Nemzeti Ujság, 1930. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-28 / 22. szám

14 tárgyakra fordított a színház. Herterich előadása alkalmával bemutatta, hogy a leggyönyörűbb természeti hatások is ér­zékeltethetők a vetítőkészülék segítségé­vel. Az égbolton elhúzódó felhőket, nap­felkeltét, vagy napnyugtát, erdőt és me­zőt, hegyet és tengert épp oly tökéletes, természeti­ színpompában vetíti a szín­pad fehér vászonfalaira a készülék, mint akár a legnagyszerűbb palotaberende­zéseket. Ilyen körülmények között most már aránytalanul könnyebb és egysze­rűbb az olyan műveknek színrehozatala, amelyek színpadi beállítása eddig a pénzügyi kérdésen hiúsult meg. A Burgszínház igazgatója hangsúlyozta előadásában, hogy ezt a rendszert Zü­richben és Londonban, valamint Berlin­ben is általános érdeklődéssel fogadták, Reinhardt pedig már rendszeresítette is színházában a vetített díszletek alkal­mazását. Itt említjük meg, hogy a Nem­zeti színházban is sikerrel kísérleteztek már vetített díszletekkel. — Osztályülés a Szent István Akadé­miában. A Szent István Akadémia II. fosztálya január 31-ém, pénteken dél­után 5 órakor ülést tart a Szent István Társulat kistermében. Az ülésen tartja s­zkfoglalóját Bozóky Géza rendes tag „A hamis vagy meghamisított csekk ki­fizetéséből eredő kár viselésének kér­dése“ címmel. A felolvasóülést zárt ülés követi, amelyben az osztályt érdeklő folyó ügyekkel foglalkoznak. — Eredeti bemutatók a miskolci Nemzeti Színházban. Sebestyén Mihály, a miskolci Nemzeti Színház igazgatója az idei szezon ele­jén nagy sikerrel mutatta be Szathmáry Tiha­mér Kevély Kovács Gáspár című színművét. Most a színház folytatja eredeti bemutatóinak sorozatát és január 29-én, szerdán ünnepélyes keretek között Serédi Jenő dr. 50 éves írói ju­bileuma alkalmából bemutatja a kitűnő szerző Szivek ...arca című színművét, majd február 7-én, pénteken Kóródy Béla és Bethlen B. László Amerika Évája című nagyszabású lát­ványos operettjét. — Baklanoff búcsúfellépése. Hétfőn este búcsúzott a budapesti közönségtől George Baklanoff, a világhírű orosz baritonista, aki Gounod romantikus operájában, a Faust-ban Metiszto szerepét énekelte. A kiváló énekművész ezúttal is klasszikus alakítást nyújtott és úgy ragyogó szin­t iadi ábrázolásával, mint zene hangjával enyűgözte a közönséget. Baklanoff, a ritka tudású és tökéletesen kiforrott stí­­lusérzékű művészek legnagyobbjai közé tartozik, akiket egy az egész világ őszinte lelkesedése és elismerése ünnepel. Annál sajnálatosabb volt, hogy a budapesti kö­zönség ilyen gyéren látogatta a nagy­vonalú művész megnyilatkozásait és ezt a körülményt csak annak a keretnek a rovására írjuk, amelyben a vendégmű­vész szerepelt. A Városi Színház előadá­sai semmiképpen sem bizonyultak méltó­nak Baklanoff művészetéhez. Margitot Kőszeghi Teréz énekelte több igyekezet­tel, mint sikerrel, a főszereplő, Szabó László pedig, bármilyen tehetséges kezdő, a legjobb akarattal sem állhatja meg helyét az orosz mester vendégsze­replései alkalmával. A közönség ezúttal is lelkesen tüntetett Baklanoff mellett. Érezhető volt, hogy a ritka művészi él­ményért hálás hallgatóság zajos tapsai­val kívánja kárpótolni a mestert azért a csalódásért, amelyet a közönség részvét­­lensége miatt volt kénytelen elviselni. (d. f.) — A Magyar Goethe Társaság előadóülése. A Magyar Goethe Társaság januá­r 30-án délután 6 órakor a Magyar Tudományos Aka­démia heti üléstermében előadóülést tart a kö­vetkező tárgysorozattal: Elnöki megnyitó: Horvát Henrik rendes tag (Brassó); Műfordí­tások magyar költőkből (Berzsenyi, Koszto­lányi, Babits); dr. Wildner Ödön: Úfjabb ada­tok Goethe apjáról; Guilleaume Árpád: Arany Toldijának új fordítása. Belépődíj nincs. Ven­dégeket szívesen látnak. — Jentsch-Freytag Ilse zongoraestje. Vasár­nap este mutatkozott be a budapesti közönség előtt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Ilse Jentsch-Freytag, az ismert nevű berlini zongoraművésznő. A művésznő műsorának első részében Brahms, nagy technikai készültséget igénylő balladáit adta elő, mély átérzéssel, majd bemutatta Paul Kletzky Budapesten elő­ször hallott C-moll fantáziáját, amellyel szin­tén komoly művészi sikert aratott. Műsorának befejező részében Chopin balladáit játszotta, tökéletes stílusérzékkel a kiváló művésznő, akit őszinte elismeréssel ünnepelt a nagyszámú előkelő közönség. — Az Akadémia összes ülése. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután összes ülést tartott, melyen Berzevicsy Albert elnö­költ. Balogh Jenő ny. miniszteri főtitkár beje­lentette, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank abból az alkalomból, hogy elnöke a kö­zelmúltban­­ ért el életének egyik határállomá­sához, „Weisz Fülöp-alapítvány“ címmel 50.000 pengőt ajánlott fel az Akadémiának. Buda­pest székesfőváros jutalomtétel kitűzésére ez­­évben is 1000 pengőt, Győr szabad királyi város pedig elértéktelenedett alapítványok kiegészí­tése céljából negyedik részlet gyanánt ezerben is 800 pengőt ajánlott fel. Ezután Császár Ele­mér olvasta fel „Ferenczi Zoltán emlékezete“ című értékes tanulmányát. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után zárt ülés következett, mely az 1929.­ évi zárszámadást, az 1930. év első felére szóló költségvetést, valamint a gróf Vigyázó-vagyon költségvetéséi tárgyait«» — Kincs István darabját vasárnap mutat­ták be a szombathelyi cserkészek. Vasárnap délután 5 órakor mutatta be a Kulturház nagytermében Kincs Istvánnak, a Szent Ist­ván Akadémia tagjának Lovag cserkészek című ifjúsági színművét a szombathelyi fiú kereskedelmi iskola 49. számú Berzsenyi cser­készcsapata. Az író érdekes és nem minden­napi cserkésztémát vet fel és old meg ügyesen darabjában. Az élénk és változatos jeleneteket az ötletes fordulatok és a rendező által szelle­mesen megoldott helyzetbeállítások még frap­pánsabbá, pergőbbé teszik. Az előadás, amely­nek szereplői közül Krizmanits György, Török Ferenc, Molnerits Károly, Tóth György és Kiss Sándor nevét emeljük ki, teljes sikerre vitte a darabot. — A Képzőművészeti Főiskola évkönyve. Az Országos m. kir. Képzőművészeti Főiskola 1928—29-es évkönyve most jelent meg. A Fe­­renczy József dr. főtitkár szerkesztésében meg­jelent vaskos füzet ügyes csoportosításban számol be a két utolsó esztendő eseményeiről, tanulmányi előmeneteléről és közli nemcsak a hallgatók teljes névsorát, hanem a főiskolával kapcsolatos egyesületek tisztikarának név­sorát is. — Chicagóban épült a földkerekség legna­gyobb dalszínháza. Chicagóból írják, hogy az északamerikai kontinens második legnagyobb városa, a földkerekség legnagyobb dalszínhá­zának megnyitására készül. A csikágói opera­­ház 43 emeletes. Nézőterének földszintjén 3500 ember számára van ülőhely, a páholysor 14 emeletnyi magasságba nyúlik, maga a színpad is 12 emelet magas. A gigantikus arányú dal­színház megalkotásának terve az amerikai villanykirálytól, Sam­ F. Insultól ered, aki több, mint egymillió dollárral járult hozzá az építkezés költségeihez. A csikágói nagyoperát hír szerint még ebben az évadban nyitják meg. — Vasárnapi hangverseny. Tarnay Alajos, a zeneművészeti főiskola kitűnő zeneszerző ta­nára vasárnap délelőtt tartotta szerzői mati­néját a Belvárosi Színházban. A Petőfi, Szép Ernő, Falu Tamás, Gárdonyi, Szávay és Kel­tai költeményeire írott dalokon kívül hatásos hegedűdarabok szerepeltek a műsoron. Az elő­adók Dobos Anni, Baáthy Anna, Rosier Endre és Koncz János hegedűművész legjobb tudá­sukkal szólaltatták meg a finomlelkű szerző értékes műveit. (I.) — Filharmóniai hangverseny. Knap­­pertsbusch Hans, a bajor országos fő­zeneigazgató vezényelte hétfőn este fil­harmonikusaink hatodik bérleti hang­versenyét. A fiatal, kitűnő megjelenésű dirigens — aki már első budapesti sze­replése alkalmával sok hívet szerzett magának egyéni közvetlenségével — ez­úttal inkább a lelkiismeretesen pontos zenekarvezető erényeivel, mint költői el­képzelésének kidomborításával dirigálta zenekarát. A vezérkönyv utasításainak legszigorúbb betartása nem váltott ki mélyebb, élményszerű hatásokat az egyébként külsőségekben nagyon plasz­tikusan vezénylő dirigens pálcája alól. A hangversenyt bevezető Mozart: ,,Egy kis éjjeli zene“ című gyönyörű alkotása után Waldemar F.Baussern berlini kom­ponistának „Gyermekségem hazájának“ című zenekari művét hallottuk, melyben a szerző gyermekkori emlékeit festi meg szeretetteljes elgondolással. A hangver­seny Beethoven gyönyörű harmadik (Eroica) szimfóniájával zárult, mely után a lelkes közönség úgy a dirigenst, mint v. Baussern komponistát és a ki­tűnő diszpozícióban játszó zenekart me­legen tapsolta az egész est folyamán. S. S. — Népművelési hangverseny. A főváros Népművelési Bizottsága vasárnap délután a Vigadóban rendezett zenekari hangversenyé­nek legkiemelkedőbb műsorszáma Liszt: A-dúr zongoraversenye volt, amelyet Stefániai Imre interpretált, kinek egészen kivételes művészi egyénisége és kápráztatóan virtuóz játéka a szépszámú közönséget szinte magával ragadta. Mendelssohn III. (skót) szimfóniáját a zenekar­­ komoly elmélyedéssel és finom dinamikai alá­festéssel játszotta. A műsoron még Rékay: Kuruc nyitánya és Thomas­ Hamlet hallott­­zenéje szerepelt. A hangversenyt Bor Benső vezényelte gondos körültekintéssel (*.) — Zenekari hangverseny. Az idei kon­ce­rtév­ad egyik jelentős estje volt F. Ta­kács Alice hegedűművésznő és Győri Pál dr. hangversenyénekes hétfő esti zenekari hangversenye a Vigadó nagy­termében. F. Takács Alice, Studer nagy­szerű neveltje, aki a fiatal hegedűmű­­vészgárdának méltán elismert legkivá­lóbbika, kitűnő diszpozícióval, brilliáns dologi tudással és stílusosan elmélyülő előadással játszotta Beethoven: D-dur és Brahms: D-dur hegedűversenyeit. A finom és bensőséges, magas kultúrájú énekművészetet Győri Pál , dr. maradék­talanul szép előadásában élveztük,­­ aki Bach-, Haendel- és M­e­msel­s­sohn-ár­iá­kat, valamint Schubert- és Siklós-dalo­kat énekelt. A két illusztris művészt, a finom körültekintéssel vezénylő Bor De­zső karnagyot és a kitűnően játszó zenekart a nagyszámú, előkelő hallgató­ság lelkesen tapsolta az egész est fo­lyamán. (L.) — A Városi Színház zenészeinek kérelme. A Városi Színház zenekara hétfőn délben Kiss Menyhért, Csécsy Miklós és Bechtler Péter törvényhatósági bizottsági tagok vezetésével nagyobb küldöttségben tisztelgett Sipőcz Jenő dr. polgármesternél és memorandumot nyúj­tottak át. A küldöttség vezetői előadták a Városi Színház zenekarának azt a kérelmét, hogy a zenekart Városi Zenekarrá szervezzék át és házikezelésbe vegyék. A Városi Színház igazgatósága, hírek szerint, a következő szín­házi évedban nem kíván operákat előadni. Miután ez a kijelentés nemcsak a megélheté­süket veszélyezteti, a tanácshoz fordulnak a művészi testület megóvása és együtt tartása érdekében. A zenészek még előadták, hogy a zenekar egész évi fizetése 197.000 pengő, ezzel szemben az igazgató szubvenciója 150.000 pengő. Ha lehetséges volna ezt a 150.000 pen­gőt a zenekar költségeinek fedezésére fordí­tani, úgy a zenészek magukra vállalnák az állatkerti hangversenyek megrendezését is, ami eddig legalább 32.000 pengőbe került s így mindössze 15 600 pengő maradna fedezetle­nül, amit más közreműködésekkel lehetne elő­teremteni. A zenészek azt hiszik, hogy a bérlő igazgató is belemenne abba, hogy szubvenció helyett zenekart kapna, viszont a Városi Szín­ház továbbra is megmaradna a zenekultúra szolgálatában, továbbra is tarthatna opera­­előadásokat és haladhatna tovább azon a mű­vészi uton, amelyet megkezdett. A polgármes­ter nagy figyelemmel hallgatta végig a Városi Színház zenészeinek kérését és válaszá­ban közölte, hogy az ügyet legnagyobb jó­­indulattal fogja megvizsgálni és igyekszik a Városi Színház zenekarának méltányos kéré­seit teljesíttetni. Hangversenynaptár Kedd: Kemény Beásó hegedűestje Pető Im­­réné közreműködésével (fél 8. Z.) B. — Szerda: Torday Judith előadóestje Frisch Irén közreműködésével (fél 9. Z.) B. — Csü­törtök: Basilides Mária és Bartók Béla együt­tes estje (fél 9. Z.) St. — Szombat: Dolmányi Ernő: Beethoven—Schumann­ estje (fél 9. Z.) B. — Gergelyfy Gábor szerzői estje (fél 6. Z.) B. — Vasárnap: Keéri-Szántó Imre Chopin matinéja (délelőtt 11. Belvárosi Színház) St. — Újság-matiné (délelőtt 11. V. K. — Dénes— Pethes vidám délutánja, a Békeffy vokálné­­gyes közreműködésével (délután fél 6. Z.) St. — Szikra Lajos hegedűestje (fél 9. Z.) K. NEMZETI ÚJSÁG Keél, 1939 Január 28. SwmmmuÁámmáááM­ mmhééámmmMéámmmiMfmmmááámmmíáááamcujmm HEMZETI UJIflC fiPflHVKOMVgT/lllfl & / Báró Jósika Miklós­­/A KÉT BARÁTft cc I I ° 3 1 Megjelenik február 4-én I m u- • m­­i 4 Egy kötet ára egészvászon- m kötésben, dús aranyozással m a színházak közleményei A biarritzi Vénusz i nagyarányúsigkészületei miatt a Bűvös vadász ma, ,január 1s-ára, hogy estért"*,, * bérletben tervezett előadását nem tartja meg a M­arosi Színház. A biarritzi Vénusz premierje csütörtökön este fél 8 órakor Honthy Hanna és Rátkay Márton fel­léptével. Csütörtöktől m­inden este A biarritzi Vénusz. FILMSZÍNHÁZAK Mária Terézia Magyar témájú hangosfilm az Ufóban Mária Terézia Noetitz Franci grófnővel kí­séret nélkül utazik el Bécsből. Útja egy ha­társzéli magyar falun vezet keresztül, ahol Trenk báró magyar főúr palotájában száll meg. Itt megismeri a magyar életet, bemu­tatják neki a csárdást és a báró, aki nem tudja, hogy a császárnővel áll szemben, bele­szeret Mária Teréziába és tőle gyűrűt kap ajándékba. A báró nemsokára Bécsbe kerül, csatlósai az osztrák fővárosban összeütközésbe jutnak a hatóság embereivel, lezárják őket és a báró audienciát kér a császárnétől, hogy csatlósait megmentse. Itt felismeri kastélya vendégében a császárnét, a­ki a magyar főurat gárdaezredessé nevezi­k. Közben azonban a szép udvarhölgy, Nostitz Franci is beleszeret a gárdaezredesbe. Ekkor történik, hogy a csá­szárné férje egy alkalommal meglátja az ez­redesnél felesége gyűrűjét és ráveszi tisztjeit, hogy a gyűrűt minden áron szerezzék tőle vissza. A tisztek eleget is akarnak tenni a pa­rancsnak, de Trenk báró kardra kel velük, ezért ötesztendei várfogságra ítélik. A csá­szárnő azonban az udvarhölgy kérésére elen­gedi a büntetést és Trenk báró, aki időközben megszerette Nostitz Francit, feleségül veszi. Ez a magyaros témájú film a magyarságot rebellis­ színben állítja be. A határmenti falu­ban lévő kastélyjelenetnél a cselédség a ma­gyar főúr termeiben táncol és csak korbács­­ütésre takarodnak ki. A magyar cigány né­met nótát húz, ami a magyarság egyenes ar­­sulceapása. A filmben magyar muzsika is elő­fordul, három magyar nótát énekel Petrovics Szvetiszláv és ezzel némileg kiegyenlítődik az a kellemetlen érzés, amely több jelenetben a ma­gyar ágat érinti. Lil Dagover Mária Teré­zia szerepében pompás alakítást nyújt, Petro­­vics SsvetValán Trank Frigyesben kimé túl­zottam mutatja vadnak a magyar főurat. Az udvarhölgy szerepében Vera Marinovskaja kedves jelenség. Trenk Frigyes báró csatlósa, Bagó, teljesen rosszul állítja a közönség elé a magyar cselédet. Az Ufa kisérő-műsora fényes és ügyes technikával mutatja be a Noé zár­kája című humoros hangos filmet. ( Mozgófényképszínházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ (IV., Irányi­ utca 31 Telefon: Aut. 833—29.) Termékenység. Zola Emil világhírű re­génye 10 felvonásban. Főszerepben: Abdre Lafayette és Gabriel Gabrio. — Az álarcos görl. Filmregény 7 felvo­násban. Főszerepben: Várkonyi Mihály. — Fox híradók — Előadások kezdete hétköznapokon pirosterem 1, egynegyed 8 és fél 10, zöldterem 8 óra­kor, vásár- és ünnepnapokon pirosterem 5, egynegyed 8 és fél 10, zöldterem 4, 6 és 8 órakor.­­ Jegyrendelés délelőtt 11—1 óráig. BODOGRAF MOZGÓ. (József-körút 63.) Telefon: József 384—76.) Singing Fool (Az éneklő bolond). Han­gos filmdráma 11 felvonásban. Főszerepben: Al Jolson, Betty Bronson és Josephine Dunn. — Gili: Parasztbecsü­let nagyáriája. — Abe Léman jazz-zenekara. Prolongálva! — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon 5, egy­negyed 8 és fél 10 órakor, vasár- és ünnep­napokon 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. — Vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel teljes hangos műsor olcsó hely­árakkal. JA FILMPALOTA. (Baross-tér­­i Arti U1» Teletop: _ József 343-37.)| Internationale Revue Ének­zene, tánc. Színes darfelvételek. — Fox hangos híradó. A világ szeme. — Submarine. Hangos filmremek 10 fe­jezetben. Főszerepben: Jack Holt. — Előadások kezdete hétköznapokon 5, egynegyed 8 és fél 10, vasár- és ün­nepnapokon fél 4, fél 6 fél 8 és fél 10 órakor. CHICAGO MOZGO (István­ út 39. Telefon: I 321-75) A világ legnagyobb filmcsodája: Noé bárkáid. Két rész­ben egyszerre, 14 felv. Kertész Mihály mestermunkája. Főszerepben: George O'Brien és Dolores Costello. —­­4 négy romador. Amerikai burleszk. — Pincérek gyöngye. Amerikai burleszk. — Magyar és külföldi híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor, vasár- és ünnepnapokon 3 órától foly­tatólagosan. a C­at Submarine Hangos film. Monn-A mentális filmregény 10 felvonás­ban. Főszerepben: Jack Holt és (Vári utca­i) Dorothy Revier.­­ Souvenir An­­g*714 m Schubert. Szcenirozott énekes je­lenet a ..Szerenád P álmáról. — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon 4, 6, 8 és 10, vasár- és ünnepnapokon 3, háromnegyed 5, fél 7, egy­negyed 9 és 10 órakor Ez Hollywoodi (Hollywoodi I JZs JL rejtelmek). A Metro—Gold-I Tere2 KÖRŰ* ci *'yn hangos világattrakció* i irt, Ja- Főszerepben: Marion Da­ I­­­vies és William Haynes. A RUT. ja filmben közreműködnek: Charlie Chaplin, John Gilbert, Douglas Fairbanks, Rod la Roque, Al­een Pringle, Renée Adorre stb. — Aaronson világhírű jazz. — Hangos Híradó. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. DIlTflDflTTUflNI , i tu IUHU i 1 tiUil !­tt2rhnVturákt*ajAt “ét*m"n* ‘'sa^on he­lyező fizetési felté­­telek. — Köztisztviselőknek kü* lön fizetési könnyités. 25 éves cégi Poór VinceBorosMüS.

Next