Nemzeti Ujság, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-03 / 74. szám

Sserna, 1929 április L. NEMZETI ÚJSÁG SZÍNHÁZ, művészet A régi szellem és az új formák a mai egyházművészetben Szmrecsányi Lajos dr., egri érsek nyitotta meg húsvétkor az egyház­­művészeti kiállítást Egerben Eger, április 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Szövetség művészegyesületbe tömörült festői, szobrászok, műépítészek és ipar­művészek gazdag anyagú egyházművé­­szeti kiállítást rendeztek Egerben a fe­rencesek fehértermében. A kiállítást hús­­vét hétfőjén délelőtt tizenegy órakor ün­nepélyes keretek között nyitotta meg Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, Szmre­csányi érsek vitéz Subik Károly apát, stb. kanonok, érseki irodaigazgató, vala­mint Vizy Miklós dr- pápai kamarás, ér­seki titkár kíséretében érkezett a kiállí­tás színhelyére, ahol a kiállító művészek és Eger város társadalmának előkelősé­gei lelkes éljenzéssel fogadták a művé­szet iránt mindenkor meleg szivet mu­tató ősz egyházfejedelmet. A megjelent díszes közönség soraiban ott voltak: Kriston Endre egri segédpüspök, Dutkay Pál prelátus-kanonok, érseki helynök, Török Kálmán és Venczell Ede prépost kanonokok, Matuszka Mihály apát-kano­nok, Eger város plébánosa, Dambrovszky Imre apát, tb. kanonok, pécsi egyetemi tanár, Szmrecsányi Miklós dr. ny. mi­niszteri tanácsos, a kultuszminisztérium művészeti osztályának volt főnöke, a ki­váló műtörténész és Eger történelmi, va­lamint művészeti emlékeinek tudós fel­­tárója, Isaák Gyula Heves vármegye ny. főispánja, felsőházi tag, Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, Braun Károly Eger vár­os főjegyzője és helyettes polgármes­tere, Simonyi Nándor dr. városi tanácsos, Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző, Erlach Sándor dr. ügyvéd, az egri Ügy­védi Kamara titkára, Polónyi Lajos m. kir. tüzérszázados, Misik László dr. jog­akadémiai tanár,­­K­lék Károly, az egri Hangya Szövetkezet, elnöke és még sor­ban mások. A kiállítást rendező Szövetség nevé­ben Horvai János elnök szobrászművész fogadta az egri érseket. Horvain kivü­l Kampis János festő, Medgyaszay István műépítész és Tarján Oszkár ötvösművész jelentek meg a fővárosból a megnyitá­son. Az egri művészeket pedig Hernoldi- Handmann Adolf festőművész, Korány József, az egri egyházmegye templom­festő művésze, Meilinger Ödön festőmű­vész, Garai Elvira és Tóth Gyula festő­művészek képviselték a tárlatom Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek a következő szavakkal nyitotta meg a ki­állítást:­­— örömmel üdvözlöm a­ honi művészet lelkes apostolait, akik egyházművészeti termékeik kiállításával a mi húsvéti ünnepünk fényét emelik. Ifjúi lendületet hoztak ők e gazdag tradíciókban bővel­kedő városba. Viszont itt biztatásukra sok olyat találnak, ami arról győzi meg őket, hogy az egyház és a művészet szo­ros kapcsolatban állnak egymással. Ez a kapcsolat nem szűnhet meg soha, mert nem lehetséges, hogy megszűnjön, ami kezdettől fogva oly erős szálakkal fűző­dik egymáshoz. A művészeteknek is min­dig gazdag és termékeny talaja volt ez a kapocs. _ A művészeteket az Egyház inspirálja és ihleti meg a legnemesebben és a legtermékenyebben, s a művészetek az egyháznak mindig legszebb szószólói voltak. — Igaz, vannak idők, hogy fagyos áramlatok dermesztően hatnak e kapcso­latra, de ez rendeltetéséből nem fog engedni, s fenn fog állni és alkotni fog továbbra is, mint a múltban. — Nem hangolhatja le a művészeket, hogy a művészek és a műpártolók közé kereskedelmi szellemű idegen elemek ha­tolnak. Biz ellen szervezkednie kell úgy a közönségnek, mint a művészetnek. A közönségnek keresnie kell a művészi szé­pet, hogy felvértezhesse magát a betola­kodó kereskedelmi szellem ellen. —■ A művészre ennél nagyobb feladat vár. Nem szabad elzárkóznia annak fel­ismerésétől, hogy­ ma a hagyományos alkotások formái és az új alkotások formái között éles ellentétek vannak. A maga művészi meglátásait és formáit igyekezzék megegyeztetni a művészet nagy alkotásaival és formáival. Nem kell attól félni, hogy a nagy alkotásokhoz hozzászokott szem nem fog gyönyörködni tudni ezekben. Mert nem szabad elfelej­teni, hogy csak a forma új, a lényeg, a szellem a tiszteletre méltó, a régi, amely megkövetelheti magának úgy a szívek­ben, mint a templomokban a megfelelő helyet. — A művész és a közönség közötti ki­egyezésnek kedvező alkalom minden tár­lat. Azért örömmel nyitom meg ezt a kiállítást. Hosszantartó, lelkes éljenzés követte az ősz főpásztor fenkölt szavait. A közönség ezután, élén az egri érsekkel, megszem­lélte a változatos és értékes művészi alkotásokat. Különösen nagy hatást vál­tott ki a szemlélőkben Édes Gyula: Krisz­tus és a­ bűnös asszony, Mihollovits­ Mik­lós: Krisztus levétele a keresztről, Kam­pis János: Mária Immaculata c. képei, Horvát­­János A jó pásztor c. szobra, Raksányi Dezső és Korény József hatal­mas freskó-kompozíciói és Tarján Oszkár ötvösművésznek a szegedi fogadalmi templom számára készült tabernákuluma. A kiálltás minden tekintetben fényes tanúságot tesz a modern magyar egyház­­művészet magas színvonaláról, amelyben az egri érsek avatott szavai szerint: csak a forma új, csak a, forma, a meglátás modern, de a lényeg, a szellem a régi, a tiszteletre méltó, az örökszép . . . Délután a kiállító művészek kegyeletük jeléül felkeresték az egri várban Gár­donyi Géza sírját. Itt Horvai János szob­rász meghatott szavakkal helyezte el a művészek­ koszor­úját. A kegyeletes ünne­pélynél Eger város hivatalosan is kép­viseltette magát. Kelemen Andor eddig­re megnyilvánult példás áldozat­készségéért A művészek mintegy száz darab kiváló alkotásukat állították ki s a művásárlás mindjárt a megnyitó után kezdetét vette. A kiállítás, melynek meg­tekintésére Budapestről is több művész és műbarát utazik le, április 14-én zá­rul be. — Az Országos Kamaraszínház 20(H)-ik elő­adása. Alapi Nándor Országos Kamaraszín­háza április 4-én tartja kétezredik előadását Győrött, a Lloyd dísztermében. Színre kerül a Szürkehályog színmű, amellyel Kőrös Andor megnyerte az Alapi-féle kamarajáték-pályázat díját. Az ünnepi beszédet Pünkösti Andor tartja. Győr város hatósága és társadalma me­leg ünnepségre készül a szép jubileum alkal­mából. A fővárosból részt vesz a jubileumon a kultuszminiszter képviselője, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, több esztétikus, Sallay Géza dr., szinészeti felügyelő. Alapi Nándor kiadta erre az alkalomra Vándorlásunk ellen a magyar szeggiónek történetét. A könyvhöz Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter irt bevezető sorokat. — A Royal Orfeum áprilisi új műsora. Hús­­vét hétfőjén este mutatta be április havi új műsorát a Royal Orfeum, amely nemcsak egyik leggazdagabb és legváltozatosabb műsora az idei szezonnak, hanem talán a legmulatságo­sabb is. Kimagasló szám Charlton marionett­­színháza, amely Podrecca bámulatos Theatro del Piccolórdra emlékeztet. Színes, változatos s ami fő, rendkívül humoros ez a bájosan gro­teszk bábszínház. Nagy sikere volt egy Tyrann nevű bravúros tudású spanyol táncosnőnek. Ál­talános bámulatot keltett a Percroff-csoport humoros zsonglőr kabaréja: Egy őrült éjszaka a Maximban. Fellépett Sh­eldon, a leleplezhe­­tetlen ezermester. A sokoldalú IFoészesz-csoport zenehumorista, táncos és akrobata mutatvá­nyaiban egyformán utólérhetetlen. Kitűnő és ötletes a Sid Kai's Fellows jazz-zenekara is. A kabaré műsorban igen sikerült Faragó Sándor tréfája, a Barbarola, amelyben Bellák Miklós, Rolka József, Gerő József és Baj­­mássy Miklós lépett fel. Dénes Oszkár hangos tetszésnyilvánításoktól kísérve, énekelte Már­kus Alfréd legújabb szerzeményeit. — Szerzői matiné. Husvétvasárnap délelőtt az Uránia színházban a fiatal magyar költő­generáció két tehetséges tagja, ifjabb Szász Károly és Szőke Sándor szerzői matinét ren­deztek. A nézőteret az utolsó helyig betöl­tötte a hallgatóság. Tóth Lajos értekezett a mai irodalmi viszonyokról. Ezután részben a szer­zők m­aguk adták elő műveiket, nemes poéti­kájuk alkotásait, részben pedig a matiné pro­gramján szereplő művészek interpretálták azokat, így T. Mátrai Erzsi, a Nemzeti Szín­ház tagja, Gárdos Kornélia és Kiss Ferenc, a Magyar Színház tagja szavaltak nagy tetszés mellett a szerzők versét, majd Keresztély Ist­ván és László Imre a szerzők megzenésített költeményeit adták elő. A hallgatóság a ma­gas színvonalú matiné szereplőit is a legmele­gebb ünneplésben részesítette. — Hegedüest, Thelma. Green külföldi hegedűművésznő ma este tartotta­­bemu­tatkozó hangversenyét, a Zeneművészeti főiskola nagytermében. Az érdekes meg­jelenésű művésznőnek technikai felké­szültsége és határozott vonókezelése messze fölötte áll előadása bensőséges tartalmának. Műsorán: Vitait: Chacon­neja, a Franck Cézar-szonáta, valamint Chansson, Rahlmes, Ries, Chopin,Kreis­ler és Halvorsen bravúros apróságai sze­repeltek. A kevés számú hallgatóság ro­­konszenvvel fogadta a bemutatkozó mű­vésznő produkcióját, akit Sándor Árpád finom művészettel kísért zongorán. (S.) ■— Artistavizsga. A Magyarországi Artista Egyesület április 6-án, szombaton d. u. 3 órai kezdettel a Royal Orfeumban artistavizsgát, tart, amelyen bűvészek, táncosnők, akrobaták között a jelenleg itt tartózkodó legkiválóbb attrakciók is fellépnek. Jegyek előre válthatók. — Megnyílt a genovai magyar képzőművé­szeti kiállítás. Rendkívül nagy érdeklődés mellett nyílt meg szombat délután az olasz és a magyar hivatalos funkcionáriusok s előkelő meghívott közönség jelenlétében az első genovai magyar képzőművészeti kiállítás. Jelen voltak többek között: A Porro prefek­tus, N. Broccardi podesta, Marchese Negretti Cambiaso, Armando Barabino, De Barbieri, a lignsticai Akadémia rektora, Mario Maria Martini költő, O. Grosso, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, továbbá Provensale Endre, Burger József magyar konzulok, pécsi Pilch Dezső, a kiállítás elnöke és mások. A kiállítást Broccardi polgármester nyitotta meg pécsi Pileh Dezső üdvözlő szavai után. A pol­gármester beszédében örömének adott kifeje­zést, hogy Genova városában üdvözölheti ama nemzet kiváló művészeinek alkotásét, mely nemzettel oly bensőséges baráti kapcsolat áll fenn. Az elhangzott szavakra Burger magyar konzul válaszolt, meleg szavakban megkö­szönte azt a szíves fogadtatást, melyben a magyar képzőművészetet Genova város veze­tősége és előkelő közönsége részesítette. A kiállítás a nagyközönség részére húsvét va­sárnapjától kezdve nyílott meg s annak láto­gatottságát bizonyára nagy mértékben fogja emelni az olasz kormány részéről a kiállí­tásra utazó közönségnek nyújtott 30 százalék utazási jegykedvezmény is. — Magyar Világ címen, Lázár István szer­kesztésében és kiadásában új, kéthetenkint megjelenő folyóirat jelent meg. Az új folyó­irat rendkívül szép és tetszetős kiállítású. Nívós tartalmából kiemeljük Pekár Gyula, Móricz Zsigmond, Komáromi János novelláit, Ra­ffay Sándor dr., Glatz Károly, Dánielné Lengyel Laura cikkeit, Jakab Ödön, Koszto­lányi Dezső, Gáspár Jenő, Szathmáry István verseit, Lázár István „Omlik az udvarház“ c. regényét és F. K. Szologub „Kis démon“ című regényét, Bonkáló Sándor fordításában. Szo- Iogubnak, a kiváló orosz írónak ez az első magyar nyelvű regénye. A „Magyar Világ“ illusztrációit Márton Ferenc, Makoldy József, Pásztor János, Istók János és Ally Bettina művei képezik. A folyóirat ára egy pengő. — A Vöröskereszt hangversenye. A Magyar Vöröskereszt Egylet kórházmissziós szakosz­tálya április 6-án, a Szent Gell­ért-széllő mér-­­ványtermében jótékonycélú hangversenyt rendez, amelyen Medek Anna, az Operaház örökös tagja, Országh Tivadar hegedűművész, M. Hír Sári zongoraművésznő, Molnár Imre dr. énekművész, zeneakadémiai tanár, Pe­­renczy Károly, a Városi Színház tagja,­ Dom­lecskó Béla zongoraművész és Weigerth Ala­dár zeneszerző működnek közre. A hangver­seny este fél 9 órakor kezdődik és a belépő­jegy ára négy pengő. Az egylet a jótékony­célra való tekintettel felülifizetéseket köszönet­tel fogad. Jegyek a Vöröskereszt Egylet köz­ponti irodájában (VIII., Baross utca 15.) na­,­ponta 10 és 2 óra között válthatók. — Lukács György dr. előadása a francia­­magyar relációkról. Lukács György dr. v. b. fc.. t., ny. miniszter április 3-án, szerdán délután ■ 6 órakor a Magyar-Francia Társaság előadó­termében (V., Országháza XI. kapu, földszint jobbra) „Relations franco-hongroises" címmel francia nyelvű előadást tart Beléptidis nincs, vendégeket szívesen lát a Társaság. — Két renaissance címen a napokban jele­nik meg a magyar szépirodalom legújabb ter­mése: Szudy Elemér sajtófőnök könyve,­A Pantheon ízléses kiadásában. A­z olasz nem­zeti újjászületés nagy korszakainak és a magyar szellemtörténet rokonságának mű­vészi, összevetésével a modorn Itália lelkét és legszebb alkotásait hozza az olvasó elé a szerző, akinek ez a műve politikai szemlélet­ben és belletrisztikai formájában mintegy folytatása lesz a „Trianon után Páris felé" című­ munkának. — Diósy Antal képkiállítása a Fészek Klub­ban. A Fészek Klub kiállítást rendezett Diósy Antalnak, a jeles dekoratőrnek és freskó­festőnek legújabb képeiből. A művész a ter­mészet után felvett képeit csoportosította a Fészek kiállítási szalonjában. A Balaton sze­re­tetének, valamint külföldi barangolásainak eredményei a festmények nagy része, a deko­ratív hatású meglátás olyan egyéni kifejezé­sével, ami ezeket a kis festményeket szinte egyedülállókká teszi a magyar akvarell pik­túrában. Rendkívüli finomság, érzelmes és sajátszerű­ kolorit jellemzi Diósy akvarelljeit. A kiállításnak művészi körökben is szép si­kere van. A közönség a kiállítást április 10-ig naponta délután 5—8 óra között tekintheti meg a Fészek Klubban, V.11 Kertész­ utca 36. szám alatt. — Megjelent a Műgyűjtő áprilisi száma. A Műgyűjtő áprilisi száma a gyűjtés és a modern művészi élet fontos eseményeit öleli fel tanulságos, de népszerűen megírt cikkei­ben. Bevezetésében az úszó képszalonokkal, foglalkozik, melyeket a tengerjáró hajókon létesítettek az amerikaiak. Kernstok Károly a francia avant­garde művészetéről szól, egyik cikk Magyar-Mannheimerről, Szilárd Vilmos összefoglalása pedig az újból megin­dult képvásárlásról szól. F. Takács Zoltán a rendkívüli érdekességei berlini Kina-kiállítást ismerteti szellemes útijegyzet­ekben és képek­ben, Viski Károly szóval és fotográfiákon a magyar paraszt-interiőröket mutatja be. Mihalik Sándor pedig a régi magyar filigrán - kelyhekről ír szakszerűen. Nagyon mulatságos egy cikk, amely a régiségek modern felhasz­nálására ad érdekes ötleteket. Nádai Pál a német könyvművészet legfrissebb hajtásairól ir. Ezeken kívül a hírek, külföldi mozgalmak, aukciók s egyéb gyűjtőesemények egész tö­megét tárgyalják az elevenen megírt rovatok, krónikák stb. A Szilárd Vilmos szerkesztésé­ben megjelenő folyóiratból a kiadóhivatal (IV., Mária Valéria­ utca 7.) készséggel küld mutatványszámot. A Rákosi Szidi ötvenéves jubileuma a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház április 13-án szombaton ünnepli Rákosi Szi­dinek, a színház nagy művésznő­jének, tiszteleti és örökös tag, Nemzeti Színházi tagságának 50., művészi pályafutásának 60. évfordulóját. Az ünnepi estén fél 8 órai kezdettel Rákosi Szidi asszony ju­talomját­ékául a Nagymama kerül színre s ezen az előadáson a címszerepet az ün­nepelt játssza. Az előadást megelőzően hétórai kezdettel a nyílt színpadon ün­nepség lesz, amelyen a különböző testü­letek és intézmények kiküldöttei üdvözlik a művésznői jegyek meghívóval április 5-ig, azontúl meghívó nélkül válthatók.­­ Az egyetemi ifjúság Bakó László emléki­angversenye. A magyar egyetemi ifjúság az Egyetemi Körrel együtt Bakó László, a nagy magyar színész emlékére április tizenhetedikén este fél kilenc óra­kor Wolkenberg Alajos rektor magnifi­­­kusz, Fináczy Ernő és Preisz Hugó dísz­­elnökségével a Zeneakadémián ünnepi hangversenyt rendez, amelynek tiszta jöv­ vedelmét Bakó László síremléke javára fordítják. Az innen­i hangversenyen közreműködik Fáy Szeréna, Némethy Ella, Komlósy Emma, Felvinczi Takács Alice hegedűművésznő, Csortos Gyula, Laurisin Lajos, Kereszthy Jenő orgona­művész, Kárpát Zoltán zeneszerző, Jakab­­házy István, az Egyetemi Kör elnöke és Noseda Károly vezetésével az Acélhang­­dalárda. Jegyeket az Egyetemi Kör he­lyiségében (IV., Bástya­ utca tizenegy) tehet váltani . A .Most jelent meg, most kerül színre a Kamaraszínházban. A könyv újdonságok cím­­szalagjáról vette elmét Bourdet háromfelvo­­násos vígjátéka, amely valóban a könyv­kiadók és írók világában játszódik és amely Heltai Jenő átültetésében szombaton kerül be­mutatóra a Kamaraszínházban. Az újdonság főszerepeit a bemutatón és a vasárnapi, vala­mint a hétfői előadáson N. Tasnády Hana, Odry Árpád, Uray Tivadar, Pethes Attila, Gál Gyula, Mihály­ff­y Béla és Pethes Sándor játsszák. — A hódmezővásárhelyi művészek ki­állítása. A nemzeti irányú, modern kép­zőművészeti célkitűzések szempontjából kiválóan jelentőségteljes kiállítás nyílt meg húsvétkor Hódmezővásárhelyen. A nagy alföldi városból elszármazott fes­tők és szobrászok: Rudnay Gyula, Tor­nyai János, vitéz Darvassy István, Bar­­kász Lajos, Pogány Ferenc, Pásztor Já­nos, Kallós Ede — a Hetek Társasága, mint ők nevezik magukat, állították ki legszebb alkotásaikat a törvényhatósági székház dísztermében. Az ünnepélyes megnyitást értekezlet előzte meg, ame­lyen Szathmáry Tihamér dr. nyugalma­zott főispán elnökölt. Az értekezleten megalakult a Hódmezővásárhelyi Művé­szek és Mű­barátok Társasága. Vitéz Dar­vassy István festőművész, hogy a Hetek Társasága a magyar nemzeti irányú kép­zőművészetet a legtisztább művészi esz­közökkel kultiválja. Soós István dr. kor­mányfő tan­ács­o­s polgármester a város messzemenő támogatását ígérte meg a művészeknek, Lyka Károly pedig hálás­­ szavakkal mondott köszönetet a város 13 wTM Haratszob rád • r- l SZS® Makay Marcsit Elővételi | Pellv GÓ?on dsj nlftgg? |

Next