Nemzeti Ujság, 1926. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

.... ■ ■■ ■■11 .. jj Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. & KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ❖ Főmunkatárs: TÚRI BÉZÁk Vili. évfolyam 1. szám # Pén­terc ♦ Budapest, 1926 január 1 MAI CIKKEINK: Oldal Képek a szabadság birodalmából . 2 Magyarbarát az új finn külügymi­niszter .............................................2 Hogy élnek a magyar gyermekek Belgiumban ...................................3 Bécsbe helyezték a budapesti cseh követet ............................. 3 A frankhamisítók ügye ..... 4 A felesleges folyamőrség .... 4 Mende-Monda .......................................5 Szemtől-szemben a „tigris“-sel ... 5 Magyar film készül Hollywoodban . 10 Milyen volt a mezőgazdaság hely­zete 1925-ben ........ 11 Harmadára csökkent ez évben a tőzsdei forgalom .........................11 Erdősíteni kell százezer holdnyi te­rületet ..........................................12 Az elmúlt versenyév mérlege . . . 13 Petrichevich-Horváth Emil teljes bi­zonyítást kér ..................................13 Báli naptár . ...................................14 Európa jövője a csillagokban ... 19 Hol állítsuk föl Attila szobrát! . . 23 József főherceg tábornagy: Az Őrt-ter megmászása .........................19 Surányi Miklós: Az író és kora . . 3 Gáspár Jenő: Floki és Zozo . . . 3 Henri Beraud: Mit láttam Mosz­kvában? 5 Zöld Réka: Kalauz akadémia ... 6 Bibó Lajos: Újév...................................8 Tobler János: A keresztényszocia­lista munkásmozgalom ... 17 Barabás Albert: Hét évvel a béke­kötés után ..................................17 Siklóssy József: Bosco, a bűvész Pesten ..........................................18 Balog József: Assisi Szent Ferenc . 21 Sziklay Ferenc: A felvidéki magyar irodalom ......................................21 Buday Kálmán: A nemzetközi jog emlékünnepe .................................23 Bűi. Fi-tacc: összetört tükör ... 24 B.ü.é.k. a lap olvasóim?, és minden magyar em­bernél is. Boldogabb újévet kívánunk, mint amilyen a tavalyi, az azelőtti és a többi volt■ Szivünk egész melegével kívánjuk, hogy minden igaz embernek megadja az újesz­tendő azt, amit az előző évek megta­gadtak. Adjon erőt, egészséget, kevesebb küzdelmet, több sikert, kevesebb csaló­dást, több örömöt, kevesebb gyűlölkö­dést, több szeretetet és mindenek felett­i megértést. Megértést bent, megértést kint, mindenütt, ahol ember áll szembe az emberrel. Adja meg az Isten minden­kinek ezt, ami boldoggá teszi. Adja visz­­sza a munka becsületét, a szorgalom ju­talmát, a mindennapi élet gondtalansá­gát és nyugalmát, amely után olyan rég­óta áhítozunk. Adjon boldog új esztendőt! ---­ Balkán állam lett Magyarország! — mondta a jugo­szláviai szociáldemokrata kiküldött a m­agyarország­i szociáldemokrata párt kongresszusán. A pártkongresszuson a Népszava szerint főképen ez a mondat fogta meg a résztvevők figyelmét a nagy hatást keltett üdvözlő beszédből. Örvendj­­magyar! Mert Rothenstein, Horowitz et Comp, politikai cég szinte úszik a bol­dogságban a nagy gondolatra, hogy Ma­gyarországot is be lehet gyömöszölni a Balkánba, amely, szerintük, nem föld­rajzi, hanem­­ politikai fogalom. A Nép­szaváért hosszú interv­jút közölnek ma a jeles Zsivko Topalovics párttittotr elv­­társtól és mint bolond a sipkuijának, úgy örülnek a szónak, amelytől minden be­csületes magyar visszarettenne, hogy Magyarország: Bak­oni. Érdemes e ezen csodálkozni vagy megbotránkozni? Nem. Egészen természetes, hogy a magyar­­országi szociáldemokraták számára a leg­­kecsegtetőbb álom se a rettenetes gondo­lat, amitől a kistárember visszaretten. De nem kel félni! Magyarország nem­ lesz Balkán, ha ezer Zsivko Topalovics és ezer Rothenstein mondja is. A szociál­demokrata pártnak pedig voltak, igen nincs mit veszítenie a meg nem valósuló terven, ez a párt önmagában véve úgy is kimeríti és megtölti a balkániság egész fogalmát. A miniszterelnök ma váratlanul visszaérkezett Budapestre Szombaton rendkívüli minisztertanács dönt a nemzet­gyűlés összehívásáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Meg­írtuk mai számunkban, hogy politikai körökben komoly mozgalom indult meg a nemzetgyűlésnek az árvízkatasztrófá­val kapcsolatban való sürgős összehívá­sára. Ez az akció a mai nap folyamán előrehaladott stádiumba került. A déli órákban ugyanis Almási László, az egy­séges párt ügyvezető alelnöke, Erdélyi Aladár, Dréhl Imre és Mar­schal Ferenc egységespárti képviselők felkeresték hi­vatalában Va­ss József népjóléti minisz­tert, aki hosszasan tárgyalt a nála meg­jelent politikusokkal. Almásy László ki­fejtette a miniszter előtt, hogy az egysé­ges párt okvetlenül szükségesnek tartja a nemzetgyűlés sürgős összehívását az árvízkatasztrófával kapcsolatos demon­stráció érdekében. Vass József népjóléti miniszter a maga részéről szintén elis­merte ennek a mozgalomnak a helyessé­gét. Almásy László és képviselőtársai ez­után Scitovszky Bélát, a nemzetgyűlés elnökét keresték fel, akivel ugyancsak a nemzetgyűlés sürgős összehívásáról tár­gyaltak. A kora esti órákban egyébként váratla­nul visszaérkezett a fővárosba Bethlen István gróf miniszterelnök, aki, mint megírtuk, Károlyi László gróf radványi birtokán időzött. A miniszterelnök meg­érkezése után hosszasan tárgyalt a kor­mány több tagjával, akik az árvízkatasz­trófával kapcsolatos esem­ényekről tájé­koztatták. A miniszterelnök úgy állapo­dott meg minisztertársaival, hogy szom­baton délelőtt rendkívüli minisztertaná­csot tartanak, amelyen Mayer János föld­művelésügyi és Foss József népjóléti mi­niszter előterjesztései alapján megteszik a szükséges intézkedéseket az árvízkáro­sultak hathatós felsegítésére s ugyanak­kor döntenek a nemzetgyűlés rendkívüli ülésének összehívásáról is. ..a H­IWWUN­UI Win........inni A Tisza felé újabb nagy vistömegek ,v grtsviSálFkabi.­­ A Felső Tiszánál az emelkedés még fenyegető jellegű Vésztő megmentésére óriási munkát végez a katonaság és a polgárság — A Honvédség főparancsnoka ellenőrzi a mentőmunkálatokat — A Gazdaszövetség "Románia felelősségéről — M■BWIHMHiii Nagyarányú adakozási akciók az árvizsujtott lakosság érdekében (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A helyzet az árvizsujtott területen egyelőre még változatlan: a víz lassanként vissza­folyik a Kőrösbe az evégből végzett gáz­­bevágás­okon, a víz azonban nem apad, mert Erdélyből újabb és újabb víztöme­gek zúdulnak a folyóba­. A Tisza felé gra­­vitáló vizek tömege erősen válságossá teszi a nagy folyómenti vidékek helyze­tét: több helyen kiöntött a víz s noha már­ napok óta egész Európa tud a ma­gyarországi katasztrófáról, sem a cseh Fdlvidékről, sem Erdélyből nem tartot­ták a megszálló hatóságok szükségesnél, a magyar hatóságok tájékoztatáséit és a várható víztömegekre vonatkozó értesí­tését. Így történik, hogy még ma is bi­zonytalanság uralkodik a Tisza esetleges emelkedése tekintetében az egész vona­lon. Az általános helyzet Az árvízről alkotható általános helyzet­képet a földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya a következőkben fog­lalta ma össze: A Felső Tiszáról újabb áradás híre ér­kezik, amely tegnap óta Tiszabecsnél 111 centimét­er­rel, Vásárosmi­senynél 72 cm.­­re­l emelte a vár szintjét­. Miután azonban Tímár mellől és a nagy falusi kanyarodó alsó részéből a jég elment és mert a Bodrog is apad, az újabb áradás nem fog komolyabb bajt okozni. A Közép- és Alsó-Tiszán az áradás igen lassú. A Kőrösökön tegnap fellépett újabb áradás szerencsére nem volt jelentékeny. Kör­ösladánynál tegnap óta mindössze 10 centiméterrel növekedett az áradás, míg Békésnél 6 centiméterrel apadt a víz szintje. A Duna árvize ezúttal a közepesen alul marad és Budapesten nem fogja elérni az alsó rakodópartok vízszintjét. A Du­nán a jég Kalocsától felfelé már minde­nütt elment, innen lefelé Bajáig még szórványosan zajlik. A jég tömege jelen­leg Mohácsnál vonul éd A Tisza válságos órái Amint a hivatalos jelentésből is kitűnik, a Tiszán a vízállás szerfölött különböző. Ennek oka egyfelől az egyes szakaszokon feltorlódott jég, amelyet többek közt Csong­r­ádnál sikerült felrobbantani, másrészt a Marosról most le­zúduló víztömeg, amely magában hordozza Erdély legnagyobb víztömegét. Tokajnál a helyzet könnyebbedett, mert az esős időjárás mia­tt a jég olvadóban van és a feltor­lódott tömegek robbantására nincs szükség. A népjóléti minisztériumitól 50 millió segély érkezett­­a tokaji árvízkárosultak számára. Tiszadobnál, amint azt lapunk előző számá­ban megírtuk, a feltorlódott jég felrobbantása részben a muníció elégtelensége, részben a jég elkásásodása miatt nem sikerült. A béke­szerződésnek köszönhetjük tehát az itt fenye­gető veszedelmet is, mert a szerződés csak 10 centiméteresnél kisebb kaliberű ágyukat enge­délyez a honvédség számára, ezekkel pedig eredményt elérni képtelenség. Ároktőnél nincs veszedelem. Olasz­szkánál a Bodrog kilépett medréből és 13­t ház víz alá került, köztük a hírhedt csoda­rabbi háza is. A nagyfalusi Tisza kanyarodó alsó részéből (Folytatása a második oldal II. és II.hasábján) Lapunk mai száma 3000 korona A jövő titka írta: Túri Béla Lesz-e keleti Locarno? Vagy lesz-e aktív magyar külpolitika az új esz­ten­­dő­ben: körülbelül ezen gondolatok, il­letve aggodalom körül forgott minden számottevő politikusunk karácsonyi nyilatkozata. De nem is csoda, ha min­denki erre gondol, mert elvégre min­denki — akár bízzék a kormány poli­tikájában, akár nem — látja, hogy minden belső szanálás és az állami pénzügyi helyzetben beállott egyen­súly dacára zsákutcában vagyunk. Tragikusan, kiút nélkül körben for­gunk a magyar jövőt illetőleg, mert nem a magyar tragédiának egy új faj­tája-e az, hogy ma egész nemzeti poli­tikánk arra törekszik és tengelye úgy van beállítva, hogy Csonkamagyar­­ország életképes legyen és népe boldo­gulni tudjon. Amikor állandóan lán­goknak kellene kigyúlni az új Közép- Európában, jelezve a vészt, melyet az igazságtalan országhatárok megálla­pítása jelent, akkor mi magunk va­gyunk kénytelenek oltogatni a tüzet és Genfben vagy más hatalmi fóru­mok előtt bizonyítványt szerezni arról, hogy az új Európa békepillérei va­gyunk. Mikor az elszakított és meg­csonkított magyarság jajkiáltásainak kellene betöltenie egész Európát, hogy hallja, elhigyje, szemeivel lássa, hogy vérlází­tó igazságtalanság kiált jóvá­­adói után - ik­v! -p.1 - !. -. •—­í- o -még sokan Európa vezető hatalma, kö­zül keleti biztonsági szerződésekre gondolnak és keleti Locarnoról ábrán­doznak a cseh külügyminiszter anda­lító fuvolája mellett. Eddig a minden titkot őrző és a jövő titkáért felelős magyar vezér, a mi­niszterelnök, jóformán biztató ígéretek nélkül, szinte destillálva miden nem­zeti felbuzdulást és reményt, követke­zetesen haladt a rideg realitás útján. A nemzeten ütött sebeket gyógyítgatta a maga receptje szerint. Az is látszik, hogy meg van róla győződve, hogy a sebek komolyan gyógyulnak és hogy a pénzügyi szanálás után az ország gaz­dasági megerősödése, a polgári életle­hetőség is sikerül. Most azonban a mi­niszterelnök már külpolitikai remé­nyeket is ébresztget. Kezdte Locarno után az egységes pártban mondott be­szédében, hol külpolitikánk új útjait emlegette. Karácsonyi nyilatkozatában pedig, melyet épp e lapok hasábjain tett, kihirdette a legörvendetesebb üze­­netet, hogy „azok, akik ma a világ sor­sát intézik, tudják, hogy a magyar ügy nem egy ország speciális belső ügye, hanem európai érdekű kérdés.“ Közelebbről nem határozta meg a mi­niszterelnök, hogy mit ért a magyar ügy alatt. Csak azt-e, hogy szomszé­daink is belássák, hogy Csonka ma­­gyarország szanálása és fölemelkedése mindazoknak, tehát nekik is érdekük, kik a konszolidáció elvét szolgálják? Vagy pedig azt értette, hogy a magyar ügy a békerevíziót és a magyarságnak a fegyveres rabigából való felszabadí­­tását is jelenti? Tudjuk, hogy a diplomáciának nyel­vét elsősorban egy miniszterelnöknek kell értenie és hogy neki kötelessége a diplomácia nyelvén beszélni. Nem vá­runk tehát mi a miniszterelnöktől el­lenségeink figyelmét felkeltő és őket még­ erősebb akcióra késztető beszéde­ket. Csakhogy ne feledjük, hogy szom­szédaink ilyen beszédek nélkül is elég figyelmesek és éberek, sőt állandó­ak­

Next