Nemzeti Ujság, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
vatalok : VIII. ker.. g|| R; PPtla B tegsén ám ára 16 fit* Rákócziját 1, Tel.: J. lg S wgljff ME§|£ ffllf fPP$ Hifi Mjj[ M «fl» ggggF lét« vuárnip Si 136-06, Teréz-krt. 62. gg «gSf ^ ff lg® ali jjl «MM V IPf Pff fjjl I Mi V M MW M MI«,. Hilda. Tel. i 121-41,1. Ország- fl&| af* n 883 Jm3&1 J$ fflpja L » a ■«kaillum A* ház-u. 18, Tel.: 123-65, EB ^ WjSfe S||| Jg dlj««6fcei 8s*rkeast6i«g en «mm x ____|* 81*Mbb«4bI Ifi kiadóhivatalt Buda- W yj&S&k SKEW W3H#1 Bst hóra 4 pinfi pent, V., Honvéd-u.10. ««Bk W 7* KSI ÜSS» ^ ÉkW WM W SÍ ' l8r iflk V jSgST ^ I0 nanJS Tel.: 127-47, 127-48 ca Magni A MS&k JsaF Em J V ESl ^$§§8 SSSjg 1 3p EBlL ^ raB JgSf \ l0pWI,i ^ 360-65. Fiókkiadó m EPw T BB| HS» HM S Wm SPiSfo, ^ Mwk «a 80 f 111 c*• Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. a KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatára* TÚRI BÉLA r^rawraa——a—^————........................................................................ IX. évfolyam 123. szám Ssscrela ♦ Budapest. 1927 junius 12.......................................... ...... ^ • .dWhfffc. ^8 JMvhhmlm mb. JSmá. MAI CIKKEINK: Hogyan csinálnak a románok kulturpropagandát Zalaegerszegen 1600 főnyi szótöbbséggel választották meg Kray István bárót Az angol szakszervezeti törvény szerint köztisztviselők nem lehetnek szakszervezeti tagok Elsimul a Tótágas-ügy A délkínai seregek győzelmesen nyomulnak elő Peking ellen A képviselőházban antibolsevista szövetséget sürgettek Oroszország ellen Meghalt Ferenczi Zoltán, Petőv életrajzírója A Szociális Missziótársulat első gyűjtőnapja Új repülőrekordra készülnek a franciák és japánok Kormányválság készül Romániában Befejezés előtt áll a húspanama vizsgálata -ítélet a visegrádi gyilkosság ügyében Orska Strindberg-darabban A mentők asszisztálása mellett hirdettek ki egy ítéletet Csütörtökön kezdődnek a Középeurópai Kupa előmérkőzések A vámbevételek emelkednek legnagyobb mértékben 349 kényszeregyezség és 147 csőd volt az év első öt hónapjában A mezőgazdasági értékesítés nemzetközi megszervezése . Balla Irma: Junius (vers) Kolba Gyula: Csepp Veronika álma (elbeszélés) Balogh József: A budapest egyetemi könyvtár Bibó Lajos: Az őrültek írója Kállay Miklós: Faust első és második része egy előadásban Kutúrhazugságokkal felelnek szomszédaink a magyar ónomnak arra a nagy munkájára, amelyet aegsúlyosabb anyagi áldozatokkal, a nemzet minden nemes erejének megfeszítésével, tudomány, irodalom, művészet, népnevelés becsületes, fáradságos, lankadatlan fejlesztésével az igazi kulturfölény elérésére és biztosítására folytat. Most a románok, a román kormány egyik minisztériuma állított ki hamis diplomát, hogy ők is valamiképpen bele tudják magukat lopni a Középeurópa népeinek kulturversenyébe. A bukaresti közegészségügyi minisztérium teszi ezt, amelynek kultúrmunkájáról eddig csak a régi Romániában pusztító malária és pellagra szörnyű betegségei révén szerzett szomorú tudomást a világ. Igen, mert vizeket szabályozni, gyilkos miazmákat tenyésztő mocsarakat áldott termőfölddé munkálni középkori állapotokat hirdető népbetegségeket leküzdeni — ehhez csakugyan kellene az, ami odaát nincsen, mert azt nem lehetett rólunk trianoni szerződéssel leszaggatni: ehhez kellene kultúra. Ám ha ez nincsen, annál több elrablott kincs van odaát, amelyet a kimeríthetetlen őserejű magyar kultúra termelt, ott vannak a kórházak, klinikák, diszpanzerek, szanatóriumok, fürdők, mind-mind a magyar kultúra megannyi alkotásai. Abban az országban, ahol a kultúrának fejlődési fokát még ma is a leghamisítatlanabb rablóvilág jellemzi, egészen stilszerű, hogy ettől a kultúrfoktól kölcsönzik az eszközöket és amiként az elhajtott marhát, az elkötött lovat a legkönnyebb hamis passzussal kivinni a vásárra, úgy a román államhatalom mindarra, amit jogtalan erőszak árán elszedtek tőlünk, a minisztériumával hamis passzust állíttat ki és így viszi a világ piaca elé. Csakhogy az ilyen hamis passzusról hamar rá lehet ismerni az orgazdára. Hiába jelentkezik ilyen hamis dokumentumokkal a román propaganda a nemzetek kulturversenyében, ebből az ő számára sohasem lesz az igazi értékek és az igazi termelő erő nemes versenye, ebből csak vásári komédia, szemfényvesztés lehet. Aminthogy szemfényvesztés az egész román kultúra minden propagandájával, amely a magyar kultúra elrablóit kincseinek csillogtatásával akarja, de hiába hamis káprázatba ejteni a kulturvilág ítéletét. Ma délután Prágában aláírták a magyar-cseh kereskedelmi szerződést Prága, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) Ma délután a külügyminisztériumban aláírták a Magyarország és Csehország közt kötött kereskedelmi szerződést. A szerződést Magyarország nevében Nicki Alfréd követségi tanácsos, a magyar külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője, Csehország nevében pedig Friedmann Gyula dr. miniszteri tanácsos, a cseh külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője írta alá. (T.) Calles elnök utasítást adott az amerikai áruk bojkottálására Faelle, május 31. Calles elnök felszólította a kormányhivatalokat, hogy minden amerikai árut bojkottáljanak. Az intézkedés oka az, hogy az Egyesült Államok rendszeres zár alá vettek minden olyan árut, amelyet a különböző mexikói államhivatalok Amerikából vásároltak. Anglia jegyzettet adott át az egyptomi kormánynak és nadihalákat küldött Alelandria elé II III Súlyos konfliktus az egyptomi kormány és a protektorátushoz ragaszkodó Anglia között — Az egyptomi nacionalisták mögött gyanús bujtogatók imződnak meg — Anglia nem mondhat le Suez és az egyptomi idegenek védelméről London, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) Az egyiptomi hadsereg újjászervezését tárgyaló kairói törvényhozótestület szélső nacionalista irányú eltolódások következtében, láthatóan a felelőtlen agitáció eszközévé vált. Az angol kormány, amely a protektorátus és az ellenőrzés bizonyos jogairól nem mondhat le, nem annyira tüntetésből, mint inkább elővigyázati rendszabálynak tekintendő óvatosságból, három hadihajót küldött az egyiptomi vizekre. A három nagy páncélos cirkáló a máltai kikötőből indult el és megérkezett rendeltetési céljához. London, május 31. *(A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az angol parlament alsóháza még tárgyalja a szakszervezeti törvényjavaslatot, az orosz szovjettel való szakítás politikai hullámai még magasra csapnak, minden figyelem rászegződik a nagy eseményekre, minden idegszál feszül s ebbe a helyzetbe, amely csaknem példátlan eseménytorlódással fokozza az izgalmakat, hirtelen belecsap egy új külpolitikai szenzáció, az egyiptomi probléma, minden veszedelmével és sorsdöntő jelentőségével. Nem egy jel mutat arra, hogy ugyancsak az a kéz, amely Kínában, Indiában mozgatta meg az Angliával szemben ellenséges nemzeti érzületet, most Egyiptomban kísérletezik. Itt is a nacionalizmus álarcában jár, helyesebben: itt is a felbujtott nacionalista érzések mögött rejtőzött el. Annyi bizonyos, hogy Angliában látszólag egyik napról a másikra aktuális lett az egyiptomi kérdés, azonban ez csak látszat, mert hiszen az egyiptomi törvényhozói testület és a protektorátust gyakorló Anglia ellentéteinek messze a múltba viszavezethető múltja van. A konflikius oka Az egyiptomi törvényhozói testületnek az a határozata, amellyel törölte a költségvetésből az egyiptomi hadsereg angol főparancsnokának fizetését és amellyel nyomatékosan kifejezést akart adni Egyiptom régi követelésének, hogy vonják viszsza a még ott állomásozó angol helyőrségeket, rendkívül kínos hatást keltett a brit fővárosban. A Baldwin-kormányak tehát, akarva nem akarva, hozzá kellett látnia az egyiptomi kérdés rendezéséhez, mert nem tűrheti, hogy az a bizonyos kéz, amely Kínában és Indiában hallatlan erőkifejtéssel igyekezett megingatni az angol világhatalom helyzetét, súlyos helyzetet teremthessen Egyiptomban, amelynek kezében az Indiába vezető út kulcsa van. Az angol jegyzék nem ultimátum Az egyiptomi hadsereg újjászervezésének javaslatáról szóló brit jegyzék, amelyet ma este nyújtottak át az egyiptomi miniszterelnöknek, igen határozottan állapítja meg ugyan a brit kormány felfogását, de ennek ellenére rendkívül szívélyes hangú. A jegyzék nem állapít meg határidőt a válaszra. A jegyzéket tegnap nyújtotta át Kairóban az egyiptomi angol főbiztos az egyiptomi kormánynak, amelyben az angol kormány az egyiptomi hadsereg újjászervezésével kapcsolatban különböző észrevételeket tesz, hangsúlyozva, hogy nem mondhat le az egyiptomi tisztek kinevezésének és előléptetésének ellenőrzési jogáról. A jegyzék azt akarja elérni, hogy kiküszöbölhetők legyenek az egyiptomi hadsereg szervezetét illetőleg a nézeteltérések. A jegyzék felszólítja az egyiptomi kormányt, tegyen a maga részéről is javaslatot, miként gondolja megvalósítani az angol és az egyiptomi hatóságok barátságos együttműködését az egyiptomi hadsereg ellenőrzését illetőleg. Az egyiptomi kormány az utóbbi hetekben egyenesen provokáló magatartást tanúsított az angol kormánnyal szemben. Anglia felelős a Suez-csatorna és az Egyiptomban élő külföldi állampolgárok biztonságáért és éppen ezért nem mondhat le arról a jogáról, hogy bizonyos mértékű ellenőrzést gyakoroljon az egyiptomi hadsereg fölött. Nincs kizárva, hogy Folytatása a második oldalon Lapunk mai száma 16 fillér Európa válaszúton írta: Túri Béla Az európai politikáiban egyre-másra olyan események történnek, melyek fordulatot jeleznek a világpolitikában és az európai helyzetben is. A világháború után a Nemzetek Szövetségét próbálták a győző nagyhatalmak olyan szervnek megkonstruálni, melynek segítségével a béke látszatát fenntartva, biztosítják a világháború eredményét és csinálják a maguk politikáját is. Törekvéseikben ragaszkodtak a béke látszólagos eszközeihez. Különösen Locarno után azt lehetett hinni, hogy hamarosan a Nemzetek Szövetsége a béke egészségesebb organizmusává és természetesebb eszközévé válhat és hogy a döntőbíróságok rendszerének kiépítése fogja megteremteni a nyugodtabb atmoszférát. A döntőbíróság intézményének megszervezése szolgálhatott volna a béke létesítésének alapjául. Ez nem zárta volna ki az újabb fejlődési folyamatokat, sőt egyenesen módot nyújthatott volna az Európa békéje szempontjából szükséges reformokra, revíziókra. A történelem azonban, úgy látszik, egészen más útra fordult. A Nemzetek Szövetsége mindjobban kezd veszíteni jelentőségéből. Minden hatalom olyan módon igyekszik biztosítani a maga pozícióját és jövőjét, amilyent éppen a legjobbnak lát Doumergue londoni utazása óta állandóan az európai politikában beállott új fordulatról, szinte új szövetségről is a világsajtó. Európa ismét két külön táborra készül oszlani. Egyik világlap már azt az állítást kockáztatta meg, hogy • ugyanazok az erők működnek újra, melyek a világháborút előidézték és hogy közelebb vagyunk a háború kitöréséhez, mint 1914-ben voltunk. • Ez mindenesetre túlzás. De tény, hogy a hatalmak újra csoportosulni kezdenek ahelyett, hogy a Nemzetek Szövetségében tömörülve, együttesen keresnék a problémák megoldását Valahányszor pedig háborúra vezethető események remegtetik meg a levegőt, a Nemzetek Szövetségének jut a legkisebb szerep, hogy a veszedelem elhárításáról tanácskozzék. Sőt maguk az érdekelt felek tiltakoznak elsősorban, hogy a veszedelmet magában rejtő kérdés a Nemzetek Szövetségének areopagja elé vitessék. így volt ez az olasz-jugoszláv incidens, így a kínai események alkalmával. Doumergue sem Genfben kereste az új helyzetben a remediumot, hanem Londonba ment el tanácskozni. Ebben a már amúgy is terhes légkörben és labilis helyzetben még nagyobb jelentősége van Anglia fellépésének az orosz szovjet ellen, mint amilyen nagy horderejű e dolog csupán angol szempontból is. Az orosz szovjettel való szakítás, az angol konzervatív pártnak e világtörténelmi jelentőségű lépése, se nem maradhat izolált esemény a világpolitikában és az európai helyzetben, se a következményei nem maradhatnak el az európai hatalmak egymásközti viszonyában. Ha ma, az angol-orosz szakítás első pillanatában Németország és Franciaország államférfiai olyan nyilatkozatokat tesznek, hogy Anglia magatartása nem érinti Németországnak és Franciaországnak a Szovjethez való viszonyát, ez merő diplomáciai hazugság. Előbbutóbb vagy csatlakozniuk kell az európai nagyhatalmaknak Angliának radikális és a következményeiben ma még kiszámíthatatlan lépéséhez, vagy szembe kell vele kerülniük. Éppen mert minden hatalmat a maga érdeke fog vezetni, ezért félő, hogy ez a különérdek nagyhamar tényekben fog jelentkezni. Mindegyik hatalom a maga előnyére akarja kihasználni az angol-orosz szakítással beállott helyzetet. Külön utakra fognak térni, így ez az európai folyamat, mely máris megindult s amely oly szépen megkerülte a Nemzetek Szövetsége genfi palotáját, erősödni fog.