Nemzeti Ujság, 1928. április (10. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-26 / 95. szám

8 - bíróság döntheti el. A jogkérdés az, hogy a bíróság hivatott-e megállapítani azt, hogy kegyelem alá esik-e valaki, vagy sem, nem pe­dig az, amit Rassay állított. A végrehajtási utasításnak az a pontja, amely kimondja, hogy a bírói határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, az is bizonyítja, hogy a kegyel­­mezést szuverén jogon az államfő gyakorolja. A kegyelmi rendeletben tehát nem lát semmi­féle alkotmánysértést és így nincs módjában, hogy a Rassay által említett eseteket kivo­nassa az általános rendelkezések alól. Rassay Károly: Miért nem adtak kegyelmet Windischgraetznek? Pesthy Pál igazságügyminiszter: Ebben a kegyelmi ügyben még nem történt döntés. A végrehajtás ideje még nem telt le. Az általá­nos kegyelmen belül nincs módomban, hogy ezzel a kegyelmi üggyel foglalkozzam. Ezt csak abban az esetben tehetem, ha egyéni ke­gyelmi kérvényről van szó. Rassay felhozott példái nem állják meg a helyüket. A rendelet alkotmányos és vállalja érte a felelősséget. A Ház a választ tudomásul vette és ezzel az ülés végetért. Impozáns anyaggal vesz részt a magyar ipar az idei vásáron A munkások százai dolgoznak a vásár felépítésén­­ Szombaton délben nyitják meg a vásárt a nagyközönség számára (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Lázas munka folyik már hetek óta a Városliget­ben, az Iparcsarnokban és annak környé­kén. Néhány nappal ezelőtt még csak or­mótlan építmények, deszkahalmazok, épí­tési anyagok éktelenkedtek mindenfelé, mára már csodálatos színes és tarka pa-­villonok sokasága tárul a kíváncsiskodók szeme elé. A munkások százai sürögnek­­forognak a vásár területén,­ hatalmas tár­­szekerek, dübörgő teherautók hozzák a vásárhoz szükséges kellékeket, a kiállí­tandó anyagot, új utak épülnek az Ipar­­csarnok mögött, amelyeken a vásár út­ügyi csoportja mutatja be a magyar út­építési technika előretörését. A vámkiren­deltség helyiségében hatalmas ládákból szedik ki a külföldről érkezett kiállítási anyagot. Mindenütt ég a szorgos kezek alatt a munka, mert hiszen szombat reg­gelre készen kell lenni ennek a hatalmas vásárvárosnak, amely néhány napon át középpontja lesz Európa kereskedelmi és ipari élete érdeklődésének. Valóságos Bábel ez a készülő vásár­város. Egyik részén magyar munkások biztatják egymást, mellettük jellegzetes porosz beszéd hallatszik, más helyen fran­ciául intézkednek, amott angolul adják ki az utasításokat, emitt pedig különös és szokatlan hangok peregnek. A japánok tanácskoznak vagy pedig vitatkoznak, be­szédjükből és gesztusaikból nem lehet megállapítani, hogy kedélyesen társalog­nak-e, vagy vitatkoznak. Idegen szavak keverednek a magyar beszédbe. Furcsa keveredése a népeknek és a nyelveknek, szóval igazán nemzetközi lesz ez a vásár. Az ezer és ezer látnivaló közül nehéz volna a legszembetűnőbb dolgokat ki­emelni, hiszen itt az ipar és a technika számos új csodája kerül bemutatásra. Kétszáz magyar ipari szakma olyan im­pozáns ipari produkcióval vonul fel ezen a bemutatón, amelyre példa eddig alig volt. Felvonul itt a magyar bútoripar, amelynek diadalmas előretörése a leg­szebb bizonyítéka a magyar ipar élet­­képességének. Bemutatja a produktumait a gép- és a textilipar, az élelmiszer-, az üveg-, a porcellán-, úgyszintén a magyar háziipar, amely iránt a külföldi érdeklő­dés annyira élénk. A vásár rendezősége minden tekintetben gondos munkát vég­zett s ezért a legnagyobb elismerés illeti. A külföld is rengeteg érdekes látnivaló­val fog szolgálni. A francia ipar és keres­kedelem fejlett luxusiparának minden szép terméke gazdagítani fogja a vásárt. A görögök és jugoszlávok speciális termé­keikkel: háziipari cikkekkel, dohánnyal, mazsolával, szőnyegekkel és a gazdag macedóniai háziipar változatos és színes termékeivel akarnak versenyre kelni. Itt van a japán kiállítási anyag, az indiai anyag, mind-mind csupa exotikum, csupa érdekesség. Az előzetes seregszemle alapján azon- Tekintse meg a tavaszi drámvitavásáron !Meinz Gyula nemzeti ÚJSÁG ban örömmel és büszkeséggel állapíthat­juk meg azt, hogy a magyar ipar és keres­kedelem semmiben sem marad mögötte a­ külföldi kiállítóknak. A magyar vas- és gép-, a textil-, mezőgazdasági-, az élelmi­szer-, a rádió-, az autó-, a ruházati és a gazdag magyar háziipar, de minden ki­állító magyar ipari szakma is olyan vál­tozatos, értékes és nemes anyaggal vesz részt a­ Budapesti Nemzetközi Vásáron, ami kétségtelenül a külföldnek is teljes megbecsülését fogja megszerezni Magyar­ország egyre lendületesebben fejlődő ipa­rának és kereskedelmének. Itt említjük meg, hogy az április 28-án, szombaton megnyíló vásárt csak az ün­nepségek lezajlása után, vagyis déli 12 órakor adják át a forgalomnak. A kiállító cégek tehát teljes személyzetüket­ az egyes pavillonokba és fülkékbe csak déli 12 óra után állíthatják be. Mindaddig az egyes kiállító cégek részéről csak a cégfőnök, illetve annak helyettese lehet jelen a meg­nyitási ünnepségen. ­ ____ Csütörtök, 1928 április 26. Lindbergh és Byrd Quebecbe r­epültek Kohlék elé Emlékművet állítanak Greenly*Islandon Wilkins kapitány Kingsdayban várja be Nobile expedícióját Newyork, április 25. (A Nemzeti Újság tudósítójának táv­irati jelentése.) Montrealból írják, hogy Greenly Islandon emlékművet fognak fel­állítani az Atlanti Óceán nyugati irány­ban való sikeres átrepülésének emlékére. Egy óriási labradori szikladarab lesz az emlékmű, amely a Bremen leszállási he­lyén a repülők nevén és az útjukra vonat­kozó adatokon kívül örök időkre hirdetni fogja a német pilóták dicsőségét. A ka­nadai kormány Seven Islandon tüzelő­anyag-állomást rendezett be óceánrepü­­lők számára. Csütörtökön egy állami gő­zös öt repülőgépnek elegendő benzint és olajat fog vinni a szigetre, amely Hali­faxtól körülbelül 180 mértföldnyire dél­keletre fekszik. A Bremen nem indul Newyork, április 25. (A Nemzeti Újság tudósítójának táv­irati jelentése.) Miután Byrd kapitány, az Atlanti Óceán egyik átrepü­lője már teg­nap útnak indult repülőgépével, hogy Quebecbe menjen a német pilóták üdvöz­lésére, tegnap délután Lindbergh is elin­dult a mitchelfieldi repülőtérről. Lind­bergh egy utast is vitt magával, a new­­yorki Rockefeller-intézet egyik orvosát, aki meg akarta vizsgálni a tüdőgyulladás­ban megbetegedett Bennett pilóta állapo­tát. Bennett, aki Baldhennel együtt indult el Greenly Islandba, a Bremen pótalkat­részeit szállítva, tüdőgyuladást kapott és pár napos szenvedés után ma meghalt. Ifjabb jelentés szerint Kohl kapitány, most már feladott minden reményt, hogy a Bremenen repülhessenek Newyorkba, mert az a sziklákkal teletűzdelt jégtábla, amelyen a gép áll, nem alkalmas a startra. A Bremen pilótái most már nem dolgoznak tovább a monoplánon, hanem Blanchen és Fitzmauric kanadai gépein, mihelyt a viharos idő alább hagy, elin­dulnak Omebec felé. Wilkins aranyérmet kapott és a Spitzbergákon várja be Mobilét Berlin, április 25. (A Nemzeti Újság távirati jelentése.) Wilkins kapitányt, aki repülőgépen átre­pülte az északi sarkot, az amerikai föld­rajzi társaság a Morse-aranyéremmel tüntette ki, melyet majd akkor nyújtanak át a kiváló kutatónak, ha visszatér útjá­ról Newyorkba. A lapok most érdekes részleteket közölnek a szenzációs útról. Wilkins nyilatkozatában elmondja, hogy sehol sem talált új szárazföldet, sem az állati élet megnyilvánulásának bármely jelét. Swebardtól 200 mértföldnyire északra teljes sötétségbe került s csupán annyit látott, hogy alatta nyílt tenger húzódik. Midőn végre elérte a Spitzbergá­kat s leszállóit a jégre, a repülőgép köz­vetlenül egy rianás mellett állott meg s kis híja, hogy bele nem zuhant a vizbe. Rossz térképe ellenére is alig nyolcvan kilométerrel tévesztette el célját, Kings­­bayt. A repülőgép Kingsbaytől délre szál­lott le s Wilkins kapitány most Kingsday­­ban fogja bevárni Nobile expedícióját, amellyel közölni fogja északsarki tapasz­talatait. Tromsö norvégiai kikötővárosból teg­nap már útnak indult a Spitzbergák felé a Mina norvég gőzös, amely fedélzetére fogja venni Wilkins kapitányt és útitár­­sát, Eylsont. A két vakmerő pilóta ezen a hajón utazik Norvégiába. Tekintettel arra, hogy az időjárás rendkívül kedve­zőtlen, egyelőre még teljesen bizonytalan, mennyi ideig fog tartani, amíg a hajó el­éri a Spitzbergákat. A Spitzbergák lakos­sága a legnagyobb szeretettel gondoskodik arról, hogy elviselhetővé tegye a pilóták­nak a Spitzbergákon való tartózkodást. A két pilóta egész nap pihen s esténként kártyajátékkal szórakozik. Risztics újból megkísérli az óceán átrepülését Berlin, április 25. (A Nemzeti Újság tudósítójának tele­fonjelentése). Risztics János, a világre­korder magyar pilóta, aki a dessaui Jun­­kers-művek szolgálatában áll, ismét meg­kísérli az Atlanti Óceán átrepü­lését nyugati irányban. A dessaui gyárhoz közelállók szerint Risztics a legközelebbi napokban startol a W. 33. Junkers-gé­­pen, még­pedig nem egyedül, hanem Dillenz Lili bécsi színésznővel és Loose pilótával együtt. Múlt évi sikertelensé­gük után most mind a hárman újból megkísérlik az óceán átrepü­lését. Riszticsék azonban lehet, hogy nem is indulnak neki a nagy útnak most, mind­járt a terv felmerülése után, hanem jobb belátásuk szerint valószínűen meg fog­ják várni, amíg Kohl kapitánynak és bátor társainak vállalkozása véget ér. Riszticsék sikere sokkal valószínűbb is lenne, ha megvárnák a Bremen utasai­nak visszaérkezését, akiktől igen fontos és precíz információkat kaphatnának az után szerzett tapasztalataikról, de főként az időjárási és légköri viszonyokról. Egyes, ellenőrizhetetlen hírek szerint Dillenz Lili maga akar osztrák pénzügyi körök támogatásával megvenni egy Jun­­kers-gépet, de állítólag Junkers profesz­­szorral eddig még nem tudott meg­egyezni. Lezuhant a francia hadi­­tengerészet legnagyobb hidroplánja Páris, április 25. (A Nemzeti Újság tudósítójának táv­irati jelentése.) A st.-nazaire-i öbölben ma délben lezuhant egy Góliát hidrop­­lán, a francia haditengerészet egyik leg­nagyobb gépe. A repülőgép négy utasa közül hárman könnyebb sebesüléseket szenvedtek, m­íg a negyedik a tengerbe fulladt. A Nemzeti újság Szalonjaiéi . a legjobb szórakozás!­­ szerkeszd: Surányi Hildás pongor bálint NYILATKOZIK A MUNKAVÉDELEMRŐL — Nem tudja, kérem, képviselő úr, miért éppen a szocialisták tiltakoznak annyira a munkavédelmi intézkedések ellen? — Ha tudnám, akkor se mondanám meg, fiam. Hanem inkább elmondom, magának a Gyuri öcsém esetét. A Gyuri egyszer csak későn délután jött haza az iskolából. Azt kérdezte tőle az apja: — Hol voltál? — Az iskolában. — Hogyan? — A tanító bácsi ott tartott. — Miért? — Azért, mert többet tudtam, mint a töb­biek. — Úgy! — Igen, mert a tanító bácsi azt kérdezte, hogy ki dugta bele a krétát a tintatartóba és csak én tudtam megmondani. Új autóközlekedési rend a Váci-utcában A főkapitányi rendelet bénította a belvárosi kereskedők üzletfor­­galmát . A váci-utcai keres­­kedők Sztranyavszky Sándor bel­ügyi államtitkárnál (A Nemzeti Újság tudósítójától). A Belváros autóforgalmának biztosítása céljából a főkapitány nemrégen olyan reneletet bocsátott ki, amely szerint a Váci­ utca­ és a Petőfi Sándor­ utca egyes szakaszain az üzleti órák tartama alatt gépkocsik nem várakozhatnak. Az autók csak az utas fel- vagy leszállásának ide­jére állhatnak meg s azután a közeleső terekre kell menniök, ha utasaikra vára­kozni akarnak. A rendeletre a 15-ös autó­­buszforgallm megkönnyítése adott okot. A Nemzeti Újság volt az első, amely hangsúlyozta, hogy a belvárosi kereske­dőkre nézve méltánytalan ez az intézke­dés. A rendelkezés következtében ugyan­is, mivel az autók nem állhattak meg a belvárosi utcákban, igen megcsappant, a belvárosi kereskedők üzleti forgalma­ A Váci­ utcai kereskedők, akik sérel­mesnek találták magukra nézve az intéz­kedést, szerdán délelőtt Fejér Ottó kép­viselő vezetése mellett kü­ldöttségileg ke­resték fel Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárt, hogy tőle helyzetük megja­vítását, a főkapitánnyi intézkedés módo­sítását kérjék. Az államtitkár nagy megértéssel és jó­indulattal fogadta a küldöttség panaszát és tekintettel arra, hogy nagy gazdasági érdekek forognak kockán, kilátásba he­lyezte, hogy az üzleti forgalom biztosí­tása érdekében intézkedni fog, hogy a Váci-utcában az egyik oldalon megáll­hassanak az autók, de azzal a módosítás­sal, hogy a keresztutcákhoz egészen kö­zel levő üzletekben vásárlók autóinak nem magában a Váci-utcában, hanem a legközelebbi keresztutcában kell megál­­laniok. Ne felejtse el levelére saját címét is felírni, hogy a posta azt visszaadhassa, ha ne im tudja kézbesíteni. — Mielőtt le­velét a gyű­jtőszekrénybe dobja, nézze meg, van-e rajta cím­ és elegendő bé­lyeg­ — írja fel levele címébe a kerület, utcát, házszámot, emeletet és ajtószá­mot. — Postafiókbérlők levélpapírjuk cégfelirásába vegyék fel levélcímüket is a rövidített távirati cím mintájára. — Légipostával küldje külföldre sürgős levelét.

Next