Nemzeti Ujság, 1928. május (10. évfolyam, 99-121. szám)

1928-05-25 / 118. szám

L Ma, pénteken este. Holnap, szombaton, pünkösd vasárnap és hétfőn délután 1/21 órakor pünkösd vasárnap és hétfőn este 8 órakor ZENEBONA ÁBRIS RÓZSÁJA Fővárosi Operettszínház —...............................................TmUi 'I n n mim ■■ ..... ... ........................­ .. . . Egyik jobb, mint a másik. 13 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1928 május 25. színház, művészet Huszonhat év alatt huszonhat operettet írt Lehár Ferenc Beszélgetés az illusztris szerzővel, aki szívesen ír operát, ha jó szövegkönyv akadna (A Nemzeti Társég tudósítójától.) A klasszikus operett fénykorában tűnt fel tehetségével a fiatal Lehár Ferenc, aki mint oly sok kompo­nista, operával kezdte és operettel folytatta. Hogy mivel végzi! Egyelőre nem óhajtja be­fejezni munkásságát, bár haja már csa be­­csavarodott, de szemeiben láng lobog, a hangja frissen cseng, ahogy válaszol. — Operakomponálást Elmereng. — Régen, nagyon régen írtam operát. 1893- ban. Rövid, egyfelvonásos volt „Rodrigo“. Nem is került színre. Három évre rá, már egy háromfelvonásossal leptem meg magam, ame­lyet Lipcsében adtak elő. Szonátákat és kisebb dolgokat komponáltam ebben az időben, induló­kat és valcereket... Nevem ismert lett, nép­szerű voltam. De még mindig opera volt a vágyam... — ... és mégis operett lett a siker! — Egészen véletlenen múlt, írtam az elsőt: Wiener Frauen volt az első siker. Meglepett mindenkit. Legjobban engem. És ajánlatokat kaptam, valahogy tetszett is nekem a várat­lan fordulat és... egymásután írtam az ope­retteket. Kis az opera, az álmok álma! Elmaradt. Nem is volt időm rá. Szerződé­sem volt operet­tirásra, egyiket követte a má­sik. A Drótostót, a Víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Éva, a Tökéletes asz­­szony, Kék mazor, Angol királynő, Frasquita, a Sárga kabát, Paganini és most végül, de nem utoljára: a Cárevics. —•. . . Új operett, új idők! — Ne higgje. A Cárevics épp olyan, mint az előbbiek. Stílusban és formában egyaránt. Hogy újszerű is akad benne, az természetes, azt a sujet is magával hozza. Főleg a tánc­­zenében. Ami például a lokális részt illeti, az most is a klasszikus operettkomponálás jegyé­ben készült. Klasszikus alatt ne értsen félre (szerényen mosolyog), itt nem a nagyszerűsé­get, a klasszikus stílust értem munkámban, hanem az érett, vajúdáson átment operett­­komponálás teljességét. Hogy klasszikus-e az előbbi az értelemben, azt eldöntik a zenekriti­­kusok. Szerényen elhallgat. — . .. Sokan a nagyopera stílusát látják munkáiban! Felcsillan a tekintete. — Ez igaz is. Mert én, kérem, ha vérbeli operettírónak is mondanak, még mindig fel­mozdul a régi, félig eltemetett vágy és opera­­szerű hangszerelésre, sőt melódiavezetésre in­dít. Tény, hogy a Frasquitoira vagy a Paga­­ninira célzok, ebben egészen operaszerű jele­netek vannak. És a többi operettben is gyakori ez. Még mindig kisért az operakomponálás és ha ez az érthető játékom a komponálásban nem szakítja meg az operettstílust, nem is bántó, sőt szerintem az operett zenei értékelésé­ben emelkedést jelent. Látható érdeklődéssel beszél a témáról. Ked­vence, úgy látszik. És még érdekesebbet is mond. •­­ Higgye el, ha jó szövegkönyv akad, szí­vesen komponálok operát. Úgy látszik, nagyon rosszak a szövegköny­vek. Mert Lehár huszonhat érv alatt huszonhat teljes estét betöltő operettet irt és... opera egyikből sem lett Nem is olyan nagy baj. Mert így legalább az operettszínpadnak meg­maradt Lehár Ferenc, két világrész ünnepelt komponistája, aki, mint bejelentette: „Dolgozni fog még sokáig". Remélhetően. Mondjuk a következő, az ötvenedik évfordulóig. Mert az első jubileum már megvolt. Tavaly, amikor Lehár Ferencet, a színpadi szerzőt ün­nepelték huszonötéves működése alkalmából. — ... A Cárevics pesti bemutatója! — Nem tudom, milyen lesz, a próbákon az utolsó napokon én is részt vettem és segget­tem a színészeknek és zenészeknek, ők bizo­nyára megteszik a magukét, hogy én .. .­ Kedvesen mosolyog. És siet lefeküdni, mert nagyon álmos, pedig még csak hat óra van, kinn a szőke Dunán barázdákat von a játékos szél. Alkonyodik, szürkébe malii minden, a folyam, a kőpartok szilhnettje és... a múlt, amely néhány percre fénylő tüzével világította meg az előkelő dunaparti hotel kis szobáját. K. Gy. 1780—1830-ig“. Jutalma 800 pengő. „A magyar igekötők fejlődése a XV. század végéig alak­tani és fejlődéstani szempontból“. Jutalom 1000 pengő. „A magyar dráma története 1867 -1896-ig“. Jutalom 1000 pengő. A II. osztály köréből: „A konjuktura elmélet alapjai, a konjunktura-kutatás módszerei és eddigi elmé­leteinek bírálata“. Jutalma 2000 pengő. „Az 1708 augusztus 3-án vívott trencséni csata részletes leirása a hiteles adatok alapján“, megkívánják a mélyreható forráskutatást és a forráskritikát. Jutalma 400 pengő. Határnap 1929 szeptember 30. — A Burgtheater vendégjátéka. A bécsi Burgszinház művészei Sommerset Maughan­­nak „A kör“ f című meglehetősen jelentéktelen vígjátékát adták elő ma este. A bohózat egy öregedő asszonyról szól, aki fiatal korában el­hagyta urát és egy fiatal asszonyról, aki há­rom felvonáson keresztül ingadozik és végül elhagyja az öregedő asszony fiát. Az előadás meglehetősen friss ütemű és pergő volt. A két főszerepben az üde és csinos Maria Mayen és a bécsiek kedvence, a kitűnő Romberg voltak az előadásnak főerősségei. Albert Heine, aki a darabnak rendezője is, nagyszerű kabinetfigu­rát formált egy öregedő lord alakjából. A szépszámú és előkelő közönség szívesen fo­gadta Maughant és bohózatát. — A Szentivánéji álom házi főpróbája. Csütörtökön délelőtt tartották meg a Nemzeti Színházban az új Szentivánéji álom előadásának házi főpróbáját, ame­lyen az új inszcenálás és új kiállítás végső simításait is elvégezték. Az új Szentivánéji álom holnap, pénteken ke­rül szinre először s szombaton, vasárnap és hétfőn lesznek a következő előadásai. — Jeritza Mária szombaton érkezik Budapestre. Jeritza Mária, a világhírű operaénekesnő szombaton érkezik meg Budapestre, hogy vendégszereplését az Operaházban vasárnap este megkezdje. Azok a hírek, amelyek szerint Jelitza Mária lemondta volna pesti vendégsze­replését, valótlanok. — A Comedie Francaise vendégszereplésre megy Berlinben. A francia-német közeledés­ben, amelyet Briand Arisztid kezdeményezett, hatalmas lépés történt. Mint párisi tudósítónk sürgönyzi, a mai minisztertanács Herriot köz­­oktatásügyi miniszter javaslatára felhatal­mazta a Comédie Francaise társulatát, hogy vendégszereplésre menjen Berlinbe, ahol a tár­sulat több klasszikus és modern darabot fog bemutatni az er­edeti párisi szereposztásban. A vendégszereplés végleges programját és idő­pontját még nem állapították meg. Ez az első eset, hogy a franciák nemzeti színháza testü­letileg meg fog jelenni Berlinben. — A Doktor úr felújítása a stockholmi Nem­zeti Színházban. Molnár Ferenc első bohóza­tát, a „Doktor úr“-at, amelyet még 1911 őszén mutatott be Stockholmban a Lilleteatern, most a királyi nemzeti színház a régi fordításban, de új betanulásban újította fel. A bemutató­nak általában sikere volt, a közönség sokat nevetett, jól mulatott. A magyar repriznek egyik legnagyobb érdekessége az volt, hogy Puzsér betörő szerepét ugyanaz a Winner­­strand, a svéd Nemzeti Színház egyik leg­kiválóbb komikusa játszotta, aki 16 évvel ez­előtt, mint fiatal kezdő színész Molnárnak ebben a bohózatában aratta első sikerét. A kritika melegséggel fogadta a magyar bohó­zatot, amelynek ügyes fordulatai, franciás helyzetkomikuma és eleven dialógusai felfris­­sítően hatottak. — Az „Ecoles de Langue Francaise" évzáró­­ü­nnepsége. Az Orel Géza dr. főigazgató veze­tése alatt álló francia nyelviskola május 25-én este 6 órakor tartja évzáró ünnepségét a Zeneakadémia nagytermében. Az évzáró ün­nepi beszédet Jean Carrére tartja. Közreműkö­dik a teljes fővárosi szimfonikus zenekar. — A Nemzeti Szalon közgyűlése. A Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület június 2-án, szom­baton délután 4 órakor az Erzsébet-téri kiál­lítási termekben tartja rendes évi közgyűlését. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést jú­nius 9-én délután 4 órakor tartják meg. — A soproni képzőművészeti kiállítás. A Nemzeti Szalon, a Magyar Akvarell- és Pasz­­telfestők Egyesülete, valamint a Soproni Kép­zőművészeti Kör együttes kiállítása május 27-én, vasárnap délelőtt nyílik meg ünnepélyes keretek között a Sopron város által átengedett helyiségekben. A tárlaton 106 művész vesz részt 268 műalkotással. — Kortársaink. Ez alatt a cím alatt Hankiss János egyetemi tanár szerkesztésében igen életrevaló sorozat indult meg, amely a ma élő írók egyéniségét és műveit ismerteti gon­dosan megírt, csinos kiállítású füzetekben. Külföldön már régen divatosak ezek a füze­tek. Különösen a Revue Critique kiadásában megjelenő füzetek igen népszerűek, amelyek a mai francia irodalom legkiválóbb íróit is­mertetik. Terjedelemre és koncepcióra hason­lók a Kortársaink cím­ű­ sorozat füzetei, ame­lyek hézagpótló jelentőségűek. Ezúttal mint első turnus hat füzet hagyta el a sajtót. Babits Mihály egyéniségét Juhász Géza ismerteti, Csathó Kálmánról Szondy György itt tanul­ — Operaház. Lelkes, őszinte ünneplés­­színhelye volt ma este első dalszínhá­zunk. Strauss János bájos operettjé­nek, a „Denevér“ előadásának keretében Ünnepelte Dalnoky Viktor dr. működésé­nek negyedszázados jubileumát. Ez a nagytudású, szeretetreméltóan közvetlen művész nagyon sok kellemes órát szer­zett hosszú pályafutása alatt az Opera közönségének. A kötelességteljesítés mintaképe volt, aki soha egyetlen fellé­pését sem mondta le! Azok közé tartozik, akit mindenki szeret és megbecsül. Az előadás előtt egy órával a színpadon: Fülei-Szántó Endre min. titkár a kultusz­miniszter és Kertész K. Róbert államtit­kár üdvözletét tolmácsolta, Radnai Mik­lós, az Operaház igazgatója a kormányzó elismerését adta át a vele járó éremmel, Hevesi Sándor a Nemzeti Színház, Dömötör Lajos az operaházi zene­kar, Kodolányi Alajos az énekkar, Stadler Anna balettnövendék a tánckar, Ruzsifa János világosító a műszaki személyzet, Csóka Béla és Vermes Jenő a Városi Színház, Géczy István a Színész Egyesü­let, Sándor Sándor dr. a Budapesti Színé­szek Szövetsége, Harsányi Zsolt a ma­gyar színpadi szerzők, Siklós Albert a Zeneművészeti Főiskola, Vencell Béla a magánénekesek, Szirmay Imre a Fészek Klub, Ráskai Dezső a Lipótvárosi Ka­szinó, Weisz dr. a fogorvosok, Jakobi dr. a terézvárosi orvosok, Gerő dr. az orvosi kaszinó nevében szóltak az ünnepelthez, aki a rengeteg babért, képet, műtárgya­kat meghatottsága mellett is szellemes beszéddel köszönte meg. Dalnoki dr. ma este Franck fogházigazgató szerepében búcsúzott a közönségtől és mulatságos alakításával felejthetetlen kabinetfigurát rajzolt meg. Szereplőtársai: Gábor Jó­zsef, Relle Gabi, Halász Gitta, Tóth Erzsi, Páinszki Zsigmond, Palotai Árpád, Szü­gyi Kálmán, Toronyi Gyula, Sándor Má­ria, Szabó Józsa, Komár Ernő, Ádám Győző, Körmendi József és Hegedűs Ar­mand fokozott igyekezettel állították so­rompóba kipróbált művészetüket. A má­sodik felvonásbeli nagy magyar hang­versenyen a jubiláns tiszteletére Sándor Erzsi, Tihanyi Vilma, Bodó Erzsi, Palló Imre, Laurisin Lajos, a tánckar és zene­kar szerepeltek óriási sikerrel. Az emlé­kezetesen szép előadás solotáncait Kő­szé­thy, Andor és Keresztes sejtették. Gá­bor József rendezése kitűnően ötletes. Rékai, Fleischer, Berg és Pető karna­gyok ragyogó temperamentummal diri­gáltak. (I.) — Az Akadémia jövő évi jutalomtételei. A Magyar Tudományos Akadémia ezévi nagy­gyűlésén a jövő esztendőre a következő juta­lomtételeket hirdeti: Széchenyi István gróf életrajzának jutalma 3000 pengő. Két elemi iskolai tanító jutalmazására egyenként 200— 200 pengő. A Kazinczy Gábor és neje jutalom­tétel 400 pengő. Az I. osztály köréből: Vojnits­­jutalom (A M. Tud. Akadémia Vojnits-érme) Sámuel—Kölber-dij (nyelvtudományi értekezé­sek jutalmazására 200 P. A II. osztály köré­ből: Az 1929. évi nagyjutalom 2000 P. Marczi­­bányi mellék jutalom 800 P. Az 1920—28. évkör­ben megjelent filozófiai munkák legjobbjainak Chorin Ferenc-jutalom az 1928-ban megjelent közgazdasági, ha pedig ilyen jutalomra érde­mes munka nem volna, államtudományi munka jutalmazására. A magyar földbirtokjog alap­elvei történelmi kialakulásukban, figyelemmel a törvényhozási eredményekre 1000 pengő.. Da­rányi Ignác-jutalom az 1923—28. években meg­jelent gazdaságtörténeti értekezése legjeles lel­­kének 1000 pengő. A főkegyúri jog jogalapja, tartalma és a magyar közjog idevágó szabá­lyai 1000 pengő. Fraknói Vilmos-jutalom az 1924—28. években megjelent legjobb történet­­tudományi munka jutalmazására 1000 pengő. A III. osztály köréből: Budapest Székesfővá­ros jutalomtétele. Az útburkolás legjelentősebb feladatai, tekintettel a nagyvárosok fejlődő forgalmára és különösen figyelembe véve a székesfővárosi viszonyokat. Jutalma 1000 P. Egyúttal a nagygyűlés elhatározta, hogy a már hirdetett, de még le nem járt következő jutalomtételeket újra hirdeti: Az I. osztály köréből: „50 év Buda és Pest irodalmi életéből mányt. A Herczeg Ferencről szóló füzet szer­zője Zsigmond Ferenc. Móricz Zsigmondról szintén Juhász Géza irt. Tormay Cecil egyé­niségét és írói működését maga a szerkesztő, Hankiss János ismerteti. Zilahy Lajosról pe­­dig Ruzitska Mária ír. Körülbelül három­éves füzet ad igen jól összefoglaló és áttekint­hető képet minden íróról s a füzeteket biblio­gráfiai jegyzetek egészítik ki. — A katolikus teológia szerepe a modern tu­­dományos lélektanban. Juhász Andor dr. A Magyar Psychológiai Társaság felolvasó ülé­sén „A lelki folyamatok megjelenési formái a tudatban" címen tartott érdekes előadást. Ki­induló­pontja a pszichológiai szemlélet mai válsága volt, a háború utáni világkép általá­nos megváltozása, amely a mechanizmusból a teleológiába, a materializmusból a spiritualiz­musba, a determinizmusból az akarat szabad­ságához vezetett. Előadó kiemelte, hogy éppen ezen okoknál fogva milyen nagy szerep jut a katolikus teológiának a modern tudományos lélektanban, amint azt nálunk főként Schütt Antal, Mester János és Kühár Flóris vizsgá­latai bizonyítják. Azután a lelki élet centrá­lis problémáját, a tudat kérdését vizsgálta be­hatóan és megállapította, hogy a tudat bio­lógiai szükségszerűség, célszerű védőberende­zés, amely nem engedi az ezer oldalról rátörő benyomásokat vad összevisszaságukban az or­ganizmusba, hanem azokat csoportosítja, egy­ségesíti, rendezi. HANGVERSENYEK — Thomán István növendékeinek hang­versenye. Dohnányi Ernőnek, világhírű zongoraművészünk mestere, Thomán Ist­ván ma mutatta be iskolája tanítványai­­nak művészi fejlődését. A kiváló mester művészegyéniségének nagyszerű hatása híven visszatükröződik a növendékek produkciójában. Nyitray László, Körösy Éva, Bu­­kovits György, Ruppné-Leitner Klára, ditrói Csiby József, László Imre, Takács Menyhért és Kutenich Ludovika mesterükhöz méltó kidolgozásban adták elő: Beethoven, Mozart, Kodály, Rach­maninoff, Weber, Bach-Bossani, Rubin­stein, Mendelssohn, Liszt és Chopin mű­veit és őszinte megérdemelt, sikert arat­tak. (I.) — Sétahangverseny a Bástyasétányon. Az Országos Erzsébet-Otthon Egyesület házának, valamint a segélyre rászoruló özvegyek és koros leányárvák felsegítése javára i. é. május hó 27-én, pünkösdvasárnapján délelőtt 11-től 1 óráig a magy. kir. 2. honvédzenekar és az óbudai „Dalkoszorú“ közreműködésével séta­hangversenyt rendez a budavári Bástyasétány elzárt területén. — Növendékhangverseny. Zeneművészeti Fő­iskolánkban most folynak az évadzáró vizsga­hangversenyek. Tegnap és ma este Romagnoli Ferenc, Székely Arnold, Zsolt Nándor, Keéri- Szántó Imre, Szabados Béla, Kodály Zoltán, Zalánfy Aladár, Kemény Rezső és Studer, Oszkár tanárok növendékei: Drexler Béla (kürt), Gergely László (zongora), Koromzay Dénes (hegedű), Rátkai Vera (zongora), Haj­nal Zsiga Lola (ének), Pázmán György (zon­gora), Eördögh János (fuvola), Gellért Ferenc (hegedű), Biró Miklós (mélyhegedű), Dedinszky Izabella (orgona), Sándor Frigyes (hegedű), Farnady Edith (zongora), Antos Hana (ének), Felvinczi-Takács Alice (hegedű), Fischer Anny (zongora) és Pressler Eta (hegedű) szerepeltek megérdemelt, nagy sikerrel. A hallgatóság a tehetséges ifjú művészek előadását sok lelke­sítő tapsaival jutalmazta. (s.) Hangversenynaptár Szombat: Budapesti Ének- és Zenekaregye­sület jubiláris hangversenye. (Petőfi-szimfónia) (fél 8. V.)­­. a színházak közleményei A „Szeretlek!“ kiállítása A Király-színház szombaton bemutatóra ke­rülő újdonságának, Christine „Szeretekl­­cimű vidám, táncos operettjének már a kiállí­tása is olyan, amilyen eddig operettnél még nemigen volt. Csupa persziflázs: a szokásos és sablonos díszleteknek és ruháknak kikarikíro­­zása. Az első felvonás egy francia ősi kastély terme, a második felvonás, amely két képből áll, a varieté. Első képe az igazgató irodájá­ban, második képe a varieté színpadán ját­szódik le; a harmadik felvonás egy angol va­dászkastély hallja, úgy a díszleteket, mint a sok színes ruhát Pán József tervezte. - A színházak heti műsora Magy. kir. Operaház. Péntek: Xerxes és Al ezüstkulcs. (C. bérlet 30. szám). Szombat: Ma­nón. (D. bérlet 30. szám). Vasárnap: Turandot. (Jeritza Mária vendé­gfelléptével. Bérletszü­net). (7). Nemzeti Színház. Péntek: Szentivánéji álom. (Új betanulással. A. bérlet 37. szám). Szombat, vasárnap: Szentivánéji álom .(fél 8). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Pén­tek: Húsvéti vakáció. Szombat és vasárnap: A krétakör. (8). Vígszínház. Péntek- Geschäft ist Geschäft. I-a bécsi Burgszínház tagjainak vendégjátéka.

Next