Nemzeti Ujság, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-19 / 88. szám
12 A római nemzetközi galamblövő* verseny kettős magyar győzelemmel végződött Strassburger István megnyerte az olasz galamblövő bajnokságot és a király értékes tiszteletdíját Római jelentés szerint az ott folyó nemzetközi galamblövő versenyeken, amelyeken az olasz bajnokság is eldöntésre került, Strassburger István, a kitűnő magyar galamblövő bajnok a két legértékesebb díjat nyerte el, Olaszország bajnokságával együtt. Az egyik készpénzdíj, még pedig 22.000 lira, a másik pedig az olasz király értékes ezüstserlege, amely mintegy 8000 lira értéket képvisel. Strassburger István kettős győzelmének értékét különösen emeli az a körülmény, hogy Olaszországban a galamblövészet a legrégibb és legtradíciósabb sportok közé tartozik, minden faluban működnek galamblövő egyesületek és az egész országban hatalmas érdeklődés szokott megnyilvánulni a galamblövő versenyek iránt. A magyar győzelem Rómában nagy lelkesedést váltott ki, annyival is inkább, mert a magyar versenyző a világ minden részéről összejött több, mint száz versenyző közül került az élre. A versenyen résztvett 25 olasz galamblövő, egyébként máris megígérte Strassburger Istvánnak, hogy májusban részt vesz a Magyar Galamblövő Egyesület Budapesten rendezendő bajnoki versenyén. Strassburger István Rómából Turinba utazott, ahol szintén részt vesz a most folyó galamblövő versenyeken. A A MOTESz szombaton és vasárnap bonyolítja le az ezévi országos bajnoki tornaversenyeket. A szombati versenynapon eldöntésre kerülő csapatbajnokságokban a BTC kiváló együttese a favorit. Az UTE fiatal tehetséges gárdája, nemkülönben a VÁC kipróbált versenyrutinnal rendelkező csapata a második helyért egyenlő eséllyel áll starthoz. Az egyéni bajnoki összetett versenyben Pelle győzelme elvitathatta. Klubtársa, a szintén fiatal, tehetséges versenytornász — Péter Miklós — csekély pontdifferenciával csak a második helyre számíthat, mert a mostani formákat figyelembe véve Péter a nyújtóbajnokságot Pellével szemben nehezen fogja ebben az esztendőben megvédeni. Skulányi (III. TVE) és Kende (UTE) a harmadik helyért fognak versenyezni, bár itt a bajnoki versenyek veteránja, Bozsó József (BTC) igen könnyen a fiatalok elé kerülhet. A bajnoki versenyekkel kapcsolatban ebben az esztendőben a tornaszövetség kezdő, haladó és képzett tornászok részére is rendez versenyt, melyeken a fővárosi tornaegyesületek szintén indítják legjobb tornászaikat, sőt a vidéki egyesületek közül a Miskolci Atléta Kör is szerepelni fog három tornásszal. A tornaszövetség, hogy a versenyek érdekességét biztosítsa, az amszterdami olimpián jól bevált azonnali pontszám kihirdetését fogja alkalmazni. A versenyek mindkét nap este 7 órakor kezdődnek, szombaton a BTC, vasárnap a NTE tornacsarnokában. A A boxbajnokságok döntőnapja. Szombaton fejezik be a bajnoki boxversenyeket. A versenyek első két köre meglehetősen tisztázta a bajnokságok kérdését, a végső döntés azonban szombaton fog megtörténni. A sorsolás folytán egyes súlycsoportokban az utolsó napra maradtak a legerősebb párok s ezekben a súlycsoportokban egyelőre még a helyezési esélyek is teljesen nyiltan állanak. A szombati döntőn előreláthatólag 12—13 pár fog mérkőzni s ugyanakkor állítja össze a szövetségi kapitány az osztrákok és lengyelek ellen szereplő válogatott csapatot. Az osztrákok ellen május 1-én, a lengyelek ellen pedig május 12-én mérkőzik a magyar válogatottcsapat. A bajnoki verseny döntő mérkőzése a régi képviselőházian kerül eldöntésre. Apró sporthírek Abból az alkalomból, hogy a kormányzó a magyar vívómesterek nesztorát, Rákossy Gyulát legfelsőbb elismerésével tüntette ki, kartársai ünnepi bankettet rendeztek a tiszteletére. Rákossy negyvenéves működését Gerentsér László dr. méltatta és átnyújtotta a mesterek ajándékát, egy remekművű arany pecsétgyűrűt. Fogl II. Bernben, mint azt megírtuk, egy összecsapás alkalmával súlyosan megsérült. A robusztus magyar válogatott játékos kulcscsonttörést szenvedett és így a kitűnő újpesti hátvéd jó ideig nem léphet pályára. A tőrcsapatbajnokságot vasárnapra tűzték ki, de a nápolyi Európa-bajnokságok miatt ezt a versenyt közeli terminusára való tekintettel elhalasztották. WAPIG A Magyar Rádió Újság e heti számában olvassuk, hogy a prágai rádiókonferencia részünkre a már meglevő 350 méteres hullámhosszon kívül a 210 méteres hullámhosszat, is, kiutalta és pedig kizárólagos használatunkra, ami annyit jelent, hogy ezt a hullámhosszat más nemzet adója nem veheti igénybe. Ezen értesítést tartalmazó szám srádiótanfolyam c. közleménye a kristálydetektoros készülékhez való lámpás és transzformátoros erősítő-berendezés magyarázatát nyújtja. Ezen értékes közlemény mellett megjelent egy középnagy ve NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1929 április 18- vőgépeiknél sikerrel használható anódpótló leírást dxil és szerelési rajzokkal, a Mesterfogások c. rovatban egy, az akkumulátortöltésnél célszerűen alkalmazható automatikus áramkitapcsaló házi elkészítésének leírása a Q. S. T. Rovatbban pedig a rövidhullámok terjedésének holottzónáiról olvasható tartalmas ismertetése szájában. A rádió nyelvtanfolyamok leckéi közül a francia nyelvtanfolyam legközelebb tárgyalásra kerülő anyaga lett közölve. A Magyar Rádió Újság kiadóhivatala, Budapest, Viki Főherceg Sándor utca 7. sz. kívánatra készséggel küld mutatványszámot. A lap előfizetési ára negyedévre 5.— pengő. ■ Péntek április 19.— 9.15: Hangverseny. Közreműködik: Pálffy Mária ifmnek), Révész László (hegedű), Faragó György '(zongora). Zongorán kisér: Pongrácz László. -- 9.30: Hírek. — 9.45: A hangverseny folytatása». — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Farkas Jenő és cigányzenekarának hangversenye. — 12 25: Hírek. — 12.35: A hangverseny folytatása. — 1.. .Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés.. — 2.30: Hírek, élelmiszerárak. — 4: „Virágoskert“ meseóra. — 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. — 5.10: A Magyar Országos Cserkész Szövetség előadása. Éry Emil: „Egy csapat összejövetel“. — 5.40: Szabikrio hangverseny. Közreműködik Vig Miklós. - 6.45: Francia nyelvoktatás. (Garzó Miski és idr.) — 7.25: A m. kir. Operaház előadásár fel remegtetése és szereplőinek közlése. — 7.31: Ai rr. kir. Operaház „Hegyek alján“ előadása. — 1A második felvonás után, 9.20: Pontos időjelzés, hírek. — 10.30: A Magyar Külügyi Társaság előadássorozata: Praznovszky Iván d.r.-ny. rendkívüli követ és meghatalmazott nvijdsater francia nyelvű előadása: „Magyarország/ fökiarabolása a török hódoltság korában“. — Utána: Időjárásjelentés, majd Pertis Jenő ész cigányzenekarának hangversenye. — TELEFON HÍRMONDÓ: A műsor egész nap azonos a rádió műsorával. . . • LÓVERSENY Budapesti ügetőversenyek — Csütörtöki, április 18 — Az ügetőversenyek eddig mérsékeltebb áprilisi sportja nagy lendületet vett a meeting mai hatodik napjain. A program minden száma nagyszerűVersenyeket, hozott, de a Handicap és a Gáva díj küzdelme még ezekből is kiemelkedett. A s Handicap-ben Pogány, Úri Baka, G.Endre bácsi és Guszti vivtak erős harcot s njár úgy látszott, hogy a peches Pogány sorozatos balszerencséje után végre győzelemhez jut, de Jasinis hevében ismét ugrott vezért a harmadik helyre szorult a holtversenyben győző" Úri Baka és Guszti után. Pogányt azonbban a harmadik helyről is diszkvalifikálni, kellett, mert galoppban ment át a célom. Az Gáva díjban Adrienne, Pompadour és Csárdás küzdöttek egymással a befutó elejéig és teljesen elzárták a jó esélyű Avanti útját. Avanti I. rossz helyezése ellenére is megnyerte a versenyt, ami főként Reiser kitűnő hajtásának az érdeme, akit a közönség bravúros hajtásáért élénken ünnepelt. A nap főszámát — a Választmányi díjat — többszöri kisebbhibája ellenére is Colonel K. nyerte meg a rosszul startoló, de igen jó versenyt futó Detre előtt. A Kelenföldi dij startjánál majdnem kettős szerencsétlenség történt. A sokáig elhúzódó kísérletek közben ugyanis előbb Kaprod, majd Cilii bokrosodtak meg s mindkettő felborította salkyját, hajtóikkal együtt. A súlyosnak látszó balesetből úgy a hajtók, mint a lovak baj nélkül szabadultak meg. Napred és f Cilii a versenyben nem is vettek részt és a rájuk elhelyezett téteket visszafizette a totalizátor. A nap eseményei közé tartozik G. Endre, bácsi, Csárdás és Margit jó futása, valamint Emden forma alatti szereplése. Pogányon kívül a célban való galoppozás miatt Bienainte-t és Brutus-t is diszkvalifikálni kellett, utóbbi hibája hajtóját, Kovács J.-t is terheli, amiért az igazgatóság — igen helyesen — meg is büntette. Részletes eredmény a következő: Nyeretlen háromévesek versenye: 1. Burjaspusztai m. Suhancz (p) Novak (1.37.1). 2. Dry (6) Nagy. 3. Epos II. (4) Marsehall. F. m.: Hanna M., Buzz Brooke, Brutus. Könny. Tot.: 10:23, 14,.20. Olasz: 48. II. Handicap. 1. Kovacsevics M. Uri Baka (2 és fél) Feiser (1.32.2). 1. Metropole ist. Guszti (2 és fél) Zwillinger (1.32.6). 3. G. Endre bácsi (5) Deák. F. m.: Anna Iva, Pogány, Argus, Arabella, Árpád, Dráma, Babis, Koczogó. Holtverseny. Tot.: 10,22, 18, 15, 47. G. Endre bácsi 84. III. Háromévesek versenye: 1. Körmendi m. Daniel (1 és fél) Maszár F. (1.33.9), 2. Segits (2 és fél) Novak. 3. Dacapo (12) Kovács J. F. m.: Rosedale, Emden. Bizt. Tot.: 10:29, 18, 22. Olasz: 29. IV. Mura-dij. 1. Kovacsevics M. Didó (6,10) Feiser (1:32.4). 2 Stabonbán (8) Novak. 3. Medea (4) Zsvillinger. F. m.: Kleine Dame, Bessie Watts, Kula, Csongor G.Bizt. Tot.: 10:10, 14, 20, 16. Olasz: 167. V. Gáva-dij: 1. Ambrus Gy. dr. Avanti I. (2 és fél) Feiser (1.29.6). 2. Adrienne (1 és fél) Maszár F. 3. Margit (6) Kovács N. F. m.: Csárdás, Alice, Pompadour, Obsitos. Erős küzd Tot.: 101,0. 15, 14. 16. Olasz: 50. VI. Kelenföldi dij. 1. l.Ludon és társa S. H. S. (p) Kovács A. (1.39.5). 2. Senator M. (3) Deák. 3. Roma (8) Marsehall. F. m.: Lady of Tomuk, Kelta, Cilii, Fergeteg, Gellért, Napred, Bienaimé, Cara Picina. Küzd. Tot.: 10,23, 10, 10, 12. Olasz: 23. ill. Választmánnyi díj: 1. Körmendi , Colonel K. (1 és fél r.) Mészár F. (1.30.2). 2. Detre (1 és fél) Tomani. 3. Champion (6) Maszár I. F. m.: Dobos, Ravasz. Bizt. Tot.: 10,17, 10, 11. Olasz: 23. A közgazdaság legnehezebb kérdése az áruforgalom. Ez a nehézség nem elméleti nehézség. Az elméletek fantasztikus árképletei és kötéltáncot járó fejtegetései az áruforgalmat sohasem fogják megoldani. A gyakorlati életnek az a problémája, hogy a fogyasztás táplálása — a fogyasztóképesség — több mint félmilliárddal marad el a fogyasztás megterhelése — a kínálat növekedése — mögött; vagy pedig az a problémája a gyakorlati életnek, hogy 1419 millió termelési árnak 5460 millió forgalmi árra kell emelkednie addig, amíg az áru a detailkereskedelem fogyasztóihoz ér. Honnan ez a rettenetes eltolódást! _ Az 1926-os statisztikai gyűjtemények rendszerbe foglalt adatai szerint a termelés a következő mennyiségű árut adta át a nagykereskedelemnek, a belföldi nagykereskedelemnek az ipar átadott 690 millió P, a szénbányászat — házi és nem ipari fogyasztásra szánt — 10 millió P, az állattenyésztés — nagyvágásra szánt — 90 millió P, a mezőgazdaság — csakis detailfogyasztásra szánt — 580 millió P mennyiségű, illetve értékű árut; a külkereskedelem számára az ipar és az állattenyésztés együtt 420 millió P mennyiségű árut, amely mennyiség természetesen nem az összes exportot, hanem az ipar- és állattenyésztő-termelés által közvetlenül lebonyolított exportot jelent. A többi árut — 1680 millió P mennyiségben — akár felszerelésre, akár feldolgozásra — más, mint a termelést nem használhatta el. Az 1926-os gyűjteményekből kategorizált adatok szerint ugyanis: az ipar kiadása az iparhoz 860 millió P; az ipar kiadása a mezőgazdasághoz 560 millió P; az ipar kiadása az állattenyésztéshez 60 millió P; az ipar kiadása szénbányászathoz 100 millió P; a mezőgazdaság kiadása az iparhoz 30 millió P; a mezőgazdaság kiadása az állattenyésztéshez 70 millió P. Ezek mind közvetlenül, a nagykereskedelem közvetítése nélkül lebonyolódóknak vett kiadások. A sorozatban az ipar 860 milliós önterhelése legkétségesebb. Ugyanis a feldolgozott évben az ipartól az iparhoz üzemfelszerelésre és félkészárubeszerzésre kiadott 70 millió pengő, még a 25 percentes termelési szaporulat mellett — azaz 90— 100 millióra, emelve — sem közelíti meg a 800 milliós ipari túltermelést. Viszont, ha a valóságot, azaz, ha az ipari jellegű áruk horribilis felhalmozódását tekintjük, akkor az önterhelés adata iránt nem merülhet fel semmi kétség. Eszerint a bel- és külkereskedelemnek együttvéve átadott 1370+42001790 millió P értékű, illetve mennyiségű árucikk árához a termelés önfogyasztása — öncirkulációja — 1680 millió P, mint árszaporulat kapcsolódik. Ez az 1680 milliós áruszaporulat azonban — amint azt a folyó évi március 20-án közölt termelési mérlegből levezethetjük — az ipar nyereségét még nem fedezi. Ha ezt a nyereséget a statisztikai hivatal adatainak megfelelően 410 millióra vesszük, akkor az 1680 milliós árszaporulatot is 410 millióval kell emelnünk. Ha pedig az ipar önfogyasztásának, 860 milliónak teljes áthárításával, 550 millió pengőre vesszük az iparnak — az adóterhek figyelembevétele nélküli — nyereségét, akkor 550 millió pengővel kell emelnünk az 1680 milliós árszaporulatot. *■ Első pillanatra hihetetlennek látszik ez a horribilis árszaporulat. Ha azonban mélyebben nézünk a kérdés velejébe, nem látunk benne semmi lehetetlent. Semmi lehetetlen sincs abban, hogy a termelés 1790 millió pengő mennyiségű áru forgalombaadásából akarja ezen mennyiség előállítására szükséges 1680 milliót fedezni. Ellenkezőleg: abban van a lehetetlenség, hogy az 1790 millió pengő az „önterhelés“ költségein kívüli terheket is fedezze. Ezek a terhek: a munkabérek és munkadíjak (360 millió pengő); a közterhek (aránylagos megoszlással legalább 300 millió pengő); a nyereségigények (cca. 1 milliárd pengő). Igaz viszont, hogy az 1680 millió áthárítása nem egy év alatt, hanem olyan siktuálással történik, amelyet az erre a célra — a termelés önköltségi céljaira — igénybevett hitelek törlesztései és kamatfizetései igényelnek, azonban nem érdekes, hogy az áthárítás egy, vagy több év alatt történik. Az egy év alatt termelt jávmennyiség sem vásárlódik el egy esztendő alatt, aztán az ipar 860 milliós önfogyasztása nem is kaphat hosszú lejáratú hitelt. Hiába emésztené fel vele ugyanis az évi 801 milliós túltermelést, a többi termelő- és fogyasztókategória képtelen volna vele ebben a tempóban lépést tartani. A többi 1680—860— 820 milliós öncirkulációnak sem áll ugyan hosszúlejáratú hitela rendelkezésére, (Éber, Antal adatai szerint a mezőgazdaságnak a szanálás óta felvett hosszúlejáratú hitele cca. 260 millió), azonban ha rendelkezésére állana is, akkor is fedezhető volna, mert az ezen öncirkuláció fedezésére szolgáló árumennyiség még ugyanabban az évben eladódik. Fel kell tehát vennünk nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is azt, hogy — akár egy, akár több év alatt adódik el az áru, vagy törlesztődik a beruházási hitel, az 1790 millió úgynevezett elsőfokú árszaporulata 1680+550—2230 millió. Ez az árszaporulat úgynevezett belső árszaporulat, mert a termelés belső folyamata alóta megy végbe. A termelés már most, ahelyett, hogy a bel- és külkereskedelem számára arányosan megosztaná ezt a megterhelést, ehelyett köztudomás szerint úgy exportál, hogy a hazai termékből készült külföldi iparcikk még importálva is olcsóbb, mint az ugyancsak hazai termékből készült belföldi iparcikk, vagyis a 2230 milliós megterhelést a belkereskedelemre hárítja át. Ha a nagykereskedők létszámát és azok alkalmazottait is figyelembevevő aránylagos számítás szerint a nagykereskedők régió-, nyereség- és alkalmazottai fizetés- és munkabértáplálását minimálisan 480 millió P-re vesszük (ebben 80 millió az alkalmazottak fizetése és munkabére, 100 millió az „öncirkuláció“, például az épületanyag nyagykereskedőnek az építővállalkozótól való bevétele stb.), akkor, ezen másodfokú, minimálisan számított árszaporulat, a 15 percentes (300 milliós) adóterhek nélküli nyereségtétel mellett, nagyon is elfogadható. Az első és másodfokú árszaporulatok összege ezek szerint: 2710 millió pengő. A nagykereskedő és a nem közvetlenül termelő vállalkozó kategória tehát már 1370+2710+4080 millió pengővel terheli meg a detailkereskedelmet, csak a belföldi termékek szállítása ellenében. Ha ehhez még az importot is hozzávesszük, melynek a nagykereskedelemre eső része 580 millió pengő és ezen forgalom régió-, nyereség- és munkadíjrészét beletudjuk a fenti 480 millióba, akkor a detailkereskedőknek a nagykereskedők — illetve vállalkozók — részéről ért összes eddigi megterhelése 4646 millió pengő. Az 1370 milliós termelési árhoz viszont 560 milliós „importárt“ adhatunk, úgy, hogy ezáltal a 4640 millióban rejtőző javak termelési és importértéke együttvéve 1930 millió pengőre emelkedik. Vegyük hozzá az állam által termelt (és behozott) javaknak a nagykereskedelem által való elosztását (dohány, só, stb.), rendszerbe foglalva a következőkben tekinthetjük át a nagykereskedelem áruforgalmát: Az adatok a 480 milliós tétel számításán kívül mind a statisztikai gyűjteményekből vannak összeállítva. Még csak azt kell széjjelválasztanunk, hogy a 4350 milliós terhelésből mennyi esik az egyes forgalmi kategóriákra. A 4350 millióban az állam anyagbeszerzése 420 millió pengő, a termelőkategóriának a nagykereskedelemtől való anyagbeszerzése 70 millió, pengő, a nagykereskedelemnek a saját kategóriájától való anyagbeszerzése (öncirkulációja) 100 millió pengő, — összesen 590 millió pengő esik a detailkereskedelmen kívül álló forgalmi kategóriákra, — míg a többi rész 4350—590—3760 millió pengő a detailkereskedelmet terheli. Ebben a 3760 millióban a javak termelési és importára a 4350:1640 aránynak megfelelően 1419 millió pengő. 1419 millióból tehát 3760 millió lesz, mire az áru a kereskedőhöz ér, holott az árszaporulatban csak két tényezőnek: a termelőnek és a nagykereskedőnek a regie-, nyereség- és munkabértáplálása szerepel. Vegyük még hozzá a kereskedők és az önálló foglalkozásúak régió-, nyereség-, illetve munkabértáplálását — minimális számítással 660 milliót —, továbbá az állami üzemek és adók táplálását, 1926-ban 1040 millió pengőt — mert hiszen a közvetett forgalom terheinek a közvetlen forgalomra való áthárítása csak az idődifferencia kérdése —,, a fogyasztás megterhelése a detailkereskedelem részéről 3760+660 = 1040=5460 millió pengőre fog emelkedni. Mit kaphat ezzel szemben a fogyasztásból a detailkereskedelem? Az eddigei kategóriákban szerepelt alkalmazottak fizetését és munkabérét, 1140 millió pengőt; az összes kereseteket és nyereségeket, 2510 millió pengőt; öszszesen 3650 millió pengőt; feltéve természetesen a legkedvezőbb esetet, hogy mindenki minden keresetet belföldön költi el. A fogyasztás 1810 milliós passzívája akkor is megmarad, ha az adóterheket a forgalmi kategóriákra hárítjuk. Ebben az esetben csökken ugyan az áru árának adóval való megterhelése, de ugyananynyival csökken a fogyasztásnak a forgalmi kategóriák nyereségeiből való táplálása. 1419 milliónak tehát 5460 millióra kell emelkednie először azért, hogy a termelés horribilis önterhelése fedezve legyen, másrészt azért, hogy a nem termelő kategóriák is megélhessenek. KÖZGAZDASÁG Az áruforgalom írta: Marosi Nagy Dénes Kiadás: millió pengő belföldi áru termelési ára a) magántermeléshez 1370 b) állami termeléshez 100 behozott áru import ára 560 a termelés régie-, nyereség és munkadijtáplálása 2230 a nagykereskedelem régie-, nyereség és munkadijtáplálása 480 Összesen: 4740 Bevétel: millió pengő exportból 390 belkereskedelemből 4350 Összesen: 4740