Nemzeti Ujság, 1926. július (8. évfolyam, 145-170. szám)

1926-07-27 / 167. szám

Kedd, 1925 Július 27 NEMZETI ÚJSÁG SZÍNHÁZ, művészet A velencei nemzetközi művészeti kiállítás Guido Marangoni, neves olasz műkritikus véleménye a magyar pavillonról Velence, julius (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Amikor a XV. velencei művészeti kiállítást meglátogat­tam, a szerencsés véletlen­­ folytán a magyar pavilion küszöbén találkoztam Guido Maran­­goni közismert alakjával. A kiváló kritikus, a monzai iparművészeti kiállítás elnöke hosszas és aprólékos vizsgáló­dás után épp akkor jött ki a magyar kiállítás kapuján és felkérésemre a kiállításról így nyila­tkozott: — A magyar pavilion az egyedüli, amelyet a munkák szigorú össze­válogatásával hoztak össze. Semmiféle ütköző eltévelyedés nem kapott helyet ezekben a termekben és úgy­szólván egyetlen selejtes mű sincsen a sok vászon, rajz és szobor között. Én ma csak az előbbieket vizsgálgattam át, így most csak azokról beszélhetek. — Az én nézetem szerint Katona Nándor az a festő, aki legjobban szembeötlik. Mintegy 25 kiállított képpel szerepel. Katona extrém finomságú festő, akinek sikerül visszaadni néhány finom színárnyalattal a tájnak kifogy­hatatlan változatú impresszióját a napnak bizonyos adott órájában. A temperamentumá­nál fogva lírikus katonát a tájkép költőjének lehetne nevezni, aki a táj árnyalatait úgy tudja kifejezni, mint kevesen mások és néha, mint senki más. Az ő derűs téli ege a Tátra felett, a krumpliszüret mozgalmas képe, a síkság csendes fénye holdkeltekor, a fák vég­telen finom lombozatai, a nagyszerű „melan­kólia", amely néhány szürkés vonással kifejez eget és síkságot, az estéli fényben foltos szép víz, a finom „késő őszt, a bárkák, amelyek a holland tengervizeken ringanak, a dunai köd csodás impressziója, a legszebb „notturno“ — ezek tanúskodnak e festő tudása mellett. — Vele ellentétben Karlovszky Bertalan, az arckép mestere, ő a rajz erejével tűnik ki, a színek frisses­égével és jellem tanulmány­ozásá­éival. Az ő derűs ifjú árokéia, az ő szép női feje a sárga és vörös színek szimpatikus ölel­kezésében, az ő jellegzetes sötét férfiarcképe, a bájos leányra ellik ép rózsaszínben és zöld száll­aggal a szőke hajban, az a fiatal nő, aki rám­szögezi pillantását és szép kezeivel el­takarja az állát, az öreg Klotild főhercegnő erősrajzú profilja, József főherceg markáns arcképe Karlovszkynak, a biztoskezű portré­­tistának nagy képességeit juttatják érvényre. — A többi magyar festő közül meg kell em­lítenem. Frank Frigyest egy női arcképpel, mely szép sötét színben van tartva, egy férfi­­portréval, amely szintén sötét, egy másik női teljes arccal és a pusztának egy szép késő­őszi impressziójával. Batthyány Lajost hatal­mas aquarell-transparenseivel, amelyek az ál­talános vízözön és egy univerzális forradalom fantázindús evokációi. Szidnyi Lajost egy élénk és világos színben pompázó kisvárosi piactérrel, amelyen tolong a nép és amelyet fehér hó borít. P. Molnár Jánost két nagy szeni csendélettel, egy fehér asztal poharak­kal és körtéikkel. Glatz Oszkárt egy öregem­ber életteltétz alakjával és egy parasztlány­­nya, aki egy leánykát vezet a szép zöld rétek felé. Burghardt Rezsőt bájos tabáni udvará­val, finom vörös akkordokkal jól megkapott nőalakjával és egy kecses hegyi tájjal. Czencz Jánost gazdagom, színezett ruházatú asszony­képével. — Hatvany Ferenc egy üde feketeruhás női képmással, Knopp Imre egy meleg színezésű imteriőrrel és két lovat ábrázoló finom szürkés tónusú képpel szerepel. Sándor József a fénylő Dunán úszó bárkáival tűnik ki és Náray Aurél egy fiatal leány bájos mellképével. Vé­gül Halápy Ede a világosszínű aquarelleknek egy egész szériáját adja, amelyek közül ki kell emelnem a végtelenül delikát ködös reggelt és a borús eget és egy hasonlóan terjedelmes sorozattal szerepel Csolnky Dezső is, aki a le­vegő impresszióinál, az őszi falombnál, a dom­boknál, a téli kunyhóknál és romoknál fino­­mabbnál­ finomabb színösszhango­kat tud ér­vényre hozni. — Íme, ezek az én benyomásaim a magyar kiállításról ! Erről a megállapodott magyar művészetről, amelyet én többre becsülök, mint bizonyos forradalmi művészetet, amely itt néhány más pavillont elviselhetetlenné tesz. Például a csehszlovák kiállítást, amelynek művészei is modernizmus legrosszabb formu­láiban bi-­arrkodnak. Ha kiveszem Berán-nak, Kálváriának, Rabas-nak, Bottinger-nek és még egy-kettőnek néhány jó munkáját, akkor a cseh-szlovák pavilion többi 60 kiállított képe a festői extravaganciának olyan gyűjteménye, amely felett a legokosabb átrepülni . . .!­­ Guido Marangoni ítélete csak megerősíti a az kiálllásTÓL való majdnem általános véleményt és igazolja az olasz sajtó egy­hangú kedvező kritikáját, amellyel a magyar művészeket ünnepelte. Mielőtt elváltam volna tőle, még egy kér­déssel fordultam hozzá. — Az összes művészek között, egybevéve az olaszokat és külföldieket, akik kiállítottak Veneziába®, melyik az, az ön ítélete szerint, aki a legnagyobb hatást érte el és akinek a legmelegebb sikere volt! — Bár az ítélet, amit ön kér, bizonyos szempontokból véve felelősségteljes, — felelt nekem, — mégsem habozom kijelenteni, hogy a spanyol Sorolla az, aki mint ennek a két­éves" velencei kiállításnak legnagyobb festő­­mű­­vé­észet­i reprezentánsa tűnt fel. Sorolla teljes birtokában van, mint kívüle keve­sen mások, a tökéletes színérzéknek, a rajz méreteinek, a széles kompozíció erejének, mesterien ismeri a tömegek tökéletes egyen­súlyát és a keret gazdaságos kihasználását, semmi olyat neon téve oda, ami nem lénye­ges, vagy ami nem volna helyén. A huszon­két dekoratív vázlat, amelyet ő kiállít, va­lami egészen különleges távlati jelenséget mutat s kitűnő ecsetkezelési készséget, amely az együttes hatást tartva szem előtt, nem tö­rődik a részletekkel. A nyílt levegőjű élet vi­dámsága van bennük, a testek hatalmas erejű kiképzése, amelyek vibrálnak az őket körü­lömlő fényárban és a színpompának ün­neplő tobzódása. A valóság előtt állunk, ahogy azt egy nagy művészi lélek meglátta és aki a legszuggesztivebb jellegzetességeket juttatta benne kifejezésre. Az egész pittoreszk Spanyolország elvonul a szemeink előtt eze­ken a vásznakon, heves mozgalmassággal, tartalmában komolyan, színezésében meste­rien! Marangoni véleményének igazságáról meg­győződhet bárki, ha belép a spanyol pavil­­lonba. Valóságos töm­eg ül ott reggeltől estig Sorolla képei előtt, amelynek nagyszerűségé­vel szemben a spanyol kiállítás többi értéke nem is jöhet számításba. Corrado Rossi — Genfi tanácskozás a nemzetek szel­lemi együttműködéséről. Genfben a szel­lemi együttműködés nemzetközi bizott­sága ülésezett. Ezeken a tárgyalásokon a bizottság szépirodalmi és művészeti szakosztálya oly kérdéseket hozott szóba, amelyeknek életrevaló megoldása ránk, magyarokra sem lehet közömbös. Fel­vetették az irodalom, téren való nemzet­közi együttműködés megszervezését, elsősorban a fordítások, a mai irodalom megismertetése és a színházak dolgában. A szellemi együttműkö­dés nemzetközi bizottságának szépirodalmi és művészeti albizottsága a napokban tartott ülésezé­sén érdekes kérdésekről tárgyalt. Az al­bizottság elhatározta, hogy szakértő bi­zottságtól kér véleményt arra nézve, mi­kép lehetne a nemzetközi együttműkö­dést megszervezni irodalmi téren,­­ elsősorban a fordítások, a jelenkori iro­dalom megismertetése és a színházak tekintetében. Az albizottság hajlandónak nyilatkozott arra, hogy az egyes nem­zetek kebelében működő bizottságok , be­vonásával évenként jegyzéket készít azokról az irodalmi művekről, amelyek a kisebb nemzetek nyelvén jelennek meg, továbbá, hogy megalakítja a fordí­tóknak nemzetközi, autonóm szervezetét, ami a fordítási munkálatok előmozdítá­sára volna hivatva. Az albizottság esz­mecserét folytatott a szerzői jog kérdésé­ről. Evvel kapcsolatban megbízta a szel­lemi együttműködés párisi intézetét, hogy készítsen elő a legközelebbi ülése­zésre egy mintául szolgáló törvényjavas­latot, továbbá dolgozza ki egy nemzet­közi egyezménynek a tervezetét. Az in­tézet eb­ben a munkájában azokat a törvé­nyeket veszi alapul, amelyek az egyes országokban jelenleg érvényben vannak a szerzői jog szabályozása tekintetében. Azok az előzetes tanlmányok, amelyek ebben az irányban legközelebb megindul­nak, főleg két kérdésre vonatkoznak., Az egyik kérdés az, hogy az irodalmi műve­ke­t ne csonkíthassák meg vagy ne ala­kíthassák át a szerző beleegyezése nél­kül, a másik, hogy a szerzőt részeltessék a művei után befolyó jövedelemből. Az albizottság felkérte továbbá a szellemi együttműködés intézetét, hogy készítsen elő egy nagygyűlést a jövő év őszére a népművészetek képviselői számára. El­határozta a bizottság, hogy a múzeumok számára nemzetközi iroda létesítését fogja javasolni. Ennek az irodának fel­adata az lesz, hogy megfelelő nemzetközi szervezést állapítson meg a­­ múzeumok repertóriumai számára, továbbá hogy anyagi segélyek, adományok, kölcsönök vagy cserék révén előmozdítsa a múzeu­mok egymásközti érintkezését. A zenei kérdések tárgyalása során az albizottság megbízta a párisi nemzetközi intézetet, hogy vizsgálja meg a koncertprogramok kicserélésének, és a hangvillák egysége­sítésének kérdését. Külön kiemelték még a népének tanulmányozásának, valamint a gyermekek zenei oktatásának szüksé­gét.­­ Megnyílt a szentendrei mű­vésztelep kiál­lítása. A szentendrei művésztelep, amelyet Strazsinszky László dr. polgármester hívott életre, vasárnap tartotta meg első bemutat­kozó kiállítását a szentendrei városháza dísz­termében. Az ünnepélyes megnyitáson a kul­tuszminisztérium képviseletében Jeszenszky Sándor dr. és Ybl Ervin dr. osztálytanácso­sok, a Képzőművészeti Főiskola részéről pe­dig Réti István professzor jelente­k meg, aki­ket a város nevében Motesiczky Hugó h. pol­gármester üdvözölt. A kiállítás a művelt kö­zönség körében élénk érdeklődést keltett, a Magyar színigazgatók Erdélyben. Megírta a Nemzeti Újság, hogy a román kultuszminiszter tizenhat színházi, enge­délyt adott ki Erdélyben. A­ játszási en­gedélyt kapott igazgatók névsora, mint értesülünk, a következő: Jamovics Jenő, Fekete Mihály, Maurer Bála, Gróf László, Szendrei­ Mihály, Fehér Imre, Sümegi Ödön, Gáspár Jenő és Desideriu Weinholz (Nagyszeben). Ezek mind volt színigazgatók. Újak közül a következőik kérését fogadták el: Földes Mihály, Tompa Béla, Vakar Vilmos, Franyó Zol­tán, Lengyel Vilmos, Incze Rudolf, Mar­­tinescu Lajos, Horváth Viktor, Ferenczy Gyula és Rónay Ferenc. — Emlékünnepély Petőfi Sándor halálának 70-ik évfordulója alkalmából Kiskőrösön. A kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kör a Petőfi Társa­ság részvételével július 31-én, Petőfi halálá­nak hetvenhetedik évfordulóján a Petőfi Ol­vasó Egylet nagytermébe® ünnepi felolvasó­ülést tart. Másnap, augusztus 1-én délelőtt 11 órakor a kiskőrösi evangélikus temetőben ün­nepélyesen felavatják Petőfi dajkájának, Ku­­rucz Zsuzsannának síremlékét. A felolvasó ülésen közreműködnek: Zoltán János, a Petőfi Irodalmi Kör elnöke, Lamperth Géza dr., a Petőfi Társaság főtitkára, a Petőfi Irodalmi Kör r. tagja, Komáromi János, a Petőfi Tár­saság r. tagja, Szilárd János író, a „Magyar­ság“ munkatársa, Kohányi Gyula, a Petőfi Irodalmi Kör r. tagja, Tepliczky Aladár dr., a Petőfi Irodalmi Kör alelnöke, Hevesyné Molnár Ida, az egri Gárdonyi Társaság r. tagja. A síremlékavató-ünnepen az ünnepi be­szédet Lampérth Géza dr. mondja, utána Ko­vács Vilmos, a Petőfi Irodalmi Kör r. tagja szavalja ez alkalomra írt versét. — Cesare Orsenigo pápai nuncius a „Mohács Magyarországa“ című könyvről. A mohácsi csata 400 éves évfordulója alkalmából a Ma­gyar Irodalmi Társaság a Napkelet könyvtá­rában „Mohács Magyarországa“ címmel ki­adta Burgio báró pápai követnek a mohácsi rész idején Magyarországról tett jelentéseit. A jelentések rendkívül élénk képét adják a Mohács előtti Magyarország belső ziláltságá­nak és a sorsdöntő csatavesztés előzményei­nek. Burgio báró követ, aki a legközvetle­nebb személyes érintkezésbe® állott a ki­rállyal és az ország vezető főe­mbereivel, me­leg barátsággal és aggódó szeretettel fárado­zott a magyarság ellenállásának megszerve­zésén. A magyarul most először megjelent követjelentéseket Zichy Rafaelné grófné, a Magyar Irodalmi Társaság elnöke megkül­­dötte Cesare Orsenigo budapesti pápai nun­­ciusnak, aki a könyvet a következő levéllel köszönte meg: ,A Mohács Magyarországa, a Burgio báró pápai követ jelentései“ című kis könyvet megkaptam, valamint Méltóságod szi­ves levelét, mellyel azt hozzám eljuttatta. Amidőn a kedves küldeményért köszönetet mondok, különösen lekötelezve érzem magam azokért a nemes szavakért, amelyekkel igen helyesen kifejezésre juttatta, hogy minden időben, de különösképpen a magyar nemzet megpróbáltatásainak legsötétebb óráiban minő jóakaratú érdeklődést tanúsítottak a pápák az ön hazája irányában". — Troubadour a Buda! Színkörben. Vasár­nap a Troubadour ment a Budai Színkörbe®. Leonora szerepében H. Fényes Erzsi kulturált hangjával és stílusos játékával tűnt ki. Éne­kének mindé® fázisa, gyönyörű legátói, szé­p fejhangjai és minden mozdulata igazolják, hogy pályáját a legjobb iskolában, a drezdai operaházban kezdte , hogy a Városi Színház együttesének erős oszlopa lesz. Az scenát Áb­rányi Margit énekelte szép sikerrel. A tehetsé­ges Lukács Imre és a széphangú Kovács Dezső művészi és ízléses énektudással és játékkal egészítették ki az együttest. Fraknói ve­zényelt. — Hangverseny. A rendőrzenekar ez év jú­lius 27-től kezdődőleg minden hét keddjén dél­után 145 órai kezdettel a Rendőrtiszti Atléti­kai Club evezős­ klubházának parkjában a tisztikar családtagjai és meghívott vendégei részére műsoros hangversenyt rendez. Az első hangverseny műsora a következő: 1. Szőllősi Ferenc: Marinovich-induló. 2. C. M. Weber: Nyitány a „Bűvös vadásziból. 3. Smetana: Ábránd az „Eladott menyasszony“ című ope­rából. 4. Szőllősi Ferenc: Egyveleg. Zerkovitz „Csókos asszony“ című operettjéből. 5. Grieg: „Norvég suit“ Paff, részben, A szünet után. 6. Flotow: Nyitány a „Stradella“ elmsi operá­ból. 7. Verdi: Ábránd a „Bigeletsco“ operából. 8. Schreiner: „Gyorsvonat". Egyveleg. 9. Sán­dor Jenő dr.: Magyar dalok. 10. Eisenberg: Malom az erdőben. 11. Induló. — A Margitszigeti Symphonikus Zenekar tegnapi hangversenyének kiemelkedő pontja volt Goldmark. Hegedűversenye, amelyben Felvinczi Takács Aliz, a Zeneművészeti Főis­kola növendéke erősen fejlődő művészi készsé­gének és határozott technikájának újabb bi­zonyságát szolgáltatta. Nagy siker jegyeiben szerepelt ugyancsak e műsor programjában Laurisin Lajos operaénekes is, aki Kacsóh P.: Rákócziját és Mascagni­ Bordalát adta elő. — Rozgonyinál 6 platinszinülap 10 pengő. A sztaisizdi­nett műsora Buda! Színkör. Egész héten minden este: Muzsikus Ferkó. Vasárnap d. u.: A bajadér. (d. u. 3 — e. fél 8.) Budapesti Színház: Egész héten minden este és vasrna­p délután: Az alvó feleség. (d. u. 3 — e. fél 8.) Sziget Színpad: Egész héten minden este: Hol jártál az éjszakai (8). Royal Orfeum: Egész héten minden este: A régi Apolló Kabaré tagjainak vendégjátéka. Kék szalon: Visszakérem az iskolapénzem, Reváns stb. Sólyom, Vidor, Badó szólói. (8.) Mozgólan­kfisszifzilázott műsor«* BUDAI KERT MOZGÓ. (II., Margit-rakpart 16—17.) Híradó. — Arizona hőse. (Cowboy­­film 5 felvonásban. Főszerepben Jack Hoxle) — Vadvirágok. (Richard Barthelmes és Do­rothy Gish főszereplésével. Amerikai ifjú szerelmi történet 8 felvonásban.) — Előadá­sok kezdete 8 és 10 órakor. KAMARA MOZGÓ: Lövés az éjszakában (ka­landordráma 6 felvonásban, főszerepben Art Acord.) — Légy a feleségem (amerikai vi­dám történet ) felvonásban. Főszereplők Flo­rence Vidtor és Edward Horton. Rádius-Pa­­ramount-attrakció.) Előadások hétköznap 6, 8, 10 órakor. Vasár- és ünnepnap fél 5, ne­gyed 7, 8, 10. KERT MOZI: Lövés az éjszakában (Ka­landordráma 6 felvonásban, főszerepben Art Acord)— Légy a feleségem (amerikai vi­dám történet 6 felvonásban. Főszereplők Flo­rence Victor és Edward Horton.) Előadások 8 és 10 órakor. MÁRKUS EMÍLIA PARKMOZGÓ: Hiradók. A mexikói fenevad. (Délamerikai történet 7 felvonásban. Főszerepben: Jack Holt és Noah Berryt.) — Fejes Teri és Dezsőffy László énekes táncduett. — Kísértések és ál­dozatok. (Modern filmdráma 8 felvonásban. Főszerepben: Éva Novák.) Előadások 8 és 10 órakor. , NYUGAT MOZGÓ: Hiúság asszony a neved (színmű 6 felv. főszereplő Anna A. Nilson.) Feleségem a színésznő (színmű 6 felvonásban, főszereplő Richard Bartelmes.) Előadások fél 4, fél 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. TÚRÁN MOZGÓ: Vergődő szivli (dráma 7 felvonásban, főszereplő: Norma Talmadge.) — Nem egyformák az asszonyok (színmű 6 felvonásban, főszereplő: Adolph Menjou.) — — Csempésztanya (amerikai történet 8 fel­vonásban, főszereplő Mario Davies.) TÓ MOZI: A száműzött asszony (főszereplők Bebe Daniels és Richard Dix) — Nincs sem­mi baj (amerikai slágerburleszk 2 felvonás­ban.) — Pingulin a mulatóban (burleszk 2 felvonásban, főszereplő Ben Turpin.) — Hir­adók. Előadások 8 és 10 órakor. 9 A társasági Anna-bál Parádon, Parádfürdőn az idén pezsgő élet van. Az ott levő kedves magyar úritársaság és a környék intelligenciája nagy számban jött össze szombaton az Annabálon, hogy a fényesen feldíszített termekben Suha Dezső mezőkövesdi cigányprímás kitűnő ze­néje mellett a legpompásabb hangulatban ma­radjon együtt a reggeli órákig. Jelen volt asszonyok: Ury Lajosné, Szilassy Zoltánná, dr. Búzás Endréné, Miklóssy Aladárné, dr. Kele­men Imréné, dr. Csilléry Béláné, Zsiga Ala­dárné, Faragó Gyuláné, Miskey Andorné, Hu­­bay Gyuláné, Gaál Jenőné, Lázár Ferencné, Cseresnyés Istvánná, Bedő Tivadarné, Székely Lás­zlóné, dr. Madary-Kovács Antalné, To­­ronyi-Felner Kálmánná, dr. Rimóczy József­­né, véghgyulay Gyulay Antalné, Szemesán Lászlóné, Fehér Pálné, Belházy Jánosné, dr. Biró Zoltánná, dr. Csulak Elem­érné, dr. Te­­rényi Péterné, Mártonffy Barnáné, Mokcsay Barnáné, Mokcsay Dezsőné, dr. Tóth Kálmán­ná, Kardos Gézáné, Heiszler Gusztávné, Tóth Aladárné, Márkus Jenőné, Csánky Dénesné, Sajóhelyi Ádámná, Jóó Istvánná, Galambos Gáspárné, Törő Istvánná, Horváth Istvánná, Ragó Faustné, Rácsky Jánosné, Kapus Sán­­dorné, Hébert Sándorné, Rigó Alfonzné, dr. Kovács Kálmánné, Papp Gyuláné, Trabantsek Jenőné, Karácsony Istvánné, Weiterschütz Sándorné, Misura Zsigmondné, Hokesch Sa­rolta, Feldmann Péterné. — Leányok: Ury Ofelia, gróf Somsich Mária, Bolicska Baba, Zsóry Manyi, Zsiga Baba, Básthy Ilona, Mik­lóssy Marika, Krippel Grete és Baba, Rimóczy Erzsike és Didó, Sipos Erzsébet, Rigó Baby, Szentpétery Lenke, Geöcze Annus, Hollik Ir­mos, Bódy Anczi, György Zsuzsi, Kristóf Nóra, Fehér Kató, Jedlicska Zea, Kováts Magda, Horváth Tini, Hébert Ilus, Szlovák Anci és Angela, Neuhertz Aranka.­­ Augusz­tus 14-én és 15-én a fürdőigazgatóság a keresz­tény főiskolai hallgatók javára nagyszabású hangversenyt és gardenparty-t rendez, melyre az előkészületek már megindultak. Ml® “Is Ili..

Next