Nemzeti Ujság, 1929. március (11. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-27 / 70. szám

Szerda, 1929 március 27. NEMZETI ÚJSÁG SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Nagy Zsigmond festőművész gyűjte­­ményes kiállítása Régen szerepelt már a nyilvánosság előtt nagyobb gyűjteménnyel Nagy Zsig­mond­, ez a kiváló festőművész, aki élénk színeivel, folklorisztikus szépségeket ke­reső genreképeivel mindig kedves és jól­eső oázist jelentett a nagy tárlatok káoszában. Most egész teremre való mű­vét állította ki a Váci­ utca II szám alatt levő kiállítási helyiségben, amely kollek­ció a művész oeuvrejének minden ágát bemutatja. Van ezen a kiállításon a mo­numentális kompozíciótól az apró, szinte már miniatűrhöz közeledő tájimpresz­­szióig minden. De Nagy Zsigmond művé­szetének egységes karaktere legnagyobb és legkisebb vásznán s legkülönbözőbb tárgyú képén egyformán bontakozik ki. Ez az alapjellemvonás a színek szenvedé­lyes szeretete,­ főleg az izzó, tüzes, vagy meleg mély színeké. Nagy Zsigmond ép­pen azért szereti az élénk világításokat, amelyekben kígyóznak, átázzanak a szí­nek. Előszeretettel fest gazdag népvise­leteket, mert itt alkalma nylik érvényre juttatnia a színek pompáját és tarkasá­gát. De bármilyen tarka is már témájá­nál fogva egy-egy képe, a művész kitűnő érzéke harmóniába tudja olvasztani a legváltozatosabb színeket is. Nagy Zsigmond sokfelé járt a világ­ban és mindenütt megihlették művészi képzeletét a legérdekesebb színekben pompázó tájak, a különös, exotikus ka­rakterek arcban, viseletben, színekben. Különösen szépek és színgazdagok mező­kövesdi genreképei. De egész sereg szí­nes tanulmányt hozott magával Spanyol­­országból, Sevillából, ahol a déli nap heve gyújtotta még tüzesebbre a külön­ben is élénk és exotikus árnyalatú színe­ket. Meglepően színes és eredeti egy szé­kely genrejelenete is. Tájképei is a leg­nagyobb változatosságot mutatják. Me­leg, halk tónusú impressziók mellett lán­goló színroman­tikát látunk; kietlen, vad­regényes tengerpartokat és csendes, külö­nös, szinte, bronzos zöld színben csillanó csendes lombidilleket. Vannak a kiállí­­táson érdekes tanulmányok és figurális képek. Gazdag, sok szép látnivalót kínáló ki­állítás ez. Szinte kár, hogy egy terepiben van összezsúfolva az egész nagy anyag, amely megérdemelné az impozánsabb és kényelmesebb elhelyezést, hogy értékei zavartalanabbal érvényesüljenek. _______ Ee­szédok című három felvonásosa sikerrel került színre a Nemzeti Színházban. Ját­szották azonkívül egy ügyes egyfelvoná­sosát is. Néhány darabot is szerencsés kézzel ültetett át a Nemzeti Színház szá­mára. Festetich Andor grófot, aki hétfőn este 7 órakor távozott az élők sorából, Duna­­harasztin villájában ravatalozták fel s itt is helyezik örök nyugalomra a Feste­­tich-család sírboltjában Temetésén, a­­mely szerdán délután lesz, a Nemzeti Színház kü­ldöttségileg képviselteti ma­gát. Festetlek Andor gróf meghalt Negyven évvel ezelőtt tagja, majd igazgatója volt a Nemzeti Színháznak Igazi rajongó szerelmese volt a ma­gyar színészetnek. Szakított a színpadért családi tradícióival. Letette fényes törté­nelmi nevét s mint a nemzet szerény, név­telen napszámosa indult el a világot je­lentő deszkákon, ahol meg is teremtette a maga világát. Nevet, megbecsülést, pozí­ciót szerzett s a Tolnay Andor nevet, amelyen pályáját mint vidéki színész kezdte, nyugodtan felcserélhette valódi nevével. Festetlek Andor gróf, aki hétfőn 71 éves korában mint a Nemzeti Színház örökös tagja és a vidéki színészet volt országos felügyelője halt meg, mint igazi hivatásos színész emelkedett a szí­nészet legmagasabb polcára. Mint vándorszínész kezdte, Kolozsvá­rott volt bonvivant és szerelmes színész. Azután más vidéki színházakhoz szerző­dött. 1887-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Itt csakhamar felfedezték kiváló ké­pességeit, mert Festetich Andor gróf mint iró és mű­forditó is működött s igy került be Paulay Ede mellé dramaturg­­titkárnak. Paulay halála, után 1894-ben Nopcsa Lajos báró intendáns a Nemzeti Színház igazgatójává nevezte ki- Hat évig vezette az ország első színházát. S mikor a Nemzeti Színház igazgatásától 1900-ban megvált, a vidéki színészet or­szágos felügyelője lett és ebben a pozí­ciójában is sok éven át érdemes műkö­dést fejtett ki. Nyugdíjba vonulása után a Nemzeti Színház örökös tagjává ne­vezték ki. De nemcsak művésze és igazgatója volt a színháznak, hanem szerzője is. Vi­szám­ A Burgszinház vendégjátéka Herrmann Bahr: Gyerekek Bécs kedvenc színészei rándultak le két estére hozzánk. A Burgszinház leg­­elsőrangú együttesét állította csatasorba és egyik legnagyobb sikerű bohózatát mutatta be, amelyet állandóan műsoron tart. A „Gyerekek­“ egyike azon ritka vi­dám komédiáknak, amelyek nem mondva csináltak, hanem tősgyökeres, hamisítat­lanul egészséges humorból fakadtak. Egyformán sugározza magából ez az ügyes kis móka a bécsi és a bajor pol­gár és a tiroli paraszt kedélyességét. Két szerelmes, akikről a második felvonás­ban kiderül, hogy nem lehetnek egymá­séi, mert testvérek és a harmadik felvo­násban kitudódik, hogy nyugodtan egy­máséi lehetnek, mert hát még­sem azok. A bonyodalom elég átlátszó, de ez nem von le semmit abból, hogy a darab mind­végig mulatságos. Olyankor is az, amikor majdnem a tragédiát súrolja, mert ezek­nek a tipikus ,gemütlich“ alakoknak könnyen elhisszük, hogy sem hajlamuk, sem tehetségük a tragédiához. Élnek. Az előadás kitűnő volt. Egyes jelenetekben erősen stilizált, máskor viszont majdnem teljesen naturalisztikus, de mindig elta­lálták a helyes beállítást. A bécsiek ős­­hum­ora és telivér nagy színésze Hans Marr most is az előadás legfőbb erőssége volt. A kedvenc, a bájos Maria Mayer ismét meghódította­ a pesti szíveket. A többiek Heim, Löhner, Schmidt és a ki­tűnő Josef Moser egytől-egyig nagyszerű alakításokkal kápráztatták a közönséget.­­Az első felvonást egy kis tűzriadalom za­varta meg.. Rövidzárlat következtében a fővezeték kigyullatt. Egy közelben tartóz­kodó világosítónak — aki az égő vezeté­ket kezébe kapta —­ köszönhető, hogy sú­lyosabb katasztrófa nem támadt . A kö­zönséges Maria Meyer,, meg "Lohner, akik­épp a színpadon voltak bamulatraméltó­­ nyugalommal viselkedtek. Ez a kis inci­dens nem zavarta meg a zsúfolt, nézőtér hangulatát és a lelkes ünneplések soro­zatát, amellyel ez alkalommal igazán illusztris vendégeinket fogadták. (V. m.) — Új szereplő a Parsifalban. Az Opera­házban csütörtökön, március 28-án, szín­­rekerülő Parsifalban Amfortast először énekli Farkas­ Sándor. Az előadás fél hét­kor kezdődik. — Mistinguette Budapesten. Vasárnap este érkezett meg Budapestre az egyik legnépsze­rűbb párisi szinésznő, Mistinguette. A világ­hírű francia sztár fogadtatásán egész kis cso­port jelent meg a nyugati pályaudvar perion­ján. Mistinguette nyolc napig marad Buda­pesten. Zerkovitz Béla, a Royal Orfeum igaz­gatója szeretné leszerződtetni május hónapra Mistinguettét, aki még nem döntött pesti fel­lépése ügyében, de kilátásba helyezte, hogy legnagyobb valószínűség szerint eljön vendég­szerepelni Budapestre, ahol nagyon kíváncsian várják a kiváló francia dizense fellépését. — Nyugdíjas színészek közgyűlése. Vasárnap tartotta meg első éves rendes közgyűlését a Magyar Nyugdíjas Színészek Egyesülete Pest vármegye dísztermében. Impozáns tömegben vonultak fel a nyugdíjas színészek, akik sor­suk és nyomorúságos helyzetüknek javulását remélik az egyesület működésétől. Heves Béla elnök megnyitója után elsőnek Túri Elemér szólal fel, aki siralmas képet fest a nyugdíjas színészek életéről. Le nem írható­ az a nyomor, amelyben a nyugdíjas színészek vergődnek és rámutat arra, hogy milyen megváltás volna, ha a magánszínészek nyugdíjintézetei fuzio­nálnának. Hevesi Gábor indítványozza, hogy felirattal forduljanak a népjóléti miniszterhez a fúzió érdekében. Komjáthy János adatokat sorol fel a színésznyomor illusztrálására. Ne­­ményi László ügyvezető-igazgató indítványára a közgyűlés Vass Józsefet, Rothermere lor­dot és Dréhl Imrét dísztagnak választja meg. A közgyűlés elhatározza, hogy felterjesztéssel fordul a népjóléti miniszterhez, hogy minél előbb létrejöjjön a fúzió, amely legalább némi­leg enyhíteni fogja a nyomort és sok érdemes színészt fog megmenteni a végső, elpusztulás­tól. Az egyesület, új tisztikara Heves Béla el­nök, Ditrói Mór társelnök, Túri Elemér és Molnár Gyula alelnökök, Reményi László ügy­vezető-igazgató. A közgyűlés a Himnusz ének­lésével ért véget. — Lank­sin Lajos, Operánk közkedvelt kitűnő fiatal tenoristája hétfő esti önálló hangversenyén osztatlan nagy sikert ara­tott szépen csengő, nagy vivőerejű és kulturáltan csiszolt nemes orgánumával. A Carmen-, Anyegin-, Tosca-, Manón-, Faust-, Turandot-, A hegyek alján-, Álarcosbál-, Aida-, Gianni Schicci-, Nürn­bergi mesterdalnokok-, Farsangi lakoda­lom-, A­ tenor- és Bánk bán operák nagy áriáiból összeállított műsorának minden egyes számának magával ragadó eladását viharos, tüntető taps kisérte. A rokon­szenves, kiváló művészt kitűnő pianista fivére, Laurisin Miklós kísérte zongorán stílusos finomsággal. (I.) — A „Palatínus rózsái“ bemutatója Pécsett. Kedves ünnepi hangulatban mutatta be teg­nap este a hazafias cselekményű, szép dara­bot Fodor Oszkár társulata. Úgy mint eddig operett-bemutatókon, ma is a siker központjá­ban a fiatal, tehetséges Erkel Gaby prima­donna állott. Az ő kedves egyénisége, remek játéka és gyönyörű, szép hangja vitte nagy sikerre a fővárosban keveset adott jó dara­bot. A sok megérdemelt tapsból még kijutott kitűnő partnerének, Solti Györgynek, a Ki­­rály-színház művészének és a többi főszerep­lőnek is. — Retrospektív egyházművészeti kiállí­tás. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Lukács Görgy v. k. 1.1. elnöklete alatt tartott választmányi ülésében el­határozta, hogy 1931-ben, az Árpádházi szentek ünneplésére szánt évben nagy egyházművészeti kiállítást rendez, melyen az ország legszebb retrospektív anyaga mellett az egyházművészet mai állását is be fogja mutatni a nagyközönségnek, ugyanezen az ülésen az elnök kegyelettel emlékezett meg Rákosi Jenő elhunytáról, Besitz Ottó festőművészt pedig életének nyolcvanadik éve alkalmából szeretettel üdvözölték. A társulat­­évi közgyűlése határnapjául húsvét utáni vasárnapot, április 7. napját állapították meg. — Keyer Artur gyűjteményes kiállításának megnyitása a Nemzeti Szalonban. Heyer Xu­xrr festőművész gyűjteményes kiállítását vasár­nap délelőtt nyitotta meg a vallás- és közok­tatásügyi miniszter képviseletében Kertész K. Róbert államtitkár Rónay Zoltán minisz­teri tanácsos kíséretében, akiket Déry Béla igazgató, Gellért Jenő alelnök, Kató Kálmán műtáros fogadtak. Budapest székesfőváros kép­viseletében megjelent Liber Endre tanácsnok és Focher Béla tanács­jegyző. A hogy szám­a és előkelő közönség soraiban megjelentek Schoén báró német követ­, Odonel gróf, Nyári gróf és leányai, Bárczy István úr. ny. miniszter és leánya, Lukács György dr., Ugrón Gábor dr., Petrovich Elek, Györgyi Kálmán, Preszly Elemér főispán, Kralochvrill Károly, Rékám Lajos dr., Tattay István stb. A kiállítás ün­nepnapon reggel 9—2-ig, hétköznap 9—6-ig van nyitva. Szerdán délután fél 6 órakor, nagyszabású teaestély lesz a kiállítási ter­mekben. Heyer Artur kiállításával kapcsolatban kü­lönben levelet kaptunk, amely ellenvéleményt tartalmaz a Nemzeti Újság kritikájával szem-m­ben. Minthogy sohasem zárkóztunk el az el­lenkező vélemények elől, a következőkben közöljük a levelet: — Igen tisztelt Főszer­kesztő úr. Engedje meg, hogy b. lapjának Heyer Artur kiállításáról közölt kritikájá­val kapcsolatban néhány megjegyzést tegyek Az lehetséges, hogy Heyer Artur nem tartozik a modern törekvésű művészek közé. Régi vágású ember, aki hű maradt régi tárgyaihoz és a művészet régi tradícióihoz, de igen gon­dos, igen becsületes piktor, aki a maga té­máit szeretettel és sok művészi tudással viszi vászonra Legjobban természetesen az állatké­peket szereti, amelyeknek festésében virtuozi­tásra tett szert, de érdeklik más témák is, amint erről kiállítása is tanúskodik. A Nem­zeti Szalonban levő képei mindenesetre igen tetszetősek, egy művészi munkában eltöltött élet eredményei , annak a könnyen megérthető és egyszerű piktúrának alkotásai, amelyek ma is a közönség széles rétegeinek kedvesek a­­ Nemzeti Újság olvasói közül is. Aláírás. Szombaton először­, vasárnap és jövő hétfőn Verneuil legmussssijosebb vígjátéka !@Cgy@fc Belvárosi Haragszom rád... pengőtől &TÜTlÍT!a7 Ma 68 Jövö kedden ... " Emimkímtmt ^ Csütörtökön, husvét délután, (mérs helyár) Elővételi ! IMráig fogyelt prrics! 13 a berlini állami opera főzeneigazgatója rákbélgyulladásban súlyosan megbetege­dett. Állapota, noha az operáció sikerült, még mindig veszedelmes. Erich Krieiber. — Kamarazene. Gertler Endre és Maas Marcel kamaraestjén Bach A-dur, Mozart­ G-dur, Debussy és Brahms d-m­oll szoná­táit hallottuk. Gertler Endre kiegyenlí­tett, finom balkéztechnikája, meleg tó­nusú, nagyvonalú vonóvezetése Maas Marcell elsőrangú pianista képességeivel párosulva, ideálisan tiszta kamarazené­lést nyújtottak. Hozzáértő hallgatóságuk melegen elismerő tapsokkal jutalmazta magas, művészi színvonalú produkcióju­kat. (S.) — A Vakablak huszonötödik előadása az Új Színházban. Az Új Színházban kedden este tartották meg Baross Elemér, a nagytehetségű fiatal író Vakablak című színművének hu­szonötödik előadását. A Vakablak már eddig is telt házakat vonzott az Új Színház nagy­,­szerű előadásával s remélhető, hogy a siker még egyre teljesebb lesz. Az előadás két fő­szereplőjét, Orsolya Erzsit és Justh Gyulát melegen ünnepelte a zsúfolásig megtelt né­­zőtér. —­ A gödöllői művészek jubileumi képkiállí­­tása. A gödöllői képzőművészek kiállítása va­sárnap nyílott meg a községháza diszte­ncé­ben. E kiállítás szorosabban véve jubileumi kiállítás, mert tíz éve annak, hogy Deltár, György festőművész kezdeményezésére a gö­döllői fiatal művészek megrendezték első kép­zőművészeti kiállításukat, melyet annak ide­jén Körösfői Kriesch Aladár, a gödöllőiek nagy mestere nyitott me­g.­­ Az azóta eltelt 10 év alatt mintegy 25 önálló kiállítást rendez­tek a gödöllői művészek Budapesten és vidé­ken, s amely túlnőtt a helyi kereteken és je­lentősége mély nyomokat vágott a magyar kultúra, képizás eszmei világában. A tíz évvel­ ezelőtti kiállítók közül ma csak egy­­ festő, Bettolr György szerepel nagy súllyal, felké­szültséggel és technikai tudással. Nevét és művészetét nemcsak itthon, de külföldön is elismeréssel emlegetik. Kollekciója 120 képből áll és túlszárnyalta értékben és művészetben legutóbbi budapesti anyagát, ő a leg­tehetségesebb és legizmosabb magyar festők­nek egyike. Radnay József nevét a budapesti tárlatokról jól ismerik, művészetéből, piktú­­rájául kisugrázik a természet forró szeretete.. Lukács Gyula már budapesti viszonylatban is jónevű festő, Csiszár Piroska, a mester IS éves tanítványa ragyogó jövőt ígér. Csikolss István szobrász nagyszerű képességéről, plasz­tikai tudásáról tesz tanúbizonyságot kiállított szobraival. Szentkán Tóth Zoltán a­ maga sa­játos keleti illatot lehelő képeivel misztikus hangulatba ringatja a szemlélőt. Uszkay Dezső, Bényey Zoltán sokat ígérő tehetségek. Az értéket, kiállítást a gödöllőiek tömegesen, keresik fel s a műértők és helyi notabilitások igen szép vásárlással támogatják a jubiláló művészgárdát. — A kiállítás április 1-ig ma­rad nyitva. — Meghalt egy nagynevű cseh lírikus. A morvaországi Jaromeritzben ma délelőtt 61­ éves korában meghalt Brezin Ottokár, aki a cseh lírikusok egyik legkiválóbb képviselője volt. Polgári nevén Jebavy Vencelnek hívták Szívszélhűdés ölte meg. — Csányi Károly előadása a renaissance bú­torról. Csányi Károly múzeumi igazgató az Iparművészeti Múzeumban érdekes előadást tartott a­ renaissance-bútorok stílusbeli fejlő­déséről. Csányi igazgató főképpen az olaszor­szági, a m­agyar és francia példákkal foglal­kozott. Azt fejtegette, hogy a renaissance szoba összhatását csakis az egykorú festmé­nyek­ illusztrálják. A legnagyobb fényűzést Velencében találjuk és a régi olasz novellák is különösen a kurtizánok h­álósfókáit dicsérik. A kor­ renaissance-bútor a XV. században finom tagozású; a XV. században erőteljes tagozna és gazdag faragott dísz jellemzi. Az e kor­ban annyira kedvelt ládákon az Intarzia­­tan­vészet remekel. Az előadó 59 vetített képben bemutatott szebbnél-szebb példákkal magya­rázta a nagyszámú hallgatóságnak a, stílus­ fejlődés sajátosságait.

Next