Nemzeti Ujság, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-21 / 115. szám

Szombat, 1927 má­jus 21. NEMZETI ÚJSÁG ­ Szombaton kezdődik az első refor­mátus nagygyűlés.) A magyarországi re­formátusok szombaton és vasárnap tart­­tjá­k első országos nagygyűlésüket, melyre máris nagyszámban érkeztek a vidékről­­a résztvevők. A nagygyűlést szombaton reggel fél 9 órakor kezdik meg a városli­geti Iparcsarnokban istentisztelettel, me­lyet 10 órakor előadássorozat követ „Is­ten dicsőségének szolgálata” címmel. Elő­adók: Janka Károly orsz. képv., Sebes­tyén Jenő dr. teológiai tanár, Victor Já­nos dr. teológiai tanár és Vass Vince dr. teológiai tanár. Délután fél négy órakor a nagygyűlés résztvevői az irredenta szobroknál hallgatják meg a szónokok rö­vid beszédeit, öt órától kezdve pedig a­­Kálvin-téri és fasori templomokban, va­lamint a régi országházban vallásos ün­­■nepélyek lesznek, melyek szónokai között szerepelnek Allier Rezső párisi protes­táns teológiai dékán. Szász Károly v. b. t. t. és Hegedűs Lóránt ny. pénzügymi­­inis­zter. Vasárnap ü­nne­pi istentiszteletek Titán disables lesz ugyancsak az Ipar­­csarnokban.­­ (Kápolna és kuglizó.) Lapunk május 11-iki számában „Kápolna és kuglizó“ címmel közre­adtuk egy olvasónk panaszos levelét, melyre Lebovits János angrisztatelepi vendéglős a kö­vetkező választ küldte: Nem felel meg a való­ságnak a panaszos levél az a része, hogy a tu­lajdonomat képező és a kerthelyiségemben fel­állított tekepályámon a szomszédos kápolná­ban tartott istentiszteletek alatt tekézés folyna. Még kevésbbé igaz, hogy bizonyos elemek ép­pen a mise és litánia alatt „áldoznak a legdü­hösebben a játékszenvedélyüknek“. Magam is katolikus ember vagyok és erkölcsi érzületem Bem­ engedné meg az istentisztelet zavarását. Aláírás: — (Leánynyaralta­tás Sasvárott.) A Szociális Missziótársulat országos szervezetének egyik főprogramja a mai testi erőkben nem na­gyon bővelkedő leányifjúságot fizikailag is megerősíteni, hogy egy testileg, lelkileg egészséges női generációt neveljen a jövendő Magyarországnak. Programját megvalósí­tandó, az idén is megkezdi a Mátra alján, Parád-fürdő közelében, az erdőikkel körülvett Sas­vár kastélyában leány­ny­arat­tatását. Jú­nius 15-től szeptember végéig állandóan száz leány számára tud helyet biztosítani a kas­télyban, napsugaras, tágas szobákban. Pom­pás tejet és vajat a parádi uradalom ad. Egyéb jó ellátás és szerető gondozás is biz­tosítva van. Prospektussal és felvilágosítás­sal a Szociális Missziótársulat országos köz­pontja­ szolgál. (Budapest, I., Krisztina­ körút 125.) Foederatio Emericana — (Alapítványi életbiztosítások) köthetők az Emeric­ana, vagy az Adamicrtinum menzája ja­vára a Foederatio Emericana Biztosítási Iro­dája útján. C­im: IX., Üllői­ út 1. félemelet. Telefon: József 99—56, 99-57, 99—58. Az eme­­rican­isták és általában mindazok, akik az új nemzedék sorsát szívükön viselik, mindenne­mű biztosításukat (u. m. élet-, tűz-, betörés-, jég-, baleset-, szavatossági-, autó- stb. biz­tosítást) kizárólag az Eraoricana Biztosítási Irodájának közreműködése mellett helyezik el, mert ez által praktikus módon és anyagi ál­dozat nélkül is hathatósan támogathatják az Emericana magasztos céljait. Egyesületi és társadalmi hírek Az Erzsébet Népakadémia legközelebbi ta­nulmányi kirándulása május 22-én a Szépmű­vészeti Múzeum modern szoborgyűjteményének megtekintése. Találkozás a múzeum Aréna-út 41. szám alatti bejárójánál reggel pont 9 óra­kor. Vezető Oroszlán Zoltán dr., a Szépművé- Gr­­fi Múzeum őre. Találjktosó A volt­ kraszzlojarszki hadifoglyok pünkösd vasárnap este 8 órakor a Szent Lukács fürdő dunai terraszán országos baráti összejövetelt tartanak. (Rossz idő esetén a fehér teremben.) Felkérem­ mindazokat a ba­jtársakat, akik 1919 június 24-én a ludovikai ellenforradalom­ban résztvettek, címüket saját érdekükben május 30-ig velem közölni szíveskedjenek. Bánfy Károly, Budapest, VIII., Práter­ utca 59/c. földszint 5. Felkérem iskolatársaimat, akik 1902 ben a Zerge (Horánszky)­utcai főreál iskolában érett­ségiztek, hogy lakáscímüket velem, közöljék: Germanus Gyula dr., VII., Kertész­ utca 29. B *9 jjff A budapesti közönségnek régi közkedvelt üdülőhelye. 46° A meleg kénesgyógyforrások rendkívüli gyógyhatásai különösen reuma, esuz, köszvény, ischias eseteiben mutatkoz­nak. Langyos vasasfürdő a szabadban! Gyógykezelés a saját termésű rádiumos „Jazero“-iszappal, mely egyenértékű a vi­lághírű battagliai tangóval. Magyar konyha! Magyar kiszolgálás! Teljes ellátás, fürdővel együtt, naponta 35—55 kcs. Pros­pektust küld az Igazgatóság, Bojnice, Slovensko, Nyitra megye- SZÍNHÁZ,MŰVÉSZET Balatoni legenda Bemutató a Városi Színházban Pénteken este került először színre a Városi Színházban Nyári­ Andor és Hor­váth Sándor három fel­v­o­n­ás­os daljátéka,­­a „Balatoni legenda”, amelyben egy is­­kolásgyerme­keknek való tündérmese naiv történetét és magyar népdalmotívu­mokat dolgoztak fel a szerzők. Eszike királykis­asszony és a szerelmesszivű Jancsi ha­­lászlegény érzelmes históriáját ma már kívülről tudja minden felsőbb leányis­kolai növendék, de a közismert történet­nek sok kedves és új színt adott Nyáry Andor írói készsége. A darab zenei része az utóbbi idősen indokolatlanul elhanya­golt magyar népszínmű szerencsés felújí­tása volt. A bemutató művészi értékének komolyabb részét Horváth Sándor szív­hez szóló, édesbite magyar nótái és pat­togó ütemű csárdásai adták meg, ame­lyek rövidesen hálás és népszerű darab­jai lesznek a cigányzenekarok műsorá­nak. Az előadás ezúttal jó volt, mintha nem is a Városi Színház mutatta volna be a darabot. A szereplőik közül elsősor­ban Harmath Hilda, Molnár Hédi és Varga Imre alakítását illeti elismerés. Karácsonyi István karmesteri pálcája kitűnően fegyelmezte és lendületesen ve­zette a zenekart. A közönség szívesen fogadta az előadást és a szereplőkkel együtt a szerzőket is gyakran szólította a lámpák elé. (d. f.) — Jeritza — Elza. Első fellépésül mint B­radh­mi­ti Elza jelent meg ezidén a bu­dapesti közönség előtt a mai operaszín­­pad legnagyobb énekes színésznője, Jeritza asszony, akinek minden fellépé­sét évről-évre ünnepnek tekinti ez a kö­zönség. Az volt ez a mai Lohengrin elő­adás is: in­­nep és ünneplés. Meg kell adnunk Operaházunknak azt az őszinte elismerést, hogy ezt az ünnepet nem egyedül Jeritza Máriának, hanem az egész művészegyüttesnek is köszönhet­jük és meg kell adnunk a budapesti kö­zönségnek, hogy nála melegebben, őszin­tébben és tisztábban lelkesedni és ünne­pelni, aligha­ tud más főváros publikuma. Jeritza Elzájáról valóban nem lehet, csak a feltétlen hódolat és abszolút elis­merés hangján beszélni. Ez a poetikus, megható, nagyszerű női alak, amelyet ő a színpadra varázsol, a wagneri ének­­művészetnek és a wagneri színészmű­vé­­szetnek együttes tökéletessége és teljes­sége. Jelenetről-jelenetre, felvoná­sról­­felvonásra egyre mélyebben, egyre tisz­­tultabban hozza elénk Elzát, akit szép­ségével, drámaiságával, csodálatos hang­jával és nagyszerű zeneiségével a mesék királyleányaként, örök női ideálként ál­lít a színpadra. Egy-egy gesztusa, egy­­egy kitörése felejthetetlen mindenki számára, aki egyszer látta és a wagneri zenével annyira kongeniális, a lohengrini mondával annyira harmonikus egész nagy vonalában és minden apró készletében, hogy a közönség ma este is lenyűgözve, elragadtatással kísérte az egész estén ennek a tündöklő és nagy­szerű asszonynak csodálatos művészetét A többi szereplőről nem mondhatunk jobb bírálatot és nagyobb bókot, mint azt, hogy méltóik voltak ennek az ünnepi wágneri estnek a kereteihez és méltók voltak nagy partnerükhöz, Jeritza Má­riához. Pilinszky nemes és fenséges Lo­­hengi­inje a jeles művész pályájának egyik legmagasabb adomái s a Grál monda előadásával a legkitűnőbb Wag­nerjének esek sorába emelkedett. Némethy Ella megrázó és démoni Ortmidja, Palló Imre hatalmasan drámai Termundja bár­melyik európai operaszí­npadinak díszére és becsületére válnék, mint ahogy az együttesnek minden többi tagja, a zene­kar és az énekkar is a legőszintébb el­ismerésre és dicséretre érdemes. A ze­nekart T­itt­el Bern­át vezényelte a nemes wágneri tradícióik csorbítatlan szelle­mében s az előadást Szem­ére Árpád rendezte­, nagy szakavatottsággal ki­tűnő színpadi keretet adván a wágneri mű­ festői képeinek és egész tökéletes összhatásának. A közönség egész este túláradó lelkesedéssel és elragadtatott hevülettel ünnepelte a nagy vendéget s a többi kitűnő szereplőt, akik még az utolsó kép után is alig győztek elégszer megjelenni a rivalda előtt. — Előadás az Operában Takáts Mihály síremléke javára­ A magyar királyi Ope­raházban ma, szombaton, az Operaház egykori n­agynevű m­űvészének, Takáts Mi­hálynak, síremléke javára közel négy év után újra színrekerül a Don Juan. Az elő­adást a külföldi útjáról visszatért Tel­­mányi Emil fogja vezényelni. Donna Anna szerepében nyári szabadsága előtt utoljára lép fel Sándor Erzsi. A címsze­repet Szemere Árpád fogja énekelni.­­— Gál Gyula Feraudy szerepét alakítja a Fiaimban. Edmond Guiraud „Fiam" c. darabjában, melyet szombaton este mu­tat be a Nemzeti Színház, a párisi pre­mieren Féraudy játszotta a férfi főszere­pet, akit erre a nagy és értékes feladatra a Comedie Francaise adott kölcsön az Odeonnak. Ezt a nagy és hálás szerepet a budapesti előadáson Gál Gyula játssza, míg a női főszerep P. Márkus Emilia ke­zében van. A darab többi kitűnő nagy szerepét Ágh­y Erzsi, Kis Irén, Nagy Te­réz, Somló Emma, Urai­ Tivadar, Bod­nár Jenő és Szathmáry Lajos játssza. — Félemelet balra. (A Fővárosi Ope­rett­színház új darabja.) Ma este új dara­bot mutatott be a Fővárosi Operettszín­­ház. Azaz nem a darab volt útj, csak a címe. Ezt a darabot már jó tíz évvel ez­előtt bemutatta a Vígszínház „Theodor és társa" címen. Azóta film is készült be­lőle és a Fővárosi Operett­színház mind­össze kissé felfrissítette, egy táncos dal­­számmal megtoldotta és igen kitűnő elő­adásban felelevenítette Armont és Nancy bohózatát. Ez azonban nem változtat azon, hogy a Theodor és társa, vagy a mostani színlap szerint Félemelet balra, ha régi is, de kitűnő bohózat. Ha lehet egyáltalán mondani, valósággal klasz­­szikus alkotás ebben a műfajban. Két agyafúrt szélhámos a legmeglepőbb ötle­teket találja ki, hogy mások rovására pénzt szerezzen s ha rajta csípik, nem jön zavarba, a saját szorult helyzetéből egyre új pénzszerző alkalmakat kovácsol s közben a legzűrzavarosabb és legképtele­­n­ebb bonyodalmakat idézi elő. Több mu­latságos ötletet és kacagtat­óbb helyzetet már lehetetlen volna egymásra halmozni. Fokozza a különben is frappáns darab hatását a, nagyszerű előadás. Az összjá­­ték, amit a színház együttese ebben a darabban ad, tökéletes. De nagyszerűek az egyes szereplők is. Fejes Teri már úgy beletanult ebbe a stílusba, hogy talán már felülmúlhatatlan. Az, amit a máso­dik felvonásban produkál, szinte már vir­tuozitás. Van egy dal- és táncbetétje, a­melyet jazz kísérettel ad elő, ez a kis szám csupa hamisítatlan francia charme. Mint mindig, most is kitűnő, eredeti és egyéni habos, akinek humoros ötletei és kacagtató trükkjei kifogyhatatlanok. Pompás Sarkady, aki a szerepek egész sorát játssza végig a darabban. Vendrey fürgeségével és szeretet­rem­él­t­ósá­g­á­v­a­l hódítja meg a közönséget, kitűnően el­találja szerepe alaphangját Székely Lujza. Közvetlen és elegáns Bérczi­ Géza, kisebb szerepeikben igen jók Kő­­váry Gyula, Bérczy Ernő és Fodor Arthur. A rendezésért Bérczy Ernőt tel­jes dicséret illeti. — Még három Faust-előadás lesz a Nemzeti Színházban. A Faust első és második részének előadására jóformán minden jegy elkelt, csak a második és harmadik előadásra kap­ható még néhány páholy és elsőrendű föld­szinti hely. Éppen ezért a Nemzeti Színház igazgatósága az idei szezonban még három Faust-előadást hirdet, még­pedig június 8-ára, 10-ére és 12-ére. Ezeknek az előadások­nak jegyei már vasárnap­tól kezdve kaphatóak a szinhász elővételi pénztáránál. Azok, akik jegyeiket május 31-ig megváltják, elővételi díjat nem fizetnek. — Éjféli főpróba a Király-színházban. A Király-színház utolsó újdonságából ..A legkisebbek Horváth leány" című éne­kes játékból­­ma késő este tartották meg a főpróbát. A szokatlan időnek az a ma­gyarázata, hogy Hegedűs Gyula, aki a darab egyik szerepét játssza, a Belvárosi Színházban volt elfoglalva, ahol „Az ügy­véd és a férje” című darabban játszott. Hegedűs Gyula, a Belvárosi Színháziban háromnegyed tizenegyig van elfoglalva, de „A legkisebbik Horváth leány“-ban csak a második felvonás közepe felé akad dolga., így hát a késői kezdéssel bár, de akadály nélkül meg volt az új Zerkovitz­­d­arab főpróbája, amelyen csak a napila­pok kritikusai lehettek jelen. A főpróba így is elhúzódott a késő éjjeli órákba. A premier holnap, a rendes időben, kezdő­dik. — Az Andrássy-úti Színház új mű­sora. Pom­pásan összeállított műsort mutatott be pénteken este kitűnő előadásban az Em­őd Tamás vezetése alatt álló Andrássy-úti Színház A színház új kabaré műsorát ezúttal is a vidámság jegyében állította össze, de vannak azért finom, költői hangulatú, szeriéz számok is, amelyek közül kiemelkednek a Magyar Páva hangulatos dekoratív képei és Németh Juliska chansonjai. Németh Juliskánál ma nincs docenseiül, finomabb és mégis elementá­ris hatású dizőzünk. Az ő szuggesztív és tiszta művészete új életet, tud lehelni ebbe a haldokló műfajba, amit különben pontek esti frenetikus sikere is igazol. A vidám számok közül nagyon tetszett Szenes Béla: Mit tud ez a vő? című kacagtató bohózata Rajna Alice, Boros, Gár­donyi, Vilma és Hollós Ilona kitűnő előadásá­ban. Vaszary Piroska, Boros és Gárdonyi Lajos léptek fel Liptai Imre: Krízis című bohózatá­ban, amelynek igen nagy sikere volt, Dajbukát Ilona és Bársony kitűnő játéka vitte síkéra Török Rezső: Lóvásár című paraszt tréfáját. Nagy sikere volt Eggert Márta és Radó Sán­dor magánszámláinak is. A szép díszleteket Baja Benedek tervezte. — Általános az ellenszenv a színházak külföldi attrakcióival szemben. Az egyik férti lap szombati számában Szenes Béla, az ism­ert nevű színpadi író nyílt levél­ben teszi szóvá azt a lehetetlen állapotot, ami nálunk a színházak külföldi attrak­cióinak túl­lengésében uralkodik. Minket ugyan sok tekintetben igen nagy­ távolsá­gok választanak el Szenes Bélától, fel­szólalását azonban a legnagyobb mérték­ben helyeseljük és az utolsó betűig alá­njuk. Szenes Béla ebben a levelében tu­lajdon­képen az ellen száll síkra, ami el­len a Nemzeti Újság a legintranzigensebb formában már hónapok óta küzd s amit legutóbb keddi vezető cikke tett igen eré­lyes hangon szóvá. Szenes Béla elmondja mindazt, amit mi már elmondottunk és felhoztunk az ellen a rettenetes idegen invázió ellen, amely Budapest színpad­jait már valósággal kisajátítja. Nagyon örülünk neki, hogy végre az ellenkező ol­dalon is észrevették már ezt a tarthatat­lan helyzetet és hogy ezt olyan bátran és olyan meggyőzően támadják, mint Szenes Béla színházi levele. Van nekünk színészünk, szerzőnk, rendezőnk, művé­szünk elég és igen tehetséges s importál­, hatunk belőlük színpadjainkra az utcá­ról, a saját szerződésnélküli színészeink közül és nem a külföldről. Igazán itt volna az ideje, hogy miután mindenütt észrevették­ már ezt­, lássák be végre a színházak és az igazgatók is, hogy véget vessenek ennek a fölösleges, a magyar művészetre és az egész ország anyagi helyzetére káros idegen beözönlésnek. A Magyar táncmester „Budapest“ című tánckreációi a nemzetközi tánckongresszuson. Május 24-től 26 áig fog tartani Parisban a nemzetközi tánckongresszus a Washington Palace-ban, ahol egyben verseny is lesz a tánc világbajnokságért. A kongresszus és a verseny, a Comoedia francia szik­házi napi­lap védnöksége alatt folyik. Érdekes, hogy a kongresszuson és a világbajnokság­ verse­nyen magyar táncmester is részt vesz és pe­dig a fiatal Saphir Gyula, aki saját kreációja „Budapest“ című táncát fogja ez alkalommal bemutatni. A táncot Budapesten szakértők előtt má­r nagy tetszéssel mutatta be Saphir. A „Budapest“ eredeti zenéjét Chor­in Géza újságíró szerzette, akinek külföldön már szá­mos népszerű dala van forgalomban. — Új képzőművészeti folyóirat jelent meg Képzőművészet címen Gyöngyösi Nándor dr., az ismert képzőművészeti író szerkesztésében. Az új művészeti folyóirat nem hivatalos lapja egy művészeti csoportnak sem, mert az egész magyar képzőművészet egyetemének érdekeit kívánja szolgálni. A közel félszáz illusztráció a Műcsarnok tavaszi tárlatát, Karlovszky Ber­talan oeuvrejét és Medgyaszay István építész nagykanizsai színházát mutatja be sikerült reprodukciókban. A cikkek közül kiemeljük felvinci Takács Zoltán, Pekár Gyula, Brüll Aladár, Kottay Miklós, Gyenes Lajos, Lakatos Artur cikkeit. A lap állandó rovatai: Építő­művészet, Iparművészet, a Műgyűjtő, Vidéki centrumok művészete, Művészeti riport­, Mit, hallottam a Fészek Klubban és a szenzációsan érdekes Hírrovat. A Képzőművészet évi elő­fizetési díja 24 pengő. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal:­­I„ Horthy Miklós-út 144. szám. — Vizsgaelőadás. Az Országos Színészegye­­sület Színészképző Iskolája május 21-én dél­után 3 órakor a Vígszínházban vizsgaelőadást tart, amelyen a Szerencsetánc került színre. Rendező tanár: Berenczy Frigyes. Minit meg a reiMSi iwfi-n­pt, hogy a pesti közönség szine-java lesz együtt szombat este a Király-színházban „A legkisebbül Honváth-lány“ bemutató előadásán 9 B­UTÁD Hí minőst RjpB fd­Jl iS HJI gy­­­lcsön, garanciával részletre -CORVR5 Bútorcsarnok, VII., Dohány­ utca 39.

Next