Nemzeti Ujság, 1930. március (12. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-14 / 61. szám

6 eredményeiket éppenséggel nem lehet jelentéktelennek tartani és még kevésbbé lehet megsemmisíteni. Gandhi kétségtelenül harcol ez ellen az egész gazdasági kultúra ellen, mint ahogy harcol Európa ellen, harcol az európai ember ellen és mindenekfölött harcol a keresztény eszme ellen. Lehet ez a harc romantikus, lehet ebben a harcban sok olyan hatóerő, amely a tömeg fanatizmusát kielégíti, de az angol politika nagyon jól tudja, hogy sehol a világon, még Indiában sem lehet ma már visszaforgatni a haladás kerekét. Angolországban ezért látják inkább csak múló és romantikus jelenségnek Gandhi egész mozgalmát. Irwin lord tovább halad a maga útján, a Simonbizottság javaslata alapján tovább tárgyal az indiai politika vezetőivel a dominiumrendszer kiépítéséről és az angol világpolitika megadja India népe számára azt a keretet, amely a haladást, a fejlődést és a megélhetést biztosítja. ----——— Az egész ország részvéttel fogadta a halálhírt (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Aki szerette a régi világot, a férfias bánatok és nemes paszsziók korát, akinek a lelke közel állott a múlthoz és a magyar nótához, az megdöbbenéssel értesült csütörtökön a lesújtó hírről, hogy Fráter Loránd volt huszárkapitány, a híres és nevezetes dalköltő, a kiváló énekes és nagyszerű hegedűs, annyi mélységes szép magyar dal szerzője, a pompás magyar úr és a gazdag kedélyű művész, váratlanul elköltözött az élők sorából. Régi mandulatályogja újult ki, amely elmérgesedett s Fráter Loránd néhány perccel azután, hogy beszállították az egyik budapesti szanatóriumba, hirtelen meghalt. Pályafutása Fráter Loránd régi nemesi családból származott Apja Fráter Béla földbirtokos, anyja Rhédey Julianna grófnő, az angol királyné harmadízigleni unokatestvére volt. Mary angol királyné tudvalévően született Tecsc hercegnő, a Teck hercegi család pedig Sándor würtembergi királyi hercegnek Rhédey Claudia grófnővel kötött morganatikus házasságából származik. A család ősi fészke a biharmegyei Érsemjén volt Az érsemjéni nemesi kúriában született Fráter Loránd is 1872-ben. Apjának nagyratörő tervei voltak vele s a középiskola elvégzése után a Ludovika Akadémiába adta. A Ludovika Akadémia elvégzése után honvédhuszártisztként lépett a hadseregbe, ahol a századosi rangig emelkedett Utolsó katonaéveit Marosvásárhelyen töltötte a 9-es honvédhuszároknál, ahol nótás kedvéért, aranyos humoráért mindenki hamarosan megszerette. Ekkor már nem érdekelte a katonaság, más terveket forgatott a fejében és 1906-ban kapitányi ranggal nyugdíjba ment Lemondott a katonai dicsőségről, hogy álmainak élhessen és mint dalköltő érvényesülhessen. Már gyerekkorában foglalkozott hegedű- és énektanulmányokkal és a magyar népdalköltészet korán megihlette. Amikor levetette egyenruháját, elindult és saját szerzésű dalaival bejárta az egész országot Rövidesen nagy hírre tett szert s különösen nagy sikert ért el ,,Száz szál gyertya" kezdetű dalával. Hangversenyei iránt rövidesen óriási érdeklődés nyilvánult meg s a közönség meleg szeretettel és tomboló lelkesedéssel üdvözölte mindenütt, ahol megfordult Híre, neve egyre növekedett és 1910-ben Justh-párti programmal képviselőnek is fellépett és meg is választották. Egészen a háború végéig tagja volt az országgyűlésnek és mindig szivén hordozta választóinak, a székelyhídi kerület ellenzéki polgárainak az érdekét Mint képviselő nősült meg, elvette Plósz Sándor, egykori igazságügyminiszter leányát, Jankát. Két leánya született s boldog, meghitt családi életet élt biharmegyei birtokán. Közben egymásután születtek meg szebbnél-szebb nótái, az „őszi rózsa“, „Tele van a város akácfavirággal, és az a többi ösztönös érzésből, gazdag képzeletből, igazi magyar szívből született dal, amelyek mind túlélik korán sírbatért szerzőjüket. A háború alatt az ő ajkán elnémult a nóta, a későbbi idők sem kedveztek az ő sírva vigadó természetének s csak évekkel a háború után vette kezébe ismét a hegedűjét, hogy megint hangversenykörútra induljon. 1927-ben „Akácfavirág'' címen daljátékot írt, amibe beleszőtte legnépszerűbb dalait s a daljáték nagy sikert aratott a Városi Színházban. Az utolsó években Amerikát is megjárta Kőszegi Terézzel, ahol az amerikai magyarság kitüntető lelkes szeretettel ünnepelte. A legutóbbi időben meglehetősen visszavonultan élt, birtoka a megszállók kezére került és Teréz körúti dohánytőzsdéje jövedelméből éldegélt. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1930 március 14. Gandhi békésen, de fáradtan gyalogol a városodban Sehol nem volt nagyobb tüntetés - A mohamedánon ellenmozgalmat indítanak London, március 13. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ahmedabadból jelentik, hogy Gandhi és hetvenkilenc híve az Aslalban tartott pihenő után folytatta útját. Legközelebbi megállóhelyük a hét mértföldnyire lévő Barea faluban lesz, ahol Gandhi ismét beszédet tart. A csapat önkéntes kísérői már elmaradtak úgy, hogy a menetet most már csak házilag szőtt ruhákkal megrakott nagy táborautó zárja be; mellette egy lovász kis barna hátaslovat vezet, amelyet Gandhinak egyik tisztelője ajándékozott. Maga Gandhi továbbra is gyalog halad a menet élén. Az öreg nacionalista vezér a hidegtől és a fáradságtól már kimerültnek látszik és attól tartanak, hogy nehezen bírja majd a gyaloglás fáradalmait. Az expedíció, angol felfogás szerint, mindeddig inkább csak békés tüntetés jellegeivel bír és csak akkor kerül összeütközésbe a törvényekkel, ha a tengerparthoz érve megkísérlik a sónak a tengervíz lepárolása útján való előállítását és ezzel megsértik az állami sómonopóliumot. Az indiai nagyvárosokban, a bombayi diákzavargásoktól eltekintve, csak kisebb arányú és nyugodt lefolyású tüntetésekkel ülték meg az ellenállás megkezdését. Ezek a tüntetések leginkább csak arra szorítkoztak, hogy felvonták a nemzeti lobogót és nacionalista beszédeket tartottak. A tüntetéseket majdnem mindenütt az ifjúsági liga rendezte. A minalisták körében némi aggodalomra ad okot az a lehetőség, hogy a mohamedánok ellentüntetésbe kezdenek. Március 14-én a mohamedánság vezetői Notr-Delhiben értekezletet tartanak, amelyen egy ellenmozgalom tervei kerülnek szóba. A Bombay tartományban fekvő Biculla vasútállomás mellett kétszáz indus vasutas paszszív ellenállásba lépett olyan módon, hogy lefeküdt a forgalmi felügyelő hivatala előtt és így megakadályozta, hogy bárki ki- vagy bejárhasson a hivatalba. A rendőrség négy vezetőt letartóztatott, majd botokkal rohamozta meg a földön fekvő sztrájkolókat, mire a tömeg kövekkel dobálta meg a rendőröket. Két rendőr és ötvan sztrájkoló megsebesült. Összeesküvést fedezett föl a bombay i rendőrség , London, március 13. (A Nemzeti Újság tudósítójától, Bombayból jelentik, hogy a rendőrség az egyik letartóztatott hindu vallomása révén az angol uralom ellen tervezett messze szétágazó összeesküvést leplezett le. A letartóztatott hindu részese volt az Indiai alkirály vonata ellen néhány hónappal ezelőtt elkövetett bombamerényletnek. Vallomása alapján eddig 11 embert tartóztattak le. Fráter Lóránd szerdán éjjel váratlanul meghalt Mandulatályogja mérgesedett el . Valószínűleg szívbénulás okozta a halálát Betegsége és halála Az utóbbi évek fáradságai erősen megviselték Fráter Loránd elpusztíthatatlannak látszó szervezetét. Néhány nappal ezelőtt kiújult régi mandulabetegsége. Az utóbbi időben többször volt mandulagyulladása, de az egyébként erős és egészséges ember nem vette komolyan a betegségét. Kedden váratlanul rosszullét fogta el, a családja azonnal orvost hivatott, aki kisebb műtétet végzett rajta. Mivel a seb később erősen vérezni kezdett, orvosa, Tóvölgyi Elemér dr. intézkedett, hogy szállítsák be a Pajorszanatóriumba. Fráter eleinte ellenkezett, nem akart bemenni a szanatóriumba ,később mégis engedett hozzátartozói kérésének, autóra ültek és behajtattak a Pajor-szanatóriumba. Ott a 6-os számú szobát jelölték ki a számára. Éppen csak, hogy átlépte Fráter Loránd a szoba küszöbét, hirtelen elsáppadt, homlokán verítékcseppek jelentek meg, rángás futott át a testén és a szívéhez kapva felkiáltott: — Levegőt! . . . Jaj . . . Megfulladok! . . . A következő pillanatban már össze is esett. Az ügyeletes orvos rémülten sietett a segítségére, gégemetszést alkalmazott, de már ezzel sem tudta megmenteni. Fráter Loránd elvesztette az eszméletét és pillanatok alatt kiszenvedett. Váratlan és tragikus halálának a híre mélyen lesújtott mindenkit, aki ezt az izzig-vérig magyar urat és nagyszerű dalköltőt ismerte. Elsősorban családját és közvetlen hozzátartozóit, akik megrendülve értesültek a szomorú esetről. Budapesten még az éjjel elterjedt a hite váratlan halálának s a főváros közönsége mély megilletődéssel vette tudomásul a szomorú gyászhírt. Szívszélhüdés okozta Fráter Lóránd halálát Tóvölgyi Elemér dr. egyetemi magántanár, a kezelőorvos a következőket mondta el az elhunyt dalköltő betegségéről és a halál körülményeiről: — Fráter Loránd tavaly mandulatályogot kapott, akkor megoperáltam, mire rendbejött és azt tanácsoltam neki, hogy vetesse ki a manduláját, mert veszélyes lehet ránézve, annál is inkább, mivel a szíve sem elég erős, ő azonban nem törődött a dologgal. Most újabban follikuláris mandulagyulladást kapott, amit a tapasztaltakon okulva, igyekeztünk visszafejleszteni, hogy ne legyen belőle tályog. Hiába, a tályog tegnap reggeltől estéig kifejlődött Este rendkívül be volt dagadva a torta és a mandula úgy megduzzadt, hogy ugyanazon a helyen, ahol tavaly, fel kellett szúrni. Nagymennyiségű genny jött ki, ami bizonyítéka volt az erős injekciónak. Később jobban lett Amikor késő este , felhívtam a lakásán, bátyja, Fráter György telefonon közölte velem, hogy a beteg könnyebben érzi magát, bár mandulája vérzik. Azonnal intézkedtem, hogy szállítsák be a Pajor-szanatóriumba, de Fráter György kijelentette, hogy loránd nem akar szanatóriumba menni. Erre azután magam mentem a lakására, ahol konstatáltam, hogy vérzett, de nem olyan különösen. Mégis felpakoltuk és kocsin beleállítottuk a Pajor-szanatóriumba. Ahogy a szobába lépett, hirtelen felkiáltott: — Levegőt, levegőt, nincsen levegő. . . — Rögtön ott termett az inspekciós segédorvos és Fráter Lórándon szükséglégcsőmetszést hajtottunk végre, de már nem segített rajta, a halál beállott. Szeretném ha felboncolnánk, ami valószínűen meg is fog történni, mert véleményem szerint a halált szívszélhüdés okozta. A részvét és a temetés Nemcsak művészkörökben, de az egész társa-dalomban mélységes részvétet keltett Fráter Loránd halála. A „Tele van a város akácfavirággal" költőjét sokan siratják ebben a városban, ahol még emlékeznek a béke gondtalan éveire, a béke hangulatos, finom muzsikájára. A művésztestületek valamennyien részt vesznek Fráter Loránd temetésén és részt kérnek abban a magyar cigányok is, akik szerte az országban népszerűségre vitték Fráter Loránd híres dalait. Temetése valószínűleg szombaton, március 15-én lesz. Mi lesz a hatása a nyolcórai munkaidőnek? Ankét a miniszterelnöknél — Az érdekeltségek rövidesen megadják a választ (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bethlen látván gróf miniszterelnök elnöklésével ma délelőtt értekezlet volt a miniszterelnökségen a nyolcórai munkaidő kérdésében. Az értekezleten Foss József dr. népjóléti és munkaügyi miniszter, Ijad János kereskedelemügyi miniszter, Dréhl Imre és Kállay Miklós államtitkárok, Kovrig Béla egyetemi magántanár, az OTI igazgatója, Vida Jenő és Chorin Ferenc felsőházi tagok, Fenyő Miksa, Alapy Viktor, Kende Tódor igazgatók, Knob Sándor, a munkaadók központjának aligazgatója. A munkavállaló érdekeltség részéről pedig Beyer Károly, Frühwirth Mátyás, Tobler János országgyűlési képviselők és a keresztényszocialista és szociáldemokrata szakszervezetek képviselői vettek részt. Bethlen István gróf miniszterelnök megnyitóbeszédében üdvözölte a munkaadó- és munkavállaló szervezetek képviselőit, majd visszapillantást vetett a keresztényszocialista és szocialista munkásérdekeltségekkel ebben a kérdésben folytatott megbeszélésekre, amelyek során a munkaidőnek napi nyolc órára való korlátozása, mint egyöntetű kívánság alakult ki. Hangsúlyozta, hogy a kormány megfontolás tárgyává tette és teszi azokat a javaslatokat, amelyeket a munkásság képviselői eléje terjesztettek, ezek között a nyolcórai munkaidő bevezetésének kérdését is. Természetesen a kormány érintkezést keresett a munkaadó érdekeltségekkel is és arra a meggyőződésre jutott, hogy az utóbbi kívánság olyan probléma, amellyel behatóan és részletesen kell foglalkozni. Mivel a munkaidő rendezése a termelés érdekeibe mélyen belenyúlik, meg kell fontolni a munkaidő korlátozásának gazdasági és szociális követelményeit Meg kell vizsgálni, hogy a korlátozás mennyiben befolyásolja a termelés költségeit nem vezet-e a termelés hanyatlásához és mennyiben hat vissza a munkásság megélhetésére. Ezeket a szempontokat egyformán figyelembe kell venni. A kormány mielőtt végleg meghatározná a maga álláspontját és döntene abban a kérdésben, hogy törvényjavaslatot terjesszen a törvényhozás elé a nyolcórai munkaidő bevezetéséről, meghallgatni kívánja részletekbe menően úgy a munkavállalók, mint a munkaadók véleményét Épen ezért a népjóléti és munkaügyi, valamint a kereskedelemügyi kormányzat kérdőpontokat állított össze. Az egyes iparágak helyzete a nyolcórai munkaidő kérdésével szemben nagyon különböző, valószínű, hogy az intézkedések szempontjából bizonyos differenciálódásra lesz a jövőben szükség. Úgy a népjóléti és munkaügyi, mint a kereskedelemügyi kormányzat kérdései mindkét csoporthoz, a munkavállalók és munkaadók csoportjához szólnak, de természetesen más alapelvekből és szempontokból indulnak ki. Kovrig Béla egyetemi magántanár, az OTI igazgatója ismertette ezután a népjóléti minisztérium részéről a munkaadók és a munkásság érdekképviseleteihez intézendő kérdéseket, majd Bod János kereskedelemügyi miniszter a kereskedelemügyi tárca részéről feltett kérdéseket ismertette. Ezek általánosságban arra vonatkoznak, hogy a nyolcórai munkaidő mennyiben érinti az ipari termelést, a termelés mennyisége, a termelési költségek, az üzemek bővítése, a befektetések, valamint a munkásság szükséglete szempontjából Vass József miniszter szólalt fel ezután és helytelenítette azt a módszert, amely valamely állam szociális fejlődésének mértékét az általa becikkelyezett egyezmények számával méri. Minden nemzet szociális fejlettségét az jellemzi, hogy történelmileg adott helyzetében milyen mértékben tudja a szociális lét követelményeit érvényesíteni. Bethlen István gróf miniszterelnök arra kérte a megjelenteket, hogy az elhangzott kérdésekre lehetőleg iparáganként részletezve adják meg válaszukat, hogy a kormányzatnak módjában legyen a helyzetet tárgyilagosan és minden vonatkozásában mérlegelni. Hosszabb vita után, amelyben Fenyő Miksa, a GyOSz igazgatója, Beyer Károly, a Szakszervezeti Tanács, Kertész Miklós a magánalkalmazottak és Frishwirth Mátyás a kézműiparosok részéről vett részt, Bethlen István gróf miniszterelnök ismételten arra kérte az érdekeltségek képviselőit, hogy az adatgyűjtés munkáját sürgősen folytassák le. Ha ez megtörtént, a tanácskozást megismétli, mert a mai nehéz gazdasági viszonyok között különösen fontos, hogy a három tényező a kormány, vállalkozás és munkástársadalom, kölcsönös megértéssel igyekezzék megoldani a megélhetés problémáit. Kolozsvári diákok terrorizálják a magyarságot Kolozsvár, március 13. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A diáktüntetések az elmúlt éjszaka folyamán folytatódtak. A rendőrségnek csak éjfélre sikerült a rendet helyreállítani Többszáz főnyi diák a Metropol-kávéház előtt gyűlt össze, ahol hangosan tüntettek a magyarság ellen. Komolyabb rendzavarásra nem került a sor. A magyarság körében a tüntetések miatt nagy az aggodalom, mert attól tartanak, hogy terroriszkus módon fogják megakadályozni a magyar szavazókat a megtartandó községi választáson választói joguk gyakorlásában.