Nemzeti Ujság, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-04 / 27. szám

/ Pia Ravenna Budapesten Beszélgetés a finn koloratur énekesnő­vel, aki csalódott a Dunában (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Buda­pestet, úgy látszik, újra felfedezték a mű­vészetek számára, mert örvendetes tény, hogy a legutóbbi időben nemcsak azok látogatnak el hozzánk, akiknek jövetelét hetekkel előbb harangozza be a reklám­­szárnyon járó világhír, hanem olyanok is, akiket az a mélységes meggyőződés vezet ide, hogy a magyar fővárosban megértik­­ és értékelik őket. Madame Alexandrov, vagy amint magát nevezi: Pia Ravenna két nap óta van Buda­pesten. Finom, törékeny és szeretetreméltó ez a fiatal hetei ngsforsi operaénekesnő, Gorkij orosz­­ diákleányainak megelevenedett alakja, akiben viszont semmi sincs a modern nő démon­ián megdöbbentő túlzá­saiból. Tisztán, majdnem klasszikus kiejtéssel beszél németül: — Ne kérdezze, hogy hívnak — mondja mosolyogva —, mert úgysem értené meg a neveimet. Szentpéterváron tanultam énekesül, még a világháború kitörése előtt és azt hiszem, mesternőm, Alma Folström a legkiválóbb ének pedagógusok egyike. Azután külföldre­­ kerültem. Berlin, Perin, Milánó, Monte Carlo és Egyiptomban jártam. Sokat hallottam, sokat énekeltem — hangversenyeken és operákban — és még sokkal többet volt alkalmam tanulni. Vándorél­etet élünk a férjem és én. Most azért jöttünk ide, mert úgy hisszük, Budapesten megbecsülik a komoly művészetért való rajon­gást —­­ azután arra is tanítottak minket, hogy a finnek a magyarok rokonai! Pia Ravenna kérdezés nélkül, közvetlenül beszél magáról. Hangzatos neve csak álarc, amelyet a zene hivatott művésznője a társa­dalom kedvéért öltött magára. — A művészetet önmagáért szeretem — mondja tovább. — Boldog­­vagyok, hogy a nagy zeneszerzők műveit any­any­elvükön ad­hatom elő, mert úgy érzem, hogy így jobban átélhetem azt, amit kifejezni akartak. Miután Morator énekesnő vagyok, kedvenc operáim Lakmé, a Szevillai borbély, Rigoletto és a Hugonották De végtelenül szeretem Schu­mann és Orseg dalait. Talán Inkább a hangu­lat kedvéért. Pia Ravenna karcsú alakja szinte fiúsan egyszerű. Egész megjelenésén a legfeltűnőbb a bolgár vöröskereszt hadiékítményes díszjel­vénye. Kérdésemre közvetlenül meséli el, hogy a háború alatt Stockholmban énekelt a bolgár hadviseltek számára rendezett díszelőadáson. Ennek emlékére adományozta neki Ferdinand cár az érdemrendet. Azután újra Budapestről beszélgetünk. — Még semmit sem láttam itt és semmiről sem tudok — beszéli —. Budapesten az első benyomás alapjában véve csalódás volt szá­momra! Csalódtam a Dunában, amelyről annyit hallottam és amelyről azt hittem, hogy a világ legszebb folyója! — Szombaton este lesz a hangverse­nyem a Zeneakadémiában — mondja búcsúzóul —, de lehet, hogy az Operában is fellépek a hangverseny után. Pia Ravenna szombati bemutatkozását nagy érdeklődéssel várják mindazok, akik új tehetségeket akarnak felfedezni az énekesnők végtelen sorában. Hisszük, hogy a művésznő, aki alig hogy megérkezett, máris kiábrándult a magyar föld legendás hitű folyókából, nem fog csalódni a budapesti közönség­ben — és viszont­ Die­ti Fedor — A Tücsök a Nemzeti Színházban. Délelőtt házi próbája, este pedig bemuta­tója lesz pénteken a Nemzeti Színházban Meilhac és Halévy híres bohózatának, a Tücsöknek, Bajor Gizivel a főszerepben és Vízvári Mariska, Lánczy Margit, Nagy Teréz, Uray, Tapolczai, Sugár Károly, Pethes Sándor, Hajdú József, Gabányi László és Somogyi Kálmán alakításaival a többi nagy szerepben. — Hangversenyek. A drezdai vonósnégyes már tavalyi hangversenyén méltó feltűnést keltett. Szombati előadásukon erős fejlődést állapítottunk meg. Minden erőltetett tinousko­­dástól mentes, tökéletes összjátékkal adták elő Beethoven, A-moll és Dittersdorf: Es-dur vo­nósnégyeseit és Dvorak zongoraötösét, amely­ben a közreműködő Marcal Klári megértő al­kalmazkodással és nagy technikai készséggel látta el feladatát. Megérdemelt, őszinte sike­rük volt. — Balya Ibolyka, a tehetséges fiatal néfaszerzőnő tegnapi hangversenyén ismét nagy sikert aratott irredentatárgyú, szép meló­diáin magyar nótáival. Előkelő hallgatósága úgy őt, mint a közreműködő művészeket: Kő­szegi Terézt, Koós Margitot, Édes Imrét és Szedő Miklóst melegen tapsolta. — A Schmidt—Radossy—Boffmann-trió szépen ki­dolgozott összjátékkal adta elő Mozart: B-dúr, Brahms: H-dur, Mendelssohn: D-m­oll-trióit és Beethovennek egy poethumus triótöredékét. A tehetséges művészek előadását a szépszámú hallgatóság sokat tapsolta. (I.) — A Szent István Akadémia II. osztályának felolvasó ülése. A Szent István Akadémia II. osztálya február 4-én, pénteken délután 5 órakor felolvasó ülést tart a Szent István Társulat kistermében. Az ülés kereteiben Ka­rácsonyi Jenő, a kiváló történész „Ki építette az első premontrei monostort Magyarorszá­gon!“ című tanulmányát fogja felolvasni, míg Bárt­fai Szabó László „Széchenyi és Wes­selényi barátságának első évei“ címmel ér­tekezik. — P. Böhle Kornél beszél a Soroksári­ úti egyházközség hangversenyén. A II. ker. So­roksár-úti római katolikus egyházközség tem­plomai apja javára február 5-én, szombaton este­­fél 11 órai kezdettel a Gubacsi-úti nagy tőzsdeteremben (Sertésvágóhíd) az idén is megrendezi tánccal egybekötött jótékonycélú hangversenyét. Az ünnepi beszédet P. Böhle Kornél domonkosrendi hitszónok tartja, a hangversenyen pedig Berták Ferike és Somló Emma művésznők, Ferenczy Károly színmű­vész. Kovácsa Géza dr. vezetésével a pesti Steift Im­re-kollégium férfikara, valamint Obornyiik László, Beál György és Szarvas Sándor mű­ködnek közre. Az egyes számokat Mikus-Csák István zeneszerző és Mayer János kísérik zongorán. — A magyar irodalom útjai. Schöpfen Ala­dár e címen tartotta meg ma este az előadá­sait abban az előadássorozatban, amelyet a Litera­túra szerkesztősége rendez a Lantos­­könyvkereskedésben. A kiváló író arról be­szélt, hogy miként fejlődött a magyar iroda­lom a tizenkilencedik század elejétől fogva a literátus emberek egy szűk körének teljesen külföldi hatások alatt álló irodalmából előbb az egész magyar nemesség, majd az egész nemzet irodalmává, hogy alakultak, ennek meg­felelőleg az irodalmi ideálok s az iroda­lom rendeltetéséről való fogalmat egész a mai napokig, amikor a régi, egy társadalmi osztályra szorítkozó irodalmi alkotás és él­vezés s az ebből folyó egyszólamu iroda­lomba benyomultak az összes rétegek. Az iro­dalom a magyar élet összes jelenségeit igyek­szik tükrözni s ennek megfelelően olyan poli­fóniát nyújt, ami­ben feloldódnak­ a külön­­böző irányok és eszmék közötti kontroverziók. Az előadást nagyszámú érdeklődő közönség hallgatta végig. — A Budai Zeneakadémia január 29-én tar­totta IV. hangversenyét. Különösen kitűntek Láng Anna, Honffy Ilona, Begizsán Mária.­­ Egy magyar műlakatos nagy díjat nyert a párisi iparművészeti kiállításon. A Párisban rendezett nemzetközi iparművészeti kiállításon most osztják ki a kiállítók között a francia állam díjait és kitüntetéseit. A kitüntetett iparművészek között szerepel Szedlák Gáspár magyar iparmű­vész-műlakatos, aki a francia kiállítás elnökének épületébe tervezett m­üla­­katos-díszítőműveivel nagydíjat (grand prix) nyert. Szedlák Gáspár az első magyar mű­vész, akit a háború óta ilyen nagy francia kitüntetés ért. — A Royal Orfeum februári műsora. A Ro­yal Orfeum kedden este mutatta be februári új műsorát, amelynél érdekesebb, gazdagabb, változatosabb műsora már régen nem volt ennek a világvárosi színvonalon tartott varie­tének. A műsor néhány száma a legelsőrendű nemzetközi artistamutatványok közül való. Ilyen volt mindenekelőtt Max Lightmann, a szájharmonika-virtuóz, aki miniatűr szájhar­monikákon egész operaáriákat játszik el és ezen a kezdetleges hangszeren nemcsak a leg­nehezebb darabokat adta elő a legbám­ulatosabb bravúrral, nemcsak a legkomplikáltabb áriá­kat tudta gyönyörűen megcsendíteni, hanem olykor zenekari hatásokat is ki tudott hozni rajta. Liszt magyar rapszódiájának előadásá­val frenetikus hatást ért el. Tamarina­ és Frodor bámulatos akrobatikus táncai és Baksz színes fantáziáira emlékeztető ar­tiszti­­kus kosztümjei a legjobb párisi music-hallofe hangulatát idézték fel Az Urbani-csoport ekvi­librista mutatványaival főleg a két kis gyermekartista ellen­állhatatlan humorával egyik legsikerltebb száma volt a műsornak. A Hensen-csoport repülőmutatványai és az elő­adás másik kiemelkedő száma, az idomitás csodáit reprezentáló fókák és két kitűnő gör­korcsolyázó tették teljessé a műsor artista ré­szét. Nagyon tetszettek Szokolay Oly éneke és tánca, Dénes Oszkár aktuális strófái. Sike­rük volt Solti Hennin nem mindig ízléses sanzonjainak. Ezenkívül egy rendkívül mulat­ságos énekes bohózatot adtak elő, melynek ka­cagtató szerepeit Felhő Rózsi, Jankovics Magda, Dénes Oszkár, Dezsőfy László és Rott Ferenc játszották a leggroteszkebb humorral. Van azonban az előadásnak egy sötét pontja, Solti Hermin sikamlós, kétértelmű kupléi után az öreg királyról énekel egy különben is ízet­len szövegű dalt, amely különösen így ezután a befejezés után kegyeletsértő ízléstelenség, amire — véljük — rövidesen a Royal Orfeum igazgatósága is rájön. — Ferences-est. A „Ferences Közlöny“ szer­kesztősége február 6-án, vasárnap délután 4 órakor a Budai Vígadó dísztermében (II.. Szilágyi Dezső­ tér) Assisi Szent Ferenc halá­lának VII. centenáriuma emlékére József Fe­rerc dr. főherceg és Anna főhercegasszony védnöksége alatt Ferences-estét rendez. Műso­ron szerepelnek: 1. Malischka Anna karnagy vezetésével a „Liliomkoszorú“ énekkar. 2. Kel­vinés Takács Alice hegedűművésznő. 3. M. Vízvári Elza operaénekesnő. 4. D. Ringer Lili zongoraművésznő, Zsolt Nándor hegedűművész, Zsámboky Miklós gordonkaművész, a Zene­művészeti Főiskola tanárai. 5. Oláh Melinda szavalóművésznő, ifj. Oláh Gusztáv, a. m. kir. Operaház tagja. 6. Haller István ny. miniszter ünnepi beszéde: Szent Ferenc, a szociális szent. A belépőjegyek árai: 3 pengő, 2 pengő, 1 pengő 50 fillér és 1 pengő. Felülfizetéseket köszönettel nyugtáznak. Jegyek naponta délelőtt 8—12 óra és délután 4—7 óra között a „Ferences Köz­löny“ szerkesztőségében (II., Margit-körút 23. szám), Rózsavölgyi és Társa, zeneműk értékelé­­­sében (IV., Szervita-tér 5. szám) és a hangver­seny napján a pénztárnál válthatók. Az utolsó Ferences­ Est, melyen a művészi számokon kí­vül Gerevich Tibor dr. egyetemi tanár mond beszédet vetített képekkel kisérve, február 20-án lesz. . Péntek, 1927 február 4. NEMZETI ÚJSÁG '.ysaw gBflt^faSS^HBHaFgSäaBig :f^B?7gr"i5gE2gr3E?,5^SqqWl>:-aMEgg£' színház, művészet Zichy Mihály születésének századik évfordulója a Színyey-Merse-társaság ünnepi ülésén A flamand­ művészet remekei Budapesten A Szinyey-Merse társaság minden év február 2-án ünnepi ülést szentel Szinyey- Merse Pál emlékezetének. Az idén is ke­gyele­tesen ünnepelték meg a nagy mester halálának hetedik évfordulóját. Ezúttal azonban másik ünnepi tárgya is volt az ülésnek és pedig Zichyr Mihály születésé­nek századik évfordulója. A kettős év­fordulót az Akadémia felolvasó termében tartott díszközgyűlésen ülte meg a társa­ság, amely zsúfolásig megtelt közönség­gel. Csaknem kivétel nélkül megjelentek a társaság művésztagjai hozzátartozóik­kal, a kultuszminisztérium részéről Rónay Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a főváros képviseletében Liber Endre tanácsnok, a Nemzeti Szalon részéről pedig Déry Béla jelent meg. A díszközgyűlést Lyka Károly nyi­totta meg, a­ki elnöki megnyitójában Szinyey-Merse Pál és Zichy Mihály nagy művészi jelentőségét méltatta, majd arra mutatott rá, hogy a mostani fiatal ma­gyar tehetségeknek már nem kell külföl­dön keresni az érvényesülés útját, mint Zichy Mihálynak. Nagy örömmel emléke­zett meg a kultuszkormány egymillió ■pengős művészi ösztöndíjáról, amely na­gyon sok fiatal magyar tehetségnek fogja útját egyengetni. Ezután Jeszenszky Sándor főtitkári jelentésében elparentálta a társaság két nagy halottját. Stróbl Alajos szobrász­művészt és Hippolite Flienst, a brüsszeli szépművészeti múzeum igazgatóját. Kö­zölte ezután, hogy a társaság külföldi tagja lett C. Huysmarms belga szép­művészeti miniszter, aki nagy lelkesedés­sel karolta fel a Szinyey-társaság bel­giumi kiállítását. A társaság új pártoló tagjává választotta Salgó Ernő dr.-t, a kiváló műkritikust. Nagy örömmel emlé­kezett meg arról is, hogy az Uffici-képtár az idén meghívta a társaság két kiváló tagját, Rippl-Rónai Józsefet és Perl­mutter Izsákot, akik már le is küldték önarcképüket a híres firenzei múzeum­nak. Nagy kitüntetés, érte a­ külföldön Rudnay Gyulát, Fényes Adolfot, és Zádor Istvánt, akiknek egy-egy képét a brüsz­­­szeli modern múzeum számára vásárolták meg. Több kiállító művész a belga­­király­tól kitüntetést is kapott. A kiállítás vi­­szonzásaképen májusban a belgák fogják bemutatni a Műcsarnokban a flamand művészek utolsó hatszáz évének legkivá­lóbb alkotásait. Majd Ybl Ervin dr. tott jelentést az idei díjak odaítéléséről. A Szinyey-jutal­mat Beck ö. Fülöp szobrászművész kapta. A Szinyey tájk­épfestészeti díjat Egry József s a grafikai díjat Komjáthy- Wanyerka Gyula. Ybl Ervin pompás esz­tétikai tanulmánynak beillő jelentésében behatóan foglalkozott a három művész egyéniségével­ és művészi értékével. Deck Ö. Fülöpnél a klasszicizmus nyugalmas harmóniáját, a monumentális erő érvé­nyesülését s a kiforrott művészi tökéle­tességet hangsúlyozta. Egry József a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő Balatoni halászok című képével érdemelte ki a jutalmat. Ybl szerint Egry a XX. század fiának a sötétségből a fény felé kibontakozó lelki vallomásait veti vá­szonra. Komjáthy-Wanyerka Gyulát pe­dig komponáló ereje és technikájának bravúros biztossága tette méltóvá a jutal­mazásra. Befejezésül Farkas Zoltán tartott nagy­hatású előadást Zichy Mihály művésze­téről, akiben a grafika a monumentali­tásig emelkedett. Külön méltatta Az em­ber tragédiájának illusztrációit, amelyek­kel a kiváló művész Madách nagy művé­hez mindenben méltót alkotott. Ma este volt a Hungária-szállóban a Színyei-társaság szokásos évi lakomája. Ezúttal Tazár Béla, Szinyei Mers­e Pál első életrajz­irója mondotta a Szinyei­­serleg-beszédet, melyet többszáz főre menő közönség hallgatott végig, amely­nek soraiban nagy számmal voltak köz­életünk és a művészvilág előkelőségei. Jelen voltak: K­label­sberg Kunó gróf kuluszminisztor, Petri Pál, államtitkár,­­ Ugrón Gábor, Lukács György, Csók Iste I­­ván, Baumgarten Nándor, P. Márkus Emilia, Bacsinszky Vladimir és felesége, Dudits Andor, Ernst Lajos, Glatz Osz­kár és felesége, Horthy Béla, Herzog Mór báró, Iványi-Grünwald Béla és felesége, Jeszenszky Sándor és felesége, Kandó László és felesége, Kisfaludy-Strobl Zsigmond, Káldy Jenő, Hatvany Ferenc báró és felesége, Hoffmann Edith, Lyka Károly, Lobmayer Géza, Ledovszky Géza és felesége, Majovszky Pál, Mattya­­sovszky-Zsolnay László és felesége, Nagy Árpád államtitkár, Petrovics Elek, Pár­­dány Oszkár, Preszly Elemér főispán, Pogány Móric és felesége, Rippl-Rónai József és felesége, Radnai Miklós és fe­lesége, vitéz Rónay István, Ráskai Dezső, Sebestyén Károly és felesége, Szmrecsá­­nyi Ödön és felesége, Szép Ernő, Szinyei- Merse Félix és felesége, Szinyei-Merse Jenő és felesége, Szablya-Frischauf Fe­renc, Szelnár Aladár, Tóth László, Wer­ner Ferenc, Ybl Ervin, Zádor István. [ A GYOMOS túlérzékenyséfjénél I* HS I I S O L 1 csoköládé pasztillát szerljünk. Kapható minden ergénytárban. Gyártja: Pharmacia §| a színházak közleményei Az „Aranyhattyú“ 25-ödször A Király-színház általánosan dicsért és ked­velt operettjének kedden lesz a 25-ik előadása. Ezt a rendkívüli sikert a színház ezen a ju­bileumon meg fogja ünnepelni, az előadást a szerző személyesen vezényli. A főszerepeket Lábass Juci, Somogyi Nusi, Vaály Ilona, Ki­rály, Rátkai, Sziklai, Latabár és Szirmai játsszák. ’­­— Gyermekelőadás vasárnap d. u. fél 4 óra­kor a Révay­ utcai gyermekszínházban. Színre kerül a legszebb Andersen mese, ,Az elvará­zsolt királyleány". Rengeteg móka, gyönyörű dalok és táncok mulatságos mese, mesésen ol­csó helyárakkal. Jegyek egész héten át vált­hatók a pénztárnál Révay­ utca 18. szám. Vigyázat! Fővárosi Operettszínház VIGYÁZAT! Hó­ Vigyázat! A legmulatságosabb bohózat .11 A színházon heti műsora Magyar Királyi Operaház. Pénteken: A waikik­ (C. bérlet 18. szám.) Szombat: Hány János (Bérletszünet). Vasárnap: Figaro há­zassága. (D. bérlet 18. sz.) (7.) Nemzeti Színház. Pénteken: Tücsök (Elő­ször). Szombat: Tücsök. Vasárnap délután: Egy magyar nabob; este: Tücsök, (d. u. 3 — este 7). Kamaraszínház, péntek: Az árnyék. Szom­bat: Regényesek és Boubouroehe (új betanu­lással először.) Vasárnap este: Regényesek és Boubouroehe; d. u.: A házi tündér, (d. u. fél 4 - e. fél 8.) Városi Színház. Pénteken: A cigány.. Szom­bat és vasárnap este: Kiss és Kis. Vasárnap délután: Carmen (d. u. 3 — e. fél 8.) Vígszínház. Péntek, szombat, vasárnap: Nem nősülök. Vasárnap délután: A Noszty fiú esete Tóth Marival. (d. u. 3 — e. fél 8.) Magyar Színház. Szombaton: (ötvenedszer.) Játék a kastélyban. Pénteken és vasárnap este: Az új urak. Vasárnap délután: Az új földesur (d. u. 3­­­0. fél 8.)

Next