Nemzeti Ujság, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
MAI CIKKEINK: Oldal Chamberlain megbízik a német államférfiak korrektségében ... 2 Négy ország detektívjei üldözik a galíciai pénzhamisítókat ... 2 Július 7-től október 7-ig szünetel a nemzetgyűlés . ..............................3 Rakovszky belügyminiszter a Keresztény Gazdasági Párt értekezletén .............................. 3 Perbeszédek a Leher-tárgyaláson . . 3 A főváros közgyűlése elfogadta a státusrendezést . • • . • • • 4 A pénzügyminiszter záróbeszéde a költségvetési vitában .... 5 Felmentették a gyilkossággal vádolt Jakabházynét .......................... 10 Tóth Imre ötvenéves jubileuma . . 11 A mai színházi est . . . 12 A magyar-osztrák futballmérkőzés . 13 Newyorkban holnap 5 millió dollár értékű magyar záloglevél kerül aláírásra .............................. . 15 Mérsékelten javult a tőzsde ... 15 Kedvezően fejlődtek a vetések . . 16 Rádió-műsor .......................................25 Szabadságvesztéssel büntetik az iparosokat tanoncaik iskolakerüléséért .................................................26 A Gazdák Biztosító Szövetkezete a gazdákért....................................26 Hevesi Sándor: Ünnepi beszéd . . 3 Rozványi Vilmos: Lakoma (novella) 4 Gergely István: A nap gyermekei . 7 Endrődi Béla: Hogy adta férjhez Gida bácsi kilenc unokahugát . 23 Madeleine: Mit tanulhatunk egy amerikai divathölgytől .... 25 IRODALOM, KÖNYV, TUDOMÁNY: Új Írók: John Galsworthy .... 17 Csathó Kálmán az irodalomról és a közönségről ...............................17 Felks Magda: Pierre Benoit új regénye ...........................................17 Csomorkányi Pál: Májusi fájdalom (vers) ...........................................17 Henriáik: A kalap (Novella.) . . 17 Kállay Miklós: Erdős Renée új könyve . ...................... 1 Írók világa .......................... . . . .6 Kritikai miniatűrök ..........................18 König Antal: Ella Friednigg nyilatkozata .......... 19 Gáspár Jenő: Magyar vonat (vers) . 19 Bandai Horst dr.: Érctelep keresés rádióval ........................................19 VASÁRNAPI VILÁGPANORÁMA: Kishírek a nagyvilágból .... 20 Corrado Stossi: Három érdekes intervju ........................................20 Endre Dénes: Tavasz Párisban . . 21 Szelim Sabit bej: A coeni dame bevonult a szultán háremébe . . 21 Szabó Alajos: összedülnek-e a felhőkarcolók .......................................21 Zboray Ernő: Ősemberek az egyenlítő alatt .......................................22 Harminchat évig bujdosott egy milliárdos különc ..............................22 KÉPEINK: A német-orosz szerződés okmánya . 2 A Ndge ................................................20 Egy 400 lóerős autó 21 A Hapag új hajója ................................22 Divatképek ............................................25 Külföldi autóbusz kell a szociáldemokratáknak. Valóban szép ünnepet rendeztek a magyar munkásság számára május elsejének hajnalára az ő városházi „apostolaik“. Igazán ünnepi érzések között olvashatják majd reggelre a magyar munkástestvérek, hogy a vezér „elvtársak“ ellen a „reakciós“ Keresztény Községi Párt tagjainak kellett a magyar munkásság védelmére kelni és állást foglalni amellett hogy Budapest útjaira pedig sem engednek be más autóbuszt, csak olyant, amelyet a magyar ipar magyar munkáskezekkel, magyar anyagból gyárt. Hogy mi vezette rá a főváros közgyűlésének szociáldemokrata tagjait képtelen állásfoglalásukra, azt ebben a pillanatban igazán képtelenek vagyunk elképzelni. A sajtójuk reggelre bizonyára ki fog találni valamit és bizonyára nem fog habozni megállapítani azt sem, hogy a kereszténypárti bizottsági tagok tiszta taktikából vagy valamiféle érdekből keresték ezt az összetűzést. Ez már abból is kilátszott hogy még ott a közgyűlésen is sikerült nekik botrányba fullasztani a tanácskozást. De ezzel is megint csak azt bizonyították be, nagy nekik parlamentben, városházán, utcán, mindenütt, ahol szóhoz jutak, a főcél a zavar, a botrány s ha ezt elérik, májusi örömünnepet ülnek botrányaik bálványoltárán, még ha erre az oltárra olyan áldozat is kerül, amin'1 — a magyar munkás, a magyar ipar. ^... ^ Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatársi TÚRI BÉLA Vili. évfolyam 98. szám + ^Sscomfoat ♦ Budapest, 1926 május 1 infkdtiiiiii *11» graa—layufMt ‘dST ei«Miat4*uriK** kiadóhivatal Buda gsjHA WJ JfggBB vi Thm. 'V IjSSS hóra 50.000 K, napad, V., Honvéd-u.10 f gffi J USk J|§[ MM HS J ^ ® B H §&, ^ SW ] «ry.dévre 135.000 K. Tai.. 127-47,127-48 0, MliEjJSjM $11 BSS I ggsj SHfe*. » Egye. »rím óra 2000 1.45. FlóUkiadóhiva (g ^SJkÁ JB PSpíSSa ISWI&SWái K&ttf ffiSWaS&S USM g 13|i IC, vasárnap 4000 K. laloki Vili., Rákóczi. jfl fejj« S ffiS Wai BBBSf fffla yi Pp} gfff {Bggj I fjgg S »fim pjfei M Wlenben hétköznap at 1.Telefon J. 136-06 « Hjffivj fpjpn 'BW lVl íMí£ \ H BSttK § ?P§ \ iScasPeS lf®t <■« vasárnap 2500 Teréz-körút 62. Tel. «5 ‘«Rg 3fKg M W WM SEMf «*3 v 8988 W gBff » WS % osztrák kor. Hír. 121-41. Reklamációk J* N® fF * aSSfe aSeSfiL__^081 _________JKHS1 KM Wa&. JS JfiS? |kiredetések milliméta. O Telefont 127-47. *3 ^ WSE**' -es díjszabás szerint* _______^_______________ Meghiúsult a megegyezés az angol széniparban Holnaptól az összes szénbányákban beszüntetik a munkát Nincs kilátás a bérharc elkerülésére London, április 30. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) Éjfélig a bányatulajdonosok és a bányamunkások képviselői között megegyezést nem sikerült létrehozni. Ugyanakkor lejárt a szénbányászat állami támogatásának határideje és életbe léptek a bányatulajdonok által megállapított új munkabérek. A bányászok mindenütt beszüntették a munkát. (T.) London, április 30 (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) Az angol bányamunkások és munkaadók között immár hetek óta folyó tárgyalások, amelyek célja a munkabérkérdésben kitört differenciák békés elintézése volt, ma éjfélig nem vezettek eredményre, aminek következtében, ha csak az utolsó pillanatban valami közbe nem jön, s holnap reggeltől kezdve az összes bányamunkások sztrájkba lépnek. Az angol munkások szakszervezeti nagygyűlése szintén kimondotta, hogy a megegyezés meghiúsulása esetén mérlegelni fogja a füntetősztrájk elrendelésének kérdését, úgy hogy kilátás van arra, hogy ötmillió munkás szünteti be a munkát Angliában, hogy demonstrálja a bányászokkal való együttérzését. Baldwin miniszterelnök az utóbbi napokban állandóan személyesen vezette a közvetítő tárgyalásokat, azonban eredmény nélkül. Tegnap egész éjjel szakadatlanul folytak a megbeszélések, amelyeket ma reggel 8 órakor vettek fel ismét. A munkások azonban kereken visszautasították a munkaidő felemelésére vonatkozó javaslatot. Este külön minisztertanács foglalkozott a helyzettel. Baldwin fáradozásai, hogy a bányatulajdonosokat a már több helyütt foganatosított felmondások visszavonására bírja, meghiúsultak. A hányások igen sok helyen a déli, illetve az esti turnus végeztével szerszámaikkal együtt elhagyták munkahelyüket. (T.) Benes egyelőre nem mer a német-orosz kérdésről nyilatkozni Csehország fenntartja a vízumkényszert . A pénzhamisítások miatt van szükség erre a rendszabályra (!) Prága, április 30. (Cseh Távirati Iroda). Benes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában mondott beszéde során kijelentette, hogy úgy a német-orosz szerződés ügyében, mint a népszövetségi tanács szervezetének kérdésében közelebbi és részletesebb tájékoztatást nem adhat. Németországnak és Oroszországnak joga van együttműködésre megegyezni, ahogy azt alkalmasnak látják, de mint a Népszövetség tagjának, Csehországnak érdeke fűződik a szerződéshez és kötelessége őrködni afelett, hogy egy államnak se legyen olyan természetű szerződése, amely a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának elveivel és érdekeivel szembensül. Német részről kielentették, hogy a szerződés semmi olyat sem tartalmaz, ami a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányával, vagy a locarnói szerződéssel ellentmondásban áll, viszont orosz részről az utóbbi időkben nagyon éles tendenciák nyilvánulnak meg a Nemzetek Szövetsége ellen. Ez az ellentét kétséget keltett és kétséget kelt továbbra is. Mi ugyanazt a politikát fogjuk követni, amelyet Németországnak a Népszövetségbe való belépése kérdésében és az avval összefüggő kérdésekben kezdettől fogva követtünk. A mai meglehetősen tisztázatlan helyzetben mindössze ennyi az, amit kijelenthetek. A bizottsági ülés befejezése előtt Vrabec (nemzeti demokrata) kijelentette, hogy az a formulázás, ahogyan a szerződésben Szovjet-Oroszország de jure elismeréséről szó esik, nem elég világos. A kérdést úgy kell formulázni, hogy nem elismerésről, hanem az oroszországi diplomáciai kapcsolatok felvételéről van szó s a külügyminiszter ehhez hozzájárult. Szodola szenátornak, a német—orosz szerződés gazdasági következményeire vonatkozó kérdésére Benes dr. hangsúlyozta azt a véleményét, hogy a szerződés úgy gazdasági, mint politikai jellegű. Ebből kétségtelenül kiindulhat a két állam között szorosabb gazdasági együttműködés. Azt hiszi azonban, hogy az eredmények talán a többi államra való tekintettel nem lesznek nagyobbak, mint Németország és Oroszország közt a háború előtti együttműködés gazdasági következményei voltak. Karasch dr. szenátornak az útlevélvitáim megszüntetéséről, illetve az útlevélügy megkönnyítéséről szóló kérdésére Benes azt felelte, hogy azok az okok, amelyek a megszüntetésnek útjában állnak, elegendőképpen ismertek. Mindenekelőtt gazdasági okokról van szó, amelyek a vízum feltétlen megszüntetését lehetetlenné teszik. A legutóbbi pénzhamisítási ügy megmutatta, mennyire szükséges, hogy a rendőrségnek tudomása legyen arról, ki jön be az állam területére és ki megy ki onnan. Az erre vonatkozólag Genfben előkészített konferenciától változás nem várható. Franciaország a német-orosz szerződés miatt fel akarja borítani a locarnoi egyezséget? Táris, április 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése): A német-orosz szerződés és a hozzácsatolt két jegyzék áttanulmányozása után a külügyminisztériumban az a némlet alakult ki, hogy a semlegesség, amelyre Németország Oroszországgal szemben magát kötelezte, ellentétben áll azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a népszövetségi alapokmány 16-ik pontja a Folytatása a második oldalon Lapunk mai száma 4000 korona Dollárkölcsön és májusi eső Írta: Surányi Miklós A régi boldog időkben nem tudtak nagyobb szerencsétlenséget elképzelni Magyarországon, mint hogy elmarad a májusi eső, a májusi eső, amelynek ezer esztendő óta sorsdöntő szerepe volt az ország életében. Egy kiadós májusi eső után, mosolygósra vált az egész ország képe. Még csak a fagy és a jég el ne verje az emberek vetését és aratásra megtelik a gazda bugyellárisa és az ország szénája rendbe jön Isten segítségével. A régi jó időkben de sokszor írták le újságok vezércikkében, de sokszor mondták el parlamenti szűzbeszédekben, hogy szerencsétlen egy ország az, . . amelynek egész gazdasági egziszteniciája attól függ, hogy májusban az eső esik-e vagy sem. Mert nem tudtak el is képzelni Magyarországra nézve nagyobb szerencsétlenséget, mint hogy elmarad a májusi eső. Hát a végzet megmutatta, hogy még nagyobb baj is érheti Magyarországot. Bizonyára most is nagy dolog a májusi eső, mert nem közömbös dolog mai napság sem, hogy mennyit hoz a búza, de régente úgy volt, hogy nagy termés esetén jó sora lett az egész országnak, mert sok pénz özönlött ide aratás után Bécsből, Prágából, Galíciából és Hercegovinából s ezen a pénzen jól élt a város és jól élt a falu a magyar ég alatt. Ma is reszketve gondol a gazda A májusi esőre, ma is nagyon fontos dolog, hogy mennyit jövedelmez a föld, ma is az aratásra spekulál a fél Magyarország, de ma az a baj, hogy még a legkiadósabb, a leglangyosabb és a legáldásosabb májusi eső sem biztosíthatja az ország egzisztenciáját. Ma is megtenni a magyar föld az áldott életet, sőt ma olyan magas a búza ára az egész világon, aminőre még aranyparitásban sem számított a világ. Ha kétszer kettő még mindig négy volna a gazdasági élet matematikájában, akkor Magyarország gazdag ország volna és Magyarországon mindenki azért imádkoznék, hogy minél magasabb legyen a búza és liszt ára. De kétszer kettő már régen nem négy és Magyarországon hiába bőséges a termés és hiába van ára a búzának, a termelő mégsem találja meg számításait, a búza árából nem jut pénz új investicióra és a vidéki kúriákban nemcsak az égboltozatot nézik reszkető aggodalommal, nemcsak a májusi esőért imádkoznak szorongó lélekkel, hanem azért is, hogy sikerüljön dollár- és fontkölcsönökkel megterhelni a termő magyar földet. Dollárkölcsön — ez foglalta el a májusi eső történelmi szerepét Magyarország gazdasági egzisztenciájában, mert mintha ma már nem is a felhőkből hulló langyos esőcseppek, hanem az amerikai és angol bankszekrényekből szivárgó dollárok és fontok termékenyítenék meg a háborúk alatt kizsarolt és kiszikkadt földjeit a megvert országoknak. Valaha gyermekes álr hogy mi lenne, ha úr kéz egyszer kifizetné jogait. Magyarorsz ébredne az e1■ adós fraszt, hogy lejáratú tűr jének, hí