Nemzeti Ujság, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-03 / 50. szám

Kedd, 1925 március 3. иммищмдтятаананщвиавидиандгаид NEMZET­ UJSÁG МдаМИМ1ШШИNoШ».ЖШ81ГО KÖZGAZDASÁG E hét végén rendelet jelenik meg a jelzáloghitelekről A földbirtokreform-törvény súlyát enyhítik — A reformon keresztülment birtokokat mentesítik a további eljárás alól — Minden földbirtok 60 százaléka mentes lesz az eljárás alól (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A mezőgazdasági hitel problémájának meg­oldása azért­­ütközik eddig leküzdhetet­­lennek látszó nehézségbe, mert a Föld­­birtokre­ndező Bíróságnak az érvényben levő földreformtörvény szerint olyan földbirtokokat is jogában van felosztás céljából igénybe venni, amelyeket jelzá­logkölcsönök biztosítására telekkönyvi bekebelezéssel lekötöttek. Azok a tárgya­lások és tanácskozások, amelyeket már eddig is tartottak ebben a kérdésben, mind a körül forogtak, hogyan hárítsák el a jelzálogkölcsön-üzlet elől ezt a nagy akadályt. • A folytonos megbeszéléseknek az az eredményük, hogy most már kezd valami megoldási mód kialakulni. Erről a ké­szülő tervről ma délelőtt Bethlen István gróf miniszterelnök hosszú tanácskozást folytatott Mayer János földmivelésügyi miniszterrel és Térfy volt közélelmezési miniszterrel. Később a miniszterelnöki palotába érkezett Bod János pénzügy­m i­­■miszter is, akit szintén bevontak a tanács­kozásba. A megoldási mód az, lenne, hogy a kormány rendeletet ad ki a jelzálogköl­csönök kérdésében és ebben kimondja, hogy ott, ahol a földbirtokreformot már végrehajtották, a földbirtokosok kérhe­tik földbirtoktulajdonuk mentesítésének kimondását, olyan esetekben pedig, ame­lyekben a Földbirtokrendező Bíróság még nem hozott ítéletet, a földbirtoknak csak negyven százalékát lehet lekötve tartani, míg a birtok nagyobb felére sza­badon tehetséges zálogkölcsönt fölvenni. Miután ezt a rendeletet már a pénteki minisztertanácson végleg el akarják in­tézni, hogy aztán nyomban kibocsáthas­­sák, a miniszterelnök szükségesnek tar­totta, hogy a rendelettervezetet Tóth Já­nossal, a Földbirtokrendező Bíróság el­nökével és Barcsok Andorral, a bíróság alelnök­ével is megbeszélje. A miniszte­rekkel folytatott megbeszél­és után te­hát őket is magához kérette Bethlen mi­­niszterelnö­k és velük is letárgyalta a rendeletet. A rendelet nagy jelentőségét mutatja, hogy a Köztelek legutóbbi számában még ezeket írja a föld rabságáról: Már a földreform alaptörvénye igen nehéz, alig használható lehetőséget nyi­tott a földbirtoknak a megkötöttségektől való szabadulásra. Már az alaptörvény is azt a feltételt szabja a megváltás alól mentesítésnek, hogy az érdekelt községe­ket meg kell kérdezni, vajjon nincsenek-e még kielégítetlen birtokpolitikai felada­tok s ezen a réren nincs-e észrevétel a mentesítés ellen. A mentesítés kérelme tehát az alaptörvény értelmében is az igénylés újabb rohamát, indíthatja meg, amitől a birtokos jól felfogott érdekében óvakodik. A novella pedig még a nehe­zen kivihető mentesítést is megfosztja végső érvényétől, mert az OFB elnöki tanácsával­ megadja azt a jogot, hogy az ítélettel lezárt ügyekben is folytatóla­gos eljárást rendelhessen el egy éven be­lül. Nyilván az a célja ennek a rendelke­zésnek, hogy a földbirtokra nézve az OFB rendelkezési jogát a földkérők ér­dekében minél továbbra biztosítsa s eb­ben a tekintetben olyan kíméletlen, hogy egyetlen, esetleg felmerülő további igény kielégítése érdekében, talán csupán 1—2 hold további megváltásának biztosítása végett 10—20 ezer hold földet is a megkö­töttség bénító állapotában tart. A mező­gazdasági ingatlanokat ebből az életerü­ket összeszorító politikai markolókból ki kell szabadítani, nemcsak a földre kebe­lezhető kölcsön megszerzése érdekében, Ьапащ azért is, hogy a birtokos végül is a szabad ember bátorságával merjen gaz­dálkodni. A földbirtokok szabadságának teljes értékű helyreállítása híján a mezőgazda­­sági termelést a válságok és katasztró­fák elháríthatlan sorozata fenyegeti . nine® olyan politikai érdek, amelynek kedvéért ezekért a következményekért a felelősséget lelkiismeretes emberek elvál­lalhatnák. Ezeket az itt felsorolt súlyos akadályo­kat kell tehát a jelzálogkölcsönökről szóló rendeletnek elhárítani. A vidéki pénzintézetek • a m­érlegk­érdésben Teleszky és Popovics javaslata mellett foglaltak állást A Pénzintézetek Országos Egyesülésének fe­­j­érmegyei körzete Székesfehérvárott teljes ülést tartott, amelyen Csikós Andor, a Székes­fehérvári Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank vezérigazgatója elnökölt, akinek megnyi­tója után Hantos Elemér dr. a hitelkrízisről és a pénzintézetek követendő üzletpolitikájá­ról tartott előadást. A mérlegvalódiság tár­gyában megindult vitában többen szólaltak fel A közgyűlés egyhangúan Nyári Pál dr. igazgató által előterjesztett határozati javas­latot terjesztette elő, mely szerint a teljes ülés a m­érlegvalódiság helyreállását a mérleg va­­gy­on tételeinek koronaértékre adómentesen tör­ténő felértékelése által tartja megvalósítandó­­nak. Nem tartják kívánatosnak a mérleg ér­tékeinek aranyértékben való megállapítását mindaddig, amíg a valutareformot végre nem hajtják. Nem valószínű ugyanis, hogy a va­­gyontételeknek aranyértékben való megálla­pítása következtében a részvénytársulatok alaptőkéjét az új valutára való áttérés előtt szállítsák le, hogy a részvényeket már most összevonják, amikor erre a társulatok és rész­vények jogviszonyát megbolygató intézkedé­sekre az új valutára való áttérésnél újból szükség lesz. A teljes ülés szerint az egyedüli helyes el­járás a mérlegtételeknek stabil papírkoronában való megállapítása és az így mutatkozó fe­leslegnek adómentesen külön tartalékalapba való elhelyezése. Ma az alaptőkének arany­­értékre való leszállítása és a részvényeknek azanyértékre való összevonása a szanálás kö­vetkeztében beállott közgazdasági válságot csak fokozná. Amennyiben a kormány az új valutára való áttérés és a valorizáció kérdé­sének megoldása előtt mégis az aranymérleg kötelező eirendelését határozná el, úgy szük­séges, hogy a vidéki pénzintézetek minimális alaptőkéje és a részvények minimális névér­téke tekintetében a külföldi szabályozásokhoz hasonlóan a főváros és országos jelentőségű intézetekre vonatkozó szabályozástól eltérő, a helyi viszonyoknak megfelelő intézkedések tör­ténjenek. A teljes­­­ülés táviratilag üdvözölte Teleszky Jánost és Popovits Sándort, akit a fe­lértékelés álláspontját képviselik- Ezután a társulati adó és az értékpapírforgalmi adó re­formja tárgyában tettek előterjesztést és sür­gették azoknak a könnyítéseknek a megadá­sát, amelyek révén meg lehet élénkíteni a bel­földi hitel­életet. Két hónap alatt 300 kény­szeregyezséget jelentettek be és 22 csődöt rendeltek el Elhalasztották a kény­szer­egyezségi eljárás reformja ügyében össze­hívott értekezletet . Kurdafiányi élet­­vesatafészk­etáján nap­­ról-napra szaporodik azoknak a száma, akik a gazdasági válsággal folytatott harcban elesnek. Az év első két hónapjá­nak inzolvenciáiról szóló statisztikáját jö­l­öl­ve, azt látjuk, hogy ebben az évben két hónap leforgása alatt közel 300 cső­­dönkívüli kényszeregyezséget jelentettek be a törvényszéken. A csődeljárások is elszaporodtak, de a számuk aránylag ke­vesebb volt és a két hónap alatt összesen 22 esetben indították meel a csődeljárást. Ezek a számok hűsen illusztrálják, hogy a gazdasági életben milyen óriássá a pusztu­lás mérve, de egyszersmind intenek аута, hogy e jelenségek megszüntetésére már elérkezett az utolsó óra. A Nemzeti Újság már több alkalommal sürgette a kény­szeregyezségi eljárások reformjának mi­előbb történő megvalósítását és hangoz­tatta, hogy sürgősen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek megakadályozzák az egyre szaporodó kényszeregyezségeket és csődöket, de véget vetnek a kényszer­­egyezséggel kapcsolatos visszaéléseknek is. Az illetékes körök már foglalkoztak a kényszeregyezségi, el­j­ár­ás reformjával, ebben az ügyben az érdekeltség bevonásá­val értekezletet tartottak, amilyen a ke­reskedelem ki is fejtette álláspontját és i­c.lt azokra az életbeléptetendő intézke­désekre, amelyek segítségével a gazda­sági életet mentesíteni elehet a kényszer­­egye­zségektől, vagy legalább is a mini­mumra lehet csökkenteni a kényszer­­egyezségek számát. Ma délutánra újból összehívták az érdekeltségeket a kény­­szeregyezségek ügyében, azonban az érte­kezlet Bod János pénzügyminiszternek más halaszthatatlan elfoglaltsága miatt elmaradt. Értesülésünk szerint az érte­kezletet még a hét folyamán tartják meg, mert az illetékes коток is belátják már a kén­yszereeyenségekkel kapcsolatos lehe­tetlen helyzetet. A kényszeregyezségi eljárások száma a mai nappal újból megszaporodott. A budapesti királyi törvényszéken ma megh­ndították a csődönkívüli kényszer egyezségi eljárást Bajza és Mandl (Bál­vány­ utca 15.) posztóáru nagykereskedő cég és egyedüli tulajdonosa, Mandl Ar­nold ellen. Vagyonfelügyelő Lukács Jó­zsef dr. ügyvéd. A követelések március 110-éig­­felejítendők be. Az egyezségi tár­gyalás április 4-én délelőtt tíz órakor lesz Nagy István dr. törvényszéki bíró előtt Alkotmány­ utca 14., Hl. 411. — A Bala­­tonvidéki forgalmi részvén­ytársaság kén­y­­szeregyezségi ügyében Orbán József dr. törvényszéki bíró előtt ma volt a tárgya­lás. István­ff . László dr. vagyonfelügyelő részletes jelentést terjesztett elő a rész­vénytársaság keletkezéséről és belső ügy­viteléről, megállapította, hogy a rész­vénytársaság fizetési zavarai tavaly nyá­ron kezdődtek, amikor Balatonbofiláron 5000 dollárért malmot vásárolt a-külön­ben borkereskedést folytató részvénytár­saság. Ezt a vételárat állítólag Reinhardt János elnökigazgató előlegezte, aki ellen egyébként külön egyéni, magánvagyonára vonatkozóan csődönkívül kényszeregyez­ségi eljárás folyik. Több hitelező egyéb­ként bűnvádi feljelentést is tett a veze­tők ellen, mert a panasz szerint a­ rész­vénytársaság fondorlatosan eszközölt ki a maga javára nagyösszegű­ hitelt és ételhosszabbítást. Az elnökigazgató Rein­­hardt János személyi kényszeregyezségi ügye és Balatonvidéki forgalmi r­­t. kényszeregyezségi ügye között oly szeres kapcsolat mutatkozott, hogy Orbán Jó­zsef dr.­­bíró a mai tárgyalás elnapolásá­val március 21-ére tűzte ki a fi­ytatóla­­gos tárgyalást mindkét kényszeregyez­ségi ügyben. A Magyar Hitelezői Védegyletnél a mai napon a következő fizetéskép­ességi eseteket jelentették be: Deutsch Ignác vosztókereskedő (Bálvány-utca 1.) 230 mil­lió korona passzívával. — Wiesel és társa Nagymező-utca 6. szám alatti cég, amely­nek aktívája 60 millió és passzívája 170 millió. 30 százalékos egyezséget ajánl föl. — Pollákné és holdzand (Nádor-utca 19.), aktívája Siló millió, passzívája 1 milliárd és 800 millió. — Grünwald Lipót kézmű­­árukereskedő (Fürdő­ utca 11.) Passzívája 1 milliárd és 200 millió. Viszoky és társa kefeárugyár (Teréz­­körút 27.) bejegyzett cég ellen a budapesti törvényszék csődöt nyitott. Csődbiztos: Sikorszky Sándor dr. táblabíró. Tömeg­­gondnok: Ramig Ödön dr. ügyvéd. A kö­vetelések április hó 24-éig jelentendők be. Felszámolási tárgyalás határnapja május 5. T­gyannapi esődöt nyitott a törvény­szék a cég egyedüli tulajdonosa, Felk Ferenc rákospalotai lakos ellen is. Ingadozó volt a tőzsde irányzata A mai értéktőzsdén, közvetlenül a megnyitás után, barátságos hangulat nyilvánult meg, mert a kínálat, aszaly az elmúlt tőzsdei hét utolsó napjaiban erősen leszorította аз érték­papírok árfolyamát, megcsappant és inkább kereslet került a túlsúlyba. A bankok ugyanis, amelyek ezideig meglehetősen tartózkodtak az üzlettől, ma újból vásárolni kezdtek s bár ezek­nek a vásárlásoknak a száma jelentéktelen vtt, az irányzat mégis megszilárdult és külö­nösen a vezető papírokban volt tapasztalható számottevőbb árjavulás. A megnyitás után észlelt szilárdság azonban nem volt tartós, mert a lanyhább bécsi tőzsdére és a komtremin újabb akciójára való tekintettel a jobb árfo­lyamok csakhamar eltűntek és hogy nem tör­tént nagyobb arányú árlemorzsolódás, az csak annak tudható be, hogy az intervenciós bizott­­ság az erősen veszélyeztetett értékpapíroknál akcióba lépett. A tőzsdeidő második felében, bár a kínálat és a kereslet körülbelül kiegyen­lítette egymást, az irányzat még sem tudott állandósulni és egyes értékpapírok, így külö­nösen a bányapiac vezető értékei, a cukorérté­­kek és a Pallas a zárlatra is meg tudta tartani nyereségét, addig sok papír, legelsősorban azonban a Lignum és a Zabolin igen jelenté­keny mértékben visszaesett A pénzpiacon a kínálat meglehetősen mini­mális volt ée a kereskedelem és az ipar sokkal nehezebben tudott pénzhez jutni, mint az előző napokban. Bonra és váltóra egyáltalában nem hiteleztek s megszűnt a 120 százalékos fedezet melletti kölcsöm­ is és a piacon csupán kisebb tételekhez lehetett jutni 6 százalékos kamat mellett. A fix kamatozású értékpapírok piacán a 6 szá­zalékos hadikölcsön kötvényekben és a Népszö­vetségi kölcsönkötvényekben volt élénkebb üzlet. Az utótőzsdén az irányzat nem változott. Élénkebb érdeklődés csupán, az arbitrázsért­ékek iránt mutatkozott, amelyek később a záróárfolyamokhoz képest javultak is. Előfordult jegyzések: Magyar Hitel 400— 410, Leszámítolóbank 67, Osztrák Hitel 161, Hazai Bank 115, Pesti Hazai 2810, B­orsodm­iskolci 210, Első Budapesti Gőz 136, Hangária 119, Pesti Viktória 271, Kohó 330-335, Magnezit 1700— 1725, Általános Kőszén 2950—2900, Salgó 518, Urikányi SSC—885, Athenaeum 77—78, ’Dalias 103, Fegyver 730, Ganz-Danibius 2550 Ganz Villamos 1170, Magyar Acél 160, Eimsmurányi 146, Hazai Fa 72, Ófa 470—480, Nasica 1735— 1745, Búr 172, Nova 192, Tröszt 130—132, MFTR 195, Levante 144—146, Magyar Cukor 2200— 13 кятагжявз^^зяшиюа^ааяяждяваякивм 2275, Georgia 304, r­észvénysör 343, Goldberger 120, Karton 72—73, Hungária Műtrágya Ш—­ 113, Gumi 300—304, Telefon 102. Bécsben és Berlinben javult a korona A magyar korona Zürichben és Prágában ma változatlan marad­t. Bécsben, ahol ma lé­pett életbe a shillingben és garasban való szá­mítás, a budapesti kisfizetés százezer koronán­ként 4 garassal javult, míg az effektív magyar bankjegy változatlan maradt. Berlinben a bu­­dapesti deviza százezer koronánként 2/1 arany­­pfenniggel, az effektív magyar százezer koro­nás pedig 2 aranypfenniggel emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank mai hivatalos árfolya­maiban csak lényegtelenül változtatta meg a külföldi fizetési eszközök árát. Zürich, március 2. (Zárlat.) Budapest 6.OOT2 , (nyitás 0.0072), Berlin 9.93%, Bécs 73.35, Prága 15.43­4, Varsó 100.50, Belgrád 3.30, Szófia 3.77h , Bukarest 2.55, Milánó 20.94i/s, Madrid 78.80, Paris 28.50, Brüsszel 26.15, London 2479.1, New Y­or­k 520.25, Amszterdam 208.25. Bécs, március 2. Devizapiac. (Zárlat.) Buda­pest 0 009800—0.009810,­­ Berln 168.70—169.30, Prága 2007—21.15, Belgrád 11­88—11.42, Buka­rest 3.47—3.49, Milánó 2882-28.74, Páris 36.47— 36.63, Zürich 136.50—1372, London 3363—8393, Newyork 709.35—711­85, Amszterdam 233.50— 284.50. — Valutapiac: magyar korona 0.00974— 0.00962, apró korona 0.00954—0.00962. — (Az Osztrák Nemzeti Bank clearingjegyzései a mai naptól kezdődően osztrák shillingben értendők, az illető fizetési eszköz 100 egységére vonatkoz-­ tatva.) Berlin, március 2. Devizapiac (Zárlat­) Bu­dapest 0.05790—0.005810, Bécs 59.18—59.27, Prága 13.43-12.47, Belgrád 6.75-6.77, Milánó 16.95- 16.99, Páris 21.54-21.60, Zürich 80.71^-80.91^­, London 2001.30—2006.30, Newyork 419.50—420.50. 1— Valutapiac: magyar korona 0.00576—0.00970. Prága, március 1. Devizapiac. (Zárlat.) Bu­dapest 0 0163%—0.0183%, Bécs 480-483, Вика­­rest 16.60—17.20, Belgrád Mi­lánó 137.50—139.—, Zürich 651.25-654.25, Páris 175.25—176.75, London 16.142.50—16.282.50, New­york 3380—3410. — Valutapiac: magyar korona 0.046114—0.048111, Hivatalos valuta- és deviza­ár Bolganidlf Március 2. A Magyar Nemzeti Bank hiva­talos jelentése a devizaklíringről: osztrák go­rena, Bécs 10.195—10.255, billió német márka 17.010—17.174, Berlin 17.210—17.314, cseh kérem* 2132—2152, Prága 2152—2164, Jengyel zloty JS.S10 -13.954, Varsó 13.910-13-994, dinár 949—ПЮ, Belgrád 1169—1177, leva 616-524, Szófia 521- 525, lei, Bukarest 356-358, Ura, Milánó 2929- 2947, francia frank, Paris 3725—8749, belga frank 3615—3647, Brüsszel 3645-3667, gvájei frank 13.812—13.966, Zürich 18.912—13.996, angol font 344.000—847.000, London 845.000-847.000, dollár* 71.920—72.550, Newyork 72.870—72.800, holland forint 28.673—28.949, Amszterdam 28­ 978 —29.149, dán когова 12.730—12.870, Kopenhága 12.930—13.010, svéd korona 19.260—19.428, Stock­holm 19.510—19.628, norvég korona 10.798—10.964, Oszló 10.998—11.064. • 5 dolláros bankjegynél kisebb dolláremee­­tek 7.820—72.550. Egy aranykorona (a londoni színű aranyjegyzés alapján) 14.082 (a dollár pénzárfolyamán számítva) 14.877 V­ pa­­pírkorona. KfK­NHH t­érfékpapírpiacok Bére, március 2. Az értéktőzsde forgalma igen kis üzletmenet mellett egyenetlen lott, kezdetben néhány érték, különösen a magyar papí­rok iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott, zárlat felé azonban, nagyobb realizálásokra, a kezdeti nyereség nagyrészt elveszett. (Záróár­folyamok): Magyar­­Hitel 400.5, Osztrák Hitel 160, Kereskedelmi Bank 1150, Angol-Magyar Bank 34.01, Wiener Bankverein 110, Leszámí­­tolóbank 64.5, Jelzálogbank 51, Aramvasút 419, Déli Vasút 56.4, Klotild SC, Kóburg 43.5, Rima 144, Szlavónia 62, Szászvári 253, Kohó 830, Salgó 545, Általános Kőszén 2890, Magyar Hős­ben 106­5, Magyar Vagon 45, Horvát Cukor 785, Magyar Vasútforgalmi 191, Győri Olaj 70. A szőlősgazdákat nem elégíti ki a rendel­kezésükre bocsátott szőlőhitel. A Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgató-választmányi ülésén megállapították az áprilisban rende­zendő közgyűlés és a szőlészeti és a borászati előadások napirendjét Az igazgató-választ­mány ezután a konyak- és pálinkarendelet kérdésével foglalkozott és arra az álláspontra jutott, hogy a rendeleteit sürgősen ki kell bo­csátani. Különösen a pálinkatermelés terén érezhető a visszaélés, mert a különböző pálinka­­nevek alatt lisztes anyagokból készült eresz­­szel hamisítják a Pálakat Az egyesület igaz­gatója jelentést tett a keresztény kisgazda és földműves párt képviselőinek értekezletéről, továbbá a borgazdasági tanács üléséről. Да

Next