Nemzeti Ujság, 1928. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-17 / 63. szám

10 NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1928 március 11. SZÍNHÁZ, művészet ■ ■ I' mf-rcta-ersr t--t 1 vemrr^T-rrmurxmKSBsra^r. ■' »»'»«“«^lTmilirnniU­IMiTWlllU' TT1’VT^T-’'TTIT—J Tízmillió pengő kell a Nemzeti Színház felépítéséhez Ji kultuszminiszter két és félmillió pengővel akar az építéshez hozzájárulni A főváros és a társadalom hozzájárulása A Nemzeti Színház felépítése, amint erre a Nemzeti Úíjság már többször rá­mutatott, becsületbeli kötelessége ennek az országnak és az egész magyar társa­dalomnak. Sokszor volt már szó eddig is erről az akcióról, amelyet most a legna­gyobb lendülettel indított meg újra Kle­­belsberg Kunó gróf kultuszminiszter, de valahányszor a Nemzeti Színház felépí­tése szóba került, mindig úgy tekintet­ték a dolgot, mint távoli ábrándot. Ezút­tal azonban az akció a legkomolyabb megvalósulás felé közeledik. A kultuszminiszter egyik estilap munkatársa előtt olyan nyilatkozatot tett, amely a legpozitívebb formában ke­res megoldást az építkezés anyagi lehe­tőségeinek megteremtésére. A Nemzeti Színházat elsősorban a magyar társada­lom áldozatkészségéből kell felépíteni, ehhez az áldozatkészséghez azonban meg­felelő támogatással járulna az állam és a főváros is. A kultuszminiszter a követ­kező módon óhajtja a Nemzeti Színház felépítéséhez szükséges összeget előte­remteni: Ahhoz, hogy a Nemzeti Színházat a már elfogadott tervek szerint a mai kor igényeinek megfelelően felépíthessük, bőségesen számítva 10 millió pengőre van szükség. Ebből a kultuszminiszter 2.500.000 pengőt úgy kíván előteremteni, hogy az állami költségvetésben évenként öt éven át 500.000 pengő hozzájárulást vesz fel ezen a címen. Azután felszólítja a kormány a fővárost is, hogy ugyancsak öt éven át szintén évi 500.000 pengővel já­ruljon hozzá a színház fölépítéséhez. Ez már ötmillió pengőt tesz, a másik öt­millió pengőt ugyancsak öt év alatt a magyar társadalomnak kell előterem­tenie.­­ A kultuszminiszter erre a célra első­sorban nyereménykötvények kibocsátá­sát tervezi. De ezenkívül is minden al­kalmat meg kell ragadnia a magyar tár­sadalomnak, hogy az áldozatkészséget erre a nagy célra folyton ébrentartsa. Az lesz a leghelyesebb, ha az ország minden jótékonysági akciójába bekapcsolják bi­zonyos hányadrészét a Nemzeti Színház fölépítési alapjának és minden lehető esz­közzel igyekszenek odahatni, hogy az ál­dozatkészséget ebben az irányban ered­ményessé s az ország lakosságának min­den rétegében általánossá tegyék. Ha ez sikerült, akkor a Nemzeti Színház megnyitásának centenáriumára csak­ugyan állni fog az új Nemzeti Szín­ház. — A Tudományos Akadémia felolvasó ülése. A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya március 19-én, hétfőn délután öt órakor ülést tart. Kmoskó Mihály „Muhammed-i-Rufi perzsa író anekdotagyű­jteményének az északi né­pekre vonatkozó hatása, különös tekintettel a pogány magyarok történetére“, Vikár Béla „La Fontaine összes meséi“ címen értekeznek. — A Benczúr Társaság Zichy Mihály emlék- fe ütése. A Benczúr Társaság Zichy Mihály szü­­lő­fülökének százéves évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében március 1­-án, vasárnap délelőtt féltizenkettő­­kor emlékünnepélyt tart. Az ünnepi beszédet Marjay Ödön mondja. — Magyar irodalmi könyvkiadóvállalat Po­zsonyban, Pozsonyból jelentik. A trianoni ha­tárokon innen élő magyarság kilencéves kü­lön szellemtörténete érdekes és izgalmas ké­pét mutatja annak a törekvésnek, hogyan akarja az idekü­nn élő magyarság megterem­teni a maga külön szellemi intézményeit. A magyar szellemi élet túlzott központosított­­sága folytán az új határok megvonása után az összes könyvkiadóvállalatok Budapesten maradtak, idekünn nem volt semmi. Pozsony­ban most megalakult az írók Kiadóvállalata. Az új vállalat nagyszabású és értékes iro­dalmi művek kiadását vette tervbe. Ennek réléül „Új Magyar Regények“­­címen regény­sorozatot indít, melyben csak magyar írók reprezentáns nagy regényei jelenhetnek meg. Az „Uj Magyar Regények“ első három műve már a közeli napokban a könyvpiacra kerül. Egész külön föladatát látja az írók Kiadó­­vállalata abban, hogy új magyar tehetségek­nek törjön utat, azért ismert és elismert ne­vek mellett mindig új emberek munkáit is fogja hozni. Ettől sem közöny, sem előítélet nem fogja eltéríteni. Előkelő szellemi színvo­nal, finom technikai kivitel fogja jellemezni a­ vállalat kiadványait, melyek semmivel sem lesznek drágábbak a budapesti könyveknél. Az új határokon innen élő magyarság külö­ Magyarország túra-könyve . Szerkesztette: Dr. Szelnár Aladár a Kir. Magyar Automobil­ Club vezértitkára 26 színes túra-térképpel A vaskos kötet ára vászonba kötve 35 pengő kapható a SZÉCHENYI könyvkereskedésben , Budapest, Rákóczi-út 1 nős helyzeténél fogva a Pozsonyban dolgozó írók kiadóvállalata hivatva van arra, hogy jelentékeny szerepet játsszék a magyarság szellemtörténetében. HANGVERSENYEK — Zongoraest. Csütörtökön este Keleti Lili, a közismert kitűnő pianistanő tar­totta hangversenyét a Vigadóban. Keleti Lili típusa a komolyan elmélyülő vérbeli zenésznek. Hatalmas műsort játszott vé­gig és kitűnő stílusérzésével párosult nagyvonalú előadása, valamint virtuóz technikája megérdemelt nagy sikert biz­tosítottak számára. Bach—Busoni: d-moll toccata és fugája, Haydn: f-moll variá­ciói, Liszt: h-moll szonátája, Fauré: Im­­promptura, Albeniz: Trianaja és Rach­maninoff—Kreizler: Liebesfreud-ja mel­lett bemutatta a Parisban élő kitűnő ma­gyar komponistának, Harsányi Tibornak: Petite Suite de danse-ját és Piece conste­­ját. Mindkét újdonságnak nagy sikere volt­. Keleti Lili szépszámús, hozzáértő hallgatóságának forró tapsait néhány bravúrosan előadott ráadással köszönte meg. (S.) — Dalest. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében csütörtökön este Mende Erzsi, fiatal énekesnőink egyik jelenté­keny tehetsége tartotta dalestjét. A na­gyon finom és bájos megjelenésű éne­kesnő legutóbbi szereplése óta lényeges haladásról tett tanúságot. Kifinomodott énekkultúrája és előkelő ízléssel párosult közvetlen előadása nagyon szépen érvé­nyesültek Schubert szebbnél-szebb, örök­becsű dalaiban. A Herz Ottó dr. gyönyörű kísérete mellett előadott dalok közül a „Der Hirt auf dem Felsen“ címűnek kla­­rinetszólamát Dobos Imre, az Operaház kitűnő klarinétművésze és az „Im Aben­drot“ című dal gordonkaszólamát Hor­váth László látták el finom alkalmazko­dással. Mende Erzsit stílusos, szép dal­előadásáért előkelő közönsége megérde­melt lelkes tapsaival néhány ráadásra kényszerítette. (I.) — Tanítók hangversenye. A Katolikus Ta­nítónők és Tanárnők Országos Egyesülete e hó 28-án, szerdán délután fél 6 órakor a Zene­­akadémia nagytermében jótékonycéhi hang­versenyt rendez, amelyet Laurisin Lajos, Bakó Lászlóné, Orosz Julis, Pelvinczi-Takács Alice, Zsámboki Miklós és a Pesti Szent Imre Kol­légium énekkara Kondela Géza dr. vezetésé­vel vesznek részt. Jegyek kaphatók a Zene­­akadémia portásánál, az egyesület helyiségé­ben (Ferenciek­ tere 7.) és a Korda-féle könyv­­kereskedésben (Mikszáth Kálmán-tér 3.). — Szerzői est: Dirner Gusztáv dr. a közismert kitűnő dal- és nótaszerző kivá­lóságát mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy ma este már negyedik nótaestjét tartotta zsúfolt széksorok előtt a Zene­művészeti Főiskola nagytermében. A me­lodikus szép hallgatóknak és lüktető rit­musú csárdásoknak osztatlan nagy sikere volt Dirner Gusztáv dr. közvetlen és íz­léses előadásában és szép tónusú, rutinos hegedűjátékában. A B. Molnár Mária, Koncz Dezső dr., Dósa István, ifj. Pintér Imre, Bab­éti Mimi, Sassy Csaba, Soós Zoltán dr., Dálnoky Lajos, Miklós Ele­mér, Baja Mihály, Hódossy Gida, P. Szendrey Julia, Zsoldos István és Pápai Molnár Kálmán szép verseire szerzett dalokon kívül különösen nagy sikere volt a Geszty Magda: „Háztetőmön fész­ket rak a gólya“ kezdetű gyönyörű ver­sére megzenésített dalnak. A nagyon lel­kes hangulatban lefolyt hangverseny dí­szes közönsége a legtöbb dalt megismé­teltette és úgy a kivételes tehetséges nóta­szerzőt, mint a szövegírókat hosszan, tün­tető melegséggel tapsolta. (I.) — Bartók Béla zongoraestje. Zenemű­­vészeti főiskolánk világhíres zeneszerző professzora, Amerikából történt megér­kezése óta ma este tartotta első zongora­estjét. Sokszor méltatott nagyszerű zon­gorajátéka ezúttal is magával ragadó si­kert biztosított számára. Gyönyörű műsorán: saját átirata Rossi Michelan­gelo: a-moll toccatája, Mozart: a-moll fantáziája, Beethoven: F-dúr szonátája, Kodály: „Sírfelirat“-a és az Op. 3. két száma, valamint saját szerzeményeiből. ..Az éjszaka zenéje“, az Op. 14. Suite és a I. román tánc szerepeltek. A gyönyörű kiállítású új Bösendorfer hangverseny­­zongora valósággal énekelve adta vissza Bartók nagyszerű interpretációját. A ra­jongók forró tapsait néhány ráadással köszönte meg a, nagyszerű művész. (I.) — A KANSz szimfonikus zenekara e hó 17-én, fél 8 órakor Pest vármegye székhá­zában, Városház­ utca 7., nagyszabású hangversenyt rendez a következő szép műsorral: 1. Weber: Oberon nyitány. 2. Weingartner: Sereuad. 3. a) Saint-Laëusi Une mit a Lisbonne. b) Lányi E.: Mese. 4. Beethoven: I. Szimfónia C-dúr. 5. Spohr: C-moll klarinét versenymű, zene­kari kísérettel, előadja Haják Albert kla­rinét művész. 6. Bizet: L'Arlésienne zene­kari suit. A hangversenyt, mely iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, a KANSz kitűnő karnagya, Calligaris Fe­renc vezényli. Jegyek a szövetség helyi­ségében (Kossuth L­ajos­ tér 11.) a zenekar tagjainál és a hangverseny napján este a pénztárnál kaphatók. — Gergelyffy Gábor irodalmi estéje Győrött. A minap tartotta Gergelyffy Gábor irodalmi estéjét Győrött, nagy sikerrel, melyen közre­működtek: Vécseji Elvira bárónő, Eitner Irén, az Operaház v. tagja, Winkler Lü­lyke 8 éves előadóművésznő, a Belvárosi Gyermek Színpad tagja, Fehér Arthur és Kubányi György elő­adóművészek. Meleg ünneplésben volt részük a szerzőnek és művészeknek. — Schubert-hangverseny. A Fővárosi Nép­művelési Bizottság március 18-án, vasárnap délután 5 órakor tartja centelláris Schubert­­hangversenyét a Pesti Vigadóban Stefániai Imre zongoraművész, spanyol kir. kamaramű­­vész, Báthy Anette operaénekesnő, a Városi Színház tagja és az Egyetemi Énekkarok működnek közre. Jegyek 80 fillértől 3 pengőig Váci­ utca 62., földsz. 1., délelőtt 9—2 ig előre vál­thatók. — Groh Klári hangversenye. Groh Klári, a fiatal hegedű­művésznő külföldi hangverseny­­körútjáról most érkezett haza Budapestre és március huszonkilencedikén, este fél kilenc óra­kor koncertet ad a Zeneakadémia nagytermé­ben. Műsorán Brahms F.­dúr szonátája, Sara­saié-, Haendel- és Winiawsky-számokat fog játszani. A budapesti hangverseny után a művésznő visszautazik Olaszországba és újabb hangversenykörútra indul a nagyobb olasz v­árosokba. Hangver­seny’naptár Szombat: Hegyi Emanuel zongoraestje, (fél 8. Z.) Sz. — Metzger—Kemény Frida oratórium­­estje, (fél 9. Z.) K. — Vasárnap: Papp János dalestje, (fél 6. Z.) B. — Gyurói Nagy Lajos szerzői estje, (fél 9. Z. kisterem). B. — Kötsky Jolán gordonkaestje, (fél 9. Z.) H. — Dohnányi Ernő zongoraestje, (fél 9. V.)­­. a színházak közleményei Nászéjszaka Jövő hét péntekjén lesz a Nászéjszaka 100-ik előadása a Belvárosi Színházban Aki látta a ragyogóan kedves párisi zenés vígjátékot, az megérti a kivételesen nagy si­kert, amely a századik előadás küszöbén csor­bítatlan erővel indul a további jubileumok felé. Palásthy Irén és a kínáló német társulat, mely a Királyszínházban a „No, no, Nanette“-t játssza, megérkezett az összes görlökkel és bo­­yokkal együtt, magukkal hozván az összes kosztümöket és minden felszerelést. Megtartot­ták az első próbájukat, amely után ítélve, a szombati bemutató itt sem fog azok mögött a kiváló előadások mögött maradni, melye­ket külföldön rendeztek. A szombati bemutató és a többi kilenc előadás iránt igen nagy ér­deklődés nyilvánul meg. Vasárnap délután rendes helyárakkal a nagysikerű „Mersz­e Maryt“ kerül szinre. . — A gazdag lány vasárnap délután (mérs. helyár) 255-ödször a Belvárosi Színházban. — Nánássy László dr. orvos: Az öngyilkos­ság és életuntség okai cí­mű előadás sorozatát A szerelem cílen folytatja kedden d. u. fél 4 órakor az Urániában. A színházak heti műsora Magyar Királyi Operaház. Szombat: A nürn­­bergi mesterdalnokok. (Leuter Hubert vendég­­felléptével. B. bérlet 22. szám). (6.) Vasárnap: Turandot. (Bérletszünet). (7). Nemzeti Színház. Szombat: Szibéria. Vasár­­nap délután: Az ember tragédiája; este: Szi­béria. (d. u. 3. — este fél 8). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Szom­bat: Ármány és szerelem. (­Új betanulással, Először). Vasárnap délután: Vén leányok; este: Ármány és szerelem. (d. u. 4. — este há­romnegyed 8). • Vígszínház. Szombat: Úri muri. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival; este Úri muri, (d. u. 3, — este fél 8). Magyar Színház. Szombat: Olympia. Vasár­­nap délután: Peer Gynt; este: Olympia, (d. u. з, — este 8). Király-színház. Szombat: No, no, Nanette, (Palásthy Irén és társulata vendégjátéka). Va­sárnap délután: Mersz­e, Maryt; este: No, no, Nanette. (Palásthy Irén és társulata vendég­­játéka, (d. n. 3. — este fél 8). Belvárosi Színház. Egész héten minden este: Nászéjszaka. Vasárnap délután: A gazdag lány. (d. n. fél 4, — este 8). Városi Színház. Szombat: Bob herceg. Va­sárnap délután: A denevér; este: Bob herceg, (d n. 3, — este fél 8). Fővárosi Operettszínház. Egész héten min­den este: Zenebona. Vasárnap délután: Postás bácsi szerencséje, (d. n. 4, — este. 8). Új Szinház. Egész héten minden este: Dybuk. Vasárnap délután: Kabaré-műsor. (d. n. fél 4, — este 9). Andrássy­ úti Szinház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Krémes; Húzd rá, Offenbach; Még egyszer, kérem . . . Tréfák, magánszámok, (fél 9). Terézkörúti Színpad. Új műsor, (fél 9). Royal Orfeum. Ellyn Glenn; Nicol & Martin; Vasquez; 2 Devers; Zibral; Fran­ Klint; Anena csoport; A megboldogult Alajos, Solti, Dénes, Sárossy, Sugár, Flóri, stb. Kezdete 8­ órakor. Vasár- és ünnepnap délután fél 4 órakor. filmszínházak Zsuzsanna és a vének (Magyar film) A magyar filmgyártás az utóbbi évek­ben nem produkált érdemesebbet. Ennek oka van elég és ezek az okok sokkal in­­kább ismertek, semhogy itt érdemes lenne megismételni. Hogy a „Zsuzsanna és a vének” többet jelent-e elődeinél, könnyű megállapítani. A film félig sikerült csak. Ez főleg a rutinhiánynak tudható be, a­mely minduntalan kiütközik. Nem is,fo­gunk addig igazán értékes és jó magyar filmet produkálni, amíg a filmgyártás teljes erővel meg nem indul. Mert a film előállítása tökéletes tudást és sokéves gyakorlatot kíván. Rajháti Vilmos is ere­jénél nagyobb feladatra vállalkozott, amikor megrendezte ezt az új filmet. Rajháti fiatalember, eddig nem is ren­dezett önállóan. Ez meg is látszik mun­káján. Vannak rendezői meglátásai, ame­lyek érdekesek, de technikai megoldásban nem érvényesülhetnek, mert Rajházi még nem tudja az egyes jeleneteket beállítani és filmképpé komponálni. Nem rossz önmagában véve munkája, de sablonos. Szürke és egyhangú ez a film, amelynek pedig például a felvételei néha nagyon jók. A képek megvilágítása feltűnő, gyakran elégtelen s a bizonytalan effek­tushatás zavarja a kép harmóniáját. A képkomponálás a legmesterségbelibb ré­sze a filmcsinálásnak s megoldása rende­zői bravúrt kíván. Rajházi nem tudja eggyé forrasztani a jeleneteket, elaprózó­dik ereje a részletek kidolgozásában. A képek folytonosságát szerencsére meg tudja tartani a rendező, akit munkájá­ban nagyban támogatott az operatőr, Eiben István és a díszlettervező Pán Jó­zsef. A fotók szépek, ahol kevésbé érvé­nyesül a filmhatás, ott a beállítás és fő­leg a megvilágítása gyenge a jelenetnek. A díszletek artisztikusak. Különösen né­hány interieur finom és dekoratív. Ami a filmscenáriumot illeti, az is Rajházi munkája. Andai Ernő elbeszélé­séből készült, fordulatokban szegény és akciónélküli érdektelen cselekményét nem is lehetett volna érdekesebben filmre vinni. A film szereplői közül Hajmássy Miklós meglepően érett játéka feltűnést keltett. Mozgása is nyugodt, tehetséges filmszínész. Bérezik Baba szépsége feled­tet minden alakításbeli gyengeséget. Ez NÁSZÉJSZAKA____________ | belvárosi Si­nh*i Minden este , A jövő hét péntekjén, m­árcius 23-án ———«

Next