Nemzeti Ujság, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-195. szám)

1927-08-06 / 177. szám

Üt A népjóléti minisztériumban mellbe vitte magát Kabdebó Kaposi Ernő színremé Nyomora miatt akart megválni az élettől (I­nzermeti Újság tudósítóidtól.) Péntekem dutá­n 1 órakor a népjóléti minisztériumiban megrendítő eset játszódott le. A minisztérium épületében ugyanis öngyilkosságot követett el Kolbdeba-Kaposi Ernő, az óbudai Kisfaludy* Színház igazgatója. A délelőtt folyamán Vass József népjóléti miniszter éppen távozott a népjóléti minisztérium épületéből, amikor egy ideges, feketeruhás, sovány, alacsony termetű, borotváltarcú ember sietett keresztül a minisz­térium kapuján és a portástól aziránt érdek­lődött, hogy a népjóléti miniszter még az épületben tartózkodik-e! Amikor a portás megmondotta, hogy a miniszter éppen az előbb távozott, az illető a kezében egy kérvényt szo­rongatva fel­ületett az első emeletre, a minisz­ter szobája előtt megállóit és a járókelőket kérdezte, hogy hol adja be kérvényét. A sá­padtam, sovány férfi vagy öt percig állt a miniszteri szoba ajtaja előtt, majd hirtelen összegyűrte a kezében lévő kérvényt s eltűnt a folyosó egyik benyílójában. A következő pil­lanatban hatalmas dörrenés rázkódtatta meg a minisztérium épült Az első emeleten tar­­toz­kodó altisztek ■ a szaladtak össze a dörrenésre 6 nemsr . meg is találták még kezében a füstölgő revolverrel a szerencsétlen színigazgatót. A megrendítő esetnek pár pillanat alatt híre futott az egész minisztériumban és a tiszt­viselők abbahagyva a munkát, kisiettek a folyosóra. Azonnal értesítették a mentőket, akik a rendőri bizottsággal együtt érkeztek a helyszínre. A rendőri bizottság az életunt férfi zsebében cédulát talált, amelyre ez az akta­­szám volt jegyezve: 78421—1927. VII. A mentők azonnal ápolás alá vették az öngyilkos szín­igazgatót és megállapították, hogy a golyó a szív mellett hatolt be a testbe és a tüdőt ron­csolta össze. Mialatt a mentők a színigazgatót élesztget­ték, a népjóléti minisztérium titkárságáról ér­tesítették Vass József helyettes miniszterel­nököt Ráday­ utcai lakásán a szerencsétlenség­ről. Közölték vele azt is, hogy az életunt em­bernél egy cédulára aktaszámot találtak teljes gyesre. A miniszter nyomban utasította a tit­kárságot, hogy haladéktalanul nézzenek utána a dolognak és tegyenek neki jelentést. Bab­­'vebő-Kapos Ernőt a mentőorvosnak sikerült körben magához térítenie, mire Szakály Kál­mán rendőrtanácsos néhány kérdést intézett hozzá, de csak szaggatott, halk szavakat ka­pott válaszul: — Jaj, mi történt velem,. . . new . . . nem., polt . . . érdemes . . . Később a minisztériumban megtalálták a 78.121/1927. VH. számú aktát, amely Kabdebó- Kaposi Ernő lakásügye volt. A népjóléti mi­niszter titkárja magához vette az aktát és a miniszter lakására sietett, hogy ott jelentést tegyen a miniszternek az akta tartalmáról. A rendőri bizottság közben megállapította, hogy Kabdebó-Kaposi Ernő 47 éves, nagyváradi szü­letésű színigazgató nyomora miatt követte el az öngyilkossági kísérletet. Kabdebó-Kaposi Ernőt a Rókus-kórház­ban, a sebészeti osztá­­lyon helyezték el. A főkapitányságról a rendőri bizottság be­érkezése után detektívet küldtek ki Kaposi Ernő óbudai Határ­ utca 2. számú ház, II. emeleti 26-os számú lakásába, ahol az elsze­gényedett színigazgató az egyszobás­ konyhás lakásában feleségével és öt gyermekével élt. A főkapitányságról kiküldött detektívet Ka­ 6 ée összes tiszta vagyona a nálam helyte­lenül megállapított 169.000 pengő — jö­vedelme a mai viszonyok mellett 25.000 pengőt tesz ki. Ez circa 15 százalék. A pénz bankban jövedelmez, lekötés mellett, 6—6 és fél százalékot, mint maximumot, a mezőgazdaság ennél jóval kevesebbet de maximálisan ugyanannyit.­­ Kérdezem, hol van figyelembe véve a pénzügyminiszter ígérete, hol van itt az adómérséklés? Csak annyit kívánok még hozzáfűzni, hogy az elődöm, aki itt nem csak ezt a 790 holdat, hanem az egész 1800 hold birtokot fele ilyen bérösszeg mellett bérelte, tudomásom szerint összes vagyon- és jövedelemadó címen 400 aranykoronát fizetett 1925. évre, amikor a gazdasági viszonyok sokkalta jobbak voltak. 1874 pengő pedig minimális 4-sze­­rese a 400 aranykoronának. NEMZETI ÚJSÁG posi felesége fogadta. Amikor a detektív kí­méletesen tudtára adta a szerencsétlen asz­­szonynak, hogy férje öngyilkosságot követett el, az asszony ijedt sikoltással n megtántorodott. — Hát mégis megtörtént­ . . . —sikoltotta. — Nyolc hónap után . . . Szegény férjem nem tudott várni . . . A detektív igyekezett megnyugtatni a sze­rencsétlen asszonyt, hogy férje sebe nem halá­los, mire az asszony elmondotta, hogy Kaposi színigazgató 1900-ban lett színész. Először Bu­dapesten a Föld­színházban játszott, majd vi­dékre került és végigjárta az egész országot. Kaposi-Kabdebó Ernő nagyon szerény életet folytatott és ennek tudható be, hogy színészi pályáján pénzt tudott megtakarítani, amelyen 1914-ben kibérelte az óbudai Kisfaludi Színhá­zat. A színház egy ideig jól ment, azonban a tőzsdei konjunktúra megszűnése után a szín­ház hanyatlani kezdett úgy, hogy Kaposi min­den pénzét ráfizette. Két évvel ezelőtt Óbudán megnyitotta a második színházát, azonban ez a vállalkozás is balul ütött ki ugyannyira, hogy régi lakását eladva, az óbudai Határ­ utca 2. számú ház II. emeletén bérelt egy egyszoba­­konyhás lakást. A szinigazgató többször bent járt a népjóléti minisztériumban, hogy segít­séget kérjen. Több kérvényt is nyújtott be, egyik közülük az, amelyet a rendőri bizottság talált Kaposi Ernő zsebében, amelyben az ön­gyilkos igazgató egy nagyobb lakás kiutalását kérte. A szinigazgató felesége ezután a detek­­tivel együtt autóba ü­lt és a Rókus-kórházba hajtatott. Az öngyilkos szinigazgató zsebében a rend­őri bizottság két búcsúlevelet is talált. Egyi­ket Vass József népjóléti miniszternek címezte, a másikat pedig feleségének. Amikor a mi­niszter titkárja 78421—1927. VH. aktával a mi­niszter lakására érkezett, a miniszter rögtön átnézte az iratcsomót és rászignálta a kedvező elintézést Szinészkörökben a népszerű és is­mert Kaposi Ernő öngyilkosságának híre mély megdöbbenést keltett. Egy magyar pilóta megjavította Chamberlin világrekordját­­ .... Dessauben az óriási tömeg áttörte a rendőrkordont, amikor leszállott a gép — Risztics és Edzard augusztus 15-ig indulnak az óceán­ útra 52 óra és 71 perc az új tartóssági világrekord A dessaui Junkers-tanvék legújabb ti­ppen óceánrepülőgépével felszállt a ma­gyar Risztics János és a német Rdzani, hogy próbarepülést végezzenek. A próba­­re­pülésből világrekord lett. Ez a repülő­út és egyúttal a rendkívül szilárd Jun­­kers-gép sikere új fejezetet nyit a re­­pülőforgaloim történetében. A magyar pilóta világraszóló sikeréről alábbi táv­irataink számolnak be: Dessau, augusztus 5. Risztics és Edzard repülők Junkers­­gépükön 1 óra 15 perckor reggel Drouhin francia repülő világrekordját 4409 kilo­méteres pályarepüléssel megdöntötték, öt órakor reggel a gépből a következő jelentést dobták le: „Négy óra 15 perckor még 180 liter üzemanyagunk van. 10 óra 30 perc és 11 óra között azonban le kell szállnunk."­ A Junkers-repülők 9 órakor már túlszárnyalták az amerikai távol­sági rekordot. A repülők az eredeti terv szerint 10 óra 13 perckor szálltak le. A leszállás simán történt. A repüléssel megdöntötték Chamber­lin világrekordját (51 óra 11 perc), mint­hogy ötvenkét órát és tizenegy percet vol­tak, megszakítás nélkül a levegőben és ezalatt 5300 kilométeres utat tettek meg. Óriási tömeg fogadta a pilótákat Dessau, augusztus 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának táv­irati jelentése.) A kora reggeli órákban, midőn közismertté vált, ho­gy Risztics és Edzard pilóták benzin­készlete fogytán van s hogy az időtartamrekord megjaví­tásáért küzdő Junkere-gép a délelőtt fo­lyamán száll le a dessaui repülőtérre, valóságos népvándorlás indult meg Des­sau városából a repülőtérre- Midőn a Junkere-gép kevéssel tiz óra után Lipcse felől *jövet megjelent a repülőtér felett s több kört írva le, lassan leszáll­n­i kez­dett, az ezrekre menő tömegen óriási lel­kesedés vett erőt. Midőn a gép 10 óra 13 perckor szerencsésen földet ért, a lelkes tömeg áttörte a rendőrkordont s annyira körülvette a repülőgépet, hogy a pilóták nem is tudtak kiszállni a gépből s a gép hágcsóján állva fogadták a tömeg üdvöz­lését. Elsőnek Junkers professzor, a Jun­­kers-művek vezérigazgatója üdvözölte őket rövid beszédben, amelyet „Hoch Deutschland“ kiáltással fejezett be. Az összegyűlt tömegen nagy meghatottság vett erőt s az emberek levett kalappal el­énekelték a Deutschland Lied-et. Az él­jenzés ezután is oly hatalmas volt, hogy a következő szónokok üdvözlő beszédei teljesen elvesztek a zajban. Junkers pro­fesszor beszéde után Anhalt állam elnöke, majd Dessau város polgármestere és a Junkers-művek több magasrangú tisztvi­­­selője mondottak nagy üdvözlő beszédeket. A lelkes tömeg végül vállára vette a két pilótát s a repülőtér bejárata, előtt vára­kozó automobilhoz vitte őket, amely a tömeg virág­esője között robogott el Risztics és Edzard augusztus 15-ig startot Amerika felé Dessau, augusztus 5. Risztics és Edzard pontosan 52 óra 11 percig volta­k a levegőben és 1 óra 11 perccel javítot­ták meg Chamberlin időtartam rekordját. Az 52 óra 11 perc alatt összesen 5300 kilométert tettük meg, úgy hogy átlagsebességük valami­vel 100 kilométer fölött van. Most, hogy a Junkers-géppel a próbarepülés teljes sikerrel járt, a lapok bizonyosra veszik, hogy a Jun­­kers-művek talán már a legközelebbi napok­ban útnak indítják Riszticset és Edzardot az Atlanti Óceán átrepülésére. A Junkers-művek egyik magasrangú tisztviselőjének kijelentése szerint több mint bizonyos, hogy a start leg­később augusztus 15-ig megtörténik. Részletek a rekord-útról Dessau, augusztsu 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) A légi út teljesen az eredeti terv szerint ment végbe. A gép is, a motor is ki­tűnően működött. Reggel, amikor kora hajnal­ban Dessau fölött keringtek, látszólagos zavar mutatkozott a gépen. A motor is kihagyott. Berregése nem volt szabályos. Drouhin francia repülő 4400 kilométeres rekordját ekkor ugyan már túllépték, de hol voltak még Chamberlin finisétől! A motorzavar miatt azt hitték, hogy félmunkával kell befejezniük az utat. Később azután a gyár szakértőinek, akik az egész idő alatt a repülőtérről figyelték a gépet, legna­gyobb meglepetésére megfordultak Dessau fölött és újból Lipcse felé repültek. Egy óra múlva visszatértek és akkor kedélyes hangú üzenetet dobtak le, amely szerint negyedötkor még 180 liter üzemanyagjuk volt. Mindenki jól érezte magát. A motorzavart az okozta, hogy a tartalékokat kapcsolták be, mivel ki akarták próbálni. Ez okozta a rendszertelen berregést is. Valahányszor visszatértek Dessau fölé a repülők, mindig dobtak le üzenetet és néhány kört írtak le a város fölött, majd el­tűntek a magasságban. Tíz órakor fehér raké­tával jelezték, hogy le akarnak szállni. A re­pülőtéren óriási tömeg várta és eget­ verő k­urvázással fogadta őket. Jani gyerek mindennap kiment apjaihoz és el-el nézegette a titokzatos „sárkány” madaratMinden vágya az volt, hogy­ neki is legyen egy ilyen sárkánya és hogy ő is repülhessen. Risztics Miklós, a hős pilóta édesapja jelenleg a fővárosnál van alkalmazásban és altiszt a III. ügyosztályon Rumbach tanácsnok hivatalában. Risztics­ék Al­­földi­ utca 18-ik számú házban laknak. Risztics János a háború kitörése előtt négy hónappal szolgálattételre jelentke­zett a katonaságnál. A mozgósítás után Bécsbe rendelték a 44-es műszaki csapat­hoz, majd bevonult csapattestéhez és ki­ment a frontra. Több harctéren küzdött , mint közlegény — míg végre az olasz hadszíntérre vezényelték. Közben elvé­gezte a pólai pilótaiskolát és mint repülő sok bravúros hőstettet vitt véghez. Ál Höfer-jelentések is többször megemlítet­­­ték nevét. Már akkor mindenki úgy is­­merte, mint az olasz hadszíntéren küzdő egyik legkiválóbb magyar pilótát. Vak­merő bátorságát, ügyes felderítéseit a hadvezetőség­ tizenhárom kitüntetéssel honorálta, később pedig megkapta az őr­mesteri rangot is. A háború után egy ideig Horvátországi­ban volt autógarázsa. Majd újból Buda­pestre került és a Magy. Légiforgalmi Tár­ szolgálatába lépett. A megbízható, vak­merő és mindig szolgálatrakész pilótát itt igen sokra becsülték. A társaság teljes nyugalommal rábízta legértékesebb gé­peit is. Pilótakörökben sokat emlegették azt az esetet, amikor Risztics az 1924. év­beli svábhegyi autóverseny alatt 15 méter magasságban röpdösött a Svábhegy fái és villái fölött. Amikor megpirongatták­ könnyelműségéért, gyermekes naiveág­­gal huncutul azt felelte, hogy filmoperat tőrt vitt magával és azt akarta, hogy a felvételek elsőrangúan sikerüljenek. A Magyar Légiforgalminál három évet töltött, azután külföldre került. Az egy­kori katonai vadászrepülőt elsőrangú­ pilótaképességeiért mindenütt örömmel fogadták. Jelenleg a Junkers-művek dessaui telepén dolgozik. Előbb a hangá­rok felügyelői tisztségét látta el, később azonban, amióta megbizonyosodtak első­rendű kvalitásairól, az új gépek kipróbál­­ásával és próbarepülésekkel bízták meg. A világhírű német gyár elismerését bizo­nyítja, hogy a­z első nagy jelentőségű kí­sérletre ügyes német pilótatársával együtt őt választották és győzelmével becsületet szerzett nemcsak mostani gaz­dájának, hanem a magyar névnek is. Risztics társa, Edzard szintén katona­ repülő volt a háború alatt és a francia­ fronton teljesített szolgálatot. Risztics 73 vitézségi érmet szerzett a háborúban A győztes pilóták diadala és sikere egy­úttal magyar siker és magyar dadás is. Az egyik pilóta ugyanis magyar­ Risz­tics János, aki 1895 január 15-én szüle­tett Budapesten. Szülei és nővérei még ma is Budapesten élnek és alig tudtak hova lenni az örömtől, amikor arról érte­sülte­k, hogy a „Jani” egyszerre híres ember lett. Risztics János a belvárosi reáliskola négy osztályának elvégzése után villanyszerelőnek ment. 1910-ben, amikor Blériot Budapestre ér­kezett, édesapja, Risztics Miklós, jegy­szedő volt a rákcei repülőtéren. A kis Szombat, 1927 augustus 19. Újabb 25.000 dolláros dij távolsági repülésre Newyork, augusztus 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának kábeltáv­­szata.) Philadelphiában az Evening Bulletin 25.000 dolláros díjat tűzött ki annak a repülő­nek, aki mától számított egy éven belül vala­melyik európai fővárosból leszállás nélkül Philadelphiába repül. Két francia hadnagy Litvániába akar repülni Páris, augusztus 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) De Vitrolles Alfréd és Renée had­nagyok pénteken reggel 4 óra 45 perckor egy, 1500 kilogram megterhelése, 456 lóerős két­fedelű repülőgéppel a le bourgeti repülőtérről felszállottak, hogy minden közbeeső leszállás nélkül Kownóig repüljenek, úgy vélik, hogy ez a repülés, amely az első francia katonai repülés Litvániába, 16 órát vesz igénybe. Rádióengedélyért úgy az első, mint a többi hónapokban is csak 2 , 40 fillért kell fizetni! — A rádióért járó díjakat a posta az engedélyes lakásán szedi be. — Ha a rádióengedélyes a lakásból elköltözik, ne felejtse el azt az érde­kelt postahivatalnál bejelenteni. — A rádióját nyaralásra is magával viheti, de az engedélyokiratot is tartsa magá­nál. — Ne használjon engedély nél­küli rádiót, mert ez büntetendő cselek­mény. — Rádiókészülékét csak meg­bízható helyen szerezze be, így sok bosszúságtól kíméli meg magát. j V­­BM *» H S^jT isii Házilag kiirtani ■ dpSh -$p fi é& >• rfkJli IP a fiklerlet Ara olcsó, hatása biztos. Kapható KOLOImUUiT .„a, LOCHekcK CiMEXIrf sääw«.­­ ■ ' ...... . j

Next