Nemzeti Ujság, 1929. március (11. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-27 / 70. szám
Szerda, 1929 március 27. NEMZETI ÚJSÁG SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Nagy Zsigmond festőművész gyűjteményes kiállítása Régen szerepelt már a nyilvánosság előtt nagyobb gyűjteménnyel Nagy Zsigmond, ez a kiváló festőművész, aki élénk színeivel, folklorisztikus szépségeket kereső genreképeivel mindig kedves és jóleső oázist jelentett a nagy tárlatok káoszában. Most egész teremre való művét állította ki a Váci utca II szám alatt levő kiállítási helyiségben, amely kollekció a művész oeuvrejének minden ágát bemutatja. Van ezen a kiállításon a monumentális kompozíciótól az apró, szinte már miniatűrhöz közeledő tájimpreszszióig minden. De Nagy Zsigmond művészetének egységes karaktere legnagyobb és legkisebb vásznán s legkülönbözőbb tárgyú képén egyformán bontakozik ki. Ez az alapjellemvonás a színek szenvedélyes szeretete, főleg az izzó, tüzes, vagy meleg mély színeké. Nagy Zsigmond éppen azért szereti az élénk világításokat, amelyekben kígyóznak, átázzanak a színek. Előszeretettel fest gazdag népviseleteket, mert itt alkalma nylik érvényre juttatnia a színek pompáját és tarkaságát. De bármilyen tarka is már témájánál fogva egy-egy képe, a művész kitűnő érzéke harmóniába tudja olvasztani a legváltozatosabb színeket is. Nagy Zsigmond sokfelé járt a világban és mindenütt megihlették művészi képzeletét a legérdekesebb színekben pompázó tájak, a különös, exotikus karakterek arcban, viseletben, színekben. Különösen szépek és színgazdagok mezőkövesdi genreképei. De egész sereg színes tanulmányt hozott magával Spanyolországból, Sevillából, ahol a déli nap heve gyújtotta még tüzesebbre a különben is élénk és exotikus árnyalatú színeket. Meglepően színes és eredeti egy székely genrejelenete is. Tájképei is a legnagyobb változatosságot mutatják. Meleg, halk tónusú impressziók mellett lángoló színromantikát látunk; kietlen, vadregényes tengerpartokat és csendes, különös, szinte, bronzos zöld színben csillanó csendes lombidilleket. Vannak a kiállításon érdekes tanulmányok és figurális képek. Gazdag, sok szép látnivalót kínáló kiállítás ez. Szinte kár, hogy egy terepiben van összezsúfolva az egész nagy anyag, amely megérdemelné az impozánsabb és kényelmesebb elhelyezést, hogy értékei zavartalanabbal érvényesüljenek. _______ Eeszédok című három felvonásosa sikerrel került színre a Nemzeti Színházban. Játszották azonkívül egy ügyes egyfelvonásosát is. Néhány darabot is szerencsés kézzel ültetett át a Nemzeti Színház számára. Festetich Andor grófot, aki hétfőn este 7 órakor távozott az élők sorából, Dunaharasztin villájában ravatalozták fel s itt is helyezik örök nyugalomra a Festetich-család sírboltjában Temetésén, amely szerdán délután lesz, a Nemzeti Színház küldöttségileg képviselteti magát. Festetlek Andor gróf meghalt Negyven évvel ezelőtt tagja, majd igazgatója volt a Nemzeti Színháznak Igazi rajongó szerelmese volt a magyar színészetnek. Szakított a színpadért családi tradícióival. Letette fényes történelmi nevét s mint a nemzet szerény, névtelen napszámosa indult el a világot jelentő deszkákon, ahol meg is teremtette a maga világát. Nevet, megbecsülést, pozíciót szerzett s a Tolnay Andor nevet, amelyen pályáját mint vidéki színész kezdte, nyugodtan felcserélhette valódi nevével. Festetlek Andor gróf, aki hétfőn 71 éves korában mint a Nemzeti Színház örökös tagja és a vidéki színészet volt országos felügyelője halt meg, mint igazi hivatásos színész emelkedett a színészet legmagasabb polcára. Mint vándorszínész kezdte, Kolozsvárott volt bonvivant és szerelmes színész. Azután más vidéki színházakhoz szerződött. 1887-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Itt csakhamar felfedezték kiváló képességeit, mert Festetich Andor gróf mint iró és műforditó is működött s igy került be Paulay Ede mellé dramaturgtitkárnak. Paulay halála, után 1894-ben Nopcsa Lajos báró intendáns a Nemzeti Színház igazgatójává nevezte ki- Hat évig vezette az ország első színházát. S mikor a Nemzeti Színház igazgatásától 1900-ban megvált, a vidéki színészet országos felügyelője lett és ebben a pozíciójában is sok éven át érdemes működést fejtett ki. Nyugdíjba vonulása után a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezték ki. De nemcsak művésze és igazgatója volt a színháznak, hanem szerzője is. Viszám A Burgszinház vendégjátéka Herrmann Bahr: Gyerekek Bécs kedvenc színészei rándultak le két estére hozzánk. A Burgszinház legelsőrangú együttesét állította csatasorba és egyik legnagyobb sikerű bohózatát mutatta be, amelyet állandóan műsoron tart. A „Gyerekek“ egyike azon ritka vidám komédiáknak, amelyek nem mondva csináltak, hanem tősgyökeres, hamisítatlanul egészséges humorból fakadtak. Egyformán sugározza magából ez az ügyes kis móka a bécsi és a bajor polgár és a tiroli paraszt kedélyességét. Két szerelmes, akikről a második felvonásban kiderül, hogy nem lehetnek egymáséi, mert testvérek és a harmadik felvonásban kitudódik, hogy nyugodtan egymáséi lehetnek, mert hát mégsem azok. A bonyodalom elég átlátszó, de ez nem von le semmit abból, hogy a darab mindvégig mulatságos. Olyankor is az, amikor majdnem a tragédiát súrolja, mert ezeknek a tipikus ,gemütlich“ alakoknak könnyen elhisszük, hogy sem hajlamuk, sem tehetségük a tragédiához. Élnek. Az előadás kitűnő volt. Egyes jelenetekben erősen stilizált, máskor viszont majdnem teljesen naturalisztikus, de mindig eltalálták a helyes beállítást. A bécsiek őshumora és telivér nagy színésze Hans Marr most is az előadás legfőbb erőssége volt. A kedvenc, a bájos Maria Mayer ismét meghódította a pesti szíveket. A többiek Heim, Löhner, Schmidt és a kitűnő Josef Moser egytől-egyig nagyszerű alakításokkal kápráztatták a közönséget.Az első felvonást egy kis tűzriadalom zavarta meg.. Rövidzárlat következtében a fővezeték kigyullatt. Egy közelben tartózkodó világosítónak — aki az égő vezetéket kezébe kapta — köszönhető, hogy súlyosabb katasztrófa nem támadt . A közönséges Maria Meyer,, meg "Lohner, akiképp a színpadon voltak bamulatraméltó nyugalommal viselkedtek. Ez a kis incidens nem zavarta meg a zsúfolt, nézőtér hangulatát és a lelkes ünneplések sorozatát, amellyel ez alkalommal igazán illusztris vendégeinket fogadták. (V. m.) — Új szereplő a Parsifalban. Az Operaházban csütörtökön, március 28-án, színrekerülő Parsifalban Amfortast először énekli Farkas Sándor. Az előadás fél hétkor kezdődik. — Mistinguette Budapesten. Vasárnap este érkezett meg Budapestre az egyik legnépszerűbb párisi szinésznő, Mistinguette. A világhírű francia sztár fogadtatásán egész kis csoport jelent meg a nyugati pályaudvar perionján. Mistinguette nyolc napig marad Budapesten. Zerkovitz Béla, a Royal Orfeum igazgatója szeretné leszerződtetni május hónapra Mistinguettét, aki még nem döntött pesti fellépése ügyében, de kilátásba helyezte, hogy legnagyobb valószínűség szerint eljön vendégszerepelni Budapestre, ahol nagyon kíváncsian várják a kiváló francia dizense fellépését. — Nyugdíjas színészek közgyűlése. Vasárnap tartotta meg első éves rendes közgyűlését a Magyar Nyugdíjas Színészek Egyesülete Pest vármegye dísztermében. Impozáns tömegben vonultak fel a nyugdíjas színészek, akik sorsuk és nyomorúságos helyzetüknek javulását remélik az egyesület működésétől. Heves Béla elnök megnyitója után elsőnek Túri Elemér szólal fel, aki siralmas képet fest a nyugdíjas színészek életéről. Le nem írható az a nyomor, amelyben a nyugdíjas színészek vergődnek és rámutat arra, hogy milyen megváltás volna, ha a magánszínészek nyugdíjintézetei fuzionálnának. Hevesi Gábor indítványozza, hogy felirattal forduljanak a népjóléti miniszterhez a fúzió érdekében. Komjáthy János adatokat sorol fel a színésznyomor illusztrálására. Neményi László ügyvezető-igazgató indítványára a közgyűlés Vass Józsefet, Rothermere lordot és Dréhl Imrét dísztagnak választja meg. A közgyűlés elhatározza, hogy felterjesztéssel fordul a népjóléti miniszterhez, hogy minél előbb létrejöjjön a fúzió, amely legalább némileg enyhíteni fogja a nyomort és sok érdemes színészt fog megmenteni a végső, elpusztulástól. Az egyesület, új tisztikara Heves Béla elnök, Ditrói Mór társelnök, Túri Elemér és Molnár Gyula alelnökök, Reményi László ügyvezető-igazgató. A közgyűlés a Himnusz éneklésével ért véget. — Lanksin Lajos, Operánk közkedvelt kitűnő fiatal tenoristája hétfő esti önálló hangversenyén osztatlan nagy sikert aratott szépen csengő, nagy vivőerejű és kulturáltan csiszolt nemes orgánumával. A Carmen-, Anyegin-, Tosca-, Manón-, Faust-, Turandot-, A hegyek alján-, Álarcosbál-, Aida-, Gianni Schicci-, Nürnbergi mesterdalnokok-, Farsangi lakodalom-, A tenor- és Bánk bán operák nagy áriáiból összeállított műsorának minden egyes számának magával ragadó eladását viharos, tüntető taps kisérte. A rokonszenves, kiváló művészt kitűnő pianista fivére, Laurisin Miklós kísérte zongorán stílusos finomsággal. (I.) — A „Palatínus rózsái“ bemutatója Pécsett. Kedves ünnepi hangulatban mutatta be tegnap este a hazafias cselekményű, szép darabot Fodor Oszkár társulata. Úgy mint eddig operett-bemutatókon, ma is a siker központjában a fiatal, tehetséges Erkel Gaby primadonna állott. Az ő kedves egyénisége, remek játéka és gyönyörű, szép hangja vitte nagy sikerre a fővárosban keveset adott jó darabot. A sok megérdemelt tapsból még kijutott kitűnő partnerének, Solti Györgynek, a Király-színház művészének és a többi főszereplőnek is. — Retrospektív egyházművészeti kiállítás. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Lukács Görgy v. k. 1.1. elnöklete alatt tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy 1931-ben, az Árpádházi szentek ünneplésére szánt évben nagy egyházművészeti kiállítást rendez, melyen az ország legszebb retrospektív anyaga mellett az egyházművészet mai állását is be fogja mutatni a nagyközönségnek, ugyanezen az ülésen az elnök kegyelettel emlékezett meg Rákosi Jenő elhunytáról, Besitz Ottó festőművészt pedig életének nyolcvanadik éve alkalmából szeretettel üdvözölték. A társulatévi közgyűlése határnapjául húsvét utáni vasárnapot, április 7. napját állapították meg. — Keyer Artur gyűjteményes kiállításának megnyitása a Nemzeti Szalonban. Heyer Xuxrr festőművész gyűjteményes kiállítását vasárnap délelőtt nyitotta meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Kertész K. Róbert államtitkár Rónay Zoltán miniszteri tanácsos kíséretében, akiket Déry Béla igazgató, Gellért Jenő alelnök, Kató Kálmán műtáros fogadtak. Budapest székesfőváros képviseletében megjelent Liber Endre tanácsnok és Focher Béla tanácsjegyző. A hogy száma és előkelő közönség soraiban megjelentek Schoén báró német követ, Odonel gróf, Nyári gróf és leányai, Bárczy István úr. ny. miniszter és leánya, Lukács György dr., Ugrón Gábor dr., Petrovich Elek, Györgyi Kálmán, Preszly Elemér főispán, Kralochvrill Károly, Rékám Lajos dr., Tattay István stb. A kiállítás ünnepnapon reggel 9—2-ig, hétköznap 9—6-ig van nyitva. Szerdán délután fél 6 órakor, nagyszabású teaestély lesz a kiállítási termekben. Heyer Artur kiállításával kapcsolatban különben levelet kaptunk, amely ellenvéleményt tartalmaz a Nemzeti Újság kritikájával szem-mben. Minthogy sohasem zárkóztunk el az ellenkező vélemények elől, a következőkben közöljük a levelet: — Igen tisztelt Főszerkesztő úr. Engedje meg, hogy b. lapjának Heyer Artur kiállításáról közölt kritikájával kapcsolatban néhány megjegyzést tegyek Az lehetséges, hogy Heyer Artur nem tartozik a modern törekvésű művészek közé. Régi vágású ember, aki hű maradt régi tárgyaihoz és a művészet régi tradícióihoz, de igen gondos, igen becsületes piktor, aki a maga témáit szeretettel és sok művészi tudással viszi vászonra Legjobban természetesen az állatképeket szereti, amelyeknek festésében virtuozitásra tett szert, de érdeklik más témák is, amint erről kiállítása is tanúskodik. A Nemzeti Szalonban levő képei mindenesetre igen tetszetősek, egy művészi munkában eltöltött élet eredményei , annak a könnyen megérthető és egyszerű piktúrának alkotásai, amelyek ma is a közönség széles rétegeinek kedvesek a Nemzeti Újság olvasói közül is. Aláírás. Szombaton először, vasárnap és jövő hétfőn Verneuil legmussssijosebb vígjátéka !@Cgy@fc Belvárosi Haragszom rád... pengőtől &TÜTlÍT!a7 Ma 68 Jövö kedden ... " Emimkímtmt ^ Csütörtökön, husvét délután, (mérs helyár) Elővételi ! IMráig fogyelt prrics! 13 a berlini állami opera főzeneigazgatója rákbélgyulladásban súlyosan megbetegedett. Állapota, noha az operáció sikerült, még mindig veszedelmes. Erich Krieiber. — Kamarazene. Gertler Endre és Maas Marcel kamaraestjén Bach A-dur, Mozart G-dur, Debussy és Brahms d-moll szonátáit hallottuk. Gertler Endre kiegyenlített, finom balkéztechnikája, meleg tónusú, nagyvonalú vonóvezetése Maas Marcell elsőrangú pianista képességeivel párosulva, ideálisan tiszta kamarazenélést nyújtottak. Hozzáértő hallgatóságuk melegen elismerő tapsokkal jutalmazta magas, művészi színvonalú produkciójukat. (S.) — A Vakablak huszonötödik előadása az Új Színházban. Az Új Színházban kedden este tartották meg Baross Elemér, a nagytehetségű fiatal író Vakablak című színművének huszonötödik előadását. A Vakablak már eddig is telt házakat vonzott az Új Színház nagy,szerű előadásával s remélhető, hogy a siker még egyre teljesebb lesz. Az előadás két főszereplőjét, Orsolya Erzsit és Justh Gyulát melegen ünnepelte a zsúfolásig megtelt nézőtér. — A gödöllői művészek jubileumi képkiállítása. A gödöllői képzőművészek kiállítása vasárnap nyílott meg a községháza disztencében. E kiállítás szorosabban véve jubileumi kiállítás, mert tíz éve annak, hogy Deltár, György festőművész kezdeményezésére a gödöllői fiatal művészek megrendezték első képzőművészeti kiállításukat, melyet annak idején Körösfői Kriesch Aladár, a gödöllőiek nagy mestere nyitott meg. Az azóta eltelt 10 év alatt mintegy 25 önálló kiállítást rendeztek a gödöllői művészek Budapesten és vidéken, s amely túlnőtt a helyi kereteken és jelentősége mély nyomokat vágott a magyar kultúra, képizás eszmei világában. A tíz évvel ezelőtti kiállítók közül ma csak egy festő, Bettolr György szerepel nagy súllyal, felkészültséggel és technikai tudással. Nevét és művészetét nemcsak itthon, de külföldön is elismeréssel emlegetik. Kollekciója 120 képből áll és túlszárnyalta értékben és művészetben legutóbbi budapesti anyagát, ő a legtehetségesebb és legizmosabb magyar festőknek egyike. Radnay József nevét a budapesti tárlatokról jól ismerik, művészetéből, piktúrájául kisugrázik a természet forró szeretete.. Lukács Gyula már budapesti viszonylatban is jónevű festő, Csiszár Piroska, a mester IS éves tanítványa ragyogó jövőt ígér. Csikolss István szobrász nagyszerű képességéről, plasztikai tudásáról tesz tanúbizonyságot kiállított szobraival. Szentkán Tóth Zoltán a maga sajátos keleti illatot lehelő képeivel misztikus hangulatba ringatja a szemlélőt. Uszkay Dezső, Bényey Zoltán sokat ígérő tehetségek. Az értéket, kiállítást a gödöllőiek tömegesen, keresik fel s a műértők és helyi notabilitások igen szép vásárlással támogatják a jubiláló művészgárdát. — A kiállítás április 1-ig marad nyitva. — Meghalt egy nagynevű cseh lírikus. A morvaországi Jaromeritzben ma délelőtt 61 éves korában meghalt Brezin Ottokár, aki a cseh lírikusok egyik legkiválóbb képviselője volt. Polgári nevén Jebavy Vencelnek hívták Szívszélhűdés ölte meg. — Csányi Károly előadása a renaissance bútorról. Csányi Károly múzeumi igazgató az Iparművészeti Múzeumban érdekes előadást tartott a renaissance-bútorok stílusbeli fejlődéséről. Csányi igazgató főképpen az olaszországi, a magyar és francia példákkal foglalkozott. Azt fejtegette, hogy a renaissance szoba összhatását csakis az egykorú festmények illusztrálják. A legnagyobb fényűzést Velencében találjuk és a régi olasz novellák is különösen a kurtizánok hálósfókáit dicsérik. A kor renaissance-bútor a XV. században finom tagozású; a XV. században erőteljes tagozna és gazdag faragott dísz jellemzi. Az e korban annyira kedvelt ládákon az Intarziatanvészet remekel. Az előadó 59 vetített képben bemutatott szebbnél-szebb példákkal magyarázta a nagyszámú hallgatóságnak a, stílus fejlődés sajátosságait.