Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-26 / 93. szám
14 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1927 április 26. KÖZGAZDASÁG A Hangya-központ múlt esztendei forgalma 774 milliárd koronára emelkedett A Hangya az elmúlt üzletévben is eredményesen töltötte be gazdasági, kulturális és szociális hivatását — Nagy anyagi áldozatokat hozott a vidéki szövetkezetek rekonstrukcója érdekében — A falusi szövetkezetek hiteligényeinek kielégítése Szerdán délelőtt tartja a Hangya szövetkezeti központ 28-ik évi rendes közgyűlését, amely újabb jelentős állomása lesz a nagy múltú és nagyhivatású szövetkezet egyre emelkedő pályafutásának. Az igazgatóság évi jelentéséből, mely a szövetkezet múlt esztendei eredményes munkásságáról és fejlődéséről számol be, azt látjuk, hogy a Hangyaközpont és a kötelékébe tartozó falusi szövetkezetek az elmúlt évben is sikeresen töltötték be közérdekű és altruista hivatásukat, nemcsak a falu népének áruellátása, hanem kulturális, szociális s gazdasági megerősítése és emelése szempontjából is. S miután a Hangya sorsa és működése szoros kapcsolatban áll a földmivelő nép mindenkori helyzetével, természetes, hogy a mezőgazdaság nehéz sorának, továbbá a mezőgazdasági termelőket sújtó pénztelenségnek kedvezőtlen hatását a szövetkezet is megérezte. Ennek ellenére a Hangya-központ mégis jelentékeny fejlődést ért el s régi tradícióinak megfelelő szellemben csorbítatlan presztízzsel halad kitűzött céljai felé. A Hangya múlt esztendei működésének egyik legfontosabb momentuma az, hogy szervezetét és adaminisztriációját tovább egyszerűsítette. Hat kirendeltségét áruraktárrá szervezte át, úgy hogy a vidéki szövetkezetek áruellátását ma már legnagyobb részben közvetlenül budapesti központi raktárából intézi. Ezáltal a szövetkezet igen lényeges megtakarításokat ért el s szövetkezeteit is olcsóbban tudja kiszolgálni. Dacára a nehéz viszonyoknak, a szövetkezet forgalma számottevő emelkedést ért el az elmúlt évben, amennyiben az 1925. évi 719,8 milliárddal szemben 1926-ban 774,2 milliárd korona áruforgalmat bonyolított le. Ez annál kielégítőbb eredmény, mert a Hangya központ teherbíróképességét erős próbára tette a kötelékébe tartozó szövetkezetek anyagi ügyeinek rendezése. A központ a szövetkezeti egymásrautaltság eszméjétől vezérelve igen messzemenő áldozatokat hozott az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott, de egyébként életképes szövetkezetek megmentésére abban a reményben, hogy ez a segítség sokszorosan megtérülő eredményeket fog érlelni a nyugodtabb gazdasági viszonyok között ismét megerősödő szövetkezeti táborban. Természetes azonban, hogy a falusi szövetkezeteknek is hűségesen ki kell tartani a Hangya mellett és erősíteni a szövetkezeti összetartás szálait. A Hangya-szövetkezet egyik legfontosabb problémája: a falusi szövetkezetek jogos hiteligényeinek kielégítő megoldása. Ezt a jövőben lehetővé fogja tenni az az örvendetes körülmény, hogy az OKH nagyobb összegű jegyzéssel erősítette legutóbb a Hangya alaptőkéjét s igy kellő anyagi erő áll a Hangya-központ rendelkezésére. A vidéki Hangyaszövetkezeteknek is azonban mindent el kell követni saját erejük kifejlesztésére, alaptőkéiknek újabb üzletrészek jegyzése által való gyarapítására, mert a központ is csak azoknak a szövetkezeteknek nyújthat segédkezet, amelyeknél az élniakarásnak és élni tudásnak tanú jelét látja. A Hangya-központ nagy szociális érzéssel rendezte tisztviselőinek nyugdíjügyét és jóléti intézményei is örvendetesen fejlődtek az elmúlt évben. Vállalati érdekeltségei közül a Hangya Ipar R.T. kedvező üzletévről számolt be. E vállalatnak, mely 95 milliárd koronát forgalmazott, kiváló minőségű gyártmányai a legélesebb verseny dacára is már országszerte ismeretesek s nemcsak a szövetkezetek, de a fogyasztóközönség körében is nagy népszerűségnek örvendenek. A Futura működése is csmn eredményes volt. A Hangya-központ múlt évi tiszta feleslege 2430 millió korona, amelyből 5 százalékos osztalékot fog fizetni az üzletrészek után. A múlt esztendei leszámolóból azt a jogos reményt merítheti az agrárszövetkezeti mozgalom, hogy egyik legrégibb fundamentuma, a Hangya-szövetkezeti központ a jövőben is be fogja váltani a működéséhez fűzött várakozásokat. A mezőgazdaság és a textilipar közös érdekei. Vasárnap tartotta alakuló ülését a Magyar Textiltechnológusok Egyesületének szegedi fiókja. Az alakuló ülésen, amelyen a kereskedelmi minisztert Thirring Gusztáv miniszteri tanácsos képviselte, Szeged város vendégeit Somogyi Szilveszter polgármester üdvözölte. A fiók megalakulása után, amelyen elnökül Wimmer Fülöpöt, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökét választották meg, Szurday Róbert tartott előadást a magyar textilipar helyzetéről. Kimutatta, hogy a textilipar a legrégibb magyar iparágak egyike, mert hiszen a takácsoknak már évszázadokkal ezelőtt saját céhük volt. Később Ausztria a cseh és morva iparosok érdekében elnyomta a takácsokat és a hazai ipar fejlődését megakadályozta a 67-es kiegyezés is. A magyar textilipar csak a múlt század kilencvenes éveiben kezdett fejlődni, de az iparfejlesztési törvény következtében a legnagyobb gyárak a perifériákon épültek, amelyek az ország feldarabolása következtében mind elvesztek. Magyarország gazdasági erejét mutatja hogy Trianon után 4000 szövőszék maradt Csonkamagyarországon, ma pedig 11.000 szövőszék működik, a 36.000 orsó helyett 168.080 orsóval dolgoznak a fonógyárak és egy év alatt ez a szám 20 K.OCO-re fog emelkedni. A kereskedelmi mérlegnek most 75 millió aranykoronára rugó deficitjét egészen el lehet tüntetni, ha a most 200 millió aranykoronát kitevő textilárubehozatalt a felére sikerül redukálni. Ez maga mutatja a textilipar nagy jelentőségét. A magyar gazdatársadalomnak is igen nagy érdeke a textilipar fejlődése, mert hiszen a gyapjú-, a kender- és lenternés könnyű elhelyezése és a selyemtenyésztés fokozása mellett a gyárak fejlődése a munkaalkalmakat és kereseti lehetőségeket is növeli, ami a belső fogyasztóképességet emeli és így lényegesen megkönnyíti a mezőgazdasági termények értékesítését. A mezőgazdaságnak és a textiliparnak tehát közös érdekei vannak, szükséges tehát, hogy a két termelési ág között a kapcsolat minél szorosabb legyen. Új ipari címtár. Exporteőrök, importeurök, kereskedelmi irodák előtt régtől fogva ismertek a Budapesti Nemzetközi Vásárok címtárai. Ma jelent meg az április 30-án megnyitásra kerülő 1827. évi vásár címtára, amely tartalmánál és ügyes áttekinthető szerkesztésénél fogva az ily irányú szakmunkák között is egyike lesz a legkeresettebbeknek. A címtár ismerteti a vásár kiállítóit betűrendben és szakmák szerint is, de emellett a magyar gazdasági élet áttekintő vázlatát is adja. A díszesen kiállított és sok gonddal szerkesztett kötet az Athenaeumnál jelent meg Rudolf Mosse Rt. útján. Ára 2 pengő. Kapható a vásárirodában. Reklámfelvonulások a vásár idején. A Budapesti Nemzetközi vásár a külföldi viilágvásárok mintjára április 30-án, május 4-én és 7-én Budapest főútvonalain reklám felvonulást rendez. Célja ennek Budapest vásárvárosi jellegének kidomborítása és a felvonulásban résztvevő cégek propagandájának terjesztése. A reklám felvonulásban minden cég díjtalanul részt vehet, ha a reklámmenetnek megfelelő átalakított autója, vagy lófogata van. A kiállító cégek közül már eddig is számosan bejelentették részvételüket. További jelentkezéseket legkésőbb április 27-ig bezárólag elfogad a vásáriroda az Iparcsarnokban. (Telefon: Teréz 255~254.) Köztartozások és hitelvédelem. A Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör szerdán este fél 7 órakor a kör helyiségében együttes előadóülést tart, amelyen György Ernő dr, az OHE ügyvezető igazgatója „Köztartozások és hitelvédelem“ címen tart előadást. Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon a forgalom szűk keretek között mozgott, az irányzat pedig általában tartott maradt, csupán a lira drágult 60 fillérrel legutóbbi árfolyamához képest. Az árjegyzőbizottság a következő valuta- és devizaárfolyamokat állapította meg: (zárójelben az előfordult kötések) Valuták: 1 angol font 27.81—27.97, 100 „belga" 79.60—79.90, 100 cseh korona 16.98—17.01, 100 dán korona 152.70—153.35, 100 dinár (10.05) 10.03—10.09, 100 dollár (573.75) 572.25—574.65, 100 francia frank 22.60—22.90, 100 hollandi forint 229.— 230.—, 100 lengyel zloty 63.50—65.—, 100 leu 3.61—3.76, 100 lira 30.80-31.35, 100 német márka 135.70—136.20, 100 osztrák schilling 80.475—80.825, 100 norvég korona 147.80—148.45, 100 svájci frank 110.10—110.50, 100 svéd korona 153.30—153.95. Devizák: Amsterdam 229.15—229.85, Belgrad 10.05—10.09, Berlin (136) 135.80— 136.20, Bukarest 3.415—3.515, Szab. külf. leu 3.66—3.76, Brüsszel 79.625—79.875, Kopenhága 152.80—153.25, Oslo 147.90—148.35, London (27.855, 8625) 27.815—27.895, Milano 30.95—31.35, Newyork (573.55, 65) 572.65— 574.35, Paris 22.40—22.55, Prága (16.9875, 99) 16.96—17.01, Szófia 4.124.16, Stockholm 4 153.425—153.875, Varsó 63.65—64.85, Bécs * (80.70, 75) 80.575—80.825, Zürich (110.30, 38) 110.175—110.50. Szilárd nyitás után ellanyhult az értéktőzsde Rendkívül élénk üzleti tevékenységgel és szilárd irányzattal indult a forgalom a mai értéktőzsdén s a favorizált értékpapírok árfolyama csaknem kivétel nélkül a szombati árivó fölött mozgott. A tőzsdei idő folyamán azonban, a nyereségbiztosító eladások, továbbá a bécsi arbitrázs nagyobb arányu eladásai következtéen az irányzat ellanyhult s az értékpapírok legtöbbje csaknem teljesen elvesztette árnyereségét és csak néhány papír volt drágább, mint legutóbb A hangulat az irányzat ellanyhulásának ellenére mindvégig bizakodó maradt. A fix kamatozású értékpapírok piacán a hadikölcsönkötvények iránt csekély volt az érdeklődés. A fővárosi kölcsönkötvények és a záloglevelek piaca üzlettelen volt. Előfordult jegyzések : Államadóssági kötvények: Iradiskölcsön 6 százalékos I—V. kib. 0.52—0.52, Hadikölcsön 5 és félszázalékos II—VII. kib. 0.40—0.40, IV. kib. 0.43—0.42. Népszövetségi kölcsön 6.20—6.20, Kényszerkölcsön 1 millió korona n. é. 57.80— 58—57.90. Fővárosi kölcsönkötvények:. 1897. évi 5.20, Zm. évi 5.04, 1916. évi 1.68, 1918. Vasúti kötvények: Beszkár A 7.90—8—8, Beszkár B 1.80—1.80. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat. 22.80—23.04, az ezüst egykoronást 0.36—0.38, a forintost 1—1.10, az ötkoronást 1.90—2.10 pengővel jegyezték. Az utótőzsdén az irányzat tartott volt, az üzleti tevékenység azonban szűk keretek között mozgott. A pengő jegyzése hunolden devizapiacok középárfolyama száz pengőért: Zürichben 90.75 svájci frankot Bécsben 123.83 osztr. sillinget Berlinben 73.54 bírod, márkát Prágában 590.37’/a cseh koronát adtak. Zürich, április 25. (Devizaforgalom.) Budapest 90.75 (nyitás 90.75), Paris 20.37/,, London 2525.50, Newyorsk 520, Milánó 28.05, Amszterdam 203, Berlin 123.25, Bécs 7310, Prága 15.39, Belgrád 9.08 ]/,, Bécs, április 25. (Devizazárlat.) Budapest 123.68—123.98, Amszterdam 283.80—284.80, Belgrád 12.48—12.491/2, Berlin 168.18—168.68, Bukarest 4.59—4.61, London 34.45y,—34.55%, Milánó 38.58—38.68, Newyork 709.35—711.85, Paris 27.7814—27.8814, Prága 21.002081/2, Zürich 136.43—136.93. — Valutazárlat: pengő 123 65— 124.05, Berlin, április 25. (Devizazárlat.) Budapest 73.45—73.63, Newyork 421.35—422.35, London 2046—2051.20. Amszterdam 168.54—168.96, Milánó 23.03—23.09, Belgrád 7.40-7.42, Páris 16.50 —16.54, Prága 12.4770—12.5170, Zürich 81.01— 81.21, Bécs 59.29—59.43, Bukarest 2.72—2.74. — Valutazárlat: pengő 73.30—73.66. Prága, április 25. (Devizazárlat.) Budapest 588.87],—591.871A, Amszterdam 1349—1355, Berlin 798.20—802.20, Zürich 647.75-650.75, London 16.332.50- 16.452.50, Newyork 3051.50—3391.50, Milánó 184.17^—185.572, Paris 132-133.20, Belgrád 59.21—59.74, Bukarest 21.60—22.—, Bécs 474.50— 477.50. — Valutazárlat: pengő 588.50— 591.50. Iffilffildi érl££@papirplocosi Bécs, április 25. Az értéktőzsdén a forgalom többnyire szilárdan indult. Elősegítette a barátságos hangulat kifejlődését az is, hogy Prágából és Budapestről vételeket eszközöltek. Az érdeklődés előterében cseh és magyar értékek állottak. Zárlat: Bankverein 35.23, Angol- Magyar 121.5, Pesti Kereskedelmi Bank 169, Osztrák Hitel 86.25, Magyar Hitel 123, Adria 92.25, Dunagőzhajó 154, Államvasút 52.1, Duna- Száva-Adria Vasút 22.9, Klotild 2.5, Coburg 44.5, Rima 145, Kohó 84.1, Salgó 95.25, Kőszén 876, Tarikányi 277, Magyar Hofherr 80 9, Magyar Cukor 316, Magyar Vasútforgalmi 55. A külföldi alapján hatott Itáló fényezett fülgöl €*?£« sürgősen, minden e’fogadható árért eledte. Megtekinthető: IV., Sárház utca 2. Miasztalosnál. MEZŐGAZDASÁG A homok problémája Olcsó hitelre és bérleti telepekre van szükségük a homoki gazdáknak A Duna - Tiszaközi Kamara homoki nagygyűlése Nagyjelentőségű, az alföldi élet és általában az egész magyar mezőgazdaság legteljesebb háláját és elismerését érdemlő feladatra vállalkozott a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara akkor, amidőn az Alföld egyik nagy kérdését, a homokproblémát felkarolta abból a célból, hogy erre a problémára ráterelődjék az országközvéleményének a ügyelme, hogy a szakemberek ösztönzést kapjanak arra, hogy ezzel a kérdéssel minél intenzívebben foglalkozzanak , hogy a homoki gazdaközönség lássa és érezze azt, hogy ez a probléma, amely szintén sürgős megoldást követel, állandóan napirenden van és ennek során irtmutatást, tanítást nyerjen a gazdantó readalom a legkiválóbb szakemberektől e kérdés további megoldása érdekében. A Kecskeméten megtartott országos homoki ülés, amely iránt a gazdatársadalom minden rétege részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg, ékes bizonyítéka annak, hogy a kamara, amely már annyi eredményt mutathat fel az alföldi gazdálkodás bajainak, sérelmeinek orvoslása terén, ezúttal is az egyik fájó probléma elevenjére tapintott. Sivár homoktalajaink sikeres megjavításának módozatait ismerjük, csak alkalmazni kell a szükséges módokat és eszközöket, hogy ez a hatalmas többé-kevésbbé használható homokos terület az intenzívebb termelés szolgálatába legyen állítható. Hogy ezen a téren nagy a lemaradottságunk és homoki területeinket nem tudtuk kellőképpen kihasználni, az részben annak tulajdonítható, hogy legjobb szakembereinknek és gazdáinknak a homoki gazdálkodás megjavítására irányuló tanításai nem jutottak el azokhoz, akik annak legjobb hasznát vették volna. Éppen ezért tartotta szükségesnek a kamara, hogy ezt a problémát a felszínre hozza és azért hívta meg erre az értekezletre az ország legkiválóbb szakembereit, hogy a gazdaközönség közvetlenül szerezzen tudomást a homokjavítás s ezzel kapcsolatosan a termelésfokozás alapfeltételeiről. A nagygyűlést Purgly Emil, a kamara elnöke nyitotta meg, aki utalt arra, hogy a múltban elhanyagolt Alföld problémáinak megoldása sürgőssé vált, mivel ehhez a megoldáshoz nagy nemzetgazdasági érdekek fűződnek. A kamara, amikor az Alföld másik problémájának, a tanyakérdésnek a megoldásán fáradozik, szükségesnek tartotta, hogy ezzel a problémával is foglalkozzék és gyakorlati tapasztalatok alapján adjon útbaigazítást a gazdatársadalomnak a homok termékennyé tételének módjairól. Ezért hívta össze az értekezletet és ezért kérte fel előadások megtartására hazánk hírneves szakembereit. Tóth Jenő államtitkár, a földmivelésügyi miniszter nevében üdvözölte a kamara akcióját és kijelentette, hogy a minisztérium ezt az újabb honfoglalást, amelyre vonatkozóan értékes tervei is vannak, a legmesszebbmenően támogatja. A kamarának a homokterületek megjavítása érdekében kifejtett eddigi munkáját Szesztelyi Nagy László dr., a kamara igazgatója ismertette, utalván arra, hogy aban az óriási harcban, amely a homok meghódításáért indult meg, a kultúra kerül ki győzelmesen, mert a kamara minden erejét latba veti, hogy a harc kedvező kimenetelét biztosítsa és hogy az „illancs“, ahogy például a halasi határ futóhomokját nevezik, termőfölddé váljék. A kamara gyümölcstermelési kísérleti telepet létesített, agrokémiai intézetet állított fel, amelyek a homoki gazdálkodás céljait szolgálják, homoki növénytermesztési kísérleti telepet, mintagazdaságot, mintalegelőt rendszeresít, hogy ezzel is elősegítse a homoki probléma megoldását. A zöldtrágyázás A gyenge homok- és a futóhomokszántók feljavítása és jótemésben tartása érdekében a növénytermelés és trágyázás körüli teendőket Gyárfás József kisürnetügyi főigazgató, gazdasági főtanácsos ismertette és utalt arra, hogy a fásításon kívül az okszerű talaj művelésnek a szabályai a homokra is igazak. A homok könynyen művelhető, de kétségtelen, hogy nagyobb munkával jár okszerű művelése. A homokot bőven kell trágyázni, de mivel állati trágya csak elenyészően csekély mennyiségben áll rendelkezésre, a trágyahiány pótlásáról kell gondoskodni. A homokon egyedül műtrágyával nem boldogulnak. A trágyahiány pótlására a zöld trágyázás a legalkalmasabb. A zöld trágyázásra a legcélszerűbb a nitrogéngyűjtő képességgel bíró pillangós virágú növények alkalmazása. A növény természetesen foszforsav és kálium szükségletét csak a talajból veheti, így tehát abban az esetben, ha a talajban ezekben hiány van, a zöldtrágyázás mellett a műtrágyázáshoz fordulunk s így juthatunk el a barnahomokhoz, amely már elsőrendű termőtalaj. A zöldtrágyázással kapcsolatosan rendkívül fontos az ugar teljes kiszorítása. A pillangós virágú takarmánynövények közül az adott viszonyok között a legnagyobb termést biztosító növényeket kell kikeresni. A szöszös bükköny, a csillagfürt, a nyúlszapuka, a homoki borsó és a somkóró azok a növények, amelyek a homoki gazdálkodás szempontjából a legelsősorban figyelembe jöhetnek. Összefoglalva az előadottakat, öt pontban körvonalazta azokat a teendőket, amelyek a gyenge homok- és futóhomokszántók feljavítása és jó termésben tartása érdekében szem előtt tartandók. Ezek során a kamara figyelmébe ajánlotta — külön is hangsúlyozva azt, hogy a gazda annak hisz, amit lát, — homoki művelési módok bemutatását, kísérleti telepek fokozatos beállítását, termelési eredmények gyűjtését, megfelelő homoki szakemberek nevelését, a homok talajtani megvizsgálását, a zöld trágyázás propagálását s erre a célra megfelelő magvak kiválasztását, a homokban végzett termelési kísérletek eredményének a köztudatba való hozását, legelsősorban pedig olcsó hitel biztosítását, mert hiszen a homoki gazdálkodás feljavítása, a meliorizáció céljaira a gazdák szálfjára megfelelő anyagi támogatást kell teremteni. A homoki legelők megjavítása A homoki mezők, különösen pedig a legelők javításairól és karbantartásáról enesei Dorner Béla, gazdasági főigazgató, gazdasági főtanácsos tartott rendkívül érdekes előadást, amelyben mindenekelőtt vázolta közlegelőink állapotát, majd a homoki legelők javításának a szükségességét hangoztatta, utalván arra, hogy amíg steril homokkal van dolgunk, addig homoki legelőkről és rétekről nem lehet beszélni. A trágyázás az első láncszem, amely a homokon megindítja a baktériumflórát. A legelőgazdálkodás számos helyes előfeltételére hívta fel a figyelmet és ismertette a trágyázás legegyszerűbb módjait, például a kosarazást. A legelőkkel általában okosan kell bánni és okosan kell azokat használni, óvni kell azokat a céltalan állatjárástól. Nem ajánlatos az esőn való legeltetés. A homoki legelők fogasolása helyett a hengerelést ajánlotta, majd felhívta a figyelmet a fásítás szükségességére, utalván arra, hogy a fa elősegíti a harmat és az esőképződést. A homoki gazda akkor győződhetik meg homoktalajának megváltozásáról, illetően