Nemzeti Ujság, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
s 'fi / vjá káoP, )*i le___________ 0i / " JP( __ ________________, 4 pest,V.,Honvéd-tulC fe&mQk ffl ,®|ji A rjNg»& fiBgjjSg JBKpi A || |||||[ Iliik. ¥jSfcp§L SSE Tol.: 127-47» 127-48 . Pr£|Sf& gg RSS H H BK| Mflfan IfigR H Eary«** »Kém. ér* ^ 1. 65.-Fiókkiadóvive M H pHB|| jWWjftf WW MSSI pBBPBl BBB M ... ^B ■ BBBl ggg| ’■WgP K, ruinup 3000 K. taioki vili., Rákóci, SS hasasa Sraaa ^ ff W B SmB BB f -raL'itt BB «£§ B BB a B BB Wm wi»b» MiUn^ «ti.T.tj.156-06,Teréz M Bi Bjffjg 1 ff yQB fásra JbsSw WSm * 1-VraBf BB mm 85 ^B^BB BB fi» sa» kfirat62, Tel.: 121-4* H jttsSg ff W §|§j§ MW 51BB . fgjB tfjgi 1 Bf V Bf. osztrék kor. — HIn IL.Ffi.utca 58. RekU. JB ^*§g Sfff» lentflT|W * BBa USE Bl____MUM B^UP JEUM detétok mlUlméca. nációk i Tel. i 188*. re» dljzzabá* szerlat. Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. # KERESZTÉfiy^POLITIKAI NAPILAP ♦ Fomunkatár«: TÚRI BÉLA VII. évfolyam 144. szám Szerda ♦ Budapest, 1925 július 1 MAI CIKKEINK: O'dalVass megcáfolja az emigránsok viszszatéréséről szóló híreket .... 2 Óriási földrengés Kaliforniában ... 2 4000 birkát pusztított el a hideg a Hortobágyon.....................................3 Vágiékat őrizetbe vette a rendőrség . 4 Lédererné a bíróság előtt.....................5 Ötévenként állítják össze a választói névjegyzékeket.................................7 Színészek és színigazgatók nem tudnak megegyezni.................................7 A francia bizottságok megkezdik működésüket .............................................7 Húszmillió koronára ítélték a Népszavát ...............................................12 Szépen szerepeltek a finn atléták . . 12 Közvetlen vasúti áruforgalom indult meg Németországgal.......................13 A paprikatermelők közraktárt sürgetnek ...............................................14 KÉPEINK: Simonyi Sándor: Az erdei szeladon . 3 Nagy József dr.: Kultúránk válsága • 3 Az emigráció szomorú alakjaira semmi szüksége sincs a magyar közéletnek. Az októberi forradalom tevékeny részesei, vezetői és sajnos, felelőségre nem vont miniszterei kint Bécsben megtetézték forradalmi hibáikat, amikor a Magyarország ellen rendezett rágalomhadjáratban nemcsak részt vettek, hanem abban vezető szerepet is vállaltak. Sem a magyar politikai élet, sem a magyar társadalmi élet nem érezte a hiányát ezeknek az uraknak, akiknek visszatérése lehet érdeke a forradalmi szociáldemokráciának és az októbrista pártoknak,de nem érdeke az országnak és nem kívánsága a közvéleménynek. Az emigráció bűneivel szemben máris túlságos elnézést tanúsított a kormányzat, amikor megengedte, hogy ezek az egyének hazatérjenek és szabadlábon védekezhessenek a bíróság előtt az ellenük indított bűnvádi eljárásban. Ekörül is már igen furcsa tapasztalatokat meríthettek az illetékesek, mert láthatták, hogy többen ezzel a kegyelemmel visszaéltek. Ha most mégis lehetővé tennék a vezető emigráns forradalmároknak, hogy viszszatérhessenek a politikai életbe, ezzel mérhetetlen felelősséget vonnának magukra azok, akik a választójogi törvénynek a radikálisok és a szociáldemokraták által követelt változtatását keresztülvinnék. Örülünk, hogy erről nincs szó. A kormány egyik tagja helyesen mondta, hogy Magyarországon többé nem lesz forradalom. Jó lesz hát vigyázni, hogy azok, akik mégis egy új forradalom előkészítésére törekszenek, itt újra szerephez ne juthassanak. A szíve szakadt meg ifjú Niamessay Mihálynak arra a napra virradó éjszakán, amikor a Pázmány egyetem rector magnificusa és dékánjai doktora fogadták volna. Egy fiatal élet ilyen tragikus elmúlása mindig megrendítő, de százszorosan az, ha eszünkbe jut, hogy ez a fiatalember egyike volt a román zsarnokság által rendezett komor emlékezetű Levente-per vádlottjainak, ahol a magyar gyerekeket az iskolapadból hurcolták a vádlottak padjára. Hamis vádak alapján hónapokig tartották börtönben a szerencsétlen magyar fiukat, közöttük ifjú Niamessay Mihályt, mindaddig, amíg az európai közvélemény felháborodása miatt és a hitvány vádak tarthatatlansága miatt végül is fel kellett őket menteni. De a fogság kínzásai, szörnyű brutalitásai halálra sebezték a fiatal szervezetet és az ifjú szív, amely a hazáért nemcsak dobogni, de olyan korán rettenetesen szenvedni is megtanult, elgyengült, kimerült és most szombat hajnalra végkép felmondta a szolgálatot. A csonkaország megkínzott magyarságának egyik fiatal mártírja lett ifjú Niamessay Mihály, akinek emlékét kegyelettel kell megőrizni és akinek frissen hantolt sírja előtt tisztelegve áll meg a toll, amely egy ezeréves ország dicsőséges ésfájdalmas történelme mai legszomorúbb napjainak krónikáját írja. A felvidéki magyarság memorandummal fordult a N€pszOvet Řegnez Nemzetközi segítséget kér a cseh kormány jogfosztásai ellen A felvidéki illetőségi kérdés a varsói népszövetségi liga kongresszusán is szóba kerül . Miért fosztották meg Körmendu£kes Lajost az állampolgárságától? (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A prágai közigazgatási bíróságnak az a határozata, amely Körmendy-Ékes Lajos képviselőt, Kassa város régi polgárát megfosztotta állampolgárságától, mélységes fölháborodást keltett nemcsak a falvidéki magyarság körében. A cseh uralom alá került többi kisebbség is tisztában van azzal, hogy a közigazgatási bíróság nem jogi alapon döntött, hanem a cseh nacionalizmus és a jelenlegi kormány intencióit szolgálta. Tobler, keresztényszocialista képviselő után Körmendy-Ékes Lajos a második magyar képviselő, akit állampolgárságának megvonásával képviselői mandátumától is meg fognak fosztani. Mindenki előtt világos, hogy ez az eljárás most, az új választások küszöbén, tulajdonképpementó a Felvidék egymilliónyi magyarsága számára. Benesék figyelmeztetni akarják a magyarságot és eddigi bátor szószólóit, hogy jó lesz elhallgatni, félreállani vagy behódolni, különben elkövetkezik a kirekesztés és kiutasítás, mint Toblernél és Körmendy-Ékesnél. A cseheknek olyan emberek kellenek, mint a Csánki-Neumanok, akik ellátás és 230 cseh korona napidíj mellett küldöttségeket vezetnek a Felvidékről Prágába s hajlandók közremunkálni abban, hogy a magyarság a hivatott vezetőket cserbenhagyva, renegátokat, emigránsokat és gerinctelen puhányokat küldjön képviselőkül a prágai parlamentbe. A közigazgatási bíróság által ellenjegyzett memento és Benes zsoldosainak akciói azonban a Felvidék magyarságát nem fogják Sem megfélemlíteni, sem a kipróbált vezetőktől eltántorítani. Ellenkezőleg: az erőszak és az ármánykodás szorosabban fűzi az összetartást a magyar pártok között s megnöveli a vezetők elszántságát. Az elbizakodott cseh imperialistáknak alkalmuk lesz meggyőződni, hogy a külföldet sem lehet mindvégig bolonddá tartani hivatalos és félhivatalos hazugságokkal. A szavak és a cselekedetek ellentéte sokkal szembeszökőbb, semhogy az igazság ki ne derüljön. Amikor Benes dr. külügyminiszter molt hangokon hirdeti, hogy közeledést kíván Magyarországhoz és gyorsítani óhajtaná a kereskedelmi szerződés létrejöttét s amikor nem röstellik azt állítani, hogy a cseh állam a trianoni meg a kisebbségi szerződésen túlmenő jogokat biztosított a magyarságnak, ugyanakkor kíméletlenül, a legprimitívebb jogok kijátszásával lesújtanak a magyarság vezetőire és lehetetlenné iparkodnak tenni, hogy a magyarság szabadon nyilváníthassa meggyőződését. Ez a kétszínű játék nem tarthat sokáig. Mi elhisszük Benesnek, hogy óhajtja a kereskedelmi szerződést, mert a cseh iparnak szüksége van a magyar piacra. De közelesésről,megértésről és jó viszonyról mindaddig nem lehet komolyan szó, míg a cseh kormány a magyarsággal szemben ezt a politikát folytatja. Alább közöljük Flachbarth Ernő dívnak, a felvidéki magyarság egyik vezetőjének rendkívül érdekes nyilatkozatát, amelyből kitűnik, hogy a Körmendy-Ékes-ügy a Népszövetségi Ligák varsói kongreszszusán is szóba kerül, sőt az illetőségi ügyekről beterjesztett memorandummal kapcsolatban valószínűleg a Népszövetség tanácsa is foglalkozni fog ezzel a gyalázatos jogfosztással. Kachhartti Ernő dr. nyilatkozata Prága, június 30. (A Nemzeti Újság külön tudósítójától.) A Népszövetségi Ligák Uniója július 3—8. között fogja megtartani ezévi kongresszusát a lengyel fővárosban. A liga ülése elé ezúttal fokozott érdeklődéssel tekint a felvidéki magyar közvélemény, mert napirendjén az illetőségi kérdésnek, az utódállamokban, különösen pedig Csehszlovákiában való embertelen kezelése szerepel. A felvidéki Magyar Népszövetségi Liga tudatában van ez ügy nagy fontosságának és a varsói kongresszuson két delegátussal képviselteti magát. A felvidéki magyarság súlyos panaszait Szüllő Géza volt magyar országgyűlési képviselő, a felvidéki magyar népszövetségi liga díszemüfce és Flachbarth Ernő dr., a felvidéki és erdőskárpátokbeli szövetkezeti ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója fogják előterjeszteni. Varsóba való elutazása előtt alkalmunk volt Flachbarth Ernő dr. igazgatóval beszélni, aki a következőket volt szíves a Nemzeti Újság részére kijelenteni: — A Népszövetségi Ligák Uniójának, ennek az előkelő nemzetközi társaságnak jelenlegi kongresszusa nagy jelentőséggel bír. Most kerül ugyanis tárgyalás alá a németeknek az állampolgárság rendezéséről szóló javaslata, amelyet Schmiedt-Solislau Bolf dr. miniszteri osztálytanácsos dolgozott ki. Ez a javaslat, amelyet a liga előkészítő bizottsága már magáévá tett és az ünnepies közgyűlés is minden bizonnyal el fog fogadni, az óriási tömegű kétes, illetőségi ügyek eldöntését egyes államok képviselőiből összeállított olyan vegyes döntőbíróságra kívánja ruházni, amelyben az érdekelt, kisebbségek képviselői is helyet foglalnak. —* Meg vagyok győződve arról, hogy a különböző nemzetek delegátusai megdöbbenéssel fogják tőlünk hallani, hogy a prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság megfosztotta Körmendy-Ékes Lajos dr. keresztényiszocialista nemzetgyűlési képviselőt, a szlovenszkói magyarság reprezentáns vezérét illetőségétől és állampolgárságától, noha Körmendy-Ékes Lajos dr. több mint két évtized óta lakik a mai Szlovenszkó területén, évtizedeken át volt tanácsnoka Kassa városának, amelynek felvirágoztatása körül elvitazhatatlan érdemei vannak. Ez az ítélet Varsóban bizonyára a legnagyobb megdöbbenést fogja kelteni, mivel az Unió legutóbbi brüsszeli konferenciáján is kívánság merült fel, hogy az illetőségi és állampolgársági ügy terén lévő tarthatatlan állapotokat az utódállamok végrevalahára rendezzék, sőt Brabec cseh szenátor, a cseh delegáció elnöke megbízást kapott arra, hogy kormányánál, mely a jogfosztások terén kiérdemelte az elsőség pálmáját, e tekintetben interveniáljon. Az illetőségi ügy mai állása mellett, amelynek vigasztalan volta Körmendy- Ékes Lajos dr. esetében is kifejezésre jutott, egyetlen reményünk csak az lehet, hogy ezt a kérdést nemzetközi úton fog végre-valahára sikerülnünk rendezni. Elárulhatom, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyar képviselők Herkina Alfonz báró volt londoni orosz rokonnul szíves közvetítésével Genfben a Népszövetségnél e napokban nyúlták be az illetőségi ügyre vonatkozó rendkívül alapos és terjedelmes memorandumukat. Szeretnék hinni, hogy ennek alapján a Népszövetség tanácsa mellett a hágai (Folytatása a második oldal 11. és III. hosábján) Lapunk mai száma 2000 korona Hamis vágányon írta: Túri Béla Mielőtt Németország megadná a választ az angol-francia garancia javaslatokra, nehéz végleges ítéletet formálni az európai békét előkészíteni akaró ezen újabb akcióról, mely Németország ajánlatával kezdődött ugyan de nyilvánvaló volt, hogy Anglia áll a kezdeményezés mögött. Ez a tény kezdetnek biztató lett volna, ha Franciaországnak, de kivált Briand ügyességének nem sikerült volna a német ajánlatra olyan választ adatni angol és francia részről, mely nagyon megcsappantotta ama reményeket, melyet a versailles-i békében megállapított nyugati határok biztosítása, de egyben a keleti határok kérdésének nyitva hagyása ébreszthetett elsősorban azokban, kik ezen keleti határok miatt szenvednek. Ugyanis úgy, ahogy az angol-francia garadajavaslat hangzik, az semmi egyéb, mint a rossz békediktátumok stabilizálni akarása hadsereg helyett egy sereg garancia-javaslattal. A katonai terhek könnyítése nélkül a mai európai gazdasági helyzet nem javulhat meg. Franciaország és az új államok roskadoznak a katonai terhek alatt. Viszont a tarthatatlan békediktátumok miatt a helyzet oly feszült, hogy maga Chamberlain legutóbbi beszédében , úgy jellemezte az európai helyzetet, hogy „a háború kísértete nemhogy fogyna, hanem növekszik.“ Chamberlain pedig azt hiszi, hogy az angol - francia garancia - javaslatok meghozhatják az enyhülést, illetve megteremthetik „a jobb és békésebb jövőt“. Anglia azonban ezúttal hamis vágányon keresi Európa békéjét. Mert a leszerelés, illetve a garancia-javaslatok elfogadása esetén a leszállított katonai terhek egyedül nem biztosíthatják a nyugodtabb és jobb jövőt, Chamberlain, ki angol külügyminiszter létére természetesen világrészek-i ben gondolkodik, kissé elhanyagolja a középeurópai problémát, mely pedigsarkalatos pontja az európai békének. Chamberlain odáig ment, hogy „szellemileg nem normális embernek“ deklarálta azt, aki ma, hat évvel a szerződések után Európa békéjét új határmegállapítás gondolatával zavarja. De a nagy Anglia itt megfeledkezik arról, hogy kisebb nemzetek lehetetlen határok és életfeltételek közé szorítva épp úgy nem bírják az életet elviselni, mintha Anglia világbirodalmi pozíciójában és így a szigetország a maga életében volna megzavarva. Nem is beszélünk tehát magukról az igazságtalanságokról, melyek elkövettettek és amelyek maguk is reparáció után kiáltoznak. De itt van a mesztelen faktum, hogy Középeurópában úgy a legyőzött és az életképtelenségig megcsonkított országok, mint az újonnan kiszabott államok is a legnagyobb gazdasági krízisekkel küzdenek éppen az új határmegállapítások és a feszült ellenséges helyzet folytán. Már Angliából is nemegyszer hallottunk olyan hangokat, melyek ezt a tényt megállapították és teljes világossággal felismerték a megcsonkított és az utódállamok betegségeit is, annál feltűnőbb és fájóbb, hogy most az angol külügyminiszter hirdet olyan tételt, mely útját állja a középeurópai helyzet megjavulásának és így a jobb és békésebb európai jövőnek. *