Nemzeti Ujság, 1928. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-02 / 51. szám

12 ­ A Magyar Művészet most megjelelt idei első sziámj­a a rendesnél is gazdagabb tartalom­mal telitett, Pannonhalma ismer­tetes­ének van szentelve. A magyar bencés-rend főmen­ostorá­ról, mely újból hercegprímást adott az ország­nak, sok szó esett az utóbbi hónapokban, de művészeti jelentőségéről kevesen tudnak. Mi­hályi Ernő dr., a kitűnően képzett művésze­t­­történetíró és bencés, most beható ismertetést közöl, melyet a Magyar Művészet a szokott jnvai pompával illusztrál. Sorra veszi a mű­kincseiket, melyeknek majd mindenüké körül egész irodalom támadt, minő a magyar koro­náié palást mintájáról keletkezett, világossá­got vive az egymásnak ellentmondó nézetekbe azáltal, hogy újra alapos elemzés alá veszi. Végül pedig bemutatja a pannonhalmi képtárt, melyből sokan csak itt fognak arról értesülni, hogy ott egy­­vitatott Rembrandt, Don, Teniers, Battoni, Magnusen s néhány érdekes osztrák barokk mester. Maulbertsch, Troger, továbbá Barabás, Jakobey, Ligeti, Vaszary, Fadrusz található. Mihályi dr. leirásra igazolja, hogy művészeti szempontból is igazi nemzeti kincs Pannonhalma. A füzetei gazdag tartalmú ro­vatok egészítik ki. A gyönyörű kiállítású folyó­irat előfizetési ára egy évre 40 pengő, félévre 91 pengő. Elusztrált tájékoztatót kívánságra szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, VIX, Erzsébet­ körút, 7. szám. HANGVERSENYEK —A Szabad Egyetem Barátai Köre, melynek Klebelsberg Kunó gróf közo­kta­­tásügyi mini­szter a védnöke, a zenemű­­veszeti főiiskola, kam­aratermében ma este tartotta hangversenyét. Az ízléssel ösz­­szeáll­sított műsort az Operaház zenekará­nak tagjaiból alakult fúvósötös nyitotta meg Hindenrith érdekes elgondolása és szellemes szerkezetű kis kamarazenemű­­vével, mely után Bodó Erzsi­­b­er három ínúsd­alát énekelte finom muzikalitással. Laurisin Lajos, nagyreményű fiatal te­nor is tűnik: Gretschaninoff, Kopylow és Prok­ofieff mű­d­alokkal remekelt. A ki­tűnően sikerült művészi estét a közismer­ten első rangú Melles vonósnégyestársa­­sá­g által előadott Glazunov­: F-dúr quar­tet­t zárta le. Az énekművészeik zongora­­kísékrl­etét Berg Ottó operaházi karnagy látta el a­ tőle megszokott precizitással. Az előkelő közönség az előadók kitűnő teljesítményét hálás tapsaival köszönte meg. (S.) — Hegedűest. A nagy világmárkák kö­zül ma este Zymbalisz Efrenc, az Ameri­káiban élő lengyel hegedűművész játszott a­ Vigadó zsúfolásig megtelt nagytermé­ben. Ez az igénytelen megjelenésű és min­den külső alakoskodástól mentes művész ragyogó típusa a klasszikus hegedű­lés avatott mesterének. A befejezettségig ki­­egyenlített vonóvezetése és boszorkányos technikája, teljesen feledtetik hangszerét. Abszolút a­ mű szellemében játszik s ta­lán ■ ezért éreztük is hiányát saját egyé­niségének. Műsorán Haendel: E-dúr szo­­njátájia. Corelli: La folia-ja. GUtmnow: a-m­oll hegedűversenye. Beethoven: G-dú­r románca, Haydn—Auer: Vivace-ja, vala­mint flamma. Tor Audin, Gonka és B­u­­sini­ virtuóz apróságai szerepeltek. Kí­sérője Greenwald Louis közepes pianista, Zim­balist a hálás hallgatóság szűnni nem akaró forró tapsait néhány gyönyö­rűen előadott ráadással köszönte meg. (I.) — Az Országos Magyar Dalosszövetség ma este egyrészt a „Magyar Dalosok Házalapja“ javára, másrészt Mikó Ernőnek, a szövetség mű­vészi bizottsága tagjának harmincéves jubi­leuma alkalmából nagyszabású hangversenyt rendezett a Zeneművészeti Főiskola dísztermé­ben, melyet Kaszás Gyula országos társkar­nagy vezetése alatt a Budapesti Lyra Dalkör, a Beszkert Önképzőköre, a Kecskeméti Dalárda és a Budapesti Törekvés Dal és önképző Egy­let egyesített énekkara Erkel: Hymnuszának és Szabados­ Hu­szekegy-ének gyönyörű eléne­k­lésével nyitott meg. Gerlóczy Béla kormány­­főtanácsos, ügyvezető elnök nagyhatású ün­nepi beszéde után a jubiláns Pikéty—Mikó­, Hubay—Petőfi- és idő. Ábrányi—Endrédy-mű­­dalokat énekelt nagy hatással, Laurisin Miklós művészi kísérete mellett. Gárdos Cornelia Mihó dalszöveg fordításait olvasta fel, majd Maczek Erzsi Gémes Irén finom hárfa!;­­­sá­rőré­vel Mihó két műdalával aratott megérdemelt nagy si­kert A Beszkárt önképzőköre Farkas Nándor karnagy vezénylete alatt Méder: „Zug az erdő“ című férfikarával, a Budapesti Törekvés Dal és önképző Egylet pedig Kiss Károly országos tárakarnn­gy dirigálása alatt Farkas: „Rózsa van a keblén“ című kórusával végeztek tiszte­letreméltó művészi munkát. Szerémy Magda hegedűmű­­vésznő Pugnani—Kreisler: Prelú­dium és Allegroját, Wieniawsky: Tarante sa­­ját és édesapjának „Scenes de Balett“ című szerzeményét­ játszotta szép kvalitásokkal. A Budapesti Lyra Dalkör Kaszás Gyula vezény­letével nagyon szépen énekelte Ammer: Nem, nem, soha!“ című férfikarát és Beschnitt: „Ossian“-ját, melynek a tenorszólójaiban Hol­­lay Béla operaházi tag kivételes gyalításairól tett tanúságot. A Laurisin Irén, Székely Má­ria, Langer Rózsi és Újvárossy Margit alkotta Langer női, quartett Laurisin Miklós finom zongorakísérete mellett Cherubini-, Aggházi- és Lonh­ain-szerzeményeket énekelt finoman, precízen. A Kremen Sámuel országos társ­­karnagy vezetése alatt működő Kecskeméti Dalárda Farkas Nándornak, „Repülj fehér ga­lamb“ című kórusával aratott megérdemelt nagy sikert. A hatalmas műsor végeztével Bu­dács Rezső alelnök átnyújtotta Mikó Ernő­nek a Kecskeméti Dalárda díszoklevelét és az egyesített kórusok a jubiláns vezényletével a ,,Magyarok imájá‘‘-nak és Egressy Szózatának eléneklésável fejezték be a lelkes hangulatban lezajlott szép hangversenyt, (s.­ — Magyar tehetségek ünnepi hangversenye a Vigadóban. 1926 karácsonyán rendezte Buda­pest Székesfőváros Népművelési Bizottsága első tehetségvédelmi hangversenyét Az első hangversenyen szerepelt fiatal tehetségeik közül ma már Szentgyörgyi László és Szerdahelyi T­é­sztió oly ismert nevű hegedűművészeik, akik a magyar névnek külföldön is elismerést biz­tosítottak. Szabó Lujza az Operához szép remé­nyekre jogosító tagja, Kováts Donka opera­énekesig a Városi Színházban csak a minap aratott feltűnő sikert. Seresik Magda kül­földi színházaknál kapott igen előnyös szer­ződést. Machula Tibor gordonkaművész kiváló tehetségét Berlin legkomolyabb művészi té­nyezői elismerték. Kókay Rezsőnek, a fiatal zeneszerzőgárda egyik legtehetségesebb tag­jának művét a filharmonikus zenekar adta elő utolsó rendkívüli magyar hangversenyén. Va­­szy Viktor úgy is mint zeneszerző, úgy is min­t karmester, a fiatal művészgárda egyik legtehetségesebbnek ismert tagja. Az 1926-os tehetségvédelmi hangverseny fényes erkölcsi és anyagi sikere arra indította Budapest Szé­kesfőváros Népművelési Bizottságát, hogy egy máodik tehetségvédelmi hangversenyt rendez­zen. A hangverseny előkészítése már hónapok óta folyik. Ma jelentek meg a székesfőváros utcára a falragaszok, mely szerint a magyar tehetségek ünnepi hangversenye március hó 4-én, vasárnap délután 5 óraikor lesz a pesti Vigadóban. A hangverseny fővédnöke Horthy Miklós kormányzó, díszelnökei: Bethlen István gróf miniszterelnök, Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz­ter, Huszár Károly, a Magyar Tehetségvédő Bizottság elnöke és Sipőcz Jenő dr. polgár­mester, Budapest Székesfőváros Iskolán­kívüli Népművelési Bizottsága elnöke. Az első tehet­­ségvédelmi hangverseny emlékezetes sikere nyomán alig jelentek meg a falragaszok, máris nagy a® érdeklődés. A március 4-iki tehetség­­védelmi hangverseny szereplői közül ismét sok a komoly ígéret. Orosz Júlia és ifj. To­ronyi Gyula operaénekesek, felvinczi Takács Alice és Dula Andor hegedűművészek, Far­ragdi Edith és Nándsy Erzsi nevei már nem egészen ismeretlenek. Pázmán György, a 14 éves zeneszerző, mint zongoraművész is szép reményekre jogosít. Ezenkívül még Horváth László gordonkaművész, Dobovszky Klára zongoraművész és Farkas Ferenc zeneszerző szerepelnek az érdekesnek ígérkező­ műsoron. A hangverseny tiszta jövedelmét a Magyar Tehetségvédő Bizottság tehetségvédelmi alapja javára fordítja a rendezőség. Jegyek 1—10 pengős árban Budapest Székesfőváros Népmű­velési Bizottság hivatali helyiségében (Váci­ u. 62. fsz. 1.) köznapokon 9—2 óra között vált­hatók. ............................. ........ . . .......................... Jó házi r­ossl kapható Mold­uk­fe­rt 3. Alagaor. Leves, sült, köret, uborka, főzelék, sült vagy főtt­ tészta, feketekávé 1 - 12 fillér. Hat talán ebéd 60 fillér. Előfizetve árengedmény. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1928 március*. Hangversenynaptár Péntek: Balya Ibolyka nóta­estje, (fél 6. Z.) H. Magyar női vonósnégyes kamarazeneestje. (fél 9. Z.) H. — Szombat: Szedő Miklós magyar nóta­­estje (6. Z.) K. — Waldbauer—Kerpely-vonós­­négyes bérleti estje (fél 9. Z.) R. — Vasárnap: Filharmónia főpróbája (d. e. 11 Z.) R. — Tar­­nay Alajos szerzői estje (fél 9 Z.) H. A SZÍNHÁZAK közleményei Kleiber Erich a filharmóniai társaság f. hó 5-én tartandó bérleti hangversenyén kívül f. hó 7-én, szer­dán este fél 10 órakor egy rendkívüli filhar­móniai hangversenyt, Mozart-estet vezényel a Zeneakadémián. Műsoron a Varázsfuvola nyi­tánya. Török induló, G-moll szimfónia, A-dúr szimfónia és hat német tánc. (Jegyek Rózsa­völgyinél). — Rozgonyi udiv. és kom. fényképész 10 pen­gős művészi f­elvételei csak oly kivitelben ké­szülnek, mint a kirakataiban láthatók. A színházak heti műsora Magyar Királyi Operaház. Péntek: Háry János. (B. bérlet 19. szám). Szombat: Turan­­dot. (Bérletszünet). Vasárnap: Szöktetés a sze­­rályból. (A. bérlet 20 szám). (7). Nemzeti Színház. Péntek: A vén gazember. (A .bérlet 25. s­zám). Szombat: Te csak pipálj. Ladányi. Vasárnap délután: János vitéz, este: Lilla. (d. u. 3. — este fél 8). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Péntek, szombat: A krétakör. Vasárnap délután: Elze­vir, este: Vizkereszt. (d. u. 4. — este háromne­gyed 8). Vígszínház. Péntek: A templom egere. Szom­bat: Úri muri. (Először). Vasárnap délután: A zenélő óra; este: Úri muri. (d. u. 3. — este fél 8). Magyar Színház. Péntek: Olimpia. (Először). Szombat: Olimpia. Vasárnap délután: Peer Gynt; este: Olimpia. (d. u. 3. — este 8). Király-színház. Egész héten minden este: Éva grófnő. Vasárnap délután: Mersz­e Maryl (d. u. 3. — este fél 8). Belvárosi Színház. Egész héten minden este Nászéjszaka. Vasárnap délután: A gazdag lány. (d. u. fél 4, — este 8). Városi Színház. Péntek, szombat és vasárnap este: A csókon szerzett vőlegény. (Fedik Sári vendégfelléptével). Szombat délután: Elnémult harangok. Vasárnap délután: Aidia. (d. u. 3. — este fél 8). Fővárosi Operettszínház. Péntek: Zenebona. (Először). Szombat: Zenebona. Vasárnap dél­után: Postás bécsi szerencséje. (Gyem­ekelő­­adás); este: Zenebona., (d. u. 4, — este 8). Új Színház Egész héten minden este: Dybuk Vasárnap délután: Kabaré-műsor. (d. u. fél 4- este 9). Andrássy­ úti Színház. Új műsor. Fedák Sári fellépte. (fél 9). Terézkörúti Színpad. Salamon Béla, Nagy Endre, Majd a Jegenye, Valóság az Írógépről. Zsazsalógia, stb. (fél 9). Royal Orfeum. Ellyn Glenn, Nicol & Martin; Vasques; 2 Dewers; Zidral; Fran­ Klint; Anena­­ceoport; A megboldogult Alajos; Solti, Dénes, Sárossy, Sugár Flóri, stb. Kezdete 8 órakor. Vasár- és ünnepnap délután fél 4 órakor. RUDOLF SCHILDOAUT REGINALD * EMMY a Nyugat Mozgóban FILMSZÍNHÁZAK Rablólovag Magyar témájú amerikai film. Nem sike­rült teljesen. Ez a szű­zsének tudható be, mert az egyáltalán nem filmre való. Legkevésbé amerikai mentalitás szerait feldolgozva. Hőse (Bíró Lajos hasonló című drámájának hőse) nem a legszimpatikusabb jelenség, sőt ellenke­zőleg. Afféle modern szeren­cselovag, jól keveri a kártyát, még jobban kezeli a kardot, szó­val, egy szószátyár, nyegle és kétes expezten­­ciájú alak, aki nem tud egy pillanatig sem érdeklődést kelteni maga iránt. Ez a szcená­­riumírónak a hibája. A rendezés lábat­lan. De­koratív és ha­tásképes. Mozgalmas, pár eleven jelenet frissen hat, a fotók, ha nem is mindig jók, de legalább szépek. A film végeredmény­ben nem rossz, de jónak csak jóakarattal ne­vezhető. Exotikumként hat valószínűleg a® Óceánon túl egy színesen megrendezett szüreti mulatság. A címszereplő Joseph Schildkraut túljátszik mindent, exteriőrje sem alkalmas a szerephez. Lya Putti már sikerül több figurát állít elénk, de játékmodora most sem a leg­kedvesebb. Feliratok gyengébbek a szokott­nál is. A ,,Jaj a harisnyakötőm“ cs­mű vígjátékról különösebb feljegyezni valónk nincs, erre nem is nagyon érdemes a film. Legfeljebb annyi, hogy Marie Prevost ezúttal is értnivalóan bá­jos és Charles Bay pedig, mint mindig, jó színésznek mutatkozik. Vádolom magam Erősen naturalisztikus film. Német stúdióból került ki, tehát megvan az előnye és ez eset­ben kevés hibája. A történet határozottan ér­dekes és helyenként izgalmas is, de hatásvadá­­szatban a szcenáriumiró kissé túlmegy a meg­engedett határon. Egy leány áll a történet kö­zéppontjában, akit elvesz feleségül agy festő, akiinek az esküvő napján el kell utaznia. Ez­után következik, ami a filmben már szokásos, hogy a fiatalasszony nem tud vigyázni ma­gára és­­ jön a filmromantika. És a dráma. Néha kellemes, máskor azonban nem lehet el­viselni. Jelen esetben nagyon hatásos, ha nem is mindig valószínű. A film technikailag meg­lepően sikerült. A filmképek talán nem hat­nak szépen, de beállításuk, fotografálásuk és kopírozásuk egyformán jó. Kár, hogy a má­sodik rész kissé elhúzódik és ezáltal az amúgy is akciószegény filmtörténetet vontatottá te­szik. A film értéke a színészi része. Paul We­gener döbbenetes erejű alakítása esemény­szerű. Grete Mosheim játéka is figyelemre­méltó. KARSAWINA TÁNCEST márciuS 9. i legyek a RADIUS pénztáránál______ _____ | A „Több mint szerencse“ című film megle­hetős sablon szerint készült alkotás. Marion Nixon ügyes színésznő. Az éjszaka lilioma Hogy jelen esetben mi történik éjszaka és micsoda liliomok illatoznak, arról sejtelmünk nincs. És ezt a film sem mondja meg. Újvilági film, nagyon tetszetős kiállításban és jó szí­nészekkel. Csak a történettel van baj. Egy fiatalembert vagy ötször ment meg a haláltól (természetesen mindig az utolsó pillanatban)" fiú szerelmese. Ez elég unalmas. Még szerencse, hogy a fiú jóképű és így meg lehet érteni A többit kevésbé. Az álromantikába fullad a scenárium, de a szenvelgő szentimentalizmus sem hagy cserben minket. Szóval tipikus ame­rikai filmtörténet, amelynek vége kissé hihe­tetlen, de épen ezért érdekesen vagy legalább­­is meglepetésszerűen hat. De mindez elfeledni­­való és lehetséges is, mert a külseje csinos a filmnek, akárcsak a főszereplője, Norma TaL madge finom és okos, ha vénecske is már. Pom­pásan játszik Wallace Beery s jó Gilbert Rowland. És hogy el ne felejtsük megemlíteni, a filmképek tónusban a legszebbek. A felira­tok ellenben a legrosszabbak. A „Pletykádról még pletykálni valónk sditu» Dorothy Philips érdeke«. Démon Daudet egyik ismertebb regényéből készült a film, amely semmiféle tekintetben nem ha­ladja meg az átlagfilmek nívóját. Meséje szok­ványos, unalmas és érdektelen, csakúgy, minit a film hősei. Egy pillanatig nem tudja lekötni figyelmünket és egyes jelenetek hosszúsága és szürkeség© nem egyszer bántó. A film úgy hat, mintha nem is lett volna rendezője, a fil­mké­­peken — úgy tetszik — szaladgálnak össze­vissza a szereplők, ahogy akarnak. Különben is, az egésznek a megkomponálása a húsz év előtti filmcsinálásra emlékeztet. A fotográfiák már sokkal sikerültebbek. A szereplők közül­ egyedül Cori­­ma Bell válik ki finom szépségé­vel és játékának természetes egyszerűségével. A többiek jelentéktelenek. A feliratok pedig laposak. A „Gyáva" 'című amerikai életkép minden­napi történet a szokásos feltalálásban. Kenneth Harlan jó színész. A „Magyar Hollywood“ cím­ű produkálót filmriportnak is nevezhetjük Az ötlet nagyon jó: • bemutatja, hogyan készül a film. Érdemes lett volna többet áldozni feldolgozására. Caplin Ch­aplin egy régi buxleszkje, amit nálunk még nem játszottak. Megértjük. Igazán nem kellett úgy sietni a bemutatásával, mert a film min­den, csak nem chaplini. Ellenkezőleg. De meg kell állapítani azt, hogy nevetni rajta lehet, ha valaki szereti a legel­képesztőbb bnlleszk­­viceeket. Viszont komolyan foglalkozni vele, nagyképűség lenne. Ugyanaz az eset lenne, mintha valakit felelősségre vonnának azért, mert a csecsemő­ korában rakoncátlankod­ott. Az ,, Átokba jó” című film viszont többet meg­érdemel, mint amennyire becsülik a film­­kölcsönzők és a pesti filmszínházak reklámfő­nökei. Jó film. A címe rossz egyedül, külön­ben rendezésben, megjátszásban és megkon­struálásban majdnem hibátlan. Marceline Day finom feje, Lars Hanson pompás alakítóké­­pessége és Pauline Starke közvetlen játéka feljegyzendő. A szerelmes gimnazista Ez a film kiemelkedik a sablon-termékek kö­zül, történetének üdeségével, frisseségével és fordulatosságával. Az amerikai kollégiumi élet számunkra ismeretlen és kedves humora epizódjait szövi történetté a szcenáriumb­a, ügyesen elgondolt mese keret­ében, amelynek a legsikerültebb része egy iskolai műkedvelő előadás megrendezése. Különben is igen ügyes, gyorspergésű és szórakoztató film, főszereplői csupa fiatal és mozgékony színész, akik bizony többet nyújtanak, mint akármelyik ismert filmszár unalmas arcrángatózásával. Pedig a film nem­ szenzáció, sem technikailag, sem el­gondolásban. Kár, hogy a második része kissé unalmas. A „Boldogság palotája" című film sz simbali­­kus mese, amely dekoratív tablókban villan fel előttünk. Főszereplői, Victor Mac­Laglen és Belle Rene nagyon jók. Kolba Gyula. BÚTOR­HITEL készpénzárban.Évtizedek óta közismert bútor­­hitelosztályunkban hálószobák, ebédlők, úriszobák legkedvezőbb fizetési tel- Kk is. A M­­B I ** tételek mellett kaphatók „iMIUtN­L Kereskedelmi Rt„ ezelőtt Balázs ás Társa bútoráruháza. 71., Vilmos császár-út 45.. Köztisztviselőknek árengedményt

Next