Nemzeti Ujság, 1928. október (10. évfolyam, 221-248. szám)
1928-09-29 / 221. szám
......................................................................................................................................................................................................................................................................................... MAI CIKKEINK: A La Croix barátságos cikke a magyarországi viszonyokról A vámhatárok kihelyezését nem lehet tovább halasztani Újabb tömegtüntetéssel akarja kikényszeríteni a hatalmat Maniu Külföldi vendégek látogatása a Balatonnál Károlyi Mihálytól még az „emigránsok“ is elfordultak Amerikában Az „Új Nemzedék“ leleplezése igaznak és közérdekűnek bizonyult Óriási banklukás Dániában Újabb mozgalom az állatforgalmi adó eltörlésére Vihar a Wiener Commerzial-ügy tárgyalásán Az új Zeppelin negyedik útja kitűnően sikerült Magyar illatszerkereskedők csatasorba álltak Coty gyártmányai ellen Kilenc millió pengő ápolási díjjal tartozik az állam a fővárosnak Könnyítéseket tesz a kormány a borexport előmozdítására Próba-elnökválasztást rendezett egy amerikai lap Meggyilkolták az apjukat és meghozatták a lélekharangot (p.): Mikor hagyják már abba? Rejőd Tiborc dr.: A berni „Saffa“ Szerenád (Novellapályázat) . A ^ . 'V \ & tJ y 2 t/y ■ .....V / / DL 1928 SZEff 2 3. Jv / V ' ? ' Sserkeestde igét _____ Eldfizetéd én kiadóhivatal i Buda- ’Vrg TgMjPBBgW jBfBS’nBKSpr SSagga Egy hóra 4 pengd, pest, V. Honvéd-u. 10. jajgjSft * tMBHEk? WEa W raSrai áJöT 1 negyedévre 10 pengddel.: Ant 127-47 és Ant g&Sfök gj SÜSE A Ag&S AsHgf Wafg fjl&f WB8 KCB ■ aSgV X un fillér .eve. iso—oá. Fiókkiadó- 1 ffjv&agga mm V pgg Sgy ggll n rag mL mi s hivatalok . VIII. ker.. Ki MSoU WMBS BSS EB® H SB8 XHnh 01!» HSMf arám uraló fii. Rákóczi-et i. Tei.i B WSH H Mf |H WfM EBR W H BfEw 'WBi ár regi BÉBI Mxf i*,. v.iá,B.pst «34-06, Teréz, krt 62, M VHH g|H9 ” SB «Sfif . V BH |K) SKgl H QB v Bf BBS fillér — Hirde. Tel. 121-41. I. Oroaág. gj 'SfflK’i K W MH MHfl? * jjftPJx fiESgSj GEMfi U tófej V TSra? «aSi jgspj terek m I 1 1 I mé. ház-n. 16. Tel.: Auto- H W lX#3 K31A jSmST ' -a BEK*J S»SEK Mga* JS jfSjr IK. W Snftt tere. díj.zabáé mata 608-65, II. Mária- H TO «WSg S. * WZl MSmLaai& JBVB—ifiSfl MSBL .. Vr érint. ..ó téri. Telefon 1525-U JBk. ^1 MmBkBKMK^11^ 4 ” \ -v Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. 4 KERESMÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunk, tár.. TÚRI BÉLA III..................................................■1.11......... X. évfolyam 227. szám ♦ Szombat • Budapest, 1928 szeptember 29 Csak a kommunisták fogadták maguk közé Amerikában Károlyi Mihályt. Csak a kommunisták hallgatják meg agitációs beszédét és csak a kommunisták álnak szóba ezzel a politikai szerencsétlenséggel, akinek egész szerepe mindinkább belefullad a nevetségbe és a szégyenbe. Károlyi Mihály most azért ment ki Amerikába, hogy ott valahogy megszerezze azt a pénzt, amelyet még a háború előtt egy amerikai agitációs után gyűjtött az amerikai magyarság körében agitációs célokra. Ennek a pénznek felvétele tulajdonképpen Károlyi Mihály útjának álma, de azért azt hitte, hogy az amerikai magyarság körében talán visszhangra találnak vádjai és reménységei. De Károlyi Mihályt úgy utasította el magától az amerikai magyarság, mint ahogy elzárkózik minden társadalom a pestises vagy leprás betegtől. Aki hazája ellen próbál dolgozni, az valóban a pusztulást, a végzetet és a halált hirdeti. Károlyi Mihály most már véglegesen eljutott a bolsevikiek közé. Azok a barátai, az az ő világa. Ebben a világban is fog elsülyedni. Nem engedték a fellépést a magyar művésznek a románok, de a beutazást igen. A bukaresti kormány utasítására a budapesti követség vízumot adott Székelyhidy Ferencnek, a m. kir. Operaház művészének, hogy szülővárosában, Nagyenyeden az iparos kulturház felavatási ünnepélyén résztvegyen. A nagyenyedi magyarok a megnyitó ünnep műsorán akarták szerepeltetni a művészt, ők kérték az engedélyt Bukarestben s azt meg is adta a román kormány. Amikor aztán a művész megérkezett, a nagyenyedi helyi hatóságok közölték vele, hogy nem énekelhet. Mi ez? A kormány tervez, de a nagyenyedi hatóság végez? Bukarestben játszottak-e ravasz tréfát, vagy Nagyenyeden csináltak tréfás játékot a hatóságok? A művész kaphat beutazási engedélyt, de nem énekelhet? Miért? A művészi hang szárnyalásától is félnek már a románok? Az egyik minisztérium nem veszi tudomásul a másik minisztérium döntését, az alárendelt hatóság nem veszi tudomásul és félreállítja az útból valamennyit. Hatáskör, törvény, jogrend az önkénynek ebben az anarchiájában mit sem ér. Mindenki úgy határoz, ahogyan akar, úgy gáncsolja el a magyart, ahogy neki jól esik s ezt a félelemtől, terrortól, korrupciótól fűtött zűrzavart Trianon kedves szülöttjének, nagyromán uralomnak nevezik. A fegyverkezés nem egyeztethető össze a leszerelés gondolatával Londonban közzétették Amerika tiltakozó jegyzékét Korlátozni kell a kis egységek számát is Páris, szeptember 28. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon jelentése.) Norman Armour párisi amerikai ügyvivő ma délben megjelent a külügyminisztériumban és a távollevő Harrick amerikai nagykövet nevében átnyújtotta Berthelot külügyi főtitkárnak az amerikai kormány válaszjegyzékét a francia-angol flottaegyezményre. A jegyzéket egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, mindazonáltal a Liberté annak három legfontosabb pontját ismerni véli. Ezek a következők: " Az Egyesült Államok kormánya a legudvariasabb formában kénytelen sajnálattal kijelenteni, hogy nem tud csatlakozni a szerződéshez, amelyik lehet, hogy kitűnően megfelel Nagybritannia és Franciaország érdekeinek, de egyáltalán nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyekkel az Egyesült Államoknak kell számolniuk. 2. Kijelentik, hogy az amerikai tengerészet semmiképp sem fogadhatja el azt, hogy a nagy egységek számát korlátozzák, ugyanakkor azonban a kis egységekét nem korlátozzák. A könnyű cirkálók, torpedóüldözők és tengeralattjárók számának meg nem kötése Amerikát alárendelt helyzetbe hozná a többi nagyszámú kis egységgel és számos, a világ minden részén lévő flottabázissal rendelkező többi hatalommal szemben. 3. Bár az Egyesült Államok kormánya a jelenlegi tervezethez való csatlakozás elől kitér, mégsem óhajt valamely konkrét alapot sugalmazni egy más tervezethez, de hajlandó lenne a kérdésnek más alapon lévő elintézése céljából későbbi tárgyalásokba belemenni. Az amerikai jegyzék szövege javaslatait a további tárgyalásra London, szeptember 28. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon jelentése.) A külügyminisztérium a késő esti órákban közzétette, az angolfrancia flottaegyezményre adott amerikai válaszjegyzéket. A válaszjegyzék nyolc gépírásos oldalra terjed s noha határozott formában elutasítja az angolfrancia flottaegyezményt, amelyet az amerikai kormány nem tekinthet a további tárgyalások alapjának, mégis tartalmaz bizonyos javaslatokat, amelyek további tárgyalásokra vezethetnek a tengeri leszerelés kérdésében. A jegyzék mindenekelőtt a francia-angol flottaegyezmény lényegét foglalja össze. Ez a lényeg nagyjában véve megegyezik a Newyork American hírszolgálóa ügynökség által közzétett szöveggel, amely mint ismeretes, Briand külügyminiszternek a francia követekhez intézett levelén alapul. A jegyzék abból a megállapításból indul ki, hogy a tízezer tonnánál nagyobb és a 20 centiméternél magasabb kaliberű ágyúkkal felszerelt csatahajók, valamint a repülőgépanyahajó kérdésében Washingtonban már kötelező megállapodások jöttek létre, úgy hogy ezekben a kategóriákban felesleges a további tárgyalás. A jegyzék ezután részletesen felsorolja az indokokat, amelyek az amerikai kormányt arra késztetik, hogy ragaszkodjék a tízezer tonnánál kisebb cirkálók és a 600 tonnánál kisebb tengeralattjárók tonnatartalmának csökkentéséhez is. Ezt a kívánságát az amerikai kormány főleg azzal indokolja, hogy a fejlett kereskedelmi tengerészettel rendelkező államok a tízezer tonnánál kisebb cirkálók korlátozásának mellőzése esetén abba a helyzetbe jutnának, hogy kereskedelmi hajóik egy részét tizenöt centiméternél kisebb kaliberű ágyuk felszerelésével segédcsatahajókká alakítanák át. 71 tengeralattjárók teljes kikapcsolása Az amerikai kormány nem járulhat hozzá ahhoz sem, hogy a tengeralattjárókat két csoportra osztják. A 600 tonnánál kisebb tengeralattjárók éppoly harcképes egységek, mint a 600 tonnánál nagyobb tengeralattjárók, tekintettel arra, hogy a kisebb tengeralattjárókat ugyanolyan kaliberű torpedókkal lehet felszerelni, mint a nagyobb tengeralattjárókat. Amerika a tengeralattjárók teljes kikapcsolását venné a legszívesebben. Amenynyiben erre nem volna módozat, úgy az amerikai kormány a tengeralattjárók számának és össztornatértartalmának jelentős korlátozását követeli Nem egyeztethető össze a leszerelés gondolatával — mondja az amerikai válaszjegyzék —, hogy a hajókategóriák egész csoportját egyszerűen kihagyják a fegyverkezési korlátozásokból. Ezt az elvet nem lehet leszerelési konferencia elé vinni. Az amerikai kormány mindezen okoknál fogva nem csatlakozhat az angolfrancia egyezményhez. Amerika javaslata a tengeri leszerelésre A jegyzék ezután újból ismerteti az amerikai kormány álláspontját a washingtoni általános tengeri leszerelési, valamint a genfi hármas leszerelési konferencián, majd közli az amerikai kormány javaslatait, amelyekkel az amerikai kormány oly leszerelési tárgyalásokat kíván lehetővé tenni, amelyek valamennyi hatalmat kielégítenék, azokat is, amelyek nem vettek részt a genfi hármas tengeri leszerelési konferencián. Az Egyesült Államok kormánya készséggel hajlandó arra, hogy tekintetbe vegye Anglia, Franciaország, Olaszország és a többi hatalom különleges igényeit, az illető államok különleges szükségleteinek megfelelő különleges hajótípusokat illetően. Az amerikai javaslat alapján a szóbanforgó hatalmak szabadkezet kapnának arra, hogy bizonyos előre megállapított össztonnatartalom keretén belül maguk állapítanák meg, milyen százalékarányban építik az egyes hajókategóriákat. Emellett természetesen minden egyes hajókategóriánál meg kellene állapítani a megengedhető legmagasabb százalékarányt is. Itt az angol kormány ilyen, vagy ehhez hasonló javaslatot tesz, úgy az Egyesült Államok kormánya a javaslatokat a legnagyobb jóakarattal fogja kezelni. Az angol-francia flottaegyezmény azonban, sajnos, egészen más elveken épül fel, mint az amerikai kormány álláspontja. Az amerikai jegyzék azzal a megállapítással végződik, hogy az angol-francia flottaegyezmény, amely a harcképes csatahajók kategóriáinak egész seregét korlátozás nélkül hagyja, végeredményben arra vezetne, hogy újból megkezdődne a tengereken a fegyverkezési verseny, ami a nemzeti takarékosság elvét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolná. (T.) Lapunk mai száma 16 fillér Községfejlesztés irtai Koncz János dr. Szólamnak jó volt hosszú ideig; lényegnek gyönyörű. Amióta leromlott országunknak egyetlen komoly reménye, a községek gazdasági, társadalmi és közigazgatási talpraállítása, komoly megfontolásokat és igyekezeteket jelentett ez a szó. Amennyi szépet és hasznosat takar ebben a szóban a lényeg, százszor annyi visszamaradást okoz a községfejlesztésben a forma. A magyar közigazgatást itthon sokszor szidják. Ebből a szidásból sokszor kijut a községi közigazgatásnak is. Pedig nálunk nem a közigazgatás rossz, hanem az igazgatás rosszul harmonizál Nem rossz harmonizálás-e az, hogy a község iskolát, utat, szegényházat, népházat stb. akarna és tudna építeni, de saját önkormányzata számára nem feszítheti erejét az 50 százalékos pótadón túli Vagy nem rossz harmonizálás-e az, hogy *1 a falut, annak szükségleteit és erejét / p nem ismerő szakhivatalok a falu aka-rata és képessége ellenére sokszor a formát állítják fel gátul a községfejlesztés lényege elé. Nem jelent-e disszonanciát pl. az, amikor a községnek iskolát kell építenie és egy évben nem tudja kiizzadni az építési költség teljes összegét; az egyszerű, de józan gondolkozású községi képviselők elhatározzák az építkezést és a község erejéhez mért kölcsönt akarnak felvenni. A pénzintézetek azonban hazai pénznemben nem akarnak adni törlesztéses kölcsönt, az idegen pénznemben (dollár) pedig a pénzügyminiszter nem engedélyezi a kölcsönt.. Itt hiába keresünk harmóniát. Nem visszás-e az, ha pl. a község aszfaltjárdát akar és tud építtetni, de másfél évig húzódik ennek az építtetésnek jóváhagyása, mert a műszaki szakhivatal mást akar, mint a községi Nem jelent-e községi visszafejlesztést az, ha phe járdaépítés esetében a nyilvános pályázati meghirdetés után a község komoly utánajárás alapján pl. Kis Péter vállalkozót tartja a munka teljesíthetősége szempontjából megbízhatónak és a jóváhagyó hatóság műszaki hivatala Nagy Jánost látja alkalmasabbnak? Nem visszás-e, hogy egy ilyen szakvéleménnyel meg lehet gátolni, vagy 1—2 évig elhalasztani a község építési igyekezetének valóraváltását? Jónak lehet-e mondani azt a községfejlesztési harmóniát, ha pl. a község elhatározza — mondjuk — az iskola fűtési munkálatainak (kályhák, vagy központi fűtés) elvégeztetését és a főszolgabíró, valamint a jóváhagyásra illetékes vármegye mindenben segíti a község ebbeli igyekezetét, de a műszaki szakvélemény a munkálat kiadása után fél évvel, vagy egy évvel nyilatkozik ellene? Nemrég olvastam, hogy a középítkezések ügyében az érdekelt vállalkozók kívánták a közszállítási szabályrendelet betartását. A belügyminiszter e tekintetben — egészen helyesen — rendeletet is bocsátott ki. A dolgok mélyére azonban nem merültek le sem a vállalkozók, sem a jóváhagyó vármegye szakhivatalai. Nem vették fontolóra azt, hogy ma a vállalkozók között is rendellenes verseny van. Az árakat a komolytalan vállalkozó lenyomja a lehetőség határán alul, gondolván, hogy e lehetetlenséget lehetővé teszi majd a pótmunkáknál, a munkabéremelkedéseknél és az anyagárak időközi felemelkedésénél. Nem vették fontolóra azt sem, hogy egy község néhánnyezer pengős közmunkájának hirdetését miért kell 13 úgynevezett szaklapban közzétenni tizenháromszoros költséggel? Nem vették figyelembe azt, hogy pz egy községi építkezés elhatározásától kezdve a jóváhagyás bekövetkezéséig nem szabad 1—2 évnek eltelnie csak azért, mert a községi elhatározás és a