Nemzeti Ujság, 1928. április (10. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
MAI CIKKEINK: A békerevízió gondolata az angol politika világnézetéből fakad Az egész országban gyászistentiszteleteket tartottak IV. Károly király halálának évfordulóján Húszezer levente vesz részt a Balatoni Kultúrnapon Nagy szerep vár a gépekre a MÁV adminisztrációjában Rubido Zichy Iván báró: A magyarság és a művészetek (@kes) Megint az utolsó pillanatban? Endrődy Béla: Rose Marie. (Bemutató a Király-színházban) Bibó Lajos: A tundrák fia Andor Endre: Álomvágyás Dienes Valéria: Favete linguis (Vers) ti . f....- ■-lih \ Mai számunk 52 oldal - Ingyen Nemzeti Szalon és Képes Mffiklet Sirk.ixtff.es Ax mgnr aBBSiBHKBFTBESSBSit jWWycBsa» Vi’vry ~ffk_ Ilii i| will m p .11I |i y——— | Steril.tff.l Ar« U.ddhlv.Ud i Buda* Kgl W yipy gfiffir SST «agy f.A6r. 4 p.ngff. peat, V. Honvéd-.. 10. 89 MM A ' (WtejS A ' BweS tSl fe''ö SS giSSji JEjJ, Muhi qSW ^3 n.svadévr. 10 podkS Tál. 127-47, 127-48 e. tdlffl iUtlL.Afd 08 g||B gj ffljB A M M llka* ..y«. rúvatások fvnifk.^! K Hmhh MraffflSsm Isiim Sjl. ffmlA nsX * *a m *r * 16 11 u RákAczi-ut in T.i, j. £Si mw08 si mg? (£31 Afmf Mfm M KE»? Wwjf 60SB m EsSb m |Sh férni WW ii, v».im.psa 136-06, Téréz^krt ^2, H Wgj SMh| 1 E MKJE fejj gyj» S Egjl V JLgWRk , II Ml I « H I r d a. IL M&rla.tér iSk *4 Felelős szerkesztőt tóth László dr. ^ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatársi TÚRI BÉLA X. évfolyam 76. szám ♦ Vasárnap ♦ Budapest, 1928 ápriliS^ SURÁNYI MIKLÓS VASÁRNAPI KRÓNIKÁJA Farkas István: Kalandok északon A NEMZETI ÚJSÁG REGÉNYTÁRA P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez Edgar Wallace: Borzalmak kastélya AUTÓ, MOTOR, REPÜLÉS Magyarország 1928. évi autóbajnoksága KÖZGAZDASÁG, MEZŐGAZDASÁG A pénz krónikája Három hónap alatt 80 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenségek száma A magyar bor értékesítése dumping segítségével VASÁRNAPI MELLÉKLETEINK: NEMZETI SZALON Mados György: Nyár . . . Szamolányi Gyula: Pogány márciusi ének (Vers) Endrődi Béla: A hölgy és a trench-coat Zsoldos Benő: Az angol kert és a muskátlis kertecske Mauks Ernő dr.: Egy magyar város, melyet a csehek elpusztítottak Feiks Magda: Gárdatisztek sorfala a tenger fenekén Horváth Margit: Fekete város (Vers) Johannes Jörgensen: Hasonlatok Mindszenti Rezső: Az én öcsém Barits Ferenc: Az Amur széles sárga hátán A NEMZETI ÚJSÁG KÉPES MŰMELLÉKLETE: A newyorki Kossuth-szobor Sipőcz Jenő és Perényi Zsigmond báró, akiket Pittsburgh díszpolgáraivá választott A kormányzó Mayer János földmivelésügyi miniszter társaságában az Országos Tenyészállatvásár megnyitásán Képek a kiállításról Diskay mester tréfás portréi Az angyalföldi elme- és ideggyógyintézet A műtrágya termésfokozó hatása ai francia közvélemény irányadó, súlyosszavú köreiből egyre gyakrabban emelkedik megértő intelem a trianoni igazságtalansággal vérig sértett magyarság mellett. Értsék meg végre a hivatalos francia körökben is, hogy nem lehet sem a béke, sem a francia érdek veszedelme a békerevízió, amit már tudós franciák, politikus franciák, publicista franciák is helyesnek mondanak és követelnek. Az a félelem, hogy Trianon után Versailles következik, alaptalan és igazságtalan, mert Trianon messze túltett Versailles kegyetlenségén s a versaillesi béke sem él már minden betűjében s a belük kérlelhetetlen értelmében. Mussolininak azt a kijelentését, hogy a szerződés nem lehet börtön, de lehet revíziót végrehajtani a szerződés elvetése nélkül is, olyan útmutatást ad a franciáknak, amelyet a nagy nyugati nemzet hatalmas politikusai megérthetnének és követhetnének. Magyarországon soha sem volt ellenséges indulat Franciaország iránt, sőt mély szimpátiák éltek a magyarok szívében. Miért becsülnék ezt az indulatot kevesebbre, mintsem azt a cseh szimpátiát, amelynek az értékét a csehek már nem egyszer megmutatták? A barát mindig jobb, mint az ellenség s Magyarország nem is volt soha ellensége annak a francia nemzetnek, amelynek meg kellene értenie és éreznie, hogy kötelességei vannak s enyhítenie kell Trianonnak a magyar szivekben lüktető fájdalmát. Titulescu olaszbarát politika fjának csődje miatt beadta lemondását ... Romániában a liberális uralom végnapjait éli A magyar kormány Bereckeszfirméity miatt újabb jegyzék© kilt Lift Bukarestbe (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Románia belső politikai életében csak látszólagos a megnyugvás. Reánk nézve nem közömbös, hogy miként fordulnak a romániai események. Annyi bizonyos, hogy a kormány nagy bajban van és a legkülönbözőbb hatalmi eszközök igénybevételével igyekszik pozícióját megerősíteni. Ez azonban csak ideig-óráig sikerülhet neki. Az ország belsejéből érkező jelentések szerint ugyanis a kormánynak nemcsak a regátbeli ellenzékkel vannak bajai, a harc kitolódott az új tartományokra is. Feltűnő jelenség, hogy Titulescu még mindig nem tért vissza hazájába. Sőt ma Berlinből érkezett jelentés szerint Titulescu küpolitikai kudarcai miatt felajánlotta lemondását a kormánynak. A kormány elnök Titulescu lemondását nem fogadta el, mert nem akar részleges kormányválságot. Az ilyen részleges válság ugyanis könnyen a kormány teljes felbomlására vezethet. Különösen Anglia kíséri élénk figyelemmel a román eseményeket és az angol sajtó napról-napra igen részletes tudósításokban számol be a román belpolitikai helyeztről, nem hallgatva el azt a rettenetes korrupciót, amely úrrá lett nemcsak a régi királyság területén, hanem a tartományokban is. Tudósítónk a romániai helyzetről a következőket jelenti: Titulescu felajánlotta lemondását Berlin, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bukaresti hírek szerint Titulescu, minthogy Mussolini legutóbbi nyilatkozatában olaszbarát politikájának csődjét látja, beadta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el. A román sajtót nagyon idegesíti Mussolini nyilatkozata Bukarest, március 31. Az Independance Roumaine ismét cikket ír Mussolininak a Daily Mailban megjelent interjújáról és azt írja, hogy a Giornale d'Italiában megjelent magyarázó kommüniké, amely az olasz kormány véleményét fejezi ki, tulajdonképen kísérlet Mussolini macchiavellista kombinációinak palástolására. — Ez a kísérlet azonban senkit sem ejthet tévedésbe — írja a lap. Ezután az Independance Roumaine hangoztatja, hogy a Mussoliniinterjú állítólag milyen nagy visszhangot keltett a német sajtóban és hogy Mussolini veszélyezteti azt a barátságot és szimpátiát, amelyet a külföldön éreznek Olaszország iránt, anélkül azonban, hogy Magyarországnak használna. Egyébként — írja a lap — akár akarják Mussolini és Rothermere, akár nem, a trianoni szerződés tiszteletben tartását garantálják a nagyhatalmak aláírásai, amelyek között ott szerepel Olaszország is, azonkívül a Népszövetség, amelynek feladata a szerződések végrehajtásának felügyelete és mindenekelőtt a három Soisantant-állam megrendültetetlen szövetsége, amely elsősorban érdekelt a statusquo fenntartásában. A parasztpad a korrupció kiirtására törekszik London, március 81. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Evening Standard szerint Romániában a liberális uralom napjai meg vannak számlálva. A kormányválság ezúttal nem puszta személyi változás lesz, mert az ellenzék főként Erdélyre és Besszarábiára támaszkodik. A harc tehát a régi királyság és az új tartományok közt folyik. A nemzeti parasztpártnak sokat ígérő programja van, így például a korrupció kiirtása, tiszta választás és az idegen tőke becsalogatása, azonban a pártnak nincs semmiféle kormányzási gyakorlata, nagyon tarkabarka társaság, jelentékeny republikánus és karlista csoportokkal, úgyhogy Maniu majd látni fogja, hogy kormányozni nem olyan könnyű dolog, mint ellenzékieskedni. A Daily Herald igen mulatságosnak találja azt a megrökönyödést, amelyet Mussolininak a magyar határokról tett nyilatkozata Bukarestben keltett. A kormánylapok — úgymond — egyszerűen nem akarják elhinni, az ellenzéki sajtó pedig hevesen támadja a Bratianu-Titulescu-Duca triót állítólagos olasz barátságuk miatt. Mindez, a Daily Herald szerint, mutatja, hogy a közeljövőben a legnagyobb erőfeszítést fogják kifejteni a liberális uralom megdöntésére és hogy Maniut Londonból és Párisból támogatják. A Balkán-politika, úgy látszik, ma is a nyugateurópai államok pénzembereinek játékszere. Ifjabb jesipék a berekböszörményi aflaszvadászat ügyében A román kormány az ügyet elintézettnek tekinti Bukarest, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Tegnap délelőtt újabb magyar jegyzék érkezett a román kormányhoz a berekböszörményi határincidens ügyében. A román kormány az első magyar jegyzékre már a hét elején elküldte válaszát és úgy látszik, hogy a második magyar jegyzék keresztezte a román kormányét. A második jegyzékben a magyar kormány a bűnös román határőrök szigorú megbüntetését és a meggyilkolt magyar kisgazda családjának kártalanítását követeli. A román kormány a második magyar jegyzékre nem fog válaszolni, minthogy ugyanezek a kérdések már az első magyar jegyzékben is bennfoglaltattak és a román kormány válaszjegyzékében kimerítő választ nyertek. (..) Lapunk mai száma 32 fillér Ma egy éve... Prohászka Ottokár halálának első fordulóján irtai Bangha Béla S. J. Ma egy éve dőlt ki a legsudárabb jegenye Isten országának magyarországi kertjében. Ma egy éve pattant meg az az aranyharang, amely éveken át csodálatosan üde zengésével ébresztgette a lelkeket s igézte meg a hallgatók szívét. Ma egy éve omlott össze a magyar hitéletnek legszebb, élő fellegvára, a magyar Sionnak legmerészebben égbeívelő, legtöbb reményt és biztatást hordozó gótikus oszlopa. Ma egy éve némult el Prohászka püspök hűvös prófétaajkán a szó, a jeget olvasztó, szikrákat szóró, pünkösdi tüzeket gyújtó. ff Megsirattuk akkor s azóta is siratjuk. A Az egész nemzet húsait utána. Min- / & denki úgy gyászolta, mint egyéni ha- / lottját, mint személyes, pótolhatatlan * / veszteségét. Utcát neveztünk azóta róla, szobrot tervezünk neki, műveit díszkiadásban adták ki s emlékére Székesfehérvárt templomot építenek a püspöki város szentélyszegény munkásnegyedében. A kaszás rém azonban gúnyosan mosolyog, mint aki tudja, hogy az ő pusztító hatalma erősebb minden fogadkozásnál, minden szerető feledninem akarásnál. Emberi sorsunk, hogy bárkik voltunk s bármennyire szerettek bennünket életünkben, halálunkkor azonnal megindul rajtunk és fölöttünk az enyészetnek mindent elrágó, elmosó, nivelláló munkája s eltemeti nemcsak a testünket, hanem lassan az alkotásainkat, eszméinket, sőt az emlékezetünket is. Egyikét gyorsabban, másikét lassabban, de rág és hervaszt, felejtet és elhomályosít mindent és mindenkit. Pedig, ha valakit, Prohászkát és az ő eszméit nem volna szabad elfelejtenünk soha. Mindent elmoshat az enyészet, mindent eltemethet a feledés futóhomokja, csak azokat az ideálokat nem, amelyeket mindenkinél erőteljesebben, színesebben, lángolóbban Prohászka Ottokár állított a dekadens nemzet lelki szeme elé. A hivő kereszténység s a komoly hazaszeretet nagyszerű, szerves kapcsolatát. El sem tudjuk képzelni, mennyivel erőtlenebbek, szegényebbek és veszendőbbek volnánk ma, ha a hazafiatlan, vallástalan, ideáltalan eszmeáramlatok divókorában ő nem jár közöttünk. Prohászka Ottokár életrekeltő prófétaszózata nem ébreszti fel újra a deliriumos álomba merült, vesztébe süllyedő nemzetet. De ha szükség volt az első életrekeltésre akkoriban, nem kevésbbé van szükség a még csak zsengén ébredt életerő megtartására s fokozására ma. Aaz üzletes, elvtelen, hedonista életfelfogások ideáltalansága újból mérgez és terpeszkedik, követelőleg lép fel s a keresztény magyarságot újból visszaszeretné csalogatni az alig elhagyott mocsárgőzös ingoványokra. Prohászka művét folytatni kell, mert ő csak megkezdhette, megalaptozhatta, de nem fejezhette be. Nálánál kisebb, de számosabb erők egész tömegének kell halálos elszántsággal is dolgoznia, hogy a nagy mű abban is maradjon, Prohászka vetése ezánban ne szikkadjon. Ha a nagy íróspököt most egy percre életre lehetne hívni a fehérvári Szentháromság-kápolna hűvös kriptájából, ha meg lehetne kérdezni: mi az üzenete, mi a végrendelete a keresztény magyarság számára, kétségtelenül ezt felelné, ezt sürgetné: folytassátok a megkezdett munkát! Minden ember a helyén maradjon és dolgozzék