Nemzeti Ujság, 1928. május (10. évfolyam, 99-121. szám)
1928-05-25 / 118. szám
L Ma, pénteken este. Holnap, szombaton, pünkösd vasárnap és hétfőn délután 1/21 órakor pünkösd vasárnap és hétfőn este 8 órakor ZENEBONA ÁBRIS RÓZSÁJA Fővárosi Operettszínház —...............................................TmUi 'I n n mim ■■ ..... ... ........................ .. . . Egyik jobb, mint a másik. 13 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1928 május 25. színház, művészet Huszonhat év alatt huszonhat operettet írt Lehár Ferenc Beszélgetés az illusztris szerzővel, aki szívesen ír operát, ha jó szövegkönyv akadna (A Nemzeti Társég tudósítójától.) A klasszikus operett fénykorában tűnt fel tehetségével a fiatal Lehár Ferenc, aki mint oly sok komponista, operával kezdte és operettel folytatta. Hogy mivel végzi! Egyelőre nem óhajtja befejezni munkásságát, bár haja már csa becsavarodott, de szemeiben láng lobog, a hangja frissen cseng, ahogy válaszol. — Operakomponálást Elmereng. — Régen, nagyon régen írtam operát. 1893- ban. Rövid, egyfelvonásos volt „Rodrigo“. Nem is került színre. Három évre rá, már egy háromfelvonásossal leptem meg magam, amelyet Lipcsében adtak elő. Szonátákat és kisebb dolgokat komponáltam ebben az időben, indulókat és valcereket... Nevem ismert lett, népszerű voltam. De még mindig opera volt a vágyam... — ... és mégis operett lett a siker! — Egészen véletlenen múlt, írtam az elsőt: Wiener Frauen volt az első siker. Meglepett mindenkit. Legjobban engem. És ajánlatokat kaptam, valahogy tetszett is nekem a váratlan fordulat és... egymásután írtam az operetteket. Kis az opera, az álmok álma! Elmaradt. Nem is volt időm rá. Szerződésem volt operettirásra, egyiket követte a másik. A Drótostót, a Víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Éva, a Tökéletes aszszony, Kék mazor, Angol királynő, Frasquita, a Sárga kabát, Paganini és most végül, de nem utoljára: a Cárevics. —•. . . Új operett, új idők! — Ne higgje. A Cárevics épp olyan, mint az előbbiek. Stílusban és formában egyaránt. Hogy újszerű is akad benne, az természetes, azt a sujet is magával hozza. Főleg a tánczenében. Ami például a lokális részt illeti, az most is a klasszikus operettkomponálás jegyében készült. Klasszikus alatt ne értsen félre (szerényen mosolyog), itt nem a nagyszerűséget, a klasszikus stílust értem munkámban, hanem az érett, vajúdáson átment operettkomponálás teljességét. Hogy klasszikus-e az előbbi az értelemben, azt eldöntik a zenekritikusok. Szerényen elhallgat. — . .. Sokan a nagyopera stílusát látják munkáiban! Felcsillan a tekintete. — Ez igaz is. Mert én, kérem, ha vérbeli operettírónak is mondanak, még mindig felmozdul a régi, félig eltemetett vágy és operaszerű hangszerelésre, sőt melódiavezetésre indít. Tény, hogy a Frasquitoira vagy a Paganinira célzok, ebben egészen operaszerű jelenetek vannak. És a többi operettben is gyakori ez. Még mindig kisért az operakomponálás és ha ez az érthető játékom a komponálásban nem szakítja meg az operettstílust, nem is bántó, sőt szerintem az operett zenei értékelésében emelkedést jelent. Látható érdeklődéssel beszél a témáról. Kedvence, úgy látszik. És még érdekesebbet is mond. • Higgye el, ha jó szövegkönyv akad, szívesen komponálok operát. Úgy látszik, nagyon rosszak a szövegkönyvek. Mert Lehár huszonhat érv alatt huszonhat teljes estét betöltő operettet irt és... opera egyikből sem lett Nem is olyan nagy baj. Mert így legalább az operettszínpadnak megmaradt Lehár Ferenc, két világrész ünnepelt komponistája, aki, mint bejelentette: „Dolgozni fog még sokáig". Remélhetően. Mondjuk a következő, az ötvenedik évfordulóig. Mert az első jubileum már megvolt. Tavaly, amikor Lehár Ferencet, a színpadi szerzőt ünnepelték huszonötéves működése alkalmából. — ... A Cárevics pesti bemutatója! — Nem tudom, milyen lesz, a próbákon az utolsó napokon én is részt vettem és seggettem a színészeknek és zenészeknek, ők bizonyára megteszik a magukét, hogy én .. . Kedvesen mosolyog. És siet lefeküdni, mert nagyon álmos, pedig még csak hat óra van, kinn a szőke Dunán barázdákat von a játékos szél. Alkonyodik, szürkébe malii minden, a folyam, a kőpartok szilhnettje és... a múlt, amely néhány percre fénylő tüzével világította meg az előkelő dunaparti hotel kis szobáját. K. Gy. 1780—1830-ig“. Jutalma 800 pengő. „A magyar igekötők fejlődése a XV. század végéig alaktani és fejlődéstani szempontból“. Jutalom 1000 pengő. „A magyar dráma története 1867 -1896-ig“. Jutalom 1000 pengő. A II. osztály köréből: „A konjuktura elmélet alapjai, a konjunktura-kutatás módszerei és eddigi elméleteinek bírálata“. Jutalma 2000 pengő. „Az 1708 augusztus 3-án vívott trencséni csata részletes leirása a hiteles adatok alapján“, megkívánják a mélyreható forráskutatást és a forráskritikát. Jutalma 400 pengő. Határnap 1929 szeptember 30. — A Burgtheater vendégjátéka. A bécsi Burgszinház művészei Sommerset Maughannak „A kör“ f című meglehetősen jelentéktelen vígjátékát adták elő ma este. A bohózat egy öregedő asszonyról szól, aki fiatal korában elhagyta urát és egy fiatal asszonyról, aki három felvonáson keresztül ingadozik és végül elhagyja az öregedő asszony fiát. Az előadás meglehetősen friss ütemű és pergő volt. A két főszerepben az üde és csinos Maria Mayen és a bécsiek kedvence, a kitűnő Romberg voltak az előadásnak főerősségei. Albert Heine, aki a darabnak rendezője is, nagyszerű kabinetfigurát formált egy öregedő lord alakjából. A szépszámú és előkelő közönség szívesen fogadta Maughant és bohózatát. — A Szentivánéji álom házi főpróbája. Csütörtökön délelőtt tartották meg a Nemzeti Színházban az új Szentivánéji álom előadásának házi főpróbáját, amelyen az új inszcenálás és új kiállítás végső simításait is elvégezték. Az új Szentivánéji álom holnap, pénteken kerül szinre először s szombaton, vasárnap és hétfőn lesznek a következő előadásai. — Jeritza Mária szombaton érkezik Budapestre. Jeritza Mária, a világhírű operaénekesnő szombaton érkezik meg Budapestre, hogy vendégszereplését az Operaházban vasárnap este megkezdje. Azok a hírek, amelyek szerint Jelitza Mária lemondta volna pesti vendégszereplését, valótlanok. — A Comedie Francaise vendégszereplésre megy Berlinben. A francia-német közeledésben, amelyet Briand Arisztid kezdeményezett, hatalmas lépés történt. Mint párisi tudósítónk sürgönyzi, a mai minisztertanács Herriot közoktatásügyi miniszter javaslatára felhatalmazta a Comédie Francaise társulatát, hogy vendégszereplésre menjen Berlinbe, ahol a társulat több klasszikus és modern darabot fog bemutatni az eredeti párisi szereposztásban. A vendégszereplés végleges programját és időpontját még nem állapították meg. Ez az első eset, hogy a franciák nemzeti színháza testületileg meg fog jelenni Berlinben. — A Doktor úr felújítása a stockholmi Nemzeti Színházban. Molnár Ferenc első bohózatát, a „Doktor úr“-at, amelyet még 1911 őszén mutatott be Stockholmban a Lilleteatern, most a királyi nemzeti színház a régi fordításban, de új betanulásban újította fel. A bemutatónak általában sikere volt, a közönség sokat nevetett, jól mulatott. A magyar repriznek egyik legnagyobb érdekessége az volt, hogy Puzsér betörő szerepét ugyanaz a Winnerstrand, a svéd Nemzeti Színház egyik legkiválóbb komikusa játszotta, aki 16 évvel ezelőtt, mint fiatal kezdő színész Molnárnak ebben a bohózatában aratta első sikerét. A kritika melegséggel fogadta a magyar bohózatot, amelynek ügyes fordulatai, franciás helyzetkomikuma és eleven dialógusai felfrissítően hatottak. — Az „Ecoles de Langue Francaise" évzáróünnepsége. Az Orel Géza dr. főigazgató vezetése alatt álló francia nyelviskola május 25-én este 6 órakor tartja évzáró ünnepségét a Zeneakadémia nagytermében. Az évzáró ünnepi beszédet Jean Carrére tartja. Közreműködik a teljes fővárosi szimfonikus zenekar. — A Nemzeti Szalon közgyűlése. A Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület június 2-án, szombaton délután 4 órakor az Erzsébet-téri kiállítási termekben tartja rendes évi közgyűlését. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést június 9-én délután 4 órakor tartják meg. — A soproni képzőművészeti kiállítás. A Nemzeti Szalon, a Magyar Akvarell- és Pasztelfestők Egyesülete, valamint a Soproni Képzőművészeti Kör együttes kiállítása május 27-én, vasárnap délelőtt nyílik meg ünnepélyes keretek között a Sopron város által átengedett helyiségekben. A tárlaton 106 művész vesz részt 268 műalkotással. — Kortársaink. Ez alatt a cím alatt Hankiss János egyetemi tanár szerkesztésében igen életrevaló sorozat indult meg, amely a ma élő írók egyéniségét és műveit ismerteti gondosan megírt, csinos kiállítású füzetekben. Külföldön már régen divatosak ezek a füzetek. Különösen a Revue Critique kiadásában megjelenő füzetek igen népszerűek, amelyek a mai francia irodalom legkiválóbb íróit ismertetik. Terjedelemre és koncepcióra hasonlók a Kortársaink című sorozat füzetei, amelyek hézagpótló jelentőségűek. Ezúttal mint első turnus hat füzet hagyta el a sajtót. Babits Mihály egyéniségét Juhász Géza ismerteti, Csathó Kálmánról Szondy György itt tanul — Operaház. Lelkes, őszinte ünneplésszínhelye volt ma este első dalszínházunk. Strauss János bájos operettjének, a „Denevér“ előadásának keretében Ünnepelte Dalnoky Viktor dr. működésének negyedszázados jubileumát. Ez a nagytudású, szeretetreméltóan közvetlen művész nagyon sok kellemes órát szerzett hosszú pályafutása alatt az Opera közönségének. A kötelességteljesítés mintaképe volt, aki soha egyetlen fellépését sem mondta le! Azok közé tartozik, akit mindenki szeret és megbecsül. Az előadás előtt egy órával a színpadon: Fülei-Szántó Endre min. titkár a kultuszminiszter és Kertész K. Róbert államtitkár üdvözletét tolmácsolta, Radnai Miklós, az Operaház igazgatója a kormányzó elismerését adta át a vele járó éremmel, Hevesi Sándor a Nemzeti Színház, Dömötör Lajos az operaházi zenekar, Kodolányi Alajos az énekkar, Stadler Anna balettnövendék a tánckar, Ruzsifa János világosító a műszaki személyzet, Csóka Béla és Vermes Jenő a Városi Színház, Géczy István a Színész Egyesület, Sándor Sándor dr. a Budapesti Színészek Szövetsége, Harsányi Zsolt a magyar színpadi szerzők, Siklós Albert a Zeneművészeti Főiskola, Vencell Béla a magánénekesek, Szirmay Imre a Fészek Klub, Ráskai Dezső a Lipótvárosi Kaszinó, Weisz dr. a fogorvosok, Jakobi dr. a terézvárosi orvosok, Gerő dr. az orvosi kaszinó nevében szóltak az ünnepelthez, aki a rengeteg babért, képet, műtárgyakat meghatottsága mellett is szellemes beszéddel köszönte meg. Dalnoki dr. ma este Franck fogházigazgató szerepében búcsúzott a közönségtől és mulatságos alakításával felejthetetlen kabinetfigurát rajzolt meg. Szereplőtársai: Gábor József, Relle Gabi, Halász Gitta, Tóth Erzsi, Páinszki Zsigmond, Palotai Árpád, Szügyi Kálmán, Toronyi Gyula, Sándor Mária, Szabó Józsa, Komár Ernő, Ádám Győző, Körmendi József és Hegedűs Armand fokozott igyekezettel állították sorompóba kipróbált művészetüket. A második felvonásbeli nagy magyar hangversenyen a jubiláns tiszteletére Sándor Erzsi, Tihanyi Vilma, Bodó Erzsi, Palló Imre, Laurisin Lajos, a tánckar és zenekar szerepeltek óriási sikerrel. Az emlékezetesen szép előadás solotáncait Kőszéthy, Andor és Keresztes sejtették. Gábor József rendezése kitűnően ötletes. Rékai, Fleischer, Berg és Pető karnagyok ragyogó temperamentummal dirigáltak. (I.) — Az Akadémia jövő évi jutalomtételei. A Magyar Tudományos Akadémia ezévi nagygyűlésén a jövő esztendőre a következő jutalomtételeket hirdeti: Széchenyi István gróf életrajzának jutalma 3000 pengő. Két elemi iskolai tanító jutalmazására egyenként 200— 200 pengő. A Kazinczy Gábor és neje jutalomtétel 400 pengő. Az I. osztály köréből: Vojnitsjutalom (A M. Tud. Akadémia Vojnits-érme) Sámuel—Kölber-dij (nyelvtudományi értekezések jutalmazására 200 P. A II. osztály köréből: Az 1929. évi nagyjutalom 2000 P. Marczibányi mellék jutalom 800 P. Az 1920—28. évkörben megjelent filozófiai munkák legjobbjainak Chorin Ferenc-jutalom az 1928-ban megjelent közgazdasági, ha pedig ilyen jutalomra érdemes munka nem volna, államtudományi munka jutalmazására. A magyar földbirtokjog alapelvei történelmi kialakulásukban, figyelemmel a törvényhozási eredményekre 1000 pengő.. Darányi Ignác-jutalom az 1923—28. években megjelent gazdaságtörténeti értekezése legjeles lelkének 1000 pengő. A főkegyúri jog jogalapja, tartalma és a magyar közjog idevágó szabályai 1000 pengő. Fraknói Vilmos-jutalom az 1924—28. években megjelent legjobb történettudományi munka jutalmazására 1000 pengő. A III. osztály köréből: Budapest Székesfőváros jutalomtétele. Az útburkolás legjelentősebb feladatai, tekintettel a nagyvárosok fejlődő forgalmára és különösen figyelembe véve a székesfővárosi viszonyokat. Jutalma 1000 P. Egyúttal a nagygyűlés elhatározta, hogy a már hirdetett, de még le nem járt következő jutalomtételeket újra hirdeti: Az I. osztály köréből: „50 év Buda és Pest irodalmi életéből mányt. A Herczeg Ferencről szóló füzet szerzője Zsigmond Ferenc. Móricz Zsigmondról szintén Juhász Géza irt. Tormay Cecil egyéniségét és írói működését maga a szerkesztő, Hankiss János ismerteti. Zilahy Lajosról pedig Ruzitska Mária ír. Körülbelül hároméves füzet ad igen jól összefoglaló és áttekinthető képet minden íróról s a füzeteket bibliográfiai jegyzetek egészítik ki. — A katolikus teológia szerepe a modern tudományos lélektanban. Juhász Andor dr. A Magyar Psychológiai Társaság felolvasó ülésén „A lelki folyamatok megjelenési formái a tudatban" címen tartott érdekes előadást. Kiindulópontja a pszichológiai szemlélet mai válsága volt, a háború utáni világkép általános megváltozása, amely a mechanizmusból a teleológiába, a materializmusból a spiritualizmusba, a determinizmusból az akarat szabadságához vezetett. Előadó kiemelte, hogy éppen ezen okoknál fogva milyen nagy szerep jut a katolikus teológiának a modern tudományos lélektanban, amint azt nálunk főként Schütt Antal, Mester János és Kühár Flóris vizsgálatai bizonyítják. Azután a lelki élet centrális problémáját, a tudat kérdését vizsgálta behatóan és megállapította, hogy a tudat biológiai szükségszerűség, célszerű védőberendezés, amely nem engedi az ezer oldalról rátörő benyomásokat vad összevisszaságukban az organizmusba, hanem azokat csoportosítja, egységesíti, rendezi. HANGVERSENYEK — Thomán István növendékeinek hangversenye. Dohnányi Ernőnek, világhírű zongoraművészünk mestere, Thomán István ma mutatta be iskolája tanítványainak művészi fejlődését. A kiváló mester művészegyéniségének nagyszerű hatása híven visszatükröződik a növendékek produkciójában. Nyitray László, Körösy Éva, Bukovits György, Ruppné-Leitner Klára, ditrói Csiby József, László Imre, Takács Menyhért és Kutenich Ludovika mesterükhöz méltó kidolgozásban adták elő: Beethoven, Mozart, Kodály, Rachmaninoff, Weber, Bach-Bossani, Rubinstein, Mendelssohn, Liszt és Chopin műveit és őszinte megérdemelt, sikert arattak. (I.) — Sétahangverseny a Bástyasétányon. Az Országos Erzsébet-Otthon Egyesület házának, valamint a segélyre rászoruló özvegyek és koros leányárvák felsegítése javára i. é. május hó 27-én, pünkösdvasárnapján délelőtt 11-től 1 óráig a magy. kir. 2. honvédzenekar és az óbudai „Dalkoszorú“ közreműködésével sétahangversenyt rendez a budavári Bástyasétány elzárt területén. — Növendékhangverseny. Zeneművészeti Főiskolánkban most folynak az évadzáró vizsgahangversenyek. Tegnap és ma este Romagnoli Ferenc, Székely Arnold, Zsolt Nándor, Keéri- Szántó Imre, Szabados Béla, Kodály Zoltán, Zalánfy Aladár, Kemény Rezső és Studer, Oszkár tanárok növendékei: Drexler Béla (kürt), Gergely László (zongora), Koromzay Dénes (hegedű), Rátkai Vera (zongora), Hajnal Zsiga Lola (ének), Pázmán György (zongora), Eördögh János (fuvola), Gellért Ferenc (hegedű), Biró Miklós (mélyhegedű), Dedinszky Izabella (orgona), Sándor Frigyes (hegedű), Farnady Edith (zongora), Antos Hana (ének), Felvinczi-Takács Alice (hegedű), Fischer Anny (zongora) és Pressler Eta (hegedű) szerepeltek megérdemelt, nagy sikerrel. A hallgatóság a tehetséges ifjú művészek előadását sok lelkesítő tapsaival jutalmazta. (s.) Hangversenynaptár Szombat: Budapesti Ének- és Zenekaregyesület jubiláris hangversenye. (Petőfi-szimfónia) (fél 8. V.). a színházak közleményei A „Szeretlek!“ kiállítása A Király-színház szombaton bemutatóra kerülő újdonságának, Christine „Szereteklcimű vidám, táncos operettjének már a kiállítása is olyan, amilyen eddig operettnél még nemigen volt. Csupa persziflázs: a szokásos és sablonos díszleteknek és ruháknak kikarikírozása. Az első felvonás egy francia ősi kastély terme, a második felvonás, amely két képből áll, a varieté. Első képe az igazgató irodájában, második képe a varieté színpadán játszódik le; a harmadik felvonás egy angol vadászkastély hallja, úgy a díszleteket, mint a sok színes ruhát Pán József tervezte. - A színházak heti műsora Magy. kir. Operaház. Péntek: Xerxes és Al ezüstkulcs. (C. bérlet 30. szám). Szombat: Manón. (D. bérlet 30. szám). Vasárnap: Turandot. (Jeritza Mária vendégfelléptével. Bérletszünet). (7). Nemzeti Színház. Péntek: Szentivánéji álom. (Új betanulással. A. bérlet 37. szám). Szombat, vasárnap: Szentivánéji álom .(fél 8). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Péntek: Húsvéti vakáció. Szombat és vasárnap: A krétakör. (8). Vígszínház. Péntek- Geschäft ist Geschäft. I-a bécsi Burgszínház tagjainak vendégjátéka.