Nemzeti Ujság, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-195. szám)

1927-08-13 / 183. szám

Szombat, 1927 augusztus 13. NEMZETI ÚJSÁG Szegedről Amerikába és vissza... Cs. J. intelligens, szakmájában kiváló és tö­rekvő iparos nagy fába vágta a fejszéjét ez­előtt mintegy tizenhat esztendővel Szeged vá­rosában. Megnősült. Persze, mint aféle ideális gondolko­zású fiatalember, azt hitte, hogy meg lehet élni a szerelemből. Hogy pedig ebben az irányban nem volt semmi fogyatékossága, azt talán megjegyezni is felesleges. Nem volt hiba a szent mennyegző alkalmával kommen­­dált „gyarapodás“ körül sem, mert a gólya­madár évről-évre szorgalmasan belépett a ház­tetőn. Egészen másutt volt a baj. A kenyér körül. Hiába szorgoskodott, látott-futott, iz­zadt és verejtékezett a derék­os. J.. a kenyér csak nem akart megnőni, sonka meg egyálta­lában nem társult hozzá. Pedig szívesen látták volna ezt a társulást, mert — Istennek hála — jóétvágyú emberek voltak valamennyien. Mikor már mindent végigpróbáltak avégből, hogy miképpen vethetnék el maguktól a kol­dustarisznyát, a szerencse pedig — ez a csalfa tündér — csak nem akart velük szóba állni. Cs. J. egy napon megunta a vergődést, rá­csapott az asztalra (persze csak úgy szelíden, hogy az a drága kislány fel ne ébredjen­ a bölcsőben) és imigyen szólott élete párjához: — Ide ,figyelj, asszony . . . Száz szónak is egy a vége ... Én meguntam már nagyon ezt a hiábavaló erőlködést . . . Kivándorlók Amerikába . . . Az asszony szája sírásra görbült és kerekre h­yilt szemmel nézett szerencsétlen flótás urá­ra, akinek sehogyan sem akar kedvezni a szerencse. Szepegve felelt: — Itt akarsz hagyni engem . . .­ A gyere­keidet . . .­ — Itt bizony — vágta ki zordonan a férj — de ne busulj, értetek jövök én nemsokára... Látszott rajta, hogy nagyon fojtogatja va­lami a torkát és a hetykeségével is azt akarja leplezni, hogy bévü­l nagyon fáj valami. Patum-faktum, abban az időben még nem volt olyan nagy dolog a kivándorlás, mint manapság, Cs. J. sárga bőrtárcájában már nemsokára ott lapultak a szükséges papírok é® hajójegy. A búcsú­zásról jobb nem beszélni, mert az nagyon szomorú volt Azt azonban fel kell jegyeznünk, hogy Cs. J. elutazása előtt a következő kijelentéssel lepte meg hit­vesét: — Hallgass ide, szívem. Én nem tudom, hogy mi lesz velem. Hogy nyugodt legyek, tegnap egy ötezer dolláros biztosítást kötöttem a ti javatokra a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél. Megállapodtam abban, hogy a díjat bank út­ján fogom átutalni. Ne félj semmit, értetek jövök és jóra fordul minden . .. Hát miért szaporítsuk a szót, tényleg jóra fordult minden. Később az egész család kö­vette a családfőt az új világba. Történt pedig mindez tizenhat esztendővel ezelőtt. Cs. J. sokat küzdött, sokat viaskodott odakint is, de — Istenek hála — nem hiába. Egy évvel ezelőtt tért vissza Szegedébe, mert — amint mondja — nagyon húzta a rög. Felvette az ötezer dollárt és virágzó mű­szaki kereskedést alapított szülővárosában. Váltig hangoztatja, hogy az életbiztosítás adott neki erőt és lelke­sedést a fáradalmak, a megpróbáltatások és megfeszített munka vállalására és elviselésére. Erős meggyőződése, hogy az életbiztosítással velejáró takarékossági kényszer nélkül­ sohasem sikerült volna ilyen csinos összeget összekupor­­gatnia. Isten őrizzen, hogy a magyar embe­­reknek ki kelljen vándorolniok az országból, de az igenis kívánatos, hogy minél többen kössenek életbiztosítást a Központi Sajtóválla­­lat R.­T. Biztosítási Osztályánál, mint a Gaz­dák Biztosító Szövetkezete Országos Főképvi­seleténél (IX., Üllői­ út 1.), mert ezáltal elő­segítik úgy a saját, mint családjuk boldogu­lását. Olvasóinkhoz! Előfizetési áraink 1927 január 1-től pengőérték­ben a következők: L4 Nemzeti Újság előfizetési ára: Egy hónapra 50.000 K — 4 P Három hónapra 135.000 K — 10 P 80 f Az Új Nemzedék előfizetési ára: Egy hónapra 40.000 K — 3 P 20 f Három hónapra 120.000 K — 9 P 60 f Kedvezményes kombinált előfizetési áraink: Uj Nemzedék és Nemzeti Újság: Egy hónapra 72.000 K =* 5 P 76 f Három hónapra 210.000 K = 16 P 80 f Nemzeti Újság és Képes Krónika együtt: Egy hónapra 72.000 K — 5 P 76 f Három hónapra 210.000 K ·= 16 P 80 f Uj Nemzedék és Képes Krónika együtt: Egy hónapra 62.000 K =* 4 P 96 f Három hónapra 182.000 K *= 14 P 56 f Ha jó idő lesz, szombaton startolnak Riszticsék Riadókészültségben vannak péntek reggel óta a pilóták Budapest táviratilag üdvözölte Risztics Jánost Berlin, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának tele­fonjelentése.) Az óceánon uralkodó idő­járásról délután érkezett hírek rendkívül kedvezőtlenek. Az óceán fölött 50—60 ki­lométeres sebességű ellenezel­eket állapí­tottak meg. Ilyen körülmények között a Junker­s-gépek indulása, amelyet hol­napra tűztek ki, megint kérdésessé vált. Dessauban kezdenek már megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az indulás ide­jét újra el kell halasztani. Ha holnap mégis meglesz a start, a repülők útja ez lesz: Magdeburg — Hannover — Osna­brück, Rotterdam, azután Írország déli partvidéke s az óceánon át az északi hajóút. Csak valamennyire kedvező idő­járás esetén a repülőgépek Tijfundlandot harminckét óra alatt érik el. Az út utolsó etappja a part mentén Newyorkig terjed. Budapest üdvözlete Riszticsnek Risztics Jánost, aki magyar származású és kint­, külföldön is bátran hitet mer tenni magyarsága mellett, ma táviratban üdvözölte a székesfőváros. A csütörtöki tanácsülésen ugyanis felmerült az a terv, hogy Risztics Jánost a főváros üdvö­zölje s ennek a határozatnak megfelelően Forcusházy h. polgármester az alábbi táviratot küldötte el: — Risztics János Dessau, Junkerswerke. Budapest, székes­­főváros szülöttjét a székesfőváros közön­sége nevében örömmel üdvözlöm abból az alkalomból, hogy a repülés időtarta­mának világrekordját társával együtt megdöntötte, amely tettével a magyar névnek az egész világon oly nagy dicső­séget szerzett. Folkusházy s. k. h. polgár­mester. Könecke is később indul Berlin, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) Könnecke és Sohns gróf, akik a Germánig. Kaspar-gépen tegnap Travermi üdé­ből jövet ,ideérkeztek, elhalasztották startjukat. Ma délelőtt tizenegy órakor Schumann ame­rikai nagykövetnél fogadás volt, amelyen Könneckén és Solms grófon kívü­l részt vett Keller őrnagy, az ismert repülő is. Schurmann nagykövet élénken érdeklődött a Germania-ról s tervezett óceánrepülésükhöz a pilótáknak sok szerencsét kívánt. Viszály a „Columbia" körül ! Páris, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) A kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán eddig még sem a le bourgeti repülő­téren startra készen álló Miss Columbia, sem a villapoubloyai repülőtéren várakozó Kék Madár nem startolhattak az­­ Óceán átrepülé­­sére. A Miss Columbia startját egyébként más akadályok is hátráltatják. Lewine és Drouhin között, úgy látszik, még mindig nem­ sikerült teljesen elsimítani a fennálló nézeteltéréseket. Hogy Lewine és--a pilóta között újabban mi történt, egyelőre még senki se tudja, tény azon­ban, hogy Lewine tegnap este egy amerikai szerelővel eltávolította a Miss Columbia egyik motorját, mondván, hogy erre minden oka megvan, mert oly információkat kapott,, hogy a csütörtökről péntekre virradó éjszaka el akarják lopni a gépet. A start előkészületei egyébként tovább folynak és a Miss Columbia már felvette az útra szükséges üzemanyagot és élelmiszerkészletet. A gép benzintartályai­­ban 1960 liter benzint helyeztek­ el. A Kék Madár szintén startra készen áll. A le bour­geti repülőtérről akar startolni , egyébként Kolaczi lengyel repülőkapitány­ is. Valószí­nűen augusztus végéig indul. Kedvezőtlen időjárási jelentések Berlin, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának tele­fonjelentése.) Deesauból és Parisból, ahon­nan indulni akarnak az óceánrepü­lők, azt­ jelentik, hogy a tenger felett viharok és szelek járnak, amelyek semmikép sem al­kalmasak a repülésre. Erre való tekintet­tel Riszticsék indulását is szombatra ha­lasztották és az az óriási tömeg, amely a dessaui repülőtéren összegyűlt, hogy a startnál jelen­ lehessen, csalódva oszlott szét. A pilóták egyébként mától kezdve riadókészültségben vannak, hogy min­den pillanatban indulhassanak. írirrm firm­Ti’íri 'ft TWITFTI! HllTTfír 1 Levegőbe röpítették a sacramentói szinl­ázat Sacco és Vanselli elvbarátai Számos emberáldozata és súlyos sebesült­je van a robbanásnak Hétfőn döntenek afölött, újra tárgyalják-e Sacco és Vanszetti ügyét . Vanssetti nővére kegyelmi kérvénnyel siet Amerikába — A Sientisék közbenjárása a washingtoni kormánynál A Sacco és Vanzetti ügy örve alatt még mindig dolgoznak azok a titkos szer­vezetek, amelyek — mint már több ízben rámutattunk — kétségkívül bolsevista cé­lokkal követik el egyik bűntényt és bombamerényletet a másik után. Legújabban Sacramento városában a városi színházat robbantották fel. A hír­adások szerint az egész épület romhal­mazzá változott. A merényletet csü­törtökre virradó éjszakán követték el, vagyis azon az éjjelen, amelyre az elítélt anarchisták kivégzését kitűzték. A bomba robban­ás félmillió kárt okozott és számos ember áldozata van. A hatósá­gok kétségtelenek tartják, hogy a me­rénylet a Sacco—Vanzetti-ügy egyik kö­vetkezménye. A robbanás teljesen elpusz­tította a színház gyönyörű épületét, de a bomba szerencsére akkor robbant fel, amikor a színház közönsége már eltávo­zni s csak a színház alkalmazottai és az épületben lakók tartózkodtak csak benne. Más értesülés szerint a merénylők bom­bája a színház előcsarnokában robbant fel, valamivel éjfél után, úgy hogy az épületben már csak néhányan voltak. Sacco és Vanzetti ügyében már hét­főn ismét össze fog ülni a massachusettsi legfelsőbb törvényszék, hogy döntsön a védők újrafelvétel iránt benyújtott ké­relmében. Még egy bombamerénylet Newyork, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Doy­­lestown pensylvániai városkában az el­múlt éjszaka öt dinamitrobbanás történt. A dinamit­bombák egytől-egyig kezdetle­ges tákolmányok voltak és emberéletben nem okoztak kárt. A hatalmas légnyomás folytán a környező házak ablakai betör­tek. A tettesek személyét illetőleg nincs semmi nyom. A rendőrség véleménye sze­rint ezeket a bombamerényleteket is anar­­chisták követték el. (T.) Hétfőn Határoznak az újrafelvétel kérdésében Newyork, augusztus 13. Bostoni jelentés szerint. Massachusetts állam legfelsőbb törvényszéke a jövő hét­főn ül össze, hogy határozzon a Sacco és Vanzetti ügyében benyújtott revíziós kér­vény fölött. A két­­halálraítélt­ olasz anar­chista védői bíznak abban, hogy a legfel­sőbb törvényszék ezúttal hajlandó lesz a revíziós kérvény érdemleges tárgyalás­­ára, amivel szemben eddig mindig csak alaki szempontokat vett figyelembe. 7 A legfelsőbb törvényszék elfogadta a védők felebbe­zését Boston, augusztus 12.­­ Sacco és Vanzetti védői Massachusetts állam főügyészével folytatott kétórás ér­tekezlet után elkészítették a fellebbezést, amelyet jóváhagyás végett a legefelsőbb törvényszék bírája, Sanderson elé ter­jesztettek. Sanderson a fellebbezést elfo­gadta. A legfelsőbb törvényszék vala­mennyi bíráját értekezletre hívták össze. Ezt az értekezletet előreláthatólag ked­den délelőtt tartják meg. „Milyen szép nap van ma!” Charleston, augusztus 12. A foglyok a siralomház elhagyása al­kalmával kifejezést adta­k örömüknek. Sacco így kiáltott fel: „Milyen szép nap van ma!” Noha Sacco 25 nap óta semmit nem evett, minden nehézség nélkül ment fel két fogolytársa és a fogházőrök kí­séreteiben a Cherry-Hill-fogházban lévő új­ cellájához vezető lépcsőn. Sacco itt­ is elutasított magától minden táplálékot, míg Vanzetti másodízben, ivott aznap ká­vét. Vanzetti nővére útnak indult Párisból Newyorkba Páris, augusztus 12. A Matin jelenti: Vanzetti testvére, Luigia tegnap est© elutazott Newyorkba, miután a párisi amerikai konzulátus lát­­támozta útlevelét. Vanzetti Luigia magá­val vitte a kegyelmi kérvényt is, amelyet Puller kormányzóhoz fog benyújtani. ’ A pápa interveniált Sacco és Vanzetti érdekében Róma, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelent­­ése.) Az Impero szerint a pápa a Szent­szék államtitkára, útján Sacco és Vana­­zetti érdekében lépést tett a washingtoni kormánynál. A pápa az ügyet egyesegye­­dül humánus szempontból nézi és azt vallja, hogy a kivégzés­ elhalasztása, hét éven át a kegyelem megadására ele­gendő ok. nwpiaptt ii aiiiui* —wi—sgapi • ' I Nem Fuchs a Kolumbus-utcai zsaroló A szembesítéseknél senki sem ismerte fel — Új nyomokon kutat tovább a rendőrség (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A bajai vasúti vendéglőben elfogott Fuchs Jenőt — akit a rendőrség a megadott személyleí­rás alapján a Kolumbus­ utcai támadónak tart­ó Budapestre hozták és a főkapitányságon még tegnap éjszaka őrizetbe vették. Ma reggel 9 órakor a zsarolással gyanúsított Fuchsot Győrffy rendőrtanácsos elé kísérték, ahol a­ rend­­őrtanácsos megkezdte kihallgatását. Fél 10 órára voltak berendelve mindazok, akik ismerték a Kolumbus­ utcai zsarolót, hogy Fuchsot velük szembesítsék. Előző­leg a zálogházból kiváltották Fi­ths ru­háit, azt kivasalták, majd borbélyt hiva­tott a rendőr tanács­os, aki megborotválta és megfésülte Fuchsot. Először Bartók Zoltánnak mutatták meg Fuchsot, aki kijelentette, hogy bár Fuchs hasonlít me­rénylőjéhez, mégis határozottan kijelent­heti, hogy nem ismeri fel benne a zsaro­lót. A rendőrség arra számítva, hogy Bar­tók az események hatása alatt talán nem véste jól emlékezetébe támadójának ar­cát, szembesítette Fuchsot azzal a három kereskedővel is, akiknél szintén meg­jelent az áldetektív. Ezek is megnézté­k Fuchsot, de ők sem tudták felismerni benne a „detektívet". Amint már tegnap megírtuk, valószínű, hogy rossz nyomokon jár a rendőrség, mert Fuchs Jenő, akit a bajai vasúti ven­déglőben elfogtak, nem lesz azonos azzal az áldetektív­vel, aki több kereskedőt, köz­tük Bartók Zoltánt is meg akarta zsa­rolni a Kolumbus­ utcában. Ma délelőtt Bartókon kívül még Kolhn Ignác és a Fleischner és Kemény cég Weisz nevű cégvezetőjét is szembesítették Fuchs­sal, akik a leghatározottabban kijelentették, hogy sohasem láttá­k és nem is ismerik. A detektívek ezután autóba ültették Fuchs Jenőt és kimentek vele a­ Kolumbus­ utcai villába, ahol a házbeliekkel szembesítet­ték, ez a szembesítés sem hozta meg azon­ban az eredményt, mert a házbeliek ki­jelentették, hogy Fuchsot sohasem látták, bár hasonlít ahhoz az áldetektívhez, aki ott járt. A késő esti órákban újabb kihallgatá­sokat rendelt el Győrffy rendőrtanácsos, aki a Kolumbus­ utcai zsarolási kísérlet ügyében vezeti a nyomozást. Az esti órák­ban berendelte Goldschmidt Antal keres­kedőt, Csúcs Károly miniszteri titkárt, a Titania, cipőgyár igazgatóját és Szőr­yi Sándort, a Mank Mór és Fiai cég cégv­e­­ze­tőjét. Ezekkel újra szembesítették Fuchs Jenőt, akik mindannyian azt mond­ták,, hogy nagyon hasonlít ugyan arra az emberre, aki őket is meg akarta zsarolni, azonban az arcból hiányzik az a bizonyos vonás, amely a Kolumbus­ utcai merény­lőt karakterizálja. Szomba­ton délelőtt fog eldőlni, várjon a rendőrség letartóz­tatja-e Fuchs Jenőt, vagy pedig szabad­lábra helyezi.

Next