Nemzeti Ujság, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-04 / 27. szám
/ Pia Ravenna Budapesten Beszélgetés a finn koloratur énekesnővel, aki csalódott a Dunában (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Budapestet, úgy látszik, újra felfedezték a művészetek számára, mert örvendetes tény, hogy a legutóbbi időben nemcsak azok látogatnak el hozzánk, akiknek jövetelét hetekkel előbb harangozza be a reklámszárnyon járó világhír, hanem olyanok is, akiket az a mélységes meggyőződés vezet ide, hogy a magyar fővárosban megértik és értékelik őket. Madame Alexandrov, vagy amint magát nevezi: Pia Ravenna két nap óta van Budapesten. Finom, törékeny és szeretetreméltó ez a fiatal hetei ngsforsi operaénekesnő, Gorkij orosz diákleányainak megelevenedett alakja, akiben viszont semmi sincs a modern nő démonián megdöbbentő túlzásaiból. Tisztán, majdnem klasszikus kiejtéssel beszél németül: — Ne kérdezze, hogy hívnak — mondja mosolyogva —, mert úgysem értené meg a neveimet. Szentpéterváron tanultam énekesül, még a világháború kitörése előtt és azt hiszem, mesternőm, Alma Folström a legkiválóbb ének pedagógusok egyike. Azután külföldre kerültem. Berlin, Perin, Milánó, Monte Carlo és Egyiptomban jártam. Sokat hallottam, sokat énekeltem — hangversenyeken és operákban — és még sokkal többet volt alkalmam tanulni. Vándoréletet élünk a férjem és én. Most azért jöttünk ide, mert úgy hisszük, Budapesten megbecsülik a komoly művészetért való rajongást — azután arra is tanítottak minket, hogy a finnek a magyarok rokonai! Pia Ravenna kérdezés nélkül, közvetlenül beszél magáról. Hangzatos neve csak álarc, amelyet a zene hivatott művésznője a társadalom kedvéért öltött magára. — A művészetet önmagáért szeretem — mondja tovább. — Boldogvagyok, hogy a nagy zeneszerzők műveit anyanyelvükön adhatom elő, mert úgy érzem, hogy így jobban átélhetem azt, amit kifejezni akartak. Miután Morator énekesnő vagyok, kedvenc operáim Lakmé, a Szevillai borbély, Rigoletto és a Hugonották De végtelenül szeretem Schumann és Orseg dalait. Talán Inkább a hangulat kedvéért. Pia Ravenna karcsú alakja szinte fiúsan egyszerű. Egész megjelenésén a legfeltűnőbb a bolgár vöröskereszt hadiékítményes díszjelvénye. Kérdésemre közvetlenül meséli el, hogy a háború alatt Stockholmban énekelt a bolgár hadviseltek számára rendezett díszelőadáson. Ennek emlékére adományozta neki Ferdinand cár az érdemrendet. Azután újra Budapestről beszélgetünk. — Még semmit sem láttam itt és semmiről sem tudok — beszéli —. Budapesten az első benyomás alapjában véve csalódás volt számomra! Csalódtam a Dunában, amelyről annyit hallottam és amelyről azt hittem, hogy a világ legszebb folyója! — Szombaton este lesz a hangversenyem a Zeneakadémiában — mondja búcsúzóul —, de lehet, hogy az Operában is fellépek a hangverseny után. Pia Ravenna szombati bemutatkozását nagy érdeklődéssel várják mindazok, akik új tehetségeket akarnak felfedezni az énekesnők végtelen sorában. Hisszük, hogy a művésznő, aki alig hogy megérkezett, máris kiábrándult a magyar föld legendás hitű folyókából, nem fog csalódni a budapesti közönségben — és viszont Dieti Fedor — A Tücsök a Nemzeti Színházban. Délelőtt házi próbája, este pedig bemutatója lesz pénteken a Nemzeti Színházban Meilhac és Halévy híres bohózatának, a Tücsöknek, Bajor Gizivel a főszerepben és Vízvári Mariska, Lánczy Margit, Nagy Teréz, Uray, Tapolczai, Sugár Károly, Pethes Sándor, Hajdú József, Gabányi László és Somogyi Kálmán alakításaival a többi nagy szerepben. — Hangversenyek. A drezdai vonósnégyes már tavalyi hangversenyén méltó feltűnést keltett. Szombati előadásukon erős fejlődést állapítottunk meg. Minden erőltetett tinouskodástól mentes, tökéletes összjátékkal adták elő Beethoven, A-moll és Dittersdorf: Es-dur vonósnégyeseit és Dvorak zongoraötösét, amelyben a közreműködő Marcal Klári megértő alkalmazkodással és nagy technikai készséggel látta el feladatát. Megérdemelt, őszinte sikerük volt. — Balya Ibolyka, a tehetséges fiatal néfaszerzőnő tegnapi hangversenyén ismét nagy sikert aratott irredentatárgyú, szép melódiáin magyar nótáival. Előkelő hallgatósága úgy őt, mint a közreműködő művészeket: Kőszegi Terézt, Koós Margitot, Édes Imrét és Szedő Miklóst melegen tapsolta. — A Schmidt—Radossy—Boffmann-trió szépen kidolgozott összjátékkal adta elő Mozart: B-dúr, Brahms: H-dur, Mendelssohn: D-moll-trióit és Beethovennek egy poethumus triótöredékét. A tehetséges művészek előadását a szépszámú hallgatóság sokat tapsolta. (I.) — A Szent István Akadémia II. osztályának felolvasó ülése. A Szent István Akadémia II. osztálya február 4-én, pénteken délután 5 órakor felolvasó ülést tart a Szent István Társulat kistermében. Az ülés kereteiben Karácsonyi Jenő, a kiváló történész „Ki építette az első premontrei monostort Magyarországon!“ című tanulmányát fogja felolvasni, míg Bártfai Szabó László „Széchenyi és Wesselényi barátságának első évei“ címmel értekezik. — P. Böhle Kornél beszél a Soroksári úti egyházközség hangversenyén. A II. ker. Soroksár-úti római katolikus egyházközség templomai apja javára február 5-én, szombaton estefél 11 órai kezdettel a Gubacsi-úti nagy tőzsdeteremben (Sertésvágóhíd) az idén is megrendezi tánccal egybekötött jótékonycélú hangversenyét. Az ünnepi beszédet P. Böhle Kornél domonkosrendi hitszónok tartja, a hangversenyen pedig Berták Ferike és Somló Emma művésznők, Ferenczy Károly színművész. Kovácsa Géza dr. vezetésével a pesti Steift Imre-kollégium férfikara, valamint Obornyiik László, Beál György és Szarvas Sándor működnek közre. Az egyes számokat Mikus-Csák István zeneszerző és Mayer János kísérik zongorán. — A magyar irodalom útjai. Schöpfen Aladár e címen tartotta meg ma este az előadásait abban az előadássorozatban, amelyet a Literatúra szerkesztősége rendez a Lantoskönyvkereskedésben. A kiváló író arról beszélt, hogy miként fejlődött a magyar irodalom a tizenkilencedik század elejétől fogva a literátus emberek egy szűk körének teljesen külföldi hatások alatt álló irodalmából előbb az egész magyar nemesség, majd az egész nemzet irodalmává, hogy alakultak, ennek megfelelőleg az irodalmi ideálok s az irodalom rendeltetéséről való fogalmat egész a mai napokig, amikor a régi, egy társadalmi osztályra szorítkozó irodalmi alkotás és élvezés s az ebből folyó egyszólamu irodalomba benyomultak az összes rétegek. Az irodalom a magyar élet összes jelenségeit igyekszik tükrözni s ennek megfelelően olyan polifóniát nyújt, amiben feloldódnak a különböző irányok és eszmék közötti kontroverziók. Az előadást nagyszámú érdeklődő közönség hallgatta végig. — A Budai Zeneakadémia január 29-én tartotta IV. hangversenyét. Különösen kitűntek Láng Anna, Honffy Ilona, Begizsán Mária. Egy magyar műlakatos nagy díjat nyert a párisi iparművészeti kiállításon. A Párisban rendezett nemzetközi iparművészeti kiállításon most osztják ki a kiállítók között a francia állam díjait és kitüntetéseit. A kitüntetett iparművészek között szerepel Szedlák Gáspár magyar iparművész-műlakatos, aki a francia kiállítás elnökének épületébe tervezett mülakatos-díszítőműveivel nagydíjat (grand prix) nyert. Szedlák Gáspár az első magyar művész, akit a háború óta ilyen nagy francia kitüntetés ért. — A Royal Orfeum februári műsora. A Royal Orfeum kedden este mutatta be februári új műsorát, amelynél érdekesebb, gazdagabb, változatosabb műsora már régen nem volt ennek a világvárosi színvonalon tartott varietének. A műsor néhány száma a legelsőrendű nemzetközi artistamutatványok közül való. Ilyen volt mindenekelőtt Max Lightmann, a szájharmonika-virtuóz, aki miniatűr szájharmonikákon egész operaáriákat játszik el és ezen a kezdetleges hangszeren nemcsak a legnehezebb darabokat adta elő a legbámulatosabb bravúrral, nemcsak a legkomplikáltabb áriákat tudta gyönyörűen megcsendíteni, hanem olykor zenekari hatásokat is ki tudott hozni rajta. Liszt magyar rapszódiájának előadásával frenetikus hatást ért el. Tamarina és Frodor bámulatos akrobatikus táncai és Baksz színes fantáziáira emlékeztető artisztikus kosztümjei a legjobb párisi music-hallofe hangulatát idézték fel Az Urbani-csoport ekvilibrista mutatványaival főleg a két kis gyermekartista ellenállhatatlan humorával egyik legsikerltebb száma volt a műsornak. A Hensen-csoport repülőmutatványai és az előadás másik kiemelkedő száma, az idomitás csodáit reprezentáló fókák és két kitűnő görkorcsolyázó tették teljessé a műsor artista részét. Nagyon tetszettek Szokolay Oly éneke és tánca, Dénes Oszkár aktuális strófái. Sikerük volt Solti Hennin nem mindig ízléses sanzonjainak. Ezenkívül egy rendkívül mulatságos énekes bohózatot adtak elő, melynek kacagtató szerepeit Felhő Rózsi, Jankovics Magda, Dénes Oszkár, Dezsőfy László és Rott Ferenc játszották a leggroteszkebb humorral. Van azonban az előadásnak egy sötét pontja, Solti Hermin sikamlós, kétértelmű kupléi után az öreg királyról énekel egy különben is ízetlen szövegű dalt, amely különösen így ezután a befejezés után kegyeletsértő ízléstelenség, amire — véljük — rövidesen a Royal Orfeum igazgatósága is rájön. — Ferences-est. A „Ferences Közlöny“ szerkesztősége február 6-án, vasárnap délután 4 órakor a Budai Vígadó dísztermében (II.. Szilágyi Dezső tér) Assisi Szent Ferenc halálának VII. centenáriuma emlékére József Fererc dr. főherceg és Anna főhercegasszony védnöksége alatt Ferences-estét rendez. Műsoron szerepelnek: 1. Malischka Anna karnagy vezetésével a „Liliomkoszorú“ énekkar. 2. Kelvinés Takács Alice hegedűművésznő. 3. M. Vízvári Elza operaénekesnő. 4. D. Ringer Lili zongoraművésznő, Zsolt Nándor hegedűművész, Zsámboky Miklós gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanárai. 5. Oláh Melinda szavalóművésznő, ifj. Oláh Gusztáv, a. m. kir. Operaház tagja. 6. Haller István ny. miniszter ünnepi beszéde: Szent Ferenc, a szociális szent. A belépőjegyek árai: 3 pengő, 2 pengő, 1 pengő 50 fillér és 1 pengő. Felülfizetéseket köszönettel nyugtáznak. Jegyek naponta délelőtt 8—12 óra és délután 4—7 óra között a „Ferences Közlöny“ szerkesztőségében (II., Margit-körút 23. szám), Rózsavölgyi és Társa, zeneműk értékelésében (IV., Szervita-tér 5. szám) és a hangverseny napján a pénztárnál válthatók. Az utolsó Ferences Est, melyen a művészi számokon kívül Gerevich Tibor dr. egyetemi tanár mond beszédet vetített képekkel kisérve, február 20-án lesz. . Péntek, 1927 február 4. NEMZETI ÚJSÁG '.ysaw gBflt^faSS^HBHaFgSäaBig :f^B?7gr"i5gE2gr3E?,5^SqqWl>:-aMEgg£' színház, művészet Zichy Mihály születésének századik évfordulója a Színyey-Merse-társaság ünnepi ülésén A flamand művészet remekei Budapesten A Szinyey-Merse társaság minden év február 2-án ünnepi ülést szentel Szinyey- Merse Pál emlékezetének. Az idén is kegyeletesen ünnepelték meg a nagy mester halálának hetedik évfordulóját. Ezúttal azonban másik ünnepi tárgya is volt az ülésnek és pedig Zichyr Mihály születésének századik évfordulója. A kettős évfordulót az Akadémia felolvasó termében tartott díszközgyűlésen ülte meg a társaság, amely zsúfolásig megtelt közönséggel. Csaknem kivétel nélkül megjelentek a társaság művésztagjai hozzátartozóikkal, a kultuszminisztérium részéről Rónay Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a főváros képviseletében Liber Endre tanácsnok, a Nemzeti Szalon részéről pedig Déry Béla jelent meg. A díszközgyűlést Lyka Károly nyitotta meg, aki elnöki megnyitójában Szinyey-Merse Pál és Zichy Mihály nagy művészi jelentőségét méltatta, majd arra mutatott rá, hogy a mostani fiatal magyar tehetségeknek már nem kell külföldön keresni az érvényesülés útját, mint Zichy Mihálynak. Nagy örömmel emlékezett meg a kultuszkormány egymillió ■pengős művészi ösztöndíjáról, amely nagyon sok fiatal magyar tehetségnek fogja útját egyengetni. Ezután Jeszenszky Sándor főtitkári jelentésében elparentálta a társaság két nagy halottját. Stróbl Alajos szobrászművészt és Hippolite Flienst, a brüsszeli szépművészeti múzeum igazgatóját. Közölte ezután, hogy a társaság külföldi tagja lett C. Huysmarms belga szépművészeti miniszter, aki nagy lelkesedéssel karolta fel a Szinyey-társaság belgiumi kiállítását. A társaság új pártoló tagjává választotta Salgó Ernő dr.-t, a kiváló műkritikust. Nagy örömmel emlékezett meg arról is, hogy az Uffici-képtár az idén meghívta a társaság két kiváló tagját, Rippl-Rónai Józsefet és Perlmutter Izsákot, akik már le is küldték önarcképüket a híres firenzei múzeumnak. Nagy kitüntetés, érte a külföldön Rudnay Gyulát, Fényes Adolfot, és Zádor Istvánt, akiknek egy-egy képét a brüszszeli modern múzeum számára vásárolták meg. Több kiállító művész a belgakirálytól kitüntetést is kapott. A kiállítás viszonzásaképen májusban a belgák fogják bemutatni a Műcsarnokban a flamand művészek utolsó hatszáz évének legkiválóbb alkotásait. Majd Ybl Ervin dr. tott jelentést az idei díjak odaítéléséről. A Szinyey-jutalmat Beck ö. Fülöp szobrászművész kapta. A Szinyey tájképfestészeti díjat Egry József s a grafikai díjat Komjáthy- Wanyerka Gyula. Ybl Ervin pompás esztétikai tanulmánynak beillő jelentésében behatóan foglalkozott a három művész egyéniségével és művészi értékével. Deck Ö. Fülöpnél a klasszicizmus nyugalmas harmóniáját, a monumentális erő érvényesülését s a kiforrott művészi tökéletességet hangsúlyozta. Egry József a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő Balatoni halászok című képével érdemelte ki a jutalmat. Ybl szerint Egry a XX. század fiának a sötétségből a fény felé kibontakozó lelki vallomásait veti vászonra. Komjáthy-Wanyerka Gyulát pedig komponáló ereje és technikájának bravúros biztossága tette méltóvá a jutalmazásra. Befejezésül Farkas Zoltán tartott nagyhatású előadást Zichy Mihály művészetéről, akiben a grafika a monumentalitásig emelkedett. Külön méltatta Az ember tragédiájának illusztrációit, amelyekkel a kiváló művész Madách nagy művéhez mindenben méltót alkotott. Ma este volt a Hungária-szállóban a Színyei-társaság szokásos évi lakomája. Ezúttal Tazár Béla, Szinyei Merse Pál első életrajzirója mondotta a Szinyeiserleg-beszédet, melyet többszáz főre menő közönség hallgatott végig, amelynek soraiban nagy számmal voltak közéletünk és a művészvilág előkelőségei. Jelen voltak: Klabelsberg Kunó gróf kuluszminisztor, Petri Pál, államtitkár, Ugrón Gábor, Lukács György, Csók Iste Iván, Baumgarten Nándor, P. Márkus Emilia, Bacsinszky Vladimir és felesége, Dudits Andor, Ernst Lajos, Glatz Oszkár és felesége, Horthy Béla, Herzog Mór báró, Iványi-Grünwald Béla és felesége, Jeszenszky Sándor és felesége, Kandó László és felesége, Kisfaludy-Strobl Zsigmond, Káldy Jenő, Hatvany Ferenc báró és felesége, Hoffmann Edith, Lyka Károly, Lobmayer Géza, Ledovszky Géza és felesége, Majovszky Pál, Mattyasovszky-Zsolnay László és felesége, Nagy Árpád államtitkár, Petrovics Elek, Párdány Oszkár, Preszly Elemér főispán, Pogány Móric és felesége, Rippl-Rónai József és felesége, Radnai Miklós és felesége, vitéz Rónay István, Ráskai Dezső, Sebestyén Károly és felesége, Szmrecsányi Ödön és felesége, Szép Ernő, Szinyei- Merse Félix és felesége, Szinyei-Merse Jenő és felesége, Szablya-Frischauf Ferenc, Szelnár Aladár, Tóth László, Werner Ferenc, Ybl Ervin, Zádor István. [ A GYOMOS túlérzékenyséfjénél I* HS I I S O L 1 csoköládé pasztillát szerljünk. Kapható minden ergénytárban. Gyártja: Pharmacia §| a színházak közleményei Az „Aranyhattyú“ 25-ödször A Király-színház általánosan dicsért és kedvelt operettjének kedden lesz a 25-ik előadása. Ezt a rendkívüli sikert a színház ezen a jubileumon meg fogja ünnepelni, az előadást a szerző személyesen vezényli. A főszerepeket Lábass Juci, Somogyi Nusi, Vaály Ilona, Király, Rátkai, Sziklai, Latabár és Szirmai játsszák. ’— Gyermekelőadás vasárnap d. u. fél 4 órakor a Révay utcai gyermekszínházban. Színre kerül a legszebb Andersen mese, ,Az elvarázsolt királyleány". Rengeteg móka, gyönyörű dalok és táncok mulatságos mese, mesésen olcsó helyárakkal. Jegyek egész héten át válthatók a pénztárnál Révay utca 18. szám. Vigyázat! Fővárosi Operettszínház VIGYÁZAT! Hó Vigyázat! A legmulatságosabb bohózat .11 A színházon heti műsora Magyar Királyi Operaház. Pénteken: A waikik (C. bérlet 18. szám.) Szombat: Hány János (Bérletszünet). Vasárnap: Figaro házassága. (D. bérlet 18. sz.) (7.) Nemzeti Színház. Pénteken: Tücsök (Először). Szombat: Tücsök. Vasárnap délután: Egy magyar nabob; este: Tücsök, (d. u. 3 — este 7). Kamaraszínház, péntek: Az árnyék. Szombat: Regényesek és Boubouroehe (új betanulással először.) Vasárnap este: Regényesek és Boubouroehe; d. u.: A házi tündér, (d. u. fél 4 - e. fél 8.) Városi Színház. Pénteken: A cigány.. Szombat és vasárnap este: Kiss és Kis. Vasárnap délután: Carmen (d. u. 3 — e. fél 8.) Vígszínház. Péntek, szombat, vasárnap: Nem nősülök. Vasárnap délután: A Noszty fiú esete Tóth Marival. (d. u. 3 — e. fél 8.) Magyar Színház. Szombaton: (ötvenedszer.) Játék a kastélyban. Pénteken és vasárnap este: Az új urak. Vasárnap délután: Az új földesur (d. u. 30. fél 8.)