Nemzeti Ujság, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-19 / 187. szám

10 — (Ünnepély az Adalbertinum-menza javára Parádon.) Parádfürdő nyaraló közönsége Stérffy Béláné vezetésével a budapesti Adalber­­­tinum katolikus főiskolai hallgatók men­zája javára, amelyet Várkonyi Fidél dr. vezet kiválóan, kétnapos ünnepséget rendezett. Az ünnepségnek kiemelkedő pontja a MAC 65 „autójának és motorkerékpárjainak kocsikor­­­zója volt. Mindkét este "Vj soros előadás volt, amelyen ifj. Fejős János konferált. A mű­vészi számokban Kondela Géza dr., Zsigmond Elek dr. egyetemi tanár, Huszti Zoltán, Búzás Endréné dr.-né és Szederkényi Anna léptek fel. Külön attrakció volt Székelyhídi Ferenc dr. és Szemere Árpád, a m. kir. Operah­áz tagjai, mint plakáthordozó emberek, Szeder­kényi Anna mint cigányjósnő és a helyes Poók Laci, mint hintáslegény. A park rózsa­ligetében gyönyörű szép tündérjátékot játszot­tak Somesánné és Einsenmajer Baby rendezé­sében. Artisztikusan megrendezett ragyogó tűzijáték pompás képe keltett még nagy ha­tást a közönségre. Ezután a park sudár fenyő­fákkal övezett bársonyos gyepén szimbolikus kép következett. Magyarország múltjának és jövendőjének legfontosabb epizódjai elevened­tek meg színesen, hatásosan, amelyeket Róna Frigyes­­fényképész, a Szociális Misszió Tár­sulat tervei alapján készíttettek el. Nagy ha­jtást keltett még Tolley Dezsőné dr.-né ez al­kalomra írt költeménye, amelyet maga a szer­zőnő adott elő klasszikusan. Az ünnepséget tűzijáték, szerpentin- és konfetti-csata követte, majd a fiatalság táncra perdülve a késő reg­geli órákig mulatott pompás hangulatban. A rendezés fáradságos munkáját Acsay Ferenc fü­rdőfelügyelő, Szederk­ényi Anna írónő, Son­nenschein Lászlóné, Kóródi Katona János és Fejős János végezték dicsérendő módon. Az ünnepélyen megjelent hölgyek és leányok névsora: Asszonyok Bazár-sátor: Térffy Bé­láné, Székelyhidy Ferencné, Bartha Lászlóné,­­Kristófy Jánosné, Komáromy-Katz Endréné- Petrik Sándorné, Litsek Jenőné, Lázár Vilma, Hendel Vilma, Neitherz Aranka.­­• Pezsgés­­sátor: Biró Zoltánná, Mokcsay Dezsőné, Már­­tonffy Barnáné, Mészáros S.-né, Nagy Gizi, Kelemen Imréné, Nagyné Wagner Clarisse, Sánlakyné Neissner Irén, Frohnerné, Búzás Endrénné, Rigó Baby. Csalül: Elemenné, Hu­­bay Gyuláné, Faragó Kató, Stransky A.-né. — Trafik-sátor: Koós Er­nőné, Sámy Lászlóné, Fencsik Sándorné, Zachár Baby, Poók Marica.­­— Virág-sátor: Acsay Ferencné, Schissel Anna, Harsányi Klári és Évi, Mihályffy Lenke Agorasszó Dóra, Bessewffy Viola. — Laci-konyha: Kotsmann Gézáné, Frank Emil-­né, Weinerth Tivadarné, Urbancsek Jenőné, Tóth Pálné, Galambos Gáspárné Ady Jánosné, Lukács Károlyné. — Buffet és cukrászda: Wolff Károlyné, Bartók Ferencné, Lázár Fe­­rencné, Bell Miklósné, Hockes Józsefné, Bell Irma, F. Hockes Sári. — (Földrengés volt Szicíliában.) Rómából írják: Messzinkből és Kalábriából újabb föld­rengéseket jelentenek, melyek azonban anyagi károkat nem okoztak. Az egyetemi földren­géstani obszervatórium kéri minazokat, akik­nek kérdőíveket küldött a csepeli robbanás hatásáról, hogy a kitöltött kérdőíveket minél hamarább juttassák vissza. Amennyiben az illető helyiségben a csepeli robbanás nem volt észlelhető, annak bejelentését is kéri.­­ (Kiépítik a budai főgyűjtő-csatornát.) An­nak idején a tanács elhatározta és a közgyűlés is megszavazta a budai modern csatornázás megépítését. Buda csatornázása már teljesen elavult és a legutóbbi árvízveszedelem idején is rendkívül sok gondot és munkát adott a főváros vezetőségének, hogy a jelenlegi csa­tornázás mellett a nagyobb bajt elháríthas­sák. A tanács szerdán írta ki a nyilvános írásbeli versenytárgyalást a Horthy Miklóe­­úton építendő főgyűjtőcsatorna, a Kelenföldi­­útt és a Sárbogárdi-út közötti szakaszá­nak el­készítésére. A pályázat határideje 1926 szep­tember 7-én délelőtt 11 óra. A munkálatokra vonatkozó ajánlati szerződési feltételeket min­den nap a hivatalos órák alatt a központi városháza I. emeletének 285. számú szobájá­ban közült az érdeklődőkkel. A versenytárgya­láson résztvevőknek 2 százalék bánatpénzt kell letenni a főváros központi pénztárába és az erről szóló nyugtát a versenytárgyalási pályázathoz kell csatolni. A versenytárgyalást szeptember 7-én délelőtt 11 órakor tartják meg a városháza 279. számú helyiségében.­­ (Belefulladt a 20 centiméteres vízbe.) Mé­száros József, a szombathelyi Export­ malom éjjeli­őre Nagy­genes községben lévő lakásá­ról Szombathely felé jövet útközben szivgör­­csöt kapott, az útszéli árokba esett, amelynek 20 centiméteres vizébe belefulladt. A szeren­csétlen embert másnap találták meg a járó­kelők. — (Traeger Ernő dr. üdvözlése.) Trae­ger Ernő dr. miniszterelnökségi osztály­­tanácsost, a gyorsirás ügyének kormány­­biztosát a Stolze—Fenyvessy rendszerű Magyar Gyorsíró Társaság képviseleté­ben Gyomlay Gyula dr. ny. r. egyetemi tanár, Fenyvessy Béla dr. ny. államtit­kár, Baransky Gyula dr. kormányfőta­nácsos, Benkő Gyula dr. és László Árpád dr. ügyvédek küldöttségileg keresték fel. Gyomlay Gyula dr., a Társaság el­nöke meleghangú beszéddel üdvözölte a kormánybiztost, aki válaszában méltatta annak a szerepnek jelentőségét, melyet a Stolze—Fenyvessy rendszer évtizedeken át a magyar gyorsírás történetében be­töltött. — (A szállodások emléktáblát helyeznek el az Erzsébet-kilátó­tornyon. A János­hegyi Er­zsébet kilátótornyot 1902-ben tudvalévően a Szállodások Nemzetközi Egyesülete építtette abból az alkalomból, hogy a világ szállodásai ebben az évben Budapesten tartották kongresz­­szusukat Ez év október 1-én is­mét Budapesten gyűlnek össze a különböző országok szállodá­sai, akik ismét meg fogják látogatni az Er­zsébet kilátótornyot. A kongresszus előkészítő bizottsága most azzal a kérelemmel fordult a főváros tanács­ához, engedtessék meg nekik, hogy a látogatás emlékére az Erzsébet kilátó­­torony falába egy márványtáblát illesszenek be. Az emléktábla fehér márványból készül és azon a szállodások látogatását magyar és francia szöveggel örökítik meg. A szállodások kérelmét a tanács legközelebb tárgyalja és­­minden valószínűség szerint meg is adja az emléktábla elhelyezésére az engedélyt. — (Az 1927. évi nemzetközi vásár.) A Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara a jövő évi vásárt 1927 április 30-tól május 9-ig rendezi meg. A vásár előmunkálatait az V., Al­kot­­mány­ utca 8. alatt működő vásáriroda már megkezdte. — (Congregatiós érmek és jelvények), dip­lomák, keresztelési emlékképek, ezüst- és arany Madonna-érmek, kis zsebszobrok Weisz Fri­gyesnél, IV., Ferenciek-tere * 3.­­ (Közérdekű határnapok) cím alatt idő­szaki értesítő jelent meg, melynek célja az, hogy az érdeklődésre szá­mottartó határnapo­kat ügyesen csoportosítva közreadja. Az ügye­sen összeállított és megszerkesztett értesítő felelős szerkeszője Németh Zoltán, az ujság­­irógá­rda egyik régi ismert agilis tagja. Az értesítő szerkesztősége és kiadóhivatala: I. ker., Verpeléti­ út 5. szám alatt van.­­ (Ebkiállítás Szombathelyen.) Szombathe­lyen szeptember . 5-én • országos ebkiállitást rendeznek• bármely fajtához tartozó fajtiszta ebek részére. Nevezési határidő augusztus 30. — (Dadogok gyógyító tanfolyama.) A Skul­­téty Lajos vezetése alatt működő hibás beszé­­dűek gyógyító tanfolyamára jelentkezni lehet délutánon,kint a VIII., Práter­ utca 59/a szám alatt, ahol a fővárosi illetőségű szegény ta­nulókat díjmentesen is felveszik.­­ (A Magyar Vasutasok Albuma.) A magyar vasutasok társadalmi, kulturális és közgazda­­sági működését, irodalmi színvonalon álló ismertetések,­­ leírások, jellemrajzok ker­etében és képekben örökíti meg a sajtó alatt lévő Magyar Vasutasok Albuma. Bemutatja ennek a hatalmas intézménynek nemcsak szolgálati életét, de szociális vonatkozású minden meg­nyilatkozását. A mű szövegrészének érdekes­sége mellett nyomdatechnikai szépségével is a könyvpiac ritkasága lesz, egyébként pedig dísze valamennyi vasutas család otthonának. A könyv jótékony célt is szolgál, mert a jöve­delem nagy része a kőszegi vasutas árvaház javára megy.­­ (Súlyos szerencsétlenség egy vegyészeti gyárban.) A leunai ammóniák gyárban szer­dán reggel súlyos építkezési szerencsétlenség történt. Néhány munkás egy vasállvány le­bontásával foglalkozott, amely váratlanul meglazult és 25 méter magasságból lezuhant, öt munkás súlyosan megsebesült, közülük kettő rövidesen meghalt, a többieket pedig re­ménytelen állapotban szállították kórházba.­­ (Vizbefultak.) A makói Maroshid építésé­nél özvegy János 20 éves géplakatos a régi hid vasszerkezeténe­k leszerelése közben elszé­dült s a hídról lezuhanva eltűnt a Maros hul­lámaiban. A mentésére indult munkások fá­radozása hiábavaló volt. Még holttestét sem tudták megtalálni.­­ Balog László vésztői földmives kétéves kisfia, apja tanyájának vá­lyoggödrébe fullad­t. Balog László tanyáját annak idején az árviz elpusztította s új házá­nak építkezéséhez maga készítette a szükséges vályogtéglákat. A kiásott föld helyén kelet­kezett gödör a legutóbbi esőzések folytán víz­zel telt meg s a játszadozó kisfiú beleesett. A csendőrség vizsgálatot indított annak meg­állapítására, kit terhel a felelősség a kisgyer­mek haláláért. ..................................................................................................................— in isii iii ii mmmmmmmmmma A szeptemberi ügyvédi vizsgákra, jogi­­ alapvizsgákra és szigorlatokra, valamint az államszámvi- IS teli államvizsgára az előkészítést megkezdtük Jegyzet-­­ bérlet vidékieknek is Felvételi, belratási és egyéb­­g egyetemi ügyekben díjtalan felvilágosítást nyújtunk , szóban és levélben. SzentÁgh-szeminárium, IV. Váci­ utca 51. sz . NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1920 augusztus 19- Dóri Hid­a bőrdíszműt nagy árkedvezménnyel vásárolhat Simon­­gyulánál, Budapest, VIII, Baross­ utca 1. * (Kálvin-térnél) NEMDIASSZAEL Földkváry Imre férfidivat Üzleteit és Kossuth Lajos-u. 18 Rákóczi-ut 7 Szén­­lilván kírádatait megtekinteni . (Vasmegye Rábahidakat épít.) Vasmegye a felveendő 53 milliárd korona külföldi kölcsön terhére 24 milliárd költséggel 5 nagyobb Rá­ba­­hid építésére irta ki a pályázatot. Az ajánla­tokat szeptember 4-ig kell benyújtani. Szom­bathely városa a népjóléti minisztertől kapott egymilliárdos házépítési kölcsönt a magáno­soknak juttatja építkezési célokra. A kölcsönt a magánosok túljegyezték s ennek révén Szombathelye­n az ősz folyamán közel há­­tvanmilli­árdos magánépítkezés várható Egyesületi és társadalmi hírek Az Ébredő Magyarok Egyesülete augusztus 20-án a régi képviselőház nagytermében dél­után 5-kor nagygyűlést tart, amelyen Benárd Ágost dr. ny. miniszter fog elnökölni. Beszé­det mondanak P. Bühle Kornél, a főváros is­mert, kitűnő szónoka és Altenburger Gyula dr. egyetemi tanár. Záróbeszédet szilkcei Várady Gyula fog tartani Az Erdélyi Mihály és neje-féle balatonbog­­lári szünidei gyermektelep felügyelő bizott­sága folyó évi augusztus 17-én a helyszínen­­ ülést tartott,amelyen beszámoltak arról, hogy a folyó év nyarán egy-egy hónapon ker­esztül 240 fiú- és leánygyermek részesült az áldozat­kész alap nyaralási jótéteményében. Az el­nöklő Pettkó-Szandtner Aladár b. államtitkár a népjóléti és munkaügyi m. kir. minisztérium gyermekvédelmi és hadiárva gondozási ügy­osztályának vezetője meleg szavakkal fejezte ki köszönetét, háláját és elismerését a bőkezű alapítóknak. A B-listás Közszolgálati Alkalmazottak Or­szágos Egyesülete zenekarának minden egyes tagját ezúton hívja fel a vezetőség, hogy augusztus 21-én, szombaton délután 3 órakor a IV. ker., Cukor­ utcai községi elemi iskolában próba megtartása végett feltétlenül jelenjék meg és aki hangszerrel rendelkezik, azt hozza magával. A Turáni Társaság tegnap este fényes ban­kettet adott észt vendégeinek tiszteletére az állatkerti nagyvendéglőben. Ez alkalommal meleg, az észt-magyar testvériséget ünneplő­ beszédek hangzottak el. A Finn-Észt intézet nevében Bán Aladár igazgató, a Turáni Tár­saság részéről Móricz Péter alelnök, míg az észtek közül Schmidt Miklós igazgató, Mositz Ágost tanácsos és Valter Miklós mérnök mon­dottak nagyhatású beszédet. A csoport ma a Turáni Társaság helyiségében tesz látogatást. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület augusztus 20-án délután 3 órakor a Rudolf-tér 5. szám alatti helyiségében Gratz Gusztáv dr. ny. miniszter elnöklete alatt tartja évi közgyűlését. Élelnaisserpiac A forgalom a piacokon és a vásárcsarno­kokban közepes. Az árak változatlanok. Marhahús rostélyos 24—40, leveshúsok 16—36, gulyáshús 14—28, borjúhús comb 38—52, pör­költnek való 16—28, juhhús hátulja 12—30, eleje 12—24, sertéshús karaj 30—40, tarja, comb, lapocka­ 26—32, oldalas 22—26, szalonna 21 23, háj 25—28, zsír 24—28, élő baromfi csirke sütnivaló 22—37, tyúk 35, tisztított ba­romfi ruca 25—32, Ind 25—33, teatojás 1.7—1.8, főző 1.5—1.7, élő ponty 40—55, harcsa 80, jegelt ponty 30—40, harcsa 45—60, teljes tej 4­­5, tej­fel 22—25, teavaj 70—80, főző 50—60, tehéntúró 12—14, fehérkenyér 7—8, félbarna 5.5—6.8, barna 4.2—5.5, száraz főzelék: bab 3—7, borsó 8—14, lencse 8—14, zöldségfélék: kevert zöld­ség 2.5—4, vöröshagyma makói 1.6—2.4, fejes­káposzta 1 -2, kelkáposzta 2—4, rózsabur­gonya 1 1-5, fehér 0.85—1.3, Ella 1—1.3, paraj 3—6, gyümölcs,­alma 3—16, héjazott dió 33—60, mák 22—28, uborka 2—8, paradicsom 2—4, zöld­paprika 4—10, görög dinnye 4—7, sárga 3— 16, zöld tengeri 0.5—1.2 ezer korona. Adóügyi naptár Augusztus 20. A 600.000 koronától 3.000.033 ko­ronáig terjedő általános for­­gó .. .adó átalány negyedik ha­todrészének bélyegekben való lerovása. Augusztus 26. A 600.000 koronától 3.000.000 ko­ronáig terjedő általános for­galmi adó átalány ötödik hatod részének bélyegekben való le­rovása. A forgalmiadót negyed­évenként készpénzben fizetők ré­széről augusztus hóra előlegbe­fizetés. Augusztus 31. A 600.000 koronától 3.000.000 ko­ronáig terjedő általános for­galmiadó átalány utolsó hatod­részének bélyegekben való lero­vása. Fuvarozási illeték befize­tése a július havi személy-, pod­­gyász- és áruforgalom után. t Mílai Hinni Mária Terézia­ tér 3. Előkészít összevont magán­vizsgálatokra, érettségig. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Az ember tragédiája népszerű kiadásban A Városi Színház előadásának érdemei és hibái Mindenesetre érdeme, ha nem is az előadás­nak, de legalább is a Városi Színháznak, hogy vállalkozott Madách remekművének előadá­sára. Inkább Madáchot népszerűsítse egy szín­ház, m­int Bus Fekete Lászlót s egy klasszikus potparri mindig több kulturszínvonalat jelent és feltétlenül szebb és élvezetesebb is, mint egy operett Zerkovitz-egyvelegből. Annál dicséretreméltóbb a színház vállalkozása, ha igazán művészi eszközökkel, nagy áldozatok­kal, minden erejének latba vetésével igyek­szik megvalósítani önként vállalt nehéz fel­adatát, mint a Városi Színház tette. Az ember tragédiája vallás- és történetfilozófiai és tár­sadalompolitikai költemény, amely részletei­ben igen mély és sok praktikus bölcsességet tartalmaz. Ennek a költeménynek olyan szín­padi formát találni, hogy kevésbé fegyelme­zett gondolkodású közönség is élvezettel nézze meg, ez önmagában is kultúreredmény. Kö­rülbelül ez a cél lebegett a Városi Színház előtt, mikor Az ember tragédiáját színre al­kalmazta. Díszletben, kiállításban, külső fény­ben és pompában, revüszerű felvonulásokban, táncokban és tablókban, kísérőzenében annyi látványost, vonzót, sőt káprázatosat adni, amennyi egészen biztosan lebilincseli azt a közönséget, amelynek a spektákulum díszes csomagolópapírjában kell beadni a költészetet és a filozófiát. Tulajdonképpen ez volt az alapgondolata a Paulay-féle rendezésnek is és lényegében ezt követte a Városi Színház is azzal a különbséggel, hogy igyekezett fokozni az egész darab panorámaszerűségét, a látvá­nyosságot s gazdagabbá tette a zenei aláfes­tést is. De ez csak részben sikerült. B­ő hiba volt itt a stíluszavar, amely az egyes képek keretein belül néha bántóan ütközött ki. A dekoráció és a kosztümök s a látványosság céljából behelyezett tömeg- és táncjelenetek verték egymást Voltak jelenetek, amelyekben a kiállítás elhalványodott és nem támasztotta alá a darab megrázó színpadi hatásait. Pél­dául a római jelenet befejező része, ahol a pusztuló antik­ világ romjai fölött felragyog a kereszt, a darab egyik legizzóbb pontja ha­tástalan maradt. Annál hatásosabb volt pitto­­reszk képszerűségben és színpadi dinamikában is a forradalmi Páris bíboros, carmagnoleos víziója. A zene, amelynek az volt a célja, hogy bevezesse és aláfesse az egyes képeket, minden ügyes összeállítása ellenére sem volt mindig egészen stílusos. A díszleteket Baja Benedek tervezte. Baja Benedek ma kétségkívül egyik leginvenciózu­­sabb, gazdag színérzékkel és pompás dekoratív érzékkel megáldott színpadművészünk. Néhány díszlete meglepően sikerült és rendkívül hatá­sos például a Paradicsom, a Fáraó-jelenet díszlete, a forradalmi Páris, a londoni vásár. De legfőbb hiba volt, hogy ő maga sem dol­gozott egységes stílusban. Hol dekoratív és stilizált színpadi képet adott, hol egészen na­­turalisztikusat, ami egyik képtől a másikig nagy zökkenést jelentett. Leggyöngébb volt azonban az előadásnak a színészi része. Kezdjük mindjárt azon, hogy Madách szövegét megcsonkítva és meglehetős kihagyásokkal adták, vagy sokszor talán csak a szerep nem tudása miatt egészen torzítva mondták. A szereplők játékából és beszédéből szintén hiányzott minden egységes stílus. A legjelentékenyebb mindenesetre Sebestyén Géza igazgató Luciferje volt, aki egészen na­­turalisztikus felfogásban, az intellektuális hidegség éles csillogásával játszotta a kísér­tőt. Sebestyén Gézának különben régi jó sze­repe a Lucifer, amellyel kevésbé csillogó kül­sőségek között is mindig nagy hatást tudott elérni. Ádámot Táray Ferenc játszotta, saj­nos, meglehetősen színtelenül. Száraz dikció­­jából hiányzott az emberi mélység és a szár­nyaló lendület. Ide-oda csetlett-botlott a natu­­ralisztikusan leszü­rkített dikció és a pateti­­záló dagály között. De legszebb jeleneteiből »««*«»«*« «•*♦*»+•»•»« «­» ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»«♦♦♦»«»♦• a mm ma GR­APOLLO­/1 __________ | BUSTER KEATON | ELMEGVER A VADNYUGATRA ZIGOT0 SZÁRAZOK ES VIZEN ELEANOR BOARDNAN AZ ASSZONY VERVE JÓ

Next