Nemzeti Ujság, 1930. július (12. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-26 / 168. szám
12 NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1930 Július 28. TÖRVÉNYKEZÉS Egy magántisztviselő érdekes lopási pere Radványi Andor huszonhétéves budapesti magántisztviselő ellen a budapesti királyi ügyészség folytatólagosan elkövetett lopás büntette címén vádiratot adott be a büntetőtörvényszékhez. Radványi a vádirat szerint 1929 júliusában és augusztusában felesége és anyósa, özv. Zeisler Aladárné birtokából négyezer pengőnél nagyobb értékű ékszertárgyakat, fehérneműt és ruhaneműt jogtalanul eltulajdonított. A gyanúsított magántisztviselő az előzetes eljárás során a terhére rótt foly tatólagos bűncselekmény elkövetését részben beismerte. Az ügyben a budapesti büntetőtörvényszék hűtőtanácsa pénteken tartotta meg a főtárgyalást. A vádat Lindmayer Béla dr. királyi ügyész képviselte, a védelmet Virág Gyula dr. ügyvéd látta el. A két sértett nő jogi képviselője Brauner Mór dr. budapesti ügyvéd. Radványi Andor a törvényszéki tanács előtt elmondja, hogy 1928 május 22-én vette feleségül Zeisler Erzsébetet. Akkoriban a Királyutca 26. számú házban volt cipőgyára, amelynek megalapításához a pénzt nagyrészt atyjától és nagybátyjától kapta, de feleségével is kapott 12.000 pengő készpénzhozományt, amelyet szintén a gyárba fektetett bele. A gyár azonban csakhamar megbukott és így a felesége pénze is beleveszett. A felesége ezenkívül rendes kelengyét kapott özvegy édesanyjától, akivel együtt közösen bérelték a Práter utca 26. számú ház egyik lakását. Elmondotta a fegyőr kíséretében megjelent vádlott, hogy a házbért rendszerint ő fizette és a lakás azért maradt anyósának a nevén, nehogy a háziúr a lakbért felemelhesse. Az eset alkalmával, 1929 júniusában felesége nyaralni ment, úgy hogy a lakásban a vádlott egyedül maradt az albérlőkkel.Mielőtt felesége eltávozott, az anyós lezárta a szekrényeket, sőt elzárta az egyik szobát is. Radványi beismeri, hogy a Lezárt szobába behatolt és a lezárt szekrényekből egyetmást elvitt és elzálogosított. Erre azért volt szüksége — hangoztatja —, mert egyetlen fillér nélkül maradt itthon Budapesten. Kisd elnök felolvassa azoknak a tárgyaknak a jegyzékét, amelyeket a vádlott felesége tudta és beleegyezése nélkül elzálogosított. Majd megkérdezi a vádlottól, hogy miért nem ment el ő is feleségével együtt nyaralni. A kérdésre a vádlott ezzel a kérdéssel felel: — Hát elvittek engem? — és ezzel nagy bőbeszédűséggel önti ki keserveit a tanács előtt. Elmondja, hogy eleinte a legszebb és a legpéldásabb házaséletet élték, vagyoni bukása után azonban ez a házasélet megromlott közöttük, felesége elhidegült és anyósa minden áron azon volt, hogy leányát Radványi Andortól elválassza. Radványi szerint a feljelentés is ennek az ellene indított hajszának és szerves üldözésnek egyik etapja. Az elnök ezután Radványi Andorné, született Zeisler Erzsébetet hallgatja ki A fiatalasszony homlokegyenest ellenkezően mondotta el a történteket és azt igyekezett igazolni, hogy a házbért rendszeresen édesanyja fizette ki. A bútorok és az elzálogosított tárgyak részben az övé, részben édesanyjáé voltak. Kívánja férje megbüntetését, akihez semmiféle bizalommal nincs s a lakást is ezért zárták el előle. Mindenféle dolgot hoz a bíróság elé, úgy hogy Kilb tanácselnök a nagy bőbeszédűséggel ágáló tanút ismételten félbeszakítja. Ezután Lindmayer Béla dr. királyi ügyész, valamint Virág Gyula védő intéz néhány kérdést a tanúhoz, amelyekkel főként azt a körülményt kívánják tisztázni, várjon a lakás Zeislernéé volt-e vagy pedig a vádlottal közösen bírták. Zeisler Aladárné, a fiatalasszony édesanyja, aki azóta újra férjhez ment és mostani férje Moskovits Bernát, körülbelül úgy adja elő a történteket, amint leánya elmondotta. Több tanú kihallgatása után, továbbá Lindmayer királyi ügyész, Brauner Mór dr., a sértett képviselőjének és Virág Gyula védőnek felszólalása után a törvényszék kihirdette ítéletét. Eszerint bűnösnek mondotta ki a törvényszék Radványit egyrendbeli lopásért és ezért hathónapi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen a felek felebbezést jelentettek be. A törvényszék elrendelte a fogvalévő vádlott szabadlábrahelyezését. Hírek a Törvényszékről Kertész Endre főpincér polgári pert indított, az Országos Társadalombiztosító ellen háromszáz pengő havi járadék, vagy egyösszegben 90.000 pengő megítélését kérve. Keresetében előadta, hogy az OTT orvosi rendelőjében fájós lábát megvizsgálták és viz gyógyintézeti kezelésben részesült. Állapota azonban mind rosszabbodott, masszázsokat kapott, de később megállapították, hogy csonthártyagyulladása van. Bizonyos ideig kezelték, végül is mint gyógyultat elbocsátották. Múlt év február közepén aztán magas láza jelentkezett, mire az orvos a kórházba utalta. Itt röntgenvizsgálat után megállapították — előadása szerint, — hogy az OTI-nál helytelen diagnózis alapján kezelték és téves volt a csonthártyagyulladás konstatálása is. Az elmérgesedett betegséget már nem lehetett leküzdeni és végül is múlt év szeptember közepén ballábát amputálni kellett, nehogy még súlyosabb komplikációk álljanak elő. A főpincér keresetében hivatkozott végül arra, hogy féllábbal a mesterségét, amely nagyon is egészséges két lábat követel, nem folytathatja, tehát indokolt, hogy a Társadalombiztosító a kártérítést megfizesse. A Kéry János dr. törvényszéki bíró előtt folyó tárgyaláson Szentkirályi Ákos dr., az OTT képviseletében a kereset elutasítását kérte, mert szerinte a Társadalombiztosítót felelősségre vonni nem lehet a sajnálatos balesetért. A beteg láb kezelése annak rendje és módja szerint, helyes diagnózis alapján történt. Szakértői bizonyítást is kért mindezekre vonatkozólag. Kertész Endre jogi képviselője, Zálos Lajos dr. szintén a bizonyítás elrendelését kérte és az indítványoknak a törvényszék helyt is adott és a tárgyalást mára halasztotta. A törvényszék a mai folytatólagos tárgyaláson Ligeti Ármin dr.-t, az OTI osztályvezető orvosát hallgatta ki tanúképpen. Ligeti Ármin dr. természetesen, miután ő állította ki a főpincér részére a bizonyítványt, az OTI eljárásának helyessége mellett tett tanúvallomást. A törvényszék Ligeti Ármint ezután megeskette vallomására, majd a tárgyalás folytatását október 13-ára halasztotta el. Ezen a napon Manninger Vilmos dr. professzort, Bugyi István dr.-t, az Újj Szent János-kórház orvosát és Sterin Ignác dr.t, az OTI volt orvosát hallgatják ki. 1929 július 25-én Faxmos község kuglizójában több falusi legény kuglizott. A játék közben Marton Menyhért húszéves gazdálkodó összeszólalkozott Kenyó Ferenc gazdatársával. A veszekedés hevében Kenyó egy kővel fejbe hajította Marton Menyhértet, aki erre a kezében lévő kugligolyót támadója felé dobta A nehéz fagolyó Kenyót a fülén találta el, úgy hogy a legény a súlyos dobás következtében félfülére örökre megsüketült. Az eset után Marton Menyhért több felvégi legénytársával együtt az egyik korcsmába ment mulatozni. A legények javában iddogáltak, amikor valaki bekiáltott a nagyivó ablakán: „Itt vannak az alvégi legények, fusson, ki merre tud“. Marton Menyhért azonban, aki közben meglehetősen beborozott és így egy kissé részeg volt, nagybátran kiállott a korcsma ajtajába, elővette forgópisztollyát és abból öt lövést adott le ,a sötétben álldogáló alvégi legények csoportja felé. Az egyik golyó Csákó János kabátját érte, a másik lövedék Varga Ferenc jobb karját találta el, viszont a harmadik alvégi legényt, Laczkó Jánost, akire pedig Marton Menyhért állítólag külön két lövést is adott le, az egyik golyó sem találta el. Marton Menyhért farm ősi gazdálkodó ellen súlyos testi sértés bűntette miatt és több emberen megkísérelt szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt bűnvádi eljárás indult. A bíróság Marton Menyhértet a terhére rótt cselekmények miatt összbüntetésül kétévi és nyolchónapi fegyházra ítélte. A tábla Kállay-tanácsa Marton Menyhért büntetését most három és félévi fegyházra súlyosbbította• Motil Antal fiatal pincérfia a Harsány községben lévő vasúti vendéglőben szolgált.. Az elmúlt évben gazdája egy este beküldte a községbe, hogy ott egy adósától pénzt szedjen be és azt hozza el. Alig haladt Motil a vágányok közt pár méternyire, mikor a sötétben mögéje szegődött egy hatalmas termetű cigánylegény, aki rákiáltott a megijedt pincérgyerekre, hogy azonnal adja oda a nála lévő pénzt. Mikor a fiú vonakodott pénzét odaadni, a cigánylegény átkarolta, lecipelte a vasúti töltésről, ott földre teperte, késével felhasította a védekező fiú zsebeit és kiszedte az ott talált hat pengő ötven fillért, azután elmenekült. A fiú a támadás után visszavánszorgott a vasúti állomásra, ahonnan a csendőrök nyomban a rabló keresésére indultak. Csakhamar el is fogták a rablót, Kanalas Urbán cigánylegény személyében, akit a rablás helyén hagyott kalapja után hamarosan felismertek. A pécsi törvényszék Kanalas Urbánt az enyhítő szakasz alkalmazása mellett is kétévi fegyházbüntetésre ítélte. A törvényszék ítéletében enyhítő körülménynek vette a cigány büntetlen előéletét és érdekes a törvényszéknek idevonatkozó indokolása, amelyben kimondja, hogy a büntetlen előéletet azért kellett különösképen enyhítő körülményként figyelembe venni, mert az ilyen vándoréletet folytató népnél, mint a cigány, a büntetlen előélet ritkaságszámba megy. Ezt az ítéletet a Tábla és ma a Kúria Szeőke-tanácsa is helybenhagyta.• Dudás Julia pincérnő, Gajdos Mária kenyereslány, Geiger Gyula állásnélküli színész és Lindhofer Benő magántisztviselőnek az elmúlt évben nem volt semmi jövedelme. Hogy könnyelmű mulatozásaikat folytathassák, elhatározták, hogy lopással szerzik meg a szükséges pénzt. Vásárlás ürügye alatt végigjárták az üzleteket és ami kezük ügyébe akadt, azt magukkal vitték. Rengeteg holmit szedtek így össze, míg aztán egyszer rajtavesztettek. A törvényszék Dudás Júliát egyévi börtönbüntetésre, Gajdos Máriát egyévi és héthónapi börtönre, Geigert héthónapi, Lindhofert pedig nyolchónapi börtönre ítélte. Felebbezés folytán az ügy a Tábla szüneti tanácsa elé került és a Tábla Dudás Julia büntetését helybenhagyta, míg Gajdos Máriáét kétévi fegyházra emelte fel. Geiger büntetését szintén felemelte egyévi börtönre, Lindhoferét pedig hathónapi börtöntüntetésre szállította le. A biztosítótársaságok a boletta körül támadt vitás kérdések megoldását kérik Jégverésnél vagy tűzkárnál jár-e a károsultnak boletta ? Készpénzben vagy a gabonajegy szelvényével kell-e fizetniük a biztosító társaságoknak? A tőzsdén jegyezzék a bolettával együtt a gabonát A boletta bevezetése a gazdasági életben több problémát vetett fel A különböző problémák megoldása érdekében már rendeletek készülnek, amelyek sok vitának elejét fogják venni. A gazdasági körök kíváncsian várják azt, hogy az a probléma hogyan fog megoldódni, amelylyel a boletta bevezetése folytán a biztosító társaságok találkoznak. A biztosító társaságok, amelyek mezőgazdasági biztosítást folytatnak, mint például a mezőgazdasági terményeknek a jégverés és tűz ellen való biztosítását, nem tudják, hogy a kárösszeget hogyan kell megállapítani. Ha a jégverés kárát például valamely gazdaságban a biztosító társaság a kárbecslések szerint 50 métermázsa búzában állapítja meg, vagy pedig ha a tűz ellen bebiztosított raktárházban tárolt 50 métermázsa búza elég, kérdés, a biztosító társaságok mekkora kárösszeget kötelesek kifizetni. Vájjon az elpusztult búzamennyiség értékét bolettával együtt kell-e megtéríteni, vagy boletta nélkül? Ha ugyanis a megtérítendő kár bolettával együtt értendő, akkor a biztosító társaságok métermázsánként három pengővel többet fizetnek. A biztosító társaságok természetesen úgy szeretnék, hogy a gazdát ért kárt a boletta nélkül állapítsák meg. Ezzel szemben tény az, hogy a gazda minden elvesztett métermázsa búzánál azt eladási áron felül még három pengős kárt szenved, úgy hogy ebből a szempontból a biztosító társaságoknak a kárt bolettával együtt kell megtéríteni. Mindezeknek a problémáknak természetesen elejét venné az, ha a búza árát a tőzsdén a boletta árával együtt jegyeznék. Ebben az esetben nem volna kétséges, hogy a búza értéke a bolettával nagyobb lett és a biztosító társaságoknak ezt az értéket kell megtéríteni. A bolettával való tőzsdei jegyzés annál is fontosabb volna, mivel ezáltal számtalan visszaélésnek elejét lehet venni. A biztosító társaságok további problémája az, hogy amennyiben bolettával együtt kell megtéríteni a kárösszeget, akkor a bolettát készpénzben térítse meg a gazdának, vagy pedig bolettát vásároljon, amelyet a gazdának átad. A bolettát életbeléptető rendelet és a kormány intencióinak szelleméből következik azonban, hogy a gazdáknak a biztosító a bolettát ne készpénzben térítse meg, hanem bolettajegyet adjanak. A biztosító társasságok problémájával a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége élénken foglalkozik és valószínűleg a megoldást rövidesen dűlőre viszik. Metorganizálták a M. F. T. M.-t A dunai hajózás talpraállítása régóta vajúdó nagy problémája a magyar gazdasági életnek. Trianon ebben a tekintetben is szinte felbecsülhetetlen pusztítást okozott és ezt erősen megszenvedte az egyetlen nagy magyar dunai hajózási társaság, a Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási R. T. is. Most azután megtörténik a MFTR reorganizálása, amelynek keresztülvitele után remélhető, hogy bekövetkezik a dunai hajózási forgalom olyan fellendülése, hogy annak a magyar gazdasági élet jövő alakulására is kihatása lesz. A reorganizálást a kormány a MÁV útján hajtja végre és ez a megoldás már azért is célravezető, mert ezáltal a vasút és a hajózás a legközvetlenebbül tudja egymást kiegészíteni és a forgalmat egységes alapokra fektetni. A nagyjelentőségű tranzakcióról a következő jelentés számol be: A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási R. T. igazgatósága ez évi augusztus 30-ára hívta össze a részvényesek közgyűlését, amely az 1928-iki üzleti évre vonatkozó számadások fölött fog határozni. Az 1928. évre vonatkozó nyereség- és veszteségszámla kereken 4.800.000 pengő veszteséggel zárul. Mint minden dunai hajózási társaság, a MFTB is megszenvedte az 1928-as esztendő abnormitásait.. Súlyosbította a helyzetet, hogy függő adósságai az akkor uralkodott kamatlábviszonyok mellett nagy terhet róttak a társaságra. Ezeknek az adósságoknak a tervbe vett konszolidálását az általános piaci viszonyokon kívül még az a körülmény is megakadályozta, hogy az 1926. XXII. törvénycikkben becikkelyezett szerződés szerint járó államsegély, minthogy nem jelent feltétlenül fizetési kötelezettséget az állam részéről, egy kibocsátandó elsőbbségi kölcsönnek fedezetét teljes biztonsággal nem alkothatja. Ily viszonyok között a társaság igazgatósága a m. kir. kormányhoz fordult a társaság pénzügyi viszonyainak új alapokra való helyezése végett. Az erre vonatkozó tárgyalások, amelyek a dolog természete szerint, hosszabb időt vettek igénybe, ami miatt az igazgatóság a közgyűlés megtartásának a határidejét a kereskedelemügyi minisztérium engedélyével több ízben kitolni volt kénytelen, teljes megegyezésre vezettek, de véglegesíthetők mindeddig nem voltak, mert a megállapodások egy része a törvényhozás jóváhagyását igényli. A tárgyalások eredménye röviden abba a tervbe foglalható össze, hogy a társaság alaptőkéjét fölemeli, az évi szubvenció, a fizetendő öszszeg változatlanul hagyása mellett, feltétlen állami fizetési kötelezettséggé változtatok át. A tőkefelemelés folytán névértékben kibocsátásra kerülő részvényeket a kormány, élve az 1926. XXIII. törvénycikkben nyert felhatalmazással, a MÁV részére szerezné meg. Az 1928-as üzleti év föntebb jelzett vesztesége a társaság vagyonmérlegében szereplő 5.378.591,65 pengő tőketartalék terhére lenne fedezendő. Azok a kedvezőtlen időjárási és egyéb viszonyok, amelyek az 1928. évi üzleti eredményeket ennyire lerontották, az 1929-es esztendőben is hatottak. Dacára ennek, a tervezett intézkedések, kapcsolatban azokkal, amelyek a társaság üzemvitelének gazdaságosabbá tétele érdekében folyamatban vannak, a társaságot, amely a békeszerződés végrehajtása folytán va gyonának közel felét minden kárpótlás nélkül elvesztette, amelynek korona összegben megállapított állami szubvenciója a korona teljes leromlása következtében majdnem egészen elértéktelenedett, minden emberi előrelátás szerint rendezett viszonyok közé fogják juttatni. Valuta- és devizapiac Az árjegyzőbizottság a következő hivatalos árfolyamokat állapította meg: Valuták: 1 angol font 21.75—27.90, 100 „belga“ 79.70—80,10, 100 cseh korona 16.90—17.—, 100 dán korona 152.70—153.70, 100 dinár 10.05-10.13, 100 dollár 567.40-569.40, 100 francia frank 22.45—22.75, 100 holland forint 229.20—230.20, 100 lengyel zloty 63.70—64.—, 100 len 3.36—3.40, 100 leva 4.12-4.18, 100 lira 29.70—30.—, 100 német márka 136.— 136.60, 100 norvég korona 152.70—153.30, 100 osztrák schilling 80.45—80.85, 100 svájci frank 110.85—111.35, 100 svéd korona 153.15—153.75. Devizáik: Amsterdam 229.15—229.85, Athén 7.37—7.47, Belgrád 10.10%—10.13V1, Berlin 136.00—136.40, Brüsszel 79.6254— 79.8754, Bukarest 3.38%—3.4014, Kopenhága 152.6254 —153.0254, London 27.71%—27.79Vs, Madrid 64.30—66.30, Milano 29.82—29.92, Newyork 589.50—571.10, Oslo 152.60—153.00, Paris 22.41—22.48, Prága 16.8854—16.93Va Szófia 4.1154—4.1554, Stockholm 153.15— 153.55, Varsó 63.824—64.0214, Bécs 80.5114 -80.76%, Zürich 110.70—111.00. Tovább lanyhult az értéstőzsde A külföldi értékpapírpiacokról érkezett jelentésekre lanyha irányzattal indult a forgalom a mai értéktőzsdén és az üzletmenet a tőzsdeidő végéig sem élénkült meg. A Ganzpapírok árfolyama tartott maradt, a piac többi területén azonban az értékpapírok túlnyomó többsége árveszteséggel zárt. A fix kamatozású értékpapírok piacán a hadikölcsönkötvények piaca üzlettelen volt, az árfolyamok pedig a tegnapi árnivó alatt mozogtak. Olcsóbbodott a kényszerkölcsön is. A fővárosi kölcsönkötvények és a záloglevelek piaca teljesen üzlettelen volt. Előfordult jegyzések: Államadóssági kötvények: Pénztárjegy 5 és fél százalékos 1917. I. 0.21, Hadikölcsön 6 százalékos I—V. kib. 0.43, Hadikölcsön 5 és fél százalékos VIII., 0.33, Népszövetségi kölcsön 5.85, Kényszerkölcsön 1 millió korona n. é. 49.9. — Vasúti kötvények: Beszkár A 7.—. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a 20 koronás arany 22.9—23.1, az ezüst egykoronás 0.24—0.26, az ezüst régi forintos 0.68—0.72, az ezüst 5 koronás 1.33—1.35, a szinarany kg-ja 3790—3810, a szinezüst kg-ja 60—62 pengő volt. Az utótőzsdén az irányzat tartott maradt. A prolongációkat simán bonyolították le. * —1 " minuSZ esztendő óta fennálló nagy jövőjű gyáriparvállalathoz 70-80.000 pengő tőkével társat keresek a tőke a gyáron és ingatlanon első helyen biztosittatik. — Leveleket: ,,Reális befektetés“ jelige alatt a kiadóba kérek. -----------------------------------