kévekötéskészítést, kévekö­tést, osztag-, kazal- és boglyarakást, haj­tást, befogást, jószággal való bánásmó­dot, csikók és tinók betörését, rosszindu­latú, indítani nem akaró lovak rossz szo­kásairól való leszoktatását. esős időben, ha a béres 16 ökörrel nem tudta a lesüp­pedt cséplőgépet elvontatni, meg kellett mutatnom a béresnek, hogy vagy elviszi nyolc ökör a gépet, vagy foghat tole 28-at, mégsem fogja e­lhuzatni. Minden héten legalább kétszer reggel fél 4 óra­kor kellett felkelnem, csépléskor pedig, míg a cséplés tartott, reggel háromkor. Ezerszámra hizlaltunk sertést, az etetés­nél pontosan ott kellett lennem, a bera­kást magam intéztem, (értsd: én voltam a főhajcsár, mert nem vicc, de nagy szak­értelem szükséges a 230 kilósra hízott és a kövérségtől csaknem vak sertésnek to­­vagonirozása). A sertéssel hízott mar­hával magam utaztam Bécsbe, ellenőriz­­­tem azok etetését s a vásáron magam ad­tam el a bizományos közbeni­örté­vet. Munkásokat fogadni, munkateljesítmé­nyeiket ellenőrizni, sztrájkoló munkások­kal egyezkedni, az előleggel „meglógott” munkásokat visszahozni, mind az én dol­gom volt, úgyszintén a magtárkendée, hizlalási kísérletek beállítása is. Mind­ezek mellett időt szakítottam magamnak műtrágyázási k­ísér­letekre, korteskedésre, lovaglásra, sőt egészen kicsinyben, ver­senylovak idom­ít­ás­ára és saját magam által való lovaglásukra is. Berlinben, a főiskolán, kellemes megle­petésemre azt tapasztaltam, hogy a 800— 1000 rendes hallgató közül legalább felé­nek van 3—5 évi praxisa, úgy ültünk a padsorokban, mintha mi vizsgáztatnánk: a professzort. A világhírűnek tartott Aereboe, az üzemtan tanára nekem és sok kollégám­nak csak akkor kezdett imponálni, midőn egyezer sáros autón érkezett meg Holzen­­dorfból (Mackensen szülővárosa), ahol a­ Herrschaft Holzendorfnak volt a fel­ügyelője és megtudtam, hogy sok kisebb nagybirtokon kivül a német lovagrend birtokainak is jószágkormányzója. Nagy áldozat volt tőle az a heti négy óra, me­lyet előadott. Vezetője volt az üzemtani intézetnek, melyben egy tucat nagytehet­­ségű szegény diák és gazdag junker és mágnás kolléga kutatott, dolgozott ada­tokat gyűjtött a professzor útmutatása szerint. Igazi tudományos légkörbe kerültem. „Neuere Erfahrungen auf dem Gebiete der Agricultur Chemie“. „Wissenschaftli­che Bodenkunde“ Lem mamáimtól. „An­wendung der Elek­tri­taot in der Land­wirtschaft“ (Fischer). „Physologie des Menschen und der Haussaengetiere“ Jónástól. „Die Pflanzenrüchtung“ v. Rim­kehrtől. ..Saatrecht und Samenbau“ Baurtól, „Vexer Dungstheorie“ Lehmann, később Baurtól, mind egytől-egyig oly előadások voltak, melyet a szaktudomány legújabb felfedezéseit ismertették s a ta­nárok legnagyobb része valóban tudós volt. Ezek az emberek a tudományé, a ka­tedráé és az életé voltak egyszerre egy személyben. A főiskola a porosz mező­gazdasági élet igazi tudományos góc­pontja volt, a legtöbb újítás onnan indult ki s pedig igazi meggyőző erővel, mely a l­ihitetlenebb tanárokat is követésre bírta. Pedig a főiskolának nem is volt gya­korlati vagy tangazdasága, csupán mesz­­szi a várostól néhány kísérleti parcellája. A nagy tudósokon kívül két tucat ma­gántanár volt. Ezeknek fele gyakorlati, de­ búvárkodni szerető földbirtokos. A főiskola tanári kara hívta meg ezen urakat, kvalifikációjukat nem mérlegelve, a magántanári székre, meghívási feltétel a tudományos vagy gyakorlati eredmény­­eit, melyet fel tudtak mutatni. Meg­vallom, bennem és sok kollégámban a fő-

Next