Nemzeti Ujság, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-02 / 124. szám
10 NEMZETI ÚJSÁG CsztSrtSK, 1927 Juntas S. színház, művészet Ankét lesz az idegen színészinvázió kérdésében Felszólalás a külföldi rendes szereplések ellen a színügyi bizottságban Ma végre a városházán is szóba került az a sok tűrhetetlen külföldi vendégszereplés, amely Budapest színházait elárasztja. Interpelláció volt ebben az ügyben a szinügyi bizottság mai ülésén, sajnos azonban, ez az interpelláció nem talált arr a visszhangra, amelyet pedig méltán elvárhattunk volna. A szinügyi bizottság érthetetlen közömbösséget tanúsít ebben a kérdésben, pedig éppen a Városi Színház az, amely előtt jár a külföldi vendégszereplések terén, az igaz, hogy egyetlen mentsége, hogy saját előadásaival talán még kevésbé szolgálja a magyar kultúra ügyét, mint némely külföldi vendég vagy társulat felléptetésével. Azonban a színügyibizottság mégsem lépett fel a kellő energiával ebben az ügyben, hanem egy elodázó határozatot hozott, amellyel a kérdés érdemi elintézését mindenesetre eltolta addig, míg a szezonnak végérvényesen vége lesz. A színügyi bizottság mai üléséről, amelyet Liber Endre tanácsnok elnökletével tartottak meg, sablonos hangú félhivatalos kommünikét is adtak ki, mely egyszerűen regisztrálja, hogy a bizottság foglalkozott a külföldi vendégszereplések kérdésével, de elhallgatja, hogy erről a tárgyról Kiss Menyhért mondott szenvedélyes hangú interpellációt, amelyben élesen megtámadta a Városi Színházat és felügyelő bizottságát. Ebben az interpellációban szóba kerültek az összes külföldi vendégszereplések a néger társulat fellépésétől a Mirábelig és szó esett a színház saját előadásainak színvonaláról is. A színügyi bizottságot azonban igen közömbösen érintette úgy a Városi Színház külföldi programja, mint az egész Budapestet elárasztó külföldi színészinvázió és ahelyett hogy végre a városházáról indulna ki erélyes akció a folytonos idegenjárás megakadályozására, a színügyi bizottság egyszerűen úgy határozott, hogy ankétet tart ez ügyben, amelyen részt vesznek az érdekelt színészegyesületek, a Színigazgatók Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, valamint a kultuszminisztérium is. A bizottság ezenkívül foglalkozott a Városi Színház programjának megállapításával és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a színház lehetőleg rendszeresen tartson olcsó helyáru operaelőadásokat, mégpedig a hétnek előre meghatározott napjain. Tárgyalta még a bizottság a Városi Színház 1926. évi zárszámadását és 1928. évi költségvetését, amelyeket változatlanul elfogadott. Javasolta, a bizottság a tanácsnak, hogy a Városi Színház bérrészesedési kulcsát a tavalyi 18 százalékban állapítsa meg. A színészek támogatására előirányzott segélyek dolgában úgy határozott a bizottság, hogy a kért segélyeket a költségvetésnek kormányhatósági jóváhagyása után utalja csak ki. A Városi Színház relelámbi ihletéseinek bérletére vonatkozólag a bizottság azt javasolta, hogy a tanács szűkebb körű versenytárgyalást hirdessen a bérletre. — Die Cousine von Warschau. (Orska Mária vendégjátéka a Fővárosi Operett Színházban.) Adva van a férj, a feleség és az a bizonyos harmadik, Verneuil úr szokásos feltálalása szerint. A jeles mester a változatosság okáért csemegeként egy negyediket is tálal ezúttal — s a negyedük igazolja csupán csak a színdarab előadásának jogosságát. De nem nálunk — és nem külföldi színtársulattal. Bár ez a csekélység nem okoz gondot nekünk, — hiszen oly jól állunk minden tekintetben, különösen a színészek foglalkoztatásában. Ettől eltekintve is az előadás — gyenge. Orska Mária a kérdéses negyedik szerepében ezúttal sem brillírozott Ennek megfelelően a sikere is mérsékelt Alakítása, mint színészi teljesítmény nem rossz, de nem is elsőrangú. Orska eszközeinek használatában most is biztos, de játékából hiányzik az igazi charma, könnyedség és lendület. A többieréről beszélni nem érdemes. Nálunk színpadra s csak jóakaratú támogatással léphetnének. A színház nézőterét természetesen megtöltötte a közönség. Kegy.— Operaház. Kedden este új szereplőikkel került előadásra Mozart „Varázsfuvola“ című dalműve az Operaházban. Tamino Szerepét Rössler Endre énekelte, aki kellemesen csengő lírai tenorja és értékes színpadi alakításával sikeresen folytatta vendégszereplését. Az éj királynőjének nehéz szerepében Szabó Lujza, a Zeneacadémia végzett művésznövendéke mutatkozott be teljes sikerrel. Kitűnően iskolázott magas szopránja könnyen diadalmaskodott a szerepének technikai nehézségein. Új volt Pogány Ferenc is, aki sok egyéni ötlettel és jóízű humorral alakította Papagena szerepét. Halász Gitta bájos Papagena, Nagy Margit finom és stílusos Pamina volt. Az előadást Rékai Nándor karnagy vezényelte művészies lendülettel. — A Te csak pipálj, Ladányi ötvenedik előadása. Tegnap este adták a Nemzeti Színházban Csathó Kálmán nagysikerű vígjátékát, a Te csik pipálj, Ladányit ötvenedszer. A darabnak, amely a bemutató kitűnő szereposztásában nagyszerűen perdült, ezúttal is osztatlan sikere volt. különben a darab a Nemzeti Színháznak egyik legnagyobb sikere. Három hónap alatt ért meg ötven előadást s ezt az ötven előadást csaknem mindég táblás ház nézte végig, amire alig volt még példa a Nemzeti Színház történetében. — Buller Irén a Cseregyermek női főszerepében. A Városi Színház most készül Farkas Imrének „Cseregyermek“ című operettjére, amely tulajdonképpen a népszerű szerző egyik régebbi darabjának, a „Debrecenbe kéne menni“ című énekes játéknak új átdolgozása. A darab első előadását szombatra már ki is tűzték és úgy volt, hogy a darab női főszerepét Zilahy Irén, a Városi Színház fiatal primadonnája játssza. Időközben azonban változás történt. Az a terv merült fel, hogy a darab női főszerepét Biller Irénnek adják át, akinek Mr szerint nagy kedve volna a szerep eljátszására. A Városi Színház tehát egy héttel elhalasztotta a bemutatót és Sebestyén Géza leutazott Balatonfüredre, hogy az ott üdülő Biller Irénnel a fellépésre megállapodjon. — A Kisfaludy Társaság ülése. A Kisfaludy Társaság szerdán délután a Magyar Tudományos Akadémián tartotta meg májusi felolvasó ülését, melyen Vargha Gyula másodelnök elnökölt. Megnyitó szavaiban előbb meleg szeretettel emlékezett meg arról, hogy Berzeviczy Albert semmi fáradságot nem kimélve most is külföldön jár és Magyarország igazát hangoztatja és védi. Azután szomorú bejelentéssel közölte a hallgatósággal a társaság nagy veszteségét, mely Ferenczi Zoltán halálával érte. Bejelentette, hogy Ferenczi ravatalánál a Kisfaludy Társaság részéről Császár Elemér mond búcsúztatót. Az elparentlást Voinovich Géza főtitkár végezte kegyeletes szavakkal. Az első felolvasó Padó Antal volt, aki „Magyarország idegen költők verseiben“ című nagyobb tanulmányát olvasta fel. A tanulmányban a magyar témájú külföldi verseket tárgyalja, ezzel kapcsolatban fölvetve azt a tervet is, hogy a költemények közül a jelentősebbeket, amennyiben még nincsenek átültetve, a Kisfaludy Társaság fordittassa les tegye közzé egy nagyobbszabásu anthológiában. Rámutatott arra, hogy kivált szabadságharcunknak s az utána következő elnyomatásnak volt igen erős visszhangja a külföldi költészetben és hogy maguk a Kossuthról szóló versek is gazdag gyűjteményt szolgáltatnának. Radó néhányat e magyar tárgyú költemények közül be is mutatott saját mű fordításában. Szász Károly igen szép bibliai tárgyú rajzot olvasott fel. Címe: ..A lator felesége.“ Ez a Krisztussal egyszerre felfeszített két lator közül a jobbiknak a feleségéről szól, aki szintén odamegy a keresztfa, alá és a Krisztus testéből kifreccsenő vértől ő is megváltottnak érzi magát. Végül Sajó Sándor olvasott fel költeményeket. „Alkonyat vagyok én..„Az Ipoly partján“ (Irredenta költemény), „Téli gondolat“, „Magyar Ballada“ (a hadikölcsönről), „Nászrepülés“ (a méhkiirálynéról). Mindhárom felolvasó nagy tetszést aratott és bőven volt része tapsban. A felolvasó ülés után zárt ülés volt. — A Faust második teljes előadása a Nemzeti Színházban. Goethe monumentális drámai költeménye, a Faust szerdán este került másodszor színre teljes egészében a Nemzeti Színházban. Az előadás érdekessége, hogy ezúttal Lehotay Árpád, az együttes fiatal tagja alakította a címszerepet. Lehotay erőtől duzzadó markáns kontúrokkal megrajzolt figurája sokkal közelebb hozta hozzánk a misztikus tudóst. Alakítása csak a filozófikusabb részekben halványodott el, de itt is pompásan érvényesült majdnem tökéletes beszédtechnikája. Az előbbi kis hibát is csak tehetségének kiforratlansága és fiatalsága okozta de ezt az alakításbeli csist biztosan hidalta át Lehotay fejlett színészkultúrája. Nagy és megérdemelt sikere volt. Az előadás együttese különben az eredeti szereposztásban játszott. — Magyar tanár képviseli a dorpati egyetemet egy párisi tudományos kongresszuson. A Tarru-i (Dorpati) egyetem és az észt kormány a június első napjaiban Párisban tartandó úl. Congrés International des Sciences administratives nemzetközi összejövetel ülésére. Csekey István dr.-t, a dorpati egyetem rendes jogi professzorát küldötte ki hivatalos képviselőként. — A Mű második száma. Mű címen nemrég új képzőművészeti és iparművészeti havi folyóirat jelent meg. A folyóirat második júniusi száma néhány általános művészetpolitikai és esztétikai cikk után főleg aktuális kérdésekkel foglalkozik. Beszámolókat ír a tárlatokról. Igen érdekes és tanulságos különösen Kürthy Györgynek a sízánpadművészeti kérdésekkel foglalkozó cikke. A képzőművészeti kritikát a lap főszerkesztője, Krivátsy Miklós szobrászművész irányítja. Az iparművészeti kérdésekkel Jaschik Álmos foglalkozik. A számnak körülbelül két év terjedelmű gazdag illusztrációs melléklete van. — Magyar írás. Raith Tivadar lapja, a Magyar írás most megjelent számában egy fiatal költőnek, Szalay Imrének verskötetét hozza. A kétségtelenül fiegyelemreméltó költeménye® kötet újabb bizonyítéka annak, hogy a Magyar írás lankadatlan buzgalommal harcol a fiatal magyar kőtehetségek levegőhöz juttatásáért.. A pompás kiállítású kötet ára csak 1 pengő. — A Földtani Társulat szakülése. A Magyar Földtani Társulat szerdán szakülést tartott a Pázmány Péter Tudományegyetem növénytani intézetében Liffa Aurél elnöklésével. Az ülés főpontja Rodusz Gyula előadása volt, aki a jövő héten Hollandiába utazik az ottani nemzetközi karbonkongresszusra, s az ott „a magyarországi karbon“ címen előadandó értekezését mutatta be a szakülésnek. Előadásában a német, orosz, osztrák tudósok által régóta vitatott ősgeográfiai és földtörténeti problémákat old meg. Ezután Zsivay Viktor dr„ Reichert. Hébert dr„ Vigh Gyula dr„ Kubacska András és Endrédy Endre tartottak felolvasást. Végül Zeller Tibor dr„ a Társulat első titkára bemutatta a Berlinben búvárkodó Strausz László dr. nagyobb dolgozatát. ! Haá Megnyitó műsor Ma! Ke Imi l weins Bumeráng AAS Miájò ej laca. o asi (Városligeti tavon) Kacagó Budapest | MA PREMIER! KÉP Éji fül Ifi Csütörtök: m AMOUREUSE IUIS ______mim'In miiw WtlM a színházak közleményei Galsworthy legszebb műve Az ezüst kazetta este és délután Galsworthy legszebb és leghíresebb színjátéka, az Ezüst kazetta, amelynek előadása a Vígszínház egyik legművészibb produkciója, legközelebb csütörtökön szerepel a műsoron. Aztán vasárnap délután adják, mérsékelt helyárakkal. A színházak het műsora Magyar Kir. Operaház. Csütörtök: Aida (Dirk Fock vezényletével. E. bérlet 30. sz.) Péntek, szombat: Az Orsz. Magy. Kir. Zeneművészeti Főiskola operai növendékeinek vizsgallóadása.) Vasárnap: Farsangi lakodalom (Bérletszünet.) (7.) Nemzeti Színház. Pénteken: Faust I. és H. rész. Szombaton: Te csak pipálj- Ladányi. Csütörtök: A sárga csikó. Vasárnap: A vén gazember. (e. fél 8). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Csütörtök: Húsvéti vakáció. Péntek: Kísértetek. Szombat: A nők barátja. Vasárnap: Húsvéti vakáció. (8). Vígszínház. Péntek, vasárnap: A világbajnok. Csütörtököm: Az ezüst.kazetta. — Szombaton: Nem nősülök. Vasárnap délután: Az ezüstikazetta. Hétfő délután: A Noszty-fiti esete Tóth Marival. (D. u. 3 — e. fél 8). Magyar Színház. Csütörtök, péntek, vasárnap: Oroszország. Szombat csókról-csókra. (e. 8). Király-színház. Egész héten minden este: 11 legkisebbik Horváth-lány. Vasárnap délután: Aranyhattya. (d n. 3 — e. fél 8.) Városi Színház. Csütörtök: A fecske. Péntek: A trubadúr. Szombat: A cseregyerek. (EJ színházban először). Vasárnap: A cseregyerek (d. u. 3 — e. fél 8). Belvárosi Színház. Egész héten minden este Az ügyvéd és a férje (8). Fővárosi Operettszínház. Csütörtök, péntek: Orska Mária vendégjátéka. Szombat, vasárnap: Félemelet balra. (8). Budai Színkör. (A Fővárosi Operettszínház vendégjátéka). Félemelet, balra. (fél 8.) Andrássy-úti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Mit tud ez a nő?; Csak kíméletesen; Lóvásár; A krízis; Egyis édes kis budai kocsma; tréfák; magánszámok. (d. n. fél 4 - e. fél 9.) FILMSZÍNHÁZAK Noel kapitány expedíciója a Mount Everest-re célját nem érte el: 160 méterrel a világ legmagasabb hegyének csúcsa alatt az expedíció kénytelen volt visszszafordulni. A tudományos eredményen felül azonban mégis teljes diadalt aratott az expedíció, mert magával hozta útja történetét filmen. Ez a film vetekedik a legnagyobbszerű, legizgalmasabb színjátékkal. Hatásosabb, szebb, drámaibb és megrázóbb, mont bármely játékfilm. Az expedíció Indián és Tibeten keresztül jutott el a Himalaya-hoz és a filmen nemcsak a Hegyek Anyjának csodálatos panorámáit örökítette meg, hanem India és Tibet misztikus városait, szokásait és embereit. A filmet mától kezdve az UFA és OMNIA Filmszínházak mutatják be, kitűnő kísérőműsorral, melynek másik jelentős attrakciója a boldog békevilág egy vígjáték-filmje. Ennek a filmnek eredeti címe: Letzte Einquartierung, a magyar keresztségben pedig az „Egy csók nem a világ“ címeit nyerte. Az UFA-ban és OMNIÁ-bam lesz ezenkívül látható a korán elhalt kitűnő író: Szenes Béla temetése, valamint felvételek a KMAC autóversenyéről. Az UFA a meleg időjárásra való tekintettel, nyitott tető alatt játszák,amió az OMNIA amerikai rendszerű szellőztető készülékét állította üzembe. RADIUS HAMARKUS PARK GLORIA SWANSON C Kékszakáll nyolcadik felesége.)hod la Roque Adolphe Ménson * Pola Negri (A cárnő.)