Nemzeti Ujság, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-04 / 224. szám

14 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1927 október 4. K­ÖZGAZDASÁG Franciaország intervencióra készül a fényűzési adó felemelése ellen A csehek bujtogatása a fenyegetett export miatt . Gazdasági köreink visszautasítják az illetéktelen beavatkozást !A jövő héten h­ívj­a össze Bod János pénzügyminiszter az érdekképviseletek­nek az­t az an­kétját, amelyen a fényűzési adó reformjáról készült tervezetet veszik tárgyalás alá. A szaktanácskozást tudva­lévően egy ízben már el kellett halasztani, mert egyes érdekeltségek nem­ készültek el véleményes jelentésükkel. Azt már az eddig ismertetett állásfoglalásokból is határozottam meg lehet állapítani, hogy az iparnak és kereskedelemnek minden ága éppen úgy, mint a fogyasztóközönség a leghatározottabban tiltakozik a terve­zetben foglalt adóemelések ellen, amelyek csak nagyobbítanák az amúgy is igen­ súlyos terheket és ezáltal még nehezebbé tennék a megélhetést. A pénzügyminisztérium tervezete azon­ban nemcsak a belföldön keltett nagy fel­zúdulást, hanem a külföldön is izgalomba ejtette a hozzánk exportáló érdekeltsége­ket. Elsősorban Csehország, Ausztria és Németország gyáripara fogta fel úgy a helyzetet, hogy a fényűzési adó tervezett felemelése tulajdonképpen az importot akarja csökkenteni. Különösen fáj ez Né­metországnak, amely eddig minden ellen­szolgáltatás nélkül tudta igénybe venni a kereskedelmi szerződéseinkben más orszá­goknak biztosí­t vámkedvezményeket. Csehország szintén exportjának csök­kentésétől tart és ezért kerülő uton igyek­ezik a tervezet megvalósulását mega­ka­dályozni. Főprotektorát, Franciaországot akarja most arra rábírn­i, hogy lépjen fel a fényűzési adótervezet felemelése ellen. A Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződésben tudvalévően főképpen olyan cikkeikre adtunk igen nagy vámkedvez­ményt, amelyek most a felemelt fény­­űzési adó alá esnének, ha a tervezet élet­be lépne. A selyemáruk, a piperecik­kek, a parfümök és pezsgők lényegesen megdrágulnának a nagy adó miatt és egy forma szerint Franciaországnak volna oka az export csökkenésétől tartani, ha eddig nagyobb mértékben folytatta volna a magyarországi üzletet. Az eddigi ta­pasztalatok azonban azt mutatják, hogy a behozatalunk Franciaországból a keres­kedelmi szerződés életbeléptetése óta sem emelkedett lényegesebb mértékben, hanem a franciáknak adott kedvezményeket is főiképpen a csehek, osztrákok és a néme­tek használják ki. A legújabb hírek szerint a francia kor­mány hajlandóságot mutat a csehek sür­gető kérésének teljesítésére, mert arról van szó, hogy állítólag lépéseket akar tenni­ a magyar kormánynál a fényűzési firító tervezete ellen. Ez a hír meglehetős ingerültséget váltott ki a magyar gazda­sági körökben, amelyek saját akcióink gyö­ngs­ézését látják abban, ha a külföld, részéről ilyen illetéktelen beavatkozás történ­ik. A Magyar-Lengyel Keres­kedelmi Kamara a magyar­­lengyel kereskedelmi szer­ződés revízióját sürgeti A Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara elnöki tanácsa Csekonics Iván gróf elnöklete alatt tegnap tartotta a nyári szünet után első ülését, amelyen a megbeszélés tárgyát a ma­gyar-lengyel kereskedelmi relációra vonatkozó összes kérdések képezték. Steiner Antal dr. ügyvezető igazgató ismertette, lengyelországi tapasztalatai alapján, a­­kereskedelmi szerző­dés revíziója, a kontingens-egyezmény, to­vábbá a lengyel valorizáció kérdésének jelen­legi fejleményeit. Megállapítása szerint nem valószínű, hogy a kereskedelmi szerződés re­vízióját célzó tárgyalások még ez évben meg­kezdődnének. A kontingens-egyezmény ratifi­kál­tatot­t és ennek eddigi tapasztalata irány­adóul szolgálhat e kérdésben, a jövőben köve­tendő eljárásunkhoz. A lengyel vámvalorizá­ció kérdése állandóan aktuális, valószínűtlen azonban, hogy a közel­jövőben döntés történ­hetnek. Az előadást érdekes és kimerítő vita követte. Somogyi Béla, a Magyar Fővárosi Malom­­egyesület titkára a liszt, Dobránszky Béla dr. mezőgazda­sági termékek, főkép a hal bevitelé­nek lehetővé tétele érdekében foglalt állást. Földes Albert, az Ásványolajszövetség ügyve­zető igazgatója, a magyar-lengyel kereskedelmi szerződésnek a magyar petróleumipart súlyo­san érintő hátrányos rendelkezéseit ismertette, melyből a lengyeleknek csak minimális hasz­nuk van, tehát a kereskedelmi szerződés reví­ziójánál arra kell törekedni, hogy ezek a ren­delkezések kiküszöböltessenek. Dióssy Ödön, a kereskedelmi szerződés revíziójának mielőbbi keresztülvitelében látja a megoldást. Flegmán Imre dr. a borkivitel körül föl­merülő nehéz­ségek megszüntetését tartja a revíziós tárgy­a­lások fontos feladatának. Csekonics Iván gróf összefoglaló előadása után az Elnöki Tanács a kamara Elnökségét egyhangúlag felhatalmazta, hogy a magyar kormánynál sürgősen előterjesztéssel éljen a kereskedelmi szerződés sürgős revíziója érdeké­ben, továbbá hogy a revíziótól függetlenül az eddigi tapasztala­tok alapján a magyar export­nak megfelelő kontingens-lista állíttassák ösz­­sze és hogy a magyar kompá­ny a lengyel kormánnyal 1928. évre vonatkozóan sürgősen 11 kontingens-megállapodást létesítsen. Végül az Elnöki Tanács az Elnökségnek az eddigi eredményes munkásságért jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott. Ultimára erősen emelke­dett a bankjegyforgalom A Nemzeti Bank kimutatása szerint szeptem­ber utolsó hetében a bankjegyforgalom 56.7 millió pengővel 477.33 millió pengőre emelke­dett. A jegyforgalom emelkedését egyrészt az államháztartás költségeinek fedezésére az állam saját számláiról történt kiutalás, más­részt a bankkal szemben az ultiméval kapcso­latosan támasztott hiteligények kielégítése idézte elő. Az állami giroszámlákról 32,3 millió pengő kiutalás történt, ezzel szemben az egyéb giroszámlákra 2,7 millió pengő folyt be, úgy hogy a giroszámlákon végeredményben 2.9.6 millió pengő csökkenés mutatkozik. A váltó­­tárcaállomány emelkedése révén 24 millió pengő, az érckészlet emelkedése révén pedig 8.8 millió pengő került forgalomba. Az „Egyéb követelések“ 11.4 millió pengő és az „Egyéb tartozások“ 5.6 millió pengő csökkenést tüntet­nek fel. A koronára szóló jegyek 1926 decem­ber 23-án kimutatott állományának még 0,65 százaléka van forgalomban. Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon csak lényeg­telen változások történtek, bár általában a kínálat volt túltengő. Az árjegyző bi­zottság által hivatalosan megállapított árak. (Zárójelben az előfordult kötések.) Valuták: 1 angol font 27.79—27.95, 100 „belga” 79.50—79.80, 100 cseh korona 16.88—16.96, ICO dán korona 152.75—153.55, 100 dinár 10.01—10.07, 100 dollár (569.60, 75) 568.40—570.90, 100 francia frank 22.40—22.60, 100 hollandi forint 228.60—229.60, 100 lengyel zloty 63.40—64.40, 100 leu (3.58) ■ 3.54—3.60, 100 lira 31.30—31.60, 100 német márka 135.85—136.35, 100 észtr. schilling 80.40—80.80, 100 norvég korona 150.35—150.95, 100 svájci frank 109.95—110.35, ICO svéd korona 153.45—154.05. Devizák: Amsterdam 228.75—229.45, Bel­grád 10.045—10.085, Berlin (136.10) 135.975— 136.370, Bukarest 3.55—3.59, Brüsszel 79.475 —79.725, Kopenhága 152.875—153.275, Oslo 150.45—150.85, London (27.8075. 815 ) 27.77— 27.85, Milánó 31.125—31.275, Newyork (571.40, 60) 570.65­ 572.35, Pet­is 22.3875— 22.4875, Prága (16.93, 935) 16.91—16.96, Szó­fia 4.11—4.15, Stockholm 153.55—153.95, Varsó 63.50—64.30, Bécs (80.62, 64) 80.5375— 80.7875, Zürich (11018, 20) 110.05—110.35. A Délivasut-részvények miatt ellanyhult a tőzsde Az értékpapírpiacon meglehetősen bizakodó hangulatban indult meg ma a forgalom és a véleményes vásárlások az árfolyamok javulá­sát is előidézték. Nemsokára azonban a Déli­­vasuti részvények piacán olyan esemény ját­szódott le, amely az egész tőzsdén nagy izgal­mat okozott és az irányzat teljes megváltozá­sát idézte elő. Már egy évnél hosszabb idő óta egy ismert tőzsdebizományos szinte kizáróan a Délivasúti részvények piacán dolgozott. Létre­hozott egy tőkecsoportot, amelynek tagjai jó­részt arisztokrata nagybirtokosok és ez a cso­port abban a reményben, hogy a Déli vasút már megkezdi az osztalékfizetést, állandóan vásárolta ezeket a részvényeket, amelyek ár­folyama ily módon 20 pengőre is felment. Ez a konzorcium az év folyamán tízezrekre menő részvénypakettet szerzett, amelynek alapján a Délivasútnak Rómában tartott közgyűlésén az igazgatóságban is helyet kért. Ez a kísérlet nem sikerült és erre egy időre meg is szűntek a részvényvásárlások úgy, hogy az árfolyam 16—17 pengőre esett. A részvénypaket nem volt teljesen kifizetve, hanem körülbelül 40.000 dara­bot a konzorcium több helyen lombardírozott. Az a magánbankár, aki a múlt héten a Kő­szén-részvények nyegkontreminálásával tűnt fel, szintén adott nagyobb kölcsönt a Délivasút részvényekre és most a pénzpiac nehéz helyze­tét felhasználva, ezeket a részvényeket is meg­­kontreminálta, de felmondotta a részvényekre adott lombard-hitelt is. Abban bízott, hogy ezek a részvények is exekutív eladások alá ke­rülnek és azután olcsón lefedezheti kontremin­­pozícióját. A kontremin-akció hatása következ­tében már a múlt héten 14 pengő alá esett a részvények árfolyama, ma pedig a kontremin döntő rohamra indult. Többszöri felfüggesztés ellenére 11 pengőig esett vissza a Délivasút, amely árfolyamnál a lombardhitelezők maguk kezdték a részvényeket vásárolni, különösen, miután Bécsből az alacsony árfolyam hírére szintén érkeztek vételi megbízások. Az említett tőzsdebizományos, hogy minden kétséget el­oszlasson, már ma teljesítette a K­airóban holnap esedékes kötelezettségeit, miután ezen a fizetési napom újabb 4500 darab részvényt kell átven­ nie. Ezek az izgalmas események kihatással voltak az egész tőzsdére és a Fegyver feltűnően szilárd irányzatán kívül csak néhány részvény tudta megtartani kezdeti magasabb árfolymát. A fix kamatozású értékek piacán a hadiköl­­csönkötvények feltűnően szilárdak voltak, a hivatalosan nem jegyzett értékek közül peftig erősen vásárolták a vasúti kötvényeket és a fő­városi kötvényeket is. Előfordult kötések: Államadóssági kötvények: Hadikölcsön 6 szá­zalékos, I—V. 0.55—0.58—0.58, VI—VII. 0.41— 0.41—0.41, Hadikölcsön 5 és fél százalékos, II— VII. 0.43—0.43. IV. 0.39—0.41. V. 0.39—0.41—0.41, Vin. 0.39-0.41-0.42—0.41, Népszövetségi köl­csön 6.25—6.30, Kényszerkölcsön 1 millió Ko­rona n. é. 54. Záloglevelek és kölcsön kötvények: Belvárosi Takarék 1, Egyesült Fővárosi 1, Kisbirtokosok 0.90, Magyar Általános Takarék 1, Agrárbank­ 0.65, Földhitelintézet 1.25, Jelzáloghitel 1.40, Le­­számitolóbank 1, Moktár 1, Tp. Központi Jel­zálog 0.50, Pesti Hazai 1.10, Pesti Hazai Köz­ségi 0.70, Kereskedelmi Bank 2, Békebeli ta­laj 1.20. Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi 4.20, 1903. évi 3.70, 1916. évi 2.10—2.20, 1918. évi 1.025 —1.10, 1920. évi 0.265—0.28. Vasúti kötvények: Beszkár A 7.70,­ Hazai bank 4­64, Közúti 12.25, Hév. sorsol­atlan 8, Hév. sorsolt 7. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a 20 koronás arany 23—23.10, az ezüst 1 koronás 0.38—0.42, az ezüst régi forintos 1—1.05, az ezüst 5 koronás 2—2.05, a szinarany kg-ja 3808 —3840 pengő. Az utótőzsdén sem javult meg az irányzat és az árfolyamok egész lényegtelen forgalom mel­lett a zárlati nívón mozogtak. A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyama alapján száz pengőérti Zürichben 90.72­2 svájci frankot Becsben 123.90 o. shillinget Berlinben 73.40 birod. márkát Prágában 590.47­­4 cseh koronát adtak. Zürich, október 3. (Devizaforgalom:) Buda­pest 90.72% (nyitás 90.72%), Páris 20.3514, London 2524.121^,, Newyork 518.67)/?, Milánó 28.31)4, Amszterdam 207.95, Benin 123.59, Prága 15.37)4, Belgrad 9.13, Bukarest 3.24, Bécs 73.17)1., Prága, október 3. (Devizazárlat.) Budapest 5S80?1/^—591­ 971/2.­­Amsziterd­am 1359.13% — 1356.12­4, Berlin 802—806, Zürich 649.30—652.30, London 16.361—16.481, Newyork 3360—3390, Mi­lánó 183.60—185.—, Paris 131.87—133.07, Belgrád 59.20— 59.70, Bukarest .20.86—21.26, Bécs 474.70— 477.70. — Valutazárlat: pengő 588.05—591.05. Bécs, október 3. (Devizazárlat.) Budapest 123.75—124.05, Amszterdam 283.54—284.54, Bel­grád 12.46%—12.50%, Berlin 168.57—169.07, Bu­karest 4.41—4.43, London 3443.1214­—3453.12V21, Newyork 707.25—709.75, Milánó­­ 138.64—38.74, Paris 27.75—27.85, Prága 20.95%—21.03%, Zü­rich 136.38—136.88. — Valutazárlat: penED 1­3.73­—124.13, Berlin, október 3. (Devizazárlat.) Budapest 73 33—73.47, London 2040.40—2045.40, Newyork 419.20— 420.—, Amszterdam 168.09—168.43, Mi­lánó 22.89—22.93, Belgrád 7.393—7.407, Páris 16.45—16.49, Prága 12.429—12.449, Zürich 80.851/­ Bécs, október 3. Az értéktőzsdén az érdeklő­dés főleg a Déli Vasút-részvények felé for­dult, amelyek alacsonyabban indultak és mi­vel a kontremin is nyomást gyakorolt az ár­u­ ivóra, később tovább estek. Időközönkénti ja­vulások fedezésekre voltak visszavezethetők, azonban sok érték így is alacsonyabban zá­rult. Zárlat: Anglobank 6.25, Wiener Bank­verein 30.4, Angol-Magyar Bank 116, Osztrák Hitel 70.25, Magyar Hitel 113, Dunagőzhajó­­zási 118.75, Államvasút 32.75, Duna—Száva— Adria Vasút 14.6, Klotild 2, Coburg 42, Rima 160.25, Szlavónia 1.6, Salgó 106.4, Magyar Hof­­herr 23.15, Horvát Cukor 72.8, Magyar Cukor 105, Magyar Vasútforgalmi 46. Váltóovások. A gazdasági élet konjunkturá­lis változásainak megfigyelésére a gazdasági statisztika újabb adatgyűjtésekkel igyekszik munkakörét kibővíteni. Ezt a célt szolgálja a váltóóvatolásokra vonatkozól­ag a Központi Statisztikai Hivatal által legújabban megin­dított adatgyűjtés is. A váltóóvatolások ada­tait 1927 június hó­­­napjától kezdve a kir. közjegyzők, illetőleg a törvény által előírt esetekben eljáró kir. járásbíróságok szolgál­tatják a Központi Statisztikai Hivatalnak s az első eredmények a Magyar Statisztikai Szemle most kiadott számában publikáltattak. Az eddig rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint az adatgyűjtés első hónapjában, jú­liusban óvásra került 7249 váltó értékösszege 4.955.943 pengő volt. Az összes óvatolásra ke­rült váltók értékösszegének több mint egy­­harmada (41.9%) a 2000 pengőn, felüli érték­­csoportból került ki és csaknem ilyen arány­ban vannak még képviselve a 100—1000 pengő értékhatárokon belüli váltók (36.3%) is. Az óvás végetti bemutatásra került váltók szá­mának 34,2%-a, értékösszegének pedig 44%-a esett Budapestre. Augusztus hó folyamán az ország területein 9.053 váltó került óvatolásra 6,569.955 pengő értékben, a­ növekedés az előző hónappal szemben az esetek számát tekintve 24,9%, az összeg szempontjából pedig 32,6%. Az emelkedés csaknem teljes egészében a vi­dékre esett, amennyiben Budapesten az esetek száma mindössze 3.7%-kal, értékük pedig 12.9%-kal növekedett. Fakereskedelmi szaktanfolyam. A budapesti kereskedelmi akadémia gyakorlati fakereske­delmi ta­nfolyamot nyitott, amelyen csak a szakmabeli cégek delegált tisztviselői vehetnek részt. A tanfolyam három hónapig tart és azon a legkiválóbb szakértők tartanak előadá­sokat. Dohánymonopólium és idegenforgalom. Bé­csi jelentés igen érdekesen számol be arról, hogy az idegenforgalom milyen nagy hatással van a dohánymonopólium bevételére. Az osz­trák dohányjövedék ugyanis ez évben augusz­tus végéig 189 millió schillinget vett be, ami 9 millió schillinggel több az előirányzatnál és a fogyasztás emelkedése főképpen a drágább szivar- és cigaretta­fajtáknál tapasztalható, míg az olcsóbb szivarokból egyre kevesebb fogy. Ebből megállapítható, hogy az idegenek leginkább a drágább dohányneműeket vásá­rolják, míg a benlakók inkább megszorítják a dohányzás szenvedélyét. A cigarettafogyasztás emelkedéséhez sokban hozzájárul, hogy a nők között is egyre jo­bban terjed a dohányzás. Belgrádiján 996.— dinárt —81.01%, Bécs 59.16—59.28, Bukarest 2.613— 2.631. Külföldi énedpapirpiacok MEZŐGAZDASÁG Az állatárak alakulása az elmúlt 75 évben Má­sfél évtized állat,árstatisztikai adatait ismerteti a Magyar Statisztikai Szemle most megjelent szeptemberi számában Szőnyi Gyula dr. A rendkívül részletes és bő statisztikai anyagot nyilvánosságra hozó tanulmány megállapítja, hogy a vágómarha árak már a háborút megelőző években is emelkedtek, úgy hogy pl. a szarvasmarhaárak az 1907—1911. években mintegy 30 százalékkal meghaladták az 1897—1901. évi árakat s a husdrágaság kérdése már abban az időben is nehéz problémát alkotott. Az 1913. évi adatok ugyan némi visszaesést mutattak, azon­ban a háború kitörésével azonnal meg­indult az árak emelkedése. Ezt az áremel­kedést világosan kifejezik az árindexszá­mok. Az 1913. év árait 1-gyel véve egyen­lőnek, a magyar ökör árindexszáma 1918- ban 9.28-ra s 1924-ben 15.166-ra emelke­dett, majd 1926-ban 12.841-re szállt vissza, nagyjában ugyanez a fejlődés mutatko­zott a többi állatfajta árában is. Érdekes, hogy a vágómarha árának 1913—1918. évi emelkedése nemcsak a koronarom­lás mér­tékét haladta meg, de sokkal gyorsabb ütemű volt a búza áremelkedésénél is, melynek indexszáma 1918-ban csak 2,89-et tett. Minthogy a Központi Statisztikai Hivatal által végzett számítások szerint 1918-ban az általános drágulás mintegy hatszorosát tette az 1913. évinek, megálla­pítható, hogy a vágómarha ára az általá­nos drágulást több mint 50 százalékkal túlhaladta. A háború befejezését követő években az­után főleg a valutaromlás befolyásolta a marhaárak alakulását. Az­­ árak 1920— 1923-ban általában mélyen paritás alatt mozognak, a búza- és a marhaárak között 1918-ban észlelt, különbség azonban foko­zatosan kiegyenlítődik s míg a búzaárak 1924-óta meghaladják az aranyparitást, a marhaárak nem érik el azt. Aranykoro­nára átszámítva a magyar ökör ára, mely 1913-ban 0.96 aranykorona volt, 1918-ig 3.68 aranykoronára emelkedett, majd 1922-ig 0.41 aranykoronára zuhant, ezután 1924-ig ismét emelkedett és 0.97 aranyko­ronát ért el, hogy azután a legutolsó két évben újból 0.85 aranykoronára szálljon vissza. Az 1926. évi ár tehát az ökörnél 11.5 százalékkal, a tehénnél pedig 11.3 szá­zalékkal marad az 1913. évi alatt. Tekin­tetbe véve azt, hogy az 1924—1926. években úgy a nagykereskedelmi árak indexszá­mai, mint a gabonaárak is jelentősen pa­ritás felett mozogtak, a marhaárakat eb­ben az időszakban viszonylag alacsony­nak kell mondani. A fogyasztás szempontjából kisebb je­lentőséggel bír a szúrómarha (borjú, juh és kecske) árának alakulása. Ezek közül úgy a borjú, mint az ürü árvonalának iránya nagyban és egészben véve meg­egyezik a szarvasmarha árvonalának az irányával Miután azonban a hadsereg­élelmezés szempontjából sem a borjú, sem a juh nem­ jött figyelembe, a háború ki­törése nem hozott ezek­ne­k azonnal drá­gulást, sőt a háború első két hónapjában áraikra inkább csökkentőleg hatott. A G­yomorégést, savtultengést egy pohárka c­igelkai „István“ forrásvíz rögtön megszüntet. Minden jobb üzletben és a vezérképviseletnél kapható. V.s Béla­ utca 4 szám. Telefon: 237--63.

Next