Nemzeti Ujság, 1927. december (9. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
pja/ iss itiwrurwiD'Tt ¥Tfc;í^ B iJNUM^Üll IÍJmuéis Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. + KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatársi TÚRI BÉLA -‘-fj f* * IX. évfolyam 273. sst&m ¥ » CsÖ/ÖI*/Cfc # Budapest, 1927 december 2 -mr -'Iff rrrTT~-rrm-Tnmrrir-T--|—r'TTnrniTr-rrrT iiunn« — mn i—. mi mii n sin i ■■■ n ihihiiiim un ■ Serédi Jusztinián dr. Magyarország hercegprímása A Nemzeti Újság római tudósítójától szerdán este 9 órakor, a következő távirat érkezett: Róma, november 30. Az Osservatore Romano szerda esti kiadása hivatalosan közli, hogy XI. Pius pápa Őszentsége Serédi Jusztinián bencés szerzetest legkegyelmesebben esztergomi érsekké nevezte ki és bibornoki méltóságra emeli. " A Nemzeti Újság szerkesztősége azonnal érdeklődött Cesare Orsenigo pápai nunciusnál, aki a hírt mindenben megerősítette. Holnap reggel megkondul, a magyar Siomon, a magyar katolikus Egyházat fenségesen reprezentáló bazilikáinak öreg harangja s hirdeti az egész országnak a hirt: az esztergomi főegyházmegyének és a magyar primási széknek árvasága megszűnt. A népek főpásztora, Krisztus földi helytartója a magyar prima sedes-re, a legelső főpapi székre elküldte Serédi Jusztiniánt. Nyolcszázhuszonnyolc évvel ezelőtt, az üdvösség 999-ik évében, a magyar koronát adományozó Szilveszter pápa Anastasius bencés szerzetest küldte első esztergomi érseknek, ma XI. Pius pápa, a meggyötört magyarság legjobb atyja, Anastasius hetvennyolcadik utódjának ismét egy bencés szerzetest küld, Justinianust. Az új bíboros hercegprímás Rómából jön. Huszonhat évig lengték körül lelkét a világtörténelem leggrandiózusabb emlékei. Az imperatorok, a mártírok és a pápáik Rómája a leghatalmasabb lelket formáló környezet a föld kerekségén. Serédi Jusztiniánt azonban nemcsak az örök Város páratlan történelmi levegője, egyedülálló műemlékei és lebírhatatlan művészete ihlették. Megadatott neki, hogy a világ legnagyobb tradícióval bíró, a művészet legmagasabb fokára emelkedett kormányzását, a világegyház pápai kormányzását a legközvetlenebb közelségből ismerhette meg. Munkatársa és bizalmasa lett Pietro Gasparrinak. Gasparri bíboros államtitkár az utolsó százötven esztendő legkimagaslóbb egyházfejedelmei között foglal helyet. A történelem az egyházpolitikát biztos és hatalmas kézzel irányító államtitkárok sorába helyezi majd őt, Consalvi és Rampolla mellé. Ha az új bíboros hercegprímásról mást nem is tudna a világ, mint azt, hogy Pietro Gasparrinak, ennek a rendkívüli szellemnek, korunk legnagyobb egyházjogászának és legtöbb sikerrel dicsekvő diplomatájának bizalmas barátja , és munkatársa, ez egymagában is olyan bizonyítvány volna, milyennel igen kevés halandó rendelkezik a világon. Serédi Jusztinián Rómában futotta meg egész karrierjét a szerény, ismeretlen bencés kispaptól — föl, egészen a bíbor szédítő magasságáig. Versenytársai voltak a világegyház beláthatatlan területéről az örök városba sereglett legkiválóbb szellemek. Nem volt beállítva a karrierbe, nem volt hallgatója az Academia dei nobili-nek, nem lendítette őt előre sem születés, sem összeköttetés, protektora kizárólag kivételes elméje, puritán jelleme, papi jámborsága és páratlan munkabírása volt. Serédi, mint a római anyaszentegyház bibornoka fogja elfoglalni a magyar primási széket. E tényben őszentsége Magyarország iránt mindenkor kifejezett jóindulatának és szeretetének kitüntető jelét kell látnunk. Be kell vallanunk, hogy lelkünk aggodalmai között ott sötét lett az is, lesz-e a csonka, az immár csak hatmillió katolikust számláló Magyarországnak helye a bíbornokok szent testületében. Ezt a ki nem mondott, de lelkünk mélyén érzett kétséget, őszentsége tüntető szeretettel oszlatta el. Még soha meg nem történt, hogy az esztergomi érseknek kinevezése alkalmából azonnal adományozták volna a bíbort. A felejthetetlen Csempeh János közel másfél évig várt erre a nagy kitüntetésre. Az uj hercegprímást az ország azzal a hódolattal köszönti, mely a legelső magyar főpapnak és az ország első zászlódurának e honban kijár. Köszönti őt azzal a bizalommal, mellyel a római Pápa küldöttjét a katolikus lélek mindenha fogadta. Várja őt teli reménységgel. Legelső elődje, Anastasius, valamikor a szent királlyal együtt megszervezte a megtért magyarok között a katolikus Egyházat. Adja meg a Mindenható, hogy Justinianus viszontláthassa Anastasius egész Egyházát és azt újból szervezhesse meg a szent királytól lerakott alapokon. Bölcsője az uj prímásnak a pozsonymegyei Deákiban ringott s ezért lelkében ott ég a hánjavesztett magyarnak minden bánata, minden fájdalma. Száműzött magyar ő isi De tekintélye, összeköttetései és befolyása felbecsülhetetlen. Az Ur küldi őt, hisszük, rendíthetetlen hittel hisszük, hogy Szent István egyházának megerősítésében, Szent István országának feltámasztásában, Szent István koronája fényének felragyogtatásában a reá váró történelmi küldetést híven, bölcsen, dicsően és diadalmasan fogja elvégezni. Áldott, ki az Úr nevében jó! Fehér Ipoly főapát a római Anselm bencés egyetemre küldötte teológiai tanulmányok folytatására. Itt vetette meg merészívelésű pályájának alapját. Nemcsak tudása, szorgalma, nyelvtehetsége (hét nyelvet beszél), szorgalma tették őt megbecsültté, hanem szeretetreméltó egyénisége is. Mindig derűs és jókedvű, a világ minden részéről itt tanuló bencéseknek valósággal kedvence volt. Itt ismerkedett meg P. Bastien Péter belga bencéssel, akinek nagy szerepe volt Serédi életének irányításában. A római Szent Anselm-egyetemnek az a kívánsága, hogyha valaki összes teológiai vizsgálatait kitüntetéssel teszi le, tanulmányainak befejeztével jutalmul megkapja minden szigorlat nélkül a „doktori“ címét. Serédi is így kapta meg a doktori címet, amelyet később a budapesti egyetemen is nosztrifikáltatott. Az egyházjog kodifikátora Tanulmányainak befejeztével hazajött Pannonhalmára, ahol Kohl Medárd püspök 1908 július 14-én áldozópappá szentelte. P. Bastien Péter, aki már tagja volt az egyházjogot kodifikáló pápai bizottságnak, Serédit Fehér Ipoly főapáttól elkérte a bizottság számára, úgy hogy 1908 őszén ismét Rómába megy és a pápa hamarosan kinevezi őt is ennek a bizottságnak a consultorává. Ettől az időtől kezdve összes munkabírását az egyházjog kodifikálásának szenteli. Hamarosan ő lesz a lelke ennek a bizottságnak és mint ilyet, megszereti őt Gasparri bíboros, aki gyakran kereste fel őt az Aventinuson lévő szerény cellájában. Ugyanekkor a Szent Anselm-egyetemen is tart néhány órát az egyházjogból. E nagyarányú, munka közben tört ki a világháború, mely Serédit Rómában találta. Az ő szíve is nagyot dobbant, neki jó hazája a magyar haza. — neki is éltek öreg szülei, neki is voltak hadbavonult családos testvérei. De Serédi Jusztinán az a férfiú, aki le tudja győzni egyéni fájdalmát, ha szent hivatása parancsolja. Égett a világ, a tudós csendesen tovább dolgozott. Mikor azonban az olasz is az ellenségek közé sorakozott, Serécíi már csak a Vatikán területén folytathatta munkáját. Az a szeretet és becsülés, mellyel a bihoros államtitkár viseltetett a fiatal magyar tudós Iránt, ekkor mélyült ki valósággal benső barátsággá Gasparri atyai jóbarátként két éven át Az új hercegprímás élete Serédi György Jusztinián él. 1884 április 24-én született a pozsonymegyei színmagyar Deáki községben. Édesapja cserepes mester volt, akinek nyolc gyermeke közül György volt a legfiatalabb. Deáki község az egyik legerősebb bencés plébánia volt, amely keletkezését Szent Istvánig viszi fel és melynek temploma jövő évben ünnepli épülésének 700. évfordulóját. Az eddigi megállapítások szerint a Halotti beszéd ennek a községnek a számára készült. Serédi gyermekkorában Deákiban Gulyás Elek volt a plébános, aki felismerte a gyermekben szunnyadó tehetségét és rábírta édesapját, hogy taníttassa. Ekkor már egyik testvére, Serédi Marcell a bencésrendnek tagja volt; jeles fizikus, aki egy jelentős távolságmérő készüléket is talált fel, de fiatalon hunyt el. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi királyi katolikus gimnáziumban végezte. A VI. osztály elvégzése után a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe kérte felvételét. 1901 augusztus 6-án öltötte magára a Steemt Benedek-rend ruháját és ekkor kapta a Jusztinián rendi nevet is, melynek viselője előtte Hollósy Jusztinián celldömölki apát, akadémikus, neves csillagász volt. A noviciátusi év letelte után tovább folytatta középiskolai tanulmányait. Pannonhalmán és a győri gimnáziumban szerzett jeles érettségi bizonyítványt. Már középiskolai tanulóévei alatt többször szerepelt a Zászlónk című ifjúsági lap díjnyertesei között. Egy alkalommal XIII. Leó pápa egyik szép költeményének lefordításával nyerte meg az első díjat. Az érettségi letétele után néhai Lapunk mai száma 16 fillér