Nemzeti Ujság, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

P, 1928 július 1. bi&ttUt&n­ Ujóay A főváros az ősszel megnyitja­­.J osztályú népiskola VII. osztályát .—— Négyesy László, Purebl Győző és Erődy Kálmán mondottak beszédet az Országos Tanügyi Kiállítás megnyitó ünnepségén (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A harmadik tanügyi kongresszussal kap­csolatosan a magyar pedagógia vezetői országos tanügyi kiállítást rendeztek, amelyet Péter-Pál napján nagyszabású ünnepség keretében nyitottak meg. Az ünnepségen megjelent T­lassics­­Gyula báró, a felsőház elnöke, ifj. Wlassics Gyula báró, h. államtitkár, Hómann Bá­lint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Sváb Gyula államtitkár, W­aiding­er Gyula, Grabovszky Miklós, Körösi Henrik és Mosdósy Imre miniszteri tanácsosok, Karafiáth Jenő, a képviselőház háznagya, Riptca Ferenc főpolgármester, Fináczy Ernő rector magnificus, Wessely Ödön egyetemi tanár, Körösi László miniszteri osztálytanácsos, Ágota Béla tábornok, Álgya-Pap Sándor tábornok, Pintér Jenő, Acsay István és Krompaszky Miksa, Wal­ter Béla, Sajó Sándor, Schack Béla, Lá­zár Kálmán, Erődy,Harrach Béla és Gaál Mózes főigazgatók, Máté János, Ölveczky Pál, Akamp Nándor, Haury István, Ke­­menes Illés bencés igazgató, Kari János, Pokorny Emánuel, a Rákóczianum igaz­gatója, Mészáros Jenő, Babarczy Péter báró, Mihályi Elemér, Erődy-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő és még sokan mások. Az ünnepség a magyar Hiszekeggyel kezdődött, amelyet a Koronaőr­ utcai pol­gári iskola énekkara adott elő nagy hatással Négyesy László egyetemi tanár, a tan­ügyi kongresszus előkészítő bizottságá­nak elnöke, lelkes és meleghangú beszéd­ben üdvözölte a vendégeket és kifejtette, hogy ez a kiállítás tulajdonképen csak nyitánya a kongresszusnak, amellyel kap­csolatosan külön köszönetét fejezte ki Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter­nek és Purébl Győző tanácsnoknak, a ki­állítás nagy anyagi és erkölcsi támogatá­sáért, mert ennek köszönhető, hogy ez a hatalmas és nagyarányú tanügyi kiállítás létrejött. A főváros az anyagi támogatá­son kívül rendelkezésre bocsátotta a maga kitűnő gyűjteményét is, úgy hogy ez a kiállítás valójában nemcsak az ország közoktatásügyét, hanem a főváros iskola­ügyét is bemutatja. Négyesy László egyetemi tanár szavai után Purebl Győző tanácsnok Sipőcz Jenő polgármester, a székesfővárosi ta­nács és Budapest közönsége nevében üd­vözölte a megnyitó impozáns közönségét, köztük elsősorban Wlassics Gyula bárót, a felsőház elnökét, aki a milleniumi kon­gresszus egyik vezérférfia volt. Majd a nemzet köszönetét fejezte ki Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszternek azért, hogy a tanyai iskoláktól kezdve az egye­temig minden kulturális és iskolai kérdést felkarolt és fejlesztett. Az ő nyomdokában igyekszik haladni a főváros is, amely a miniszter példájára szervezett óvodákat és bennük gyermekotthonokat, ahol a haza­fias érzés tisztaságában komolyan nevelik a serdülő emberpalántákat. Purebl tanácsnok ezután bejelentette, hogy a főváros felkarolja a nyolcosztályu elemi iskola ügyét és már a következő tanévben kísérletképen megnyílik a nyolcosztályu elemi népiskola hetedik osztálya. Megszervezik az erdei iskolát, három új gyógypedagógiai intézetet, felső mezőgazdasági iskolákat, egyáltalában minden olyan iskolaügyi intézményt, amely eszköze és továbbvivője a magyar kultúrának. Karöltve a vidékkel, neveli így nagyra a főváros a magyar kultúrát, amelynek keresztmetszete ez a kiállítás, amely memento azok számára, akik hi­vatva vannak bennünket a jövőben segí­teni. Élő tanúbizonyság, hogy egy nem­zet él, élni akar, tudása, képessége és min­den ereje megvan hozzá. — Szeretném körülhordozni ezt a kiállí­tást — folytatta emelt hangon Purebl tanácsnok — nemcsak az egész országban, hanem az egész világon, de főként a szomszéd államokban. Hadd lássák kint is, hogy milyen a magyar kultúra. Szavait avval a reménnyel zárta, hogy a legközelebb összeülő tanügyi kongresz­­szus már nem egy csonka ország tanügyét tárgyalja le és majd az akkor rendezendő tanügyi kiállítás nem a csonka ország kultúrájának keresztmetszetét mutatja be, hanem Nagy-Magyarországét. Purébl Győző tanácsnok nagy lelkese­déssel fogadott beszéde után Erődi Kál­mán reáliskolai igazgató, a rendezőbizott­ság elnöke ismertette a kiállítást, annak tagozódását, célját és beosztását. Rámuta­tott arra, hogy ez a kiállítás az utolsó falusi és tanyai iskolától az egyetemig minden iskolatípus működését, tanítási módszerét, anyagát és fejlődését mutatja be. Ez a nagyszabású kultúrteljesítmény ezer iskolában húszezer tanító és tanár remek munkájáról tesz tanúbizonyságot. A Mária Terézia-téri iskolapalota ötven- 1300 HÁZ- ÉS VILLATELEK MAGLÓDI-NY­ARALÓN Budapest környékének legszebb telkei négyszögölen­ként négytől­ nyolc pengőig, ötévi lefizetésre, nyolc százalék kamat mellett Havijegynél egy utazás 24 fillér. Tájékoztatót szívesen küld és felvilágosítással szolgál . Telekeladási Intézőség Budapest, Vörösmarty utca 20. III. Telefon : 1. 382—12 Vasárnapi utazásnál a Keleti pályaudvarnál tessék „hétvégi oda-vissza­­jegyet 80 fillérért“ váltani Maglódi-Nyaralón az állomáson az intézőség egy alkalmazottja vár, aki az érdeklődőket készséggel kalauzolja egy termében elhelyezett kiállítás lelkes tüntetés-kiáltás a világ előtt, hogy min­dent elvehettek tőlünk, de a mi ezeresz­tendős kultúránkat, azt nem vehetik el soha tőlünk! Utána az Eötvös József reáliskola zene­kara előadta a Rákóczi-indulót, amelynek hangjai mellett a megnyitóünnepség pub­likuma szétoszlott a kiállítás helyiségeibe, ahol minden kis tárgyon, minden betűn, minden irkalapon a magyar akarás, a magyar i­gyek­vés, tudásvágy és az ifjúság természetes intelligenciájának lángja tüzel. " a Remények és illúziók a magyar jelenben a magyar jövendőről Levél a Nemzeti Újsághoz Régi magyar közéleti férfiútól, aki sokáig vett részt a politikai élet küz­delmeiben, levelet kaptunk ma. Olyan érdekes hang szólal meg ebben a le­vélben, annyira világos látása és meg­ítélése a nemzet mai helyzetének, olyan komoly és figyelemreméltó föl­fogás, hogy szükségesnek tartjuk e levél leközlését, anélkül, hogy igazsá­gait külön kiemelnék, avagy megál­lapításainak egy részével, amennyi­ben más lenne a végső konklúziókat illetőleg a fölfogásunk, vitatkoznánk. Alig tarthatunk fontosabbnak vala­mit, mint a mai időkben a nemzet lelkének és szellemének vizsgálatát, s ezért adjuk itt egész terjedelmében régi olvasónk és barátunk levelét.­ Igen tisztelt Főszerkesztő Úr, egy régi székelyföldi barátommal talál­koztam a minap. Élete delén túl, fényes tehetséggel, munkás közpálya után bará­tom is egyike azoknak, akiknek a re­ménységük mindenük: éltetőjük, vigasz­talójuk és megnyugtatójuk annyi sok gyötrődés, csalódás és szenvedés után. Barátommal elég sokáig nem hozott össze a sors; utolsó beszélgetésünk idején, em­lékszem, Petur bánként dörgött és szikrá­zott a szava. Most­ fölcsillantak a szemei s úgy mondotta: — Végre fölvirradt nékünk is, ugy­e? Láttad a fiatal Harms­worth­ot? Láttad, mennyire talpig férfi? Olvasod a Darly Mail-t? Tudod, hogyan dolgozik értünk? Barátom, miénk az igazság, miénk a győ­zelem! Megölelt és így szólt hozzám: — Ha hazamegyünk, eljössz hozzám! Jól fog esni neked is egy kis pihenő ott a mi hegyeink között! ígérd meg, hogy eljössz! Megígértem. Megráztam a két kezét és megígértem. . . . Most pedig kérdem öntől, Főszer­kesztő Úr, tehettem-e mást? Odaállhat­ . HÖLGYEIM! Szíves tudomásukra hozom, hogy példátlan sikerű JETTEMWill amni e hónap 14-én befejezem. Megtisztelő látogatásukat várva, maradok kitűnő tisztelettel SZÉNÁSI SÁNDOR BÉCSI­ UTCA 5., DEÁK FERENC­ UTCA SARKÁN.

Next