Nemzeti Ujság, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
MAI CIKKEINK: A bíboros-hercegprímás vezetésével az egész keresztény társadalom üdvözölte a jubiláló Központi Sajtóvállalatot A pápa átvette a Prímás-Albumot Vass József: „A magyar katolikus gondolat feltámadását várom“ Afganisztánban a helyzet változatlan Pesthy Pál fogja vezetni a földbirtokreform pénzügyi lebonyolítását Az angol király állapota változatlan A spalató-zágrábi gyorsvonat sziklának rohant Lemondott a jugoszláv kormány Miért nem sikerült a fürdőszezon? Kinevezések a MÁV-nál Hiába keresik a „suttogó“ embert Nagy István bűnperében Erth erdélyi asztronómus meg akarja építeni a „világűrhajót“ Őrizetbe vették Amard párisi bankárt Berlin frakkos banditái nyílt harcot vívtak egy munkásasztaltársasággal Éjjel is nyitva kell tartani a vámsorompókat Burányi Miklós: Kérdőjelek Endrődi Béla: Tónus Czettler Jenő: Zichy Nándor gróf, mint agrárpolitikus Radványi Sándor, 1929 (Vers) Somonnay Tivadar: Egy óra a Szociális Missziótársulat munkatermében Berényi-Schneller Lajos: A Községi Takarékpénztár fejlődésének útjai . .. • 1 jfkMte- ?-5 - ■ Séfi sva rás serr. ■ . .. . den. . • szándékkal növekedett 1928-ban a drágaság. Közel négy százalékoz árdrágulást jelent ez a szám, vagyis azt, hogy a békeidők áraihoz viszonyítva, ma 26 százalékkal drágább az élet, mint békében volt. Egyszerűen átszámolva ez azt jelenti, hogy akinek békében ezer aranykorona volt a havi kiadása, annak ma 161 pengő 60 fillér a kiadása. Az úgynevezett indexszám idei megnövekedésének okát főleg abban látják, hogy az idén már magasabb lakbérek léptek életbe s ezek a lakbérek nyomják az indexszámítást. A drágulásnak ezek a számadatai azonban tulajdonképpen azért nem fejezik ki a valóságot, mert a béke ideje óta nemcsak a szükségleti cikkek, a lakás, az élelmezés és a ruházkodás drágult meg, hanem magasabb az adó is, s megdrágult a közlekedés. Akárhogy számítjuk is azonban a dolgot, bizonyos, hogy ez az esztendő drágulást hozott és hogy a jövő esztendő egyik legnagyobb feladata, hogy a magyar társadalmat mindinkább mentesítse a drágulás veszedelmétől és gondjaitól. 15,96 tuék a Nemzeti Újság előfizetőinek, olvasóinak és híveinek. Boldog újévet kívánunk minden igaz és jó magyarnak. Boldog újévet kívánunk a keresztény társadalomnak, boldog új esztendőt a magyar családoknak, boldog új esztendőt a nemzet minden fiának. Boldogságot kívánunk, örömet és megelégedést, mert súlyos és nehéz megpróbáltatások, kemény és zordon esztendők után el kell következnie a magyarság számára is a jobb és szebb időknek. Kivonjuk a reménységek megvalósulását, kivánjuk, hogy valóra váljék mindaz a hit, amiben csak bízunk. Váljék valóra bor, búza, békesség, kenyér, öröm és nyugalom legyen minden magyar hajlékon. Kívánjuk a magyar igazság győzemét, kívánjuk a nemes igaz és hagyományos eszmék diadalát. Kívánjuk, hogy apák örvendezzenek gyermekeiknek, kívánjuk, hogy anyáknak ne kelljen semmit megtagadniok kicsinyeiktől. Kívánjuk, hogy múljanak el a csalódások és kívánjuk, hogy ne jöjjenek újak helyette. Kivánjuk, hogy az uj esztendő valóra váltsa minden igaz magyar minden igaz számítását. Boldog új sztendőt kivánunk! r TMA? . ^ ^ C ;1.329 ja v jjj ^j) o . Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatárs: TÚRI BÉLA XI. évfolyam 1. szám ♦ Kedd. ♦ Budapest, 1929 január». ■ ........mii ■■Mmniinrnmiripiineswi i Hodzsa döntő bizonyítékai Károlyi bűnösségéről Színlelt tárgyalásokat folytatott Károlyi kormányával, amíg sikerült a Felvidéket megszállni A tájékozatlan Vix ezredest és Foch marsall tudatosan tévesztette meg Hodzsa — A csehek 5000 emberrel szállták meg a Felvidéket — Ha a magyarok végrehajtották volna a népszavazást, nem lehetett volna őket a Felvidékről eltávolítani (A Nemzeti Újság tudósítójától). Eddig ismeretlen, döntő bizonyítékokat szolgáltat Hodzsa Milán csehszlovák miniszter Károlyi Mihálynak és rendszerének soha meg nem bocsátható bűnösségéről, arról a vétkes hanyagságról, amellyel a Felvidéket a cseh politikai szédelgés és zsákmányolás áldozataként kiszolgáltatta. Koronatanú beszél Hodzsa Milán személyében, aki leplezetlen őszinteséggel, sőt szemérmetlenséggel tárja fel saját szerepét abban az ezerhájjal megkent, ái’ií'k go®****, lelkiismeretlen mir*kában, amelybe* a legidelesebit segítő társ Károlyi Jírbély 'ás a M-tHőtle eső volt, ---Elképedve olvassuk ezt önvallomást, amely felfedi a szörnyeinek szövedékét, a hatalomra könyököd Károlyi Mihálynak és társaságának ügyfogyott, vétkes könnyelműségét, tudatlanságát és esztelenségét s megrendült lélekkel látjuk, hogy milyen kezekbe került a nemzet sorsa, amikor ez a társaság az ország nyakára ült. Ha kellett még bizonyíték arról,hogy Károlyi Mihályra méltán sütötte rá a hazaárulás bélyegét a független magyar bíróság, akkor a cáfolhatatlan bizonyíték itt van. Hodzsa Milán maga ismeri el, hogy az ügyefogyott forradalmi társaság miként szolgáltatta ki a Felvidéket, holott mindent menthetett volna. Hodzsa Milánról tudni kell, hogy a Szoborral vívott élet-halál politikai harcban mondotta el ezeket a leleplezéseket a maga szerepének igazolására s annak az érdemének dokumentálására, hogy a csehszlovák állam neki köszönheti a magyar területek sikeres megrablását. Ezért volt kíméletlen és őszinte s ez az oka, hogy elkövetett cselekedeteit nem leplezte. Hodzsa olyan erkölcsi bizonyítványt állított ki önmagáról, amelynek visszataszító és elrémítő volta páratlan a maga nemében. A csehek azonban ezt meg fogják neki bocsátani, mert az ő érdekeiket skrupulus nélkül szolgálta. De ki vagy bocsáthatja r,—-g valaha harc ,1 hűn*»’* kir”uns -t A mjfcm * céi* jít me ... tett emmit s ami' tudatosan elmúlás ott*. Hodzsa lfeleple; ’bfc.-uj. világ közvélett nye- elé &ivá* mert azt látnia.ss tudrva kell vé... o a Trianonért felelős hatalmaknak is, hogy milyen eszközökkel darabolták fel a történelmi Magyarországot s micsoda erkölcsi fertő az, amellyel a „békeszerződés“ a legszörnyűbb dolgokat is szankcionálta. Amikor maga Hodzsa is beismeri, hogy az antant félrevezetésével csikart ki intézkedéseket s hogy a magyarok népszavazást rendeltek volna el, akkor beismeri, hogy a magyar revindikációs törekvések igazolva vannak s a cseh birtoklásnak nincs sem erkölcsi, sem jogi alapja- A nagyjelentőségű leleplezésekről szóló tudósításunk így hangzik: ■'V- r- ' Dódig 3‘1 ni&X E/MOIOZ** Hogyan szorította ki Hodzsa fegyver nélkül a magyarokat a Felvidékről? Prága, december 11. (Magyar Távirati Iroda.) A Szlovenszki Dennik folytatja Hodzsa pozsonyi beszédének ismertetését a tíz év előtti csehmagyar tárgyalásokról. Hodzsa szerint a magyar katonák közül a forradalom idején csak azok akartak leszerelni, akiknek valami vagyonuk volt, míg a vagyontalanok tovább akartak háborúskodni és erősen készültek a Felvidék megszállott részeinek visszavételére. A beszámíthatatlan Linder helyébe Bartha került a honvédelmi miniszteri székbe, akit Hodzsa a kapzsi és kielégíthetetlen magyar imperialista prototípusának mond. A Hodzsa mellé beosztott katonai misszió nagyszerűen dolgozott Budapesten. Hodzsa minden katonai szállítmányról tudott, amelyet a Felvidékre irányítottak Hodzsa becsapta Vizet A magyarok Hodzsának ama követelésével szemben, hogy vonják vissza hadaikat a Felvidékről, azzal a követeléssel álltak elő, hogy vonuljon ki a cseh katonaság és akkor majd lehet tárgyalni Ekkor fordult Hodzsa Vix ezredeshez aki diófában kijelentette, hogy nincs parancsa a magyar katonaságnak a visszarendelésére és azt ajánlotta Hodzsának, hogy tényleg vonassa vissza a cseh csapatokat. Hodzsa szerint Vix teljesen tájékozatlan csapatkatona volt, aki csak akkor értette meg a helyzetet, midőn Hodzsa a Felvidék és Csehország viszonyát úgy állította be előtte, mint Elzásznak Franciaországhoz való viszonyát. Hodzsa ezután sürgönyökkel fordult Foch marsallhoz és Benes külügyminiszterhez, parancsoljanak rá Vixre, hogy védje meg az antanthaderők érdekeit, tehát a szintén szövetséges csehszlovák haderőét is és a magyar kormányt bírják rá a katonaság visszarendelésére. Húzni kellett az időt.,, Hodzsa elmondja, hogy tisztában volt azzal, hogy ha a csehek nem teszik rá kezüket a Felvidékre, a magyarok végrehajtják a népszavazást és a népszavazás után a magyarokat a Felvidékről valamilyen diplomáciai lépéssel aligha lehetett volna eltávolítani. Időt kellett nyernünk és ezt Hodzsa úgy érte el, hogy a prágai kormány utasítása ellenére színlelt tárgyalásokat kezdett a magyarokkal . (Folytatása a 2ifc oldalon) Lapexnic mini százasa 24 fillér Tíz év az igazság szolgálatában Írta: Klebelsberg Kuno gróf Csodálatos a teória viszonya a gyakorlathoz. Ha előveszünk egy elméleti politikát, az élén ott találjuk az alapfejezetet az államról, amely adni akarja a legsajátosabb lényét annak a csodálatos valaminek, amit államnak neveznek. Az így kapott meghatározás egy fogalmi csontváz, nincs rajta hús és izom, nincs benne velő és szív. Ezzel a sivár szegénységgel szemben milyen gazdag a valóság, a történelmi élet sokfélesége! Ahány állam, annyi egyéniség. Legfeljebb annyit lehet elérni, hogy a konkrét államegyéniségek sokaságában egy-egy típust állíthassunk fel. Hgen nagyon érdekes típus az, amelyben egyfelől a valláserkölcsi, másfelé a politikai momentum erősen összefonó idol. A velencések elinte halászok, azután kereskedők lettek, járták a tengereket és keletről, Egyiptomból elhozták szigetországukba Szent Márkus evangélistának ereklyéit. Védelme alá helyezték magukat s a világnak egyik legragyogóbb templomát építették a dicsőségére. Róla nevezték el államukat is, amelynek hivatalosan nem Velence, hanem Hyi -—ír — neve. Nemcsak a nagy evangélista trapse. otg-ns vedelm. i akarták .miden 20, mz'wSiMMJi# r* . r--.ni-vb l‘ r serkSIosi es .állfimig gondolat kapcsolatát. Hasonlób Váltak a magyar állam kezdetei is. országot Árpád szerezte, ős -n 'ói államot -Szent Satta-.- csinált. Aki a hagyomány szériát élete végén felajánlotta az országot a Boldogságos Szűznek. Ezért hívták Magyarországot Regnum Marianulpnak. Szent, István ma is bekerült a szentek sorába és egyik legnagyobb utódja Árpád véréből, az ugyancsak szentté, avatott László tovább szervezett nemcsak állami, hanem egyházi intézményeket is. E szent királyokon nyugszik a magyar katolicizmus egyházkormányzati szervezete. Amint a nagy szerzetesrendek alapítójaként szentek állnak, úgy szentek munkája volt a mi sajátos magyar állami egyéniségünk megalapítása is. Az államtannak egyik legnagyobb igazsága az, hogy minden államot az a princípium tart fenn, amely létrehozta. Ezért az alapításnál, a szervezkedésnél a nagy munkába beépített princípiumok a magyar állam életébe is hatottak tovább. . Különösen kidomborodott a nemzet transcendens missziójának a gondolata akkor, amikor az újkor elején a keresztény Európát kellett védeni az izlám pogány kultúrájával szemben. Milyen költői mélységgel csendül ki ez az alapeszme a Zrinyiászból, amelynek valláserkölcsi és politikai alapeszméje az, hogy a magyar nemzet súlyos bűnbe esett, ezért kollektíven vezekelnie kell, amely a pogányság ellen való áldozatos küzdelem révén történik. A legújabb kor uralkodó eszméi kétségtelenül lazították ezt a viszonyt, de az egészséges magyar konzervativizmus megakadályozta, hogy felbonthassák. Ilyen bontogatási kísérlet-féle volt a 90-es évek egyházpolitikája. Elvi magaslatról tekintve, egy hozzánk elég későn eljutott utolsó hulláma volt a XIX. század közepe Európája egyházi politikájának. Apróbb hibák láncolata’ következett és miután a rész*