Nemzeti Ujság, 1928. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-12 / 9. szám

12 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1328 január 12. I SPORT St. Moritz startra kész Hogyan készülnek a téli olym­nászra az Engadin völgyében? — Az előkészítő- és t­endezőbizottság elnökeinek nyilatkozata St. Moritz, január hó. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) En­gadin az álmok völgye. Festőibb, poetiku­­sabb részei is lehetnek talán Svájcnak, de természeti szépségek változatosságá­ban sehol sem gazdagabb. De minden szépsége ellenére, mégis a téli sportok meghonosodása és elterjedése jelentette Engadin győzelmét és felkapottságát minden más magaslati vidékkel szemben. Amilyen mértékben nőtt a sportrajongók száma, oly mértékben emelkedett az újabb alapítású St. Moritz Dorf St. Moritz Bach fölé. A sportrajongók várost alapítottak ma­guknak, A gondtalan jókedvnek, fény­űzésnek, pazar luxusnak városát. * Ez a St. Moritz most készülődök leg­nagyobb napjaira. Az 1928-ikd II. téli olim­piád itt bonyolódik le. Az alapos svájciak tervszerű, jól átgondolt program szerint készülődnek a nagy hétre — február 11— 19. Az anyagi siker biztosítva van. A szállodai páros svájcinak ez legalább olyan fontos, mint a nemzetek sportkép­viselőinek az erkölcsi siker. Az olympiad időtartamára már most, 1 hónappal meg­előzőleg egyetlen üres szoba sincs St. Moritzban. Pedig az árak ugyancsak ma­gasak. Napi 25—100 frank. (30—30 pengő!) A nagyszerűnek ígérkező téli olympiad előkészítő munkálatai és főrendezése Kari Naternek, a téli oly­m­­piai játékok elnöké­nek és Hans Buchtinak, a külföldi orga­nizáció, a sajtó és a sportbeli rész elnö­kének vállain nyugszik. Kari Nater — ki egyszemélyiben Bt. Moritz polgármestere — páratlan előzékenységgel nyilatkozott a téli olympiai előkészületeiről és kilátá­sairól kiküldött munkatársunknak:­­ úgy készülődünnk, hogy a II. olim­piai téli játékok nagyszerű sikerűek le­gyenek. A terep készen várja az esemé­nyeket. Az új olimpiai ugrósánc 70 méte­ren felüli ugrások kivitelét­ is lehetővé teszi. A jégpálya beremdiezését moderni­záltuk. Hatalmas sportpavillont építet­tünk, mely előtt művészi tribünről Svájc köztársasági elnöke, Mottca, fogja meg­nyitni a téli olimpiászt. A szomszédos tribünök 5000 ülőhelyet adnak. (Egy hely ára az olimpiai hétre 200 frank!) A bob- és skeleton-pá­lyákat is kijavítottuk. Min­den tekintetben, módját adjuk kiváló sporteredmények elérésének. — De evvel még nem elégedett meg St. Moritz! Az elmúlt nyáron kibővítettük a pályaudvart, mivel előreláthatólag a nagyszámú látogatókat csak ega, 100 kilo­méteres körzetben tudjuk elszállásolni. Külön negyedóránként közlekedő gyors­­vonalt jára­tokat állítunk menetrendbe. A szállodások is mindent elkövetnek az er­kölcsi siker érdekében. Anyagilag nagy áldozatokat hoznak. A versenyzők elszál­lásolását 10—20 frankos áron vállaltaik, jóllehet az ötszörös árat is könnyen elér­hetnék. St. Moritzban már nincs az olim­piai hétre üres szoba! Az elmúlt héten itt járt olimpiai bizottság megállapította, hogy St. Moritz becsületbeli ügyének tartja — minden tekintetben — a téli oliimpiád legteljesebb sikerét. Harne Buehli, a téli játékok adminisz­trációs és organizációs részének előké­szítő elnöke — ki Svájc legnagyobb sport­napilapjának, a „Sporténak főszerkesz­tője — következőkben nyilatkozott mun­­katársui­kn­ak: — A meghívott 54 nemzet közül eddig 22 biztosította részvételét a téli olimpiá­don. Tekintve, hogy a nemzetek nevezé­sének zárlata december 31., cca. 30-ra szá­mítjuk a nevező nemzeteket. Hosszú huza­vona ütán Franciaország is biztosította részvételét. Magyarország eddig korcso­lyaversenyzőit nevezte biztosan. A­ téli olimpián előreláthatólag vezető szerepet játszó téli nemzetek nagyszerű verseny­zőinek küzdelme lesz és az eddigi tréning­­b­írák szerint­­ több új világrekordot ígér. Nekünk, svájciaknak is jók a kilá­tásaink. Az olimpiai játék­ok­kal egyidő­­ben 9 különféle nemzetközi sportvonatko­­zás éiú kongresszus tárgyal St. Moritzban. Mindent összegezve, nyugodtan állíthat­juk, hogy St. Moritz startra készen várja a téli olimpiád megnyitását. A Kijelölték a Magyar Vívó Szövetség tisztikarát. A Magyar Vivó Szövetség jelölő bizottsága Mih­átovits Zoltán tábornok e.n .kilé­­téval ülést tartott és azon, hosszas megbeszélés után, a kö­vetkező hivatalos jelölő listát állí­totta össze: Elnök: Rakovszky Iván dr., elnök­­helyettes Krencsey Géza, alelnökök Palotai- Kovács Károly és M­iskálovits Zoltán., elnökségi tagok Nagy Károly, Schenker Zolá­n, Uj­­falussy Gábor, Lichtenockert András, Gerde Oszkár dr és Ugrón Gábor dr., tiszteletbeli el­nökségi tagok Dotmonny Móric dr., Dunay Ber­talan, Damény Károly, Bányász Jenő, Holfeld Henrik, Priébl Győző, Perényi Zsigmond báró, Szabó Gusztáv dr. és Szukováthy Imre dr., titkár Misley Sánddor, pénztáros Fischer Ego® dr., ellenőr Bogé® Albert, szövetségi ka­pitány Mészáros Ervin, orvosok Liechteneckert István dr., Misley Károly dr. és Paulikovits Elemér dr., u­gyász Deme Aladár dr. A köz­gyűlésen dőrelát­ha­tólag egyhangú választásra van kilátás. A Rövidesen megoldódik a magyar olimpi­konok amsterdami szállás­ problémája. Az amsterdami szállodák kartell-megállapodása értelmében Amsterdamba® az olympiász idején 16 pengő értékű holland forintnál olcsóbba® nem adnak­­ szobát. A hollandok ezzel azt akarják elérni, hogy csak jóvalutájú orszá­gokból jöjjenek vendégek Amsterdamba. A szállodásokkal szembe® Amsterdamba® al­kalmi szövetkezés létesült, amely számos isko­lát, csarnokot és gyárhelyiséget bérelt ki az olympiász idejére és azokat szállodákká ala­kítja át Az Országos Testnevelési Tanácsnak is ez az érdekcsoport tett ajánlatot a magyar olympikonok elhelyezésére. Az ajánlat szerint egy-egy magyar versenyző teljes ellátását mintegy 25 pengőért garantálja. Szukováthy Imre dT. és Mártonffy Miklós dT, akik az OTT megbízásából Amsterdamba® tartózkodnak, most tárgyalást folytatnak ezzel az érdekcso­porttal s egyelőre arról van szó, hogy a ma­gyar olymp­ikonokat egy üres filmgyár teljes kényelemmel berendezett helyiségeibe helyez­zék el. Ez a gyár húsz percre fekszik a sta­diontól autóbuszon. A magyar kiküldöttek tár­gyalása ebbe® az ügybe® egyébként még fo­lyamatba® vám . Egyetemi vivis. A BEAC vivószakosztálya értesíti az egyetemi hallgatókat, hogy vívó­termében (Lónyai­ u­tca 7.) a vivásoktatás és a versenyvívók tréningje már 2-án megkezdő­dött. Az egyetem és a BEAC vivómestere, Ge­­rentsér László dr. minden délután 4—8-ig ta­nít, azonkívül. hétfő®, szerdán és pénteken dél­előtt 8—1-ig külön tréninget vezet a verseny­­vívóik részére. Miután a vivőszakosztály lehe­tővé kívánja tenni, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik az első félévbe® tanulmányaik miatt nem kezdhették meg a vívást, szintén bekapcsolódjanak az egyetemi vivóéletbe, ne­kik külön kezdőtanfolyamot rendez, amelyre már most lehet jelentkezni. TÖRVÉNYKEZÉS mii mimiimiinninii—!■ au ■unni iiiiinwiiHiwiiii mi ■tuii”,“ii""iiiiniiiii'it Rákosi Jenő rágalmazási pere A Töreky-tanács elrendelte a bizonyítást a Kmetty—Rákosi sajtóperben (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A büntetőtörvényszék II. emeleti nagyterme szerdám már korán reggel am tolásig­ megtelt: Rákosi Jenő volt a vádlott és­­ Töreky Géza dr. az elnök. Tíz óra után néhány perccel belép a terembe Töreky Géza, a büntetőtörvényszék elnöke, a nyo­mában Méhes Ignác dr. és Avedik Félix dr. szavazóbírák. Rákosi Jenő a vádlot­tak padjain, a védői székben Polónyi De­zső dr., a vádat a főmagánvádló Kmetty Károly ügyvédje, Farkas Endre dr. kép­viseli. Az iratokból hamarosan kiderül, hogy Kmetty Károly, akit néhány hónappal ezelőtt tö­bb havi börtönbüntetésre ítélt a katonai törvényszék, tart indított sajtó­pert Rákosi Jenő ellen, mert a Pesti Hírlap 1927. március 9-siki számában, ve­zércikk keretében, állat­embernek, hazug hivalkodóna­k nevezte és — a panasz sze­rint — a személye bírálatában túlment azon a határon, amelyet még azzal szem­ben is tisztelni kell, a­kit különböző bűn­­cselekményekért bíróilag elítéltek. A tárgyalás megnyitása után Töreky elnök felajánlotta az ügg Rákosi Jenő­nek, hogy ülve adja elő védekezését. Rákosi azonban köszönettel elhárította az előzékenységet s legényesen állva adta elő a mondanivalóit. Rákosi védekezése abból állott, hogy közérdekből foglalkozott Kmetty viselt dolgaival. A valódiság bizonyítására irá­nyuló indítványt már a védője, Polónyi Dezső terjesztette elő és minthogy azt a főmagánvádló ügyvédje is kérte, a tör­vényszék rövid tanácskozás után el is rendelte a valódiság bizonyítását és e cél­­ból elrendelte a Kmelety-per bírósági ira­tainak a beszerzését. Az indítvány többi részét, min­t feleslegeset, a bíróság eluta­sította és a tárgyalást az iratok beszer­zéséig elnapolta. Rákosi­ Jenő szépen mégha­jott Töreky elnö­k előtt, aki kissé felemelkedve kö­szöntötte a fiatalosan távozó 85 éves hír­lapírót.­­ Nem azonos. A Nemzeti Újság 1927 május 22-ijei számában tudósítás jelent meg arról, hogy a budapesti büntetőtör­­vényszék Töreky-tanácsa Nagy László dr. kecskeméti ügyvédet, a helyi függet­lenségi párt tagját, a március 15-n­ki párt vacsorán tartott beszéde miatt nemzet­­gyalázás vétsége címén elítélte. A tudó­sításban akkor sajnálatos tévedés foly­tán Nagy Lászlló dr. neve elé a hom­oki erőn­ér is odakerült, holott, amint utóbb meggyőződtünk róla, homok­i Nagy László dr. nyugalmazott királyi ügyész köztiszteletben álló kecsk­eméti ügyvéd a nemzetgyalázásért elitélt Nagy László­val nem azonos és a kérdéses pertől tel­jesen távol állt. BÚTOR-HITEL készpénzárban.Évtizedek óta közismert bútor hitelosztályunkban hálószobák, ebédlők­oriszobák eekedvezőbb fizetési fel- B8 /Ti. *va OK+ "ételek mellett Kaphatók klft"I­llL kereskedelmi Rt., ezelőtt Balázs és Tátra bútoráruháza VI., Vilmos császár­ ut 43. Köztisztviselőknek külön kedvezményt K­ÖZGAZDASÁG A magyar helyiérdekű vasutak miatt a jóvátételi bizottság beperölte Romániát 1 A magyar-román vegyes döntőbíróság megállapította illetékességét A margyiaa--román vegyes döntőbíróság előtti perek k­özül a nagy­közönséget ter­mészetesen elsőso­rban az agrár­perek foglalkozt­atjá­, pedig sok olyan gazdasá­gikig is n­agyfontosságú per van a folya­mattal e bíróság előtt, amely közérdek­lődésre tarthat számot. Ezek közül az egyik legnagyobb komplexum az erdélyi helyiérdekű vasutak pere, a román kor­mány ellen. A helyiérdekű vasutak jogi helyzete Magyarországon röviden az volt, hogy a koncesszió alkalmával a társaság, amely a vasút építését végezte, megáll­a­­podást kötött a magyar államvasutakkal, amely­ne­k értelmében a magyar állam­vasutak a koncesszió egész tartamára a vasút kezelését átvette és ennek ellenében a bruttó bevételnek circa 50 százalékát, amely szám esetenként változik, tartozott a vállalkozóknak kifizetni. Az oka ennek a rendszernek az volt, mert másképen ne­hezen akadtak volna vállalkozóik, akik gazdaságilag nem elsőrendű fontosságú területen vasutakat építettek volna, mert a vasút működésének első idejében, amíg az új vasút környéke éppen a vasút kö­vetkeztében gazdasági fellendülésnek nem indult, tiszta haszonról szó sem lehetett. Ez a megállapodás mindig a koncesszió kiegészítő részét képezte. A román kormány megtagadta a vasút­társaságok kérésének teljesítését, úgy hogy a vasúttársaságok a békeszerződés 250-ik cikk­e alapján beperelték a román kormányt, arra az álláspontra helyez­kedve, hogy a szerzett jogok nemi respek­­tálóiira, a koncesszió és annak kiegészítő részét képező fen­t érin­­tett szerződés visz­­szautasitás® likvidációval egyértelmű kodfiskációt jelent. Az érdekelt vasúttár­saságok egy része a román kormánnyal időközben kiegyezett. Folyamatban van­nak azonban a­ pereik az erdélyi vasút­­társ­aságok másik részéről, amely perek­nek különleges, érdekes hátterük van. Az erdélyi vasútiaknak egy jelentékeny részét német tőkések építették fel, e vas­utak elsőbbségi részvényei tehát német kézben, voltak. A békeszerződés jogot ad a jóvátételi bizottságnak, hogy a­ néme­tektől elvegye, jóvátételi számlán való jóváírás ellenében, minden német tulaj­dont képező olyan részvényáré ekel­tsége, amely a vo­lt szövetségesek területén lévő, úgynevezett közhasznú vállalatokban, vasút, csatorna, világítási vállalatok st­b. áll fenn. A jóvátételi bizottság ezt a jogát gyakorolta és a német kormány többek között kisajátította és a jóvátételi bizott­ságnak átadta az erdélyi helyiérdekű­­ vasutak részvényeit is. A jóvátételi bi­zottság 1923-ban értesítette a román kor­mányt, hogy román vasutak részvényei birtokába jutottak és érdeklődött az iránt, hogy nem akarjam a román kor­mány azokat megvásárolni. A román kormány ezzel szemben a részvényeknek ingyen való átadását követelte, azt állít­ván, hogy miután a vasútvonalak román területen vannak, nem­ joga van a rész­vényeket a németektől önállóan elvenni. A jóvátételi bizottság ezt az álláspontot visszautasította. Minthogy pedig a román kormány a vasu­tatnak semmit sem fize­tett a jóvátételi bizottság, mint a rész­­vénytöbbség tulajdonosa, megbízta Bátor, Viktor dr. budapesti ügyvédet, hogy a vegyes döntőbíróság előtt a magyar szék­helyű társaságok nevében perelje a ro­mán kormányt. Miután a per megindult a jóvátételi bizottság elárverezte a részvényeket. Az árverés elleni a román kormány képvise­lője tiltakozott, a jóvátételi bizottság azonban e tiltakozást jogilag érvénytelen­nek jelentvén ki, a részvényeket egy nem­zetközi pénzeso­portnak arány­lag olcsó áron eladta, amely azóta tekintélyes nye­reséggel továbbadta azokat jelenlegi tu­lajdonosaiknak. A perben a román kormány, éppen úgy, mint az agrár­perekben, hatásköri kifo­gást emelt azon a cémán, hogy a társasá­gok főrészvényesei a békekötéskor néme­tek lévén, a társaságok németektől lévén kontrollálva, nem tekinthetők magyarok­nak, nincsen tehát perlési joguk. Ezt a hatásköri kifogást a döntőbíróság múlt év júniusában tárgyalta. A perben, amely rendkívül bonyolult és érdekes jogi kér­désekre adott alkalmat, a társaságokat Bátor dr. képviselte. Három napig tartó kölcsönös párbeszédek után a Bíróság augusztus havában hoz­t­a meg az ítéletét és az ítéletben kimondotta, hogy a társa­ságok annak folytán, hogy székhelyük Budapest, tekintet nélkül a részvényesek nemzetiségére, magyaroknak tekintendők, a bé­keszerződés 250-ik cikkének védelme rájuk is vonatkozik és hogy a román kor­mánynak a társaságok által előadott nya­­ga­tartása a koncesszióval szemben, a likvidáció-fogalom körébe tartozik, kon­­fisskáló természeténél fogva. A bíróság e kedvező hatásköri döntés alapján fog az ügy érdemében határozni, megállapítani azt az összeget, amely a társaságoknak 1999 óta jár és a jövőben fizetendő összegeket. Ú­jból fellendül az ipari konjunktúra A vállalatok megkezdik a munkáslétszám szaporítását Tavaszra ismét nagyarányú építkezések megindítását várják • Olcsóbbá teszik a tisztviselőházakat Az ipari konjunktúra, amely a múlt esztendő utolsó heteiben megtorpant, újév óta ismét élénkülni kezd. A munkáselbo­csátások megszűntek, sőt a legutolsó na­pokban a vas- és gépipar újból megkezdte a munkáslétszám szaporítását. Ezt a ja­vuló tendenciát elsősorban a tavasszal új­ból meginduló építkezések előkészületei idézték elő. Azáltal, hogy a nagybankok­nak decemberben sikerült Amerikában 7 millió dollár névértékű új záloglevelet elhelyezni, a pénzpiacon is megjavult a helyzet, amelyet még fokoz az a körül­mény, hogy a külföldön is egyre növeke­dik a pénzbőség, így tehát az építkezések megindítása pénzügyi nehézségekbe sem ütközik és máris egész sor nagyszabású építkezés van előkészületben. Nevezetes ezek között az Ingatlan Banknak az a terve, hogy a Pasaréti-utón az úgynevezett Drasche­­féle telkeken és Albertfalván, a Lichtig­­féle repülőgépgyár telkén nagyszabású tisztviselő negyedeket szándékozik épí­teni. Ezek a tisztviselőházak abban fog­nak különbözni az eddigi családiház-épít­­kezésektől, hogy az egyes házakat nem építik egy-egy kert közepébe, hanem egész házsorokat építenek össze és a kert, illetően az udvar a házak előtt és mögött lesz. Az összeépítés ellenére minden ház önálló marad és a kerteket és udvarokat magas kerítés fogja szétválasztani. Az egybeépítésnek azonban az a nagy előnye van, hogy az építkezés ezáltal sokkal ol­csóbbá válik és a beépítendő területet sokkal jobban ki lehet használni, mert hiszen csak egy utcai és egy udvari hom­lokzatrészt kell kiképezni, két oldalt pedig csak tűzfalak választják el a házakat egymástól. Ezek a házak sokkal olcsób­bak lesznek, mint az eddig épített családi házak, tehát a tisztviselőknek sokkal könnyebben lesz módjuk ilyeneket sze­rezni. Igen nagy érdeklődés mutatkozik a villák iránt is és különösen a Hűvös­völgy­ és a Gellérthegy környékén nagy számban fognak ilyen villák épülni. A város belterületén, különösen a Lipótvá­rosban nagy bérpaloták építése van terv­­bevéve. A Fálk Miksa­ utcában két nagy bérházat terveznek és hatalmas bérpalo­ták fognak épülni az Első Budapesti Gőz­malom Szemere­ utcai és Klotild-utcai telekkomplexumán is. Az idegenforgalom emelkedése követ­keztében szűkeknek bizonyultak a leg­előkelőbb budapesti szállodák és ezért a tavasszal egy-egy emeletet építenek a Hungária-szállodára és a Dunapalotára amelyek tudvalévően a Részvénysör kon­cernjéhez tartoznak. A magánépítkezése­seken kívül természetesen különöse nagy városi építkezések is lesznek, íg tehát az építő­ipar és a vele összefügg iparágak az egész éven át foglalkoztató­ lesznek. A nagy dunántúli elektroni centrálé megvalósítása a gépiparnak a kábelgyáraknak fog jelentékeny mi­kát adni, úgy hogy előreláthatóan az ip helyzete tovább is javulni fog. Jelentéktelen volt a forgalom az érték­­tőzsdén Ingadozó irányzattal indult a forgalom a mai értéktőzsdén s csupán néhány favorizált kulcsszérzék iránt volt tapasztalható élénkebb érdeklődés. A spekuláció ezekben az értékekben nagyobb forgalomra számított, amint azonban megérkezett a külföldi piacok jelentése, foko­zatosan lanyhult a kereslet s ezzel kapcsola­tosan az irányzatban is visszaesés mutatkozott. A tőzsdeidő folyamán, amikor a realizációs eladások száma megnagyobbodott, a nyitáskor felszínre került árnyereségek nemcsak, hogy teljesen elvesztek, hanem sok értéknél árves­zeség is keletkezett, amely azonban arányi csekély volt. A zárlat előtt arra a hírre, hoy a pénzpiac helyzete javul, újból barátságosa lett a hangulat, ez azonban az áralakulásról már nem jutott kifejezésre. A fix kamatozású értékpapírok piacán a had kölcsönkötvények irányzata újból megszilár­dult s a legtöbb címlet az élénkebb keresét következtében 10—15 százalékkal drágult. Rá később a nyereségbiztosi­tó eladások miatt it is lanyhább lett az irányzat, az értékek azon­ban igy is nyereséggel zárultak. A fővárosi kölcsönkötvények és a záloglevelek piaca az­ 1 ettehén volt. Előfordult jegyzések: Államad­óssági kötvények: Pénztárjegy 5 és félszázalékos 1916. évi 0.15—0.15, 1917. évi 0.15— 0.16-0.15, 1918-25. évi 0.16—0.15, Haddkölcsön

Next