Nemzeti Ujság, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-08 / 5. szám

10 — Kamarazene. A Budapesti Filharmóniai Vonósnégyes Társaság, mely a múlt esztendő­ben még mint „Herzl-quartett“ szerepelt, teg­nap este Dohnányi, A-dur és Boccherini. A- dur quartettjei mellett bemutatta Gruenberg Louis „Four indiscretions“ című vonósnégye­sét. Precíz, komoly előadásuk megérdemelt si­kert aratott. A Gruenberg-kompozíció feléle­tes és a részletekben elvesző, hatástalanul szel­­lemeslkedő alkotás. A hangversenyen Herz Ottó dr. a tőle megszokott finom művészettel ját­szotta Saint-Saens: Delila áriája és Schu­bert: „Erlkönig“ című dalának zongorakisé­­retét, míg az énekszólamot egy csillogó ruhájú, Eugenie­­Dupres nevű francia hölgy próbálta meg igyekezettel, de — sikertelenül előadni. (I.) — Rákosi Jenő 60 éves drámairól munkás­ságának jubileuma. Pénteken délután fél 5 órakor tartotta alakuló ülését az a bizottság, amely Rákosi Jenő drámaírói munkásságának 60-ik évfordulóját kívánja megünnepelni. 1866- ban mutatta be a Nemzeti Színház az akkor 24 éves Rákosi első színdarabját, az Ezopust és ezzel új fejezet kezdődött a magyar drámai színpad fejlődésében. Ezt a nevezetes évfor­dulót ragadták meg a nagy író tisztelői, akik szokatlanul nagy számban jelentek meg az Otthon Kör tanácskozó termében összehívott alakuló ülésen. Az ülésen Hegedűs Lóránt és Hoitsy Pál elnököltek, a főtitkári tisztet pedig Schöpflin Aladár látta el. Az ülésen az iroda­lom és a sajtó kitűnőségei nagyszámban jelen­tek meg. Az értekezlet elhatározta, hogy nagy jubileumi bizottságot, alakit a közélet, tudo­mány, művészet és irodalom kiválóságaiból; e bizottság díszelnökeits felkérik József főherce­get, Bethlen István grófot, Csernoch János hercegprímást, tiszteletbeli elnökül Apponyi Albert grófot, Berzeviczy Albertet, Klebelsberg Kunó gróf, Foss József és Scitovszky Béla mi­nisztereket, társelnökökül Andrássy Gyula grófot, Balogh Jenőt, Degenfeld József grófot, Herczeg Ferencet, Pekár Gyulát, Prohászka Ottokárt, Raffay Sándort, Ravasz Lászlót, Jó­zan Miklóst, Ripka Ferencet, Sipőci Jenőt, Zsitvay Tibort és Márkus Miksát Ügyvezető elnökök: Hegedűs Lóránt és Hoitsy Pál, főtit­kár Schöplin Aladár. Hevesi Sándor, a Nem­zeti Színház igazgatója arról tett előterjesztést, hogy a Nemzeti Színház ünnepi előadásban fogja február közepe táján szintehozni Rákosi „Szerelem iskolája“ című romantikus vígjáté­­kát, az ősszel pedig legsúlyosabb és legnagyobb hatású drámai művét, az „Endre és Johanna“ tragédiáját. Több előterjesztés után a főtitkár bejelentette, hogy a jubileum alkalmára meg fog jelenni a Franklin Társulat kiadásában Rákosi Jenő műveinek 12 kötetes összkiadása, amelynek szokatlan szenzációja lesz: az első három kötet Rákosinak különc kiadás céljaira írt és még sehol meg nem jelent emlékiratait fogja tartalmazni. — Hangverseny. A Szilágyi Erzsébet Erdélyi Nőegylet Vízkereszt, napján kitűnően sikerült hangversenyt rendezett jótékony célra. A hang­versenyt Ádá­m Éva írónő ötletes konferanszi vezette be, majd Gaál Mózes író olvasta fel egy kedves romantikájú gyermekm­­esőjét. Az es­tély legszebb száma Tibay—Takács Erzsike mű­vészi szereplése volt, aki Chopín-valvorekot és egy magyar rapsodiát adott elő klasszikus ér­telmezéssel. Nagy tetszéssel fogadott száma után Gergely­ff­y Gábor dr. író, rendőrtanácsos olvasta fel egy pár hangulatos költeményét. A nívós hangversenyt igen szép számú közön­ség hallgatta végig. — Hubay Jenő vidéki hangversenykörútja Hubay Jenő, a Zeneművészeti Főiskola igaz­gatója február végén hangversenykörútra in­dul. Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Sopron, Pécs, Szombathely, Szeged, Kecskemét­, Békés­csaba és Baja a turné egyes állomásai. A hanversenyek jövedelmét zeneművészeti célra fordítják, amennyiben szegénysoron, tehetsé­ges, fiatal művészek kiképzését fedezik belőle. — Hangverseny a lelkigyakorlatos ház ja­vára. A budai Mária-kongregációk (a hölgyek, urak és különböző ifjúsági intézetek kongre­gációi) az épülő zugligeti telkigyakorlatos ház költségeinek előteremtésére vasárnap, január 16-án délután 5 órakor együttesen nagyszabású hangversenyt rendeznek a budai Vigadóban Csemoci János dr. bibornok-hercegprímás, Anna­ főhercegasszony és József Ferenc főher­ceg fő­védnökségével. A hangversenyen közre­működnek: Biscara Betta hangversenyénekes­nő, Laurisin Lajos operaénekes, Szántó Jenő hegedűművész, Zsámboky Miklós gordonka­művész, a Zeneművészeti Főiskola tanára és a Rákóczi­ánum énekkara. A hangverseny ke­retében P. Bangha Béla S. J. mondja az ün­nepi beszédet. Jegyek 5, 3 és 2 pengőért a kon­­greganistáknál kaphatók. — Gyermekelőadás Forgács Rózsi Kamara­színházában vasárnap d. u. Vasárnap d. u. fél 4 órakor kerül ismét színre gyermekelőadás keretében a nagysikerű mesekomédia, Aidámn csodalámpája. A legszebb és legmulatságosabb gyermekdarab. Ezeregyéjszaka bűbájos mese­világa, rengeteg móka, tánc és dal. . Jegyek Slévay­ utca 18. szám alatt a pénztárnál vált­hatók. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1927 január 8. ■ Telefont W M Telefon: B T. 74-37-38 JK* JOPIL T. 74-37-38 J ROD LA ROCQUE IN­ R I N -T I N -T I H Árnyak a villában 181 Vérebek ! Táncoló London — Híradók — A „Tündérvásár" mesedélutánja a Zene­­akadémián. Kitűnően sikerült mesedélutánt rendezett Vízkereszt napján a Tündérvásár gyermekújság a Zeneakadémia nagytermében. A műsorból Altay Margit, Pásztor József és Bozzay Margit meséi, a Kármán Erzsébet-dal­­troziskola növendékeinek tánca, Kály Mária, zongoraművésznő és Sonkoly István hegedű­művész kis koncertjének nagy sikere volt. Sz. Réz Mária színművésznő és Sarkadi Aladár szerepeit még a műsorom Zeneigazgató: SZIKLA ADOLF a színházak közleményei Egy férj eladó!... a Belvárosi Színházban Földes Imre nagysikerű vígjátéka, az Egy férj eladó, amelyet állandóan tele házak kö­zönsége tapsol és nevet végig, a jövő héten vasárnaptól hétfőig nyolcszor kerül színre a Belvárosi Színházban. Csütörtök kivételével, amikor Nagy Endre kiváló írói munkája, A vásáros kerül színre Rózsahegyi Kálmánnal a címszerepben, minden este az Egy férj eladó-t adják a főszerepekben Makay Margit, Tóth Böske, Turay Ida, Kertész Dezső, Tulray Fe­renc, Hajdú József és Harsányi Rezső fellép­tével. — Rozgonyi-lapok is drb. 10 pengő. — Újdonság Rozgonyi színes lapjai. A Csodadoktor A Star új magyar filmjének be­mutatója A Csodadoktor, a Star filmgyár leg­újabb filmalkotása első látható eredmé­nye annak a lelkes akciónak, amely az amerikai film egyeduralmával szemben a magyar filmgyártás feltámasztását, tűzte ki célul. Már ezért is eseményszámba megy a bemutatója, nem is szólva arról, hogy nálunk minden magyar filmbemu­tató rendkívüli esemény, éppen azért, mert olyan ritkán van részünk benne. Az a várakozás és érdeklődés, amely ezt a filmet ilyen körülményeik között érthe­tően megelőzte, talán kissé fel is fokozta az igényeket a filmmel szemben. Szeren­csére a filmnek olyan kvalitásai vanna­k, amelyek ezeket a felfokozott igényeket, is kielégítették. A Star nem éppen könnyű feladatot tűzött maga f elé, mikor egy egészen hosz­­szú burleszk elkészítésére vállalkozott. Ilyen burlesz­kek eddig csak a legkiválóbb külföldi humoristáknak, Max Lindertick, Chaplinnek, Karold Lloydnak és Buster Keatonnek sikerültek. Úgy látszik azon­ban, hogy Mihály István, a burleszk szcenáriumának szerzője, szerencsésen sejtette meg a kitűnő filmkomikust Rátkay Mártonban és különösen Vaszary Piroskában, akiknek humoros filmjét megírta. A szcenárium igazán sikerült, mulatságos, vidám fordulatokban ga­zdag és végig győzi kedves, kacagtató ötletek­kel, amelyek közül egy pompás Zoro és Huru-paródiát, egy Buster Keaton-imitá­­ciót és két kedves humorú trükkfelvételt kell kiemelnünk. De mint az igazi nagy­sikerű amerikai burleszkek­nek, ennek a filmnek is belső humora van Rátkay Márton és Vaszary Piroska őserejű tehetségében, amely ez után az első kísér­let után bizonyára nagy fejlődés előtt áll ezen a téren is. Új név a filmszínészetben Székely Ibolya, aki üde, bájos jelenség és közvetlen, egyszerű játékával tökéletesen a helyén volt. Nagyban hozzá­járult a film sikeréhez a feliratok humora és ötletessége. Mihályi István ezen a téren már régi kedves is­merőse a közönségnek s most, hogy a saját filmjéről volt szó, különösen kitett magáért. Dicsérettel kell megemlékez­nünk Major Dezső stílusos, biztos ren­dezői munkájáról. A felvételeket, ame­lyek fil­mfotográ­fiai szempontból igen sikerültek, Vanicsek operatőr készítette. A Corvin Színházban a Csodadoktoron kívü­l a „Tropadero tündérei” című né­met vígjátékot mutattak be. Egyszerű történet ez, meglehetős primitív humor­ral, de nem minden kedvesség nélkül igen jó szereplőkkel. A Csodadoktort a Corvinon kivü­l még négy filmszínház: a Capitoli, a Kamara, az Orion és a Radius mutatta be. K. Strogoff Mihály Jules Verne regénye filmen A francia filmet az utóbbi időben szí­vese­n parentálták el kegy­ele­tes szavak­kal és csakugyan úgy látszott, hogy az amerikai tömegprodukció meg fogja ölni azt a filmgyártást is, amely tulaj­donképen a film igazi megteremtője volt s amelyből a legtöbb művészi törekvés kisarjadt. Most aztán ez a halálra ítélt filmprodu­kció olyan alkotással lepte meg a világot, amely úgy művészi szempont­ból, mint technikai tökéletességét tekint­ve és az egész téma színességénél és ér­dekességénél fogva is a leghatalmasabb filmek közé tartozik. _ A regényekből készült filmek nem min­dig a legsikerültebbek, mert vagy a re­gény szenved a filmre való átdolgozás alkalmával, vagy a filmnek árt, ha erő­sen ragaszkodik a regényhez. A Strogoff Mihály esetében a választás igen szeren­csés. Jules Verne exotikus, kalandos, er­dők feszítő regénye, amelynek emléke ifjúságunk legszebb éveit idézi fel, a­ leg­alkalmasabb filmfeldolgozásra. Soha még film ennyire nem ragaszkodott a feldolgozott regény témájához. A Stro­goff Mihály-film a leghűségesebben kö­veti a Strogoff Mihály-regényt, amely jelen esetben úgyszólván maga a szcená­­rium is. A regény, amelyben a cár futárja Moszkvából Nizsmij-Novgorodon keresz­tül az Ural vihartépte rengetegein át a fellázadt hordákkal csatázva, rettenetes ■'.iszám tagságok árán mégis bejut az ostromolt Irkutskba, bővében van mind­annak, ami egy filmet érdekessé, látvá­nyossá, színessé és izgalmassá tehet. A moszkvai cári palota pompája után, Nizs­­nij-Novgorod színgazdag zsiborgása, az­után a Volga hatalmas árja, az Ural kiet­­len­ vadona, a szibériai tatárpuszták s a tatártábo­rok exotikus szépsége, az egyre változó víziók szakadatlan zsongásával kápráztatják el a szemet. De a belső ki­fejezés eszközeiben is leleményes és szug­­gesztiv hatású ez a film. Az a rész, amely a nádasban sebesülten vergődő Strogoff vízióit­ mutatja be a legtökéletesebb szug­­gesztivitással fejezi ki egy lázban vo­n­agló lélek izzó paroxismusát. Megrázó bensőségi­ és végtelenül artisztikus az a jelenet is, mikor a megvakított Strogoff először érzi meg, hogy mégsem vesztette el a látását és sebesült szemében homá­lyosan, félig mint látomás felrémlik a szenvedő Krisztust ábrázoló ikon, az el­pusztított várában s az ő mártír feje kö­rül is a megdicsőülés glóriája sugárzik fel. Döbbenetes az égő naftafolyó képe is. És mint művészi felvétel, egészen meglepő a tatár kán tivornyázó sátorá­nak gőzös, nehéz páráktól homályos képe. A film mint rendezői munka is hatal­mas teljesítmény. A tömegeket olyan biz­tosan és olyan természetesen mozgatja, mint igen kevés film eddig. Stílusban, conleur localban mindig hibátlan s a mozgások ritmusában is tökéletes. Min­den izgalm­assága és hátborzongató­­jele­netei ellenére nem hiányzik a filmből a humor sem, amelyet szerencsésen képvi­sel az angol és francia újságíró. A tizenhat felvonásból és két részből álló,a nagyméretű film főszereplője Ivan Mosjoukin, a legérdekesebb s a legtehet­ségesebb filmszínész ma, aki ellentétben az amerikai gi­cos drámák szentimentális férfiprimadon­náitól, mindig a férfias erőinek művészi megtestesítője. Elsőrendű színész, akinek nagy tehetségét a legki­válóbb modern filmalkotások egész sora hirdeti, de amit ebben a filmben ad, az fölülmúlja minden eddigi teljesítményét. Mint daliás testőrtiszt, mint oroszlánbá­­torsággal küzdő hős és mint meggyötört, sebekből vérző mártír egyformán tökéle­tes és igaz alakítást ad. Partnere, Natha­lie Kovanko teljesen megértő és szintén tiszta művészi hatásokra törekvő társa. Mosjoukinnak, Tina di Meller Strogoff anyja szerepében ad megrázot. Az orosz tárgyú filmekről előnyösen ismert Gaida­­roff ebben a szerepében is kitűnő. Külön kel megemlékeznünk a Stro­goff zenekíséretéről is. Ilyen filmhez, a­melynek jelenetei a legszélsőségesebb hangulatváltozásokba csapnak át, lépten­­nyomon a legnehezebb stílusos és a képe­ket teljesen aláfestő zen­ek­ísé­retet össze­állítani, azért­­ a legnagyobb elismerés illeti Stephanides Károlyt, az Ufa zene­igazgatóját, aki ezt a munkát nemcsak úgy oldotta meg, hogy ez a kísérő zene szinte nüanszfinomságokig harmonizál a filmmel, hanem önmagában is művészi becsű s a legkiválóbb orosz szerzőik, Csaj­­kovszky, Mussorgszkij, Rimszky,Kor­­zakov, Cserepin és Moszkoszky zenéje van képviselve benne. A filmet csütörtökön négy mozgókép­színház, a Corso, az Omnia, a Royal Apollo és az Ufa mutatta be óriási siker­rel. K­ y „fhronyhfl­tya“ Vérebek Rin-Tin-Tin­ és Rod La Rocque­­bemutató a Fórum Filmszínházban Gloria Swanson, Lilian Gisch, Chaplin és Ramon Novarro mellett exotikus stár­jai is vannak a filmvilágnak. Jack­ Coo­­gan­ már felnőttnek számít, az indián filmszínész visszavonult és most Bbu-Tin- Tin konkurencia nélkül aratja le a babé­rokat. Rin-Tin-Tin valóban csodálatos állat, mindent tud, csak beszélni nem, de a filmvászon amúgy sem jó hang-sezoná­­tor. Amikor Rin-Tin-T­innek jelenése van, beszéd nélkül is tökéletesen kifejezi azt, amit egy drámai hősnek ki kell fejeznie. Ilim-Tin-Tin határozott egyéniség, eltér a sablontól, hol a fülével, hol egyszerű, hol drámai farkcsóválással, szemei villa­násával, fogai vicsor­­­ásá­val ad kifeje­zést a bensőjében dúló érzelmeknek. A Vérebek című film különben arra is alkal­mat adott a derék farkas­kutyának, hogy mint jellemszínész csillogtassa alakító képességét. Rin-Tin-Tin élt az alkalom­mal és ha elmaszkírozta volna magát sen­ki sem ismerte volna fel benne a szí­nészt, aki előbb mint vásott utcai csibész, majd mint dologkerülő, nap­opó, azután élesszemű, nagyszerű szimatu detektív, végül pedig mint életét kockáztató bátor hős szilárd tengelye volt az előadásnak és mozgatója az eseményeknek. Mikor egymaga szállt harcba a vérebek diffi ö© falikájával, hogy megvédje a barátait férfiasabb volt, mint Milton Sills. Mikor pedig szerényen kitért a tru­la jelei elől, megszégyenítette a legkitűnőbb filmnai­­vákat is. Az Árnyak a villában című másik sláger­darab, furcsa keveréke a vígjátéknak és a detektiv-filmnek. A vígjátéki részében sok a komoly elem, a detektiv-história viszont gyakran komikumba fullad. Az egész azonban mégis friss és al­iszerű. Rod La Rocque és Elinor Fair a főszere­­­pekben kedvesek. A Forum-színház ezút­tal ráadást is adott egy egy fel­vonást a londoni táncrevü formájában. A tánc­téboly forrpontján ügyes gondolat volt hálás lesz érte a közönség. Egyet azonban nem hallgathatunk el. — a filmeket olyan száguldó tempóban pergették, hogy _ az ember beleszédült. Nem lehetne egy kissé megszelídíteni a filmeket, vagy pac­ifi­­kálni a gépészt? (m.) A szinn­ázok heti műsora Operaház. Szombat: Szöktetik a szerályból (A bérlet 14. szám.) Vasárnap: Tosca E. bér­. 14. sz. Anna Rosette vendégfeléptével.) (7.) Nemzeti Színház. Szombaton: A mak­rancos hölgy. Vasárnap délután: Az ember tragédiája. este: Szépasszony feleség, (d. u- 3 - e. 7). Kamaraszínház. Szombat: A házi tündér. Vasárnap délután: Süt a nap. Este: A házi tündér, (d. u. fél 4 — e. fél 8.) Vígszínház. Szombaton: A Noszty Úti esete Tóth Marival. Vasárnap délután: A Noszty fiú esete Tóth Marival; este: Nem nő­sülök. (d. u. 3 — e. fél 8.) Magyar Színház. Szombat: Játék a kastély­ban. Vasárnap d. u. Párisi kirakat; este Játék a kastélyban. (d. u. 3 — e. fél 8.) Belvárosi Színház. Szombat: Egy férj eladó. Vasárnap délután: Darázsfészek. este: Egy férj eladó (d. u. 3 — e. fél 8.) Király-színház. Szombaton: Chopin. Vasár­nap délután: A cirkuszhercegnő. Este: Cho­pin. (d. u. 3 — e. fél 8.) Fővárosi Operettszínház. Uraim, csak egy­másután. Vasárnap délután és este: Vigyázat, női szakasz! (d. u. 3 — e. fél 8.) Városi Színház. Szombat: Nebán­tsvi­rág (Új betanulással.) Vasárnap délután: A sárga, csikó; este: Varázskeringő (d. u. 3 — e. fél 8.) Royal Orfeum. Varieté Színház: A zsivány­­király. Zerkowitz—Harmath új nagy operettje Kiss Ferenc és Somogyi Nusi vendégfellépté­­vel. 4 Soros zenebohócok. — The Kidl­ay ame­rikai excentrikusok. Solty Herman, Szorkolay Olly, Dénes Oszkár. Előadás kezdete 8 órakor. Minden vásár- és ünepnap délután fél 4 óra­kor előadás mérsékelt helyárakkal. Andrássy­ úti Színház. Egész héten mindem este és vasárnap délután: A királyné pa­pucsa; Hatvany Lili: A csodálatos nagy­mama (Ilosvay, Vaszary, Lukács, Boross, Bár­sony); Szőke Szakál; Majd a Raposa; Szerbül Sára; Szerelmi levelező; A brazíliai ültetvé­nyes; Fogom a külföldet; Békeffi konferál; Kökény, Vaszary, Radó magánszámai. (d. u. fél 4 — e. fél 9.) Terézkörúti Színpad. Egész héten minden este: Nagy Endre, Salamon Béla, „Kontra gyerünk!“, Hat. eng. ellenzék“, „Hollywood ostroma“, „Sarzsi“, „Sárga, zöld, piros“. — (fél 9). (lang verseny napid > Szombat: Fráter Lóránd nótaestje (6. 35.) EL Rosee vonósnégyes II. Beethoven estje (fél 9. 7..) R. — Vasárnap: Filharmónia főpróbája (d. e. 11. 7.) R. Hermann Pál gordonka-estje (fél 9­­.) R. Móricz Zsigmond felolvasása (fél 9.­ 7.) F. Plozgolénishépszínházak műsora CORSO: (Váci­ utca 9 számi Telefon 13-99.) Ivan Mosjoukine és Natalie Kovanko fősze­replésével Verne Gyula regénye, Strogoff Mihály. (Két rész, 16 felvonás. Mindkét rész egy előadásban.) Előadások kezdete úgy hét­köznap, mint vasár- és ünnepnap 4, 6, 8 és 10 órakor. ___ József-kőrist és Üllői-út sar­áig kán. Tel 1. 89-88 és 95—81.) A csodadoktor (magyar ) Star-film-vígjáték 8 felv. Irta Mihály István, rendezte Major Dezső. Főszereplők Rátkai Márton, Vaszary Piroska és Székely Ibolya.) — A Trocadero tündé­rei­­(vígjáték 7 felvonásban, főszereplők Li­lian Harvey és Hans Junkermann.) Előadá­sok vasárnap negyed 4, negyed 6, fél 8, fél 19. Hétköznap negyed 6, negyed 8, fél 10.

Next