Nemzeti Ujság, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-26 / 119. szám

10 NEMZETI ÚJSÁG Csik­ertőfe, 1927 május 26. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Akvarell- és pasztell­­kiállítás a Nemzeti Szalonban Áldozócsütörtökön délelőtt nyílik meg az akvarell- és pasztell festők egyesületé­nek szokásos évi kiállítása a Nemzeti Szalonban. A kiállítás ezúttal is gazdag és változatos, összesen 112 művész vesz részt rajta hároonszázötvennégy műalko­tással. A kiállítás nem szorítkozik szigo­rúan csak viafestményekre és pasztel­­lekre, van a kiállításon ceruzarajz, toll­­rajz és színes krétarajz is. Képviselve vannak a legkülönbözőbb évjáratok s a legkülönbözőbb tárgyú képek, mégis ami akvarell-kiállításnál érthető is, túlnyomó a kiállításon a tájkép. Az ábrázolt tájak tekintetében is nagy a változatosság, ami érdekessé és látványossá teszi a kiállítást. A sok szép magyar tájon kívül a világ minden részéről kerültek össze pitto­­reszk impressziók, a Dolomitok vadregé­nyes csúcsai és szakadékai, Olaszország festői városai és tengerpartjai, Páris, ro­mantikus, német városkák adtak meg­kapó témát a művészeknek. Még ex­tá­tik­us táj is akad: néhány igen hangula­tos pasztell a Szaharáról. A kiállítás színvonala átlagban jó. Sok művész képe nagy biztosságról, fejlett technikáról ta­núskodik. Nincs azonban semmi meglepő vagy kiemelkedő momentum. Azok a mű­vészek, akik specializálták magukat az akvarell- és pasztellfestészetben, igen be­csületes jó alkotásokkal szerepelnek, de erősen érezzük a kiemelkedő nagy művé­szek akvarelljeinek hiányát. A kiállítás azonban így is élvezetes órákat szerezhet annak, aki szereti az üde, friss színeket, a hangulatos pasztell tónusokat, a színes, meleg impressziókat. Ezenkívül néhány művészt nagyobb kollekció keretében is bemutat a mostani kiállítás s ezek a kol­lekciók egy-egy kellemes szigetet alkot­nak az egyes képekkel szereplő művészek sereges felvonulásában. A régebbi akvarellisták közül ott van Edvi Illés Aladár két színes impresszió­jával, Nádler Róbert kitűnő technikával készült olaszországi tájképeivel, Szlányi­­. Lajos kedves, friss plein-air miniatűrjel­élt­­­vel, Neogrády Antal, továbbá Döme Ti­vadar, aki egész nagy kollekciót ad apró­lékos gonddal kidolgozott finom akvarell­­jeiből. Legjelentősebb kollekcióval vonult fel Kövesdy Géza, aki szokott karakteren ceruza-portréin kívül ezúttal egész sorát állította ki az igen finom technikával ké­szült s tónusban rendkívül sikerült táj­képeknek. Szép kollekcióval szerepelnek még rajta kívül Edvi Illés Panni, Fried Pál, aki a Szaharából és az exotikus arab életből ragadott ki néhány színes hangu­latképet, N­alépy Ede és Halasi-Horváth István, továbbá Rökk Károly erősen ma­gyar karakterű akvarelljeivel, Gy. Takács Bála, aki eleven, friss színeivel és Undi Mariska párisi impresszióival hat. Ami a többi kiállítót illeti, akik két, három vagy több alkotásukkal szerepel­nek a kiállításon, különösen figyelemre méltó Baranszki E. László érdekes, jó kompozíciójú falfestménytervei, Bar­­dócz Árpád és Hessky Iván színes, moz­galmas jelenetei, Bakos Tibor eredeti technikájú debreceni tanyája és Berényi Viktor két finom tanulmányfeje. Igen ügyes Benedek Kata Riadalom címü ak­­varellje. Finom hangulatú Erdei Viktor és Ferenczyné Sáro­ssy Eta „Bányai la­­zarpar” címü szép pasztellje. Igen jók Gáspár Dezső, Gunes­ Lapp, Guncser Károly, B. Hadzsy D. és Hadzsy Olga, Halász József, Haranghy Jenő, Horn Antal és Holló Alajos képei. Igen komoly munka Istokovits Kálmán Magdolna c. kompozíciója és komáromi Kacz Endré­­né három szép akvarellje. Jaschik Álmos fantasztikus szimbolikájával hívja fel a figyelmet Tehetséges stilizáló művész Egyed Emma is. Igen szép Kőszegy Bel­lának néhány mesehangulatú kompozí­ciója. Sok finomság van Leidenfrost Pál pasztelljében és különösen Lenkovszky György „Szent Margit” című krétaraj­zában. Makoldy József, Maró F., Mayer Jenő, Márton Lajos és Nagy István ké­pei szintén igen figyelemre méltó alko­tások, Páldy Zoltán nagyobb igényű akt­— Lánczy Margit — Leonóra. A si­keres vendégszereplések jegyében lezaj­lott­­ színházi évad érdekes befejezéseként vasárnapra a „Tubadur“ előadását tűzte műsorra a M. Kir. Operaház igazgató­sága. Verdi klasszikus operába női fő­­alakjának, Leonórának szerepet F. Lánczy Margit, a Nemzeti Színház művésznője énekli, aki ezúttal mutatkozik be az Ope­raház közönségének. A művésznő, aki gyönyörű megjelenésével és kiforrott stílusérzékű alakításaival sok értékes si­kert aratott a drámai színpadon, lelkes igyekezettel készül új művészi feladatok megoldására. Lánczy Margit, akinek tisz­­tán csengő szopránját László Géza oig az ismert nevű énektanár fejlesztette, Er­nesto Mailer, a neves olasz mester ének­­tanítási módszerével saj­átította el a bel­­­antó technikáját. Hosszabb ideig tartóz­kodott Münchenben is, ahol Seidler ka­­maraénelkes vezetése mellett folytatott zenei tanulmányokat s tavaly szép siker­rel mutatkozott be, mint Tosca a Városi Színházban. Művészi céljairól és terveiről Lánczy Margit a következő érdekes részleteket mondotta el: — Rajon­go le a zenéért. Ez ugye természetes, Verdi és Mozart muzsikája mindenkor élményt jelent a számomra, és végtelenül szeretem Wagner és Strauss zenéjét is. Tavaly Toscát énekeltem a Városi Színházban. A közönség szívesen fogadott új szerepkörömben, de úgy mondják, a hangom azóta sokat fejlődött és az eredeti tervektől eltérve, idén azért választot­tam Leonora szerepét, — amely talán az egyik legkomplikáltabb zenei probléma, — mert az Operaház színpadán klasszikus énekes szerep­ben akarok bemutatkozni. Eredetileg a Rózsa­lovag címszerepének alakítására készültem, de az évek során tizennégy dalmű női főszerepé­nek betanulásával foglalkoztam. — Kedvenc szerepem Desdemona volna — mondta tovább a művésznő. Tudom ezenkívül Don Juanban a Donna Anna szerepet, Figaro lakodalmában a grófnőt és a Mesterdalnokok Éváját, összes szerepeimet egyébként négy nyelven énekelem, mert úgy érzem, hogy a szerep zenei szépségei csak az eredeti nyelven érvényesülnek teljesen. Lánczy Margit, akinek sikeres művészi pályáján bizonyára jelentős állomás lesz vasárnapi bemutatkozása, az őszinte elra­gadtatás hangján nyilatkozott a szíves fogadtatásról, amelyben őt az Operaház­ban részesítették és hálával emlékezett meg Fleischer Antal karnagy értékes út­mutatásairól, amelyek rend­kívül meg­­könnyítetté­k a szerep művészi felépí­tését. (d. f.) — Jeritza Mária — Tosca. Puccini drámájának megrázóan realisztikus ala­kítása talán legragyogóbb megnyilatko­zása Jeritza Mária kivételes művészeté­nek. A világhírű énekesnő ezzel a szerep­pel aratta legnagyszerűbb sikereit és fe­lejthetetlen alakítása magával ragadó erővel személyesíti meg a halhatatlan zeneköltő elképzelt nőalakját. Szerdán este az­ Operaház zsúfolt nézőterén egy fanatizált közönség ünnepelte Jeritza Máriát, aki Tosca tragédiájának mindig új szint és lélekbemarkoló hangot tud adni. Az Operaház együttese kitűnő kere­tet adott a híres vendégművésznő klasz­­szikus­ alakításának.. Szende félelmetes Scarpia, Pataki­ rokonszenves és szép­ Cavaradossi volt.. A közönség szűnni nem akaró lelkesedéssel tapsolta át a felvo­násközöket és hódolt Jeritza utolérhetet­len művészetének . A Faust teljes szereposztása a Nemzeti Színházban. Hétfőn lesz a Nemzeti Színház első Faust-előadása, melyen Goethe remekének első és második része először kerül színre egy estén Kozma Andor új fordításában a követ­kező szereposztásban: Faust: Abonyi Géza, Mefisto: Palágyi Lajos, Margit: Váradi Aran­ka, Heléna: Cs. Aczél Ilona, Rafael: Somody Kálmán, Gábor: Harasztos Gusztáv, Mihály: Forgács Antal arkangyalok; a föld szelleme: Bodnár Jenő, Wagner: Nagy Adorján, öreg paraszt: Bosszú Zoltán, öreg boszorkány: Irá­nyi Irén, Márta: Fáy Szeréna, Bálint: Loson­­czy Zoltán, Gonosz szellem: Fáy Szeréna, Ifjú boszorkány: Ács Magda, Ariel: T. Mátrai Er­zsi, A császár: Forgács Antal, Kancellár: Bar­­tos Gyula, Marsall: Hajdú József, Hírnök: Tí­már József, Négy udvarhölgy, első: Lánczy Margit, második: Irányi Irén, harmadik: Pe­tites Margit, negyedik: Szabó Margit, Apród: Környey Paula, Első udvaronc: Somody Kál­mán, második udvaronc: Szőke Sándor, Első lámia: Környey Paula, Három Phorkias, első: Bartos Gyula, második: Hosszú Zoltán, harma­dik: Barsy akadémiai növendék, Chiron ken­taur: Bodnár Jenő, Sphinx: Pethes Margit, Mantho látnoknő: Fáy Szeréna, Thales: Harasz­tos Gusztáv, Szirén: Mátrai Erzsi, Euphorion­: Környei Paula, Panthalis: Gömöry Vilma, Lynkeus: Harasztos Gusztáv, Három allegori­kus nagyerejű, Rajtacsak: Balázs Samu aka­démiai növendék, Zsebrevág: Halász Kálmán akadémiai növendék, Görcsmarok: Bondi Ist­ván akadémiai növendék, Érsek: Hosszú Zol­tán, Vándor: Losonczy Zoltán, Philemon: Bod­nár Jenő, Baucis: Irányi Irén, Szükség: Gö­möry Vilma, Adósság: Mátrai Erzsi, Gond: Pethes Margit, Nyomor: Szabó Margit, Három angyal, első: Forgács Antal, második: Harasz­tos Gusztáv, harmadik: Somody Kálmán, Ma­ter Gloriosa, Cs. Aczél Ilona. Az előadás fél hét órakor kezdődik. Az előadás kísérőzenéjét La­retta Rezső, a Nemzeti Színház karnagya kom­ponálta és állította össze. — Piccaver a Városi Színházban. A­ bé­csiek kedvenc tenoristája, Alfred Picca­ver kam­araénekes szerdán este a Pa­rasztbecsület és a Bajazzok főszerepét énekelte a Városi Színházban. A híres énekes vendégszereplése iránt nagy és ál­talános érdeklődés nyilvánult meg annál is inkább, mert Piccaver szerdai fellépé­sével, mint ismeretes, március óta adósa maradt a budapesti közönségnek. A mű­vész indiszponáltan és kedvetlenül éne­kelte mind a két hatásos szerepet. Bár­sonyos tenorja még Canio világhírű áriájában sem bontakozott ki szokott fé­nyével, színpadi alakítása pedig ezúttal üres és színtelen volt. A Parasztbecsü­letben egyébként egy Sonja Palm­a nevű bécsi énekesnő folytatott meddő kísérlete­ket Santuztza szerepének el­éneklésére. A Városi Színház együttesének tagjai kö­zül Kovács Dezső és Kőszegi Irén nyúj­tottak meglepően jó alakítást.­­ A Herczeg Ferenc-plakettek kisorsolása a Nemzeti Színházban. A Herczeg Ferenc írói jubileumára készült plakettekből a plakettet készítő művész néhány példányt elküldött a Nemzeti Színháznak is. A plakettekből egy példány természetesen Hevesi Sándornak ju­tott. Kapott azután belőle a Híd münden fősze­replője. A még felmaradt három plakettre pe­dig sorsot húztak a Híd kisebb szereplői. A sorshúzás három nyertese Pethes Margit, Gyer­­gyói Albert és Forgács Antal dr. lett. VALENTINO a MAE WH aMULATÓ GYÖNGYE című szenzációban CORUSH ROYAL APOLLO KAMARA Gunnar Tom­aes I Patsy Ruth Miller A kis felség TAVASZI ÁLMOK a Royal apollóban­­ a Corvinban és Kamarában PREMIER MA pasztellekkel szerepel. Sok kedves han­gulatot ad Páris Erzsi. Igen meleg és színes Sassné Farkas Böske Virágos ud­­vara. S dicsérettel kell említeni Szigeti Jenő, Szontágh Tibor és Weidinger Ká­roly nevét is. Kállay Miklós alMWlÉl Minden csl­ HIBAlY-Su­MlÁZ Hínárt­itelyárak A SZÍNHÁZAK közleményei Maria Orska három estéje a Fővárosi Operett Színházban Hétfő, május 30 — Kedd, május 37. — Szerda, június 7. A világhírű Maria Orska, az új színpadi mű­vészetnek ez a zsenije, akinél ragyogóbban ma senki a színpadon nem tudja ábrázolni a mo­dern idegnőt, a jövő hét három estéjén vendég­szerepel a Fővárosi Operett­ Színházban. Pro­gramja szenzációs. Hétfőn este színre kerül Porte-Riche i L’amoureuse (A szerelmes asszony.) a modern vígjátékírás e legragyogóbb és leg­szellemesebb remekműve. Orska legújabb kreá­ciója, amelyben őt az idén Németország vala­mennyi nagyvárosa ünnepelte. Kedden Strindberg: Kameraden című remeke jön, az a darab és az a szerep, amelyben talán legdémonibb erővel nyilatko­zik meg Orska művészete. Az utolsó est, a szer­dai, vidám est, ezen Louis Verneuih Die Cousine von Warschau című vígjátéka jön, a nagy művésznő kirándu­lása a pezsgő jókedv és mulatságosság birodal­mába. Maria Orska elsőrendű társulattal jön a bécsi Kammerspiele együttesével, amelynek élén olyan nagy mű­vész áll, mint Jacob Feldhammer. Az előadások az Orska-estén kivételkép 8 órakor kezdődnek a Fővárosi Operette Színházban, amely aktuális nagy sikerét, a Félemelet balra... című bohózatát a közönség nagy érdeklődésére való tekintettel az Orska-estéken sem pihenteti, hanem a Budai Színkörben játssza hétfőn, kedden és szerdán, amikor a színház társulata Budán vendégszerepel. Négy nap — négy siker A Vígszínház műsora A Vígszínházban a hét hátralevő napjain négy siker váltakozik: Csütörtök: Az ezüst kazetta. Péntek és vasárnap este: A világbajnok. Szombat: Nem nősülök! Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. (Mérsékelt helyárak). Nemzeti Színház. Csütörtök, szombat­rn vasárnap délután: Te csak pipálj, Ladányi. Péntek és vasárnap este: Fiam. (d. u. 3 — e. fél 8). Kamaraszínház. Péntek, vasárnap: Húsvéti vakáció. Csütörtök: Tanner John házassága. Szombat: A házitündér. (d. u. fél 4 — e. 8). Városi Színház. Csütörtök, péntek, szom­bat, vasárnap: Mirabel (Reinhardt Miksa tár­sulatának vendégjátéka), (d. u. 3 — e. fél 8.) Vígszínház. Pénteken és vasárnap este: A világbajnok. — Szombaton: Nem nő­sülök. Csütörtök: Az ezüst kazetta. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. (d. u. 3 e. fél 8.) Magyar Színház. Péntek és vasárnap: Oroszország. — Csütörtökön (hetvenötödször), szombat: Csókról-csókra. (8). Király-színház Egész héten minden este: K. legkisebbik Horváth-lány. Vasárnap délután: Repülj Fecském. (d. u. 3 e. fél 8). A szinn­ázad trifi műsora Operaház. Csütörtök: Falstaff (Bér. B. 30. sz.) Péntek: Tristan és Isolda (Dirk Fock ve­zényletével és Leuer Hubert vendégfellépté­vel, Bér. D. 30. sz.) Szombat: Tosca (Jeritza Mária vendégfelléptével, bérletszünet). Va­sárnap: Trubadúr (bérletszünet). (7). HANGVERSENYEK — A Zeneművészeti Főiskola XV. nyilvános estje. Főskolánk művésznö­­vend­ékei közül ma este Pethes Ottó Tar­tini, d-moll hegedűversenyét játszotta di­­cséretreméltó készültséggel. Sarkadi Lili, Dula Andor ügyes hegedűkiséretével a neki még túlnehéz Mozart: „11 re pas­tore” áriát énekelte fejlődésképes szép hang­anyaggal; Scholz János, Sammartini, G- dur gordonkaszonátáját szépen értel­mezve, meleg tónussal szólaltatta meg; Szüts Márta, Beethoven kroika-változa­­tána­k színes előadásával aratott sikert. Preszler Eta Linding: „Air”-jét és Zsolt közkedvelt, nagy hatást keltő „ValseCap­­rice”-jét hegedülte lendülettel. Baras­its Tivadarné Giordano-, Grecsaninov- és Brahms-mű dal­okkal próbálkozott meg­birkózni, de jelenlegi képességei még nem érettek a kritikára. Hajós Magda hegedű­­játéka volt a műsor legkiemelkedőbb száma. Ez a kivételes tehetségű hegedűs a technikailag is nagyon súlyos Wie­­niawsky: Faust-fantáziát komoly dolog­beli felkészültséggel játszotta s ha erős lámpaláza megszűnik, bizonyára virtuóz előadó lesz belőle. A nagytermet megtöltő hallgatóság biztató, lelkes tapsokkal ju­talmazta a fiatal előadók produkcióját. (S.) --- —N——— I Premier a RÄDIUSBAN:' POLA NiGRI, EM.L JAMMINGS, PAUL WEGENER, HARRY LIEDTKE, LUBITSCH ERNŐ FÁRAÓ HITVESE e GEO

Next