Nemzeti Ujság, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-26 / 119. szám
10 NEMZETI ÚJSÁG Csikertőfe, 1927 május 26. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Akvarell- és pasztellkiállítás a Nemzeti Szalonban Áldozócsütörtökön délelőtt nyílik meg az akvarell- és pasztell festők egyesületének szokásos évi kiállítása a Nemzeti Szalonban. A kiállítás ezúttal is gazdag és változatos, összesen 112 művész vesz részt rajta hároonszázötvennégy műalkotással. A kiállítás nem szorítkozik szigorúan csak viafestményekre és pasztellekre, van a kiállításon ceruzarajz, tollrajz és színes krétarajz is. Képviselve vannak a legkülönbözőbb évjáratok s a legkülönbözőbb tárgyú képek, mégis ami akvarell-kiállításnál érthető is, túlnyomó a kiállításon a tájkép. Az ábrázolt tájak tekintetében is nagy a változatosság, ami érdekessé és látványossá teszi a kiállítást. A sok szép magyar tájon kívül a világ minden részéről kerültek össze pittoreszk impressziók, a Dolomitok vadregényes csúcsai és szakadékai, Olaszország festői városai és tengerpartjai, Páris, romantikus, német városkák adtak megkapó témát a művészeknek. Még extátikus táj is akad: néhány igen hangulatos pasztell a Szaharáról. A kiállítás színvonala átlagban jó. Sok művész képe nagy biztosságról, fejlett technikáról tanúskodik. Nincs azonban semmi meglepő vagy kiemelkedő momentum. Azok a művészek, akik specializálták magukat az akvarell- és pasztellfestészetben, igen becsületes jó alkotásokkal szerepelnek, de erősen érezzük a kiemelkedő nagy művészek akvarelljeinek hiányát. A kiállítás azonban így is élvezetes órákat szerezhet annak, aki szereti az üde, friss színeket, a hangulatos pasztell tónusokat, a színes, meleg impressziókat. Ezenkívül néhány művészt nagyobb kollekció keretében is bemutat a mostani kiállítás s ezek a kollekciók egy-egy kellemes szigetet alkotnak az egyes képekkel szereplő művészek sereges felvonulásában. A régebbi akvarellisták közül ott van Edvi Illés Aladár két színes impressziójával, Nádler Róbert kitűnő technikával készült olaszországi tájképeivel, Szlányi. Lajos kedves, friss plein-air miniatűrjeléltvel, Neogrády Antal, továbbá Döme Tivadar, aki egész nagy kollekciót ad aprólékos gonddal kidolgozott finom akvarelljeiből. Legjelentősebb kollekcióval vonult fel Kövesdy Géza, aki szokott karakteren ceruza-portréin kívül ezúttal egész sorát állította ki az igen finom technikával készült s tónusban rendkívül sikerült tájképeknek. Szép kollekcióval szerepelnek még rajta kívül Edvi Illés Panni, Fried Pál, aki a Szaharából és az exotikus arab életből ragadott ki néhány színes hangulatképet, Nalépy Ede és Halasi-Horváth István, továbbá Rökk Károly erősen magyar karakterű akvarelljeivel, Gy. Takács Bála, aki eleven, friss színeivel és Undi Mariska párisi impresszióival hat. Ami a többi kiállítót illeti, akik két, három vagy több alkotásukkal szerepelnek a kiállításon, különösen figyelemre méltó Baranszki E. László érdekes, jó kompozíciójú falfestménytervei, Bardócz Árpád és Hessky Iván színes, mozgalmas jelenetei, Bakos Tibor eredeti technikájú debreceni tanyája és Berényi Viktor két finom tanulmányfeje. Igen ügyes Benedek Kata Riadalom címü akvarellje. Finom hangulatú Erdei Viktor és Ferenczyné Sárossy Eta „Bányai lazarpar” címü szép pasztellje. Igen jók Gáspár Dezső, Gunes Lapp, Guncser Károly, B. Hadzsy D. és Hadzsy Olga, Halász József, Haranghy Jenő, Horn Antal és Holló Alajos képei. Igen komoly munka Istokovits Kálmán Magdolna c. kompozíciója és komáromi Kacz Endréné három szép akvarellje. Jaschik Álmos fantasztikus szimbolikájával hívja fel a figyelmet Tehetséges stilizáló művész Egyed Emma is. Igen szép Kőszegy Bellának néhány mesehangulatú kompozíciója. Sok finomság van Leidenfrost Pál pasztelljében és különösen Lenkovszky György „Szent Margit” című krétarajzában. Makoldy József, Maró F., Mayer Jenő, Márton Lajos és Nagy István képei szintén igen figyelemre méltó alkotások, Páldy Zoltán nagyobb igényű akt— Lánczy Margit — Leonóra. A sikeres vendégszereplések jegyében lezajlott színházi évad érdekes befejezéseként vasárnapra a „Tubadur“ előadását tűzte műsorra a M. Kir. Operaház igazgatósága. Verdi klasszikus operába női főalakjának, Leonórának szerepet F. Lánczy Margit, a Nemzeti Színház művésznője énekli, aki ezúttal mutatkozik be az Operaház közönségének. A művésznő, aki gyönyörű megjelenésével és kiforrott stílusérzékű alakításaival sok értékes sikert aratott a drámai színpadon, lelkes igyekezettel készül új művészi feladatok megoldására. Lánczy Margit, akinek tisztán csengő szopránját László Géza oig az ismert nevű énektanár fejlesztette, Ernesto Mailer, a neves olasz mester énektanítási módszerével sajátította el a belantó technikáját. Hosszabb ideig tartózkodott Münchenben is, ahol Seidler kamaraénelkes vezetése mellett folytatott zenei tanulmányokat s tavaly szép sikerrel mutatkozott be, mint Tosca a Városi Színházban. Művészi céljairól és terveiről Lánczy Margit a következő érdekes részleteket mondotta el: — Rajongo le a zenéért. Ez ugye természetes, Verdi és Mozart muzsikája mindenkor élményt jelent a számomra, és végtelenül szeretem Wagner és Strauss zenéjét is. Tavaly Toscát énekeltem a Városi Színházban. A közönség szívesen fogadott új szerepkörömben, de úgy mondják, a hangom azóta sokat fejlődött és az eredeti tervektől eltérve, idén azért választottam Leonora szerepét, — amely talán az egyik legkomplikáltabb zenei probléma, — mert az Operaház színpadán klasszikus énekes szerepben akarok bemutatkozni. Eredetileg a Rózsalovag címszerepének alakítására készültem, de az évek során tizennégy dalmű női főszerepének betanulásával foglalkoztam. — Kedvenc szerepem Desdemona volna — mondta tovább a művésznő. Tudom ezenkívül Don Juanban a Donna Anna szerepet, Figaro lakodalmában a grófnőt és a Mesterdalnokok Éváját, összes szerepeimet egyébként négy nyelven énekelem, mert úgy érzem, hogy a szerep zenei szépségei csak az eredeti nyelven érvényesülnek teljesen. Lánczy Margit, akinek sikeres művészi pályáján bizonyára jelentős állomás lesz vasárnapi bemutatkozása, az őszinte elragadtatás hangján nyilatkozott a szíves fogadtatásról, amelyben őt az Operaházban részesítették és hálával emlékezett meg Fleischer Antal karnagy értékes útmutatásairól, amelyek rendkívül megkönnyítették a szerep művészi felépítését. (d. f.) — Jeritza Mária — Tosca. Puccini drámájának megrázóan realisztikus alakítása talán legragyogóbb megnyilatkozása Jeritza Mária kivételes művészetének. A világhírű énekesnő ezzel a szereppel aratta legnagyszerűbb sikereit és felejthetetlen alakítása magával ragadó erővel személyesíti meg a halhatatlan zeneköltő elképzelt nőalakját. Szerdán este az Operaház zsúfolt nézőterén egy fanatizált közönség ünnepelte Jeritza Máriát, aki Tosca tragédiájának mindig új szint és lélekbemarkoló hangot tud adni. Az Operaház együttese kitűnő keretet adott a híres vendégművésznő klaszszikus alakításának.. Szende félelmetes Scarpia, Pataki rokonszenves és szép Cavaradossi volt.. A közönség szűnni nem akaró lelkesedéssel tapsolta át a felvonásközöket és hódolt Jeritza utolérhetetlen művészetének . A Faust teljes szereposztása a Nemzeti Színházban. Hétfőn lesz a Nemzeti Színház első Faust-előadása, melyen Goethe remekének első és második része először kerül színre egy estén Kozma Andor új fordításában a következő szereposztásban: Faust: Abonyi Géza, Mefisto: Palágyi Lajos, Margit: Váradi Aranka, Heléna: Cs. Aczél Ilona, Rafael: Somody Kálmán, Gábor: Harasztos Gusztáv, Mihály: Forgács Antal arkangyalok; a föld szelleme: Bodnár Jenő, Wagner: Nagy Adorján, öreg paraszt: Bosszú Zoltán, öreg boszorkány: Irányi Irén, Márta: Fáy Szeréna, Bálint: Losonczy Zoltán, Gonosz szellem: Fáy Szeréna, Ifjú boszorkány: Ács Magda, Ariel: T. Mátrai Erzsi, A császár: Forgács Antal, Kancellár: Bartos Gyula, Marsall: Hajdú József, Hírnök: Tímár József, Négy udvarhölgy, első: Lánczy Margit, második: Irányi Irén, harmadik: Petites Margit, negyedik: Szabó Margit, Apród: Környey Paula, Első udvaronc: Somody Kálmán, második udvaronc: Szőke Sándor, Első lámia: Környey Paula, Három Phorkias, első: Bartos Gyula, második: Hosszú Zoltán, harmadik: Barsy akadémiai növendék, Chiron kentaur: Bodnár Jenő, Sphinx: Pethes Margit, Mantho látnoknő: Fáy Szeréna, Thales: Harasztos Gusztáv, Szirén: Mátrai Erzsi, Euphorion: Környei Paula, Panthalis: Gömöry Vilma, Lynkeus: Harasztos Gusztáv, Három allegorikus nagyerejű, Rajtacsak: Balázs Samu akadémiai növendék, Zsebrevág: Halász Kálmán akadémiai növendék, Görcsmarok: Bondi István akadémiai növendék, Érsek: Hosszú Zoltán, Vándor: Losonczy Zoltán, Philemon: Bodnár Jenő, Baucis: Irányi Irén, Szükség: Gömöry Vilma, Adósság: Mátrai Erzsi, Gond: Pethes Margit, Nyomor: Szabó Margit, Három angyal, első: Forgács Antal, második: Harasztos Gusztáv, harmadik: Somody Kálmán, Mater Gloriosa, Cs. Aczél Ilona. Az előadás fél hét órakor kezdődik. Az előadás kísérőzenéjét Laretta Rezső, a Nemzeti Színház karnagya komponálta és állította össze. — Piccaver a Városi Színházban. A bécsiek kedvenc tenoristája, Alfred Piccaver kamaraénekes szerdán este a Parasztbecsület és a Bajazzok főszerepét énekelte a Városi Színházban. A híres énekes vendégszereplése iránt nagy és általános érdeklődés nyilvánult meg annál is inkább, mert Piccaver szerdai fellépésével, mint ismeretes, március óta adósa maradt a budapesti közönségnek. A művész indiszponáltan és kedvetlenül énekelte mind a két hatásos szerepet. Bársonyos tenorja még Canio világhírű áriájában sem bontakozott ki szokott fényével, színpadi alakítása pedig ezúttal üres és színtelen volt. A Parasztbecsületben egyébként egy Sonja Palma nevű bécsi énekesnő folytatott meddő kísérleteket Santuztza szerepének eléneklésére. A Városi Színház együttesének tagjai közül Kovács Dezső és Kőszegi Irén nyújtottak meglepően jó alakítást. A Herczeg Ferenc-plakettek kisorsolása a Nemzeti Színházban. A Herczeg Ferenc írói jubileumára készült plakettekből a plakettet készítő művész néhány példányt elküldött a Nemzeti Színháznak is. A plakettekből egy példány természetesen Hevesi Sándornak jutott. Kapott azután belőle a Híd münden főszereplője. A még felmaradt három plakettre pedig sorsot húztak a Híd kisebb szereplői. A sorshúzás három nyertese Pethes Margit, Gyergyói Albert és Forgács Antal dr. lett. VALENTINO a MAE WH aMULATÓ GYÖNGYE című szenzációban CORUSH ROYAL APOLLO KAMARA Gunnar Tomaes I Patsy Ruth Miller A kis felség TAVASZI ÁLMOK a Royal apollóban a Corvinban és Kamarában PREMIER MA pasztellekkel szerepel. Sok kedves hangulatot ad Páris Erzsi. Igen meleg és színes Sassné Farkas Böske Virágos udvara. S dicsérettel kell említeni Szigeti Jenő, Szontágh Tibor és Weidinger Károly nevét is. Kállay Miklós alMWlÉl Minden csl HIBAlY-SuMlÁZ Hínártitelyárak A SZÍNHÁZAK közleményei Maria Orska három estéje a Fővárosi Operett Színházban Hétfő, május 30 — Kedd, május 37. — Szerda, június 7. A világhírű Maria Orska, az új színpadi művészetnek ez a zsenije, akinél ragyogóbban ma senki a színpadon nem tudja ábrázolni a modern idegnőt, a jövő hét három estéjén vendégszerepel a Fővárosi Operett Színházban. Programja szenzációs. Hétfőn este színre kerül Porte-Riche i L’amoureuse (A szerelmes asszony.) a modern vígjátékírás e legragyogóbb és legszellemesebb remekműve. Orska legújabb kreációja, amelyben őt az idén Németország valamennyi nagyvárosa ünnepelte. Kedden Strindberg: Kameraden című remeke jön, az a darab és az a szerep, amelyben talán legdémonibb erővel nyilatkozik meg Orska művészete. Az utolsó est, a szerdai, vidám est, ezen Louis Verneuih Die Cousine von Warschau című vígjátéka jön, a nagy művésznő kirándulása a pezsgő jókedv és mulatságosság birodalmába. Maria Orska elsőrendű társulattal jön a bécsi Kammerspiele együttesével, amelynek élén olyan nagy művész áll, mint Jacob Feldhammer. Az előadások az Orska-estén kivételkép 8 órakor kezdődnek a Fővárosi Operette Színházban, amely aktuális nagy sikerét, a Félemelet balra... című bohózatát a közönség nagy érdeklődésére való tekintettel az Orska-estéken sem pihenteti, hanem a Budai Színkörben játssza hétfőn, kedden és szerdán, amikor a színház társulata Budán vendégszerepel. Négy nap — négy siker A Vígszínház műsora A Vígszínházban a hét hátralevő napjain négy siker váltakozik: Csütörtök: Az ezüst kazetta. Péntek és vasárnap este: A világbajnok. Szombat: Nem nősülök! Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. (Mérsékelt helyárak). Nemzeti Színház. Csütörtök, szombatrn vasárnap délután: Te csak pipálj, Ladányi. Péntek és vasárnap este: Fiam. (d. u. 3 — e. fél 8). Kamaraszínház. Péntek, vasárnap: Húsvéti vakáció. Csütörtök: Tanner John házassága. Szombat: A házitündér. (d. u. fél 4 — e. 8). Városi Színház. Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: Mirabel (Reinhardt Miksa társulatának vendégjátéka), (d. u. 3 — e. fél 8.) Vígszínház. Pénteken és vasárnap este: A világbajnok. — Szombaton: Nem nősülök. Csütörtök: Az ezüst kazetta. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. (d. u. 3 e. fél 8.) Magyar Színház. Péntek és vasárnap: Oroszország. — Csütörtökön (hetvenötödször), szombat: Csókról-csókra. (8). Király-színház Egész héten minden este: K. legkisebbik Horváth-lány. Vasárnap délután: Repülj Fecském. (d. u. 3 e. fél 8). A szinnázad trifi műsora Operaház. Csütörtök: Falstaff (Bér. B. 30. sz.) Péntek: Tristan és Isolda (Dirk Fock vezényletével és Leuer Hubert vendégfelléptével, Bér. D. 30. sz.) Szombat: Tosca (Jeritza Mária vendégfelléptével, bérletszünet). Vasárnap: Trubadúr (bérletszünet). (7). HANGVERSENYEK — A Zeneművészeti Főiskola XV. nyilvános estje. Főskolánk művésznövendékei közül ma este Pethes Ottó Tartini, d-moll hegedűversenyét játszotta dicséretreméltó készültséggel. Sarkadi Lili, Dula Andor ügyes hegedűkiséretével a neki még túlnehéz Mozart: „11 re pastore” áriát énekelte fejlődésképes szép hanganyaggal; Scholz János, Sammartini, G- dur gordonkaszonátáját szépen értelmezve, meleg tónussal szólaltatta meg; Szüts Márta, Beethoven kroika-változatának színes előadásával aratott sikert. Preszler Eta Linding: „Air”-jét és Zsolt közkedvelt, nagy hatást keltő „ValseCaprice”-jét hegedülte lendülettel. Barasits Tivadarné Giordano-, Grecsaninov- és Brahms-mű dalokkal próbálkozott megbirkózni, de jelenlegi képességei még nem érettek a kritikára. Hajós Magda hegedűjátéka volt a műsor legkiemelkedőbb száma. Ez a kivételes tehetségű hegedűs a technikailag is nagyon súlyos Wieniawsky: Faust-fantáziát komoly dologbeli felkészültséggel játszotta s ha erős lámpaláza megszűnik, bizonyára virtuóz előadó lesz belőle. A nagytermet megtöltő hallgatóság biztató, lelkes tapsokkal jutalmazta a fiatal előadók produkcióját. (S.) --- —N——— I Premier a RÄDIUSBAN:' POLA NiGRI, EM.L JAMMINGS, PAUL WEGENER, HARRY LIEDTKE, LUBITSCH ERNŐ FÁRAÓ HITVESE e GEO