Nemzeti Ujság, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-195. szám)
1927-08-13 / 183. szám
Szombat, 1927 augusztus 13. NEMZETI ÚJSÁG Szegedről Amerikába és vissza... Cs. J. intelligens, szakmájában kiváló és törekvő iparos nagy fába vágta a fejszéjét ezelőtt mintegy tizenhat esztendővel Szeged városában. Megnősült. Persze, mint aféle ideális gondolkozású fiatalember, azt hitte, hogy meg lehet élni a szerelemből. Hogy pedig ebben az irányban nem volt semmi fogyatékossága, azt talán megjegyezni is felesleges. Nem volt hiba a szent mennyegző alkalmával kommendált „gyarapodás“ körül sem, mert a gólyamadár évről-évre szorgalmasan belépett a háztetőn. Egészen másutt volt a baj. A kenyér körül. Hiába szorgoskodott, látott-futott, izzadt és verejtékezett a derékos. J.. a kenyér csak nem akart megnőni, sonka meg egyáltalában nem társult hozzá. Pedig szívesen látták volna ezt a társulást, mert — Istennek hála — jóétvágyú emberek voltak valamennyien. Mikor már mindent végigpróbáltak avégből, hogy miképpen vethetnék el maguktól a koldustarisznyát, a szerencse pedig — ez a csalfa tündér — csak nem akart velük szóba állni. Cs. J. egy napon megunta a vergődést, rácsapott az asztalra (persze csak úgy szelíden, hogy az a drága kislány fel ne ébredjen a bölcsőben) és imigyen szólott élete párjához: — Ide ,figyelj, asszony . . . Száz szónak is egy a vége ... Én meguntam már nagyon ezt a hiábavaló erőlködést . . . Kivándorlók Amerikába . . . Az asszony szája sírásra görbült és kerekre hyilt szemmel nézett szerencsétlen flótás urára, akinek sehogyan sem akar kedvezni a szerencse. Szepegve felelt: — Itt akarsz hagyni engem . . . A gyerekeidet . . . — Itt bizony — vágta ki zordonan a férj — de ne busulj, értetek jövök én nemsokára... Látszott rajta, hogy nagyon fojtogatja valami a torkát és a hetykeségével is azt akarja leplezni, hogy bévül nagyon fáj valami. Patum-faktum, abban az időben még nem volt olyan nagy dolog a kivándorlás, mint manapság, Cs. J. sárga bőrtárcájában már nemsokára ott lapultak a szükséges papírok é® hajójegy. A búcsúzásról jobb nem beszélni, mert az nagyon szomorú volt Azt azonban fel kell jegyeznünk, hogy Cs. J. elutazása előtt a következő kijelentéssel lepte meg hitvesét: — Hallgass ide, szívem. Én nem tudom, hogy mi lesz velem. Hogy nyugodt legyek, tegnap egy ötezer dolláros biztosítást kötöttem a ti javatokra a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél. Megállapodtam abban, hogy a díjat bank útján fogom átutalni. Ne félj semmit, értetek jövök és jóra fordul minden . .. Hát miért szaporítsuk a szót, tényleg jóra fordult minden. Később az egész család követte a családfőt az új világba. Történt pedig mindez tizenhat esztendővel ezelőtt. Cs. J. sokat küzdött, sokat viaskodott odakint is, de — Istenek hála — nem hiába. Egy évvel ezelőtt tért vissza Szegedébe, mert — amint mondja — nagyon húzta a rög. Felvette az ötezer dollárt és virágzó műszaki kereskedést alapított szülővárosában. Váltig hangoztatja, hogy az életbiztosítás adott neki erőt és lelkesedést a fáradalmak, a megpróbáltatások és megfeszített munka vállalására és elviselésére. Erős meggyőződése, hogy az életbiztosítással velejáró takarékossági kényszer nélkül sohasem sikerült volna ilyen csinos összeget összekuporgatnia. Isten őrizzen, hogy a magyar embereknek ki kelljen vándorolniok az országból, de az igenis kívánatos, hogy minél többen kössenek életbiztosítást a Központi Sajtóvállalat R.T. Biztosítási Osztályánál, mint a Gazdák Biztosító Szövetkezete Országos Főképviseleténél (IX., Üllői út 1.), mert ezáltal elősegítik úgy a saját, mint családjuk boldogulását. Olvasóinkhoz! Előfizetési áraink 1927 január 1-től pengőértékben a következők: L4 Nemzeti Újság előfizetési ára: Egy hónapra 50.000 K — 4 P Három hónapra 135.000 K — 10 P 80 f Az Új Nemzedék előfizetési ára: Egy hónapra 40.000 K — 3 P 20 f Három hónapra 120.000 K — 9 P 60 f Kedvezményes kombinált előfizetési áraink: Uj Nemzedék és Nemzeti Újság: Egy hónapra 72.000 K =* 5 P 76 f Három hónapra 210.000 K = 16 P 80 f Nemzeti Újság és Képes Krónika együtt: Egy hónapra 72.000 K — 5 P 76 f Három hónapra 210.000 K ·= 16 P 80 f Uj Nemzedék és Képes Krónika együtt: Egy hónapra 62.000 K =* 4 P 96 f Három hónapra 182.000 K *= 14 P 56 f Ha jó idő lesz, szombaton startolnak Riszticsék Riadókészültségben vannak péntek reggel óta a pilóták Budapest táviratilag üdvözölte Risztics Jánost Berlin, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Az óceánon uralkodó időjárásról délután érkezett hírek rendkívül kedvezőtlenek. Az óceán fölött 50—60 kilométeres sebességű ellenezeleket állapítottak meg. Ilyen körülmények között a Junkers-gépek indulása, amelyet holnapra tűztek ki, megint kérdésessé vált. Dessauban kezdenek már megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az indulás idejét újra el kell halasztani. Ha holnap mégis meglesz a start, a repülők útja ez lesz: Magdeburg — Hannover — Osnabrück, Rotterdam, azután Írország déli partvidéke s az óceánon át az északi hajóút. Csak valamennyire kedvező időjárás esetén a repülőgépek Tijfundlandot harminckét óra alatt érik el. Az út utolsó etappja a part mentén Newyorkig terjed. Budapest üdvözlete Riszticsnek Risztics Jánost, aki magyar származású és kint, külföldön is bátran hitet mer tenni magyarsága mellett, ma táviratban üdvözölte a székesfőváros. A csütörtöki tanácsülésen ugyanis felmerült az a terv, hogy Risztics Jánost a főváros üdvözölje s ennek a határozatnak megfelelően Forcusházy h. polgármester az alábbi táviratot küldötte el: — Risztics János Dessau, Junkerswerke. Budapest, székesfőváros szülöttjét a székesfőváros közönsége nevében örömmel üdvözlöm abból az alkalomból, hogy a repülés időtartamának világrekordját társával együtt megdöntötte, amely tettével a magyar névnek az egész világon oly nagy dicsőséget szerzett. Folkusházy s. k. h. polgármester. Könecke is később indul Berlin, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) Könnecke és Sohns gróf, akik a Germánig. Kaspar-gépen tegnap Travermi üdéből jövet ,ideérkeztek, elhalasztották startjukat. Ma délelőtt tizenegy órakor Schumann amerikai nagykövetnél fogadás volt, amelyen Könneckén és Solms grófon kívül részt vett Keller őrnagy, az ismert repülő is. Schurmann nagykövet élénken érdeklődött a Germania-ról s tervezett óceánrepülésükhöz a pilótáknak sok szerencsét kívánt. Viszály a „Columbia" körül ! Páris, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) A kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán eddig még sem a le bourgeti repülőtéren startra készen álló Miss Columbia, sem a villapoubloyai repülőtéren várakozó Kék Madár nem startolhattak az Óceán átrepülésére. A Miss Columbia startját egyébként más akadályok is hátráltatják. Lewine és Drouhin között, úgy látszik, még mindig nem sikerült teljesen elsimítani a fennálló nézeteltéréseket. Hogy Lewine és--a pilóta között újabban mi történt, egyelőre még senki se tudja, tény azonban, hogy Lewine tegnap este egy amerikai szerelővel eltávolította a Miss Columbia egyik motorját, mondván, hogy erre minden oka megvan, mert oly információkat kapott,, hogy a csütörtökről péntekre virradó éjszaka el akarják lopni a gépet. A start előkészületei egyébként tovább folynak és a Miss Columbia már felvette az útra szükséges üzemanyagot és élelmiszerkészletet. A gép benzintartályaiban 1960 liter benzint helyeztek el. A Kék Madár szintén startra készen áll. A le bourgeti repülőtérről akar startolni , egyébként Kolaczi lengyel repülőkapitány is. Valószínűen augusztus végéig indul. Kedvezőtlen időjárási jelentések Berlin, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Deesauból és Parisból, ahonnan indulni akarnak az óceánrepülők, azt jelentik, hogy a tenger felett viharok és szelek járnak, amelyek semmikép sem alkalmasak a repülésre. Erre való tekintettel Riszticsék indulását is szombatra halasztották és az az óriási tömeg, amely a dessaui repülőtéren összegyűlt, hogy a startnál jelen lehessen, csalódva oszlott szét. A pilóták egyébként mától kezdve riadókészültségben vannak, hogy minden pillanatban indulhassanak. írirrm firmTi’íri 'ft TWITFTI! HllTTfír 1 Levegőbe röpítették a sacramentói szinlázat Sacco és Vanselli elvbarátai Számos emberáldozata és súlyos sebesültje van a robbanásnak Hétfőn döntenek afölött, újra tárgyalják-e Sacco és Vanszetti ügyét . Vanssetti nővére kegyelmi kérvénnyel siet Amerikába — A Sientisék közbenjárása a washingtoni kormánynál A Sacco és Vanzetti ügy örve alatt még mindig dolgoznak azok a titkos szervezetek, amelyek — mint már több ízben rámutattunk — kétségkívül bolsevista célokkal követik el egyik bűntényt és bombamerényletet a másik után. Legújabban Sacramento városában a városi színházat robbantották fel. A híradások szerint az egész épület romhalmazzá változott. A merényletet csütörtökre virradó éjszakán követték el, vagyis azon az éjjelen, amelyre az elítélt anarchisták kivégzését kitűzték. A bomba robbanás félmillió kárt okozott és számos ember áldozata van. A hatóságok kétségtelenek tartják, hogy a merénylet a Sacco—Vanzetti-ügy egyik következménye. A robbanás teljesen elpusztította a színház gyönyörű épületét, de a bomba szerencsére akkor robbant fel, amikor a színház közönsége már eltávozni s csak a színház alkalmazottai és az épületben lakók tartózkodtak csak benne. Más értesülés szerint a merénylők bombája a színház előcsarnokában robbant fel, valamivel éjfél után, úgy hogy az épületben már csak néhányan voltak. Sacco és Vanzetti ügyében már hétfőn ismét össze fog ülni a massachusettsi legfelsőbb törvényszék, hogy döntsön a védők újrafelvétel iránt benyújtott kérelmében. Még egy bombamerénylet Newyork, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Doylestown pensylvániai városkában az elmúlt éjszaka öt dinamitrobbanás történt. A dinamitbombák egytől-egyig kezdetleges tákolmányok voltak és emberéletben nem okoztak kárt. A hatalmas légnyomás folytán a környező házak ablakai betörtek. A tettesek személyét illetőleg nincs semmi nyom. A rendőrség véleménye szerint ezeket a bombamerényleteket is anarchisták követték el. (T.) Hétfőn Határoznak az újrafelvétel kérdésében Newyork, augusztus 13. Bostoni jelentés szerint. Massachusetts állam legfelsőbb törvényszéke a jövő hétfőn ül össze, hogy határozzon a Sacco és Vanzetti ügyében benyújtott revíziós kérvény fölött. A kéthalálraítélt olasz anarchista védői bíznak abban, hogy a legfelsőbb törvényszék ezúttal hajlandó lesz a revíziós kérvény érdemleges tárgyalására, amivel szemben eddig mindig csak alaki szempontokat vett figyelembe. 7 A legfelsőbb törvényszék elfogadta a védők felebbezését Boston, augusztus 12. Sacco és Vanzetti védői Massachusetts állam főügyészével folytatott kétórás értekezlet után elkészítették a fellebbezést, amelyet jóváhagyás végett a legefelsőbb törvényszék bírája, Sanderson elé terjesztettek. Sanderson a fellebbezést elfogadta. A legfelsőbb törvényszék valamennyi bíráját értekezletre hívták össze. Ezt az értekezletet előreláthatólag kedden délelőtt tartják meg. „Milyen szép nap van ma!” Charleston, augusztus 12. A foglyok a siralomház elhagyása alkalmával kifejezést adtak örömüknek. Sacco így kiáltott fel: „Milyen szép nap van ma!” Noha Sacco 25 nap óta semmit nem evett, minden nehézség nélkül ment fel két fogolytársa és a fogházőrök kíséreteiben a Cherry-Hill-fogházban lévő új cellájához vezető lépcsőn. Sacco itt is elutasított magától minden táplálékot, míg Vanzetti másodízben, ivott aznap kávét. Vanzetti nővére útnak indult Párisból Newyorkba Páris, augusztus 12. A Matin jelenti: Vanzetti testvére, Luigia tegnap est© elutazott Newyorkba, miután a párisi amerikai konzulátus láttámozta útlevelét. Vanzetti Luigia magával vitte a kegyelmi kérvényt is, amelyet Puller kormányzóhoz fog benyújtani. ’ A pápa interveniált Sacco és Vanzetti érdekében Róma, augusztus 12. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) Az Impero szerint a pápa a Szentszék államtitkára, útján Sacco és Vanazetti érdekében lépést tett a washingtoni kormánynál. A pápa az ügyet egyesegyedül humánus szempontból nézi és azt vallja, hogy a kivégzés elhalasztása, hét éven át a kegyelem megadására elegendő ok. nwpiaptt ii aiiiui* —wi—sgapi • ' I Nem Fuchs a Kolumbus-utcai zsaroló A szembesítéseknél senki sem ismerte fel — Új nyomokon kutat tovább a rendőrség (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A bajai vasúti vendéglőben elfogott Fuchs Jenőt — akit a rendőrség a megadott személyleírás alapján a Kolumbus utcai támadónak tartó Budapestre hozták és a főkapitányságon még tegnap éjszaka őrizetbe vették. Ma reggel 9 órakor a zsarolással gyanúsított Fuchsot Győrffy rendőrtanácsos elé kísérték, ahol a rendőrtanácsos megkezdte kihallgatását. Fél 10 órára voltak berendelve mindazok, akik ismerték a Kolumbus utcai zsarolót, hogy Fuchsot velük szembesítsék. Előzőleg a zálogházból kiváltották Fiths ruháit, azt kivasalták, majd borbélyt hivatott a rendőr tanácsos, aki megborotválta és megfésülte Fuchsot. Először Bartók Zoltánnak mutatták meg Fuchsot, aki kijelentette, hogy bár Fuchs hasonlít merénylőjéhez, mégis határozottan kijelentheti, hogy nem ismeri fel benne a zsarolót. A rendőrség arra számítva, hogy Bartók az események hatása alatt talán nem véste jól emlékezetébe támadójának arcát, szembesítette Fuchsot azzal a három kereskedővel is, akiknél szintén megjelent az áldetektív. Ezek is megnézték Fuchsot, de ők sem tudták felismerni benne a „detektívet". Amint már tegnap megírtuk, valószínű, hogy rossz nyomokon jár a rendőrség, mert Fuchs Jenő, akit a bajai vasúti vendéglőben elfogtak, nem lesz azonos azzal az áldetektívvel, aki több kereskedőt, köztük Bartók Zoltánt is meg akarta zsarolni a Kolumbus utcában. Ma délelőtt Bartókon kívül még Kolhn Ignác és a Fleischner és Kemény cég Weisz nevű cégvezetőjét is szembesítették Fuchssal, akik a leghatározottabban kijelentették, hogy sohasem látták és nem is ismerik. A detektívek ezután autóba ültették Fuchs Jenőt és kimentek vele a Kolumbus utcai villába, ahol a házbeliekkel szembesítették, ez a szembesítés sem hozta meg azonban az eredményt, mert a házbeliek kijelentették, hogy Fuchsot sohasem látták, bár hasonlít ahhoz az áldetektívhez, aki ott járt. A késő esti órákban újabb kihallgatásokat rendelt el Győrffy rendőrtanácsos, aki a Kolumbus utcai zsarolási kísérlet ügyében vezeti a nyomozást. Az esti órákban berendelte Goldschmidt Antal kereskedőt, Csúcs Károly miniszteri titkárt, a Titania, cipőgyár igazgatóját és Szőryi Sándort, a Mank Mór és Fiai cég cégvezetőjét. Ezekkel újra szembesítették Fuchs Jenőt, akik mindannyian azt mondták,, hogy nagyon hasonlít ugyan arra az emberre, aki őket is meg akarta zsarolni, azonban az arcból hiányzik az a bizonyos vonás, amely a Kolumbus utcai merénylőt karakterizálja. Szombaton délelőtt fog eldőlni, várjon a rendőrség letartóztatja-e Fuchs Jenőt, vagy pedig szabadlábra helyezi.