Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-14 / 85. szám

Csík­ Brtfik­, 1927 április 14. NEMZETI ÚJSÁG Beimen gróf és Mussolini találkozása! A történelmi jelentőségű római látogatás filmen 1 radius Csütörtöktől kezdve! XJFA. | — Az Arany János Társaság felolvasó Illése. A nagykőrösi Arany János Társaság legutóbbi felolvasóülésén Horváth József főgimnáziumi tanár Arany János emlékét méltatta. Vitéz Szabó István Arany János nyelvéről szóló székfoglaló tanulmányt olvasott fel. A társa­ság most választott rendes tagja, dr. Toros Ilászlóné Heimlich Ilona Beethoven egyik szo­nátáját játszotta. A Társaság május 22-én tartja évadzáró közgyűlését, amelyre Rákosi Jenő és Bárd Miklós is megígérte szereplését. — Tarnay Ernő lesz a szegedi színház igaz­gatója. A Szegedi Városi Színház művészeti iga­z-gatója Tarnay Ernő lesz, aki eddig a Ma­gyar Színháznál működött mint színész és ren­dező. — Megjelent a Széphalom új száma. Rákóczi Ferenc ismeretiéri theológiai és misztikus mun­káinak hasonmásával indul útnak a Szép­ha­lom áprilisi füzete, amelynek legnagyobb ér­dekessége az a tanulmány, amelyet Zolnai Béla dr. írt az Ady körül megindult irodalmi vitáról, válaszolva azokra a támadásokra, me­lyek a Széphalom egyeztető irányát kifogá­solták. Ő és új magyarság kibékítését óhajtja a Széphalom Berzeviczy Albert nagystílű be­szédének szellemében. Az új szám gazdag tar­talmából kiemeljük Juhász Gyula Beethoven­­ódáját, s fascizmus filozófiájáról szóló tanul­mányt, Hegyi István parasztnovelláját, Sza­bolcska Mihály és Reményik Sándor hazafias költeményét, valamint az eleven és harcos rovatokat. A Széphalom minden könyvesbolt­ban és nagyobb kioszkban kapható. Könösen a jelenleg Madridban tartózkodó Em­ber Nándor dr­ essay-jét említjük meg. — A Székesfővárosi Zenekar húsvéti hang­versenyét 17-én, vasárnap délután 6 órakor tartja a Pesti Vigadóban. Különös érdekessége a hangversenynek, hogy Vaszy Viktor, a fia­tal zeneszerző vezényli a zenekart. Közremű­ködnek Fralonói Rózsi zongoraművésznő és K­ord­os Ilonka oparaénekesnő. A hangverseny műsora a következő: 1. Mihalovich: Toldi sze­relme, előjáték. 2. Mozart: C-moll zongoraver­seny. Előadja: Fraknói Rózsi zongoramű­vész­­nő. 3. Kereszty Jenő: A Tátrában, suite. A he­gedűszólót előadja: Banda Márton hangver­senymester. 4. a) Mendelssohn: B-dúr hang­verseny-ária; b) Hubay: Hó takarja a hegye­ket. Énekli: Kováts Ilonka operaénekesnő. 5. Strausz Richard: Don Juan, szimfonikus köl­temény. Jegyek 0.80—4.00 pengő árban a hang­verseny napján d.­m 4 órától a Vigadó pénz­táránál válthatók. Köz- és magán­ alkalmazot­taknak 50 százalék kedvezmény. — Beethoven-trio. Szerdán este tartotta meg a Dohnányi—Waldbauer—Kerpely-trió ///. Beethoven-estjét a Zeneakadémia nagytermé­ben, amelyet ezúttal is teljesen betöltött a hal­hatatlan zen­ei költő műveiért rajongó közönség. Az est műsorán a C-moll és az Esz-dú triók, valamint a híres B-dúr klarinét-trió szerepel­tek, amelyet Dohnányi és Kerpely Dobos Imre klarinétművész közreműködésével adtak elő. A kitűnő művészek sokszor méltatott, tökéletes értelmezéssel szólaltatták meg a műveket. Kü­lönösen a klarinét-trió csipkefinom második tétele volt költőien szép. Nagy zenei kultúra jele, hogy a hallgatóság mély és komoly ér­deklődést tanúsított a mesteri alkotások iránt, a művészek előadása pedig méltó volt Beetho­ven szelleméhez. (d. f.) HANGVERSENYEK —­ Szigeti József bucsuhangversenye. Világhí­res nagy hegedűművészünk, ki előbb a filharmonikusokkal adott zene­kari estjén, majd Bartók Bélával meg­tartott­­közös szonátahangversenyén ara­tott osztatlanul, nagy és elragadtatással teljes sikert, ma esti bucsufellépése alkal­mával: Debussy hegedű-zongoraszo­nátá­ját, Bloch: „Baal Shorn’s improvizációit, Milhaud két brazíliai táncát és Stra­­whn­szky-rack egy szvitjét megelőzőleg a nálunk még soha nem hallott Buch—Si­­lott: e-moll partita kompozíciót mutatta be. Ezt a brilliáns technikát igénylő na­­gyon nehéz e amellett hatásos műalko­tást Szigeti tökéletes dologbeli készség­gel és leszűrődött nagy zenei intellektu­sának megfelelő stílussal játszotta.­­ A szólóhegedűre írt Bach, a-moll szonáta maradéktalan tökéllyel felépített és ki­dolgozott bachi interpretáció volt. A­­ Vir­gadó nagy termjének hozzáértő, előkelő hallgatósága úgy Szigetit, mint minden tekintetben kiváló partnerét, Ruhr seit­s Kurtöt, a Metropoliten Opera korrepeti­torát tüntető, lelkes tapsaival sokáig ün­nepelte. Szigeti a hatalmas ovációt né­hány bravúros művészettel előadott rá­adással köszönte meg. (I.) — Nagyböjti hangverseny a Szervita­­templomban. A húsvéti ünnepekhez méltó és áhítattal teljes szép hangverseny volt ma este a szerviták templomában. A régi klasszikusok ritkán hallott vegyeskari művei és orgonaszerzem­ényei kerültek előadásra, valamint régi magyar böjti népénekek Kertész Gyula karnagy kitűnő vezénylete­i és Peschko Zoltán művészi orgonakísérete mellett. Az énekkarok az orgonán előadott Bach, e-moll preludium és fuga után Josgien de Prés, Palestrina, Vittorio, Pitoni, Schubert, Duranti és Ceursi műveiből adtak elő szebbné­­ -szeb­­­eket Bárdos Lajos. Harmat Artur é® Kertész Gyula jól sikerült feldolgozásaiban. A templomi hangverseny szólistái: Krüger Aladárné dr.-né, Veress Endréné dr.-né Szántó Gyula, Ludwig György és Vinko­­vich László énekművészek, stílusosan fi­nom előadásukkal járultak hozzá a nagy­szabású hangverseny sikeréhez. A konfe­rencia beszédet Kondela Géza dr, a Pesti Szent Imre kollégium karnagya tartotta meg nagy hatást keltve. A minden elis­merés­reméltó gyönyörű templomi hang­verseny Liszt—Arcadéit, Ave-Maria-já­nak gyönyörű orgonaszerzeményéinek nagyvonalú előadásával végződött. (I.) — Hubay Jenő mesteriskolájának újabb si­kere. Arányi Jelly legutóbbi nagysikerű lon­doni hangversenyén Viktória spanyol királyné is Jelent volt. A fiatal magyar hegedűművésznő játéka annyira elragadta a királynőt, hogy egyenesen az ő óhajára a madridi filharmo­­nikus társaság meghívta Spanyolországba. Arányi Jelly spanyolországi hangversenyének sikeréről az ottani sajtó a legnagyobb elisme­rés hangján írt. Minden lap azt is megemlí­tette, hogy a művésznő Hubay Jenő dr. euró­pai hírű mesteriskolájának a növendéke. A Spanyolországban egyébként is nagyrabecsült magyar pedagógussal azóta is többször foglal­koztak a lapok, amely közlemények közül ka­­ p színházait heti mosora Magyar Királyi Operaház. Csütörtökön: Aid'a ■( Weingartner Félix vezényletével. A­ bérlet 25­ szám.). — Péntek és­ szom­bat: Nincs előadás. Vasárnap: Faust (Rend­kívüli bérletszünet). (7). Nemzeti Színház. Csütörtökön délután és este: Az igazi Passió. — Pénteken: Nincs előadás. — Szombaton: Az Igazi Passió. Vasárnap délután: Te csak pipálj, Ladányi; este: A fehér szarvas, (d. n. 3 — e. 7). Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Csütörtök: Igazgyöngy. Péntek Nincs előadás. Szombat: A házi tündér. Vasárnap délután: Kísértetek; este: Igazgyöngy, (d. n. fél 4 — e. fél 8.) Városi Színház. Csütörtökön: A fecske. — Pénteken: Nincs előadás. — Szombaton: Az erdészlány (E színpadon először). Vasárnap délután: A fecske;­este: erdészlány. (d. n. 3 — e. fél 8.) Vígszínház. Csütörtökön: Nem nősülök. — Pénteken: Nincs előadás. Szombaton: Nem nősülök. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival; este: Nem nősülök. (d. n- 3 — e. fél 8.) Magyar Színház. Csütörtök: Csókról-csókra. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Csókról-csók­­ra. Vasárnap délután: Játék a kastélyban; este Csókról-csókra. (d. u. 3 — e- fél 8.) Király-színház. Csütörtökön: Repülj Fecs­kéim. — Pénteken: Nincs előadás. — Szom­baton: A csárdáskirályné (Új betanulással.) — Vasárnap délután: Repülj Fecském, este: A csárdáskirálynő. (d .tv 3 — e. fél 8.) Fővárosi Operettszínház. Péntek kivételével egész héten minden este és vasárnap délután: Bohózat egy párisi szállodában. (d. u. 4 — e. 9.) Belvárosi Színház. Csütörtököm: Az ügy­véd és a férje. — Pénteken: Nincs elő­adás. Szombaton: Az ügyvéd és a férje. Va­sárnap délután: Zörög a haraszt, este: Az ügyvéd és a férje. (d. u. 8 — e. fél 8.) Andrássy­ úti Színház. Péntek kivételével minden este és vasárnap d. u.: Magyar Páva; Az utolsó lord; Soha többé; Rajta rajta!; A singapuri keselyű; tréfák; magánszámok, (d. u. fél 4 — e. fél 9). Terézkörúti Színpad. Péntek kivételével egész héten minden este: Csak finoman; Pipa; A lélekidomár; Ahimélek; En garde: Náci bá­csi híreket hoz; tréfák, magánszámok, (e fél 9). Royal Orfeum: Világvárosi varieté műsor Néger arisztokraták. Gautier, a világ legoko­sabb kutyáival. Ted Kid Lewis, a boxolás ex világbajnoka, aki minden előadásban más-más ellenféllel mérkőzik. — 2 Reinhardt, Flaregan, a kétagyu ember. Alwin és Kenny. — Brow­ning's. Násztér 10. kis operácska. Solti Her, min. Szokolay Oily. Dénes Oszkár. Előadás kezdete 8 órakor. Minden vasár- és ünnepnap délután fél 4 órai kezdettel előadás mérsékelt, betyárakkal. Budai Színkör: Husvét vasárnap délután: Az ig­ói diákok. Husvét vasárnap este: Akác­­­favirág. Husvét hétfőn délután: Marica grófnő. Husvét hétfőn este: Akácfavirág. (d. n. 3 — e. fél 8). Budapesti Színház. Husvét vasárnap dél­után: János vitéz. Húsvét vasárnap este: Nincs már zsidó Pesten. Húsvét hétfő délután: Nincs már zsidó Pesten. Húsvét hétfő este: Cigánybáró, (d. n. 3 — e. fél 8), hangversenynaptár Csütörtök: Dohnányi Ernő tépsz, szonáta­estje (fél 6. Z.) R. Bach kantáte est, Lichten­berg vezényletével (fél 8. Z.). R. Tegnap fényes bankettet adott Basel vá­rosa a konferencia tagjainak, ahol Barrier (Páris), Cordellex dr. (Olasz) és Körösi (Bu­dapest) beszélték. Lélekemelő volt amikor a zene a konferencián résztvevő nemzetek himnuszait eljátszotta és nagy tapintatra val­lott, hogy a zene az egy magyar kiküldöttre való figyelemmel a Szózatot is eljátszotta. MA PREMIER? OMNIA MA PREMIER I I KOMYI HER CULPA!... 15X2 Előad­á­sok: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Attrakciós monopol-műsor! FILMSZÍNHÁZAK Megalakították az oktatófilmügy állandó nemzet­közi bizottságát Európai oktatófilm-konferencia Basel, április 11. •A Nemzeti Újság tudósítójától.­ A szombati viharos ülés után, úgy látszott, hogy a kon­ferencia határozathozatal nélkül fog szétosz­lani. Arról volt ugyanis szó, hogy akceptálja-e a baseli konferencia az Institution Interna­tional de Coopration Intellectuelle“-nek az oktató-film kamara megszervezésére vonatkozó határozatát, vagy ettől különállóan teremt egy „európai oktató-film kamarát. Azt állítják ugyanis a baseli konferenciát összehívók és köztük a nagytekintélyű Imhof professzor, hogy a Párisban megalkotott kamara in­terná­ciónál le, amelyben előkelő tudósok vannak ugyan, de egy sincs közülök olyan, aki az oktató­film kérdéseivel egyáltalán foglalkozott volna. Ezért ők európai (és nem nemzetközi) kamarát akarnak, amelyben csakis olyan te­kintélyes pedagógusok és szakemberek foglal­janak helyet, akik az oktató­film minden kérdé­sét jól ismerik és gyakorlatilag is foglalkoz­nak vele. A konferencia a megegyezés lehetősége vé­gett az első nagy bizottság tagjait, nevezete­sen Günther (Berlin), De Feo (Róma), Hübl (Bécs), Imhof (Basel), Körösi (Budapest), Kühnhold (Halle a/S.), Lamp (Berlin), Landoy (Brüssel), Möller (Hamburg), Nikolaisen (Ko­­penhága), Roux-Parassac (Paris), van Sta­­ veren (Hága), Straub (Zürich), Carillio dr. (Spanyol), Pienkovszky (Lengyel), Fontogne (Paris), von Remortel (Brüssel). Herold Mur­ray (London), Pallat (Berlin) kiküldötte a cég­­ből, hogy egy kölcsönösen kielégítő javasla­tot tegyenek a konferenciának. Ez a bizottság heves és nagyszabású vita után egyhangúlag a következő határozatot hozta: A baseli európai oktató-film konferencia, amely minden országban kiváló személyisé­gekre támaszkodik, akik hivatottak és haj­landók a fontos kérdésben és a jelentőség­­teljes feladatnak, amelyet a konferencia végrehajtani kíván, hasznos szolgálatokat tenni — egy állandó oktató-film­ügyi munkabi­zottságot küld ki, amely minden állam ré­széről legfeljebb három tagból áll, akiket a konferencia jelöl k. Ez az állandó bizottság meghatalmazást kap arra, hogy a Népszövetség hasonló célo­kat szolgáló szervezeteivel összeköttetésbe lépjen és ezekkel együtt gyakorlati munkát végezzen. A konferencia a legnagyobb érdeklődéssel várta a határozat kihirdetését, amelyet van Staveren (Holland) terjesztett a konferencia elé végleges határozathozatal végett A kon­ferencia nagy lelkesedéssel egyhangúlag fo­gadta el a nagybizottság előterjesztését, így elült a vihar és a konferencia folytat­hatta napirendjét Bing­dt. (Basel) és Rust professzor (Zürich) arról értekeztek, hogy miféle következmények­kel áll elő az iskola az oktató­filmmel szem­ben. Fontegne (Páris), a francia közoktatásügyi miniszter kiküldötte filmdidaktikáról tartott érdekes előadást A BOHÓZATOK BOHÓZATA: Bohózat egy párisi szállodában Fővárosi Operettszínház Jönnek a Bádogpála moziba Orttfrakia Páris gyermekei Négy rész összevonva egy előadásban. Előadások d. u. fél 5* 7, fél 10. Jegyrendelés-telefon: József 384—76. 5 Elhagyottan Hector Malot világhírű regényének filmváltozata a Rádius témszínházban A nagy romantikusok izgalmaktól fűtött levegője árad Hector Malot világhírű regé­nyének filmváltozatából. Fordulatos, szövevé­nyes meséje pittoreszk vidékeken játszódik, le. A történet néha végsőkig felfokozott izgalmas jeleneteit mintegy ellensúlyozzák a meleg­­lirájú, poétikus epizódok. Hector Malot híres regényét mindenki ismeri Az elhagyott gyer­mek sorsa, szomorú története ez, amelynek kibékítő fináléjában az elhagyott, árván élő kis­fiút visszanyeri édesanyja. Maga a törté­net, eredeti formájában is igen alkalmas meg­­ülmesítésre. A francia filmgyártás dicsérete ez a filmváltozat, amely egyszerű eszközökkel ugyan, de mondanivalójának mélységével, érdekességével hat A rendezés és a technikai megoldások is csak arra törekedtek, hogy méltó filmkeretet adjanak a világhírű re­génynek. A szép, tiszta perspaktivájú felvéte­lek közül a festői tájképek nagyon sikerültek. Az elhagyott gyermeket egy fiatal fiú, Leslie Shaw játszotta meglepően érett színészkészség­­gel Kitűnő színész már most is. Bohózatnak nevezi, de tulajdonképpen tár­sadalmi dráma: a második film, amelyet a Radius Filmszínház szerdai premierjén a Malét-attrakció előtt bemutatott. Nem új tör­ténet, erősen drámai cselekménnyel, amelyet többé-kevésbbé sikerült víg epizódok szakíta­nak meg. A felvételek brilliánsak, van egy pár ritkán látott és csodás szépségű felvétel a tengerről A film története legnagyobbrészt Genuában játszódik le. A két női szereplő, Elsa Blink és Mary Kid nagyon csinosak, Ge­org Alexander megjelenése is jó, játéka gyen­gébb előbbi alakításaival összehasonlítva. A műsort bevezető Hiradó Bethlen miniszterel­nök római útjáról hoz néhány képet, amelyet a premier-közönség zajosan megtapsolt. K. Gy. 11 — Mi kifogás merült fel egyházi szem­­pontból a Tériké ellen. A Nemzeti Újság szerdai száma foglalkozott a Tériké című tüniszkeccsel, amelyekben a filmcenzúra­ bizonyos kifogásokat emelt. Ezzel a cik­künkkel kapcsolatosan Csiszárik János cimzete® püspök, akinek egy esti lapban közölt nyilatkozatára hivatkoztunk, a következők közlésére kért fel: — Tegnap délután egyik esti lap szer­kesztősége kérdést intézett hozzám, vár­jon reám való hivatkozással közölheti-e, hogy a Tériké nem esik kánonjogi kifo­gás alá. Határozottan tagadólag válaszol­tam, sőt hozzá­tettem, hogy ebben az ügy­ben, amelyben véleményemet illetékes helyen leadtam, a nyilvánosság előtt nyi­latkozni nem kívánok. Az adott helyzet­ben a való tényálláshoz mérten mégis ki kell jelentenem, hogy a Tériké című ilmerkedéset a cenzúrabizottságban igen­­ kifogásoltam, de nem kánonjogi szem­pontból, melyhez a szkecsnek alig van köze, hanem katolikus etika és katolikus papi dekórum szempontjából, mellyel nem lehet összeegyeztetni, hogy egy ka­tolikus pap egy, akár jószándékból és a színpadi véletlen jóvoltából sikeres foly­tatólagos hazudozásnak feldicsérőjévé szegődtek. — Film az utcai közlekedés rendjéről. A székesfővárosi pedagógiai filmgyár az illetékes hatóságok megrendelésére elkészítette és for­galomba hozta az új közlekedési rendszabályok ismertetésére és propagálása céljából a „Szi­vek keresztezések című filmet, amelyet Ger­­gelyffy Gábor rendőrtanácsos írt és Balogh Béla rendezett. A film iránt szakkörökben nagy érdeklődés mutatkozik és máris több fővárosi nagy mozgófényképszínház vette fel műsorába. Április 14-től egy hétig a Royal Apollo tartja műsorán a filmet, amelynek fő­szereplői: Pintér Imre, Demjén Mari, Hollós Mária és egy idomított rendőriutya. A fel­vételeket Budapesten, Szob­on és a Dunán ké­szítették.

Next