Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-26 / 93. szám

14 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1927 április 26. KÖZGAZDASÁG A Hangya-központ múlt esztendei forgalma 774 milliárd koronára emelkedett A Hangya az elmúlt üzletévben is eredményesen töltötte be gazda­sági, kulturális és szociális hivatását — Nagy anyagi áldozatokat hozott a vidéki szövetkezetek rekonstrukc­ója érdekében — A falusi szövetkezetek hiteligényeinek kielégítése Szerdán délelőtt tartja a Hangya szövetkezeti központ 28-ik évi rendes közgyűlését, amely újabb jelentős állo­mása lesz a nagy múltú és nagyhivatású szövetkezet egyre emelkedő pályafutásá­nak­. Az igazgatóság évi jelentéséből, mely a szövetkezet múlt esztendei ered­ményes munkásságáról és fejlődéséről számol be, azt látjuk, hogy a Hangya­központ és a kötelékébe tartozó falusi szövetkezetek az elmúlt évben is sikere­sen töltötték be közérdekű és altruista hivatásukat, nemcsak a­­ falu népének áruellátása, hanem kulturális, szociális s gazdasági megerősítése és emelése szempontjából is. S miután a Hangya sorsa és működése szoros kapcsolatban áll a föld­mivelő nép mindenkori helyze­tével, természetes, hogy a mezőgazdaság nehéz sorának, továbbá a mező­gazdasági termelőket sújtó pénztelenségnek ked­vezőtlen hatását a szövetkezet is meg­érezte. Ennek ellenére a Hangya-központ mégis jelentékeny fejlődést ért el s régi tradícióinak megfelelő szellemben csor­bítatlan presztízzsel halad kitűzött céljai felé. A Hangya múlt esztendei működésének egyik legfontosabb momentuma az, hogy szervezetét és adaminisztriációját tovább egyszerűsítette. Hat kirendeltségét áru­­raktárrá szervezte át, úgy hogy a vidéki szövetkezetek áruellátását ma már legna­gyobb részben közvetlenül budapesti köz­ponti raktárából intézi. Ezáltal a szövet­kezet igen lényeges megtakarításokat ért el s szövetkezeteit is olcsóbban tudja ki­szolgálni. Dacára a nehéz viszonyoknak, a szövetkezet forgalma számottevő emel­kedést ért el az elmúlt évben, amennyi­ben az 1925. évi 719,8 milliárddal szemben 1926-ban 774,2 milliárd korona áruforgal­mat bonyolított le. Ez annál kielégítőbb eredmény, mert a Hangya központ te­­herbíróképességét erős próbára tette a kötelékébe tartozó szövetkezetek anyagi ügyeinek rendezése. A központ a szövet­kezeti egymásrautaltság eszméjétől vezé­relve igen messzemenő áldozatokat hozott az önhibájukon kívü­l nehéz helyzetbe ju­tott, de egyébként életképes szövetkeze­tek megmentésére abban a reményben, hogy ez a segítség sokszorosan megté­rülő eredményeket fog érlelni a nyugod­­tabb gazdasági viszonyok között ismét megerősödő szövetkezeti táborban. Ter­mészetes azonban, hogy a falusi szövet­kezeteknek is hűségesen ki kell tartani a Hangya mellett és erősíteni a szövetke­zeti összetartás szálait. A Hangya-szövetkezet egyik legfonto­sabb problémája: a falusi szövetkezetek jogos hiteligényeinek kielégítő megol­dása. Ezt a jövőben lehetővé fogja tenni az az örvendetes körülmény, hogy az OKH­ nagyobb összegű jegyzéssel erősí­tette legutóbb a Hangya alaptőkéjét s igy kellő anyagi erő áll a Hangya-köz­pont rendelkezésére. A vidéki Hangya­szövetkezeteknek is azonban mindent el kell követni saját erejük kifejlesztésére, alaptőkéiknek újabb üzletrészek jegyzése által való gyarapítására, mert a központ is csak azoknak a szövetkezeteknek nyújt­hat segédkezet, amelyeknél az élniaka­­rásnak és élni tudásnak tanú jelét látja. A Hangya-központ nagy szociális érzéssel rendezte tisztviselőinek nyugdíjügyét és jóléti intézményei is örvendetesen fej­lődtek az elmúlt évben. Vállalati érde­keltségei közül a Hangya Ipar R.­T. ked­vező üzletévről számolt be. E vállalatnak, mely 95 milliárd koronát forgalmazott, kiváló minőségű gyártmányai a legéle­sebb verseny dacára is már országszerte ismeretesek s nemcsak a szövetkezetek, de a fogyasztóközönség körében is nagy népszerűségnek örvendenek. A Futura működése is csmn eredményes volt. A Hangya-közpo­nt múlt évi tiszta feleslege 2430 millió korona, amelyből 5 százalékos osztalékot fog fizetni az üzletrészek után. A múlt esztendei leszámolóból azt a jo­gos reményt merítheti az agrár­szövetke­zeti mozgalom, hogy egyik legrégibb fun­damentuma, a Hangya-szövetkezeti köz­pont a jövőben is be fogja váltani a mű­ködéséhez fűzött várakozásokat. A mezőgazdaság és a textilipar közös érde­kei. Vasárnap tartotta alakuló ülését a Ma­gyar Textiltechnológusok Egyesületének sze­gedi fiókja. Az alakuló ülésen, amelyen a ke­reskedelmi minisztert Thirring Gusztáv mi­niszteri tanácsos képviselte, Szeged város ven­dégeit Somogyi Szilveszter polgármester üdvö­zölte. A fiók megalakulása után, amelyen el­nökül Wimmer Fülöpöt, a szegedi kereske­delmi és iparkamara elnökét választották meg, Szurday Róbert tartott előadást a magyar tex­tilipar helyzetéről. Kimutatta, hogy a textil­ipar a legrégibb magyar iparágak egyike, mert hiszen a takácsoknak már évszázadokkal ezelőtt saját céhük volt. Később Ausztria a cseh és morva iparosok érdekében elnyomta a takácsokat és a hazai ipar fejlődését megaka­dályozta a 67-es kiegyezés is. A magyar textil­ipar csak a mú­lt század kilencvenes éveiben kezdett fejlődni, de az iparfejlesztési törvény következtében a legnagyobb gyárak a peri­fériákon épültek, amelyek az ország feldara­bolása következtében mind elvesztek. Magyar­­ország gazdasági erejét mutatja hogy Trianon után 4000 szövőszék maradt Csonkamagyaror­­szágon, ma pedig 11.000 szövőszék működik, a 36.000 orsó helyett 168.080 orsóval dolgoznak a fonógyárak és egy év alatt ez a szám 20 K­.OCO-re fog emelkedni. A kereskedelmi mérlegnek most 75 millió aranykoronára rugó deficitjét egészen el lehet tüntetni, ha a most 200 millió aranykoronát kitevő textilárubehozatalt a fe­lére sikerül redukálni. Ez maga mutatja a textilipar nagy jelentőségét. A magyar gazda­társadalomnak is igen nagy érdeke a textil­ipar fejlődése, mert hiszen a gyapjú-, a ken­der- és lenternés könnyű elhelyezése és a sel­­­yemtenyésztés fokozása mellett a gyárak fej­lődése a munkaalkalmakat és kereseti lehető­ségeket is növeli, ami a belső fogyasztóképes­séget emeli és így lényegesen megkönnyíti a mezőgazdasági termények értékesítését. A mezőgazdaságnak és a textiliparnak tehát kö­zös érdekei vannak, szükséges tehát, hogy a két termelési ág között a kapcsolat minél szorosabb legyen. Új ipari címtár. Exporte­őrök, importeu­rök, kereskedelmi irodák előtt régtől fogva ismer­tek a Budapesti Nemzetközi Vásárok címtárai. Ma jelent meg az április 30-án megnyitásra kerülő 1827. évi vásár címtára, amely tartal­mánál és ügyes áttekinthető szerkesztésénél fogva az ily irányú szakmunkák között is egyike lesz a legkeresettebbeknek. A címtár is­merteti a vásár kiállítóit betűrendben és szak­mák szerint is, de emellett a magyar gazdasági élet áttekintő vázlatát is adja. A díszesen ki­állított és sok gonddal szerkesztett kötet az Athenaeumnál jelent meg Rudolf Mos­se Rt. útján. Ára 2 pengő. Kapható a vásárirodában. Reklámfelvonulások a vásár idején. A Buda­pesti Nemzetközi vásár a külföldi viilágvásá­­rok mintjára április 30-án, május 4-én és 7-én Budapest főútvonalain reklám felvonulást ren­dez. Célja ennek Budapest vásárvárosi jelle­gének ki­domborítása és a felvonulásban részt­vevő cégek propagandájának terjesztése. A rek­l­ám fel­vonulásban minden cég díjtalanul részt vehet, ha a reklámmenetnek megfelelő át­alakított autója, vagy lófogata van. A kiállító cégek közül­ már eddig is számosan bejelentet­ték részvételüket. További jelentkezéseket legkésőbb április 27-ig bezárólag elfogad a vásáriroda az Iparcsarnokban. (Telefon: Te­réz 255~254.) Köztartozások és hitelvédelem. A Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör szerdán este fél 7 órakor a kör helyiségében együttes előadóülést tart, amelyen György Ernő d­r, az OHE ügyvezető igazgatója „Köztartozások és hitelvédelem“ címen tart előadást. Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon a forgalom szűk keretek között mozgott, az irányzat pedig általában tartott maradt, csupán a lira drágult 60 fillérrel legutóbbi ár­folyamához képest. Az árjegyzőbizottság a következő valuta- és devizaárfolyamo­kat állapította meg: (zárójelben az elő­f­o­rd­ul­t k­ö­t­ések) Valu­tá­k: 1 angol font 27.81—27.97, 100 „belga" 79.60—79.90, 100 cseh korona 16.98—17.01, 100 dán korona 152.70—153.35, 100 dinár (10.05) 10.03—10.09, 100 dollár (573.75) 572.25—574.65, 100 francia frank 22.60—22.90, 100 hollandi forint 229.— 230.—, 100 lengyel zloty 63.50—65.—, 100 leu 3.61—3.76, 100 lira 30.80-31.35, 100 német márka 135.70—136.20, 100 osztrák schilling 80.475—80.825, 100 norvég korona 147.80—148.45, 100 svájci frank 110.10—110.50, 100 svéd korona 153.30—153.95. Devizák: Amsterdam 229.15—229.85, Bel­grad 10.05—10.09, Berlin (136) 135.80— 136.20, Bukarest 3.415—3.515, Szab. külf. leu 3.66—3.76, Brüsszel 79.625—79.875, Ko­­penhága 152.80—153.25, Oslo 147.90—148.35, London (27.855, 8625) 27.815—27.895, Milano 30.95—31.35, Newyork (573.55, 65) 572.65— 574.35, Paris 22.40—22.55, Prága (16.9875, 99) 16.96—17.01, Szófia 4.12­4.16, Stock­holm 4 153.425—153.875, Varsó 63.65—64.85, Bécs * (80.70, 75) 80.575—80.825, Zürich (110.30, 38) 110.175—110.50. Szilárd nyitás után ellanyhult az értéktőzsde Rendkívül élénk üzleti tevékenységgel és szi­lárd irányzattal indult a forgalom a mai érték­tőzsdén s a favorizált értékpapírok árfolyama csaknem kivétel nélkül a szombati árivó fölött mozgott. A tőzsdei idő folyamán azonban, a nyereségbiztosító eladások, továbbá a bécsi arbitrázs nagyobb arányu eladásai következté­­­en az irányzat ellanyhult s az értékpapírok legtöbbje csaknem teljesen elvesztette árnyere­ségét és csak néhány papír volt drágább, mint legutóbb A hangulat az irányzat ellanyhulá­­sának ellenére mindvégig bizakodó maradt. A fix kamatozású értékpapírok piacán a h­adi­­kölcsönkötvények iránt csekély volt az érdek­lődés. A fővárosi kölcsönkötvény­ek és a zálog­levelek piaca üzlettelen volt. Előfordult jegy­zések : Államadóssági kötvények: Iradiskölcsön 6 szá­zalékos I—V. kib. 0.52—0.52, Had­ikölcsön 5 és félszázalékos II—VII. kib. 0.40—0.40, IV. kib. 0.43—0.42. Népszövetségi kölcsön 6.20—6.20, Kényszerkölcsön 1 millió korona n. é. 57.80— 58—57.90. Fővárosi kölcsönkötvények:. 1897. évi 5.20, Zm. évi 5.04, 1916. évi 1.68, 1918. Vasúti kötvények: Beszkár A 7.90—8—8, Besz­­kár B 1.80—1.80. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat. 22.80—23.04, az ezüst egy­­koronást 0.36—0.38, a forintost 1—1.10, az öt­koronást 1.90—2.10 pengővel jegyezték. Az utótőzsdén az irányzat tartott volt, az üzleti tevékenység azonban szűk keretek között mozgott. A pengő jegyzése hun­olden devizapiacok középárfolyama száz pengőért: Zürichben 90.75 svájci frankot Bécsben 123.83 osztr. sillinget Berlinben 73.54 bírod, márkát Prágában 590.37’/a cseh koronát adtak. Zürich, április 25. (Devizaforgalom.) Buda­pest 90.75 (nyitás 90.75), Paris 20.37­/,, London 2525.50, Newyorsk 520, Milánó 28.05, Amszter­dam 203, Berlin 123.25, Bécs 7310, Prága 15.39, Belgrád 9.08 ]/,, Bécs, április 25. (Devizazárlat.) Budapest 123.68—123.98, Amszterdam 283.80—284.80, Bel­­grád 12.48—12.491/2, Berlin 168.18—168.68, Bu­­karest 4.59—4.61, London 34.45y,—34.55%, Mi­lánó 38.58—38.68, Newyork 709.35—711.85, Paris 27.7814—27.8814, Prága 21.002­081/2­, Zürich 136.43—136.93. — Valutazárlat: pengő 123 65— 124.05, Berlin, április 25. (Devizazárlat.) Budapest 73.45—73.63, Newyork 421.35—422.35, London 2046—2051.20. Amszterdam 168.54—168.96, Mi­lánó 23.03—23.09, Belgrád 7.40-7.42, Páris 16.50 —16.54, Prága 12.4770—12.5170, Zürich 81.01— 81.21, Bécs 59.29—59.43, Bukarest 2.72—2.74. — Valuta­zárlat: pengő 73.30—73.66. Prága, április 25. (Devizazárlat.) Budapest 588.87]­,—591.871A, Amszterdam 1349—1355, Ber­lin 798.20—802.20, Zürich 647.75-650.75, London 16.332.50- 16.452.50, Newyork 3051.50—3391.50, Milánó 184.17^—185.57­2, Paris 132-133.20, Belgrád 59.21—59.74, Bukarest 21.60—22.—, Bécs 474.50— 477.50. — Valutazárlat: pengő 588.50— 591.50. Iffilffildi érl££@papirplocosi Bécs, április 25. Az értéktőzsdén a forgalom többnyire szilárdan indult. Elősegítette a ba­rátságos hangulat kifejlődését az is, hogy Prágából és Budapestről vételeket eszközöltek. Az érdeklődés előterében cseh és magyar érté­kek állottak. Zárlat: Bankverein 35.23, Angol- Magyar 121.5, Pesti Kereskedelmi Bank 169, Osztrák Hitel 86.25, Magyar Hitel 123, Adria 92.25, Dunagőzhajó 154, Államvasút 52.1, Duna- Száva-Adria Vasút 22.9, Klotild 2.5, Coburg 44.5, Rima 145, Kohó 84.1, Salgó 95.25, Kőszén 876, Tarikányi 277, Magyar Hofherr 80­ 9, Ma­gyar Cukor 316, Magyar Vasútforgalmi 55. A külföldi alapján hatott Itáló fényezett fü­lgöl €*?£« sürgősen, minden e’fogadh­ató árért eledte. Megtekinthető: IV., Sárház­ utca 2. Mi­asztalosnál. MEZŐGAZDASÁG A homok problémája Olcsó hitelre és b­érleti telepekre van szükségük a homoki gazdáknak A Duna - Tiszaközi Kamara homoki nagygyűlése Nagyjelentőségű, az alföldi élet és álta­lában az egész magyar mezőgazdaság­ leg­teljesebb háláját és elismerését érdemlő feladatra vállal­­kozott a Du­na-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara akkor, amidőn az Alföld egyik nagy kérdését, a homok­pro­blémát felkarolta abból a célból, hogy erre a problémára ráterelődjék az orszá­g­­közvélem­ény­ének­ a ügyelm­e, hogy a szak­emberek ösztönzést kapjanak arra, hogy ezzel a kérdéssel minél intenzívebben fog­lalkozzanak , hogy a homoki gazdaközön­ség lássa és érezze azt, hogy ez a problé­ma, amely szintén sürgős megoldást kö­vetel, állandóan napirenden van és enn­ek során irt­mutatást, tanítást nyerjen a gazdantó rea­dalom a legkiválóbb szakem­berektől e kérdés további megoldása ér­dekében. A Kecskeméten megtartott or­szágos homoki ülés, amely iránt a gazda­­társadalom minden rétege részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg, ékes bizonyí­téka­ annak, hogy a kamara, amely már annyi eredmény­t mutathat fel az alföldi gazdálkodás bajainak, sérelmeinek­ orvos­lása terén, ezúttal is az egyik fájó pro­bléma elevenjére tapintott. Sivár homoktalajaink sikeres megjaví­tásának módozatait ismerjük, csak alkal­mazni kell a szükséges módokat és eszkö­zöket, hogy ez a hatalmas többé-kevésbbé használható homok­os terü­let az intenzí­vebb termelés szolgálatába legyen állít­ható. Hogy ezen a téren nagy a lemara­­dottságunk és homoki területeinket nem tudtuk kellőképpen kihasználni, az rész­ben annak tulajdonítható, hogy legjobb szakembereinknek és gazdáinknak a ho­moki gazdálkodás megjavítására irá­nyuló tanításai nem jutottak el azokhoz, akik annak legjobb hasznát vették volna. Éppen ezért tartotta szükségesnek a ka­mara, hogy ezt a problémát a felszínre hozza és azért hívta meg erre az értekez­letre az ország legkiválóbb szakembereit, hogy a gazdaközönség közvetlenül szerez­zen tudomást a homokjavítás s ezzel kap­csolatosan a termelésfokozás alapfeltéte­leiről. A nagygyűlést Purgly Emil­, a kamara elnöke nyitotta meg, aki utalt arra, hogy a múltban elhanyagolt Alföld problémái­nak megoldása sürgőssé vált, mivel ehhez a megoldáshoz nagy nemzetgazdasági érdekek fűződnek. A kamara, amikor az Alföld másik problémájának, a tanyakér­désnek a megoldásán fáradozik, szüksé­gesnek tartotta, hogy ezzel a problémával is fo­glalkozzék és gyakorlati tapasztala­tok alapján adjon útbaigazítást a gazda­­társadalomnak a homok termékennyé tételének módjairól. Ezért hívta össze az értekezletet és ezért kérte fel előadások megtartására hazánk hírneves szakem­bereit. Tóth Jenő államtitkár, a földmivel­és­­ü­gyi miniszter nevében üdvözölte a ka­mara akcióját és kijelentette, hogy a mi­nisztérium ezt az újabb honfoglalást, amelyre vonatkozóan értékes tervei is vannak, a legmesszebbmenően támogatja. A kamarának a homokterületek megja­vítása érdekében kifejtett eddigi munká­ját Szesztelyi Nagy László dr., a kamara igazgatója ismertette, utalván arra, hogy aban az óriási harcban, amely a homok meghódításáért indult meg, a kultúra ke­rül ki győzelmesen, mert a kamara min­den erejét latba veti, hogy a harc kedvező kimenetelét biztosítsa és hogy az „illancs“, ahogy­ például a halasi határ futóhomok­ját­ nevezik, termőfölddé váljék. A ka­mara gyümölcstermelés­i kísérleti telepet létesített, agrokémiai intézetet állított fel, amelyek a homoki gazdálkodás céljait szolgálják, homoki növénytermesztési kí­sérleti telepet, mintagazdaságot, minta­­legelőt rendszeresít, hogy ezzel is előse­gítse a homoki probléma megoldását. A zöldtrágyázás A gyenge homok- és a futóhomokszántók fel­javítása és jótem­ésben tartása érdekében a növénytermelés és trágyázás körüli teendőket Gyárfás József kisürnetügyi főigazgató, gazda­sági főtanácsos ismertette és utalt arra, hogy a fásításon kívü­l az okszerű talaj művelésnek a szabályai a homokra is igazak. A homok köny­­nyen művelhető, de kétségtelen, hogy nagyobb munkával jár okszerű művelése. A homokot bőven kell trágyázni, de mi­vel állati trágya csak elenyészően csekély mennyiségben áll ren­delkezésre, a trágyahiány pótlásáról kell gon­doskodni. A homokon egyedül műtrágyával nem boldogulnak. A trágyahiány pótlására a zöld trágyázás a legalkalmasabb. A zöld trá­gyázásra a legcélszerűbb a nitrogéngyűjtő ké­pességgel bíró pillangós virágú növények al­kalmazása. A növény természetesen foszforsav és kálium szükségletét csak a talajból veheti, így tehát abban az esetben, ha a talajban ezek­ben hiány van, a zöldtrágyázás mellett a mű­trágyázáshoz fordulunk s így juthatunk el a barnahomokhoz, amely már elsőrendű termő­­talaj. A zöldtrágyázással kapcsolatosan rendkívül fontos az ugar teljes kiszorítása. A pillangós virágú takarmánynövények közül az adott vi­szonyok között a legnagyobb termést biztosító növényeket kell kikeresni. A szöszös bükköny, a csillagfürt, a nyúlszapuka, a homoki borsó és a somkóró azok a növények, amelyek a ho­moki gazdálkodás szempontjából a legelsősor­­ban figyelembe jöhetnek. Összefoglalva az előadottakat, öt pontban körvonalazta azokat a teendőket, amelyek a gyenge homok- és futóhomokszántók feljaví­tása és jó termésben tartása érdekében szem előtt tartandók. Ezek során a kamara figyel­mébe ajánlotta — külön is hangsúlyozva azt, hogy a gazda annak hisz, amit lát, — homoki művelési módok bemutatását, kísérleti telepek fokozatos beállítását, termelési eredmények gyűjtését, megfelelő homoki szakemberek ne­velését, a homok talajtani megvizsgálását, a zöld trágyázás propagálását s erre a célra megfelelő magvak kiválasztását, a homokban végzett termelési­ kísérletek eredményének a köztudatba való hozását, legelsősorban pedig olcsó hitel biztosítását, mert hiszen a homoki gazdálkodás feljavítása, a meliorizáció cél­jaira a gazdák szálfjára megfelelő anyagi támogatást kell teremteni. A homoki legelők megjavítása A homoki mezők, különösen pedig a legelők javításairól és karbantartásáról enesei Dorner Béla, gazdasági főigazgató, gazdasági főtaná­csos tartott rendkívül érdekes előadást, amely­ben mindenekelőtt vázolta közlegelőink álla­potát, majd a homoki legelők javításának a szükségességét hangoztatta, utalván arra, hogy amíg steril homokkal van dolgunk, addig homoki legelőkről és rétekről nem lehet be­szélni. A trágyázás az első láncszem, amely a homokon megindítja a baktériumflórát. A le­gelőgazdálkodás számos helyes előfeltételére hívta fel a figyelmet és ismertette a trágyázás legegyszerűbb módjait, például a kosarazást. A legelőkkel általában okosan kell bánni és okosan kell azokat használni, óvni kell azokat a céltalan állatjárástól. Nem ajánlatos az esőn való legeltetés. A homoki legelők fogasolása helyett a­ hengerelést ajánlotta, majd felhívta a figyelmet a fásítás szükségességére, utalván arra, hogy a fa elősegíti a harmat és az eső­­képződést. A homoki gazda akkor győződhetik meg homoktalajának megváltozásáról, illetően

Next