Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-29 / 96. szám

14 A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyama alapján száz pengőért: Zürichben 90.63% svájci frankot Bécsben 123.75 osztr. sillinget Berlinben 73.50 bírod, márkát Prágában 590.50 cseh koronát adtak. Zürich, április 28. (Devizaforgalom.) Buda­pest 90.63% (nyitás 90.68%), Paris 20.37, London 2525%, Newyork 519.87%, Milano 27.90, Prága 15.40, Belgrád 9.13 és egytizenhatod, Bukarest 3.25, Amsterdam 208.02%, Berlin 123.25, Bécs 73.15, Berlin, április 28. (Devizazárlat.) Budapest 73.il—73.59, London 2046.10—2051.30, Newyork 421.30—422.30, Amsterdam 168.60—169.02, Milano 22.43—22.47, Belgrád 7.40-7.42, Paris 16.50—16.54, Prága 12.4730—12.5130, Zürich 81.02—81.22, Bécs 59.31—59.45, Bukarest 2.62—2.64. — Valutazárlat: pengő 7.3.29—73.65, Bécs, április 28. (Devizazárlat:) Budapest 123.60—123.90, Amsterdam 283.70—284.70, Belgrád 12.45—12.49, Berlin 16.15—168.65, Bukarest 4.38%—4.40%, London 34.45%—34.55%, Newyork 709.15—71165, Milano 37.80-37.90, Paris 27.77% —27.87%, Prága 20.99%—21.07%, Zürich 136.35 —136.85. — Valutazárlat: pengő 123.55—123.95. Prága, április 28. (Devizazárlat.) Budapest 589—592, Amsterdam 1349.12%—1355.12%, Ber­lin 798.20—802.20, Zürich 648.75—651.75, London 16337.50— 16457.50, Newyork 3361.50—3391.50, Mi­lano 180.55—181.95, Paris 132—133.20, Belgrád 59.23%—59.73%, Bukarest 21.55—21.95, Bécs 474.50— 477.50. — Valutazárlat: pengő 580.50— 591.50. Külföldi ért­apírpiacok Bécs, április 28. Az értéktőzsdén a spekulá­ció ma a legtöbb értékben realizált úgy, hogy az irányzat lanyhább lett. Az eddig favorizált cseh és magyar arbitrázsértékekben sem fejlő­dött ki élénkebb forgalom, bár a magyar arbi­­trázspapírok­­ugyan közvetlen zárlat előtt bu­dapesti fedezések folytán némi árjavulásra tet­tek szert. Zárlat: Bankverein 35.40, Pesti Ke­reskedelmi Bank 162.5, Osztrák Hitel 84, Ma­gyar Hitel 121.5, Államvasút 49.7, Duna-Száva- Adria Vasút 22, Klotild 2.88, Coburg 46.1, Rima 146.25, Szlavónia 3.6, Salgó 99.5, Kőszén 965, Urikányi 300, Magyar Hofherr 31.25, Magyar Vagon 20, M­agyar Vasútforgalmi 64.75. A vámindex kritikája. A Magyar Vámpoli­tikai Központ a genfi nemzetközi gazdasági konferencia alkalmából tervezett vámindex­szám­ítási metódus ügyében beható tanulmá­nyokat és számításokat végzett, amelyeknek eddigi eredményét most terjesztette fel az ille­tékes minisztériumokhoz. A Vámpolitikai Köz­pont előterjesztésében foglalkozik az utóbbi időben történt kísérletekkel, melyek célja az egyes államok átlagos vámuívójának vagy vámindex­­ének megállapítása és összehasonlí­tása. Részletesen foglalkozik az előterjesztés a Népszövetség szám­ítási metódusával s tanul­mányai eredményekére, rámutatott arra, hogy gyakorlatilag helyesnek mondható vámindex­hez a legkörültekintőbben megszerk­esztett szá­mítási módszer segítségével sem lehet eljutni. Az említett sokféle vám­­index -számí­tások mind utas és más számokat eredményeznek, még­pedig nem apró eltérésekkel, hanem lényeges ellentmondásokkal. Az egyes vámtarifák szer­kezete, a vám­egységek (súly, értékvám, fonal­­finomság stb.) annyira eltérők egymástól, hogy precíz összehasonlítás lehetetlen. De más a jelentősége két államban véletlenül tökéletesen azonos nagyságú vámoknak akkor, ha az egyik állam az illető cikket termeli, a másik pedig nem. Magyarország és a hozzá hasonló helyzet-­­ben lévő agrártermelő államoknak szempontjá­ból még az a különös hiányuk is megvan a népszövetségi számításoknak, hogy nem tün­tetik fel azokat a különleges akadályokat, ame­lyekkel a mezőgazdasági termékek és gyártmá­nyok kivitelének (élőállat, liszt stb.) meg kell küzdenie. Magyarország vámvédelmének a megítélésénél a tévedésnek fő forrása az a kö­rülmény, hogy a népszövetségi elaborátum az 1925. évi helyzetből indul­ ki, tehát a magyar autonóm vámokat hasonlította össze más álla­mok szerződéses, tehát természetesen alacso­nyabb vámjaival. Ennek dacára a Népszövet­ség elaborátuma Magyarországot a vámindex szempontjából az államoknak körülbelül a kö­zepén helyezi el. A Vámpolitikai Központ ala­pul vette a Népszövetség által kiszemelt negy­venhét árucikket és kilenc európai államot s egyelőre a következő eredményhez jutott, a legalacsonyabb vámja — Angliát, Svájcot, Svédországot, Dániát még alacsonyabban fel­tételezve — Ausztriának van, ezután következ­nek egyre magasabb vámindex-szel sorjában: Németország, Olaszország, Magyarország, Ro­mánia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyel­­ország és Spanyolország. Az összes magyar szerződések a Csehszlovákia által elért reduk­ciókkal együtt, figyelembe vannak véve. A folyó hó közepén életbeléptetett új román vám­tarifa alapján Romániát kétségkívül Jugo­szlávia és Csehország után kellene klasszifi­­k­álni. Érdekes, hogy Riedl volt osztrák minisz­ter múlt hónapban publikált számításaiban szinte teljesen azonosan helyezi el Magyar­­országot. A számításokat főként az alapos ellenőrzés szempontjából a Vámpolitikai Köz­pont folytatni fogja s lehetőleg ki fogja egé­szíteni. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvény­­társulat e hó 29-án tartotta Berzeviczy Albert dr. v. b. t. t., felsőházi tag elnöklésével XXXV. évi rendes közgyűlését­, amelyen 157.022 rész­vény volt képviselve. Az igazgatóság évi jelen­tése részletes beszámolót nyújt az elmúlt üzlet­évben elért erőteljes fejlődésről és kiemeli, hogy a kedvezőbb üzleteredményben a múlt évi átmeneti jellegű szérvkonjun­ktúra, valamint ipari melléküzemei és érdekeltségei hozamának jelentős gyarapodása jut kifejezésre. A köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igaz­gatóság jelentését és jóvá­hag­­­ta az évzáró számadást, valamint a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében az NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1927 április 29. 1926. évre osztalékul — folyó év május 2-tól kezdődően — 22 pengő fog az új, pengőnév­­értékű részvény 35. számú szelvényének beszol­gáltatása ellenében a szokásos helyeken fizet­tetni Az igazgatóságba beválasztattak Bellak Gyula és Freund Emil (uj). A felügyelőbizott­­ságba beválasztattak Kürthy István, David­­sohn Horace, Pfeiffer Ignác, Szájbély Kálmán, Szász János dr. és Tolnay Kornél. A közgyű­lést követő igazgatósági ülésben elnökké Ber­zeviczy Albert dr. v. b. t-­t., felsőházi tag, al­­elnökökké Biszeghi Rudolf és Vida Jenő felső­házi tag, vezérigazgató választottak meg. Az első negyedévben közel 75 millió pengő a külkereskedelmi mérleg passzívuma. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint Ma­gyarország külkereskedelmi forgalma március havában a következőképpen alakult: A beho­zott áruk értéke 97,9, a kivitt áruk értéke pe­dig 63.4 millió pengőt tett ki, a külkereske­delmi mérleg behozatali többlete tehát 31.5 millió pengő volt. A folyó év január—március hónapjaiban a külkereskedelmi mérleg a beho­zatalnál 251.1, a kivitelnél pedig 176.2 millió pen­gővel, 71.9 millió pengő behozatali többlettel zárult. A múlt év január—március havában a behozatal 212.2, a kivitel 177.4 millió pengőt tett ki, a behozatali többlet tehát 31.8 millió pengő volt. A folyó évi január—márciusi be­hozatal értékének nagyobb mértékű emelkedé­sét különösen a nyers- és megmunkált fa, a gyapjúszövetek, a nyers- ,és kikészített bőrök nagyobb behozatala idézte elő, de ezeken kívül más, jelentékeny számú árunál is kisebb-na­­gyobb emelkedés mutatkozott. Ezzel szemben a kivitel értéke ugyanolyan színvonalon moz­gott, mint múlt évben, bár belső összetételé­ben nagy eltolódásokat mutat, amennyiben a vágóállatok, a disznózsír és szalonna, hús, liszt, tengeri és tojás csoportja nagy mértékben visszaesett, a leölt baromfi, rozs, lóhere és lucernamag, burgonya és más cikkek pedig emelkedtek. Valótlan hírek a „Hangya“ közgyűléséről. Egyes lapokban a „Hangya" tegnapi közgyű­léséről olyan híradások jelentek meg, hogy azon élesen támadták a legális kereskedelmet és hogy a „Hangya“ vezetősége a Jeruzsálem­ből jötteket támadta. Mindebből egy szó sem igaz. A közgyűlésen felszólaltak kivétel nél­kül hangsúlyozták, hogy nem hajlandók egyes kereskedelmi érdekképviseletek példáját kö­vetve, magukat kereskedelemellenes támadá­sokra ragadtatni, azonban kijelentik, hogy a béketűrésből elég volt és­­ a szövetkezeteknek kötelességük minden, az utóbbi esztendőkben következetesen megismétlődő és ellenük irá­nyuló támadást visszaverni. Nem történt a közgyűlésen semmiféle felekezeti kirohanás sem és nem minősíthető felekezetieskedésnek az, ha egy általánosan ismert és elterjedt ke­reskedői céget állítanak példa gyanánt a Han­gyával szemben. Valótlan az, hogy Meskó Pál ügyvezető igazgató Jeruzsálemből jötteknek nevezte volna a kereskedőket, valamint valót­lan az is, hogy a közgyűlésen rossz üzletpoli­tikával vádolták a Hangya vezetőségét. Ellen­ben való az, hogy a közgyűlés Jósvay Gábor­nak, a poroszlói Hangya szövetkezet elnöké­nek indítványára egyhangúlag a legteljesebb megelégedését és elismerését fejezte ki a köz­ponti igazgatóságnak. MEZŐGAZDASÁG A gazdatársadalom bizalmát és elismerését nyilvánította a Gazdák Biztosító Szövetkezete iránt A szövetkezet mai közgyűlésén a kisgazdák erélyesen visszautasították az intézet­el­en elhangzott támadásokat . A szövetkezet az a sorompó, amely útját állja a díjemelésnek A Gazdák Biztosító Szövetkezete csü­törtök délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését. Kiemelkedő momentuma volt a közgyűlésnek, hogy azon a gazda­­társadalomi megjelent képviselői erélye­sen visszautasították a szövetkezetet ért legutóbbi támadásokat s a legteljesebb bizalmukról és ragaszkodásukról bizto­sították úgy a szövetkezetet, mint annak jeles vezetőségét. A közgyűlésen megje­lentek többek között: Bárdos Bemig pan­nonhalmi főapát, Berneti István, Ho­­ránszky Dezső udv. tanácsos, Károlyi György gróf, Jeszenszky Pál udv. taná­csos, Meskó Pál gazd. főtanácsos, a Hangya ügyv. igazgatója, Brodó János és Rubinek István országgyűlési képvise­lők, Szomjas Lajos ny. államtitkár, Czo­­bor László, Dezsényi Béla stb. A Gazdák Biztosító Szövetkezete részéről pedig: Láng József gazd. főtanácsos, vezérigaz­gató, Gebhardt Domonkos ügyv. igaz­gató, Niedermann Zoltán dr. igazgató­­sági titkár s még többen a vezető tiszt­viselők közül. A rendes évi közgyűlést megelőzően az alapítók tartották meg értekezletüket Bárdos Rémig pannonhalmi főapát, felső­házi tag elnökletével. Niedermann Zoltán dr. igazgatósági titkár számolt be az ala­pítók sorában történt változásokról, ame­lyeket az értekezlet egyhangúlag tudo­másul vett. Majd a szövetkezet évi ren­des közgyűlése folyt le, amelyet Bernát István gazdasági főtanácsos vezetett. Ber­nát István elnök napirend előtt kegyele­­tes szavakban méltatta azt a nagy vesz­teséget, mely a szövetkezeti és agrártár­­sadalmat érte Darányi Ignác elhunyté­val. Nemcsak az agrármozgalom régi ve­­zető egyéniségei mondotta — de a mai fiatalabb generáció tagjai is tudják, mily nagy része volt Darányi Ignácnnk a ma­gyar agrár­szövetkezeti mozgalom, céltu­datos irányításaiban és sikerre juttatásá­ban. Páratlan szeretettel és buzgalommal fordult a magyar föld és annak művelői felé s a gazdatársadalom megszervezésé­től és öntudatos fellépésétől várta min­dig az ország fellendülését s mindent megtett ez irányban, ami csak módjában állt. Végignézvén Darányi Ignác gazdag munkásságát, megáll­apítha­tjuk, hogy ha vissza fog egyszer térni Magyarország régi integritása, abban nagy része­t tesz annak a hatalmas munkának, amelyet Darányi Ignác teljesített egykoron a fel­vidéki lakosság megmentése és megerő­sítése érdekében. Darányi Ignác alakja és egyénisége túlterjedt az ország ha­tá­rain, mert a külföldön is jól ismerték s tisztelettel és megbecsüléssel vették kö­rül. Az ő jelszava legyen a mi kísérőnk is: kü­zdjünk és bízva bízzunk Magyaror­szág jövőjében! Javaslatára elhatározta a közgyűlést, hogy Darányi Ignác emlé­két és érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Láng József vezérigazgató jelentést tett a közgyűlésnek az alapítók gyűlésé­ről, majd előterjesztette az igazgatóság évi jelentését, amely a szövetkezet ered­ményes múlt esztendei munkásságáról számol be. A közgyűlés az igazgatóság, és felügyelőbizottság jelentését, valamint a zárszámadásokat egyhangúlag elfo­­adta, a felmentvényeket megadta s úgy láng József vezérigazgatónak, mint a szövetkezet egész ügy­vezetőségének leg­teljesebb elismerését és köszönetét nyil­vánította az intézet érdekében kifejtett odaadó működéséért. Nagy érdeklődéssel fogadta a közgyű­lés Kárász Péter csongrádi kisgazdának, a szövetkezet csongrád megyei kerületi választmányi elnökének felszólalását. — Sok ezer kisgazdatársam nevében és megbízásából jelentem meg ma itt — mondotta többek között —, hogy elégté­telt szolgáltassak a Gazdák Biztosító Szövetkezetének azokért az igaztalan és alapnélküli tám­adé­sokért, amelyek az utóbbi időben érték. Teljesen tisztá­ban vagyunk a szövetkezet fontosságával és jelen­tőségével és tudjuk, mit jelent ne­künk, gazdáknak, a szövetkezet műkö­dése. A Gazdák Biztosító Szövetkezete az a sorompó, amely megakadályozza a különböző díjemeléseket és rákényszeríti a többi társaságokat is, hogy mérsékle­tet tartsanak üzletpolitikájukban. A gazda- és kis­gazdatár­sad­alom sok­ ezer tagja hálás elismeréssel köszönte meg a szövetkezetnek és vezetőségének azt a vé­delmet, amelyben a gazdák érdekeit ré­szesíti s legyen meggyőződve a szövet­kezet, hogy a gazdaközön­ség rendíthetet­­len bizalommal, megbecsüléssel, szeretet­tel és ragaszkodással viseltetik nemcsak most, de a jövőben is a Gazdák Biztosító Szövetkezete iránt. Ebben a bizalomban és ragaszkodásban semmiféle támadás nem fogja megingatni a gazd­atársadal­­mat, mert tudjuk, milyen értékkel ren­delkezünk a szövetkezetben, amelyre mindenkor nyugodt lélekkel bízhatjuk vagy­onunkat. A nagy tetszéssel és zajos éljenzéssel fogadott beszédet a szövetkezet vezető­sége részéről Bernet István elnök kö­szönte meg. Ezután öt igazgatósági tagot és két központi választmányi tagot vá­lasztott a közgyűlés. Az igazgatóság új tagjai lettek: Bárdos Rémig pannon­halmi főapát, Bodó János orszgg. kép­viselő, Horánszky Dezső az OKH a­lel­­nök-vezérigazgatója, Jeszenszky Pál üdv. tanácsos, a Magyar Mezőgazdák Szövet­kezete alelnök-vezérigazgatój­a és Gally Kálmán dr földmiv. min. h. államtitkár. A központi választmány tagjai lettek: Puskás Tivadar és Hammerly Gáza. Okos é­s szá­m­itó gazda azonnal lélbiztosítást köt a Gazdák Biztosító SzMezsje Országos FókeMeténél! fC@2W.21 SalfováiSaSai R.-T. Biztosítási @sziáis?a Budapest, IX., Üllői­ ut 1., félemelet. — Telefon J. 99—56, J. 99—57, J. 99—53 A magyar affértársadaloai altruista intézménye a folyó évben tovább messzemenő kedvezményt nyújt a gazdaközönségnek . Kérjen ajánlatot! Kérjen ajánlatot Küzdelem a tejhamisítás ellen Úffajta tejeskanna-zárószerkezetet hoznak forgalomba Nagy nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy a tejellátás zavartalan legyen, illetően, hogy a forgalomba kerülő tej megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyek ennek a fontos közszükségleti cikknek jelentőségeihez fűződ­nek. A háború előtt — mint ismeretes — a városok tejellátását a közép- és nagybirtokok tehenészetei látták el, amelyek a háború alatti és utáni időben a kötött gazdálkodás folytán mind leromlottak s az ellátásánál a kistenyésztők által termelt és gyűjtött tej kezdett egyre nagyobb szerepet játszani, a tejgyűjtésnél pedig a magánvállalkozás lépett előtérbe. A kevés tejkészlet azonban a nagy keresletet nem bírta fedezni és mivel a tej­­gyűj­tők is minden hozzáértés és szakértelem nélkül működtek, a tejhamisítás olyan nagy arányokat kezdett ölteni, hogy az illetékes körök egyre többet és többet foglalkoztak en­nek a kérdésnek a rendezésével. A háború előtt, — amint azt a statisztikák igazolják, — 350—360 ezer liter tej érkezett a fővárosba, a háború után pedig 60—70 ezer liter, de ez is 100 százalékban vizezett, forma­linos, vagy szódás volt s így érthető az is, hogy a gyermekhalandóság akkoriban mért öltött olyan nagy arányokat. Ennek a lehetet­len állapotnak a megszüntetésére egymásután jelentek meg a különböző rendeletek, amelyek­kel kapcsolatosan némileg csökkent a hamisí­tások száma, majd pedig napvilágot látott a földmivelésü­gyi miniszternek a tejforgalom szabályozására vonatkozó 71.000/1924. számú rendelete, amely olyan tökéletes és olyan szi­gorú tejszabályrendelet, mint amilyen sehol a világon nincs. Némely tekintetben még az Egyesült­ Államok tejrendeleténél is szigorúbb. Az utóbbi ugyanis megelégszik azzal, hogy a tej száraz­anyagtartalma 12.0, zsírja pedig 3.25 százalék­ legyen, a magyar tejrendelet ellen­ben 12.3 szárazanyag tartalmat, illetően 3.3 százalék zsírt követel. Ennek a rendeletnek eredményeként, lényegesen javult a helyzet, különösen pedig azzal kapcsolatosan, hogy a földmivelésü­gyi miniszter szakközegeivel a legszigorúbban ellenőriztette a tejellátást, il­letően a tejforgalmat. A gyakori tejrazziák­nak, a tejforgalom állandói ellenőrzésének meg is lett az eredménye és a tejhamisítás addigi horribilis aránya csökkent is, mégis a tej meghamisítását nem lehetett megakadályozni és teljesen lehetetlenné tenni. Évtizedeken át szerzett tapasztalat azt mu­tatta, hogy a közfogyasztásra kerülő tej meg­hamisítása igen sok esetben fuvarozás és rak­tározás közben történik, aminek az oka első­sorban az, hogy a tejszállító edények (tejes­­kannák) kötelező zárolására eddig használt­­zárak nem nyújtanak kellő biztonságot. Ezek a zárószerkezetek ugyanis a szállítás közben, könnyen felnyithatók és újból lezárhatók, úgy­szintén kicserélhetők és így tág lehetőséget nyújtanak a tejjel való manipulálásra, részint a tej megdézsmálására, részint annak megha­misítására. A földművelésügyi miniszterhez a tejellátó vállalatok részéről érkezett panaszok, valamint azok a védekezések, amelyekkel a kihágási eljárás során a felelősséget magukról elhárítani igyekeznek, azt igazolják, hogy a zárószerkezetek körül van a baj. A földmivelésügyi kormány már huzamos idő óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy olyan kannazáró szerkezetet kellene beve­zetni, amelynek alkalmazása mellett a kanna tartalmához a rajtalevő zár megsértése nél­kül hozzáférni nem lehet. Évekkel ezelőtt kör­rendeletben fel is szólították a tejforgalom ellenőrzésére hivatott szakintézeteket, vala­mint a­ zárószerkezetek előállításával foglal­kozó szakköröket, hogy az­­ezen a téren ta­pasztalt fogyatékosságok kiküszöbölésére al­kalmas új zárószerkezetet állítsanak elő. Erre a rendelkezésre való hivatkozással Kanders Árpád okleveles gépészmérnök ilyen újfajta kannazáró szerkezetet állított elő, amelyet ,,Laktos“ néven szabadalmaztatott és annak a közhasználatba való vételét kérte. A földmivelésügyi miniszter a magyaróvári gépkisérleti állomás, továbbá az Országos Ké­miai Intézet, a Tejkisérleti Állomás, végül pe­dig egyes tejellátó üzemek gyakorlati kipró­bálásán alapuló véleményének meghallgatása és a szabadalomnak az állandó felülbíráló ta­nácsban történt bemutatása után engedélyezte az újfajta tejeskanna zárószerkezet közhasz­nálatba való vételét és erről a hivatalos lap mai számában megjelent rendeletében vala­mennyi törvényhatóságot értesítette. A tejeskanna zárószerkezet — amely rend­kívül egyszerű, —­­ lényeges alkotórészét a kanna fedelére oldalról felerősíthető és felül­nyitott, rövid lágyöntés, vagy bronzvályú al­kotja, amelynek mélyedésébe lezárás alkalmá­val a kanna kengyelszerű­ fogantyúja lehajt­ható. A kengyel lehajlása alkalmával a csa­pokon forgó excenterek a fedelet leszorítják, viszont a kengyelt a vályúnak mindkét olda­lán hosszában futó hasítékába tolható és meg­felelő jelzésekkel ellátott falemezkével lehet le­zárni. Ez a falemezke biztosítja tulajdonképen azt, hogy a tejeskannához illetéktelenül ne le­hessen hozzáférni, mivel a kanna csak a lemez kitördelése, vagy kivágása útján nyitható ki. Már most,, hogy a zárólemezek utánzása és meghamisítása megakadályozható legyen, il­letően, hogy a visszaéléseket könnyebben le­hessen felderíteni, ezeket a lemezeket, úgyszin­tén a zárószerkezetet csak a földmivelésü­gyi minisztertől engedélyt nyert vállalat állíthatja elő, amely aláveti magát a minisztérium fel­ügyeletének és ellenőrzésének és kötelezi ma­gát arra, hogy a zárószerkezet és a lemezek árát a miniszter előzetes hozzájárulása alapján fogja megállapítani. Értesülésünk szerint a zárószerkezetnek, úgyszintén a lemezeknek minimális lesz az ára. A forgalomba hozott lemezeket a hamisítá­­sok, illetően az utánzások megakadályozása céljából olyan vegyi anyaggal pácolják, amelynek jelenlétét utólag vegyi után ki lehet

Next