Nemzeti Ujság, 1928. október (10. évfolyam, 221-248. szám)

1928-09-29 / 221. szám

......................................................................................................................................................................................................................................................................................... MAI CIKKEINK:­ ­A La Croix barátságos cikke a magyar­­országi viszonyokról A vámhatárok kihelyezését nem lehet to­vább halasztani Újabb tömegtüntetéssel akarja kikény­­szeríteni a hatalmat Maniu Külföldi vendégek látogatása a Bala­tonnál Károlyi Mihálytól még az „emigránsok“ is elfordultak Amerikában Az „Új Nemzedék“ leleplezése igaznak és közérdekűnek bizonyult Óriási banklukás Dániában Újabb mozgalom az állatforgalmi adó eltörlésére Vihar a Wiener Commerzial-ügy tárgya­lásán Az új Zeppelin negyedik útja kitűnően sikerült Magyar illatszerkereskedők csatasorba álltak Coty gyártmányai ellen Kilenc millió pengő ápolási díjjal tar­tozik az állam a fővárosnak Könnyítéseket tesz a kormány a bor­export előmozdítására Próba-elnökválasztást rendezett egy amerikai lap Meggyilkolták az apjukat és meghozat­ták a lélekharangot (p.): Mikor hagyják már abba? Rejőd Tiborc dr.: A berni „Saffa“ Szerenád (Novellapályázat) . A ^­­ . 'V \ & tJ y 2 t/y ■ .....V / / DL 1928 SZEff 2 3. Jv / V '­­ ? ' Sserkeestde igét _____ Eldfizetéd­ én kiadóhivatal i Buda- ’Vrg TgMjPBBgW jBfBS’nBKSpr SSagga Egy hóra 4 pengd, pest, V. Honvéd-u. 10. j­­ajgjSft * tMBHEk? WEa W raSrai áJöT 1 negyedévre 10 pengd­del.: Ant 127-47 és Ant g&Sfök gj SÜSE A Ag&S AsHgf Wafg fjl&f WB­­8 KCB ■ aSgV X un fillér .eve. iso—oá. Fiókkiadó- 1 ffjv&agga mm V pgg Sgy ggll n rag mL mi s hivatalok . VIII. ker.. Ki MSoU WMBS BSS EB® H SB8 XHnh 01!» HSMf arám uraló fii. Rákóczi-et i. Tei.i­­ B WSH H Mf |H WfM EBR W H BfEw 'WBi ár regi BÉBI Mxf i*,. v.iá,B.p­st «34-06, Teréz, krt 62, M VHH g|H9 ” SB «Sfif . V BH |K) SKgl H QB v Bf BBS fillér — Hirde. Tel. 121-41. I. Oroaág. gj 'SfflK’i K W MH MHfl? * jjftPJx fiESgSj GEMfi U tófej V TSra? «aSi jgspj terek m I 1 1 I m­é. ház-n. 16. Tel.: Auto- H W lX#3 K31A jSmST ' -a BEK*­­J S»SEK Mga* JS jfSjr IK. W Snftt tere. díj.zabáé mata 608-65, II. Mária- H TO «WSg S. * WZl MSmLaai& JBVB—ifiSfl MSBL .. Vr érint. ..­ó téri. Telefon 1525-U JBk. ^1 MmBkBKMK­­^11^ 4 ” \ -v Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. 4 KERESMÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunk, tár.. TÚRI BÉLA III­...................­...............................■1.11......... X. évfolyam 227. szám ♦ Szombat • Budapest, 1928 szeptember 29 Csak a kommunisták fogadták maguk közé Amerikában Ká­rolyi Mihályt. Csak a kommunisták hall­gatják meg agitációs beszédét és csak a kommunisták álnak szóba ezzel a poli­tikai szerencsétlenséggel, akinek egész szerepe mindinkább belefullad a nevet­ségbe és a szégyenbe. Károlyi Mihály most azért ment ki Amerikába, hogy ott valahogy megszerezze azt a pénzt, ame­lyet még a háború előtt egy amerikai agitációs után gyűjtött az amerikai ma­gyarság körében agitációs célokra. En­nek a pénznek felvétele tulajdonképpen Károlyi Mihály útjának álma, de azért azt hitte, hogy az amerikai magyarság körében talán visszhangra találnak vád­jai és reménységei. De Károlyi Mihályt úgy utasította el magától az amerikai magyarság, mint ahogy elzárkózik min­den társadalom a pestises vagy leprás betegtől. Aki hazája ellen próbál dol­gozni, az valóban a pusztulást, a végzetet és a halált hirdeti. Károlyi Mihály most már véglegesen eljutott a bolsevikiek közé. Azok a barátai, az az ő világa. Ebben a világban is fog elsülyedni. Nem engedték a fellépést a magyar művésznek a romá­nok, de a beutazást igen. A bukaresti kormány utasítására a budapesti követ­ség vízumot adott Székelyhidy Ferenc­nek, a m. kir. Operaház művészének, hogy szülővárosában, Nagyenyeden az iparos kulturház felavatási ünnepélyén résztvegyen. A nagyenyedi magyarok a megnyitó ünnep műsorán akarták szere­­peltetni a művészt, ők kérték az enge­délyt Bukarestben s azt meg is adta a román kormány. Amikor aztán a művész megérkezett, a nagyenyedi helyi hatósá­gok közölték vele, hogy nem énekelhet. Mi ez? A kormány tervez, de a nagy­enyedi hatóság végez? Bukarestben ját­szottak-e ravasz tréfát, vagy Nagyenye­den csináltak tréfás játékot a hatósá­gok? A művész kaphat beutazási enge­­­délyt, de nem énekelhet? Miért? A mű­vészi hang szárnyalásától is félnek már a románok? Az egyik minisztérium nem veszi tudomásul a másik minisztérium döntését, az alárendelt hatóság nem ve­szi tudomásul és félreállítja az útból va­lamennyit. Hatáskör, törvény, jogrend az önkénynek ebben az anarchiájában mit sem ér. Mindenki úgy határoz, ahogyan akar, úgy gáncsolja el a magyart, ahogy neki jól esik s ezt a félelemtől, terror­tól, korrupciótól fűtött zűrzavart Tria­non kedves szülöttjének, nagyromán ura­lomnak nevezik. A fegyverkezés nem egyeztethető össze a leszerelés gondolatával Londonban közzétették Amerika tiltakozó jegyzékét Korlátozni kell a kis egységek számát is Páris, szeptember 28. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon jelentése.) Norman Armour párisi amerikai ügyvivő ma délben megjelent a külügyminisztériumban és a távollevő Harrick amerikai nagykövet nevében át­nyújtotta Berthelot külügyi főtitkárnak az amerikai kormány válaszjegyzékét a francia-angol flottaegyezményre. A jegyzéket egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, mindazonáltal a Liberté annak három legfontosabb pontját is­merni véli. Ezek a következők: " Az Egyesült Államok kormánya a legudvariasabb formában kénytelen saj­nálattal kijelenteni, hogy nem tud csatla­kozni a szerződéshez, amelyik lehet, hogy kitűnően megfelel Nagybritannia és Franciaország érdekeinek, de egyáltalán nem felel meg azoknak a követelmények­nek, amelyekkel az Egyesült Államoknak kell számolniuk. 2. Kijelentik, hogy az amerikai tenge­részet semmiképp sem fogadhatja el azt, hogy a nagy egységek számát korlátoz­zák, ugyanakkor azonban a kis egysége­két nem korlátozzák. A könnyű cirkálók, torpedóüldözők és tengeralattjárók szá­mának meg nem kötése Amerikát aláren­delt helyzetbe hozná a többi nagyszámú kis egységgel és számos, a világ minden részén lévő flottabázissal rendelkező töb­bi hatalommal szemben. 3. Bár az Egyesült Államok kormánya a jelenlegi tervezethez való csatlakozás elől kitér, mégsem óhajt valamely kon­krét alapot sugalmazni egy más tervezet­hez, de hajlandó lenne a kérdésnek más alapon lévő elintézése céljából későbbi tárgyalásokba belemenni. Az amerikai jegyzék szövege javaslatait a további tárgyalásra London, szeptember 28. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon jelentése.) A külügyminisztérium a késő esti órákban közzétette, az angol­francia flottaegyezményre adott ameri­kai­ válaszjegyzéket. A válaszjegyzék nyolc gépírásos oldalra terjed s noha ha­tározott formában elutasítja az angol­francia flottaegyezményt, amelyet az amerikai kormány nem tekinthet a to­vábbi tárgyalások alapjának, mégis tar­talmaz bizonyos javaslatokat, amelyek további tárgyalásokra vezethetnek a tengeri leszerelés kérdésében. A jegyzék mindenekelőtt a francia-an­gol flottaegyezmény lényegét foglalja össze. Ez a lényeg nagyjában véve meg­egyezik a Newyork American hírszolgá­lóa ügynökség által közzétett szöveggel, amely mint ismeretes, Briand külügymi­niszternek a francia követekhez intézett levelén alapul. A jegyzék abból a megállapításból in­dul ki, hogy a tízezer tonnánál nagyobb és a 20 centiméternél magasabb kaliberű ágyúkkal felszerelt csatahajók, valamint a repülőgépanyahajó kérdésében Wa­shingtonban már kötelező megállapodá­sok jöttek létre, úgy hogy ezekben a ka­tegóriákban felesleges a további tárgya­lás. A jegyzék ezután részletesen felso­rolja az indokokat, amelyek az amerikai kormányt arra késztetik, hogy ragaszkod­jék a tízezer tonnánál kisebb cirkálók és a 600 tonnánál kisebb tengeralattjárók tonnatartalmának csökkentéséhez is. Ezt a kívánságát az amerikai kormány fő­leg azzal indokolja, hogy a fejlett keres­kedelmi tengerészettel rendelkező álla­mok a tízezer tonnánál kisebb cirkálók korlátozásának mellőzése es­etén abba a helyzetbe jutnának, hogy kereskedelmi hajóik egy részét tizenöt centiméternél kisebb kaliberű ágyuk felszerelésével se­gédcsatahajókká alakítanák át. 71 tengeralattjárók­­ teljes kikapcsolása Az amerikai kormány nem járulhat hozzá ahhoz sem, hogy a tengeralattjáró­kat két csoportra osztják. A 600 tonnánál kisebb tengeralattjárók éppoly harcké­pes egységek, mint a 600 tonnánál na­gyobb tengeralattjárók, tekintettel arra, hogy a kisebb tengeralattjárókat ugyan­olyan kaliberű torpedókkal lehet felsze­relni, mint a nagyobb tengeralattjárókat. Amerika a tengeralattjárók teljes kikap­csolását venné a legszívesebben. Ameny­­nyiben erre nem volna módozat, úgy az amerikai kormány a tengeralattjárók számának és össztornatértartalmának je­lentős korlátozását követeli Nem egyeztethető össze a leszerelés gondolatával — mondja az amerikai vá­laszjegyzék —, hogy a hajókategóriák egész csoportját egyszerűen kihagyják a fegyverkezési korlátozásokból. Ezt az el­vet nem lehet leszerelési konferencia elé vinni. Az amerikai kormány mindezen okoknál fogva nem csatlakozhat az angol­­francia egyezményhez. Amerika javaslata a tengeri leszerelésre A jegyzék ezután újból ismerteti az amerikai kormány álláspontját a wa­shingtoni általános tengeri leszerelési, valamint a genfi hármas leszerelési kon­ferencián, majd közli az amerikai kor­mány javaslatait, amelyekkel az ameri­kai kormány oly leszerelési tárgyaláso­kat kíván lehetővé tenni, amelyek vala­mennyi hatalmat kielégítenék, azokat is, amelyek nem vettek részt a genfi hármas tengeri leszerelési konferencián. Az Egye­sült Államok kormánya készséggel haj­landó arra, hogy tekintetbe vegye Anglia, Franciaország, Olaszország és a többi ha­talom különleges igényeit, az illető álla­mok különleges szükségleteinek megfe­lelő különleges hajótípusokat illetően. Az amerikai javaslat alapján a szóbanforgó hatalmak szabadkezet kapnának arra, hogy bizonyos előre megállapított össz­­tonnatartalom keretén belül maguk ál­lapítanák meg, milyen százalékarányban építik az egyes hajókategóriákat. Emel­lett természetesen minden egyes hajókate­góriánál meg kellene állapítani a megen­gedhető legmagasabb százalékarányt is. Itt az angol kormány ilyen, vagy ehhez hasonló javaslatot tesz, úgy az Egyesült Államok kormánya a javaslatokat a leg­nagyobb jóakarattal fogja kezelni. Az an­gol-francia flottaegyezmény azonban, sajnos, egészen más elveken épül fel, mint az amerikai kormány álláspontja. Az amerikai jegyzék azzal a megállapí­tással végződik, hogy az angol-francia flottaegyezmén­y, amely a harcképes csatahajók kategóriáinak egész seregét korlátozás nélkül hagyja, végeredmény­ben arra vezetne, hogy újból megkez­dődne a tengereken a fegyverkezési ver­seny, ami a nemzeti takarékosság elvét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolná. (T.) Lapunk mai száma 16 fillér Községfejlesztés irtai Koncz János dr. Szólamnak jó volt hosszú ideig; lé­nyegnek gyönyörű. Amióta leromlott or­szágunknak egyetlen komoly reménye, a községek gazdasági, társadalmi és köz­­igazgatási talpraállítása, komoly meg­fontolásokat és igyekezeteket jelentett ez a szó. Amennyi szépet és hasznosat takar ebben a szóban a lényeg, százszor annyi visszamaradást okoz a községfejlesztés­ben a forma. A magyar közigazgatást itthon sok­­szor szidják. Ebből a szidásból sokszor kijut a községi közigazgatásnak is. Pe­­dig nálunk nem a közigazgatás rossz, ha­nem az igazgatás rosszul harmonizál Nem rossz harmonizálás-e az, hogy a község iskolát, utat, szegényházat, nép­­házat stb. akarna és tudna építeni, de sa­ját önkormányzata számára nem feszít­heti erejét az 50 százalékos pótadón túli Vagy nem rossz harmonizálás-e az, hogy­­ *1 a falut, annak szükségleteit és erejét / p nem ismerő szakhivatalok a falu aka-­­­rata és képessége ellenére sokszor a for­mát állítják fel gátul a községfejlesztés lényege elé. Nem jelent-e disszonanciát pl. az, ami­kor a községnek iskolát kell építenie és egy évben nem tudja kiizzadni az építési költség teljes összegét; az egyszerű, de józan gondolkozású községi képviselők elhatározzák az építkezést és a község erejéhez mért kölcsönt akarnak felvenni. A pénzintézetek azonban hazai pénznem­ben nem akarnak adni törlesztéses köl­csönt, az idegen pénznemben (dollár) pedig a pénzügyminiszter nem engedélyezi a kölcsönt.. Itt hiába keresünk harmóniát. Nem visszás-e az, ha pl. a község asz­faltjárdát akar és tud építtetni, de más­fél évig húzódik ennek az építtetésnek jóváhagyása, mert a műszaki szakhiva­tal mást akar, mint a községi Nem je­lent-e községi visszafejlesztést az, ha ph­e járdaépítés esetében a nyilvános pá­lyázati meghirdetés után a község ko­moly utánajárás alapján pl. Kis Péter vállalkozót tartja a munka teljesíthető­sége szempontjából megbízhatónak és a jóváhagyó hatóság műszaki hivatala Nagy Jánost látja alkalmasabbnak? Nem visszás-e, hogy egy ilyen szakvé­leménnyel meg lehet gátolni, vagy 1—2 évig elhalasztani a község építési igye­kezetének valóraváltását? Jónak lehet-e mondani azt a községfej­­lesztési harmóniát, ha pl. a község elha­tározza — mondjuk — az iskola fűtési munkálatainak (kályhák, vagy központi fűtés) elvégeztetését és a főszolgabíró, valamint a jóváhagyásra illetékes vár­megye mindenben segíti a község ebbeli igyekezetét, de a műszaki szakvélemény a munkálat kiadása után fél évvel, vagy egy évvel nyilatkozik ellene? Nemrég olvastam, hogy a középítkezések ügyé­ben az érdekelt vállalkozók kívánták a közszállítási szabályrendelet betartását. A belügyminiszter e tekintetben — egé­szen helyesen — rendeletet is bocsátott ki. A dolgok mélyére azonban nem merültek le sem a vállalkozók, sem a jóváhagyó vármegye szakhivatalai. Nem vették fontolóra azt, hogy ma a vállalkozók kö­zött is rendellenes verseny van. Az ára­kat a komolytalan vállalkozó lenyomja a lehetőség határán alul,­­ gondolván, hogy e lehetetlenséget lehetővé teszi majd a pótmunkáknál, a munkabéremelkedé­seknél és az anyagárak időközi felemel­kedésénél. Nem vették fontolóra azt sem, hogy egy község néhánnyezer pengős közmun­kájának hirdetését miért kell 13 úgyne­vezett szaklapban közzétenni tizenhárom­­szoros költséggel? Nem vették figyelembe azt, hogy pz egy községi építkezés elhatározásától kezdve a jóváhagyás bekövetkezéséig nem szabad 1—2 évnek eltelnie csak azért, mert a községi elhatározás és a

Next