Nemzeti Ujság, 1929. december (11. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
évf Katonai hírek_____ X Kitüntetett csendőrtistek. A kormányzó úr elrendelte, hogy Mácsek Ferenc, Császár István és vitéz Aghy Zoltán m. kir. csendőr századosoknak odaadó, hazafias buzgalommal teljesített eredményes és kiváló szolgálataikért dicsérő elismerése tudtul adassék. Vasúti arcképes igazolványok érvényesítése. Nyugállományu katonai személyek vasúti arcképes igazolványainak meghosszabbításához szükséges kérvénynyomtatványok szétküldését a honvédelmi mnnisztérium nyugdíjszámfejtősége megkezdette. Ezentúl ugyanis a kérvénynyomtatvány megszerzése végett nem kell az I. fokú nyilvántartó hatósághoz fordulni (mint előző években), mert azt minden igényjogosult címéről a szükséges további teendők leírásával együtt hivatalból megküldik. A tényleges állománynak arcképes igazolványai érvényesítése az illetékes felettes hatóságok által történik. Karácsonyi segélyekről. Értesülésünk szerint a honvédelmi miniszter tárgyalásokat folytatott az irányban, hogy mi módon lehetne a honvédség tisztikarát karácsonyi segélyben részesíteni. Etkintetben megindított számítások azt eredményezték, hogy a költségvetés megtakarításaiból oly összeg áll rendelkezésre, mely elegendő volna arra, hogy a tisztikart bizonyos mérvben karácsonyi segélyben részesíthessék. A végleges döntést a karácsonyi segélyezésekre vonatkozólag azonban a minisztertanács fogja kimondani. X A világháborúban hősi halált halt tüzérek emlékére gyűjtés indul meg december 1-én. Elnök: Kozma Ferenc tábornok, Üllői út 47. X Felek fogadása a honvédelmi minisztériumban. A legújabban kiadott rendelet értelmében a honvédelmi minisztérium osztályaiban a hivatalos órák reggel 8 órától d. u. 14 4 óráig tartanak. Erre való tekintettel rendelték el, hogy az osztályokban magánfeleket hétfőtől péntekig csakis 13—14 *4 óra között szabad fogadni. Szombaton a hivatalos óra déli 12 óráig tart, így ezen a napon feleket nem fogadnak. X A Magyar Katonai írók Köre folyó évi december hó 10-én d. n. 5 14 órakor a Tiszti Kaszinóban közgyűlést tart. X Honvédelem Zsebnaptár az 1939. évre. Szombathy Kálmán szerkesztésében a legkiválóbb katonai íróink közreműködésével most jelent meg e rendkívül népszerű könyv tizenegyedik kiadása. Tartalmazza az összes tudnivalókat, amelyek a honvédség tagjai számára úgy szolgálatuk ellátásánál, mint magánéletükben feltétlenül szükségesek. Ara utánvéttel 4 pengő. Megrendelhető a Honvédelem Zsebnaptár szerkesztőségénél, VIIT., Főherceg Sándor utca 5. sz. A volt 32-es budapesti háziezred december 4-én, szerdán kegyeletes ezrednapot rendez hősi halottai emlékére. Délelőtt tíz órakor a belvárosi plébániatemplomban gyásrmise lesz, melyet Húsz István dr. tábori püspök pontifikál fényes segédlettel. Ezt követi az Országos Tiszti Kaszinó dísztermében (IV., Váciutca 38.) a volt ezred díszközgyűlése, amelyen a 32-esek hozzátartozói is részt, vehetnek. Bajtársi összejövetel a Ludovika Akadémiában. A m. kir. honvéd Ludovika Akadémia parancsnoksága ez idei tanévben első bajtársi összejövetelét folyó évi november hó 28-án rendezte teadélután keretében, amelyen a® Akadémia volt tanárai és hallgatói közül igen sokan jelentek meg. A többek között ott voltak: Balás György br. ny. táborszernagy, vitéz lvncs Hadfy Imre ny. gyalogsági tábornok, vitéz Doroghy Sámuel, Bartha Lajos, vitéz Sárkány Jenő, Kovács Aladár ny. altábornagyok, vitéz Szakmáry Emil, Kirchleehner Károly, vitéz Naményi-Koncz Viktor, Somogyi Aladár, Dormándy Géza ny. tábornokok, Lenkey Géza, vitéz Marschalkó Jenő, Stessel Ernő, Kiss Kálmán, Vincze András, Vajda Gyula, Benda Gyula, Paravicsini Jenő, Nagy Géza, Bihar Viktor, Nagy Elemér, Berkó István, Heymann Frigyes, Csaszkóczy Emil, Czékusz Zoltán, vitéz Szomor Aurél dr. ezredesek, vitéz Csatáry József, Humay István, Przibislawky Ferenc, Moser Ernő alezredesek, vitéz Vizy Antal, Rapaics Dezső, Preehlich János, Egry István, Seholz Gusztáv, vitéz Bydeskuty Sándor, Sziklay György őrnagyok, Záray Emil, Vastagh György, Hódy Loránd, Bay Miklós, vitéz Balsay Károly, Németh Béla, Rózsa Zoltán, Pozder Károly és Veres Kálmán századosok. A vendégeket az Akadémia parancsnoka, vitéz Szinay Béla tábornok igazi magyaros vendégszeretettel fogadta és így valamennyien a legkellemesebb hangulatban sokáig együtt maradtak. Sajnálatot keltett, hogy a kaszinó örökös díszelnöke, Kossovitz Gyula ny. őrnagy, betegsége miatt nem jelenhetett meg. A volt cs. és kir. 10-es Maekensen huszárezred december 10-én Székesfehérvárott ezredemlékünnepélyt tart. A program a következő: 9 óra 30 perckor gyülekezés az ezred volt pótkeret-laktanyájában Székesfehérvárott. 10 óra 30 perckor gyászmise a székesegyházban, utána az emlékszobor megkoszorúzása és ebéd. Az ezred kéri tisztjeit, altisztjeit és legénységét, hogy a már tradícióvá vált ezerde emlékünnepélyen jelenjenek meg. A Székesfehérvárra a Déli vasútról december 10-én 7 óra 48 perckor induló vonathoz különkocsit csatolnak a leutazók számára. A volt kassai 5-ös honvédhuszárok ezredünnepe december hó 5-én 10 órakor az elesett hősök lelki üdvéért a ferenciek templomában tartandó istentisztelettel kezdődik. Utána 11 órakor a Váci utcai Tiszti Kaszinó dísztermében díszközgyűlés, melynek folyamán Hegedűs Pál ny. altábornagy ismerteti a limanovai harcokkal kapcsolatos jurkovi lovasriadót. 1 órakor a névtelen hősök sírját koszorúzza meg egy küldöttség. 2 órakor közös díszebéd a Tiszti Kaszinói Pósch-féle vendéglőben. A volt tiszti és legénységi ezredtársakat a rendezőség ez után is meghívja. X A volt 38-as Mollináry gyalogezred december 8-án ezredemlékünnepet rendez. Jelentkezések Galánthay Clock Tivadar tábornok címén: Budapest, Ludovika Akadémia. X A volt 10. lovashadosztály ezredei, a cs. és kir. 9. Nádasdy, a 10., a 13. jászkun huszárezredek, a 12. báró Bothmer ulánusezred és (Mackensen) a cs. és kir. 1. lovagsütég-osztály tisztikara december 11-én, a limanovai csata napján a háborúban hősi halált halt ezredtársaik emlékére a Ferenciek templomában 11 órakor misét mondat. Kérik az ezredtársak és hozzátartozóik megjelenését. A háborús emlékérem megszerzéséről. Mint ismeretes, a Kormányzó Úr a háborús emlékérem alapszabályait a közelmúltban jóváhagyta, ennek értelmében az emlékérem mindazok részére adományozható, akik az 1914—18. évi háborúban 1918 október 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országrészekben tényleges katonai szolgálatot teljesítettek. Olvasóinknak óhajtunk szolgálatot tenni amidőn itt közöljük, hogy a háborús emlékérem adományozását még ezideig nem kezdették meg és az érem megszerzése ügyében való minden kérdezgetés és levelezés teljesen felesleges és céltalan. Az adományozás mikénti kérésére a közeljövőben illetékes helyről részletes tájékoztató rendeletet fognak kiadni, amely minden igényjogosultat könnyen eligazít arra nézve, hogy a kérvényt miként kell megszerkeszteni, felszerelni és az azokhoz szükséges igazolásokat megszerezni. A Limanovai Országos Emlékbizottság december 11-én délután pont 6 órakor tartja ezévi jubiláns ünnepségét a Sándor-utcai régi képviselőház disztennében. Az ünnepi beszédet Zsitvay Tibor igazságügyminiszter tartja, az ülésen Rakovszky Iván, a közmunkatanács elnöke fog elnökölni. Vitéz Rákossy György dr. vezérkari ezredes vetített képekkel tart népszerű előadást a limanovai dicsőséges ütközetről, Gabányi János tábornok neje pedig férjének, az ismert poétának ez alkalomra írt költeményét adja elő. Wagner Károly dr. nyug. államtitkár Márkus Dezső főzeneigazgató zongorakísérete mellett irredenta dalokat énekel, köztük Tarnay Alajosnak egy gyönyörű dalát. A műsort a Beszkárt-dalárda hazafias kórusai egészítik ki. Beléptidij nincs, meghívókkal szívesen szolgál az ünnepség vezetősége. Vilmos császár-út 33. I. 12. X UIJ harckocsi. A „Cristio“-cég az Amerikai Egyesült Államokban új harckocsit szerkesztett, melynek óránkénti sebessége jó utakon 100 km., a terepen pedig 58 km. A fentnevezett könnyű harckocsi kerekes és hernyós szerkezet felett rendelkezik. Az egyik szerkezetről a másikra való áttérés 14 másodperc alatt hajtható végre. Az egykori cs. és kir. gróf Nádasdy huszárezred tisztikara december 11-én, a limanovai csata napján, a háborúban hősi halált halt ezredtársaik emlékére a Ferenciek templomában misét mondat. Kérik az ezredtársak és hozzátartozóik megjelenését. Ugyanaznap este 8 órakor vacsora lesz a Nemzeti Kaszinóban. December 9-én Sopronban az ezred elesett tagjai emlékére gyászmise lesz; felkérik az ezred tagjait, hogy minél számosabban jelenjenek meg. A hadsereg újjászervezése Romániaban. A tervezett átszervezéssel kapcsolatban az alábbiak váltak ismeretessé: 1. Az új előléptetési törvény szerint ezredessé történő előléptetésnél a rangsor is tekintetbe veendő. A jelenleg érvényben lévő tábornoki vizsga helyébe 6 hónapos tábornoki tájékoztató-tanfolyam lép. 13 NEMZETI ÚJSÁG WBmmmmMmmme&msMmmmmmmmmmmVasárnap, 1929 december 1. HONVÉDELEM A honvédség hagyományos indulóiról illetékes helyen ennek a kérdésnek rendezésével foglalkoznak. Vagyis a téma igen aktuális. Tekintettel általános közérdeklődésre, érdeklődtünk az ügy állása felől beavatott helyen, ahol a következő érdekes információt kaptuk: Mindenki tudja, hogy a hadsereg jó szellemének fentartására milyen fontos a tradíció. A tradíció lehet valamely külsőség, valamely szokás, valamely zenedarab vagy sok más egyéb. A hagyományos indulókat úgy a múltban, mint a jelenben is, minden hadseregben megtaláljuk s azokat az egyes csapattestek diszmenetéhez vagy egyéb ünnepélyes alkalmainál játssza a zenekar. Az ilyen induló tehát az illető ezred sajátja és az említett alkalmaknál csakis az ő számára hangzik fel; ennélfogva az illető ezred minden tagjának lelkét ilyenkor önérzetes büszkeséggel tölti el, ami a jó szellem szempontjából igen értékes és fontos. Honvédségünk csapatai részére két évvel ezelőtt — az illető csapatok óhajának tekintetbevételével — szintén meghatározták a külön indulókat, amelyeket könnyen lehetett kiválasztani, hiszen anynyi szép ilyen terméke van a magyar zeneköltészetnek. Azonban nem mindegyik ezred részesült ebben, hanem csakis azok, amelyeknél honvédzenekar van rendszeresítve, vagyis összesen 8 gyalogezred. Azok a csapattestek, amelyek csak menetzenekarral rendelkeznek, egyelőre nem kaptak külön indulót. Fontos, hogy a tradíció akár történelmi, akár helyi, vagy más vonatkozásban, de valami tekintetben okvetlenül összefüggésben legyen az illető csapattesttel; ez a szempont az ezredindulónál is kívánatos. A jelenlegi honvédségnek hadi múltja még nincs, amellett fennállása is csak néhány évre nyúlik vissza, amely idő alatt — sajnos — semmiféle olyan történelmi eseményben nem volt része, amit tradícióban megörökíteni kellene. Eszerint az ezredindulókat nem lehetett történelmi alapon kiválogatni és legfeljebb csak az egyes nevezetes magyar indulóknak — pl. Rákóczi-induló, Hunyadi-induló, Klapkainduló — ezredindulóul való választásáról lehetett szó. A régi honvédségnél játszott néhány egyéb induló szintén sorra került, azonkívül olyan indulók is, amelyek nem önálló zeneművek, hanem többnyire közismert dalokból vannak összeállítva s amelyeket különben azelőtt is játszott mindegyik magyar ezred zenekara. Ha tehát a honvédezredek és indulóik között történelmi vonatkozást keresni nem lehet, akkor legalább helyi vonatkozásba kellene hozni őket. Számos általánosan ismert olyan magyar népdalról tudunk, amelyeknek felhasználásával az arra hivatott zeneköltők külön, a szóbanforgó célra szolgáló indulókat tudnának szerezni; pl. a debreceni ezred indulója a „Debrecenbe kéne menni“, vagy a „Hortobágyi pusztán fúj a szél“ kezdetű népdal motívumainak felhasználásával volna megalkotható; az egri ezred indulója részére az „Édes anyám, ha bejön kend Egerbe“, a nagykanizsai ezred indulója számára a „Megy a gőzös Kanizsára“, a szegedinek pedig a „Csongorádi kis barna“ vagy a „Csongorádi bíró lánya“ kezdetű közismert népdalok motívumait lehetne igénybe venni. Nem az illető nóta dallamának egyszerűen indulóként való játszásáról van szó, hanem eredeti magyaros zeneműről, amely az illető népdal motívumait is felhasználja. A legtöbb ezred törzsállomáshelye, vagy legalább is toborzókerülete, vonatkozásban van valamely népdallal amelynek eredeti szövege akár az illető helyet említi, akár közismerten az illető vidéken termett annak idején. Természetesen nemcsak azoknak az ezredeknek kellene adni ilyen indulókat, amely ezreseknél honvédzenekar van rendszeresítve, hanem azoknak is, amelyeknek egyelőre csak menetzenekaruk van Valamennyi ezrednél nem is volna szükség az induló megváltoztatására, mert némelyiknek máris megvan a helyi vonatkozású és így tradicionálisnak mondható indulója, mint pl. a 2. gyalogezrednél a „Jászkun induló“. A lovascsapatok díszmenetéhez jelenleg a „Prinz Eugen“-indulót szokták játszani. Tagadhatlan, hogy ennél szebb lovas-indulót alig lehet találni, azonban ez a szép dallam nem magyar, még pedig sem eredetére, sem a tradíciójára nézve. Még történelmileg is csak erőltetve lehet a magyarsággal összefüggésbe hozni, esetleg annyiban, hogy Savoyai Jenő herceg vezérlete alatt szabadították fel Magyarországot az alól a másfél évszázados török hódoltság alól, amelynek nemzetünk talán soha ki nem heverhető tragédiáját köszönheti. A Prinz Eugen-induló a XVIII. század első évtizedeiből eredő motívumokból készült és a régi hadseregben is a 13. dragonyos ezrednek volt az indulója, noha a régi hadsereg egyéb lovascsapatainak díszmenetéhez is általában játszották. Célszerű, hogy olyan indulót is keressünk a Prinz Eugén mellé, amelynek több történelmi vonatkozása van a magyar lovassággal. Ilyen lehetne esetleg az 1814. évből származó „Párisi bevonulási induló“. A Napóleont leverő szövetségesek 1814. évi párisi diadalmenetének élén ugyanis a Nádor-huszárok ezrede, vagyis tősgyökeres magyar vitézekből álló lovascsapat haladt, igy a bevonulás emléke talán leginkább ehhez a magyar ezredhez fűződik. A Rákóczi-indulónak, e gyönyörű, igazi magyar zeneműnek eredeti motívumai inkább lovasindulóhoz valók s csak 1809-ben állított össze azokból Bihari János gyalogindulót, amelyet Schnoll Miklósnak, a 32. gyalogezred akkori karmesterének eljátszott, aki azt hangjegyekbe foglalta és hangszerelte. S ha mér a Szákóczi-indulóról van szó, történelmileg inkább a magyar lovassággal lehetne vonatkozásba hozni, lévén Rákóczi kuruc seregében inkább a lovasságé a fontos szerep. Azaz, hogy másféle történelmi kapcsolata is van a Bihari-féle Rákóczi-indulónak, még pedig a pesti gyalogcsapatokkal. Ezt a felséges indulót ugyanis legelőször 1809-ben, a pestmegyei nemes felkelő csapatoknak a győri táborba indulása alkalmával játszották. Az igaz, hogy ez a kapcsolat nem valami erős és arról is lehet vitázni, vájjon az 1809. évi nemes felkelést a magyar hadidicsőség emlékei közt kell-e megőrizni, mivel annak zárójelenete több volt, mint „Ruckwartskonzentrierung“. Viszont tény, hogy a nemesfelkelés ősi intézményének az 1809. évi kivonulás volt az utolsó megnyilvánulása, tehát a magyar történelemnek mégis csak egyik nevezetes dátuma. A honvédségnél jelenleg játszott indulók közül talán egyedül tradicionális a Ludovika Akadémia indulója, amely néhai Bacó Istvánnak, az egykori I. honvédkerületi zenekar ismert nevű karmesterének, a Ludovika zászlószentelése alkalmából, 1901-ben szerzett zeneműve. Ezt az indulót a Ludovika Akadémia díszmenetében kezdettől fogva játszották s csak a forradalmak után közvetlenül következő néhány év alatt mellőzték, mig utóbb újra visszakerült régi jogaiba. A régi hadseregben külön indulója volt a tüzérségnek, továbbá a katonai nevelőés képző intézeteknek is. Az előbbi 1840- ből való és eredetileg az akkori 2. tüzérezrednek volt a diszmenet-indulója s csak később rendszeresítették az egész tüzérség számára. Történelmi vonatkozása tehát csak annyi, hogy a régi hadseregnek magyar tüzércsapatai is voltak, tehát ezeknek a révén némi tradicionális vonatkozásba hozható. Ha egyéb, alkalmas indulót nem sikerülne választani tüzéreink számára, akkor esetleg ezt az indulót lehetne az ő díszmenetükhöz játszani. Ennek talán érzelmi akadályai sem keletkeznének, mert a szóbanforgó indulónak semmiféle politikai vonatkozása nincs. Az pedig, hogy a régi hadseregtől vennék át, talán nem esne súlyosabban a latba, mint pl. az, hogy kürt- és trombitajeleink is a régi hadseregből maradtak, amelyeket pedig már az elszakított területek lakosságára való tekintettel, az integer Magyarország gondolatának szempontjából sem volna kívánatos újakkal felcserélül Bizonyára semmi különösebb nehézséget sem okozna, ha a honvédség ezredindulóinak kérdése az említett szempontok tekintetbevételével revízió alá kerülne. Az új indulók meghatározásánál, természetesen az érdekelt csapatok óhaját is mérlegelni kellene, amellett szakértőkből, mégpedig nem kizárólag zenei, hanem történelmi szakértőkből is összeállított bizottságnak kellene az egész kérdést dűlőre juttatni ,az új indulók megalkotására pedig a magyar zeneviláág legjobbjait kellene felhívni. Kétségtelen, hogy ez a reform némi fáradsággal járna, azonban nagy volna az erkölcsi haszna. Tradíciót máról holnapra mesterségesen gyártani nem lehet, mert annak önmagától kell születnie. Az ennek alapjául alkalmas újításokat ellenben igenis lehet meghonosítani s azok idővel maguktól válnak tradícióvá és busásan fizetik vissza a reájuk fordított áldozatot kamatostul együtt. * 30 Tiszti Kaszinó X Előadás. December hó 9-én délután 5 óra 30 perctior. Tárgy: „Csonka-Franciaország és Jeanne & Arc küzdelme az ország integritásáért.“ Előadó: Póka-Pivny Béla dr., a Magyar Külügyi Társaság igazgatója. Az előadást vetített képek kísérik. X Tisztikaszinói tagsági igazolványok kiadása az 1930. évre. Az Országos Tiszti Kaszinó Elnöksége ezúton is értesíti mindazon tagjait, kiknek tisztikaszinói tagdíjat az illetékes számadótestek útján fizettetnek be, hogy az 1930. évre érvényes tagsági igazolványt az illető számadótestek útján fogja részükre megküldeni. A tagsági igazolványok tehát folyó évi december hó 15-től onnan igénylendők. Ezen tényleges kaszinótagok igazolványait ha tagdíjaikat, az 1930. év első negyedére már befizették — posta útján kézbesítheti a kaszinó elnöksége. Válaszok és tanácsok K. G. (Székesfehérvár.) A csendőrségnél a nősülést csakis az őrmesteri rendfokozattól kezdődőleg és a 28. életév betöltésekor engedélyezik. A csendőrlegénység nősülén© nincs meghatározott házassági óvadéktőkéhez kötve, hanem megkívánják, hogy a házasság által a csendőr anyagi helyzete javuljon. G. I. ny. ezredes: A nyugállományú havidíjasok a tényleges szolgálatban állók részére mindenkor fennálló vagy pedig azon szabályok szerint öltözködhetnek, amelyek nyugdíjaztatásuk idejében érvényben voltak. A m. kir. honvédség mostani egyenruháját tehát, viselheti. — lazolds. A háborúban szerzett kitüntetéséről szóló igazolvány megszerzése végett forduljon a m. kir. Hadtörténelmi Levéltár 1/4 osztályához. Budapest, I., Bécsikapu-tér 4. szám alá. Remény. Házassági óvadéktölte ezredestől lefelé 10.000 pengő és amennyiben a nősülendő harminc éven aluli korban van, 15.000 pengő. A házassági óvadéktőke csak értékpapírban vagy jelzálogbekebelezés útján biztosítható. N. I., Budapest. A Károly-csapatkeresztre való igényjogosultsága fennáll, annak megszerzése végett forduljon a székesfőváros polgármestere mellett működő népgondozó kirendeltségéhez. Központi városház. 35. G. ny. főhadnagy. Ha nyugállománybahelyezéstől számított egy éven belül átköltözködik, az átköltözködési költség illetékes. Ha egy év alatt költözködni nem tud, akkor hathónapi hosszabbítást a vegyesdandár, ezentúl pedig a honvédelmi miniszter engedélyezhet indokolt kérelmére.