Nemzeti Ujság, 1930. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-06 / 79. szám

22 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1930 április 6- színház, művészet ! ■ -----1TTT-i imr—m­unnin 'ii11 h mini ■nwnmnii..tr ......mi....«it ran mii Április 10: Légy jó mindhalálig Április 15: Igazi passió A Nemzeti Újság olcsó színházjegyakciójának legközelebb ismét két előadása lesz A Nemzeti Újság olcsó színházjegy­­akciója keretében e héten ismét a Légy jó mindhalálig április 10-én kerül színre a Nemzeti Színházban. Mórit­z Zsigmond színjátéka a színházi szezon leg­nagyobb sikere.­­ Főszerepét Vaszary Piroska játssza. A közeledő nagyhét és húsvéti ünnepek alkalmából a színházjegyakció műsorába iktatta április 15-én a Nemzeti Színház­ban mutatnak be, Odry Árpáddal és M. Tasnády Ilonával a vezető szerepekben. Ugyancsak április 15-én lesz a Kamara Színházban az Azta előadása. Mind a három előadásra hétfőtől kezdve minden nap reggel kilenc órától délután 3 óráig a Nemzeti Újság kiadóhivatalá­ban (­„ Honvéd­ utca 10., I. em.) válthat­ják meg a lap olvasói és előfizetői kedvez­etéban igazi paszióját, amelyet­­ a fényes jegyeiket. ■■■nwrHwr, taanaaB—■■■ — Ma este, vagy soha ! Hatvany Lili darabjának bemutatója a Vígszínházban Erősen valószínűtlen és vérfagyasztón romantikus történet, amelyben kiderül, mennyi intrikára, ravasz fondorlatra, sőt szövevényesen megszervezett összeeskü­vésre van szükség, hogy egy másodrendű énekesnőt végre el lehessen vinni az Operaházi él Newyorkba, a Metropoli­­tainbe, Gall­ Curcinak. A valóságban nem egészen így szokott történni, rende­sen nem igen kell ilyen apparátust moz­gósítani az énekesnők megindításához, de mit törődik Hatvany Lili a valóság­gal. Neki csak kiélezett színpadi helyze­tekre van szüksége, hogy naiv és átlátszó félreértések alapján egy egész felvonáson át a kolportázs izgalmak halmozásával tartsa remegésben a gyöngébb szíveket. Ezek mögött a harsogó külsőségek mö­gött természetesen a legősibb színpadi közhely húzódik meg. Egy nőt, aki vélet­lenül operaénekesnő, megcsalnak, mire az énekesnő azzal áll bosszút, hogy visszacsal. Ez, hogy bosszúja annál telje­sebb legyen, a leghitványabb kalandort választja ki. Ez a kalandor Törzs, aki vérfagyasztó és kegyetlen pózokkal jele­nik meg, mint az Operaház fantomja. Persze a vak is látja, hogy nem az, aki­nek a nő tartja. Nem kalandor, dehogy is. Egyszerű impresszárió. A darab ezt gon­dosan titkolja, de mindennek az előkészí­tése annyira aprólékos, annyira skrupu­­lózus, hogy az énekesnő be sem lépett még a kalandor szobájába, már mindenki tudja, hogy az illető nem lehet más, mint a várva-várt impresszárió, aki a new­­yorki szerződést hozza a tarsolyában, így aztán hatástalanul puffog el minden hókuszpókusza s az, amit a szerző szenzá­ció-drámának szánt, tulajdonképen ke­vésbé© csattanós vígjátékká zsugorodik. Senkinek erőben nem fagy meg a vér, mikor Törzs a férfidémon pózában szá­molja a tíz percet, amelyen belül a nőnek vissza kell vonulnia és az óra is kísérte­tiesen üt, legfeljebb enyhén mosolyog a tévedésen, amelynek hátborzongató kül­sőségeiben már ott csirázik a végül tel­jes pompában kivirágzó happy end. Min­denki előre mosolyog azon, milyen kelle­mes lesz a csalódás. Ez az enyhe öröm azonban némi bosszúságra változik, mi­kor végül az is kiderül, hogy itt nem a nő egyszerű tévedéséről van szó, hanem az egész játékot maga az impresszárió készítette elő, titkos ágense, az énekesnő énekmestere révén, hogy az Operának ezt a csiszolatlan gyémántját Amerikába vi­hess©. Ehez nem volt szükség az egész sze­relmi viharra, amelyben a szerzőnő ki­önti a végletes temperamentumok min­den moráltipró kilengését, ehez elég lett volna, ha az impresszárió egyszerűen be­kopogtat az énekesnő ajtaján és megteszi szerződési ajánlatát. De hová lett volna akkor a darab, amelyben mégis csak az a primádon­nacsapdának szánt gépezet tartja a lelket. Az a véleményünk, hogy Hatvany Lili­nek sokkal jobban illenék, ha valami öt­letét, fullánkos társadalmi szatírát írna főleg abból az érdekes mondani miliőből, amelynek olyan kitűnő ismerője. Ahol darabja ebbe a síkba lendül, ott most is sokszor derűs, találó, szellemes és szín­­padilag is a legjobban él. Hatvany Lili már írt néhány igen sike­rült darabot, amelyekben igazán markáns konfliktust adtak a mai plutokrácia és felsőbb entellektüel társadalom problé­mái. Ha most is ilyen témát válaszol ehe­lyett az álromantikus hatásdráma he­lyett, sokkal előnyösebben érvényesít­hette volna eredeti megfigyelő képessé­gét, finom szatíráját és kétségbevonha­­tatlanul s most is sokszor csillogó esprit­­jét.A Vígszínház előadása minden reali­tása mellett sem tudta az elhihetőség erejét belegalvanizálni a darabba. Csak két igazán élő figurája volt, Gomba­­szögi Frida, aki még az árnyalatokban is a teljes életszerűség szuggesztivitását sugározta és Hegedűs, aki az énekmes­ter szerepében jóízű­, könnyed, fölényes volt Törzsnek kevésbé sikerültek a ka­landor-pózok. Góth erőszakolt karikatú­rája pedig egyenesen visszatetsző volt. Gazsi Mariska kitűnően eltalálta a ki­öregedett énekesnő típusát. Maklárynak is van egy nagyszerűen megjátszott jele­nete, Eszterházy Ilona egyszerű és köz­vetlen kis szerepében. A közönség igen jól fogadta a darabot s melegen ünnepelte a szerzőt a szerep­lőikkel együtt Kállay Miklós A Szépművészeti Múzeum antik terrakottagyűjte­­ményének megnyitása A Szépművészeti Múzeum szombaton megnyílott terrakotta gyűjteményének legnagyobb értéke talán az, hogy a szem­lélőt végigvezeti a legrégibb korszakok primitív, talán csak játékösztönből fa­kadó technikájukban is kezdetleges alko­tásaitól egészen addig a korszakig, ami­kor a terrakotta szobrocskák már a mű­vészi öncélúság jegyében születtek és ki­vitelükben is egy mély művészi kultúra nyomait viselik magukon. Szobrászok­nak, a kisplasztika művelőinek, de a ne­mesebb törekvésű iparművészeknek is” hasznos lesz tanulmányozniok, milyen eszközökkel s milyen sokoldalúan lehet művészi hatásokat, zsánerhangulatot, jel­lemábrázoló karrikatúrát, sőt monumen­talitást is kihozni olyan olcsó és önmagá­ban nemtelen anyagból, mint Görögor­szág és Kisázsia egykori névtelen művé­szei, akiket annak idején alighanem csak mesterember számba vettek. A legművé­sziesebbek kétségtelenül a világhírű ta­­nagra szobrocskák, mindmegannyi csupa szellemi elegancia, könnyed bók, gáláns hódolás a női szépség és kellem előtt. Az E betűvel jelzett szekrényben viszont a görög szellem csípős szellemességét, maró gúnyolódásra való hajlamosságát bizonyítják a miniatűr plasztikai karri­­katúrák, amelyeken a művész képzelete néha vaskos persziflázsba tévedt. Néhány nagyon szép kisázsiai relief szerű dolog és az itáliai fejlődést példázó terrakotta anyag teszi teljessé a gyűjteményt, amelynek szakszerű feldolgozása, előkelő ízléssel megoldott csoportosítása Orosz­lán Zoltán dr. nagyszerű munkáját di­cséri. Oroszlán dr. ezt az 1914-ben Arndt dr. müncheni tanártól megvásárolt anya­got évekig tartó munkával, külföldi ku­tatásokkal dolgozta ki teljes és szerves anyaggá és nagyon szép kiállítású kata­lógusba írt tanulmányával nemcsak az áttekinthetőséget szolgálta kitűnően, ha­nem gazdagította vele a k­ulturhistória irodalmát. M. V. Az antik terrakotta gyűjteményének ünnepélyes megnyitása szombaton dél­előtt történt. A kultuszminiszter képvise­letében Petri Pál államtitkár jelent meg, akit Petrovics Elek, a múzeum főigazga­tója üdvözölt. Az államtitkár válaszában nagy méltánylással emlékezett meg azok­ról az eredményekről, melyeket a Szép­­művészeti Múzeum a legnehezebb viszo­nyok között ért el és amelyeknek ez a be­mutatás is egyik bizonysága, ezután Oroszlán Zoltán dr.-nak, a gyűjtemény rendezőjének vezetésével megtekintette a gyűjteményt. A megnyitáson a többi kö­zött megjelent Lukács György, Ugrón Gábor b. t. tanácsosok, Preszly Elemér főispán, Procopiusz Béla volt athéni kö­vet, Benzler Félix követségi tanácsos, Kuzsínszky Bálint és Ilornyánszky Gyula egyetemi tanárok, Czakó Elemér államtitkár, Tihamér Lajos miniszteri ta­­nácsos, Márton Lajos múzeumi igazgató és még számosan. A Szépművészeti Múezum antik terra­kotta-gyűjteménye a nagyiközönség szá­mára 6­ap, vasárnap délelőtt nyílik meg és azontúl a rendes nyitási idő alatt csü­törtökön, szombaton és vasárnap tekint­hető meg.­­ Pénteken mutatja be a Nemzeti Szín­ház Lenormand drámáját Pénteken mu­tatja be a Nemzeti Színház Lenormand Don Juan estéjét Odry Árpáddal a fő­szerepben, míg a többi szerepet N. Tas­nády Ilona, Tőkés Anna, Harasztos Gusz­táv, Környei Paula, Vízvári Mariska, Mátray Erzsi, Gömöry Vilma, Mihály­ff­y Béla, Bartos Gyula, Tímár, Fehér Gyula, Turányi, Nagy Teréz, T. Halmi Margit és Pethes Sándor játsszák. A Don Juan estéje szombaton és vasárnap este is szinre kerü­l. Tizennegyedikétől, hétfőtől, kezdve a nagyh­éten négyszer egymásután ismét Greban igazi passiója kerül elő­adásra, amelyben Jézust megint felváltva személyesíti Odry Árpád és Abonyi Géza, Máriát Cs. Aczél Ilona és N. Tasnády Ilona. Ezekre az előadásokra már vált­hatók jegyek a pénztárnál. — Szenes Béla és Huszár Péter vígjá­­tékát április 19-én mutatja be a Kamara Színház. Érdekes bemutatóra készül a Kamara Színház, amely legközelebb színpadra viszi az elhunyt Szenes Bélá­nak Huszár Péter társaságában b­irt Ezüstpáncél című vígjátékát. A vígjáték magyar vidéki miliőben játszódik le. A szereposztás kitűnő. Csortos Gyula játssza a főszerepét az Ezüstpáncélnak, jelentős szerepekhez jutott még Márkus Emilia, Tőkés Anna, Palágyi Lajos, Abonyi Géza és Forgács Antal. — Forgách Antal dr. a Farkas—Ratkó­­díj ezévi nyertese. A Farkas—Ratkó-ala­­pítványból 46 év óta, minden esztendő­ben a Nemzeti Színház egyik legtehetsé­gesebb fiatal tagja kerül április első va­sárnapján megjutalmazásra. A Nemzeti Színház művésztagjai titkos szavazás útján maguk döntik el, hogy ki érdemli meg a díjat, amelyet egyik évben női tag, a másik évben pedig férfi kap meg. A díj első kitüntettje Mihályfi Károly volt, 1884 április 6-án, első női nyertese S. Fáy Szeréna 1885-ben, 1923-ban N. Tasnády Hana, 1924-ben Onódy Ákos, 1925-ben So­mogyi Erzsi, 1926-ban Turányi Alajos, 1927-ben Vándory Margit, 1928-ban Hosz­­szu Zoltán, 1929-ben Szabó Margit voltak a díj nyertesei. Az ezévi nyertes ötven­egy szavazattal, egyhangúlag­­ Forgách Antal dr., a színház nagytehetségű, fiatal tagja, akinek a díjat jelképező ezüst­ügyik­at,­­ vasárnap, este egynegyed 8 óra­kor adja át Hevesi Sándor igazgató, a Nemzeti Színház nagy színpadán. — Haydn-ü­nnepség Kismartonban. Kismar­tonból Írják, hogy az Uránia Szövetség a na­pokban kegyeletes ünnepséget rendezett Haydn József, a világhírű osztrák zeneköltő, az osztrák himnusz megalkotójának tisztele­tére a kismartoni Haydn emlékműnél, amelyet a mester sok esztendei ottani tartózkodásának emlékére emeltek. Az ünnepi beszédet Rosen­berg dr. gráci egyetemi tanár mondotta, aki méltatta Haydn zeneköltői érdemeit s beszé­dében visszapillantást vetett a zene történelmi fejlődésére. — Az Operaház műsora. Az Operaházban vasárnap, április 6-án délután három órakor mérsékelt helyárakkal az Aida kerül szinre. Ez lesz az évad utolsó délutáni előadása. Amo­­nasto szerepében ezúttal először lép fel Svéd Sándort Este a Hegyek alján Pedro-ját Szárad Ferenc, a szegedi városi színház tagja énekli, mint vendég. (7'A éra E bérlet.) Hétfőn nincs előadás, kedden az Operaház idei nagysikerű balletta, a Seherezade, utána pedig a Cremo­­nai hegedűs kerül szénre (B. 71/7), a szerdai Falstaffban először lépnek fel Budanovits Má­ria (Mrs Quickly), Sándor Mária (Mrs Page) és Medák Sári (Annuska) (F. 71/*). A csü­törtöki fél hétkor kezdődő Nürnbergi mester­­dalnokokban Leuer Hubert kamaraénekes ven­dégszerepel. (A. 6'/j), pénteken Paust (G 7‘/b), szombaton Moments Musicale Pásztoréra és Parasztbecsület (C. 7 '*)­ Vasárnap, április 13-án ismét Leuer Hubert lép fel a Rajna kin­csében (D. 7‘/i), hétfőn, április 14-én bérlet­szünetben délután öt órakor, mint gyermek­előadás, a Jancsi és Juliska, továbbá a Mály­­vácska királykisasszony kerül előadásra, ked­den, április 15-én a Seherezade és a Salomo (F­­Vb) szerepel az Operaház műsorán. Elisa­beth Rothberg, a New­ Yorki Metropolitan Opera tagja április 25-én az Aidában, április 27-én pedig az Álarcosbálban vendégszerepel az Operaházban. — Természettudományi előadások a Szent István Akadémiában. A Szent István Akadé­mia IV. osztályának Suták József elnökleté­vel megtartott pénteki ülésén Entz Géza dr. olvasta fel székfoglaló értekezését. A felolvasó ülés másik előadója Anderkó Aurél dr. egy. tanár, rendes tag volt. A két előadónak Suták József osztályelnök mondott köszönetet elő­adásukért. — Nowowiejski oratóriumának bemu­tatója. Rendkívül érdekes nagyjelentő­ségű művészi megnyilatkozás zajlik le április 29-én délután háromnegyed 5 óra­kor a Budavári Koronázó Mátyás Tem­plomban, ahol ekkor mutatják be Nowo­­wiejski Félix, az ismert xievii lengyel egy­házi zeneszerző Quo vadis című oratóriu­mát. A magas színvonalú, értékes műalko­tás, amelynek szövegét Antonia Jüngst a Nero római császár idején dühöngő keresztény üldöztetések tragikus korából merítette és amely Sugár Viktor karnagy, az európai hírű orgonaművész mesteri fordításában kerül előadásra, drámai jelenetekben eleveníti meg Sieniiewicz regényének néhány fenkölt mozzanatát. A kiváló zenei alkotás, amely eddig már több mint kétszáz európai városban ko­moly és mélyértelmű művészi sikert ara­tott, Sugár Viktor kormányfőtanácsos, a Budavári Koronázó Mátyás Templom kar­nagyának kezdeményezésére kerül elő­adásra a magyar fővárosban, hogy a zeneértő katolikus hívek is megismerked­jenek a legújabb egyházzeneirodalom egyik legnagyobb, Budapesten még elő nem adott műalkotásával. A Quo vadis drámai jelenetei három magánének szó­lammal, vegyes karral, valamint egy vonósötössel, fúvós hangszerekkel, hárfá­val és orgonával kiegészített zenekari együttes előadásában kerülnek bemuta­tóra és annak kimagasló részét Szent Péter martiriumának apoteózisa képezi. A nagyjelentőségű egyházzenei esemény iránt általános érdeklődés nyilvánul meg a fővárosi társadalom széles rétegeiben. — Péterfy Tamás jubileuma. Péterfy Ta­más, a kiváló székely író, aki regényeivel és novelláival országosan ismertté tette nevét, most ünnepli írói működésének negyvenedik évfordulóját. A kiváló író nagyszámú tisztelői és barátai elhatározták, hogy méltó módon emlékeznek meg az író jubileumáról. Az ün­nepség előkészítésére Sziklay János dr. író, kormányfőtanácsos és Józan Miklós budapesti unitárius vikárius elnökletével, írókból és társadalmi kiválóságokból alakult bizottság, hogy az Otthon írók és Hírlapírók körében május 11-én tartandó ünnepség az íróhoz méltóan, országos jelentőségű legyen. A ren­dező bizottság ez után kéri a nagyközönsé­get, hogy aki az ünnepségen részt óhajt venni, csatlakozását jelentse be a rendező bizottság­nál (Otthon írók és Hírlapírók Köre, VIII., Eszterházy-utca 4.). — Piccaluga búcsufellépése. Szomba­ton este búcsúzott a budapesti közönségtől Nino Piccaluga, a kiváló olasz tenorista, aki ezúttal a Parasztbecsület és a Bajaz­­zók férfi főszerepeiben aratott magasszín-­­vonalú művészetéhez méltó, értékes si­kert. Mascagni és Leoncavallo egyórást dalművei az olasz romantikus zeneiroda­lom legpregnánsabb alkotásai és a ven­dégművész szárnyaló tenorjának lírája különösen a Bajazzok első felvonásbeli hálás, nagy áriájában szinte utolérhetett­lenül ragyogó fénnyel bontakozott ki. A közönség lelkes elragadtatással ünnepelte Piccalugát, akinek budapesti partnerei közül főleg a mindkét dalmű női főszere­pét alakító Walter Rózsi szinte klasszikus alakítással gyönyörködtette a közönséget. A művésznő különösen a Parasztbecsület Santuzzaját ábrázolta tökéletes színpadi eszközökkel, míg Nedda szerepében tisz­tán csengő szopránja aratott őszinte elis­merést. Az ünnepeltetésből egyébként méltán vette ki részét a két kitűnő bari­tonista, Szende Ferenc és Palló Imre is. Piccalugát, akinek művészi megnyilatko­zásai mellett egész este önfeledt lelkese­déssel tüntetett a közönség, a többi sze­replővel együtt számtalanszor szólították a lámpák elé. — Goldmark centenáris hangverseny. A Székesfőváros Népművelési Bizottsága vasár­nap, április 6-án délután 5 órakor a Vigadó­ban ünnepli meg Goldmark születésének 100. évfordulóját. Az ünnepi hangversenyen a Szé­kesfővárosi Zenekaron kívül Korenek Valéria operaénekesnő, felvinczi Takács Alice hegedű­­művésznő és Szedő Miklós operaénekes műkö­dik közre. Műsor: Tavasszal — nyitány. Kert jelenet a „Sába királynője“ című operából. A-moll hegedűverseny. Sakuntala­n nyitány. Aria a „Merlin“ címü operából. Ária a „Sába királynője“ cimü operából. A­ dur scherzo. Karnagy Bor Dezső. Jegyek 0.80—3 pengős ár­ban a Népművelési Bizottságnál (IV., Váci­­utca 62, földszint 1) és a­ hangverseny nap­ján délután 4 órától a Vigadó pénztáránál válthatók. Közalkalmazottak és diákok kedvez­ményt kapnak. — Magyar Színházi bemutatónkból, amely­ben az „őnagysága, kimenője“ című Aripond és Gerbidon vígjátékpremierjéről emlékeztünk meg, kimaradt egy tehetséges fiatal művész­nőnek, Faragó Erzsébetnek neve, aki kis sze­repében is nyíltszini tapsot kapott. — A bécsi filharmonikusok Mozart-estje. Nagyjelentőségű zenei élmény zajlott le szombat este a Zeneművészeti Főiskolában, ahol a zenei élet egyik legkiválóbb zenekari együttese, a bécsi filharmonikusok csapata Mozart legjelesebb alkotásait mutatta be a budapesti közönségnek. A kiváló zenekari együttest Bruno Walter, a hírneves karnagy vezényelte, aki ez alkalommal mint bu­láns zongoraművész is komoly értékű művészi si­kert aratott az A-dúr zongoraverseny tökéle­tes és kifinomult stiluskészségre valló inter­pretálásával. A műsoron egyébként a B-dúr Divertimento és a g-mol szimfónia szerepel­tek, amelyeket a kitűnő bécsi filharmonikusok valósággal átszellemülten adták elő. Az est hőse maga a kiváló karnagy, Bruno Walter volt, akit kitűnő vezényletéért a zenekarral együtt lelkesen ünnepelt a művészi est előkelő közönsége. A szezon legnagyobbb­ sikere: FRUSKA Gaál Franciska - Rózsahegyi Kálmán Belvárosi Színház

Next