Nemzeti Ujság, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-04 / 224. szám
14 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1927 október 4. KÖZGAZDASÁG Franciaország intervencióra készül a fényűzési adó felemelése ellen A csehek bujtogatása a fenyegetett export miatt . Gazdasági köreink visszautasítják az illetéktelen beavatkozást !A jövő héten hívja össze Bod János pénzügyminiszter az érdekképviseleteknek azt az ankétját, amelyen a fényűzési adó reformjáról készült tervezetet veszik tárgyalás alá. A szaktanácskozást tudvalévően egy ízben már el kellett halasztani, mert egyes érdekeltségek nem készültek el véleményes jelentésükkel. Azt már az eddig ismertetett állásfoglalásokból is határozottam meg lehet állapítani, hogy az iparnak és kereskedelemnek minden ága éppen úgy, mint a fogyasztóközönség a leghatározottabban tiltakozik a tervezetben foglalt adóemelések ellen, amelyek csak nagyobbítanák az amúgy is igen súlyos terheket és ezáltal még nehezebbé tennék a megélhetést. A pénzügyminisztérium tervezete azonban nemcsak a belföldön keltett nagy felzúdulást, hanem a külföldön is izgalomba ejtette a hozzánk exportáló érdekeltségeket. Elsősorban Csehország, Ausztria és Németország gyáripara fogta fel úgy a helyzetet, hogy a fényűzési adó tervezett felemelése tulajdonképpen az importot akarja csökkenteni. Különösen fáj ez Németországnak, amely eddig minden ellenszolgáltatás nélkül tudta igénybe venni a kereskedelmi szerződéseinkben más országoknak biztosít vámkedvezményeket. Csehország szintén exportjának csökkentésétől tart és ezért kerülő uton igyekezik a tervezet megvalósulását megakadályozni. Főprotektorát, Franciaországot akarja most arra rábírni, hogy lépjen fel a fényűzési adótervezet felemelése ellen. A Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződésben tudvalévően főképpen olyan cikkeikre adtunk igen nagy vámkedvezményt, amelyek most a felemelt fényűzési adó alá esnének, ha a tervezet életbe lépne. A selyemáruk, a piperecikkek, a parfümök és pezsgők lényegesen megdrágulnának a nagy adó miatt és egy forma szerint Franciaországnak volna oka az export csökkenésétől tartani, ha eddig nagyobb mértékben folytatta volna a magyarországi üzletet. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a behozatalunk Franciaországból a kereskedelmi szerződés életbeléptetése óta sem emelkedett lényegesebb mértékben, hanem a franciáknak adott kedvezményeket is főiképpen a csehek, osztrákok és a németek használják ki. A legújabb hírek szerint a francia kormány hajlandóságot mutat a csehek sürgető kérésének teljesítésére, mert arról van szó, hogy állítólag lépéseket akar tenni a magyar kormánynál a fényűzési firító tervezete ellen. Ez a hír meglehetős ingerültséget váltott ki a magyar gazdasági körökben, amelyek saját akcióink gyöngsézését látják abban, ha a külföld, részéről ilyen illetéktelen beavatkozás történik. A Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara a magyarlengyel kereskedelmi szerződés revízióját sürgeti A Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara elnöki tanácsa Csekonics Iván gróf elnöklete alatt tegnap tartotta a nyári szünet után első ülését, amelyen a megbeszélés tárgyát a magyar-lengyel kereskedelmi relációra vonatkozó összes kérdések képezték. Steiner Antal dr. ügyvezető igazgató ismertette, lengyelországi tapasztalatai alapján, akereskedelmi szerződés revíziója, a kontingens-egyezmény, továbbá a lengyel valorizáció kérdésének jelenlegi fejleményeit. Megállapítása szerint nem valószínű, hogy a kereskedelmi szerződés revízióját célzó tárgyalások még ez évben megkezdődnének. A kontingens-egyezmény ratifikáltatott és ennek eddigi tapasztalata irányadóul szolgálhat e kérdésben, a jövőben követendő eljárásunkhoz. A lengyel vámvalorizáció kérdése állandóan aktuális, valószínűtlen azonban, hogy a közeljövőben döntés történhetnek. Az előadást érdekes és kimerítő vita követte. Somogyi Béla, a Magyar Fővárosi Malomegyesület titkára a liszt, Dobránszky Béla dr. mezőgazdasági termékek, főkép a hal bevitelének lehetővé tétele érdekében foglalt állást. Földes Albert, az Ásványolajszövetség ügyvezető igazgatója, a magyar-lengyel kereskedelmi szerződésnek a magyar petróleumipart súlyosan érintő hátrányos rendelkezéseit ismertette, melyből a lengyeleknek csak minimális hasznuk van, tehát a kereskedelmi szerződés revíziójánál arra kell törekedni, hogy ezek a rendelkezések kiküszöböltessenek. Dióssy Ödön, a kereskedelmi szerződés revíziójának mielőbbi keresztülvitelében látja a megoldást. Flegmán Imre dr. a borkivitel körül fölmerülő nehézségek megszüntetését tartja a revíziós tárgyalások fontos feladatának. Csekonics Iván gróf összefoglaló előadása után az Elnöki Tanács a kamara Elnökségét egyhangúlag felhatalmazta, hogy a magyar kormánynál sürgősen előterjesztéssel éljen a kereskedelmi szerződés sürgős revíziója érdekében, továbbá hogy a revíziótól függetlenül az eddigi tapasztalatok alapján a magyar exportnak megfelelő kontingens-lista állíttassák öszsze és hogy a magyar kompány a lengyel kormánnyal 1928. évre vonatkozóan sürgősen 11 kontingens-megállapodást létesítsen. Végül az Elnöki Tanács az Elnökségnek az eddigi eredményes munkásságért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Ultimára erősen emelkedett a bankjegyforgalom A Nemzeti Bank kimutatása szerint szeptember utolsó hetében a bankjegyforgalom 56.7 millió pengővel 477.33 millió pengőre emelkedett. A jegyforgalom emelkedését egyrészt az államháztartás költségeinek fedezésére az állam saját számláiról történt kiutalás, másrészt a bankkal szemben az ultiméval kapcsolatosan támasztott hiteligények kielégítése idézte elő. Az állami giroszámlákról 32,3 millió pengő kiutalás történt, ezzel szemben az egyéb giroszámlákra 2,7 millió pengő folyt be, úgy hogy a giroszámlákon végeredményben 2.9.6 millió pengő csökkenés mutatkozik. A váltótárcaállomány emelkedése révén 24 millió pengő, az érckészlet emelkedése révén pedig 8.8 millió pengő került forgalomba. Az „Egyéb követelések“ 11.4 millió pengő és az „Egyéb tartozások“ 5.6 millió pengő csökkenést tüntetnek fel. A koronára szóló jegyek 1926 december 23-án kimutatott állományának még 0,65 százaléka van forgalomban. Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon csak lényegtelen változások történtek, bár általában a kínálat volt túltengő. Az árjegyző bizottság által hivatalosan megállapított árak. (Zárójelben az előfordult kötések.) Valuták: 1 angol font 27.79—27.95, 100 „belga” 79.50—79.80, 100 cseh korona 16.88—16.96, ICO dán korona 152.75—153.55, 100 dinár 10.01—10.07, 100 dollár (569.60, 75) 568.40—570.90, 100 francia frank 22.40—22.60, 100 hollandi forint 228.60—229.60, 100 lengyel zloty 63.40—64.40, 100 leu (3.58) ■ 3.54—3.60, 100 lira 31.30—31.60, 100 német márka 135.85—136.35, 100 észtr. schilling 80.40—80.80, 100 norvég korona 150.35—150.95, 100 svájci frank 109.95—110.35, ICO svéd korona 153.45—154.05. Devizák: Amsterdam 228.75—229.45, Belgrád 10.045—10.085, Berlin (136.10) 135.975— 136.370, Bukarest 3.55—3.59, Brüsszel 79.475 —79.725, Kopenhága 152.875—153.275, Oslo 150.45—150.85, London (27.8075. 815 ) 27.77— 27.85, Milánó 31.125—31.275, Newyork (571.40, 60) 570.65 572.35, Petis 22.3875— 22.4875, Prága (16.93, 935) 16.91—16.96, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 153.55—153.95, Varsó 63.50—64.30, Bécs (80.62, 64) 80.5375— 80.7875, Zürich (11018, 20) 110.05—110.35. A Délivasut-részvények miatt ellanyhult a tőzsde Az értékpapírpiacon meglehetősen bizakodó hangulatban indult meg ma a forgalom és a véleményes vásárlások az árfolyamok javulását is előidézték. Nemsokára azonban a Délivasuti részvények piacán olyan esemény játszódott le, amely az egész tőzsdén nagy izgalmat okozott és az irányzat teljes megváltozását idézte elő. Már egy évnél hosszabb idő óta egy ismert tőzsdebizományos szinte kizáróan a Délivasúti részvények piacán dolgozott. Létrehozott egy tőkecsoportot, amelynek tagjai jórészt arisztokrata nagybirtokosok és ez a csoport abban a reményben, hogy a Déli vasút már megkezdi az osztalékfizetést, állandóan vásárolta ezeket a részvényeket, amelyek árfolyama ily módon 20 pengőre is felment. Ez a konzorcium az év folyamán tízezrekre menő részvénypakettet szerzett, amelynek alapján a Délivasútnak Rómában tartott közgyűlésén az igazgatóságban is helyet kért. Ez a kísérlet nem sikerült és erre egy időre meg is szűntek a részvényvásárlások úgy, hogy az árfolyam 16—17 pengőre esett. A részvénypaket nem volt teljesen kifizetve, hanem körülbelül 40.000 darabot a konzorcium több helyen lombardírozott. Az a magánbankár, aki a múlt héten a Kőszén-részvények nyegkontreminálásával tűnt fel, szintén adott nagyobb kölcsönt a Délivasút részvényekre és most a pénzpiac nehéz helyzetét felhasználva, ezeket a részvényeket is megkontreminálta, de felmondotta a részvényekre adott lombard-hitelt is. Abban bízott, hogy ezek a részvények is exekutív eladások alá kerülnek és azután olcsón lefedezheti kontreminpozícióját. A kontremin-akció hatása következtében már a múlt héten 14 pengő alá esett a részvények árfolyama, ma pedig a kontremin döntő rohamra indult. Többszöri felfüggesztés ellenére 11 pengőig esett vissza a Délivasút, amely árfolyamnál a lombardhitelezők maguk kezdték a részvényeket vásárolni, különösen, miután Bécsből az alacsony árfolyam hírére szintén érkeztek vételi megbízások. Az említett tőzsdebizományos, hogy minden kétséget eloszlasson, már ma teljesítette a Kairóban holnap esedékes kötelezettségeit, miután ezen a fizetési napom újabb 4500 darab részvényt kell átven nie. Ezek az izgalmas események kihatással voltak az egész tőzsdére és a Fegyver feltűnően szilárd irányzatán kívül csak néhány részvény tudta megtartani kezdeti magasabb árfolymát. A fix kamatozású értékek piacán a hadikölcsönkötvények feltűnően szilárdak voltak, a hivatalosan nem jegyzett értékek közül peftig erősen vásárolták a vasúti kötvényeket és a fővárosi kötvényeket is. Előfordult kötések: Államadóssági kötvények: Hadikölcsön 6 százalékos, I—V. 0.55—0.58—0.58, VI—VII. 0.41— 0.41—0.41, Hadikölcsön 5 és fél százalékos, II— VII. 0.43—0.43. IV. 0.39—0.41. V. 0.39—0.41—0.41, Vin. 0.39-0.41-0.42—0.41, Népszövetségi kölcsön 6.25—6.30, Kényszerkölcsön 1 millió Korona n. é. 54. Záloglevelek és kölcsön kötvények: Belvárosi Takarék 1, Egyesült Fővárosi 1, Kisbirtokosok 0.90, Magyar Általános Takarék 1, Agrárbank 0.65, Földhitelintézet 1.25, Jelzáloghitel 1.40, Leszámitolóbank 1, Moktár 1, Tp. Központi Jelzálog 0.50, Pesti Hazai 1.10, Pesti Hazai Községi 0.70, Kereskedelmi Bank 2, Békebeli talaj 1.20. Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi 4.20, 1903. évi 3.70, 1916. évi 2.10—2.20, 1918. évi 1.025 —1.10, 1920. évi 0.265—0.28. Vasúti kötvények: Beszkár A 7.70, Hazai bank 464, Közúti 12.25, Hév. sorsolatlan 8, Hév. sorsolt 7. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a 20 koronás arany 23—23.10, az ezüst 1 koronás 0.38—0.42, az ezüst régi forintos 1—1.05, az ezüst 5 koronás 2—2.05, a szinarany kg-ja 3808 —3840 pengő. Az utótőzsdén sem javult meg az irányzat és az árfolyamok egész lényegtelen forgalom mellett a zárlati nívón mozogtak. A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyama alapján száz pengőérti Zürichben 90.722 svájci frankot Becsben 123.90 o. shillinget Berlinben 73.40 birod. márkát Prágában 590.474 cseh koronát adtak. Zürich, október 3. (Devizaforgalom:) Budapest 90.72% (nyitás 90.72%), Páris 20.3514, London 2524.121^,, Newyork 518.67)/?, Milánó 28.31)4, Amszterdam 207.95, Benin 123.59, Prága 15.37)4, Belgrad 9.13, Bukarest 3.24, Bécs 73.17)1., Prága, október 3. (Devizazárlat.) Budapest 5S80?1/^—591 971/2.Amsziterdam 1359.13% — 1356.124, Berlin 802—806, Zürich 649.30—652.30, London 16.361—16.481, Newyork 3360—3390, Milánó 183.60—185.—, Paris 131.87—133.07, Belgrád 59.20— 59.70, Bukarest .20.86—21.26, Bécs 474.70— 477.70. — Valutazárlat: pengő 588.05—591.05. Bécs, október 3. (Devizazárlat.) Budapest 123.75—124.05, Amszterdam 283.54—284.54, Belgrád 12.46%—12.50%, Berlin 168.57—169.07, Bukarest 4.41—4.43, London 3443.1214—3453.12V21, Newyork 707.25—709.75, Milánó 138.64—38.74, Paris 27.75—27.85, Prága 20.95%—21.03%, Zürich 136.38—136.88. — Valutazárlat: penED 13.73—124.13, Berlin, október 3. (Devizazárlat.) Budapest 73 33—73.47, London 2040.40—2045.40, Newyork 419.20— 420.—, Amszterdam 168.09—168.43, Milánó 22.89—22.93, Belgrád 7.393—7.407, Páris 16.45—16.49, Prága 12.429—12.449, Zürich 80.851/ Bécs, október 3. Az értéktőzsdén az érdeklődés főleg a Déli Vasút-részvények felé fordult, amelyek alacsonyabban indultak és mivel a kontremin is nyomást gyakorolt az áru ivóra, később tovább estek. Időközönkénti javulások fedezésekre voltak visszavezethetők, azonban sok érték így is alacsonyabban zárult. Zárlat: Anglobank 6.25, Wiener Bankverein 30.4, Angol-Magyar Bank 116, Osztrák Hitel 70.25, Magyar Hitel 113, Dunagőzhajózási 118.75, Államvasút 32.75, Duna—Száva— Adria Vasút 14.6, Klotild 2, Coburg 42, Rima 160.25, Szlavónia 1.6, Salgó 106.4, Magyar Hofherr 23.15, Horvát Cukor 72.8, Magyar Cukor 105, Magyar Vasútforgalmi 46. Váltóovások. A gazdasági élet konjunkturális változásainak megfigyelésére a gazdasági statisztika újabb adatgyűjtésekkel igyekszik munkakörét kibővíteni. Ezt a célt szolgálja a váltóóvatolásokra vonatkozólag a Központi Statisztikai Hivatal által legújabban megindított adatgyűjtés is. A váltóóvatolások adatait 1927 június hónapjától kezdve a kir. közjegyzők, illetőleg a törvény által előírt esetekben eljáró kir. járásbíróságok szolgáltatják a Központi Statisztikai Hivatalnak s az első eredmények a Magyar Statisztikai Szemle most kiadott számában publikáltattak. Az eddig rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint az adatgyűjtés első hónapjában, júliusban óvásra került 7249 váltó értékösszege 4.955.943 pengő volt. Az összes óvatolásra került váltók értékösszegének több mint egyharmada (41.9%) a 2000 pengőn, felüli értékcsoportból került ki és csaknem ilyen arányban vannak még képviselve a 100—1000 pengő értékhatárokon belüli váltók (36.3%) is. Az óvás végetti bemutatásra került váltók számának 34,2%-a, értékösszegének pedig 44%-a esett Budapestre. Augusztus hó folyamán az ország területein 9.053 váltó került óvatolásra 6,569.955 pengő értékben, a növekedés az előző hónappal szemben az esetek számát tekintve 24,9%, az összeg szempontjából pedig 32,6%. Az emelkedés csaknem teljes egészében a vidékre esett, amennyiben Budapesten az esetek száma mindössze 3.7%-kal, értékük pedig 12.9%-kal növekedett. Fakereskedelmi szaktanfolyam. A budapesti kereskedelmi akadémia gyakorlati fakereskedelmi tanfolyamot nyitott, amelyen csak a szakmabeli cégek delegált tisztviselői vehetnek részt. A tanfolyam három hónapig tart és azon a legkiválóbb szakértők tartanak előadásokat. Dohánymonopólium és idegenforgalom. Bécsi jelentés igen érdekesen számol be arról, hogy az idegenforgalom milyen nagy hatással van a dohánymonopólium bevételére. Az osztrák dohányjövedék ugyanis ez évben augusztus végéig 189 millió schillinget vett be, ami 9 millió schillinggel több az előirányzatnál és a fogyasztás emelkedése főképpen a drágább szivar- és cigarettafajtáknál tapasztalható, míg az olcsóbb szivarokból egyre kevesebb fogy. Ebből megállapítható, hogy az idegenek leginkább a drágább dohányneműeket vásárolják, míg a benlakók inkább megszorítják a dohányzás szenvedélyét. A cigarettafogyasztás emelkedéséhez sokban hozzájárul, hogy a nők között is egyre jobban terjed a dohányzás. Belgrádiján 996.— dinárt —81.01%, Bécs 59.16—59.28, Bukarest 2.613— 2.631. Külföldi énedpapirpiacok MEZŐGAZDASÁG Az állatárak alakulása az elmúlt 75 évben Másfél évtized állat,árstatisztikai adatait ismerteti a Magyar Statisztikai Szemle most megjelent szeptemberi számában Szőnyi Gyula dr. A rendkívül részletes és bő statisztikai anyagot nyilvánosságra hozó tanulmány megállapítja, hogy a vágómarha árak már a háborút megelőző években is emelkedtek, úgy hogy pl. a szarvasmarhaárak az 1907—1911. években mintegy 30 százalékkal meghaladták az 1897—1901. évi árakat s a husdrágaság kérdése már abban az időben is nehéz problémát alkotott. Az 1913. évi adatok ugyan némi visszaesést mutattak, azonban a háború kitörésével azonnal megindult az árak emelkedése. Ezt az áremelkedést világosan kifejezik az árindexszámok. Az 1913. év árait 1-gyel véve egyenlőnek, a magyar ökör árindexszáma 1918- ban 9.28-ra s 1924-ben 15.166-ra emelkedett, majd 1926-ban 12.841-re szállt vissza, nagyjában ugyanez a fejlődés mutatkozott a többi állatfajta árában is. Érdekes, hogy a vágómarha árának 1913—1918. évi emelkedése nemcsak a koronaromlás mértékét haladta meg, de sokkal gyorsabb ütemű volt a búza áremelkedésénél is, melynek indexszáma 1918-ban csak 2,89-et tett. Minthogy a Központi Statisztikai Hivatal által végzett számítások szerint 1918-ban az általános drágulás mintegy hatszorosát tette az 1913. évinek, megállapítható, hogy a vágómarha ára az általános drágulást több mint 50 százalékkal túlhaladta. A háború befejezését követő években azután főleg a valutaromlás befolyásolta a marhaárak alakulását. Az árak 1920— 1923-ban általában mélyen paritás alatt mozognak, a búza- és a marhaárak között 1918-ban észlelt, különbség azonban fokozatosan kiegyenlítődik s míg a búzaárak 1924-óta meghaladják az aranyparitást, a marhaárak nem érik el azt. Aranykoronára átszámítva a magyar ökör ára, mely 1913-ban 0.96 aranykorona volt, 1918-ig 3.68 aranykoronára emelkedett, majd 1922-ig 0.41 aranykoronára zuhant, ezután 1924-ig ismét emelkedett és 0.97 aranykoronát ért el, hogy azután a legutolsó két évben újból 0.85 aranykoronára szálljon vissza. Az 1926. évi ár tehát az ökörnél 11.5 százalékkal, a tehénnél pedig 11.3 százalékkal marad az 1913. évi alatt. Tekintetbe véve azt, hogy az 1924—1926. években úgy a nagykereskedelmi árak indexszámai, mint a gabonaárak is jelentősen paritás felett mozogtak, a marhaárakat ebben az időszakban viszonylag alacsonynak kell mondani. A fogyasztás szempontjából kisebb jelentőséggel bír a szúrómarha (borjú, juh és kecske) árának alakulása. Ezek közül úgy a borjú, mint az ürü árvonalának iránya nagyban és egészben véve megegyezik a szarvasmarha árvonalának az irányával Miután azonban a hadseregélelmezés szempontjából sem a borjú, sem a juh nem jött figyelembe, a háború kitörése nem hozott ezeknek azonnal drágulást, sőt a háború első két hónapjában áraikra inkább csökkentőleg hatott. A Gyomorégést, savtultengést egy pohárka cigelkai „István“ forrásvíz rögtön megszüntet. Minden jobb üzletben és a vezérképviseletnél kapható. V.s Béla utca 4 szám. Telefon: 237--63.