Nemzeti Ujság, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
P, 1928 július 1. bi&ttUt&n Ujóay A főváros az ősszel megnyitja.J osztályú népiskola VII. osztályát .—— Négyesy László, Purebl Győző és Erődy Kálmán mondottak beszédet az Országos Tanügyi Kiállítás megnyitó ünnepségén (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A harmadik tanügyi kongresszussal kapcsolatosan a magyar pedagógia vezetői országos tanügyi kiállítást rendeztek, amelyet Péter-Pál napján nagyszabású ünnepség keretében nyitottak meg. Az ünnepségen megjelent TlassicsGyula báró, a felsőház elnöke, ifj. Wlassics Gyula báró, h. államtitkár, Hómann Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Sváb Gyula államtitkár, Waidinger Gyula, Grabovszky Miklós, Körösi Henrik és Mosdósy Imre miniszteri tanácsosok, Karafiáth Jenő, a képviselőház háznagya, Riptca Ferenc főpolgármester, Fináczy Ernő rector magnificus, Wessely Ödön egyetemi tanár, Körösi László miniszteri osztálytanácsos, Ágota Béla tábornok, Álgya-Pap Sándor tábornok, Pintér Jenő, Acsay István és Krompaszky Miksa, Walter Béla, Sajó Sándor, Schack Béla, Lázár Kálmán, Erődy,Harrach Béla és Gaál Mózes főigazgatók, Máté János, Ölveczky Pál, Akamp Nándor, Haury István, Kemenes Illés bencés igazgató, Kari János, Pokorny Emánuel, a Rákóczianum igazgatója, Mészáros Jenő, Babarczy Péter báró, Mihályi Elemér, Erődy-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő és még sokan mások. Az ünnepség a magyar Hiszekeggyel kezdődött, amelyet a Koronaőr utcai polgári iskola énekkara adott elő nagy hatással Négyesy László egyetemi tanár, a tanügyi kongresszus előkészítő bizottságának elnöke, lelkes és meleghangú beszédben üdvözölte a vendégeket és kifejtette, hogy ez a kiállítás tulajdonképen csak nyitánya a kongresszusnak, amellyel kapcsolatosan külön köszönetét fejezte ki Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszternek és Purébl Győző tanácsnoknak, a kiállítás nagy anyagi és erkölcsi támogatásáért, mert ennek köszönhető, hogy ez a hatalmas és nagyarányú tanügyi kiállítás létrejött. A főváros az anyagi támogatáson kívül rendelkezésre bocsátotta a maga kitűnő gyűjteményét is, úgy hogy ez a kiállítás valójában nemcsak az ország közoktatásügyét, hanem a főváros iskolaügyét is bemutatja. Négyesy László egyetemi tanár szavai után Purebl Győző tanácsnok Sipőcz Jenő polgármester, a székesfővárosi tanács és Budapest közönsége nevében üdvözölte a megnyitó impozáns közönségét, köztük elsősorban Wlassics Gyula bárót, a felsőház elnökét, aki a milleniumi kongresszus egyik vezérférfia volt. Majd a nemzet köszönetét fejezte ki Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszternek azért, hogy a tanyai iskoláktól kezdve az egyetemig minden kulturális és iskolai kérdést felkarolt és fejlesztett. Az ő nyomdokában igyekszik haladni a főváros is, amely a miniszter példájára szervezett óvodákat és bennük gyermekotthonokat, ahol a hazafias érzés tisztaságában komolyan nevelik a serdülő emberpalántákat. Purebl tanácsnok ezután bejelentette, hogy a főváros felkarolja a nyolcosztályu elemi iskola ügyét és már a következő tanévben kísérletképen megnyílik a nyolcosztályu elemi népiskola hetedik osztálya. Megszervezik az erdei iskolát, három új gyógypedagógiai intézetet, felső mezőgazdasági iskolákat, egyáltalában minden olyan iskolaügyi intézményt, amely eszköze és továbbvivője a magyar kultúrának. Karöltve a vidékkel, neveli így nagyra a főváros a magyar kultúrát, amelynek keresztmetszete ez a kiállítás, amely memento azok számára, akik hivatva vannak bennünket a jövőben segíteni. Élő tanúbizonyság, hogy egy nemzet él, élni akar, tudása, képessége és minden ereje megvan hozzá. — Szeretném körülhordozni ezt a kiállítást — folytatta emelt hangon Purebl tanácsnok — nemcsak az egész országban, hanem az egész világon, de főként a szomszéd államokban. Hadd lássák kint is, hogy milyen a magyar kultúra. Szavait avval a reménnyel zárta, hogy a legközelebb összeülő tanügyi kongreszszus már nem egy csonka ország tanügyét tárgyalja le és majd az akkor rendezendő tanügyi kiállítás nem a csonka ország kultúrájának keresztmetszetét mutatja be, hanem Nagy-Magyarországét. Purébl Győző tanácsnok nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Erődi Kálmán reáliskolai igazgató, a rendezőbizottság elnöke ismertette a kiállítást, annak tagozódását, célját és beosztását. Rámutatott arra, hogy ez a kiállítás az utolsó falusi és tanyai iskolától az egyetemig minden iskolatípus működését, tanítási módszerét, anyagát és fejlődését mutatja be. Ez a nagyszabású kultúrteljesítmény ezer iskolában húszezer tanító és tanár remek munkájáról tesz tanúbizonyságot. A Mária Terézia-téri iskolapalota ötven- 1300 HÁZ- ÉS VILLATELEK MAGLÓDI-NYARALÓN Budapest környékének legszebb telkei négyszögölenként négytől nyolc pengőig, ötévi lefizetésre, nyolc százalék kamat mellett Havijegynél egy utazás 24 fillér. Tájékoztatót szívesen küld és felvilágosítással szolgál . Telekeladási Intézőség Budapest, Vörösmarty utca 20. III. Telefon : 1. 382—12 Vasárnapi utazásnál a Keleti pályaudvarnál tessék „hétvégi oda-visszajegyet 80 fillérért“ váltani Maglódi-Nyaralón az állomáson az intézőség egy alkalmazottja vár, aki az érdeklődőket készséggel kalauzolja egy termében elhelyezett kiállítás lelkes tüntetés-kiáltás a világ előtt, hogy mindent elvehettek tőlünk, de a mi ezeresztendős kultúránkat, azt nem vehetik el soha tőlünk! Utána az Eötvös József reáliskola zenekara előadta a Rákóczi-indulót, amelynek hangjai mellett a megnyitóünnepség publikuma szétoszlott a kiállítás helyiségeibe, ahol minden kis tárgyon, minden betűn, minden irkalapon a magyar akarás, a magyar igyekvés, tudásvágy és az ifjúság természetes intelligenciájának lángja tüzel. " a Remények és illúziók a magyar jelenben a magyar jövendőről Levél a Nemzeti Újsághoz Régi magyar közéleti férfiútól, aki sokáig vett részt a politikai élet küzdelmeiben, levelet kaptunk ma. Olyan érdekes hang szólal meg ebben a levélben, annyira világos látása és megítélése a nemzet mai helyzetének, olyan komoly és figyelemreméltó fölfogás, hogy szükségesnek tartjuk e levél leközlését, anélkül, hogy igazságait külön kiemelnék, avagy megállapításainak egy részével, amennyiben más lenne a végső konklúziókat illetőleg a fölfogásunk, vitatkoznánk. Alig tarthatunk fontosabbnak valamit, mint a mai időkben a nemzet lelkének és szellemének vizsgálatát, s ezért adjuk itt egész terjedelmében régi olvasónk és barátunk levelét. Igen tisztelt Főszerkesztő Úr, egy régi székelyföldi barátommal találkoztam a minap. Élete delén túl, fényes tehetséggel, munkás közpálya után barátom is egyike azoknak, akiknek a reménységük mindenük: éltetőjük, vigasztalójuk és megnyugtatójuk annyi sok gyötrődés, csalódás és szenvedés után. Barátommal elég sokáig nem hozott össze a sors; utolsó beszélgetésünk idején, emlékszem, Petur bánként dörgött és szikrázott a szava. Most fölcsillantak a szemei s úgy mondotta: — Végre fölvirradt nékünk is, ugye? Láttad a fiatal Harmsworthot? Láttad, mennyire talpig férfi? Olvasod a Darly Mail-t? Tudod, hogyan dolgozik értünk? Barátom, miénk az igazság, miénk a győzelem! Megölelt és így szólt hozzám: — Ha hazamegyünk, eljössz hozzám! Jól fog esni neked is egy kis pihenő ott a mi hegyeink között! ígérd meg, hogy eljössz! Megígértem. Megráztam a két kezét és megígértem. . . . Most pedig kérdem öntől, Főszerkesztő Úr, tehettem-e mást? Odaállhat . HÖLGYEIM! Szíves tudomásukra hozom, hogy példátlan sikerű JETTEMWill amni e hónap 14-én befejezem. Megtisztelő látogatásukat várva, maradok kitűnő tisztelettel SZÉNÁSI SÁNDOR BÉCSI UTCA 5., DEÁK FERENC UTCA SARKÁN.