Nemzeti Ujság, 1927. november (9. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
AlWUTkTI TTfClHai I pp MWmJLELU LLiiMWis 5:1 Felelős «Szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ ’£jshpu njpkatársi TURI BÉLA ^ IX. évfolyana 24S. sszám » Kedd ♦ Budapest. t0E7 povemlber 1 TMm',k_—'1 ,MI 11 ■1 ^ammBavHBMBISI 1 T1 ■■■' 1 L MSMHflanBmwÁpmBHBBHHaBU8MOBUfJliMSHI MAI CIKKEINK: Országos mozgalom a numerus clausus fenntartására Károlyi Mihály újból hazaárulást követett el A kultuszminiszter beszéde a magyar tanár érdemeiről Az olaszok díszes ünnepséggel búcsúztattak tizenöt magyar hősi halottat ötezer ember vett részt az abonyi katolikus napon Szobrot Tisza Istvánnak! Londonban emléket állítanak Liszt Ferencnek Bratianu paktumról tárgyal a parasztpárttal A vidék legyőzte a főváros futballbüszkeségét Két halálos ítélet a Táblán Hogy rabolták el a marokkóiak a főkormányzó hugát Vissza kell szerezni a költészet jogát a színpadon Elkészült a Duna legnagyobb vontatógőzöse Newyorkban 40 millió pengő értékű záloglevelet helyeznek el A kegyelet ünnepei Pusztító viharok a tengeren Miről is van szó? A francia paraszt a régi magyar térképet tanulja Cytinhidrogén és széngáz a dohányfüstben Gergely István: Mecénás morzsa Endrődi Béla: Aranytrombita Kilián Zoltán: Dávid és Góliát Pásztor József: A gangesi nád Agyagfalvi Hegyi István: Levél az apámhoz (Vers) BalU írnia: November (Vers) Az áruló újra elárulta igazi természetét. Az egész ország fellélegzett, amikor Genfben ellehetett hárítani, egy nagy magyar államférfiú személyes érdeméből a döntést, a román-magyar agrárperben. A világ fellázadt jogérzete sietett a magyar álláspont segítségére; halvány fények gyűltek a magyar égboltozaton, hogy talán amíg eljön a döntés órája, megvilágosodik a Népszövetség tudatában az igazság, tehát van még a magyar álláspont győzelmének reménye. És ebben a várakozó, aggodalmas időben, az őszirózsás forradalom évfordulóján, megszólalt az oláh Adevĕrulban és a magyarellenes Journal des Débats-ban Károlyi Mihály s durván, gonoszul, hazugul, konok ártani akarással sietett a jogot s az emberséget meggyalázó oláh álláspont segítségére. A saját fajtáját gyűlölő ember sötét gonoszságával fecskendezi a hazugságok mérgét a tájékozatlan, az ingadozó világ lelkébe. Rágalmaz és hazudik. Mágnások zsarnokságáról beszél, akik akarták a háborút s szociális szükségességről nyilatkozik Hogy ő is ezt akarta! Tudjuk, hogy ezt akarta, mert enélkül nem lettek volna rabszolgákká a magyarok százezrei akik az ő bűnei miatt a világ legembertelenebb pagrimistáinak áldozataivá lettek, vagy a hontalanság gyötrelmeit szenvedik. Ez az ember árulásának évfordulóján újra elkövetett egy árulást. Mit szóljunk hozzá? Lehet-e a gonosz mi ostoba emberhez, a konokul megátalkodott árulóhoz méltó szavakat találni, hogy jellemezzük az emberszörnyet, aki, ime újra megismétli szavakkal fel nem mérhető bűneit? Benes is számol már a nemsseillesi fjelyset változásával A cset légionáriusok Kongresszusán rezignált beszédet mondott Prága, október 31. A cseh légionáriusok IV. rendes kongresszusát Benes külügyminiszter nyitotta meg. Beszéde, amelyben külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, rezignált volt. Érezzük — úgymond — az utunkat álló akadályok nehézségét, midőn állandóan arra kényszerülünk, hogy kompromisszumot keressünk egyéni véleményünk és az állam egészének közgazdasági és szociális érdekei között. Benes miniszter ezután az egybegyűlt légionáriusok soraiból a hozzáintézett kérdésekre válaszolva a Rotherme reakcióról is beszélt és a többi között ezeket jelentette ki: Különösen a szlovákiai légionárius testvérek előtt szeretnék arra utalni, hogy nyugodtak lehetnek. Ily akciók megismétlődhetnek és el kell rájuk készülni. Azzal is számolnunk kell, hogy a nemzetközi politikai konstelláció megváltozik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mi külügyi politikánk is megváltozik. A külügyi politikában mindenesetre a legcélszerűbb, megőrizni a nyugalmat és a hidegvért, mert nyugalom és hidegvér jelentős erőt képvisel. A mostani akció és a jövő hasonló akciói mindig meg fognak hiúsulni a felkészültségünkön, munkánkon, elszántságunkon és szilárdságunkon. Nem valorizálják a háborúelőtti koronajáradékokat Eredménytelenül végződött a háboruelőtti magyar és osztrák államadósságok rendezésére vonatkozó párisi tárgyalás (A Nemzeti Újság tudósítójától). A háborúelőtti magyar és osztrák államadósságok ügyében tárgyalás-1- re dúl Mik Pániéban, amelyeken magyar részről a tárgyalásokon Korányi Frigyes báró párisi magyar követ és Zsigmondy Kálmán pénzügyi tanácsos, a pénzügyminisztérium kiküldöttje vesz részt. Az aranyértékekre szóló külföldi járadékadósságoknak törlesztéséé adóssággá leendő átváltoztatása ügyében az érdekelt két adósállam képviselői egyhangúan azt az álláspontot foglalták el, hogy az örökös aranyjáradékoknak hosszabb határidőin belül való törleszthetősége kívánatos. Céljuk, hogy az adósállamok előbbutóbb megszabadulhassanak a rendkívül bonyolult nemzetközi kezelés terhétől, de csak abban az esetben, ha a hitelezők igényeik erős mérséklésével lehetővé teszik, hogy az államok kamat- és törlesztési terhei költségvetésükbe beilleszthetők legyenek az államok polgárainak érezhető megterhelése nélkül. Az adósállamok képviselői egyébként kijelentették, hogy a hitelezőknek különben is elfogadhatatlan javaslatát nem hajlandók tárgyalási alapul sem elfogadni. Az értekezlet folytatását november 28-ára tűzték ki. A korona járadékok valorizálásának ügyében a most megtartott plenáris értekezleten igen szenvedélyesem támadták az adós államokat, főként a német kötvénybirtokosok és Hollandia képviselői, míg az angol delegátus az angol piac bezárásának lehetőségét említette. A támadásokra Korányi Frigyes báró követ válaszolt s kifejtette, hogy a békeszerződés eldöntötte, hogy a papírkoronatartozások papírkoronákban fizetendők, a jóvátételi bizottság pedig 1922-ben határozatban kimondotta, hogy nem kívánja az engedményes és az utódállamok által megállapított fizetési módozatokat megváltoztatni. A kérdés tehát le van zárva. A valorizálásra törvényes alap nincs. Koránya Frigyes báró követ adatok felsorolásával kifejtette, hogy Magyarországra a békeszerződés olyan súlyos gazdasági és pénzügyi terheiket rótt, amelyek igazságtalansága nyilvánvaló. Nem volt ugyan módja ellenük védekezni, de ezeken túlmenőleg képtelen és nem hajlandó újabb terheket vállalni. Nem hajlandó arra sem, hogy a békeszerződés három-négy reá nézve kedvező szakaszát sorra hagyja érvényt nenítérni különböző nyomások alatt.. Az értekezlet erre eredménytelenül feloszlott. Az államok képviselői és a közös pénztár között, a technikai kérdésekre nézve simán folynak tovább a tárgyalások. Az értekezlet tárgyának kiszivárgása következtében az értekezletet megelőzően jelentékenyebb spekulatív vásárlások történtek koronájaradék kötvényekben. Az értekezlet eredménye azonban lesújtóan hatott a spekulánsokra. A hadikölcsönök elfogyott szelvényivel és a töfelezerszeresen visszafizetett jelzálogadósságok Két probléma, amelyet nem dönt el a valorizációs javaslat (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A valorizációs javaslatnak az az intézkedése, amely a legkategórikusabban megtagadja az államadóssági kötvényeknek , s így elsősorban a hadikölcsönöknek való rizálását, érthető elkeseredést váltott ki. A hadikölcsönkötvénytulajdonosok, akik a kormány hívó szavára habozás nélkül a szorongatott ország rendelkezésére bocsátották vagyonukat, most kétségbeesetten látják, hogy az állam nem hajlandó őket kárpótolni. Azok a hírek, amelyek a tervbe vett segélyezés módjáról és mértékéről kiszivárogtak, még fokozzák az elkeseredést, mert úgy látják, hogy az állam csak alamizsnát akar juttatni azoknak, akiknek megfelelő kamatra van jogos igényük. A hadikölcsön tulajdonosok szervezete ezért újból megkezdte akcióját és sorozatos gyűléseken követeli a hadikölcsönök valorizálását. Az első gyűlést vasárnap este tartották az István Folytatása a masouth oldalon Lapunk mai száma 24 fillér Rónaa-t Tffifflán (ontorMilin-Míiifls irta: Széchenyi OniftJpQhw. volt főispán.jT A katolikus Magyarország sohasem felejtheti el az áldozatok sorozatát, az atyai gondoskodás folytonos láncolatát, mellyel a római pápák nemzetünket történelmünk egész folyamán, de kivált azokban a korszakokban halmoztak el, amikor a Gondviselés súlyos csapásokkal sújtotta nemzetünket. Ma, amikor történelmében a mohácsi tragédia ismétlődött meg, de még sokszorta súlyosabb formájában, hálával regisztráljuk ,hogy a Szentszék teljes kilenc esztendőn keresztül, hazánk egyházi épségét változatlanul fenntartotta.Hogy mit jelent ez a kilenc esztendő a megszállott területek egyházi kör- . A igazgatásában és vallási életében, azt im, csak úgy tudjuk métányolni, ha elkép- s teljük, mily óriási jelentősége lett 1 . volna hazánk jövő fejlődésére, ha az új államnak sikerült volna elérnie, hogy a megszállott területeken az egész magyar közigazgatás állásban maradjon, az egész ősi vármegyei szervezet éppségben tartásával egészen a mai napig. Hogy állana ma a magyar ügy, ha a magyar állam is ilyen, vagya ehhez hasonló sikert tudna regisztrálni. Mégis, némely látszatok után induló hazánkfia elégedetlenkedve kíséri a vatikáni politika lépteit. Legújabban a román concordatum miatt támadják a Szentszéket. Ez a concordatum még nem jogerős, hiteles szövege sem ismeretes s így alapos vizsgálat tárgyává tenni még nem is lehet. A kiszivárgott hitek megítélésénél nem szabad szem elől tévesztenünk Egyházunk isteni hivatását, mely a lelkek megmentését munkálja minden országban, intenzív pasztorálás és a vallás szabad gyakorlatának biztosítása által. Az egyházi politika, isteni rendeltetésének szemmel tartásával, adott helyzetekkel számol. Nem kétséges, hogy a megszállott területeken intenzív pasztoráció folytatása Magyarország jövőjére nagyobb jótétemény, mint amilyen kárt jelenthetnek azok az intézkedések, melyeket a román concordatum tartalmaz. A katolicizmus természeténél fogva konzervatív, erőszaknak és forradalomnak elvi ellensége, jogok respektálása és harmonikus fejlődés alapján áll, még a román imperium jelenlegi területén is, hogyha, mint reméljük, nem lényeges kérdésekben a mi tényleges érdekeinket, vagy talán csak magyar érzékenységünket érintené is a román concordatum, s hogyha az volna az érzésünk, hogy a katolikus egyház népek felett álló egyetemes" nag" érdekeinek sérelme nélkül, amelyek megsértése hasznot számunkra amúgy sem jelenthet, — lehetséges lett volna magyar szempontok nagyobb figyelembe vétele, vegyük mégis bonckés alá — nem a Szentszék politikáját, melynek teljes jóakaratáról meg vagyunk győződve — ,hanem vegyük szemügyre egyházunk helyzetének változását a megszállott területeken és főleg csonka hazánk egy’házi politikádban, melyek a Szentszéket elhatározásában befolyá- solják s igyekezzünk ezeket ugy alaki-.,tani, hogy érdekeink kellő aktiv kép- ** viselete mindenkor meglegyen. Aktiv képviseletünk mérlegét Rómában nagyban befolyásolta in partibus infidelium több magyar püspökünk elhunyta. Nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy lerójjam a kegyelet és hála adóját a régi magyar püspöki kar ezen kiváló tagjai iránt, különösen pedig a múlt időknek talán egyik legnagyobb püspöke, tudósa és diplomatája, Fischer-Colbrie Ágoston dr. kassai megyéspüspök iránt, akinek életszentsége, nagy tudása és lángoló hazafisága csodálatos harmonikus egységet alkotott, aki hit kitartással lelkesen szolgálva a magyar ügyet, nemzete és a felvidék örök háláját érdemelte ki. Ngm hagyhatom említetlenül gróf