Nemzeti Ujság, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
MAI CIKKEINK: Lord Rothermere a csehek elevenére tapintott legutóbbi cikkével Angliából Kanadába repül egy hercegnő Erdélyi Bélát átkísérték az ügyészség fogházába Szomorú élet Torockón Amikor a vádlóból vádlott lesz Elfogták a fővárosi templomperselyek fosztogatóját Miért nem lesz olcsóbb a hús? Egyre izzóbb gyűlölet robban ki az amerikaiak ellen Franciaországban A népszövetségi tanács holnap kezdi meg tanácskozásait Elítélték a cigánygyilkos csendőrőrmestert A bolognai úszóversenyek megkezdődtek A külföldi ipar versenye miatt csökken a fizetésképtelenségek száma Koós Mihály, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója a drágaságról Kilián Zoltán: A Tabán királya (novella) Citerus: Az élet napszámosai Szabados Béla: Vámvédelmet a magyar művészetnek Spectator: Az interparlamentáris konferenciát nem érdekelték a száraz előadások wpuMmwmmmm*" A gazda megmunkálja a földjét, beleadja tudásét, lelkesedését, testének erejét abba a munkába, amelynek gyümölcse mindenkié, keserve, aggódása, eredménytelensége csak a gazdáé. Ha rossz a termés, a gazda bánja. Mi történik azonban akkor, ha jó termést ad az Istent Nyilván a gazda látja hasznát, hiszen természetes és szükséges, hogy az, aki a kockázatot viseli, elsősorban részesedjék a nyereségben is. Mindenütt a világon így volna, Magyarrországon azonban nem ez történik. Az idei termés sokkal jobb minőségű, mint az eddigi átlagtermések voltak, de ebből a jamdlásból, a tőzsdetanács mai viselkedése szerint, mindenkinek haszna lesz, csak éppen a gazdának nem. Értszük meg jól, Magyarországon történik ez, ahol minduntalan hangoztatják, hogy agrárállam vagyunk, hogy a gazdák diktálnak, hogy minden a gazdák érdekében történik. Mindenki szeme láttára, a hatóságok tudtával hiabzsolják el a gazdától az őt megillető jogos hasznot, keserves munkája ellenértékét, hogy felosszák azok között, akik nem ismerik a rettegést, amikor a sarjadó vetés fölött elborul az ég, vagy tikkadt szomjúságában megreped a föld. A leghatározottabban tiltakozunk a tőzsdetanács mai viselkedése ellen és követeljük a gyors hatósági intézkedést, amely az ilyen igazságtalanságot egyszers mindenkorra lehetetlenné teszi. Bebizonyosodott, hogy a tőzsdetanács reformjára haladéktalanul szükség van, mert a gazdák érdekeit nem lehet odadobni olyan testületnek, amelyben a gazdák nem foglalnak helyet s amely, ha érdekellentétről van szó, természetesen mindig a maga javára dönt. Az agrárérdekek képviseletét senkisem várja a tőzsdetanácstól, de az agrárellenes irányzatot, amely ilyen fontos kérdésben ilyen leplezetlenül nyilatkozik meg, nem tűrhetik a hatóságok és nem tűrheti az elfogulatlan közvélemény se, amely ebben a vitában határozottan a gazdák pártjára áll. Rothermere lord hozzájárulásával, diplomáciai okokból, elmaradt a magyarság üdvözlő aláírásainak átadása. Később fogják átadni, nem Páriában, — ahol talán tüntetésnek vették volna — annak a millió magyarnak aláírását tartalmazó könyvtárt, amelynek minden oldalán, minden sorában és minden betűjében megörökítődik a magyarok tisztelete és hálája. Újra tapintatosak, előzékenyek és figyelmesek vagyunk a franciák iránt. Nem akarjuk, hogy ellenük irányadó tüntetésnek tekintsék Rothermere lord ünneplését, épen Parisban, a trianoni békediktátum út ügyében, amelynek nemcsak a neve, de a keletkezése, a szelleme és védelme is francia. Újra tapintatosak vagyunk, de meg kell mondanunk, hogy téved, aki azt hiszi, hogy most már elmarad a magyarok üdvözlése, mert az megtörtént, megtörténik holnap és meg fog történni mindennap, amíg magyar él ezen a földön, mert nincs sem határokhoz, sem időhöz, sem helyhez kötve a magyarok hálója és barátsága. A könyveket majd átadják később, ez csak a forma. A lényeg az, hogy nincs benne tüntetés a franciák ellen, de van mérhetetlen szeretet ama férfiú iránt, aki felvette a harcot a gyűlölet, az igazságtalanság, a bosszú, a tennesz,a Thetelenség, a szűk látókör szellemetben. S ez a szeretet él ma, bálnán és holnapután, írásban, szóban , és a megemlékezés hála könnyeiben. ■ ............................................................................................................. A népszövetségi tanács h holnap kezdi meg üléseit A Közgyűlést szombaton nyitják meg . ADaily Mail a romániai magyar kisebbség helyzetének megvizsgáltatását sürgeti Genf, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Népszövetséghez tartozó államok delegációinak nagyobb része már itt van. Stresemann német külügyminiszter és kísérete a vonatról Lausanneban kiszállt és gépkocsin este 7 óra után érkezett meg. Chamberlaint, aki tegnap óta Parisban van, csütörtök reggelre várják, Briand csak szombaton érkezik meg. A tanácsban addig Paul Boncour képviseli Franciaországot. Megérkezett Walkó Lajos külügyminiszter is, Gajzágó László dr. követ és Tánczos Gábor tábornok kíséretében. Napok óta itt időzik és az idegen küldöttségek tagjaival élénk érintkezést tart fenn Titulescu román külügyminiszter. A kis antantállamok külügyminiszterei pénteken délután és szombaton délelőtt megbeszélést fognak tartani. A romániai magyar kisebbség helyzetét meg kell vizsgálni London, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Daily Mail genfi külön tudósítója jelenti, hogy a Népszövetség ülése alkalmat ad a külügyminisztereknek arra, hogy a különböző békeszerződésekkel összefüggésben álló kérdéseket megvitassák. A magyar-román birtokperek ügyének tárgyalása alkalmat szolgáltathat arra, hogy alaposan megvizsgálják a romániai magyar kisebbsé helyzetét, amely kisebbség budapesti jelentések szerint súlyos üldözésben részesül. (T.) A béke ügyének tett szolgálatot az interparlamentáris konferencia? Loebe német birodalmi elnök bízik a francia-német megértésben i ' Fírt*. 1(A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) Az interparlamentáris unió konferenciáján részttvett politikusok azzal a benyomással oszolhattak szét, hogy a mindenki álltal óhajtott béke és a kölcsönös megértés útjában még nehéz akadályok emelkednek. Az értekezlet első két napján attól lehetett tartani, hogy a franciabelga-német és a magyar-román ellentét megzavarja a tárgyalások nyugodt menetét. Ezt a veszedelmet a delegátusok fegyelmezettsége és az elnökség tapintatos közbelépése elhárította. A magyar közvélemény kétségkívül jobb szerette volna, ha a román delegáció vezetőjének a kijelentései nem maradnak megfelelő válasz nélkül, de nem a magyar politikusokon múlt, hogy erre sor már nem kerülhetett. Többeket meglep, hogy Loebe, a német birodalmi gyűlés elnöke, aki a német delegáció feje volt, a konferencia befejezése után több párisi lapban igen optimisztikusan nyilatkozott a francia-német közeledésről. Szerinte a kongresszus nagy szolgálatot tett a béke ügyének, mert közelebb hozta egymáshoz az egyes államok politikusait, s bizonyítékát nyújtóba annak, hogy Franciaország és Németország képesek barátságos eszmecserét folytatni életbevágó kérdésekről. Tagadhatatlan, hogy a németek épp úgy békés útón óhajtják elérni keleti határaik revízióját, mint mi a trianoni szerződését, de az is nyilvánvaló lett ezen a konferenciám, hogy a franciák és Miantamtbeli szövetségeseik ezidőszerint hallani sem akarnak a revízióról. Még jónéhány kongresszus fog lezajlani, míg a megindult és immár földban tartóztatható revíziós mozgalom mindenkit meggyőz arról, hogy csupán gazddsági egyezményekkel nem lehet a nyugalmat megteremteni. Apponyi és Berzeviczy az interparlamentáris unió tanácsában Paks, aug. 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az interparlamentáris unió ismét Adelswaerd bárót választotta meg elnökének. Új tanést ágaknak megválasztották Magyarország részéről Apponyi Albert grófot és Berzeviczy Albertet. Bouisson francia delegátus beszédében örömét fejezte ki afölött, hogy a kiküldöttek együttes akarattal kávámnak a béke érdekében dolgozni és indítványozta, hogy állítsák fel a parlamentáris együttműködés intézetét. Ezzel az értekezlet véget ért. Az Egységespárt üdvözlete a magyar csoporthoz Az Egységespárt nevében Almásy László pártelnök Berzeviczy Albertnek a következő táviratot küldte Paksba: Az Interparlamentáris Unió iagyar csoportjának magas színvonalú szereplése s az egységes nagy magyar nemzeti célt szolgáló működése a nemzet elismerésére méltó és érdemes. Csoportunk szónokainak a világ összes nemzeteinek képviselete előtt tett nyilatkozatai hazánk évezredes történelmi múltjával szentesített jogos érdekeit szolgálták, ez alkalomból az Egységes párt nevében üdvözlöm a magyar csoportot és annak irányító bölcs vezetőjét, Almásy László. Erre a sürgönyre Berzeviczy Málnából az alábbi választ küldte Almásy Lászlónak: A magyar csoport nevében is hálás köszönetéimet tolmácsolom, elismerő és megtisztelő táviratodért. Felelősséggel teljes munkánknak egyformán osztályosa volt a magyar csoport minden tagja és biztosítalak, jól esik tudnom, hogy nem éppen könnyű helyzetünkben egyetemes segítségtekre számíthatunk. Berzeviczy Albert. Puccsal akadályozták meg Berzeviczy válaszát Páris, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja ma este búcsúösszejövetelt tartott a Lutetia -tszálóban. Berzeviczy Albert a legmelegebb köszönetét fejezte ki azért az összetartó támogatásért, amely lehetővé ette, hogy a magyar csoport az unió ülésén megnyilvánult nehéz helyzetben helyét megállhatta. Megemlítette, hogy a plenáris ülésen megtévesztés jellegével bíró, puccsszerű taktikával megakadályozták őt abban, hogy válaszolhasson a román képviselőnek legutolsó támadó beszédére. Ezen az eljáráson nem csodálkozik, mert hasonló eset történt Apponyi Albert gróffal is a kopénhágai konferencián, amikor lehetetlenné tették neki, hogy a cseh és román támadásra válaszolhasson. Utána Kállay Tibor szólalt fel, aki ká-Folytatása a második oldalon / Lapunk mai száma 16 fillér í^LJUtmSL á vt ) p TM IVi j^íh TF1 í lSllJCt"ljyL/At Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KEgSZTOí^jOLnTKA^lAWLAI^^^ Főmunkatárs: TÚRI BÉLA, IX. évfolyam 197. szám : ♦ CsÜtörtÖK : Budapest, 1927 szeptember 1 Iskola és újság írta: Körösi Henrik Az élet számtalan problémát vet föl. Az új kor lelkileg és kultúráikig mozgalmas élete kitágította a problémák körét minden vonatkozásban. Embereik, intézmények hatalmas fejlődést értek el és e fejlődéshez mérten kell foglalkozni mindennel, mely régi felfogásban megmaradhatott a szokott keretek között. Elsősorban az iskola az, mely a modern kor igényeivel kapcsolatban — úgy nevelési, mint oktatási téren — a problémák egész tömegét veti föl. Nem is kell keresni azokat, mert maguktól jelentkeznek, ahogy azt a megváltozott körülmények szükségessé teszik. Német tanügyi körök foglalkoznak a legbehatóbban és legalaposabban mindazzal, ami alkalmas az állandó fejlődés előmozdítására és az iskola új szellemének kirobbantására. Az új eszmék termékeny talajra találnak a német pedagógusok között és széltében-hoszszában vitatnak meg minden felmerülő új gondolatot, mely a világ közművelődésének haladását szolgálja. Az új gondolatok közé tartozik a sajtónak, főleg a napisajtónak az iskolai oktatásba való bekapcsolása. Az, aki e gondolatot felvetette, csak éppen az eszmét hordozta meg, anélkül, hogy, e mélyen szántó ügy részleteibe mélyedt volna. A német pedagógiai világ feladata, hogy hozzá méltó alapossággal foglalkozzék e kérdéssel, melynek helyes megoldása a nevelés és oktatás ügyét mértföldes lépésekkel vinné előre. Bennünket, akik a magyar nevelés és oktatás fejlődésének ügyét — hivatott vezérünk oldala mellett — lelkesedéssel szolgáljuk, ez a kérdés annál jobban érdekel, mert hisz a magyar sajtóhoz amúgy is szoros lelki és szellemi kapcsolatok fűznek bennünket .A magyar sajtó, mely a legmagasabb színvonalú újságírást jelenti és a legkomolyabban, a leghazafiasabban fogja fel hivatását, a magyar iskola törekvései iránt a legteljesebb megértéssel viseltetik és bátran mondhatjuk, kiegészítője a tanítói munkának. A Kemény Zsigmond báró, Deák Ferenc, Kossuth Lajos sajtója, azok a hírlapok, melyek a nemzeti öntudatot nevelték, hazafiságunkat ébrentartották, belekapcsoltak bennünket a Nyugat nagy szellemi áramlataiba, a tanügyi világ feltétlen rokonszenvére méltók. Ezért érint közelről bennünket az új és érdekes probléma. Kétségtelen a napisajtó rendkívüli jelentősén, hogy szoros kapcsolatot tart fenn az élettel, melynek forró leheletét érzi. Ez adja meg közvetlenségét, de határozza meg értékét is. Ha,tása rendkívüli, de múló is egyúttal. Az újságban minden benne foglaltatik, amit tudni kell, csak meg kell tanulni — az olvasást. Mert a kritika nélküli olvasás veszedelme az ifjúságnak és veszedelem mindazok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő műveltségbeli alappal a szellemi anyag befogadására. . Az újság, amint ezt egy német pedagógus helyesen állapítja meg, nem válhatok taneszközzé, de annál pompásabb tananyagnak. Miután az iskola munkáját más eszközökkel, más alakban és más hatással tovább folytatja, az ifjúságnak meg kell ismernie lényegét és szellemét. Tudnia kell, hogyan szövi viszonyát a napi élettel, miként illeszkedik bele a társadalom törekvéseibe, hogyan szegődik politikai és mit.