Nemzeti Ujság, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-195. szám)
1927-08-27 / 193. szám
Szombat, 1927 augusztus 27. NEMZETI ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG A pénzpiac feszültsége túlhaladta a tetőpontot A múlt héten igen sok valutát és devizát szolgáltattak be a jegybankhoz A pénzszűkét a termésénékesítés lassúsága és a záloglevelek elhelyezésének megakadása idézte elő . A külföldi pénzajánlatok újabb megindulása ismét megjavította a helyzetet Az elmúlt hét izgalmas pénzpiaci eseményei igen élénken visszatükröződnek a Magyar Nemzeti Bank mai heti kimutatásában, amely augusztus harmadik hetéről számol be. A bankjegyforgalom ugyan 18 millió pengővel apadt, de ezzel szemben a jegybank valuta- és deviza-állománya közel 16 millió pengővel emelkedett, ami azt mutatja, hogy a gazdasági világ igen nagy mértékben szolgáltatta be ezen a héten a tulajdonában levő külföldi fizetési eszközöket. A gabonaértékesítés, sajnos, még nem indult meg olyan mértékben, amint az kívánatos volna, mert egyelőre azok az országok, amelyek gabonabehozatalra szorulnak, még a saját termésüket használják fel s igy a gabonaexport megnövekedésére csak a későbbi hónapokban számíthatunk. A külföldi pénzajánlatok ugyan az utóbbi időben megnövekedtek, azonban nem annyira, hogy a Nemzeti Bankhoz beszolgáltatott valutákat és devizákat innen lehetne származtathatni. Minden jel arra mutat tehát, hogy a beszolgáltatott külföldi fizetési eszközök a bankok és a nagy iparvállalatok devizatartalékából kerültek elő. A bankok ugyanis az építkezés előmozdítására körülbelül 100 millió pengőt folyósítottak építkezési hitelek formájában, azonban az a körülmény, hogy a külföldi pénzpiacokon feszültség állott ba, lehetetlenné tette újabb záloglevelek elhelyezését és ez a helyzet a termésértékésítés lassúságával együtt olyan pénzszükséget idézett elő, hogy a bankok a hiteligények kielégítésének erős megszorítása mellett még a tartalék devizaállomány csökkentéséhez is kénytelenek voltak folyamodni. Ez a helyzet a legutolsó napokban, ismét változáson ment át. A külföldi pénzpiacokon az amerikai bankkamatláb leszállítása óta lényegesen javult a helyzet. Az amerikai, tőke Berlinen keresztül egyenesen Budapestre mind nagyobb tételekben tesz pénzajánlatot, elkerülve a bennünket környező utódállamokat. Prága, Belgrád, Bukarest hiába igyekszik külföldi kölcsönt kapni, az amerikai tőke egyedül Magyarországot tartja olyan hitelképesnek, hogy itt kockázat nélkül helyezkedhetik el. A bizalomnak ez a megnyilvánulása reményt nyújt arra, hogy rövidesen ismét sikerülni fog a magyar zálogleveleket külföldön elhelyezni, s a bankok a tárcájukban felgyülemlett új záloglevélanyagot, amelyet körülbelül 15 —20 millió dollárra becsülnek, ismét mobillá tehetik. Egyelőre a rövid lejáratú hitelajánlatok növekednek jelentékenyen, úgyhogy azok a rémképek, amelyeket az augusztusi ultiméról festett a kontremin, már teljesen elhomályosulnak. A tőzsde hangulatának bizakodóra fordulása szintén azt mutatja, hogy a pénzpiaci helyzet gyökeres megjavulására minden kilátás megvan. Az érdekképviseletek együttes állásfoglalása a fényűzési adó ügyében Az általános jellegű kereskedelmi és ipari érdekképviseletek közös értekezleteken behatóan megvitatták a luxusadó kódex előadói tervezetét. E tanácskozások eredményekép egyhangúan megállapodtak abban, hogy közös felterjesztésben fejtik ki felfogásukat a tervezet főbb vonásairól. E beadvány részletkérdésekkel még nem foglalkozik. Ezeket az érdekképviseletek külön-külön fogják felterjeszteni. A most elkészült közös beadvány célja mindenekelőtt beszámolni a luxusadó eddigi hatásairól és reámutatni arra, hogy az enyhítő szellemben végrehajtandó reformra feltétlenül szükség van. Pénzügyi szempontból előrelátható, hogy a kulcsleszállítás a bevételek szaporodásával együtt járna. A törvényhozás ez adónem terhének enyhítését célozta, ezzel szemben a kódex előadói tervezete, nem a sürgős szükségességnek tartott leépítést és revíziót, hanem az adónemnek rendszeres vámtarifaszerű kiépítését és továbbfejlesztését jelenti. Számos közszükségleti cikkre is kiterjesztetnék az adó hatálya. Emellett kétségtelen, hogy a tervezet ahelyett, hogy egyszerűsítésre törekednék, még bonyolultabbá teszi az adminisztrációt. Mindezek figyelembevételével, az érdekképviseletek bíznak a pénzügyminiszter azon kijelentésében, hogy a közölt luxusadó kódex csupán előadói tervezet, amelyre vonatkozólag a pénzügyi kormány még semmiféle tekintetben állást nem foglalt és annak a reménynek adnak kifejezést, hogy a végleges javaslat méltányos összhangot fog teremteni a gazdasági tényezők és a kincstár érdekei között. A pénzügyminiszterhez intézendő felterjesztést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Baross Szövetség, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi Csarnok, az Országos Iparegyesület, az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség és az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés írják alá. A Takarékpénztárak, és Bankok Egyesülete Hegedűs Lóránt elnöklete alatt tartott ülésén elsősorban a pénzügyminisztérium által kiadott fényűzésforgalmi adó tervezetet tárgyalta. A bankok megállapították, hogy bár ez az adónem a banküzletet csak igen távolról érinti, mégis tiltakozniok kell a tervezetben felvett két oly adóügyi alapelv ellen, amelynek egész eddigi jogrendszerünkkel és a banküzlet lehetőségével is szembenállnak és amelyeknek a magyar adóügyi jogban való térfoglalása súlyos veszéllyel járna. Ezek egyike a tervezet az a szakasza, amely az igazgatósági tagok és igazgatóknak felelősségét állapítja meg oly tényekért, amelyekről semmi tudomásuk sincs; második az adóelévülésnek oly lehetetlen rendezése, amely mai magángazdaságunk biztosítékait teljesen figyelmen kívül hagyja. Az ülés elhatározta, hogy a pénzügyminisztériumtól ezen intézkedések törlését fogja a legnagyobb nyomatékkal kérni. Vagon-, gép-, hazal m A ml N eo rrrPOlPiegolcsóbban, minden méretben -sztáron. Zsák minden töltési célra Zsák és Ponyvagyér Rt. Budapest, VI.. Vilmos császár-után Telefon L. 916—35 A bankjegyforgalom 18 millió pengővel csökkent Augusztus harmadik hetében a Nemzeti Bank kimutatása szerint a bankjeggyforgalom 18,13 millió pengővel 425,7 millió pengőre csökkent. E csökkenést a giroszámlákra történt befizetések idézték elő. Az állami számlákra 21,1 millió pengő, egyéb számlákra pedig öt millió pengő folyt be. A gi főkövetelések állománya összesen tehát 28,8 millió pengővel növekedett. A váltóesedékességek összege az elmúlt üzleti hetek nagyobb volt a benyújtások összegénél úgy, hogy a váltótárcaállomány 5,1 millió pengővel csökkent. Az érckészlet 6,8 millió pengővel emelkedett. Az „Egyéb követelésen"11 millió pengős, az „Egyéb tartozások“ pedig 2 millió pengős emelkedést tüntetnek fel. A koronára szóló jegyek forgalma alig változott és az 1926 december 23-án kimutatott állománynak még héttized százaléka van forgalomban. Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon ma is a kínálat volt nagyobb. Az árjegyzőbizottság a következő hivatalos árfolyamokat állapította meg. (Zárójelben az előfordult kötések): Valuták: 1 angol font 27.80—27.96, 100 „belga” 79.55—79.85, 100 cseh korona 16.80—16.97, 100 dán korona 152.75—153.35, 100 dinár 10.02—10.08, 100 dollár (569.60, 569.45) 568.80 570.70, 100 francia frank 22.25—22.55, 100 hollandi forint 228.50—229.50, 100 lengyel zloty 63.85—64.35, 100 leu 3.51—3.57, 100 lira 31.25—31.55, 100 német márka 135.65—136.15, 100 osztr. schilling 80.40—80.80, 100 norvég korona 148.25—148.85, 100 svájci frank 110.20—110.60, ICO svéd korona 153.15—153.75. Devizák: Amsterdam 228.625—229.325, Belgrád 10.04—10.08, Berlin (135.85) 135.75 —136.15, Bukarest 3.515—3.555, Brüsszel 79.425—79.675, Kopenhága 152.85—153.25, Oló 148.35—148.75, London (27.785, 27.775) 27.7475—27.8275, Milánó 31.075—31.225, Newyork (571.50, 571.35) 570.65—572.35, Paris 22.35—22.45, Prága (16.93, 16.925) 16.9075— 16.9575, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 153.25 —153.65, Varsó 63.45-64.25, Bécs (80.54, 80.475) 80.40-80.65, Zürich (110.18-110.15) 110.025—110.325. Tovább javult az értéktőzsde Az a bizakodó hangulat, amely tegnap megváltoztatta a tőzsde irányzatát, ma tovább ■ fokozódott. A külföldi tőzsdékről kedvezőbb jelentések érkeztek és azonkívül ma már a Pesti Hazai Takarékpénztáron kívül más pénzintézetek is kínálattal jelentek meg a pénzpiacon, miáltal a mai prolongációs nap meglehetősen jó hangulatban folyt le. A kontrámra, amely az elmúlt napokban meglehetősen tevékeny volt, ma kénytelen volt fedezni, ami a véleményes vásárlások növekedésével együtt az árfolyamok emelkedését idézte elő. A fix kamatozású értékek piacán ma is a hadikölcsönük iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, egyes típusokban azonban a nagyobb kínálat némi visszaesést idézett elő. Előfordult kötések: Államadóssági kötvények: Pénztárjegy 5 és félszázalékos 1918—25. évi 0.28—0.29—0.28, Hadikölcsön 6 százalékos I—V. kib. 0.53—0.50, VI— VII. kib. 0.37—0.37, Hadikölcsön 5 és félszázalékos II—VII. kib. 0.40-0.40, IV. kib. 0.37, V. kib. 0.37, VIli. kib. 0.37, Népszövetségi kölcsön 6.10—6.10, Kényszerkölcsön 1 millió korona n. é. 52.30—52.50—52.40. Záloglevelek és kölcsönkötvények: Belvárosi Takarék 0.70, Egyesült, Fővárosi 0.75, Kisbirtokosok 0.75, Magyar Ált. Takarék 0.80, Agrárbank 0.60, Földhitelintézet 1, Jelzáloghitel 1, Leszámitolóbank 1, Moktár 1, Takarékp. Közp. Jelzálog 0.60, Pesti Hazai 1.20,, Pesti Hazai Közl. 0.40, Keresk. Bank 1.50. Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi 4— 3.90-4.10, 1913. évi 8.90-3.80-4, 1916. évi 1.40-1.50—1.60, 1918. évi 0.90. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a 20 koronás arany 23—23.10, ezüst 1 koronás 0.38 —0.40, ezüst régi forintos 1—1.05, ezüst 5 koronás 2—2.05, szinarany kg.-ja 3808—3828 pengő. Az utótőzsdén az irányzat még jobban megszilárdult és a prolongált darabokért a múlt hetinél magasabb díjakat fizettek. Utolsó árfolyamok: Nemzeti Bank 205 (prolongálva 206), Kereskedelmi Bank 135 (136), Magyar Hitel 93.80, Salgó 88.30, Bauxit 445 (447.5), Kőszén 764 (766), Ganz Villamossági 191 (192), Ganz-Danubius 217 (218), Fegyver 273.50 (275), Athenaeum 30 (30.50), Franklin 51 (51.50), Délivasút 16.10, Krausszesz 14 (14.50), Cukor 241 (242), Német Mezőgazdasági 97, őstermelő 77 (78), Gumi 186 (186), Tröszt 48.80 (49.20), Részvénysör 141.50 (142), Hungária Műtrágya 70 (71) pengő. A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyama alapján száz pengőért: Zürichben 90.95 svájci frankot Bécsben 124.16 osztr. sillinget Berlinben 73.53 birod. márkát Prágában 590.75 cseh koronát adtak. Zürich, augusztus 26. (Devizaforgalom.) Budapest 90.95 (nyitás 90.75), Paris 20.33, London 2521.37%, Newyork 518.62%, Milánó 28.23% Berlin 123.41%, Prága 15.37, Belgrád 913%, Bukarest 321, Bécs 73.10, Amszterdam 207.80, Bécs, augusztus 26. (Devizazárlat.) Budapest 121.01—124.31, Amszterdam 283.91—284.91, Belgrád 12.47%—12.51%, Berlin 168.50-169, Bukarest 437.25—439.25, London 3445.37%— 3455.37%, Milánó 38.61—38.71, Newyork 708.45— 710.95, Páris 27.77—27.87, Prága 20.98-21.06%, Zürich 136.62—137.12. — Valutazárlat: Pengő 123.87—124.27, Prága, augusztus 26. (Devizazárlat.) Budapest 589.25—592.25, Amszterdam 1349.50— 1355.50, Berlin 800.62%—804.62%, Zürich 649.22% —652.22 %, London 16348—16468, Milánó Bécs, augusztus 26. Az éréktőzsdén az előző napok barátságos megítélése átterjedt a mai napra, már csak azért is, mert a spekuláció a hét végére s az ellátásra való tekintettel fedezéseket eszközölt. A forgalom azonban nem volt túl nagy s időközönként kényszereladások is folytak. Az érdeklődés előterében a cseh-szlovák és magyar papírok állottak vételek következtében. Zárlat: Wien. Bankv. 30.50, A. M. Bank 117.50, Pesti Ker. B. 166, O. Hitel 66.25, M. Hitel 115.50, Dunagőzh. 12. Államv. 45.25, Déli 19.45, Coburg 43.9, Rima 164.75, Szlavónia 1 70, Salgó 109, M. Ált. Kőszén 958, Urikány 249.25, M. Hoffher 25.9, M. Cukor 295. Az IOKSz közgyűlése. Az IOKSz közgyűlésének október hó 31-ig való elhalasztásához a kereskedelemügyi miniszter a törvényben biztosított jogánál fogva az engedélyt megadta. A szokásos évi szakipari szövetkezeti kongresszus is ebben az időpontban lesz megtartva. Javult az osztrák gazdasági helyzet Bécsből jelentik. Az osztrák konjunkturális viszonyok alakulását vizsgáló bizottság legutóbbi jelentése szerint az osztrák közgazdasági élet a lassú, de állandóan előrehaladó javulás képét mutatja. Az ipar termékek ára az utóbbi hónapokban valamivel emelkedett, ami a növekvő kereslettel áll összefüggésben. Ez év kezdete óta emelkedő tendenciát mutat az egyes iparágak foglalkoztatása is. Különösen áll ez a nyersvas, nyers acél és a vasérctermelésre nézve. A munkapiac helyzete is javulóban i van. 1926 július óta Bécsben a munkanélküliek száma 11,8 százalékkal, Ausztria többi részeiben 10 százalékkal csökkent. Szövetkezetközi ülés a Hadik János grófot ért támadás miatt. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó szövetkezetek állást foglalnak a Hataik János gróf személyét elnöki minőségében ért támadás miatt és tiltakozni akarnak azon durva hang ellen, mellyel az IOKSz elnökét és tisztviselőkarát a székesfehérvári kongresszuson támadták. Ezen célból vasárnap, folyó hó 28-án délelőtt 9 órakor a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Baross-termében (V., Szemereutca 6.) szövetkezeti ülést tartanak. 183.12%—184.52%, Newyork 3360—3390, Paris 131.70—133, Belgrád 59.15—59.65, Bukarest 20.72%—21.12%, Bécs 373.75—376.75. — Valutazárlat. Pengő 588.25—591.25, Berlin, augusztus 26. (Devizazárlat.) Budapest 73.46—73.60, London 2041.80—2046.80, Newyork 419.95—420.75, Amszterdam 168.28— 168.62, Milánó 22.87%—22.91%, Belgrád 7.393— 7.407, Páris 16.46-16.50, Prága 12.446—12.466, Zürich 80.97%—81.13%, Bécs 59.18%—59.30%, Bukarest 2.592—2.604. — Valutazárlat: Pengő 73.25-73.55 Külföldi értékipapírpiacok MEZŐGAZDASÁG Gyümölcsfamagvak gyűjtése alanynevelés céljából A gyümölcsfaoltvány nevelésének egyik sarkalatos tényezője, hogy a gyümölcsfák oltásához a faiskolai telepítéshez a szükséges menynyiségű, megfelelő minőségű gyümölcsfaalany felett idejében rendelkezünk pedig oly alanyok felett, melyek a talaj- és éghajlati viszonyainknak a legjobban megfelelnek. A szükséges alanyokat vagy magunk állítjuk elő,vagy vásárlás útján szerezhetjük be. A magunk által előállított gyümölcsfacsemeték igen sok előnyt biztosítanak a faiskolai telepítésnél, mert idejében állnak rendelkezésünkre, válogathatunk közöttük, kiszedés után azonnal ültethetjük stb., már ezen előnyök is mintegy biztosítják a csemeték biztos megeredését és szebb fejlődését. A magcsemeték előállításához legmegfelelőbbek s legalkalmasabbak a vadgyümölcsfák magjai, azért, mivel ezen fák edzettebbek, ellentállóbbak mindenféle betegséggel, ellenséggel szemben, tartósabb életű fákat szolgáltatnak, magjuk tökéletesebben van kifejlődve, mivel a gyümölcs aránylag jóval kisebb a nemesebb fajtáénál s igy a magban több tápanyag halmozódik fel, így belőlük erőteljesebb alanyok is fejlődnek. A magvakat vagy saját magunk gyűjthetjük össze akár kertjeinkben e célra kiültetett vagy erdeinkben vadon található vadgyümölcsfákról — ez a legbiztosabb — vagy maggyüjtőktől, magkereskedésből hozathatjuk meg. Az alanynevelés céljából összegyűjtött vagy vásárolt magnak feltétlen jó kifejlődöttnek, beérettnek, frissnek, csiraképesnek kell lennie. A mag kifejlődéséről meggyőződést szerezhetünk annak nagyságáról, alakjáról, színéről, beéredéséről. Be kell várni, mig a magot boritó gyümölcs húsos része tökéletesen beérik. A puha magvak héja megfeketedik vagy feketebarnássá lesz. a Csontmagvaknál a tulajdonképpeni magot boritó külső héj csontkeménységűvé válik s a mag frisseségére, csiraképességére következtethetünk alakjáról, színéről, teltségéről, fényéről, szagáról, súlyáról stb., azonban legbiztosabb tájékozást nyújt a csírázási próba, amikor azt %-ban állapíthatjuk meg. A gyümölcsfamagvak csíraképességének megállapítása nem oly egyszerű dolog, mert ez a különböző gyümílesnemek szerint változik. Az almástermésűek magja apró, puha, könnyen csirázó, ezeknél a próbacskráztatás aránylag könnyen és rövid idő alatt végezhető; ilyenek: alma, körte, birs stb. A csonthéjas magvaknál a tulajdonképpeni magot egy csontkeménységű héj veszi körül, mely nagyságra, alakra eltérő; nagyságszerinti sorrendje: cseresznye és meggy, szilva, kajszinbarack, őszibarack. Szerkezetükre nézve alapjában megegyeznek, mivel minden magot két csontkeménységű héj zár magába és ezen csonthéjak erősen össze vannak forrva, különösen a cseresznyénél, meggynél, melyeknél alig láthatók, míg a többieknél tisztán kivehetők. Innen van az, hogy a cseresznye- és meggymag a nehezen csírázó és kelő magvak közé tartozik, kikelésére sokszor két évig kell várni, ehez viszonyítva a többi csonthéjas magvak elég gyorsan kelnek ki. A héjastermésű diót, mogyorót, mandulát — a gesztenye kivételével — szintén csontkeménységü maghéj veszi körül, de aránylag könnyen felrepedők és így ezen magvak gyorsabban csirázók is. Csiraképességükről azáltal szerezhetünk tájékozást, ha a csontkeménységű héjat feltörjük és a tulajdonképpeni magot vesszük vizsgálat alá. Legyen az bármilyen mag is, a tulajdonképpeni magnak fejlettnek, tömöttnek, duzzadtnak kell lenni, szétvágva simának, fehérnek, fénylőnek stb. Mindezen tulajdonságok mintegy biztosítanak a mag jóságáról, csiraképességéről. Ha azonban a mag fejletlen, kicsi, összezsugorodott, ráncos, szétvágva nem fénylő, állománya liszt- vagy pépszerű, szaga nem tiszta, úgy a mag rossz. A mag súlyáról is következtetni lehet annak frisseségére és ebből a csiraképességére. Minél frissebb a mag, annál súlyosabb , minél állottabb, annál könnyebb. A mag súlyáról nemcsak frisseségére, hanem fejlettségére is következtethetünk, mert a fejlett magban több tápanyag van felhalmozva, raktározva, ami súlyosabbá teszi a magot és tovább is tartja csíraképességét. Ha a magvak vetésével, rétegezésével leszedés után kissé várunk, úgy időt adunk a beszáradására, ezzel pedig elérjük azt, hogy a gyengén fejlődő magvak az alatt az idő alatt kiszáradnak, elpusztulnak, míg a tökéletesen fejlettek megmaradnak és tovább is duzzadt, illetve testformájúak. Ezen eljárással a magvaknál mintegy kiválasztást végzünk, — melynek előnye az elvetésnél tűnik fel — mert csak azok a magvak fognak megmaradni és kikelni, melyek tökéletesen fejlettek; az ily magvakból életerős és gyors fejlődésű csemeték is növekednek. Gyümölcsfák alanyául a magvakat mindig az illető nemnek, fajnak a vadjáról szedjük és gyűjtsük össze a talaj- és éghajlati viszonyainknak megfelelőleg, érési sorrendben fajtisztán. 1. Cseresznye-alany nevelésre legalkalmasabb hűvös éghajlat alatt a vadmadár-cseresznye (Prunus avium L.), meleg éghajlat alatt a sajmeggy (Prunus Mahaleb L.); 2. meggy alá homokos talajra a fekete, aprószemű vadmeggy (Prunus acidulata L.), kötöttebb talajra a sajmeggy, nyirkosabb, hidegebb talajra a vadcseresznye alkalmas; 3. kajszi- vagy nyáribarack alá az apró, úgynevezett tengeri barack (Prunus Armeniaca L), Mirobalan (Prunus Myrobalana L.), St. Julien (Prunus insititia L.), besztercei és a lószemü szilva használatos; 4. Szilva alá besztercei és a duránci szilva saját magját, mivel ezen magvakból fajtaazonos termést hozó gyümölcsfák fejlődnek, nemesebb szilvafajták alá melegebb éghajlat esetén a Mirobalán-t, hűvösebb éghajlat mellett a St. - Julien-szilvát szedjük, 5. őszibarack alá saját magját és keserű mandulát (Amygdalus communis L.), Szt.-Julien-szilvát, 6. alma alá a 11