Nemzeti Ujság, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-03 / 74. szám
Sserna, 1929 április L. NEMZETI ÚJSÁG SZÍNHÁZ, művészet A régi szellem és az új formák a mai egyházművészetben Szmrecsányi Lajos dr., egri érsek nyitotta meg húsvétkor az egyházművészeti kiállítást Egerben Eger, április 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Szövetség művészegyesületbe tömörült festői, szobrászok, műépítészek és iparművészek gazdag anyagú egyházművészeti kiállítást rendeztek Egerben a ferencesek fehértermében. A kiállítást húsvét hétfőjén délelőtt tizenegy órakor ünnepélyes keretek között nyitotta meg Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, Szmrecsányi érsek vitéz Subik Károly apát, stb. kanonok, érseki irodaigazgató, valamint Vizy Miklós dr- pápai kamarás, érseki titkár kíséretében érkezett a kiállítás színhelyére, ahol a kiállító művészek és Eger város társadalmának előkelőségei lelkes éljenzéssel fogadták a művészet iránt mindenkor meleg szivet mutató ősz egyházfejedelmet. A megjelent díszes közönség soraiban ott voltak: Kriston Endre egri segédpüspök, Dutkay Pál prelátus-kanonok, érseki helynök, Török Kálmán és Venczell Ede prépost kanonokok, Matuszka Mihály apát-kanonok, Eger város plébánosa, Dambrovszky Imre apát, tb. kanonok, pécsi egyetemi tanár, Szmrecsányi Miklós dr. ny. miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium művészeti osztályának volt főnöke, a kiváló műtörténész és Eger történelmi, valamint művészeti emlékeinek tudós feltárója, Isaák Gyula Heves vármegye ny. főispánja, felsőházi tag, Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, Braun Károly Eger város főjegyzője és helyettes polgármestere, Simonyi Nándor dr. városi tanácsos, Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző, Erlach Sándor dr. ügyvéd, az egri Ügyvédi Kamara titkára, Polónyi Lajos m. kir. tüzérszázados, Misik László dr. jogakadémiai tanár,Klék Károly, az egri Hangya Szövetkezet, elnöke és még sorban mások. A kiállítást rendező Szövetség nevében Horvai János elnök szobrászművész fogadta az egri érseket. Horvain kivül Kampis János festő, Medgyaszay István műépítész és Tarján Oszkár ötvösművész jelentek meg a fővárosból a megnyitáson. Az egri művészeket pedig Hernoldi- Handmann Adolf festőművész, Korány József, az egri egyházmegye templomfestő művésze, Meilinger Ödön festőművész, Garai Elvira és Tóth Gyula festőművészek képviselték a tárlatom Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek a következő szavakkal nyitotta meg a kiállítást:— örömmel üdvözlöm a honi művészet lelkes apostolait, akik egyházművészeti termékeik kiállításával a mi húsvéti ünnepünk fényét emelik. Ifjúi lendületet hoztak ők e gazdag tradíciókban bővelkedő városba. Viszont itt biztatásukra sok olyat találnak, ami arról győzi meg őket, hogy az egyház és a művészet szoros kapcsolatban állnak egymással. Ez a kapcsolat nem szűnhet meg soha, mert nem lehetséges, hogy megszűnjön, ami kezdettől fogva oly erős szálakkal fűződik egymáshoz. A művészeteknek is mindig gazdag és termékeny talaja volt ez a kapocs. _ A művészeteket az Egyház inspirálja és ihleti meg a legnemesebben és a legtermékenyebben, s a művészetek az egyháznak mindig legszebb szószólói voltak. — Igaz, vannak idők, hogy fagyos áramlatok dermesztően hatnak e kapcsolatra, de ez rendeltetéséből nem fog engedni, s fenn fog állni és alkotni fog továbbra is, mint a múltban. — Nem hangolhatja le a művészeket, hogy a művészek és a műpártolók közé kereskedelmi szellemű idegen elemek hatolnak. Biz ellen szervezkednie kell úgy a közönségnek, mint a művészetnek. A közönségnek keresnie kell a művészi szépet, hogy felvértezhesse magát a betolakodó kereskedelmi szellem ellen. —■ A művészre ennél nagyobb feladat vár. Nem szabad elzárkóznia annak felismerésétől, hogy ma a hagyományos alkotások formái és az új alkotások formái között éles ellentétek vannak. A maga művészi meglátásait és formáit igyekezzék megegyeztetni a művészet nagy alkotásaival és formáival. Nem kell attól félni, hogy a nagy alkotásokhoz hozzászokott szem nem fog gyönyörködni tudni ezekben. Mert nem szabad elfelejteni, hogy csak a forma új, a lényeg, a szellem a tiszteletre méltó, a régi, amely megkövetelheti magának úgy a szívekben, mint a templomokban a megfelelő helyet. — A művész és a közönség közötti kiegyezésnek kedvező alkalom minden tárlat. Azért örömmel nyitom meg ezt a kiállítást. Hosszantartó, lelkes éljenzés követte az ősz főpásztor fenkölt szavait. A közönség ezután, élén az egri érsekkel, megszemlélte a változatos és értékes művészi alkotásokat. Különösen nagy hatást váltott ki a szemlélőkben Édes Gyula: Krisztus és a bűnös asszony, Mihollovits Miklós: Krisztus levétele a keresztről, Kampis János: Mária Immaculata c. képei, HorvátJános A jó pásztor c. szobra, Raksányi Dezső és Korény József hatalmas freskó-kompozíciói és Tarján Oszkár ötvösművésznek a szegedi fogadalmi templom számára készült tabernákuluma. A kiálltás minden tekintetben fényes tanúságot tesz a modern magyar egyházművészet magas színvonaláról, amelyben az egri érsek avatott szavai szerint: csak a forma új, csak a, forma, a meglátás modern, de a lényeg, a szellem a régi, a tiszteletre méltó, az örökszép . . . Délután a kiállító művészek kegyeletük jeléül felkeresték az egri várban Gárdonyi Géza sírját. Itt Horvai János szobrász meghatott szavakkal helyezte el a művészek koszorúját. A kegyeletes ünnepélynél Eger város hivatalosan is képviseltette magát. Kelemen Andor eddigre megnyilvánult példás áldozatkészségéért A művészek mintegy száz darab kiváló alkotásukat állították ki s a művásárlás mindjárt a megnyitó után kezdetét vette. A kiállítás, melynek megtekintésére Budapestről is több művész és műbarát utazik le, április 14-én zárul be. — Az Országos Kamaraszínház 20(H)-ik előadása. Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza április 4-én tartja kétezredik előadását Győrött, a Lloyd dísztermében. Színre kerül a Szürkehályog színmű, amellyel Kőrös Andor megnyerte az Alapi-féle kamarajáték-pályázat díját. Az ünnepi beszédet Pünkösti Andor tartja. Győr város hatósága és társadalma meleg ünnepségre készül a szép jubileum alkalmából. A fővárosból részt vesz a jubileumon a kultuszminiszter képviselője, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, több esztétikus, Sallay Géza dr., szinészeti felügyelő. Alapi Nándor kiadta erre az alkalomra Vándorlásunk ellen a magyar szeggiónek történetét. A könyvhöz Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter irt bevezető sorokat. — A Royal Orfeum áprilisi új műsora. Húsvét hétfőjén este mutatta be április havi új műsorát a Royal Orfeum, amely nemcsak egyik leggazdagabb és legváltozatosabb műsora az idei szezonnak, hanem talán a legmulatságosabb is. Kimagasló szám Charlton marionettszínháza, amely Podrecca bámulatos Theatro del Piccolórdra emlékeztet. Színes, változatos s ami fő, rendkívül humoros ez a bájosan groteszk bábszínház. Nagy sikere volt egy Tyrann nevű bravúros tudású spanyol táncosnőnek. Általános bámulatot keltett a Percroff-csoport humoros zsonglőr kabaréja: Egy őrült éjszaka a Maximban. Fellépett Sheldon, a leleplezhetetlen ezermester. A sokoldalú IFoészesz-csoport zenehumorista, táncos és akrobata mutatványaiban egyformán utólérhetetlen. Kitűnő és ötletes a Sid Kai's Fellows jazz-zenekara is. A kabaré műsorban igen sikerült Faragó Sándor tréfája, a Barbarola, amelyben Bellák Miklós, Rolka József, Gerő József és Bajmássy Miklós lépett fel. Dénes Oszkár hangos tetszésnyilvánításoktól kísérve, énekelte Márkus Alfréd legújabb szerzeményeit. — Szerzői matiné. Husvétvasárnap délelőtt az Uránia színházban a fiatal magyar költőgeneráció két tehetséges tagja, ifjabb Szász Károly és Szőke Sándor szerzői matinét rendeztek. A nézőteret az utolsó helyig betöltötte a hallgatóság. Tóth Lajos értekezett a mai irodalmi viszonyokról. Ezután részben a szerzők maguk adták elő műveiket, nemes poétikájuk alkotásait, részben pedig a matiné programján szereplő művészek interpretálták azokat, így T. Mátrai Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, Gárdos Kornélia és Kiss Ferenc, a Magyar Színház tagja szavaltak nagy tetszés mellett a szerzők versét, majd Keresztély István és László Imre a szerzők megzenésített költeményeit adták elő. A hallgatóság a magas színvonalú matiné szereplőit is a legmelegebb ünneplésben részesítette. — Hegedüest, Thelma. Green külföldi hegedűművésznő ma este tartottabemutatkozó hangversenyét, a Zeneművészeti főiskola nagytermében. Az érdekes megjelenésű művésznőnek technikai felkészültsége és határozott vonókezelése messze fölötte áll előadása bensőséges tartalmának. Műsorán: Vitait: Chaconneja, a Franck Cézar-szonáta, valamint Chansson, Rahlmes, Ries, Chopin,Kreisler és Halvorsen bravúros apróságai szerepeltek. A kevés számú hallgatóság rokonszenvvel fogadta a bemutatkozó művésznő produkcióját, akit Sándor Árpád finom művészettel kísért zongorán. (S.) ■— Artistavizsga. A Magyarországi Artista Egyesület április 6-án, szombaton d. u. 3 órai kezdettel a Royal Orfeumban artistavizsgát, tart, amelyen bűvészek, táncosnők, akrobaták között a jelenleg itt tartózkodó legkiválóbb attrakciók is fellépnek. Jegyek előre válthatók. — Megnyílt a genovai magyar képzőművészeti kiállítás. Rendkívül nagy érdeklődés mellett nyílt meg szombat délután az olasz és a magyar hivatalos funkcionáriusok s előkelő meghívott közönség jelenlétében az első genovai magyar képzőművészeti kiállítás. Jelen voltak többek között: A Porro prefektus, N. Broccardi podesta, Marchese Negretti Cambiaso, Armando Barabino, De Barbieri, a lignsticai Akadémia rektora, Mario Maria Martini költő, O. Grosso, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, továbbá Provensale Endre, Burger József magyar konzulok, pécsi Pilch Dezső, a kiállítás elnöke és mások. A kiállítást Broccardi polgármester nyitotta meg pécsi Pileh Dezső üdvözlő szavai után. A polgármester beszédében örömének adott kifejezést, hogy Genova városában üdvözölheti ama nemzet kiváló művészeinek alkotásét, mely nemzettel oly bensőséges baráti kapcsolat áll fenn. Az elhangzott szavakra Burger magyar konzul válaszolt, meleg szavakban megköszönte azt a szíves fogadtatást, melyben a magyar képzőművészetet Genova város vezetősége és előkelő közönsége részesítette. A kiállítás a nagyközönség részére húsvét vasárnapjától kezdve nyílott meg s annak látogatottságát bizonyára nagy mértékben fogja emelni az olasz kormány részéről a kiállításra utazó közönségnek nyújtott 30 százalék utazási jegykedvezmény is. — Magyar Világ címen, Lázár István szerkesztésében és kiadásában új, kéthetenkint megjelenő folyóirat jelent meg. Az új folyóirat rendkívül szép és tetszetős kiállítású. Nívós tartalmából kiemeljük Pekár Gyula, Móricz Zsigmond, Komáromi János novelláit, Raffay Sándor dr., Glatz Károly, Dánielné Lengyel Laura cikkeit, Jakab Ödön, Kosztolányi Dezső, Gáspár Jenő, Szathmáry István verseit, Lázár István „Omlik az udvarház“ c. regényét és F. K. Szologub „Kis démon“ című regényét, Bonkáló Sándor fordításában. Szo- Iogubnak, a kiváló orosz írónak ez az első magyar nyelvű regénye. A „Magyar Világ“ illusztrációit Márton Ferenc, Makoldy József, Pásztor János, Istók János és Ally Bettina művei képezik. A folyóirat ára egy pengő. — A Vöröskereszt hangversenye. A Magyar Vöröskereszt Egylet kórházmissziós szakosztálya április 6-án, a Szent Gellért-széllő mér-ványtermében jótékonycélú hangversenyt rendez, amelyen Medek Anna, az Operaház örökös tagja, Országh Tivadar hegedűművész, M. Hír Sári zongoraművésznő, Molnár Imre dr. énekművész, zeneakadémiai tanár, Perenczy Károly, a Városi Színház tagja, Domlecskó Béla zongoraművész és Weigerth Aladár zeneszerző működnek közre. A hangverseny este fél 9 órakor kezdődik és a belépőjegy ára négy pengő. Az egylet a jótékonycélra való tekintettel felülifizetéseket köszönettel fogad. Jegyek a Vöröskereszt Egylet központi irodájában (VIII., Baross utca 15.) na,ponta 10 és 2 óra között válthatók. — Lukács György dr. előadása a franciamagyar relációkról. Lukács György dr. v. b. fc.. t., ny. miniszter április 3-án, szerdán délután ■ 6 órakor a Magyar-Francia Társaság előadótermében (V., Országháza XI. kapu, földszint jobbra) „Relations franco-hongroises" címmel francia nyelvű előadást tart Beléptidis nincs, vendégeket szívesen lát a Társaság. — Két renaissance címen a napokban jelenik meg a magyar szépirodalom legújabb termése: Szudy Elemér sajtófőnök könyve,A Pantheon ízléses kiadásában. Az olasz nemzeti újjászületés nagy korszakainak és a magyar szellemtörténet rokonságának művészi, összevetésével a modorn Itália lelkét és legszebb alkotásait hozza az olvasó elé a szerző, akinek ez a műve politikai szemléletben és belletrisztikai formájában mintegy folytatása lesz a „Trianon után Páris felé" című munkának. — Diósy Antal képkiállítása a Fészek Klubban. A Fészek Klub kiállítást rendezett Diósy Antalnak, a jeles dekoratőrnek és freskófestőnek legújabb képeiből. A művész a természet után felvett képeit csoportosította a Fészek kiállítási szalonjában. A Balaton szeretetének, valamint külföldi barangolásainak eredményei a festmények nagy része, a dekoratív hatású meglátás olyan egyéni kifejezésével, ami ezeket a kis festményeket szinte egyedülállókká teszi a magyar akvarell piktúrában. Rendkívüli finomság, érzelmes és sajátszerű kolorit jellemzi Diósy akvarelljeit. A kiállításnak művészi körökben is szép sikere van. A közönség a kiállítást április 10-ig naponta délután 5—8 óra között tekintheti meg a Fészek Klubban, V.11 Kertész utca 36. szám alatt. — Megjelent a Műgyűjtő áprilisi száma. A Műgyűjtő áprilisi száma a gyűjtés és a modern művészi élet fontos eseményeit öleli fel tanulságos, de népszerűen megírt cikkeiben. Bevezetésében az úszó képszalonokkal, foglalkozik, melyeket a tengerjáró hajókon létesítettek az amerikaiak. Kernstok Károly a francia avantgarde művészetéről szól, egyik cikk Magyar-Mannheimerről, Szilárd Vilmos összefoglalása pedig az újból megindult képvásárlásról szól. F. Takács Zoltán a rendkívüli érdekességei berlini Kina-kiállítást ismerteti szellemes útijegyzetekben és képekben, Viski Károly szóval és fotográfiákon a magyar paraszt-interiőröket mutatja be. Mihalik Sándor pedig a régi magyar filigrán - kelyhekről ír szakszerűen. Nagyon mulatságos egy cikk, amely a régiségek modern felhasználására ad érdekes ötleteket. Nádai Pál a német könyvművészet legfrissebb hajtásairól ir. Ezeken kívül a hírek, külföldi mozgalmak, aukciók s egyéb gyűjtőesemények egész tömegét tárgyalják az elevenen megírt rovatok, krónikák stb. A Szilárd Vilmos szerkesztésében megjelenő folyóiratból a kiadóhivatal (IV., Mária Valéria utca 7.) készséggel küld mutatványszámot. A Rákosi Szidi ötvenéves jubileuma a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház április 13-án szombaton ünnepli Rákosi Szidinek, a színház nagy művésznőjének, tiszteleti és örökös tag, Nemzeti Színházi tagságának 50., művészi pályafutásának 60. évfordulóját. Az ünnepi estén fél 8 órai kezdettel Rákosi Szidi asszony jutalomjátékául a Nagymama kerül színre s ezen az előadáson a címszerepet az ünnepelt játssza. Az előadást megelőzően hétórai kezdettel a nyílt színpadon ünnepség lesz, amelyen a különböző testületek és intézmények kiküldöttei üdvözlik a művésznői jegyek meghívóval április 5-ig, azontúl meghívó nélkül válthatók. Az egyetemi ifjúság Bakó László emlékiangversenye. A magyar egyetemi ifjúság az Egyetemi Körrel együtt Bakó László, a nagy magyar színész emlékére április tizenhetedikén este fél kilenc órakor Wolkenberg Alajos rektor magnifikusz, Fináczy Ernő és Preisz Hugó díszelnökségével a Zeneakadémián ünnepi hangversenyt rendez, amelynek tiszta jöv vedelmét Bakó László síremléke javára fordítják. Az inneni hangversenyen közreműködik Fáy Szeréna, Némethy Ella, Komlósy Emma, Felvinczi Takács Alice hegedűművésznő, Csortos Gyula, Laurisin Lajos, Kereszthy Jenő orgonaművész, Kárpát Zoltán zeneszerző, Jakabházy István, az Egyetemi Kör elnöke és Noseda Károly vezetésével az Acélhangdalárda. Jegyeket az Egyetemi Kör helyiségében (IV., Bástya utca tizenegy) tehet váltani . A .Most jelent meg, most kerül színre a Kamaraszínházban. A könyv újdonságok címszalagjáról vette elmét Bourdet háromfelvonásos vígjátéka, amely valóban a könyvkiadók és írók világában játszódik és amely Heltai Jenő átültetésében szombaton kerül bemutatóra a Kamaraszínházban. Az újdonság főszerepeit a bemutatón és a vasárnapi, valamint a hétfői előadáson N. Tasnády Hana, Odry Árpád, Uray Tivadar, Pethes Attila, Gál Gyula, Mihályffy Béla és Pethes Sándor játsszák. — A hódmezővásárhelyi művészek kiállítása. A nemzeti irányú, modern képzőművészeti célkitűzések szempontjából kiválóan jelentőségteljes kiállítás nyílt meg húsvétkor Hódmezővásárhelyen. A nagy alföldi városból elszármazott festők és szobrászok: Rudnay Gyula, Tornyai János, vitéz Darvassy István, Barkász Lajos, Pogány Ferenc, Pásztor János, Kallós Ede — a Hetek Társasága, mint ők nevezik magukat, állították ki legszebb alkotásaikat a törvényhatósági székház dísztermében. Az ünnepélyes megnyitást értekezlet előzte meg, amelyen Szathmáry Tihamér dr. nyugalmazott főispán elnökölt. Az értekezleten megalakult a Hódmezővásárhelyi Művészek és Műbarátok Társasága. Vitéz Darvassy István festőművész, hogy a Hetek Társasága a magyar nemzeti irányú képzőművészetet a legtisztább művészi eszközökkel kultiválja. Soós István dr. kormányfő tanácsos polgármester a város messzemenő támogatását ígérte meg a művészeknek, Lyka Károly pedig hálás szavakkal mondott köszönetet a város 13 wTM Haratszob rád • r- l SZS® Makay Marcsit Elővételi | Pellv GÓ?on dsj nlftgg? |