Nemzeti Ujság, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-22 / 214. szám

Szerda, 192G szeptember 22. NEMZETI ÚJSÁG______________________________IS aa3^ai^-aM!8aTMcKaiMt~aaMH»MMBMBBtaiwsgi'wiiMiiw iwiimjiwmmhihi1 iiiwBiiiiiiiwiiiiwiMwiiUMunmuMWBa————mm A nemesfémpiacon az üzleti tevékenység szűk keretek között mozgott. A magánforgalomban az ezüst egykoronást 5500, a kétkoronást 11.000, az ötkoronást 28.500, a forintost 14.000 koroná­val jegyezték. Az ékszertőzsdén a színarany áramjáért 47.7­47.800, a 20 koronás aranyért 291.000 koronát űzettek. Az utótőzsdén az irányzat továbbra is szi­lárd maradt, s az értékek a mai legmagasabb árfolyamok nívóján cseréltek gazdát. Az ér­téktőzsdén ma kasszanap volt, amelyen a for­galom 105 milliárdot tett ki a múlth­eti 210 mil­­liárddal szemben. Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon a forgalom m­e­gélénkült s különösen a külföldi ki­fizetésekben bonyolítottak le sok üzletet. A belga frank kivételével a többi érték kisebb-nagyobb mértékben javult. Az ár­jegyző bizottság a következő valuta- és devizaárfolyamokat állapította meg. (Zá­ró­jeliben az előfordult kötések): Valuták: Angol font 346600—348100, Belga frank 1900—1980, Cseh korona 2110 —2120, Dán korona 18940—19000, Dinár 1255—1265, Dollár 71000—71300, Francia frank 1975—2075, Hollandi forint 28550— 28700, Lengyel zloty 7825—8125, Lei 378— 392, Leva 515—522, Lira 2565—2645, Német márka 16985—17045, Osztrák schilling 10048—10088, Norvég korona 15625—15675, Svájci frank 13795—13845, Svéd korona 39075—19135. Devizák: Amsterdam (28635) 28575— 28675, Belgrád (1263­25) 1259—1265, Berlin (17029—17008) 16995—17045, Bukarest (383) 375—385, Brüsszel (1960) 1910—1970, Ko­­penhága 18940—19000, Oslo 15625—15675, London (346680) 346200—347200, Milánó 2575—2635, Newyork (71415, 405) 71320— 71520, Paris 1965—2025, Prága (2114.75) 2111.75—2118.75, Szófia 516—522, Stock­holm 19075—19135, Varsó 7825—8125, Wien (10.071, 79) 10058-10088, Zürich (13808, 802) 13782—13822, Madrid (10835) 10800—10840, szab. küld. lei 384—394. A fixkamatozásu papirok értéke A fixkamatozásu értékpapirok piacán elő­fordult jegyzéseket az alábbi táblázat magya­rázza, amely megmutatja, hogy az egyes cím­letek aranyértékbel­ mennyit érnek. A korona jegyzése külföldön Zürichben ma délután 5 svájci centime-mal gyengült a korona jegyzése. Ezzel szemben Bécsben a budapesti deviza 2 garassal, Berlin­­ben pedig 3 pfenniggel emelkedett és Berlin­ben a magyar bankjegy is 5 pfenniggel drá­gább lett. Prágában a budapesti kifizetés 7.5 cseh fillérrel gyengült, viszont a magyar bank­jegy 12.5 cseh fillérrel emelkedett. A külföldi devizapiacok középárfolyama alapján egymillió magyar koronáért, Zürichben Pécsben Berlinben Prágában Belgrádban adtak. 72.45 svájci frankot 99.28 osztr. schillinget 58.80 birod. márkát 474.— cseh koronát 795.— dinárt Államadóssági kötvények. (100 korona névértékben.) papirkorona aranykorona 6% I—V. kab. hadik. 12.600 0.8668 6% VI—VII. kab. h.­k. 11.650 0.8061 5>j % II—VIL láb. h.-k. 11.800 0.S1S2 SY//* IV. kib. hadik. 11.450 0.7889 5)4 % V. kib. hadik. 11.450 0.7889 5)4% Vitt kib. hadik. 11.450 0.7889 Pénztárjegy 1917. 8.650 0.5990 Záloglevelek és kölcsönköt­vények: (100 korona ,névértékben) , papirkorona aranykorona Belvárosi Takarék 26.000 1.7891 Egyesült Fővárosi 31.000 2.1758 Kisbirtokosok 27.500 1.8989 Ma­gyar Ált. Takp. 30.000­­ 2.0715 Agrárbank 28.000 1.9334 Földhitelintézet 45.000 3.1123 Jelzáloghitel 47.000 3.2504 Leszámítoló 33.000 2.2824 Moktár 32.500 2.2417 Tp. Kőlap. Jelzálog 27.000 1.8644 Pesti Hazai Községi 28.000 1.9334 Kereskedelmi Bank 73.000 5.0432 Béketalaj 35.000 , 2.4205 Fővárosi kelesonk­ötvények: (100 korona névértékben) papirkorona aranykorona 1897. évi 67.000 4.5239 1903. évi 60.000 4.1405 1914. évi 775.000 53.52 Zürich szeptember 21. (Devizaforgalom.) Bu­dapest 0.007245 (nyitás 0.007250), Páris 14.33, London 2513.50, Newyork 517.43%, Brüsszel 13.871/), Milánó 18.8614, Amszterdam 207.30, Berlin 123.32)4, Bécs 73%, Szófia 3.75, Prága 15.33, Varsó *58.—, Belgrád 9.14)4, Buka­­es­t 2.81%. Berlin, szeptember 21. (Devizazárlat.) Buda­dapest 0.005870—0.005890. London 2034.50—2039.50, Newyork 419.10—420.10, Amszterdam 167.94— 168.36, Brüsszel 11.29—11.33, Milánó 15.31—­15.38, Belgrád 7.41—7.43, Páris 11.79—11.83, Prága 12.4120—12.4520, Zürich 80.99—81.19, Szófia 3.0470 —3.0570, Bécs 59.1150—59.2550, Bukarest 2.28— 2.80, Varsó 46.63—46.87. — Valutazárlat: ma­gyar korona 0.005840—0.005880. Prága, szeptember 21. (Devizaz­árlat.) Buda­pest 0.0460—0.0479, Amszterdam 1356.621/1— 1359.62­4, Berlin 804.12­4—808.12­ 4, Brüsszel 90.811-92.20, Zürich 652.50—655.50, London 16.370 —16.490, Newyork 3370—3400, Milánó­­122.80— 124.20, Páris 93.60-95—, Belgrád 59.591/,- 60.09­4, Bukarest 18.45—18.85, Szófia 24.72 % — 25.921/2, Varsó 375.50—379.50, Bécs 476.10—479.10. — Valutazárlat: magyar korona 0.0468­4 — 0.0478­4. Bécs, szeptember 21. (Devizazárlat.) Buda­pest 0.009913—0.009943, Amszterdam 283.62— 284.62, Brüsszel 19.04—19.16, Berlin 168.55— 169.05, Belgrád 12.50%—12.54%, Bukarest 3.84­4—3.861/2, London 3436.50—3446.50, Milánó 25.82—25.92, Newyork 707.65—710.15, Páris 19.72 —19.82, Prága 20.9614—21.04%, Szófia 5.12­ 5.16, Varsó 78.40—78.90, Zürich 136.70-137.20. KON­OIdi értékpapírpiacon Bécs, szeptember 21. Az értéktőzsdén a spe­kuláció ma tartózkodó magatartást tanúsított, miután ösztönzést sehonnan sem kapott és a küszöbönálló posta-, sürgöny- és telefondíjak megdrágulása is lehangolóan hatott. Nyitáskor árveszteséget szenvedett értékeik egy részének árlemorzsolódása később megtérült. Zárlat: Wiener Bankverein 102, Angol-Magyar Bank 41­2, Pesti Kereskedelmi Bank 1070, Osztrák Hitel 147, Magyar Hitel 510, Magyar Jelzálog 38, Dunagőzhajózás 1000, Államvasút 356, Duna —Száva—Adria Vasút 158, M. Ny. Vasút 860, Klotild 17, Szlavónia 36, Kohó 226, Salgó 561, Magyar Ált. Kőszén 3860, Magyar Hofherr 146­5, Magyar Vagon 56, Horvát Cukor 442, Magyar Cukor 1740, Magyar Vasútforgalmi 310, Kima 137.6. • MEZŐGAZDASÁG A szabolcsi gazdák védekeznek a petroleum-kartell ellen Egyesületbe tömörültek a szabolcsi traktortulajdonosok • Külön szerv ellen­őrzi a gépeket A mező­gazdasági gépek, a­­ traktorok alkalmazása, amint azt a statisztika bi­zonyítja, egyre nagyobb teret hódít a gazdatársadalom köreiben. Vannak azon­ban gazdák, akik még mindig idegen­­kednek a gépszántástó­l , általában a traktorok használatától, még ha a helyi viszonyok alkalmasnak is mutatkoznak arra, hogy a gazda mezőgazdasági mun­kálatainak elvégzésénél gépet használ­jon. Ennek az idegenkedésnek az oka a legtöbb esetben rosszul sikerült kísérle­tezésekre vezethető vissza. Ez a kedve­zőtlen kísérlet vagy a gépnek szaksze­rűtlen kezdése, a gép rosszasága, az üzemanyagok túlságos pocsékol­ása s így a költségeknek jelentékeny megsza­porodása miatt következett be, már­pe­dig a gazda, ha gépet használ, azt akarja, hogy üzem­ költsége csökkenjen. A mező­­gazdasági gépeket, a szántógépeket, ille­tően a traktorokat pedig csak úgy lehet teljes mértékben kihasználni és csak ak­kor lesz gazdaságos­­azoknak alkalma­zása,­­ha a kezelésük meg­felelő és szak­szerű, ha azok állandóan felügyelet és ellenőrzés alatt vannak és , ha,a az a üzem­­anyaggal takarékoskodni lehet,­­mert csak ezek mellett a feltételeik mellett, le­het a szántógépekkel, illetően a trakto­­rokkal olcsón dolgozni. A gazda­gyűléseken illetékes szakembe­rek már több alkalommal , felhívták a gazdák figyelmét arra, hogy ott, ahol a mezőgazdasági gépek alkalmazásának na­gyobb tere van s ahol megkezdődött a gép­munkára való áttérés, szükséges ezeknek a gépeknek állandó ellenőrzése'' és helyes kezelése, mert ellenkező esetben a géppel dolgoztatók csak ráfizetnek a termelésre. A Szabolcs vármegyei Gazdasági Egye­sület tekintettel arra, hogy Szabolcs­­megyében igen elterjedt a traktorok al­kalmazása, tervbe vette a traktortulaj­donosok tömörítését és a megye terüle­tein dolgozó traktorok , ellenőrzésének megszervezését. Ez a terv — mint a Köz­telek legújabb száma jelenti — megvaló­sult és a Sz­abolcs vár­megyei Gazdasági Egyesületnek sikerült a tra­ktortulajdon 110,so­rát az egyesület keretében létesített szervbe tömöríteni. Ez az ellenőrző szerv, amelyet „ma torő­rségnek” neveztek el, a tagok tulajdonában lévő traktoro­kat és egyéb exploziós motorokat időn­­ként és üzemben a helyszínen felsőbb gé­pészeti szakismerettel bíró megbízottai által megvizsgálja, ellenőrzi, a gépveze­­t­­ilyet kioldh­at­ja, a kisebb hibákat a hely­színen rendbehozza, a nagyobb javítá­sokra pedig javaslatot és költségvetést készít. Ez a szervezet ezenkívül tagjai részére nagyobb beszerzés esetén a petró­leumnál és a benzinné 15 százalékos, a kenőanyag beszerzésénél 25 százalékos, az újabb motor­anyagok beszerzésénél pedig­ 15 százalékos előnyt biztosít. A szabolcsi gazdák szervezkedése meg­mutatta azt az utat, amelyen az ország többi gazdáinak, illetően traktortulajdo­­nosainak haladniok kell, mert a vár­megyei gazdasági egyesületek keretében­­való hasonló szervezkedés nemcsak hogy lehetővé teszi a gépeknek állandó ellen­őrzés­ét és így ezeknek a gépeknek zavar­talan munkáját, hanem módot nyújt, arra, hogy a géptulajdonosok sikeresen védekezhessenek az üzemruyanokat ál­landóan drágító petróleumkart­el machi­nációi ellen. az őszi mélyszántás általánossá válna, ha egyetlen gazda se mulasztaná el, országunk termelésátlaga kát. holdanként legalább 60— 100 kilogrammal emelkedne. Hogyan lehet a káposztaféléket télire el­rakni. A káposztafélék, továbbá a kalaráibé télire való elrakásának van egy igen közked­velt módja, amely lehetővé teszi, hogy a ká­poszta vagy a kalalábé sokáig megőrizze üde­­ségét és frissességét. Ez a mód a káposztafélék­nek tövestől való elrakása. Erre a célra fagy­mentes és igen száraz pince alkalmas. A ká­posztaféléknek szélső nagy leveleit le kell szedni és a tövestől kitépett fejeket egymás mellé száraz, tiszta homokba elvermelni. Ta­nácsos azonban a vermelés előtt a töveket kissé megszikkasztani, mert a vizes fejek el­rothadnak. Lehet szabadban is ilyen vermet készíteni, ha a talaj száraz és talaj vízmentes. Ebben az esetben másfél méter széles és egy méter mély vermet ásunk és a terményeket gyökerestől egymás mellé sűrűn bevermeljü­k. A vermet azután deszkával letakarjuk, rá szá­raz szalmát, majd 30—49 cm. földréteget ra­kunk. Télen meleg déli időben a vermet gyak­ran meg kell vizsgálni és a rothadt töveket eltávolítani. Lehet a káposztaféléket fejjel fel­felé vermelni egymás mellé, hogy a gyökerük a veremben felfelé szabadon álljon. A gazdák adójának revíziójáról ír a Georgi­kon legújabb száma, amelynek vezető helyén. Marschall Ferenc dr., az Országos Mezőgazda­­sági Kamara igazgatója utal arra, hogy a gazdasági közvélemény egyre türelmetleneb­bül sürgeti a kormánynál a karteltörvény megalkotását Érdekes cikk számol be arról, hogy az olaszországi terménykivitelre milyen kilátásai lehetnek, a magyar mezőgazdaságnak. Figyelemreméltó Bittner János kormányfőta­nácsos nyilatkozata a magyar sertés- és zsír­­exportról és a hentesek zsír- és szalonnaérté­­kesítő szövetkezetéről. Ezenkívül gazdag hír­anyag a világpiacokról­ az agrárkereskedelem köréből, továbbá kimerítő árupiaci jelentések teszik tartalmassá az új számot. Mézelőfák, díszcserjék kiosztása. A gödöllői állami méhgazdaságban még 4000 darab Coulreutéria, 10.000 darab Spirea és igen sok évelő mézelő növénygyökér vár kiosztásra a folyó év őszén a földmivelésügyi minisztérium rendeletéből. A sorfának alkalmas Coulreu­téria darabját 4000 korona, a Spireat darabon­ként 600 korona, míg a mézelőnövény gyöke­reit darabonként átlagban 300 korona kedvez­ményes áron adják ki. A kiosztás ez év őszén lesz. Jelentkezések az összeg előzetes beküldé­sével a gödöllői méhgazdaság igazgatóságához intézendők. Felvétel az Örkényi gazdaképzőbe. A Vitézi Rend gazdaképző Iskolája Örkényben (Pest­­megye) építkezések miatt csak november 8-án nyílik meg. A tanfolyam egy évig tart Az iskola célja a vitézi rend telk­es vitézeit é­s várományosait, továbbá a megfelelő vagyonnal rendelkező gazda­if­jakat hazafias szellemben tanult gazdákká kiképezni, hogy az iskola el­végzése után képesek legyenek saját birtokaik okszerű kezelésére. A felvételi feltételekről a gazdaképző iskola igazgatósága Örkényben (Pest vármegye) szívesen ad felvilágosítást. Borkiállítás Abaújszántón. A lengyel gaz­dasági viszonyok javulásával a tokaji bor iránt ismét némi érdeklődés mutatkozik. Mi­vel Tokaj-Hegyalja borkereskedelmének főte­lepén, Abaújszántón letelepedett lengyel bor­kereskedők állandóan fenntartják a kapcsola­tot, Szántó világhírű cégei és termelői elhatá­rozták, hogy Abaújszántón október 3-a és 6-a Nem szabad a fajlószántást és az őszi szántást elhanya­­go­li Köztudomású dolog, hogy a szárazságnak a növényekre igen nagy terméscsökkentő hatása van. Az okos és modern gazda azonban a szá­razság ellen is tud védekezni, mégpedig úgy, hogy földjének talaját úgy műveli, hogy an­nak víztartó képessége fokozódjék. Miután pe­dig hazánkban a szárazság elég gyakori, min­den gazdának úgy kell megművelnie talaját, hogy annak vízfelvevő képessége növekedjék, a talajvíz elpárolgása pedig csökkenjen. Ennek az első feltétele a tarlóhántás. Bár szakembe­reink sokszor ajánlották a gazdáknak, hogy aratás után az első dolga az legyen, hogy ta­laját megtrágyázza, vagy csekélyen alászántsa, ma is van sok olyan gazda, aki ezt elmulasztja és földjét esetleg csak tavasszal szántja meg. Pedig az alászántott, megporbanyitott föld minden csepp vizet magába vesz s mert a ta­laj hajcsövessége a szántás által megszakitta­­tott, a talaj mélyében levő viz sem párolog el s a talaj szárazság esetén is sokkalta las­sabban szárad ki. De gyomot is irt a gazda tarlóhántással, mert az aratás közben elhulla­tott gyommagvak alászántatván, csakhamar kikelnek s az elkövetkező őszi mélyszántás megsemmisíti őket. Nem volna szabad tehát egyetlen gazdának se elmulasztani a tarlóhántást, majd pedig későbben az őszi mély­szántást, még abban az esetben sem, ha a talajba nem őszi, hanem ta­vaszi növény kerül. Az ilyen módon kezelt talajban minden növény szebben fejlődik, erő­teljesebben és a netalán elkövetkezendő szá­razságot jobban kibírja, mert a talajnak víz­tartalma nagyobb s azt jobban magába zárja. Az ilyen talajba adott trágyafélék, legyen az akár istálló- akár műtrágya, sokkalta nagyobb hatást fejt ki, mintha a tarló alászántása csak tavasszal történt volna. Ha a tarlóbántás és Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság adapest, VI­., Erzsébet-körút 9. szám New-York-palota, Telefon: József 83—87 Szakember hó 1-től ŐSZI MENETREND: na r ir I Budapest a 1645 l 645 ért. érk. r 1545 t illen I 9°° 1500 ind. Az autó a New-York palotától 68­ és l3ao órakor indul. Jegyváltás, felvilá­gosítás az igazgatóságnál és az összes menet­jegy irodákban. * * If E Záró árfolyamok ezer koronában. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE* A zárójelben a normálistól 125 drb­­ Kasszanap október 5. 1926 szeptember 21, eltérő kötésegység, tankos takarekpenxl Viktória (10).... 54­5 K­önyvnyomtták Kaszat............. 17.5 Inttmann (10).. 320 M.P­T.R (10). 175 Aaer................... textilvált Vegyes Transdanubia .. líissllag........ - Haza. ta........ 34 Levante ........ 15­ V svm vlU. ... 250 E Aag.-ttagy 0. . 43 Belváros­....... 33­­ AthanaentnUOi. 33 Kähne............. 28 Hon!­fa............... - Miskolci............. 409 lyapmmost ... 44 Santo......... 81 Atlantika----... 6.26 Lipótvárosi......... 5 Sanrak­es ..6v nyomda... 2-5 tón?................... 101 Körösbány (10-.. - \eva ............. 41!­­Hait gyarak­ Kötött-szövött, 3! top) ----..... Josnyik agrár.. 61 Kőbányai tak. . - téglagyárak I­.-thrisid ........ 10 .3 ..,ptak................. 23.5 Kronberger.. .. 1.2 Államvasut........ 353 „„ 1 leid bemar .... .5. (rasso................. 433 B pesti iparbank 5 Ugye. . (10).. 24 Holms............... 38 Vas­ó gép­..­ 7 5 Ingnám ,10) .... 4.5 Tröszt . ... 39 g­üti/s­peo ' 'Tor extil... 35.6 Aorv.a rtm­ . ... Rábánk............... * 31 a, tkp 10). . 117 Aspo.­sz gáti ... 1. Kunost?............. 1.5 alagyar acél.... 88 titella ............... ( a) ........... 1 .«» ............... 175 dorogi ........... — Aildhitelb (10).. 173 orsz. kzp 10)... 170 Bauxit (10).... 57) Kallas............... 51 Magyar-belga... 13'. Magy.-araer. ta. - Cukorgyárak Karton............. 68 mm­ Sérült. -Hazai bank .... 106 Hazai első (D... 1809 Beocsint............. 1325 Hóval ................. 11', tompa ............. 117 Ma­var erdő.... - isi,,,,,,,, sor- és szesze- Kender és len. . Kelten és Until . — Herme#............... - 1 °”?ia'."1......... ,0 lii?l8r ................ 00 .Mérleggyár........ 9­5 Erdölpar............. - Hortát cqUot*“' ~ ‚6szy ’ ‚10'-" áC5 ‘'am,1,iPar.......... 270 Ovért bér itO).. 52 slorvát jelzálog. 71 tisztesíték SaentlSrm­el........ 49 stepbanenm .... 3.76­ Motor................. - Malomsoky........ - vlA b­ankVt’oV 1755 Teraesv szesz.. - S zeg kend UOi. 360 Hangya Ipar ... 30 l,logi-bank .... 0.7 vlagybszt.(l. . 16­0 tégla. cement.. - Ojsó-üzem......... 3 Olomárugyár ... - Nemzeti fa.......... 500 ‰5ef?rta(10) ‘ 249 l'oTirosi sör — 189 v . . ... Kábel ................. . Általános Bank . 8 Kond­lre (10).... 122 Jiászvárt............­­ ,(év ) Ubandokr ........... 148 Nenschl.-Lichtig. 0-3 Mezélen (10)’ 490 dschwindt (101, 403 Vegyipar val . Kiralyautó.......... 0­5 Magyar nitel.... 313 Magyar-trannla.. - Kono.................. - Vasm., „epgy Ve?y -épgy.... 17 Ora fZSz.) (10).. 663 3m­mm^(51 * »00 H«Slez*a“........... 7 Cnmom............... 15.’5 M nem m (10).. 69 Ingatl b. (10)... 283 lég...................... 29 István.......... 17 Bródi vagon ... 51 Ggéri vagongy. . 56­5 Rézbányái.......... 65 craraer (0) ••*• Királysörfőzö ... - Dank­a................ 7.) Őstermelő (101 . 227 Hagy -Csebipb... 11 Pannóniásé).... 1000 Kőbányai tégla..­­ Köbing................. 15 Rimamurányi... 160 Szlavónia............ — Élelmiszervall Polgári sörfőzö.. 775 Diana.................. 16 Dumrai............ 238 Forgalmi Bank.. 38 Pátria.................. — Dräsche............... 200 Corvin vasöntöde 1 Roessemano .... 18 Tbék................... — Kransz szeszgyár 91 Spódium (10).... 58 v­asúti forgalm . 310 Jelzálogbank...■ Sí MagnezitIS).......... 1­00 Csiky............ 6,5 Rothmüller ..... .3 Naszcl................... 1370 Fanctus ........ — Pannónia sör ... .33 Klára................... 33 metrexím ......... — Keresk­el­b....... 13 tiaimo Aszfalt............ 165 gazdasági gépgy. 208 Schlick............... 72 Viktória bútor..­­.5 Halkeresked. ... 15 Temesvári sört. 182 Műtrágya........... 123 star-film... .... -b­eszám. bank... 67 Bank (10).......... 40 Alt kistendo)... 3880 Kábián................ 1 Schuller.............. 2­ Zabolat............... 30 ° 104n.............. 6 Keleti-Murányi.. 105 Telefon.......... 117 Magy-olasz bank 22.5 Borsod-Miskolci . 151 Kerámia ............. 70 Kegyvargy. (5).. 170 reudloff Ditr.... 39 Cental. ............... - Püspöki Korp.... 12 Szállodák e. Klein és Fia.... 1­ 4 Trinl-olpé......... -Közp. Jelz.......... 2.25 Concordia (10)... 7­5 Móri szén............ - Pémkeresk.......... 22 Vulkán................ 23 vx.i.Aas.i Tokaji.......... — avAtvIilrdök. Klotild ........ - Unió Színház.... -Merkúr............. 4 Békéscsabai....... 74 Nagybát. (10)... 270 Frank) ............... - v Vörner'’--“- l Közlekedési váll. viU4nyi.............. _ gy O.giuruok. Pllarmac­a........... - Szóvn vm mg...­­ Nemzeti tak....... 2. felső budapesti .. 125 Salgótarjáni.... 661 Yanz Dán. (5) .. 1720 Jainari váll Adria......... — Royal................. - Szikra............. 60­5 Zagyvapáll........ — I Osztrák hitel.... 14-9 Tclr.-szt.-mikl. .. - Újlaki................. _ Qajw vil.............. 110,5 f'l­pan ? Közúti................. _ Gáz- és vill. váll. 1!?ian................... 125 Török................. 0 I Kerask. bank(5). 1090 Ibrella......... 53 Unió.................. — Kistarcsai........... 70 'lágyár Cserző..­­ Városi.................. 121 BS­gszesz............... - Uget-szaakt..... 31 Wander ........ 12­1"Wiener Bank.. . 10­4 Hungária.......... all urikányi (10) ... 1340 Ggőrffy W.......... 24 Dunaharaszti (a. ..g Bnr...................... 290 Alt. gáz Izzó .... - Schwartzer........ -i Nemzeti Bank... 2075 Királymalom---- - | Hofherr........... 146 Baimner............... jq ’lékivasut............ 160,5 Egyesült izzó ... 905 Tinkács-fürdő ... 17,5 [ fM0E53S*WKISJItSSrSSffK!^l...i„SWn’l&KSLST.s»v..T -i‘.lV-Víz ’.Txrvmv.lscst*vpynsMsrw­ f^^-rrr7T'^nT^'1^r7'rTinr^ffiTTHTif

Next