Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-29 / 96. szám
14 A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyama alapján száz pengőért: Zürichben 90.63% svájci frankot Bécsben 123.75 osztr. sillinget Berlinben 73.50 bírod, márkát Prágában 590.50 cseh koronát adtak. Zürich, április 28. (Devizaforgalom.) Budapest 90.63% (nyitás 90.68%), Paris 20.37, London 2525%, Newyork 519.87%, Milano 27.90, Prága 15.40, Belgrád 9.13 és egytizenhatod, Bukarest 3.25, Amsterdam 208.02%, Berlin 123.25, Bécs 73.15, Berlin, április 28. (Devizazárlat.) Budapest 73.il—73.59, London 2046.10—2051.30, Newyork 421.30—422.30, Amsterdam 168.60—169.02, Milano 22.43—22.47, Belgrád 7.40-7.42, Paris 16.50—16.54, Prága 12.4730—12.5130, Zürich 81.02—81.22, Bécs 59.31—59.45, Bukarest 2.62—2.64. — Valutazárlat: pengő 7.3.29—73.65, Bécs, április 28. (Devizazárlat:) Budapest 123.60—123.90, Amsterdam 283.70—284.70, Belgrád 12.45—12.49, Berlin 16.15—168.65, Bukarest 4.38%—4.40%, London 34.45%—34.55%, Newyork 709.15—71165, Milano 37.80-37.90, Paris 27.77% —27.87%, Prága 20.99%—21.07%, Zürich 136.35 —136.85. — Valutazárlat: pengő 123.55—123.95. Prága, április 28. (Devizazárlat.) Budapest 589—592, Amsterdam 1349.12%—1355.12%, Berlin 798.20—802.20, Zürich 648.75—651.75, London 16337.50— 16457.50, Newyork 3361.50—3391.50, Milano 180.55—181.95, Paris 132—133.20, Belgrád 59.23%—59.73%, Bukarest 21.55—21.95, Bécs 474.50— 477.50. — Valutazárlat: pengő 580.50— 591.50. Külföldi értapírpiacok Bécs, április 28. Az értéktőzsdén a spekuláció ma a legtöbb értékben realizált úgy, hogy az irányzat lanyhább lett. Az eddig favorizált cseh és magyar arbitrázsértékekben sem fejlődött ki élénkebb forgalom, bár a magyar arbitrázspapírokugyan közvetlen zárlat előtt budapesti fedezések folytán némi árjavulásra tettek szert. Zárlat: Bankverein 35.40, Pesti Kereskedelmi Bank 162.5, Osztrák Hitel 84, Magyar Hitel 121.5, Államvasút 49.7, Duna-Száva- Adria Vasút 22, Klotild 2.88, Coburg 46.1, Rima 146.25, Szlavónia 3.6, Salgó 99.5, Kőszén 965, Urikányi 300, Magyar Hofherr 31.25, Magyar Vagon 20, Magyar Vasútforgalmi 64.75. A vámindex kritikája. A Magyar Vámpolitikai Központ a genfi nemzetközi gazdasági konferencia alkalmából tervezett vámindexszámítási metódus ügyében beható tanulmányokat és számításokat végzett, amelyeknek eddigi eredményét most terjesztette fel az illetékes minisztériumokhoz. A Vámpolitikai Központ előterjesztésében foglalkozik az utóbbi időben történt kísérletekkel, melyek célja az egyes államok átlagos vámuívójának vagy vámindexének megállapítása és összehasonlítása. Részletesen foglalkozik az előterjesztés a Népszövetség számítási metódusával s tanulmányai eredményekére, rámutatott arra, hogy gyakorlatilag helyesnek mondható vámindexhez a legkörültekintőbben megszerkesztett számítási módszer segítségével sem lehet eljutni. Az említett sokféle vámindex -számítások mind utas és más számokat eredményeznek, mégpedig nem apró eltérésekkel, hanem lényeges ellentmondásokkal. Az egyes vámtarifák szerkezete, a vámegységek (súly, értékvám, fonalfinomság stb.) annyira eltérők egymástól, hogy precíz összehasonlítás lehetetlen. De más a jelentősége két államban véletlenül tökéletesen azonos nagyságú vámoknak akkor, ha az egyik állam az illető cikket termeli, a másik pedig nem. Magyarország és a hozzá hasonló helyzet-ben lévő agrártermelő államoknak szempontjából még az a különös hiányuk is megvan a népszövetségi számításoknak, hogy nem tüntetik fel azokat a különleges akadályokat, amelyekkel a mezőgazdasági termékek és gyártmányok kivitelének (élőállat, liszt stb.) meg kell küzdenie. Magyarország vámvédelmének a megítélésénél a tévedésnek fő forrása az a körülmény, hogy a népszövetségi elaborátum az 1925. évi helyzetből indul ki, tehát a magyar autonóm vámokat hasonlította össze más államok szerződéses, tehát természetesen alacsonyabb vámjaival. Ennek dacára a Népszövetség elaborátuma Magyarországot a vámindex szempontjából az államoknak körülbelül a közepén helyezi el. A Vámpolitikai Központ alapul vette a Népszövetség által kiszemelt negyvenhét árucikket és kilenc európai államot s egyelőre a következő eredményhez jutott, a legalacsonyabb vámja — Angliát, Svájcot, Svédországot, Dániát még alacsonyabban feltételezve — Ausztriának van, ezután következnek egyre magasabb vámindex-szel sorjában: Németország, Olaszország, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország és Spanyolország. Az összes magyar szerződések a Csehszlovákia által elért redukciókkal együtt, figyelembe vannak véve. A folyó hó közepén életbeléptetett új román vámtarifa alapján Romániát kétségkívül Jugoszlávia és Csehország után kellene klasszifikálni. Érdekes, hogy Riedl volt osztrák miniszter múlt hónapban publikált számításaiban szinte teljesen azonosan helyezi el Magyarországot. A számításokat főként az alapos ellenőrzés szempontjából a Vámpolitikai Központ folytatni fogja s lehetőleg ki fogja egészíteni. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat e hó 29-án tartotta Berzeviczy Albert dr. v. b. t. t., felsőházi tag elnöklésével XXXV. évi rendes közgyűlését, amelyen 157.022 részvény volt képviselve. Az igazgatóság évi jelentése részletes beszámolót nyújt az elmúlt üzletévben elért erőteljes fejlődésről és kiemeli, hogy a kedvezőbb üzleteredményben a múlt évi átmeneti jellegű szérvkonjunktúra, valamint ipari melléküzemei és érdekeltségei hozamának jelentős gyarapodása jut kifejezésre. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését és jóváhagta az évzáró számadást, valamint a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében az NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1927 április 29. 1926. évre osztalékul — folyó év május 2-tól kezdődően — 22 pengő fog az új, pengőnévértékű részvény 35. számú szelvényének beszolgáltatása ellenében a szokásos helyeken fizettetni Az igazgatóságba beválasztattak Bellak Gyula és Freund Emil (uj). A felügyelőbizottságba beválasztattak Kürthy István, Davidsohn Horace, Pfeiffer Ignác, Szájbély Kálmán, Szász János dr. és Tolnay Kornél. A közgyűlést követő igazgatósági ülésben elnökké Berzeviczy Albert dr. v. b. t-t., felsőházi tag, alelnökökké Biszeghi Rudolf és Vida Jenő felsőházi tag, vezérigazgató választottak meg. Az első negyedévben közel 75 millió pengő a külkereskedelmi mérleg passzívuma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország külkereskedelmi forgalma március havában a következőképpen alakult: A behozott áruk értéke 97,9, a kivitt áruk értéke pedig 63.4 millió pengőt tett ki, a külkereskedelmi mérleg behozatali többlete tehát 31.5 millió pengő volt. A folyó év január—március hónapjaiban a külkereskedelmi mérleg a behozatalnál 251.1, a kivitelnél pedig 176.2 millió pengővel, 71.9 millió pengő behozatali többlettel zárult. A múlt év január—március havában a behozatal 212.2, a kivitel 177.4 millió pengőt tett ki, a behozatali többlet tehát 31.8 millió pengő volt. A folyó évi január—márciusi behozatal értékének nagyobb mértékű emelkedését különösen a nyers- és megmunkált fa, a gyapjúszövetek, a nyers- ,és kikészített bőrök nagyobb behozatala idézte elő, de ezeken kívül más, jelentékeny számú árunál is kisebb-nagyobb emelkedés mutatkozott. Ezzel szemben a kivitel értéke ugyanolyan színvonalon mozgott, mint múlt évben, bár belső összetételében nagy eltolódásokat mutat, amennyiben a vágóállatok, a disznózsír és szalonna, hús, liszt, tengeri és tojás csoportja nagy mértékben visszaesett, a leölt baromfi, rozs, lóhere és lucernamag, burgonya és más cikkek pedig emelkedtek. Valótlan hírek a „Hangya“ közgyűléséről. Egyes lapokban a „Hangya" tegnapi közgyűléséről olyan híradások jelentek meg, hogy azon élesen támadták a legális kereskedelmet és hogy a „Hangya“ vezetősége a Jeruzsálemből jötteket támadta. Mindebből egy szó sem igaz. A közgyűlésen felszólaltak kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy nem hajlandók egyes kereskedelmi érdekképviseletek példáját követve, magukat kereskedelemellenes támadásokra ragadtatni, azonban kijelentik, hogy a béketűrésből elég volt és a szövetkezeteknek kötelességük minden, az utóbbi esztendőkben következetesen megismétlődő és ellenük irányuló támadást visszaverni. Nem történt a közgyűlésen semmiféle felekezeti kirohanás sem és nem minősíthető felekezetieskedésnek az, ha egy általánosan ismert és elterjedt kereskedői céget állítanak példa gyanánt a Hangyával szemben. Valótlan az, hogy Meskó Pál ügyvezető igazgató Jeruzsálemből jötteknek nevezte volna a kereskedőket, valamint valótlan az is, hogy a közgyűlésen rossz üzletpolitikával vádolták a Hangya vezetőségét. Ellenben való az, hogy a közgyűlés Jósvay Gábornak, a poroszlói Hangya szövetkezet elnökének indítványára egyhangúlag a legteljesebb megelégedését és elismerését fejezte ki a központi igazgatóságnak. MEZŐGAZDASÁG A gazdatársadalom bizalmát és elismerését nyilvánította a Gazdák Biztosító Szövetkezete iránt A szövetkezet mai közgyűlésén a kisgazdák erélyesen visszautasították az intézetelen elhangzott támadásokat . A szövetkezet az a sorompó, amely útját állja a díjemelésnek A Gazdák Biztosító Szövetkezete csütörtök délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését. Kiemelkedő momentuma volt a közgyűlésnek, hogy azon a gazdatársadalomi megjelent képviselői erélyesen visszautasították a szövetkezetet ért legutóbbi támadásokat s a legteljesebb bizalmukról és ragaszkodásukról biztosították úgy a szövetkezetet, mint annak jeles vezetőségét. A közgyűlésen megjelentek többek között: Bárdos Bemig pannonhalmi főapát, Berneti István, Horánszky Dezső udv. tanácsos, Károlyi György gróf, Jeszenszky Pál udv. tanácsos, Meskó Pál gazd. főtanácsos, a Hangya ügyv. igazgatója, Brodó János és Rubinek István országgyűlési képviselők, Szomjas Lajos ny. államtitkár, Czobor László, Dezsényi Béla stb. A Gazdák Biztosító Szövetkezete részéről pedig: Láng József gazd. főtanácsos, vezérigazgató, Gebhardt Domonkos ügyv. igazgató, Niedermann Zoltán dr. igazgatósági titkár s még többen a vezető tisztviselők közül. A rendes évi közgyűlést megelőzően az alapítók tartották meg értekezletüket Bárdos Rémig pannonhalmi főapát, felsőházi tag elnökletével. Niedermann Zoltán dr. igazgatósági titkár számolt be az alapítók sorában történt változásokról, amelyeket az értekezlet egyhangúlag tudomásul vett. Majd a szövetkezet évi rendes közgyűlése folyt le, amelyet Bernát István gazdasági főtanácsos vezetett. Bernát István elnök napirend előtt kegyeletes szavakban méltatta azt a nagy veszteséget, mely a szövetkezeti és agrártársadalmat érte Darányi Ignác elhunytéval. Nemcsak az agrármozgalom régi vezető egyéniségei mondotta — de a mai fiatalabb generáció tagjai is tudják, mily nagy része volt Darányi Ignácnnk a magyar agrárszövetkezeti mozgalom, céltudatos irányításaiban és sikerre juttatásában. Páratlan szeretettel és buzgalommal fordult a magyar föld és annak művelői felé s a gazdatársadalom megszervezésétől és öntudatos fellépésétől várta mindig az ország fellendülését s mindent megtett ez irányban, ami csak módjában állt. Végignézvén Darányi Ignác gazdag munkásságát, megállapíthatjuk, hogy ha vissza fog egyszer térni Magyarország régi integritása, abban nagy részet tesz annak a hatalmas munkának, amelyet Darányi Ignác teljesített egykoron a felvidéki lakosság megmentése és megerősítése érdekében. Darányi Ignác alakja és egyénisége túlterjedt az ország határain, mert a külföldön is jól ismerték s tisztelettel és megbecsüléssel vették körül. Az ő jelszava legyen a mi kísérőnk is: küzdjünk és bízva bízzunk Magyarország jövőjében! Javaslatára elhatározta a közgyűlést, hogy Darányi Ignác emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Láng József vezérigazgató jelentést tett a közgyűlésnek az alapítók gyűléséről, majd előterjesztette az igazgatóság évi jelentését, amely a szövetkezet eredményes múlt esztendei munkásságáról számol be. A közgyűlés az igazgatóság, és felügyelőbizottság jelentését, valamint a zárszámadásokat egyhangúlag elfoadta, a felmentvényeket megadta s úgy láng József vezérigazgatónak, mint a szövetkezet egész ügyvezetőségének legteljesebb elismerését és köszönetét nyilvánította az intézet érdekében kifejtett odaadó működéséért. Nagy érdeklődéssel fogadta a közgyűlés Kárász Péter csongrádi kisgazdának, a szövetkezet csongrád megyei kerületi választmányi elnökének felszólalását. — Sok ezer kisgazdatársam nevében és megbízásából jelentem meg ma itt — mondotta többek között —, hogy elégtételt szolgáltassak a Gazdák Biztosító Szövetkezetének azokért az igaztalan és alapnélküli támadésokért, amelyek az utóbbi időben érték. Teljesen tisztában vagyunk a szövetkezet fontosságával és jelentőségével és tudjuk, mit jelent nekünk, gazdáknak, a szövetkezet működése. A Gazdák Biztosító Szövetkezete az a sorompó, amely megakadályozza a különböző díjemeléseket és rákényszeríti a többi társaságokat is, hogy mérsékletet tartsanak üzletpolitikájukban. A gazda- és kisgazdatársadalom sok ezer tagja hálás elismeréssel köszönte meg a szövetkezetnek és vezetőségének azt a védelmet, amelyben a gazdák érdekeit részesíti s legyen meggyőződve a szövetkezet, hogy a gazdaközönség rendíthetetlen bizalommal, megbecsüléssel, szeretettel és ragaszkodással viseltetik nemcsak most, de a jövőben is a Gazdák Biztosító Szövetkezete iránt. Ebben a bizalomban és ragaszkodásban semmiféle támadás nem fogja megingatni a gazdatársadalmat, mert tudjuk, milyen értékkel rendelkezünk a szövetkezetben, amelyre mindenkor nyugodt lélekkel bízhatjuk vagyonunkat. A nagy tetszéssel és zajos éljenzéssel fogadott beszédet a szövetkezet vezetősége részéről Bernet István elnök köszönte meg. Ezután öt igazgatósági tagot és két központi választmányi tagot választott a közgyűlés. Az igazgatóság új tagjai lettek: Bárdos Rémig pannonhalmi főapát, Bodó János orszgg. képviselő, Horánszky Dezső az OKH alelnök-vezérigazgatója, Jeszenszky Pál üdv. tanácsos, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete alelnök-vezérigazgatója és Gally Kálmán dr földmiv. min. h. államtitkár. A központi választmány tagjai lettek: Puskás Tivadar és Hammerly Gáza. Okos és számitó gazda azonnal lélbiztosítást köt a Gazdák Biztosító SzMezsje Országos FókeMeténél! fC@2W.21 SalfováiSaSai R.-T. Biztosítási @sziáis?a Budapest, IX., Üllői ut 1., félemelet. — Telefon J. 99—56, J. 99—57, J. 99—53 A magyar affértársadaloai altruista intézménye a folyó évben tovább messzemenő kedvezményt nyújt a gazdaközönségnek . Kérjen ajánlatot! Kérjen ajánlatot Küzdelem a tejhamisítás ellen Úffajta tejeskanna-zárószerkezetet hoznak forgalomba Nagy nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy a tejellátás zavartalan legyen, illetően, hogy a forgalomba kerülő tej megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyek ennek a fontos közszükségleti cikknek jelentőségeihez fűződnek. A háború előtt — mint ismeretes — a városok tejellátását a közép- és nagybirtokok tehenészetei látták el, amelyek a háború alatti és utáni időben a kötött gazdálkodás folytán mind leromlottak s az ellátásánál a kistenyésztők által termelt és gyűjtött tej kezdett egyre nagyobb szerepet játszani, a tejgyűjtésnél pedig a magánvállalkozás lépett előtérbe. A kevés tejkészlet azonban a nagy keresletet nem bírta fedezni és mivel a tejgyűjtők is minden hozzáértés és szakértelem nélkül működtek, a tejhamisítás olyan nagy arányokat kezdett ölteni, hogy az illetékes körök egyre többet és többet foglalkoztak ennek a kérdésnek a rendezésével. A háború előtt, — amint azt a statisztikák igazolják, — 350—360 ezer liter tej érkezett a fővárosba, a háború után pedig 60—70 ezer liter, de ez is 100 százalékban vizezett, formalinos, vagy szódás volt s így érthető az is, hogy a gyermekhalandóság akkoriban mért öltött olyan nagy arányokat. Ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetésére egymásután jelentek meg a különböző rendeletek, amelyekkel kapcsolatosan némileg csökkent a hamisítások száma, majd pedig napvilágot látott a földmivelésügyi miniszternek a tejforgalom szabályozására vonatkozó 71.000/1924. számú rendelete, amely olyan tökéletes és olyan szigorú tejszabályrendelet, mint amilyen sehol a világon nincs. Némely tekintetben még az Egyesült Államok tejrendeleténél is szigorúbb. Az utóbbi ugyanis megelégszik azzal, hogy a tej szárazanyagtartalma 12.0, zsírja pedig 3.25 százalék legyen, a magyar tejrendelet ellenben 12.3 szárazanyag tartalmat, illetően 3.3 százalék zsírt követel. Ennek a rendeletnek eredményeként, lényegesen javult a helyzet, különösen pedig azzal kapcsolatosan, hogy a földmivelésügyi miniszter szakközegeivel a legszigorúbban ellenőriztette a tejellátást, illetően a tejforgalmat. A gyakori tejrazziáknak, a tejforgalom állandói ellenőrzésének meg is lett az eredménye és a tejhamisítás addigi horribilis aránya csökkent is, mégis a tej meghamisítását nem lehetett megakadályozni és teljesen lehetetlenné tenni. Évtizedeken át szerzett tapasztalat azt mutatta, hogy a közfogyasztásra kerülő tej meghamisítása igen sok esetben fuvarozás és raktározás közben történik, aminek az oka elsősorban az, hogy a tejszállító edények (tejeskannák) kötelező zárolására eddig használtzárak nem nyújtanak kellő biztonságot. Ezek a zárószerkezetek ugyanis a szállítás közben, könnyen felnyithatók és újból lezárhatók, úgyszintén kicserélhetők és így tág lehetőséget nyújtanak a tejjel való manipulálásra, részint a tej megdézsmálására, részint annak meghamisítására. A földművelésügyi miniszterhez a tejellátó vállalatok részéről érkezett panaszok, valamint azok a védekezések, amelyekkel a kihágási eljárás során a felelősséget magukról elhárítani igyekeznek, azt igazolják, hogy a zárószerkezetek körül van a baj. A földmivelésügyi kormány már huzamos idő óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy olyan kannazáró szerkezetet kellene bevezetni, amelynek alkalmazása mellett a kanna tartalmához a rajtalevő zár megsértése nélkül hozzáférni nem lehet. Évekkel ezelőtt körrendeletben fel is szólították a tejforgalom ellenőrzésére hivatott szakintézeteket, valamint a zárószerkezetek előállításával foglalkozó szakköröket, hogy azezen a téren tapasztalt fogyatékosságok kiküszöbölésére alkalmas új zárószerkezetet állítsanak elő. Erre a rendelkezésre való hivatkozással Kanders Árpád okleveles gépészmérnök ilyen újfajta kannazáró szerkezetet állított elő, amelyet ,,Laktos“ néven szabadalmaztatott és annak a közhasználatba való vételét kérte. A földmivelésügyi miniszter a magyaróvári gépkisérleti állomás, továbbá az Országos Kémiai Intézet, a Tejkisérleti Állomás, végül pedig egyes tejellátó üzemek gyakorlati kipróbálásán alapuló véleményének meghallgatása és a szabadalomnak az állandó felülbíráló tanácsban történt bemutatása után engedélyezte az újfajta tejeskanna zárószerkezet közhasználatba való vételét és erről a hivatalos lap mai számában megjelent rendeletében valamennyi törvényhatóságot értesítette. A tejeskanna zárószerkezet — amely rendkívül egyszerű, — lényeges alkotórészét a kanna fedelére oldalról felerősíthető és felülnyitott, rövid lágyöntés, vagy bronzvályú alkotja, amelynek mélyedésébe lezárás alkalmával a kanna kengyelszerű fogantyúja lehajtható. A kengyel lehajlása alkalmával a csapokon forgó excenterek a fedelet leszorítják, viszont a kengyelt a vályúnak mindkét oldalán hosszában futó hasítékába tolható és megfelelő jelzésekkel ellátott falemezkével lehet lezárni. Ez a falemezke biztosítja tulajdonképen azt, hogy a tejeskannához illetéktelenül ne lehessen hozzáférni, mivel a kanna csak a lemez kitördelése, vagy kivágása útján nyitható ki. Már most,, hogy a zárólemezek utánzása és meghamisítása megakadályozható legyen, illetően, hogy a visszaéléseket könnyebben lehessen felderíteni, ezeket a lemezeket, úgyszintén a zárószerkezetet csak a földmivelésügyi minisztertől engedélyt nyert vállalat állíthatja elő, amely aláveti magát a minisztérium felügyeletének és ellenőrzésének és kötelezi magát arra, hogy a zárószerkezet és a lemezek árát a miniszter előzetes hozzájárulása alapján fogja megállapítani. Értesülésünk szerint a zárószerkezetnek, úgyszintén a lemezeknek minimális lesz az ára. A forgalomba hozott lemezeket a hamisítások, illetően az utánzások megakadályozása céljából olyan vegyi anyaggal pácolják, amelynek jelenlétét utólag vegyi után ki lehet