Nemzeti Ujság, 1928. április (10. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-22 / 92. szám
48 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1928 április 22. KÖZGAZDASÁGi pénzkr zi világpolitista nagy pénzügyi problémái Vasárnap lesznek a francia választások s noha ezeknek a választásoknak eredménye nagyon valószínű, mégis izgalommal néz eléjük az egész pénzügyi világ. Poincaré e választások sorsától tette függővé a francia frank stabilizációjának sorsát, ugyancsak ezen a választáson dől el, hogy Franciaország folytatja-e majd Briand locarnoi politikáját, vagy sem? Bizonyosnak látszik, hogy a Poincare— Briand-irányzat győzedelmesen kerül ki a választási küzdelemből, éppen úgy, mint ahogy Németországban is előreláthatólag többséget kap május 22-én Stresemann külpolitikája s ezzel a locarnoi szellem. Mindennek pedig fölötte nagy a jelentősége a nemzetközi pénzpiac szempontjából is jóvátételi kérdés Annyi bizonyos, hogy a következő lépés Franciaország és Németország pénzügyi politikájában azonos lesz: amíg Franciaország stabilizálja a frankot és rendezi belső adósságait, addig Németországnak keresztül kell hajtania a pénzügyi stabilizáció következő lépését, vagyis az államháztartás egyensúlyát kell nyugvópontra helyeznie. Mindezideig ez lehetetlen volt Németország számára, mert a Dawes-féle tervezet, amely a német jóvátételi kérdést ideiglenesen megoldotta, olyan alaphibában szenved, amelynél fogva sem a német pénzügyminiszter, sem a francia pénzügyminiszter nem tudhatnak előre kalkulálni A Daves-féle tervezet nem állapította meg ugyanis a jóvátétel összegét és ekként a jóvátételi terhek nagysága Damokles-kardként lóg a német pénzügyek fölött Ez az, amire Parker Gilbert, a Népszövetség pénzügyi főbiztosa már tavaly rámutatott : ez az a kérdés, amelynek megoldása a legsürgősebb a nemzetközi pénzpolitika szempontjából Amíg a német jóvátétel összegét nem állapítják meg véglegesen és amig nem lehet tudni, mi az összeg, amit Németországnak évenként fizetnie kell mindaddig nyílt kérdés marad Franciaország amerikai háborús adósságainak rendezése is. Ha Franciaország tudni fogja, mit kap majd évenként Németországtól akkor nyilvánvalóan rendezni fogja amerikai háborús adósságainak ügyét is, amit Poincaré tudvalevőleg fenntartott arra az időre, amikor a stabilizációt már befejezte s amikor már az elpusztított területek helyreálltak. Ha ezek a nagy kérdések rendeződnek, akkor ezek azt is jelentik, hogy az amerikai pénzpiac számára elintéződtek azok a külpolitikai okokból felvetett pénzügyi nehézségek, amelyek mindenkor bizonyos feszültséget és bizonytalanságot okoztak a Wallstreet számára, amikor európai hitelműveletekről volt szó. Kétségtelen ugyanis, hogy mihelyest tiszta helyzet áll majd elő a politikában, az már lényegesen enyhíteni fogja a kamatviszonyokat is. Az amerikai kamatláb felemelése, amely most időlegesen nyugtalanítja a piacot, csak átmeneti jelenség és nem vonatkozik a nagy euró-pai tranzakciókra. Ezt a mostani kamatáremelést sokkal inkább a belső ipari nehézségek és terményelhelyezési bajok idézik elő, mintsem a newyorki piac pénzhiánya. A mostani amerikai magas kamatlábnak így technikai okai vannak, nem pedig pénzhiány, vagyis eként az európai kölcsönök magas kamatlábát sokkal inkább a külpolitikai aggodalmak idézik elő, sem mint az amerikai piac tartózkodása. Ezt küzdi majd le a német jóvátételi kérdés lényeges megoldása, amely a legközelebbi idők legjelentősebb világpolitikai eseményének ígérkezik. Nemcsak Amerikában, de Németországban is olyan hatalmas készletek halmozódtak fel, hogy ez a tény nemcsak a magánkamatláb erős emelkedését idézte elő, hanem maga után vonja a hivatalos kamatláb emelkedését is- Nagyon természetes, hogy ilyen kamatláb mellett sem újabb részvénykibocsájtásokról nem lehet szó, sem pedig arról, hogy a vállalatok a tőzsdén tudjanak olcsóbban pénzt szerezni. Az az árlemorzsolódás, amely az európai tőzsdéken tapasztalható, ezzel a feszültséggel van összefüggésben. Egész Középeurópa érzi ezt. Berlin ideges, Bécs üzlettelen, Prága kedvetlen s ugyanezek a tőzsdei hangulatok tapasztalhatók ma mindenütt. Természetesnek látszik, hogy a magyar piac sem tudja kivonni magát ezek alól a hatások alól. óvatos hónapok Nem csoda így, ha az egész magyar gazdasági életben ma bizonyos óvatosság tapasztalható. Ez az óvatosság nem jelenti azt, mintha az irányadó pénzügyi körök nem látnák bizonyos optimizmussal az ország jövendő pénzügyi helyzetét, ellenben pillanatnyilag leginkább a külföldi események hatása alatt meglehetősen érvényesül a tartózkodó tempó. Ezt nemcsak a tőzsdén lehet tapasztalni, hanem abban is, hogy olyan tranzakciók, amelyeknek kereteit már teljesen megállapították s amelyeknek végrehajtása jól megfontolt szándék, egyelőre halasztást szenvednek. Azok a tőkeemelési törekvések, amelyek oda irányulnak, hogy egyes nagy intézetek számára újabb fejlődést biztosítsanak, aligha fognak végrehajtódni a legközelebbi hetekben. Bizonyos az is, hogy különösen a fővárosi intézetek feszült figyelemmel várják, miként fog végrehajtódni az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár tranzakciója és hogyan indul meg a községi takarék. Hasonlóképpen erősen foglalkoztatja a piacot az ipari záloglevelek kibocsátásának ügye is, mert előbb ezt a tranzakciót, valamint a villamossági kölcsönnek és az államvasuti kölcsönnek ügyét kell lebonyolítani, hogy az ország pénzügyi életében a legközelebbi lépés megtörténjék. A Talbotügyben most már a végső tárgyalások folynak. Hasonlóképpen az államvasuti kölcsön lebonyolítása is nem sok idő kérdése. Egyelőre különösen nagy óvatosság mutatkozik az úgynevezett zöldhitelekben. A gazdáknak természetesen szükségük van a mostani termelési kampányban pénzre. Apénz azonban sokkal drágább, mint ahogy azt remélni lehetett, ennélfogva a pénzügyi kormányzatnak egyik legfontosabb feladata, hogy ebben a kérdésben valamelyes megoldást tudjon hálálni. Bizonyos rendelkezésre álló tőkéknek optimistább elhelyezésével meg lehetne talán előzni azt, hogy a zöldhitelek ne okozzanak nagy drágaságot majd a termés értékesítésénél, sem pedig ne terheljék meg úgy a gazdákat, hogy ezáltal újabb eladósodást eredményezzenek. Nemcsak az iparban és a kereskedelemben nagy most a pénzhiány, de igen nagy különösen a vidéken, ahol még a régebbi hitelek kamatának fizetése körül is meglehetős nehézségek nyilvánulnak meg és ahol gyakorta a kamatot is váltóval tudják csak fizetni. Nagy gazdasági bajokat okozna, ha ezt a kérdést nem lehetne kedvezően megoldani és ha a magyar mezőgazdaság az újabb eladósodás veszedelmes hínárjába jutna. Mindezzel pedig kapcsolatos, hogy már most a tavasszal a legkomolyabb akarattal történjék valami az elkövetkező termés értékesítésének érdekében. Sajnos, egyelőre még az a helyzet, hogy a tavalyi termés bizonyos része maigsan is értékesítetlenül maradt és ez okozza a mezőgazdaság részbeni pénzhiányát is. A hitel megszervezésének és a termésértékesítésnek problémája külön kérdés tehát a mi számunkra, függetlenül a világpolitika nagy pénzügyi problémáitól s a világgazdaságban jelentkező feszültségtől Berlinben is drágul a pénz Az amerikai kamatlábemelésnek most bizonyosan nagy hatása van az európai piacra. Leginkább Németország érzi ezt meg, ahol sok okból meglehetősen feszült most a gazdasági helyzet. Az ipari koncentrációra való törekvés, valamint a termelés racionalizálása mind élesebb harcokat okoz a német iparban s alig mulnak el a sztrájkveszedelmek az egyik területen, már kezdődnek a másikon. A középnémet bányászok és a berlini fémipari munkások sztrájkjának veszedelmét csak nemrég kerülték el a munkaügyi miniszter döntésével és most már a ruhrvidéki bányászok bérharca, valamint a szászországi és hannoveri fémiparban jelentkező bérharcjelenségek nyugtalanítják a német ipart. Mindez azonban csak átmeneti jelenség volna, ha nem kapcsolódnék össze azzal a másik ténnyel, hogy a mostani európai vámviszonyok mellett az ipari termelés mindinkább megdrágul és a termelés elhelyezése egyre nehezebb lesz. Ezt épp úgy érzi az európai ipar, mint az amerikai ipar s magában Európában 39 vámsorompó van, akkor a drágulás folyamata vezet oda, hogy pénzbőség idején is drágábbá teszi a pénzt. yfrendszerü butorhitel! Bútorára házon kát me'na,?gobMtva. Istvánt 22. alól, VII., WesssefrényfitQtca tS. alA tael.vettüik át, ahol rendelsszerüen készült és raktáron levő butor’ukat továbbra is minden IGO pengő után Lepengő Starl törleszésre vásárolhatja. 1 éven belül törlesztésnél a kamatot visszatérítjük. Kardos Testvérek bútoráruháza, VII., Wesselényi utca 18. sz. (Kazinczy-utca sarok,. A tőzsde közgyűlésén tiltakoznak a részvényesek mellőzése miatt i A tőzsdetagok a részvénytársaságoktól az érdeklődés felébresztését kívánják . Éles támadás készül a tőzsde vezetősége ellen, közönyössége miatt a tőzsdén egyre növekedő izgalmat vált ki az a körülmény, hogy a tőzsdetanács egyáltalán nem talált ügyeimet a tőzsdei forgalom megélénkítésére. A tőzsde vezetőségének közönyössége most mutatkozik a legkirívóbban. Most van ugyanis az az időszak, amikor a részvénytársaságok közgyűléseiket tartják és beszámolnak a vállalatok múlt évi eredményéről és anyagi helyzetükről. Természetes, hogy úgy a kisrészvényesek tábora, mint a részvényeket vásárolni szándékozó nagyközönség ezek iránt az eredmények iránt a legnagyobb mértékben érdeklődik. És természetes volna az is, hogy a részvénytársaságok ezt az érdeklődést kihasználják, ha egyáltalában törődnek azzal, hogy a többségi szindikátusokon kívül álló részvények, tehát a kisrészvényesek, milyen véleménnyel vannak a vezetésről. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy nemcsak a kisebb vállalatok, de az olyan társaságok, amelyeknek részvényei vezető helyen állottak a tőzsde életében, egyáltalában nem tőrödnek a részvényeseikkel. Nem szólva arról, hogy a megszállott területekre jutott és a megszállók által nacionalizált vállalatok még arról sem értesítik a magyar részvényeseket, hogy milyen osztalékot űzetnek, mint például a Magnezitipar, amelynek Budapesten fióktelepe is van, részvényeit a budapesti tőzsdén is jegyzik, mégsem tájékoztatja részvényeseit, a hazai vállalattok közül is számosan követik ezt az éppen nem dicséretes példát. A tőzsdetagok sorában különösen kínos feltűnést keltett, hogy olyan nagy vállalat, mint a Ganz Villamossági, amelynek részvényeit a tőzsde vezető értékei között szokták szerepeltetni, szintén figyelmen kívül hagyja a részvényesek érdekeit. Ilyen politika mellett természetesen nem lehet felébreszteni az érdeklődést a részvények iránt, és nem lehet felélénkíteni a tőzsde forgalmát sem. Éppen ezért a tőzsdetagok körében a legnagyobb elkeseredéssel tárgyalják a tőzsdetanácsnak és a tőzsde elnökségének azt a kényelmes álláspontját, hogy egyszerűen nem veszi észre ezeket az állapotokat. A tőzsdetagok sorában mozgalom indult meg, hogy a tőzsde közgyűlésén, amelyet a jövő hónapban tartanak meg, a tőzsdetanács évi jelentésével kapcsolatosan szóvá teszik, hogy a részvénytársaságok nagy része egyáltalában nem törődik a tőzsdére bevezetett részvények sorsával és a tőzsde vezetősége sem hat oda, hogy a társaságok a nyilvánosság útján fenntartsák a kapcsolatot a kisrészvényesekkel Valuta* és devizapiac A valuta- és devizapiacon az üzleti tevékenység jelentéktelen volt s tartott irányzat mellett csak egy-két külföldi pénznem árfolyama változott kisebb mértékben. Az árjegyzőbizottság a következő valuta- és devizaárfolyamokat állapította meg: (Zárójelben az előfordult kötések.) Valuták: 1 angol font 27.85—28.—, 100 „belga“ 79.80-80.10, 100 cseh korona (16.945) 16.90—16.98, 100 dán korona 153.25—153.85, 100 dinár 9.97—10.07, 100 dollár (570.90) 570.— 572.—, 100 francia frank 22.50—22.70, 100 hollandi forint 230.25—231.25, 100 lengyel zloty 64.05—64.35, 100 leu 3.54—3.60, 100 lira 30.10—30.30, 100 német márka 136.60—137.10, 100 norvég korona 152.85—153.45, 100 osztr. schilling 80.30—80.65, 100 spanyol peseta 95.75—96.35, 100 svájci frank 110.05—110.45, 100 svéd korona 153.40—154.—. Devizák: Amsterdam 230.49—231.10, Belgrád 10.065—10.095, Berlin (136.90, 925) 136.70—137.10, Brüsszel 79.80—80.05, Bukarest 3.56—3.61, Kopenhága 153.35—153.75, London (27.9425. 9475) 27.905—27.985, Madrid 95.80—96.30, Milánó 30.125—30.225, Newyork (572.35. 45) 571.60—573.20, Osló 152.975 —153.375, Páris 22.4875—22.5875, Prága (16.9625. 965) 16.9375-16.9875, Szófia 4.125— 4.155, Stockholm 153.50—153.90, Varsó 64.10—64.30, Bécs (80.53, 56) 80.425—80.675, Zürich (110.32, 35) 110.1875—110.4375, Athén 7.45—7.65, Konstantinápoly 292.25—294.25. Mérsékelten javult az értékpapírpiac Lanyha irányzattal indult a forgalom a mai értéktőzsdén s eleinte csaknem valamennyi értékpapír árfolyama a tegnapi árnivó alatt alakult, a tőzsdeidő folyamán azonban a spekuláció véleménye® vásárlásaira fokozatosan javult a helyzet s a legtöbb értékpapír nemcsak hogy behozta árveszteségét, hanem kisebb árnyereségre is tett szert. A spekulációt a véleményes vásárlásokra a külföldi értékpapírpiacokról érkezett kedvező jelentések ösztönözték. Bár a piac irányzata javult, a forgalom mégis szűk keretek között mozgott, úgy hogy tulajdonképpen csak a névleges jegyzések mutatták az irányzat megszilárdulását. A fix kamatozású értékpapírok piacán a hadikölcsönkötvények iránt megélénkült a kereslet s egyes címletek 10—15 százalékkal javultak. Szilárdabb volt a fővárosi kölcsönkötvények piaca is, a záloglevélpiac azonban teljesen üzlettelen volt. A kényszerkölcsön árfolyama csökkent. Előfordult jegyzések: Államadóssági kötvények: Pénztárjegy 1917. 0.18—0.17, 1918—25. 0.16—0.16, Hadikölcsön 6 százalékos: I—V. 0.31—0.31, VI—VII. 0.24—0.24 —0.25, Hadikölcsön 5 és félszázalékos: II—VII. 0.24 -0.27—0.26, IV. 0.24—0.25-0.24, V. 0.23—0.24, VIII. 0.24, Kényszerkölcsön 1 millió korona n. é. 52-50—52.60-52.50. Záloglevelek és kölcsönkötvények: Belvárosi Tk. 0.30, Egyesült Főv. 0.35, Kisbirtokosok 0.45, M. Ált. Takarék 0.30, Agrárbank 0.35, Földhitelintézet 0.75, Jelzáloghitel 0.80, Leszámitolóbank 0.45, Moktár 0.85, Tp. Közp. Jelzg. 0.30, Pesti Hazai 0.80, Pesti Hazai Közp. 0.325, Ker. Bank 1.15, Keresk. Bank 10 százalék dij 0.80, békebeli talaj 0.56. Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi 3.40— 3.65—3.60, 1903. évi 3.05—3.10--3.10, 1916. évi 1.55 —1.55, 1918. évi 0.75—0.80--0.80, 1920. évi 0.18- 0.22-0.22. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a buszkoronás aranyat 23.——23.20, az ezüst egykoronást 0.40—0.41, a forintost 1.—11.20, az ötkoronást 2.——2.30 pengővel jegyezték. Az utótőzsdén az irányzat tartott volt, kötés azonban csak elvétve történt A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyama száz pengőért: Zürichben 90.62 V a svájci frankot Bécsben 124.09 p. schillinget Berlinben 73.62 bírod, márkát Prágában 589.50 cseh koronát adtak. Zürich, április 21. (Devizazárlat) Budapest 90.62 és fél, Páris 20.42 és egynegyed, London 2532.75, Newyork 518.80, Miano 27.35, Amsterdam 209.15, Berlin 124.05, Bécs 73, Prága 15.87 és egynegyed, Belgrád 9.13 és egynegyed, Bukarest 3.25, Berlin, április 81. (Devizazárlat.) Budapest 72.95—73.09, London 2039.40—2043.40, Newyork 417.80—418.60, Amsterdam 168.39—168.73, Milano 22.02 és fél—22.06 és fél, Belgrád 7.358-7.372, Páris 16.44-16.48, Prága 12.379-12.399, Zürich 80.53-80.69, Bécs 58.78 és fél—58.90 és fél, Bukarest 2.614—2.626. — Valutazárlat: pengő 72.80 —73.10, Bécs, április 21. (Devizazárlat.) Budapest 123.94—121.24, Amsterdam 285.87—286.87, Belgrád 12.49 és egynegyed—12.53 és egynegyed, Berlin 169.65—170.15, Bukarest 4.43 és háromnegyed— 4.45 és háromnegyed, London 3463.75—3473.75, Milano 37.40-37.50, Newyork 709.35-711.85, Páris 27.92 és háromnegyed—28.02 és háromnegyed, Prága 21.01 és ötnyolcad—21.09 és ötnyolcad, Zürich 136.71—137.21. Prága, április 21 (Devizazárlat.) Budapest 580—591, Amsterdam 1358—1364, Berlin 804 77 és fél—808.77 és fél, Zürich 649.05—652.05, London 16428.75—16528.75, Miano 177.27 és fél—178 67 és fél, Newyork 3365—3385, Páris 132.27—133.47, Belgrád 59.14—59.64, Bukarest 21—21.49, Bécs 473.25—476.25. — Valutazárlat: pengő 587—590. Külföldi értékpapírpiacok Bécs, április 21. A forgalom szűk keretek között mozgott és a spekuláció a hetizárlatra való tekintettel hátralevő jelentéktelen angazsmánjai rendezésére szorítkozott. Az áreltolódások minimálisak voltak. — Zárlat: magyar, koronajáradék 42.6, déli els. 81.8, Bankverein 28.75, Osztrák Földhitel 1163, Angol—Magyar 11.10, Osztrák Hitel 63.50, Magyar Hitel 104.50, Zivno 103.8, Dunafez 110.75, Államvasut 27.55, D. Sz. A. Vasút 14.39, Aussig Vegyi 212.1, Dinamit 539, Solo 319.8, Alpesi 40.7, O. Bányakohó 725, Koburg 26.75, Rima 132.5, Skoda 248, AEG. 35.4, Gutmann 2625, Slavonia 1.47, Kohó 50.5, Salgó 81, Trifaili 62.0, Kőszén 1000, Magyar Hofherr 17,4, Magyar Vasutforgalmi 49,75, Prága, április 21. Az értéktőzsdén a hét utolsó napján ismét üzlettelenség uralkodott s forgalom csupán néhány vasiparban fejlődött ki, amelyeknek árfolyama később szintén csak névlegesen maradt érvényben. Zárlat: Cseh Agrár 462, Cseh Unió 378, Cseh L. 403, Cseh Tpar 416, Prágai Hitel 554, Zivno 500, Osztrák Hitel 305, W. Union 136, Bankv. 25, F. É. Vasút 4960, Schüller 2140, Kölni Mü 603, Kolini Sp. 2025, Cseh Solo ex 60. 1796, Aussig Vegyi 1015, Első Pilseni 3000, Cosmahos 376, Cseh K. T. 1775, Alpesi 198, O. Bánya 3465, Poldi ex 32. 705, Prágai V. ex 75. 1625, Skoda 1173, Berlin, április 21. Az értéktőzsdén, miután a mainapig Ruhr-területen a bányászok és munkáltatók között megegyezés nem jött létre és a döntés ennélfogva a birodalmi munkaügyi miniszterre hárul, továbbá, mert a szász és Hannover fémiparban a munkáskizárás csak napok kérdése, a spekuláció már nyitáskor a tőzsdén eladásokba fogott. A külföld egyáltalában nem képviseltette magát a tőzsdén, a bankok pedig eladókként szerepeltek. A megjavult német külkereskedelmi mérleg a piacra hatás nélkül maradt, evvel szemben a newyorki tőzsde kilengései és a lombardhitelek nagymérvű megnövekedése a helyi piacot óvatosságra intette. A tőzsdén többek között a newyorki discont-felemelést is számításba vették, miután a nemzetközi pénzpiacokon - a helyzet teljesen tisztázatlan. Berlinben a reportpénzzel kapcsolatos nehézségek folytán a kamatemelés nem valószínűtlen. A magándiszontban végbemenő változás szintén nyomasztólag hatott az árképződésre. Az irány alapján