Nemzeti Ujság, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-29 / 72. szám
Vasárnap, 1925 március 29-NEMZETI ÚJSÁG agok lettek Kulcsár József és Nilsen Rudolf is. Ezután már csak néhány sablonos pontot tárgyaltak le és Popovits Sándor a késő estirákban bezárta a gyűlést. A közgyűlést kövvetőleg a régi Osztrák-Magyar Bank Isokáeá-hoz híven Popovits Sándor vacsorát adott a kitanács tagjainak tiszteletére. K' J' . A szanálás sikeresen folyik, le a magángazdaság nehéz időket él — mondja a TÉBE jelentése ós hátráltatja a záloglevelek valorizálását . Az elmúlt évben 2,5 milliárd koronát fordított jótékony célra a TÉBE Most jelent meg a TÉBE múlt évi működésé ről beszámoló jelentés, amelyet Sichermann Iernát dr. igazgató, Kresz Károly dr. igazgatóhelyettes, Nyúlási János dr. és Szászyyörgy dr. előadók és Imrédy Béla főtitkár ütött össze. A jelentés bár a legtöbb helyen imeretes adatokat tartalmaz, összeállításában i és megbízható tükrét adja az elmúlt év tűzügyi helyzetének és annak a gigantikus írónak, amelyet az ország pénzügyi körei a magyar korona megmentése érdekében kifejtetek. Az ország gazdasági energiája ugyanis a elmúlt évben csaknem kizárólagosan az eilmi pénzügyek kérdésének a megoldására öszpontosult. A jelentés egyes fejezetei szembltető képét nyújtják annak, hogy az állampnzügyi szanálás egyes fejezetei miképen forranak össze a magángazdaság eseményeivel. Ha az elmúlt esztendő mérlegét a tulajdonképeni cél szemmeltartásával figyeljük, megálapíthatjuk, hogy a siker felé vezető út jelentékeny részét megtettük és az út további réze elé is a legnagyobb bizalommal tekinthünk, a magángazdaság azonban kétségtelenül megroppant és nehéz időket él. Ezzel kapcsolatosan a jelentés bevezetésében utal arra, hogy ha fájdalmas is a gazdasági krízis tüneteit, a termelés lefokozódását a munkanélküliség növekedését, a lüktető kereskedelmi és ipari élet elcsendesedését nézni, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen az úgynevezett gyógyulási krízisen mindazok az államok, amelyek az infláció ingoválnyából kimenekültek, kisebb-nagyobb mértékben átmentek. Az ország törhetetlen élniakarása és a megmaradt erőforrások azonban azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy ez a krízis az európai gazdasági viszonyok kétségtelen konszoldációja folytán gyors és aránylag enyhe lefolyású igsz. A jelentés ezután részletesen ismerteti a Tébének a szanálással kapcsolatos kérdésekben kifejtett közreműködését, foglalkozik a valuta előlegkölcsön, az úgynevezett százmilliós garancia, a népszövetségi kölcsön, a Magyar Nemzeti Bank alapításának kérdésével, továbbá a kényszerkölcsön problémájával és itt utal arra, hogy miképpen sikerült a Tébének AZ illetékes köröket meggyőzni arról, hogy az eredeti koncepció alapján tervbe vett rendelkezést, az újabb vagyonváltságot módosítsák. A békeszerződési ügyek című fejezetben a jelentés foglalkozik a szomszédos államokkal kötött egyezmények kérdésével és utal arra, hogy különösen a magyar-román egyezménynek van rendkívüli fontossága, mert az a pénzügyi kérdéseknek teljes komplexumát magában foglalja. Mert míg a Csehországgal létrejött egyezmény csak a letétek kiadását szabályozza véglegesen és a régi koronában fennállott tartozásoknak egyelőre csak összeírását rendeli el, addig a magyar román egyezmény a két állam polgárai között fennálló magánjogi viszonylatra vonatkozó kérdéseknek úgyszólván összességét véglegesen rendezi Ismerteti a jelentés a felvidéki, (Szlovenszkó) pénzintézeteknek egyesülésével, a Jednotával kötött megállapodást, amelynek lényege abban állott, hogy a ТЁВЕ tagintézetei régi koronatartozásaikat 1 százalékos magyar koronajáradékkötvények szállításával egyenlítették ki. A továbbiak során a mérlegvalódiság helyreállításának ügyével, az adó és illetékügyek kérdésében kifejtett akcióval foglalkozik a jelenti, majd részletesen ismerteti a valutapolitika kérdését és itt különösen a takarékkorona lényegét és annak hatásait ismerteti. A jelentés a valorizációs problémákkal foglalkozva, utal arra, hogy a közvélemény megnyugvása szempontjából kívánatos volna, hogy a valorizációs kérdés egyéb vonatkozásaiban és általánosságban mielőbb rendezést nyerjen. A közvéleményt különösen a fekamatozású címleteiknek, nevezetesen az állami címleteken kívül a zálogleveleknek valorizációja foglalkoztatja és ennek indító oka — a jelentés szerint — egyeseknek a záloglevelek hosszára való indokolatlan spekulációja. Az utóbbi időben külföldi, különösen német példára való hivatkozással a valorizációval kapcsolatosan többféle teória kerül a felszínre és ezekkel szemben a jelentés két momentumra mutat rá. Az első momentum az, hogy a záloglevelek Németország esetében úgyszólván kivétel nélkül német területen voltak plaszírozva, míg a magyar záloglevelek jelentékeny része külföldi kezekben volt és az ezekből folyó kötelezettségeknek a békeszerződés intézkedései szerint való kiegyenlítése igen jelentős áldozatot rótt a pénzintézetekre. A másik momentum pedig az, hogy az ország területe kétharmad részének elvesztésével a jelzálogok legnagyobb része, amelyek a kölcsönök biztosítására szolgáltak, idegen impérium területén fekszik és ezek a jelzálogos követelések a legjobb esetben az utódállamok elértéktelenedett valutájában, illetve annak egy tört részeiben kerülnek kiegyenlítésre. A záloglevelek felértékelése a jelzálogos követelések felértékelése nélkül elképzelhetetlen. Márpedig az elszakadt területeken fekvő jelzálogos kölcsönöknek a békeszerződés, illetően az egyezményeken túlmenő felértékelése lehetetlen és ami csekély előnyt a magyar papír koronával szerviben az elszakított területekről visszafolyó követelések nyújtanak, az távolról sem ár fel azokkal az áldozatokkal, amelyeket a pénzintézeteknek a külföldön levő záloglevelekből kifolyóag hozniuk kellett. A jelentés foglalkozik a lakásépítési akcióval és utal arra a nagy teherre, amelyet a pénzintézetek a lakásínség leküzdése céljából magukra vállaltak. A pénzintézetek a lakásépítési akció keretében 116 lakást építettek. A bank adminisztráció egyszerűsítésének problémájával több ízben foglalkozott a TÉBE és javasolta, hogy az atlonminiigráció lényegesen megkönnyebbülne azáltal, ha az intézetek minden vonalkázásban áttérnének az ezer koronában való számolásra. A pénzügyminiszter azonban ehhez a tervhez nem járult hozzá, mert ezer korona mintegy 7 arany fillért jelentett s ennek kiküszöbölése, a pénzügyminiszter véleménye szerint, esetleg drágulást vonhatna maga után és igy azután a pénzintézetek a felekkel való elszámolásokat átmenetileg 100 koronára kiskeretítve eszisztik. A jelentés végül a szociális kérdésekről számol be és úgyszintén összegezi azt, hogy a TÉBE az elmúlt év folyamán mennyit fordított jótékony és kulturális célokra. Az erre a célra megszavazott összegek 2,5 milliárd koronát tettek ki, tagy felügyelő bizottság megválasztása volt. Az alapítók, miután a Jednotának alapszabályai az ő szabad mérlegelésükre bízzák, hogy az alakuló közgyűlés összehívását mi módon tegyék közzé és az érdekelt pénzintézeteket hogyan hívják meg, gondoskodtak arról, hogy a magyar és a német intézetek vezetői az öszszehívásról későn kapják meg az értesítést és ne legyen módjuk az egységes eljárás megbeszélésére. Ezzel a taktikával el is érték, hogy az ő jelöltjeik kerültek be úgy az igazgatóságba, mint a felügyelőbizottságba és így a felvidéki magyar és német pénzintézetek egyetlen képviselője sem kapott helyet ennek az új érdekképviseletnek vezetőségében. A Jednoia vezetőségéből kibuktatták a magyar és a német pénzintézeteket A csehek a közgazdasági életben is ragyogó bizonyítékát adták most annak, hogy milyen nagy súlyt fektetnek a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésére. Egy múlt esztendőben hozott törvény ugyanis kötelezővé tette, hogy a cseh köztársaság területéhez tartozó bankok egyesülésbe tömörüljenek, amely mint bejegyzett, korlátolt felelősségű társaság alakuljon meg. Ennek a rendelkezésnek következtében a felvidéki Jednota, amely 180 magyar és német pénzintézetet magába foglaló szövetség, szintén ehhez az általános Jednotához volt kénytelen csatlakozni. Csütörtökön tartotta Prágában alakuló üléseit ez az új társaság és ennek egyetlen tárgya a 15 tagú igazgatóság és 15 Tízmiliárd korona provízió Debrecen ötmillió dolláros kölcsönéért Debrecen városa már hosszabb idő óta tárgyal egy amerikai pénzcsoporttal 5 millió dollár kölcsön felvétele céljából. A tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy Magosi György dr. polgármester előterjesztései alapján a jogi és pénzügyi bizottság elfogadta a kölcsön feltételeit és a hétfőre összehívandó rendkívüli törvényhatósági közgyűlésnek a kölcsön felvételét fogja javasolni. A kölcsönt Miznajecky Emánuel közvetítette és ezért a város 135.000 dollár províziót fizet, ami közel 10 milliárd koronának felel meg. Mint látható, ilyen városi kölcsön közvetítése egészen jól jövedelmező mesterség. Madarassy Beck Gyula báró lemondott a Jelzálogbank vezérigazgatói állásáról Mint elnök megmarad az intézet élén A mai közgyűlésen befejeződött a Jelzálogbank reorganizálása Nagy érdeklődés mellett tartotta ma évi közgyűlését a Jelzáloghitelbank. A magyar érdekelteken és részvényeseken kívül a francia kiküldöttek is részt vettek a közgyűlésen. Hosszú tárgysorozata volt a Jelzáloghitel mai közgyűlésének, mert szankcionálni kellett a külföldi záloglevéltulajdonosokkal kötött megállapodásokat és ezenkívül új tőkeemelést kellett elhatározni. A franciák ugy látszik abban a véleményben vannak, hogy részvényekkel, folytonos újabb részvény nyomással kompenzálhatják magukat. Azt elfelejtik, hogy eközben a részvény árfolyama folyton lefelé csúszik és nem lesz sok hasznuk, hogy ujabb részvénytömegekkel ajándékozzák meg magukat. A közgyűlésen felszólalás hangzott el a tisztviselők érdekében is, akik közül sokat nyugdíjaztak. Odry Lehel tette szóvá a tisztviselők helyzetét és beszédére Madarassy Beck Gyula báró válaszolt. A közgyűlésről és az azt követő eseményekről a következő hivatalos jelentést adták ki: A Magyar Jelzálog Hitelbank ma tartott közgyűlésén az igazgatóság előterjesztette a bank külföldi hitelezőivel létrejött, immár végleges megállapodásokat, melyeket a közgyűlés teljes terjedelmében elfogadott. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy ezen mag 15 állapodások értelmében a bank alaptőkéje 12.600 darab, egyenként 10.000 korona névértékű „B“ jelzésű részvénynek a tartalékalapok terhére leendő kibocsátása útján 9.570 millió koronára emeltessék. Ezen „B“ részvények osztalék jogosultsága az „A“ részvények osztalékának egy tized részét teszi és a részvények forgalom tárgyát nem képezik, hanem összességükben a külföldi pénznemre szóló kötvények birtokosai összességének szolgáltattatnak ki. A közgyűlés az 1921. évre szóló osztalék összegét 3000 koronáiban állapította meg, mely összeg 1. évi augusztus hó 1-én kerül kifizetésre, minthogy ezen időpontban esedékes évenként a kötvények fix és változó kamata. Az igazgatóság új tagjává Gavarry Fernand meghatalmazott miniszter úr (Páris) választatott meg. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésen megállapítást nyert, hogy a hitelezőkkel kötött kedvező megegyezések alapján a Magyar Jelzálog Hitelbank rendezése immár véglegesen tető alá jutott. Madarassy-Beck Gyula báró elnök erre való tekintettel javasolta, hogy az intézet vezetése a mai közgyűlési határozatok értelmében létesített új szervek bekapcsolásával reorganizáltassék, hogy ő maga a vezérigazgatói teendők alól felmentessék és hogy részére igazgatósági elnöki állásában továbbra is az intézet felső irányításában és a külföldi kapcsolatok ápolásában való intenzív részvétel tar tessék fenn. Az igazgatóság Madarassy-Beck Gyula báró úr ezen javaslatát a felhozott indokok tekintetbevételével magáévá tette és ismételt köszönetet mondott neki azokért az igen nagy szolgálatokért, melyeket mint, elnök a múltban és az intézet reorganizációja alkalmával tett. Üzletfelen volt a magánforgalom A mai magánforgalom rendkívül szek keretek között mozgó üzleti tevékenységgel indult, a hangulat azonban sokkal barátságosabb volt, mint tegnap és ha a forgalomba nagyobb réteg kapcsolódott volna bele, úgy az irányzatban is határozottabb javulás mutatkozott volna, így azonban csak néhány speciális okból favorizált helyiérték iránt mutatkozott élénkebb érdeklődés. Az arbitrázsüzlet, tekintettel arra, hogy Bécs részéről kereslet, egyáltalában nem volt tapasztalható, teljesen szünetelt. A pénzpiacon ma is negyedszázalékos kamat mailért igen jelentékeny tételeket kiíráltak, kötés azonban nem történt, mert a kereskedelem és az ipar, amely szombatonként a piacon szokta kielégíteni pénzigényeit, teljesen távoltartotta magát a piactól. A Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ kamakábleszállítása semmi hatással nem volt a pénzpiacra. A mai magánforgalomban a következő tájékoztató jegyzések történtek: Pénzintézetek: Magyar Hitel 402—401, Földhitelbank 154, Hazai 108, Ingatlan 190, Csehbank 165, Osztrák Hitel 150, Kereskedelmi Bank 1065—1070, Jelzáloghitel 405, Általános Takarék 118—119, Pesti Hazai 2575—2585. Malmok: Eke Budapesti Gőz 116, Гeet, Viktória 305—306. Bányák és téglagyárak: Kohó 303, Magnezit (NEMZETI SZÍNHÁZZAL SZEMBEN) Értesítjük is vevőinket, hшду az összes tavaszi újdonságok megérkeztek Mielőtt bevásárlásait eszközölné, tekintse meg saját érdekében vételkényszer nélkül dúsan felszerelt raktárunkat.