Nemzeti Ujság, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-02 / 124. szám

10 NEMZETI ÚJSÁG CsztSrtSK, 1927 Juntas S. színház, művészet Ankét lesz az idegen színészinvázió kérdésében Felszólalás a külföldi rendes szerep­lések ellen a színügyi bizottságban Ma végre a városházán is szóba került az a so­k tűrhetetlen külföldi vendég­szereplés, amely Budapest színházait el­árasztja. Interpelláció volt ebben az ügy­ben a szinügyi bizottság mai ülésén, sajnos azonban, ez az interpelláció nem talált arr a visszhangra, amelyet pedig méltán elvárhattunk volna. A szinügyi bizottság érthetetlen közömbösséget tanú­sít eb­ben a kérdésben, pedig éppen a Vá­rosi Színház az, amely előtt jár a külföldi vendégszereplések terén, az igaz, hogy egyetlen mentsége, hogy saját előadásai­val talán még kevésbé szolgálja a m­a­gyar kultúra ügyét, mint némely kül­földi vendég vagy társulat felléptetésé­­vel. Azonban a színügyi­­bizottság még­sem lépett fel a kellő energiával ebben az ügyben, hanem egy elodázó határoza­tot hozott, amellyel a kérdés érdemi el­intézését mindenesetre eltolta addig, míg a szezonnak végérvényesen vége lesz. A színügyi bizottság mai üléséről, amelyet Liber Endre tanácsnok elnökle­tével tartottak meg, sablonos hangú fél­hivatalos kommünikét is adtak ki, mely egyszerűen regisztrálja, hogy a bizottság foglalkozott a külföldi vendégszereplések kérdésével, de elhallgatja, hogy erről a tárgyról Kiss Menyhért mondott szenve­délyes hangú interpellációt, amelyben élesen megtámadta a Városi Színházat és felügyelő bizottságát. Ebben az inter­pellációban szóba kerültek az összes kül­földi vendégszereplések a néger társulat fellépésétől a Mirábelig és szó esett a színház saját előadásainak színvonaláról is. A színügyi bizottságot azonban igen közömbösen érintette úgy a Városi Szín­ház külföldi program­ja,­ mint az egész Budapestet elárasztó külföldi színész­invázió és ahelyett hogy végre a város­házáról indulna ki erélyes akció a foly­tonos idegenjárás megakadályozására, a színügyi bizottság egyszerűen úgy hatá­rozott, hogy ankétet tart ez ügyben, ame­lyen részt vesznek az érdekelt színész­­egyesületek, a Színigazgatók Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, valamint a kultuszminisztérium is. A bizottság ezenkívül foglalkozott a Városi Színház programjának megállapításával és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a színház le­hetőleg rendszeresen tartson olcsó hely­áru operaelőadásokat, még­pedig a hét­nek előre meghatározott napjain. Tár­gyalta még a bizottság a Városi Színház 1926. évi zárszámadását és 1928. évi költ­ségvetését, amelyeket változatlanul elfo­gadott. Javasolta, a bizottság a­ tanács­nak, hogy a Városi Színház bérrészese­dési kulcsát a tavalyi 18 százalékban ál­lapítsa meg. A színészek támogatására előirányzott segélyek dolgában úgy ha­tározott a bizottság, hogy a kért segélye­ket a költségvetésnek kormányhatósági jóváhagyása után utalja csak ki. A Vá­rosi Színház relelámbi ihletéseinek bérle­tére vonatkozólag a bizottság azt java­solta, hogy a tanács szű­kebb körű ver­senytárgyalást hirdessen a bérletre. — Die Cousine von Warschau. (Orska Mária vendégjátéka a Fővárosi Operett Színházban.) Adva van a férj, a feleség és az a bizonyos harmadik, Verneuil úr szokásos feltálalása szerint. A jeles mes­ter a változatosság okáért csemegeként egy negyediket is tálal ezúttal — s a ne­gyedük igazolja csupán csak a színdarab előadásának jogosságát. De nem nálunk — és nem külföldi színtársulattal. Bár ez a csekélység nem okoz gondot nekünk, — hiszen oly jól állunk minden tekintet­ben, különösen a színészek foglalkoztatá­sában. Ettől eltekintve is az előadás — gyenge. Orska Mária a kérdéses negye­dik szerepében ezúttal sem brillíroz­ott Ennek megfelelően a sikere is mérsékelt Alakítása, mint színészi teljesítmény nem rossz, de nem is elsőrangú. Orska eszközeinek használatában most is biztos, de játékából hiányzik az igazi charma, könnyedség és lendület. A többieréről be­szélni nem érdemes. Nálunk színpadra s csak jóakaratú támogatással léphetné­nek. A színház nézőterét természetesen megtöltötte a közönség. Kegy.­­— Operaház. Kedden este új szerep­lőikkel került előadásra Mozart „Varázs­fuvola“ című dalműve az Operaházban. Tamino S­zerepét Rössler Endre énekelte, aki kellemesen csengő lírai tenorja és értékes színpadi alakításával sikeresen folytatta vendégszereplését. Az éj király­nőjének nehéz szerepében Szabó Lujza, a Zenea­cadémia végzett művésznövendéke mutatkozott be teljes sikerrel. Kitűnően is­ko­lázott magas szopránja könnyen dia­dalmaskodott a szerep­ének technikai ne­hézségein. Új volt Pogány Ferenc is, aki sok egyéni ötlettel és jóízű humorral ala­kította Papagena szerepét. Halász Gitta bájos Papagena, Nagy Margit finom és stílusos Pamina volt. Az előadást Rékai Nándor karnagy vezényelte művészies lendülettel. — A Te csak pipálj, Ladányi ötvenedik előadása. Tegnap este adták a Nemzeti Színházban Csathó Kálmán nagysikerű vígjátékát, a Te cs­ik pipálj, Ladányit ötvenedszer. A darabnak, amely a bemu­tató kitűnő szereposztásában nagyszerűen perdült, ez­úttal is osztatlan sikere volt. különben a darab a Nemzeti Színháznak egyik legnagyobb sikere. Három hónap alatt ért meg ö­tven előadást s ezt az öt­ven előadást csaknem mindég táblás ház nézte végig, amire alig volt még példa a Nemzeti Színház történetében. — Buller Irén a Cseregyermek női főszere­pében. A Városi Színház most készül Farkas Imrének „Cseregyermek“ című operettjére, amely tulajdon­képpen a népszerű szerző egyik régebbi darabjának, a „Debrecenbe kéne menni“ című énekes játéknak új átdolgozása. A darab első előadását szombatra már ki is tűzték és úgy volt, hogy a darab női főszere­pét Zilahy Irén, a Városi Színház fiatal pri­madonnája játssza. Időközben azonban vál­tozás történt. Az a terv merült fel, hogy a darab női főszerepét­ Biller Irénnek adják át, akinek Mr szerint nagy kedve volna a szerep eljátszására. A Városi Színház tehát egy héttel elhalasztotta a bemutatót és Sebes­tyén Géza leutazott Balatonfüredre, hogy az ott üdülő Biller Irénnel a fellépésre megálla­podjon. — A Kisfaludy Társaság ülése. A Kis­faludy Társaság szerdán délután a Ma­gyar Tudományos Akadémián tartotta meg májusi felolvasó ülését, melyen Vargha Gyula másodelnök elnökölt. Meg­nyitó szavaiban előbb meleg szeretettel­ emlékezett meg arról, hogy Berzeviczy Albert semmi fáradságot nem kimélve most is külföldön jár és Magyarország igazát hangoztatja és védi. Azután szo­morú bejelentéssel közölte a hallgatóság­gal a társaság nagy veszteségét, mely Ferenczi Zoltán halálával érte. Bejelen­tette, hogy Ferenczi ravatalánál a Kis­faludy Társaság részéről Császár Elemér mond búcsúztatót. Az elparent­lást Voi­­novich Géza főtitkár végezte kegyeletes szavakkal. Az első felolvasó Padó Antal volt, aki „Magyarország idegen költők verseiben“ című nagyobb tanulmányát olvasta fel. A tanulmányban a magyar témájú külföldi verseket tárgyalja, ezzel kapcsolatban fölvetve azt a tervet is, hogy a költemények közül a jelentősebbe­ket, amennyiben még nincsenek átültetve, a Kisfaludy Társaság fordittassa les tegye közzé egy nagyobbszabásu anthológiá­­ban. Rámutatott arra, hogy kivált sza­badságharcunknak s az utána következő elnyomatásnak volt igen erős visszhangja a külföldi költészetben és hogy maguk a Kossuthról szóló versek is gazdag gyűj­teményt szolgáltatnának. Radó néhányat e magyar tárgyú költemények közül be is mutatott saját mű fordításában. Szász Károly igen szép bibliai tárgyú rajzot olvasott fel. Címe: ..A lator felesége.“ Ez a Krisztussal egyszerre felfeszí­tett két lator közül a jobbiknak a feleségéről szól, aki szintén odamegy a keresztfa, alá és a Krisztus testéből kifreccsenő vértől ő is megváltottnak érzi magát. Végül Sajó Sándor olvasott fel költeményeket. „Alkonyat vagyok én..„Az Ipoly partján“ (Irredenta költemény), „Téli gondolat“, „Magyar Ballada“ (a hadiköl­­csönről), „Nászrepülés“ (a méhkiirályné­­ról). Mindhárom felolvasó nagy tetszést aratott és bőven volt része tapsban. A felolvasó ülés után zárt ülés volt­. — A Faust második teljes előadása a Nemzeti Színházban. Goethe monumen­tális drámai költeménye, a Faust szer­dán este került másodszor színre teljes egészében a Nemzeti Színházban. Az elő­adás érdekessége, hogy ezúttal Lehotay Árpád, az együttes fiatal tagja alakította a címszerepet. Lehotay erőtől duzzadó markáns kontúrokkal megrajzolt figu­rája sokkal közelebb hozta hozzánk a misztikus tudóst. Alakítása csak a filozó­­fikusabb részekben halványodott el, de itt is pompásan érvényesült majdnem tö­kéletes beszédtechnikája. Az előbbi kis hibát is csak tehetségének kiforratlan­sága és fiatalsága okozta de ezt az alakí­­tásbeli csist biztosan hidalta át Lehotay fejlett színészkultúrája. Nagy és megér­demelt sikere volt. Az előadás együttese különben az eredeti szereposztásban ját­szott. — Magyar tanár képviseli a dorpati egye­temet egy párisi tudományos kongresszuson. A Tarru-i (Dorpati) egyetem és az észt kor­mány a június első napjaiban Párisban tar­tandó úl. Congrés International des Sciences administratives nemzetközi összejövetel ülé­sére. Csekey István dr.-t, a dorpati egyetem rendes jogi professzorát küldötte ki hivatalos képviselőként. — A Mű második száma. Mű címen nemrég új képzőművészeti és iparművészeti havi folyóirat jelent meg. A folyóirat második jú­niusi száma néhány általános művészetpoli­­tikai és esztétikai cikk után főleg aktuális kérdésekkel foglalkozik. Beszámolókat ír a tárlatokról. Igen érdekes és tanulságos különösen Kürthy Györgynek a sízánpadmű­­vészeti kérdésekkel foglalkozó cikke. A kép­zőművészeti kritikát a lap főszerkesztője, Krivátsy Miklós szobrászművész irányítja. Az iparművészeti kérdésekkel Jaschik Álmos foglalkozik. A számnak körülbelül két év ter­jedelmű gazdag illusztrációs melléklete van. — Magyar írás. Raith Tivadar lapja, a Ma­gyar írás most megjelent számában egy fiatal költőnek, Szalay Imrének verskötetét hozza. A kétségtelenül fiegyelemreméltó köl­teménye® kötet újabb bizonyítéka annak, hogy a Magyar írás lankadatlan buzgalom­mal harcol a fiatal magyar k­őtehetségek levegőhöz juttatásáért.. A pompás kiállítású kötet ára csak 1 pengő. — A Földtani Társulat szakülése. A Magyar Földtani Társulat szerdán szakülést tartott a Pázmány Péter Tudományegyetem növénytani intézetében Liffa Aurél elnöklésével. Az ülés főpontja Rodusz Gyula előadása volt, aki a jövő héten Hollandiába utazik az ottani nem­­zetközi karbon­kongresszusra, s az ott „a ma­­gyarországi karbon“ címen előadandó érteke­zését mutatta be a szakülésnek. Előadásában a német, orosz, osztrák tudósok által régóta vitatott ősgeográfiai és földtörténeti problémá­kat old meg. Ezután Zsivay Viktor dr„ Rei­chert. Hébert dr„ Vigh Gyula dr„ Kubacska András és Endrédy Endre tartottak felolva­sást. Végül Zeller Tibor dr„ a Társulat első titkára bemutatta a Berlinben búvárkodó Strausz László dr. nagyobb dolgozatát.­­ ! Haá Megnyitó mű­sor Ma! Ke Imi­ l w­eins Bumeráng AAS Miáj­ò ej laca. o as­i (Városligeti tavon) Kacagó Budapest | MA PREMIER! K­ÉP Éji­­ fül Ifi Csütörtök: m AMOUREUSE IUIS ______mim'In miiw WtlM a színházak közleményei Galsworthy legszebb műve Az ezüst kazetta este és délután Galsworthy legszebb és leghíresebb szín­játék­a, az Ezüst kazetta, amelynek előadása a Vígszínház egyik legművészibb produk­ciója, legközelebb csütörtökön szerepel a mű­soron. Aztán vasárnap délután adják, mérsékelt helyárakkal. A színházak het műsora Magyar Kir. Operaház. Csütörtök: Aida (Dirk Fock vezényletével. E. bérlet 30. sz.) Péntek, szombat: Az Orsz. Magy. Kir. Zene­művészeti Főiskola operai növendékeinek vizsgallóadása.) Vasárnap: Farsangi lakodal­­om (Bérletszünet.) (7.) Nemzeti Színház. Pénteken: Faust I. és­ H. rész. Szombaton: Te csak pipálj- Ladányi.­­ Csütörtök: A sárga csikó. Vasárnap: A vén gazember. (e. fél 8). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Csü­törtök: Húsvéti vakáció. Péntek: Kísértetek. Szombat: A nők barátja. Vasárnap: Húsvéti vakáció. (8). Vígszínház. Péntek, vasárnap: A világbaj­nok. Csütörtököm: Az ezüst.kazetta. — Szom­baton: Nem nősülök. Vasárnap délután: Az ezüstikazetta. Hétfő délután: A Noszty-fiti esete Tóth Marival. (D. u. 3 — e. fél 8). Magyar Színház. Csütörtök, péntek, vasár­nap: Oroszország. Szombat csókról-csókra. (e. 8). Király-színház. Egész héten minden este: 11 legkisebbik Horváth-lány. Vasárnap délután: Ara­nyhattya. (d­ n. 3 — e. fél 8.) Városi Színház. Csütörtök: A fecske. Pén­tek: A trubadúr. Szombat: A cseregyerek. (EJ színházban először). Vasárnap: A cseregyerek (d. u. 3 — e. fél 8). Belvárosi Színház. Egész héten minden este Az ügyvéd és a férje (8). Fővárosi Operettszínház. Csütörtök, péntek: Orska Mária vendégjátéka. Szombat, vasár­nap: Félemelet balra. (8). Budai Színkör. (A Fővárosi Operettszínház vendégjátéka). Félemelet, balra. (fél 8.) Andrássy-úti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Mit tud ez a nő?; Csak­ kíméletesen; Lóvásár; A krízis; Egyis édes kis budai kocsma; tréfák; magán­­számok. (d. n. fél 4 - e. fél 9.) FILMSZÍNHÁZAK Noel kapitány expedíciója a Mount Everest-re célját nem érte el: 160 méterrel a világ legmagasabb hegyének csúcsa alatt az expedíció kénytelen volt vissz­­szafordulni. A tudományos eredményen felül azonban mégis teljes diadalt aratott az expe­­díció, mert­ magával hozta útja történetét fil­men. Ez a film vetekedik a legnagyobbszerű, legizgalmasabb színjátékkal. Hatásosabb, szebb, drámaibb és megrázóbb, mont bármely játék­film. Az expedíció Indián és Tibeten keresztül jutott el a Himalaya-hoz és a filmen nemcsak a Hegyek Anyjának csodálatos panorámáit örökítette meg, hanem India és Tibet misztikus városait, szokásait és embereit. A filmet mától kezdve az UFA és OMNIA Filmszínházak mu­tatják be, kitűnő kísérőműsorral, melynek má­­sik jelentős attrakciója a boldog békevilág egy­ vígjáték-filmje. Ennek a filmnek eredeti címe: Letzte Einquartierung, a magyar keresztségben pedig az „Egy csók nem a világ“ címeit nyerte. Az UFA-ban és OMNIÁ-bam lesz ezenkívül látható a korán elhalt kitűnő író: Szenes Béla temetése, valamint felvételek a KMAC autó­versenyéről. Az UFA a meleg időjárásra való tekintettel, nyitott tető alatt játszák,a­mió az OMNIA amerikai rendszerű szellőztető készü­lékét állította üzembe. RADIUS HA­­MARKUS PARK GLORIA SWANSON C Kékszakáll nyolcadik felesége.)­hod la Roque Adolphe Ménson * Pola Negri (A cárnő.)

Next