Nemzeti Ujság, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-01 / 222. szám
Párnak, 1926 oktober 1. NEMZETI ÚJSÁG Német vendégek tanulmányozzák Magyarország tudományos viszonyait A kultuszminiszter vacsorája a vendégek tiszteletére (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ma déliben Budapestre érkezett Schreiber György prelátus münsteri egyetemi tanár, német birodalmi gyűlési képviselő Meinertz müncheni tanár, Wegmann német birodalmi képviselő és Hoeber Károly dr. a Kölnische Volkszeitung főszerkesztője társaságában. A vendégeik, akik a német centrumpárthoz tartoznak, Magyarország tudományos viszonyait jöttek tanulmányozni. Schreiber prelátus a Kaiser Wilhelm Gesellschaftnak fe szenátora és mint ilyen, a német kutatóintézetek fejlesztésében nagy érdemeket szerzett, a német birodalmigyűlés pénzügyi bizottságának tagja és kulturális ügyekben előadója és egyik fő előmozdítója a Notgemeinschaft des deutschen Wissenschaft ügyeinek is. Egyébként a német politikai életnek egyik legbefolyásosabb tagja, akinek állásfoglalása a centrum magatartására döntő súlyú szokott lenni. A vendégek meglátogatták a budapesti kegyestanítórendi főgimnáziumot, továbbá a Szent Imre Kollégiumot és "meg fogják nézni az egyetemet s némely tudományos intézetünket, az Országos Levéltárat, stb. A német politikusok tiszteletére Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ma este a Nemzeti Casinóban szűkkörű vacsorát adott, amelyen jelen voltak: Lewetzow német ügyvivő, Petri Pál, Gévay-Wolff Nándor, Breyer István államtitkárok, Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke, Ernszt Sándor, Almássy László nemzetgyűlési képviselők, Mészáros János érseki helynök, Preisz Hugó, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora, Szarvassy Imre, a Műegyetem rektora, Baranyay Jusztin, Pataky Arnold, Mihályfi. Ákos, Szekfü Gyula egyetemi tanárok, Petrovácz Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Zsembery István ny. főispán, Tóth László dr. főszerkesztő, végül Magyary Zoltán miniszteri tanácsos. A vacsora során Klebelsberg Kuno gróf miniszter felköszöntőjében kiemelte, hogy a nemzetek közötti együttműködésben azoknál a szervezeti megoldásoknál, amelyekkel a háború után kísérleteztek, nagyobb jelentőségű az európai nemzetek vezető kultúrpolitikusainak személyes érintkezése. A hivatalos tényezők után, akikhez az utóbbi időben szerencsénk volt, most kiváló politikusok és publicisták látogatnak el hozzánk. A legmelegebben üdvözölte őket, kiemelve, hogy különösen jól esik nekünk magyaroknak, ha becsületes törekvéseink iránti megértésre találunk épen a volt szövetséges részéről. Schreiber prelátus válaszában kifejezte örömét, hogy eljöhettek ezt az országot megismerni és meleg köszönetet mondott a fogadtatásért. — A miniszter — mint mondotta — nekik nem idegen, mély hatással volt rájuk, hogy az első idegen miniszter volt, aki Berlinbe ment és ott mert új eszméket kifejteni. Előadása, amely Németországban nyomtatásban is megjelent, a legmélyebb hatást keltette, ők is meg vannak győződve arról, hogy a kultúrpolitikának nagy szüksége van a decentralizációra és a vidékre. Másik gondolat, amely Németországban mély visszhangot keltett, az, hogy a nemzet mély erkölcsű fogalom. Budapest szépsége, technikai és művészeti alkotásainak nagyszerűsége a legmélyebb, hatással voltak rájuk és láttáik, hogy erős nemzettel állanak szemben, amelytől ők is tanulhatnak. A németek sohasem a tömegek szerint ítélték meg a népeket, hanem tisztában vannak a kis nemzetek nélkülözhetetlen szerepével az emberiség kulturális fejlődésében. Gondol Svájcra, de Magyarországnak még nehezebb viszonyok között még nagyszerűbbek a teljesítményei. A berlini magyar intézet kiválóan alkalmas arra, hogy ennek a magyar léleknek az ismeretébe behatoljanak és azért tartja azt nagyjelentőségű alkotásinak. Poharát a magyar nemzetre emelte. A német vendégek több napig maradnak Budapesten. Schreiber egyetemi tanár szombaton, október 2-án délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében „A német kutatóintézetek és a német kulturális fejlődés“ címűnél előadást fog tartani Szombati tárcáink Bisztray Gyula: Az óriás Ifj. Toldy László dr.: Nagyapámról Szent Ferenc és Szent Klára Irta: Lányi Viktor* Leone: Istentől megvilágosíttatván És megtisztulván minden földi sálaktól Ferenc atyánk útnak indult. Hogy hirdesse Krisztus igéit: Szent Ferenc és a Kar: Boldogok a lelki szegények. Mert övék a mennyek országa. Boldogok akik sírnak. Mert ők megvígasztaltatnak. Boldogok az alázatosak, Mert örökség gyanánt bírják a földet. Boldogok akik éhezik és szomjúhozzákaz igazságot,Mert ők megelégíttetnék. Boldogok az irgalmasok, Mert irgalmasságot nyernek. Boldogok a tiszta szívűek. Mert meglátják az Istent. Boldogok a békességesek. Mert az Isten fiának mondatnák. Boldogok, akik szenvednek az igazságért. Mert elnyerik a mennyek országát. Leone: Sokan, kik halták szavát És látták dicső példáját Magukba száttván, ígyen szólnak vala: Kar: Testvérek, őt kövessük Krisztus szegény szolgáját. Szivünkbe befogadjuk Szentséges reguláját. *) Részlet Beretvás Hugó Assisi Szent Ferenc c. oratóriumából, amelyet ma mutatnak be Salzburgban. Első maagyar előadása október 9-én lesz a m. kir. Operaház díszelőadásán. Mennyei tisztasággal Magunkat ékesítsük. Isten minden parancsát Örömmel teljesítsük. Múló földi javakról Mondjunk le mindörökre; E három szent erénynek Legyünk mi tiszta tükre. Leone: És midőn számos tanítványai Seregiének körülötte, Ferenc elmérte velük Róma városába. Krisztus helytartójához S imigyen szála néki. Szent Ferenc: Áldj meg minket. Szent Atyám, Regulánkat hagyjad jóvá. Ajkunkon a tiszta hit Hadd válhasson szárnyas szóvá. Élhessünk szegénységben. Viselvén Krisztus keresztjét. Rendünk légyen Istermel Egyesítő szent szövetség. Leone: A Szentatya Krisztus nevében Megáldotta Ferencet És a többi atyafiukat, Mondvám nékik A Megváltó szavával. III. Ince pápa: Menjetek Izráel házának Eltévelyedett juhaihoz, Elmenvén pedig prédikáljatok: Elközelített a mennyek országa. Ne gyüjtsetek se aranyat, Se ezüstöt, se pénzt, Se útravaló tarisznyátok. Se két ruhátok ne legyen. Mert méltó a munkás Az ő táplálására. Leone: Midőn egy napon Ferenc Atyánk Együtt ült híveivel. Hogy szerény ebédjét fogyasztaná. Zörgettek a klastrom ajtaján S egy hajadon leányzó kérte Bébocsáttatását. A francia liberális burzsoáziától a radikális burzsoá állam teljes csődéig Georges Valois, a francia fascisták vezére az új filozófiáról, a pénz hierarchiájáról és a pénz emberek békéjéről . A burzsoázia radikalizmusa nem való az állam vezetésére Igazaknak bizontyuttak azok az erények, amelyeket több mint százan óta megtagadtak Paris, szeptember 27. (A Nemzeti Újság tudósítójától). „La Révolution Nationale” cím alatt könyv jelent meg a párisi Nouvelle Librairie Nationale kiadásában. Szerzője: Georges Valois, a francia fascisták egyik legelső vezére, aki az Action Francaise táborából ment át, mert nem tartotta az Action-t eléggé aktionnak. A könyv megállapításai, mély gyökerű és világos következtetései új, meglepően találó képét adják a népek tagozódásának a letűnt századok alatt s a jelenben. Egyben osztályfeletti, szinte patriarkálisan nemzeti, de főképp nem a régi értelemben liberális és demokratikus, hanem csupán szilárd és igazságos jövő államrendet vetít elénk, amelynek megkapó ideológiája eltörölhetetlen nyomot hagy a rokon- és ellenébesü lélekben egy,alánk A könyv első része a burzsoá államból kiábrándult burzsoá kritikáját adja, a második rész, amelyről további cikkünkben lesz szó, az „új filozófián’’ felépült „fascizmus” jövő államáról szól. Az első rész gondolatmenetét, amely természetesen erősen magán viseli a nacionalista francia frontharcos mentalitásának jellegét, itt adjuk: A marnei csata eldöntötte a franciaelsőbbséget Az 1914. év augusztus 2-ával új korszakba lép Franciaország: ezen a napon megdőlt a háború előtti állam szociális, politikai és filozófiai rendszere, az a hit, hogy a haladás a parlamentek útján kiküszöböli a háborút. Kiderült, hogy az erő és a nagyság a nemzet erkölcsi egységének, fegyelmének és az egyetlen ,,felsőbbség!’ (Chef) elvének eredménye és igazaknak bizonyultak azok az erények, amelyek értékét több mint száz év óta megtagadták. Franciaország számára azt a kérdést vetette fel a háború első napja s azt kellett eldönteni: egyénenként és összesen jobb munkás-e a francia a németnél, jobb-e a Sorbonne professzora, mint pl. a müncheni egyetemé. — Erre a maine-i csata, ez a modern catalaumumi ütközet adott választ s véglegesen eldöntötte a francia felsőbbséget. A hivatalos Franciaország szerint a francia katonák a Jogért, a Demokráciáért, az Igazságért harcoltak. Valois amellett tesz hangos tanúságot, hogy a fronton erről szó sem volt s azok, akiknek vérére ment a harc, egészen másként látták a háború céljait. Az új filozófia A frontharcosok megteremtették az uj filozófiát, amelynek lényege a következő: A háború korbács, amely arra a népre sújt legerősebben, amely fél tőle s főként — nem bízik önmagában. Kötözni való álmodozók az örökbéke hirdetői, mert háború valószínüleg mindaddig lesz, amíg a bor, a narancs és a gabona nem terem egyformán a Föld minden országában. Veszedelmes olyan országban lakni, amely természettől áldott, de ahol nem születik sok gyermek s olyan nép szomszédjának lenni, ahol sok a gyermek és kevés a kenyér; okos dolog tehát, ha Franciaország fegyverben marad s Németországot lőfegyverei. Ezzel az ideológiával a frontharcosok megnyerték a háborút; a politikusok dolga lett volna ugyanebben az értelemben nyerni és megszervezni a békét. Ám a régi pártok, amelyek már 1915-ben önmagukra leltek, nem a harcosok, hanem a pénzemberek békéjét teremtették meg s már a békeszerződésben elsikkadt az egyik hadseregnek a másikon aratott győzelmi ténye. 1919 óta pedig tudatosan a győzelem eredményének megsemmisítésén dolgoznak a pénzemberek; a frontharcosok forradalmi elanját parlamentizálják, aspirációikat kicsinyes materiális követelésekbe vészejtik, parlamenti képviseletüket a régi pártok kereteibe kényszerítik, vezéreikből nemzeti utazó-ügynököket, a dicsőség mezejéből temetőt csináltak. 1921 május 11-én aztán teljes győzelemre jutott az ellenforradalom a radikális párt uralomra kerülésével, de Herriot és Caillaux útját Millerand és Poincaré egyengették s ők felelősek elsősorban a győzelem eredményeinek elsikkadásáért. A világ legpolgáribb állama Valois szerint mindennek sokkal mélyebben kell az okát keresni; a francia — liberális, demokrata és radikális — polgári államban. Franciaország a világ legpolgáribb, legburzsoább állama; a mai francia burzsoázia évszázadok történeti fejlődésének eredménye s egyszersmind a világ legrégibb burzsoáziája. Minden túlzás nélkül mondható, hogy a mai francia állam a burzsoá képére és hasonlatosságára épült. Az emberi civilizáció szempontjából letagadhatatlan érdemei vannak a burzsoáziának; a római szent birodalom felbomlása után először a burzsoázia épített városokat, amelyekben őrizte és fejlesztette a civilizációt; sőt, amit ma már teljesen elfelejtett, védte is városát, tehát egyszersmind katona is volt. A burzsoá mindenekelőtt üzletember; értékelési princípiuma a vagyon, a minél nagyobb vagyon s ennek érdekében mindenről megfeledkezik, mindent hajlandó feláldozni. Éles fényt vet a burzsoá jellemvonásra napjainkban, hogy a burzsoá államok egymást leteperve sietnek a szovjettel tárgyalni, mihelyst az üzleti Szent Klára: Ó, fogadj be engemet Áhítatod asztalához. Jámborságod kenyeréből Csak egy morzsát adj nekem És engedd, hogy ízlelhessem Hited tiszta italát. Hogy betöltse telkemet Üdvözítőnk szent malasztja. Ó, fogadj be engemet Áhitatod asztaláhozl Szent Ferenc: Ki vagy húgom, honnan jössz, mit ide vánsz’! Szent Klára: Klára vagyok. Assisiben születtem. Atyám a nemes Favorino Scifi. És Ortolana Fiumi az anyám. Világi frigyre késztetnének ők. De eljöttem, mert lelkem Istené. Eljöttem, hogy téged kövesselek. Szent Ferenc: Mondd, hogy fogant meg elhatározásod? Szent Klára: Virágvasárnap zúgtak a harangok, Püspök misézett az oltár előtt. Fehér ruhában, fehér koszorúsan Vonultak el Assisi lányai. Ott voltam én is, láttalak, Ferenc Fejed fölött dicsőség ragyogott. Szemed sugára rám derült szelídesg én némán, elbűvölve néztelek. Szent Ferenc: Már emlékszem rád. Klára: — láttalak A nép közt és mert nem mentél el érte. Magam vittem el hozzád a pálmaágat. Szent Klára: Úgy volt, Atyám! S e pálmaág szívemben A szentség erdejévé lombosult S e lombok árnyában dicsőn aranylett Az üdvösség Ígéretes gyümölcse. Világhívságát immár elvetettem. Eldobtam mindent, itt vagyok szegényen, Kérlek, fogadj magad mellé. Atyámé Vezess a jóra és mutass utat A túlvilági boldogság honába. Szent Ferenc: Isten hozott, leányom. Vártalak. Ülj le közénk. Ím,itt a bor, kenyér, Helyed van e testvéri lakomán. Szerzetesek kara: Ó éltető kenyér, Ó üdvösség bora.Mely mindennel felér Mi bűbáj és csoda! Ó lelkek áldomása. Boldogság látomása. Ó, szentséges malaszt Üdíts fel, adj vigaszt! Szívünknek éjjelét Derítsd fel fénysugár. Az irgalom jelét Ó tárd élénkbe már. A bűnben tespedőknek. A kínban szenvedőknek küldj áldást, küldj vigaszt, Ó szentséges malaszt! Leone: S míg tartott az áldott ebéd, Künn összegyűlt a nép, Mert a klastrom tetejét S a környező kis erdőt Vakító fényben látta tündökölni. A nép: Lobog a tűz, ég a klastrom! Lobog a tűz, ég a templom! A fák sudaráról felcsap a láng. Segíts szent ég! Bent ég Ferenc atyánk/ Mentsük meg őt s az atyafiakat, Verjétek félre a harangokat. Hej, ide a vedreket, járjon a kút, Zúzzátok be a kaput! Egy hang: Ferenc atyám, tűz van, menekülj! Szent Ferenc: Testvéreim, ne féljetek. A tűzfény rólunk árad el, A szent isteni szeretet Csodája volt ez égi jel. E tisztes egyszerű ebéden Klárának nyújtok én kezet. Ki vélem Krisztus szent nevéb Nagy munkára szövetkezett. Miként én itt e férfinyájnak Vagyok vezérlő pásztora, Asszonynép közt a régumnak Ő lesz szelíd apostola. 3