Nemzeti Ujság, 1930. október (12. évfolyam, 223-248. szám)

1930-10-29 / 246. szám

4 2 pengő­s adomány érkezett Horthy Miklósné se­gélyakciójára s a 2 pengős adományt is jószivvel kell fogadni, ha jószivvel ad­ták. Meg kell becsülni a fülért, tisztelni kell a 2 pengős adományokat is, mert ha a segítés nagy és nemes céljaira kiki, aki­nek van, csak keveset áldoz, a sok fillér­ből és a sok 2 pengőből mégis csak segí­teni lehet a szűkölködött és szenvedőkön, nyomorgókon és elesetteken. Az a 3 pengő, amelyet egy egyszerű villamoskalauz vitt föl a Várba, bizonyára meghatotta az akció vezetőjét, minthogy értékelni kell az emberi szív megmozdulásának nemes szépségét. Az ital víz, amelyet az útszéli vándornak nyújt az asszony, aki korsó­val vállán halad a távoli kútról, talán nemesebb adomány, mint a dús lakoma, amelyet a gazdag ad vendégének. Az a 2 pengős adomány, amely Horthy Mik­lósné segélyakciójának mostani kimuta­tásában szerepel, mégsem látszik annyira a szeretetteljes csatlakozás kifejezésének, mint inkább valamely fölényeskedő, vagy különös gesztusnak, amikor azt olvassuk ennek a jegyzéknek végén, hogy a 2 pen­gős adomány küldője Baltazár Dezső dr. debreceni református püspök. Nagyon jól tudjuk, hogy a debreceni református püs­pöki szék jövedelme nem olyan jelentős, hogy a debreceni református püspök va­lamely kiemelkedő nagyobb adománnyal járulhatott volna hozzá ehhez a segély­akcióhoz, de mert tudjuk, hogy a refor­mátus felekezet fejei közül a debreceni püspök jövedelme mégis a legjelentősebb és mert tudjuk, hogy ez a jövedelem az átlagos polgári jövedelmek színvonalán túl emelkedik, szinte nem értjük ennek a 2 pengő adományozásnak okát. Példa­adás akart volna ez lenni, avagy tünte­tés, avagy az egész gyűjtési akció lebe­csülése: minderre éppen úgy keressük a feleletet, mint ahogy el tudjuk képzelni, hogy Baltazár Dezső ez aktusa mögött valamely olyan gondolat rejtőzik, ame­lyet mi megérteni és megfejteni nem tu­dunk. Így nem is tehetünk egyebet, mint­hogy kortörténeti dokumentumnak je­gyezzük fel, hogy 1930. október 27-én Bal­tazár Dezső debreceni református püspök pontosan 2 pengő adománnyal járult hozzá a kormányzó feleségének­­nyomor­­enyhítő akciójához. A bálok elmaradnak az idén az egyetemen... A mosolyt nem szabad, letörölni az emberek arcáról s örülnünk kell, ha vannak, akik mosolyogni tudnak s örvendezni vágy­nak­. A társadalomnak azonban vannak kötelességei önmagával szemben s az idők szavát meg kell hallani s nem sza­bad megkísérelni, hogy zajos muzsikával, vagy mesterséges lármával kiabáljuk túl a fájdalom vagy az elkeseredés sóhaját. Amikor az Új Nemzedékben azt olvassuk, hogy az­ egyetemi ifjúság körében az egyetemi tanács kezdeményezésére az az elhatározás érlelődött meg, hogy az idén az egyetem egyetlen ifjúsági egyesülete sem rendez egyetemi bálát, hogy elmaradt a jogászbál és a medikusbál, a gyógysze­rész bál és hogy valószínűleg elmarad a közgazdászok és a technikusok bálja is, ezért tudjuk helyeselni az ifjúság felfo­gását és ezért tudunk örvendeni annak, hogy a báli jövedelem mellőzésével in­kább más társadalmi uton kísérlik meg annak az összegnek az előteremtését, a­melyre az egyetemi ifjúság különböző jótékonysági alapjainak szüksége van. Nem abban van itt a lényeg, hogy hálóz­nak és táncolnak-e az egyetemi ifjak ak­kor, amikor igen nagy a nyomorgók és a szenvedők száma, hanem abban az együtt­érzésben fejeződik ki ennek az elhatáro­zásnak jelentősége, amellyel az egyetemi ifjúság kifejezésre juttatja a maga meg­értését a nagy szociális és karitatív fel­adatok iránt. Az egyetemi ifjú­ság példa­­adása nagyon jelentős lehet az egész tár­sadalom számára és mi csak büszkeség­gel gondolunk arra, hogy ez a fiatalság ezzel az aktussal is mennyire megmutatja a maga érett komolyságát és lelki emel­kedettségét. A lemondáshoz és a józan­sághoz, a bölcs belátáshoz és a közhangu­lat felismeréséhez meggondoltság és erő kell s amikor az egyetemi ifjúság ennek jelét adja, akkor nyilvánvalóan nagyon sokat tett annak a bizonyos lelki egyen­­súlyozásnak eszméje felé, amelyet min­denkinek szolgálnia kell akkor, amikor az ország komor időket él és amikor a tár­sadalom feladatai megsúlyosodtak. Arra a nemzedékre, amely számunkra most a magyarság jövendőjét jelenti, nagy fel­­adatok várnak és büszkék lehetünk, ha ez az ifjúság cselekedeteivel és elhatáro­zásaival a maga­ hivatottságát mutatja. Hinni akarjuk, hogy az egyetemi ifjú­ság példaadása nagyon komolyan és in­­tesen hat az egész magyar társadalomra. (tr»ni*)vp­ éreznie kell, hogy ez a koma­ tél c­lipsza lehet a vigasságok és örömök tere Nem a monom­ elűzésé* jelenti ez hr*n em az igazi wo.so/;/ önömé*, a meg­­ér*é?M a munkáét, a szolidaritásét és az odaadásét. O­lvasóinkhoz : A Nemzeti Újság előfizetési ára: Egy hónapra 4 P Három hónapra 10 P 80 f Az Új Nemzedék előfizetési ára: Egy hónapra 8 P 20 f Három hónapra 9 P 60 f NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1980 október 29. Druszt Sándor százmillió pengős beruházást ígért a Keresztény Pártban Tervek a munkanélküliség leküzdésére — Országos pártértekezlet Zichy Nándor szobrának leleplezésekor (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Czettler Jenő elnökletével kedden dél­után a késő esti órákig tartó tanácskozá­son foglalkozott a politikai és gazdasági élet legaktuálisabb problémáival. Ernszt Sándor népjóléti miniszter vázolta a kor­mány gazdasági programját, amelyet a miniszterelnök állított fel legutóbbi nagy beszédében. A beruházások százmilliót meghaladó összege hivatott a munkanél­küliség enyhítésére, de a munkahiány esetére szóló biztosítás elvi és anyagi okokból nem valósítható meg. A beruhá­zásokon kívül tervbe vettek állami akció­kat, amelyeknél a teherviselő képességet is igénybe veszi az állam­i társadalmi akciókat, amelyeket önkéntes adakozá­sokból hoznak létre. Szólt a miniszter a szociáldemokraták különös szerepléséről. A szociáldemokraták tudvalévően kije­lentették, hogy az önkéntes adózás kere­tében egy fillért sem adnak. — A beruházásoknak — mondotta a miniszter — semmiféle financiális aka­dálya nincs. Ha ezek megtörténtek, szá­mítani lehet arra, hogy országszerte vál­tozás áll be a mai életben. Nyomatékosan hangsúlyozta ezután Ernszt Sándor, hogy a helyzet nem olyan súlyos, mint aho­gyan egyesek szándékosan hangulatkel­téssel beállítják. Az elmúlt évtizedben voltak nehéz pillanatok, talán még nehe­zebbek, mint a maiak, de mindig szembe kell nézni a nehézségekkel. — Ellene vagyok a kormányzásban mindenféle autokrata metódusnak, de bi­zonyos ,tekintetben nem szabad engedni. Ha súlyos is a gazdasági helyzet, ez még nem jelenti azt, hogy ez volna az a pil­lanat, amikor alapos változást kell esz­közölni az egész politikai felfogásban, melyben eddig éltünk. Ellenkezően: Fel­tétlenül szükséges, hogy nyugodtan és szilárdan álljunk, de természetesen ener­gikusan teljesítve kötelességünket. A magyar költségvetés túlságosan nagy, takarékoskodni kell, bármily keserves dolog lesz is a költségvetésben a reduk­ció.­­ Szólt a tárgyalásra kerülő tör­vényjavaslatról és jelezte, hogy a kor­mánynak még további messzemenő ter­vei vannak és hogy komoly tárgyalás fo­lyik több irányban, különösen gazdasági összeköttetések megteremtésére. Ismétel­ten hangoztatta, hogy a helyzet egyálta­lán nem ad okot a kétségbeesésre. Czettler Jenő a sok új párt feltünede­­zését bírálta. Az egyetemi tanároknak a bálozási láz ellen irányuló eljárása min­denütt helyeslésre talált. A túlméretezett ünnepségek, bankettek provokálják a téli nyomor előtt álló embereket. Tóbler János a munkanélküliség rend­kívül súlyos voltáról szólva, azt kívánta, hogy a beruházás ne csak ígéret legyen, mint eddig, hanem cselekedet. A munka­bérek leszállítása, amellyel legújabban a textiliparban tettek kísérletet, noha ott a hetenként 70 órát dolgozó lányoknak tíz­­pengőt fizetnek egy hétre, olyan elkese­redést keltett, amellyel számolni kell. Frühm­rth Mátyás szerint a pártnál­ élénkebb, aktívabb munkát kell megindí­tania az ifjúság és az intelligencia poli­tikai tájékoztatására. Itt az idő az orszá­gos­­ pártkongresszus egybehívására. Fel­hívja a figyelmet a kisgazdák körében tapasztalható mozgalmakra. A nyomor valóban nem olyan súlyos, amint a sajtó egy része lefesti. Kray István báró arról szólt, hogy ele­jét kell venni a demagógia érvényesülé­sének, de tettekkel. Lehetetlen, hogy ami­kor tényleg százezrek nyomorognak, egyesek többféle címen is közpénzekből busás jövedelmet élveznek, amelyek még a kormányzó úr tiszteletdíját is megha­ladják. — Maróthy László szóvátette, hogy a MÁV éppen most jelentősen meg­drágította a fának a szállítását. — Hu­szár Mihály rámutatott arra, hogy sokan egy százalékos kamatra helyezik el svájci pénzintézeteknél tőkéiket és ugyanazt a pénzt mint svájci tőkét 7—áj százalékkal kínálják itt Magyarorszá­gon. Ernszt Sándor elmondotta, hogy a többszörös állami jövedelmek ügyét gyö­keresen rendezi a kormány. A magán­­vállalatoknál azonban óriási jövedelmek vannak, ugyanakkor a részvényesek nem kapnak semmit, a tisztviselők fizetése is minimális. A tantiémadónál most azt ter­vezik, hogy azt a vállalat ne fizethesse, hanem csak a tantiém élvezője. Ennek az ellenőrzése még problematikus. A vám­tarifa revíziójával kapcsolatosan történt az iparfejlesztési javaslat benyújtása. Gyömörey Sándor a balettáról beszélt ez­után. A gazdák sokhelyütt nem veszik át a bolettát, hanem inkább cserekereske­dést folytatnak a gabonával. A kereske­dők megadják a búza piaci árát, de ne­m adnak bolettát. Katasztrofálisan ala­csony búzaárakat fizetnek vidéken. A hangulat a nép között nem volna elkese­redett, ha agitátorok nem bujtogatnának. A ruházkodás rettenetes gondokat okoz. Huszár Mihály az Országos Társadalom­biztosító Intézet rendkívül magas ter­­ményátszámítási kulcsát tette szóvá. Ötvös Lajos beszámolt arról, hogy a ga­bonát egyes vidékeken egyáltalán nem lehet értékesíteni. A falusi gyermekek tankönyvvel való ellátása körül igen nagy nehézségekkel kell küzdeni. A sajtó egy része és a különböző agitátorok, am­biciózus önjelöltek szítják a nép közt az elkeseredést, -s­ Túri Béla is szükséges­nek tartja a tömegekkel való intenzív politikai foglalkozást. — Kiskos­­István azt kívánja, hogy leiratban figyelmez­tesse a kormány a vármegyék vezetőit, ne rendezzenek nagy farsangi bankette­ket, mulatságokat, se állami ünnepsége­ket, mert ez provokálja a nyomort. Hódossy Gedeon megdöbbentő részlete­ket mondott el a szellemi munkanélküli­ségről. Kora reggeltől késő estig dolgoz­tatják a magánvállalatok tisztviselőiket éhbérért. Ezt nem lehet tűrni. Kétszer­­annyi embert lehetne foglalkoztatni, csak az igazgató uraknak kellene kevesebb jö­vedelemmel beérni. Az álláshalmozás ellen energikus intézkedést kíván. Ernszt Sándor bejelentette, hogy no­vember 16-án lesz Zichy Nándor szobrá­nak leleplezése, ezelőtt még országos pártértekezletet tart a párt, amelyre va­lamennyi vidéki kerület vezetőit is meg­hívják. A miniszter kijelentette, hogy a pártértekezleten elhangzott kívánságok­kal a kormányon belül is behatóan fog­lalkozni kíván. Ernszt Sándor és Láng János helyére a külügyi bizottságba Griger Miklóst, a pénzügyi bizottságba Haller Istvánt, a gazdasági bizottságba Hódossy Gedeont, a társadalompolitikai bizottságba Ho­­monnay Tivadart, a közgazdasági és köz­lekedési bizottságba Kiskos Istvánt je­lölte a párt. Ugyanakkor Láng Lajos he­lyébe a párt háznagyává Tabódy Tibort választották meg. Rádió-engedélyét a levélkézbesítő út­ján is beszerezheti. — Ha jól és olcsón akar szórakozni, fizessen idő a rádióra. Napi 8 fillérért ugyanannyi órai szóra­kozásban részesül. Tisztviselőtelep Ertten Minden­ tisztviselőnek kevés a szolgálata után járó lakbér az igényeinek megfelelő lakásbérére, különösen Bud­apesten, ahol meg a drága pénzen bérelt lakásában a szó szórót értelmében valóságos rab a lakó A tisztviselőtársadalom csakis úgy segít ezen a bajon, ha saját családi otthont szerez. Ezt elérheti mindenki, mert Érden, a fővárostól 20 kilométerre, közvetlen a máv­ nagyállomás mellett egy tisztviselőtelep létesül, ahol 36 havi részletfizetésre kaphat sik fekvésű, nem talajvizes, nem köves, hanem elsőrendű kerti földet házhelynek. A vételárból csak 5 százalék fizetendő azonnal, a többi részletekben, minden 100 pengő után havonta 3 , 05 fillér fizetendő; ebben tőke, kamat­k­ént van. A községben az építkezés aránytalanul olcsóbb, mint bárhol, mert két kartelen kívül aglagyár, homok- és kőbánya van, ahol az építési anyag 50 százalékkal olcsóbb, mint Pesten A XI. fizetési rangosztályban levő tisztviselő budapesti házbérének 16 évre való le­kötése mellett már 3 szobás, teljes komfortos lakást tud építtetni. Budapesten pedig kévé a lakbére egy tisztességes egyszobás lak­ata és ez sohasem lesz az övé, ellenben Erdé­­i lakbéréből 15 év alatt saját úri otthona lesz. A közlekedés a legideálisabb, Máv. és D. V. összes vonatjai megállanak. Útiköltség a legminimálisabb. 11. osztályon a közalkalmazott oda és vissza 15 fillérért utazik. A létesülő telep a Máv­ állomás és a falu között húzódik el, a legtávolabbi pontja is csak 800 méterre van a vasutaktól. A parcellázást maguk a tulajdonosok eszközük, tehát a telekkönyvi átírás minden nehézség nélkül azonnal is eszközölhető. A telkek ára négyszögölenkint 5 P­SO fil­lértől 7 pengőig váltakozik. 5 százalék lefizetése után a telek azonnal használatba vehető Parcellázási iroda: Érden a fehérvári országút mellett és az érdi Máv állomásnál Megbízott Ágotai Ede ny. Máv. intéző. Mielőtt Érden telket vesz, nézze meg a Tisztviselőtelepet ------------------------------------------------------------­ A Kúria 4 évi fegyházra emelte fel Nagy István, volt biró büntetését (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Nagy István, volt törvényszéki biró bűnügyében kedden reggel hirdette ki a királyi Kúria végső fokon meghozott ítéletét. Nagy István dr.-t annak idején a törvényszék megveszte­getés és lopás büntette címen három és fél­évi fegyházra ítélte, vádlotttársai közül Gazda György könyvszakértőt kilenchavi, Fazekas Endre dr. ügyvédet egyévi börtönbüntetéssel sújtotta. A Tábla Nagy István büntetését háromévi fegyházra, Fazekas Endre dr. bün­tetését öthavi fogházra és 500 pengő pénz­büntetésre szállította le, Gazda György bünte­tését helybenhagyta és helybenhagyta a többi vádlottra vonatkozó felmentő ítéleteket is. Délelőtt tíz órakor vonult be Szeőke István tanácselnök vezetése mellett a tanács és az elnök nyomban megkezdte az ítélet kihirde­tését. A királyi Kúria a semmiségi panaszok túlnyomó részének a visszautasításával a fő­ügyészség azon semmiségi panaszának helyt­­adott, amelyet a főügyész a hivatali hatalom­mal való visszaélés vétségének meg nem álla­pítása miatt jelentett be. A Kúria ítéletében Nagy Istvánt bűnösnek mondotta ki a hiva­tali hatalommal való visszaélés vétségében is és ehhez képest büntetését négyévi fegyházra emelte fel, mellékbüntetésként pedig tízévi hivatali és politikai jogvesztést állapított meg. MÉG MINDIG ÉG A MAYBACHI HALÁLBÁNYA Saarbrücken, október 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Maybach­­bánya beomlásánál megsebesült húsz bányász közül hatan a halállal vívódnak. A halottak száma valószínűleg még a keddi nap folyamán eléri a százat. A saarvidéki kormánybiztosság bányafel­­ügyelője kedden reggel Saarbrückenbe érkezett, hogy személyesen vegye át a vizsgálat irányí­tását. A mentőosztagok még mindig megfeszí­tett erővel dolgoznak, hogy napvilágra hozzák a tárna mélyén rejtőző, holttesteket, ami azon­ban eddig még nem sikerült. Az egymást követő két borzalmas bányaka­tasztrófa, az alsdorfi és a saarbrückeni bánya­légrobbanás, az egész Ruhrvidék bányászai kö­zött nagy izgalmat keltett. A munkásság hét­főn mindenütt gyűléseket tartott, amelyeken a bányák biztonságának fokozását követelték. A német bányászszövetség kerületi értekezletet tartott Dortmundban, amelyre az összes ruh­r­­vidéki bányakerületek elküldték bizalmi em­bereiket. Az értekezlet szónokai szenvedélyes hangon ismertették a ruhrvidéki bányamunká­sok tragikus helyzetét és azt követelték, hogy csökkentsék azt az állandó életveszedelmet, amelyben a bányászok élnek. Az értekezleten az az általános vélemény alakult ki, hogy a technikai racionalizálás jelszavának túlzott ér­vényesítése lényegesen hozzájárult a bányák biztonságának csökkentéséhez. Az értekezlet végül határozatot szavazott meg, amelyben fel­szólítja a birodalmi kormányt, tegyen meg haladéktalanul minden intézkedést a bányák biztonságának fokozására. VÁLASZTÁSI HÍREK A Józsefvárosi Keresztény Községi Párt nagy választmányi ülése október 29-én, szerdán e­ste nyolc órakor lesz a Gyulai Pál­ utca 13. sz. ház dísztermében. Az ülésen a Józsefváros égető és megoldásra váró problémáiról beszél: Ilovszky János, Müller Antal, Boros Gábor dr. és Baján Ferenc dr. Az ülésen a Keresztény Párt több vezető egyénisége vesz részt. A Keresztény Községi Párt Juranics-telepi szervezete nagyszabású pártgyűlést tart nov. 7-én este 7 órakor Hungária-körút 257. szám alatt. Beszédet mond Csilléry András dr. volt miniszter, Széman Mihály, a X. ker. központi pártelnöke, Dörfler Lajos, Pilis Károly bi­zottsági tagok és Urbányi C. József. A Bethlen Gábor­ Szövetséget a szélsőséges elemek előretörése arra indította, hogy a nem­zeti és vallásos eszmék fokozottabb szolgálata érdekében választási blokkot alapítson. A blokk eddig is széleskörű munkát végzett már, szervezeteit a központi bizottság mellett vá­­lasztókerületenként megalakította és állandó ügyvitelre rendezkedett be. Az Országos Beth­len Gábor­ Szövetség a blokk vezetésével vitéz Csécsi Nagy Imre ny. altábornagyot és Szalay Sándor dr. kormányfőtanácsos, ny. székesfő­városi kerületi elöljárót bízta meg. A blokk irodája IV., Királyi Pál­ utca 9., félemele­ten van. A Keresztényszocialista Párt a Ferencváros­ban jól sikerült gyűlést tartott kedden este a külső Soroksári-út és környékének munkás­sága számára, a Zsin-féle vendéglő nagyter­­■ mében, amelyet teljesen megtöltött a nagy­­­­számú hallgatóság. A gyűlés szónokai Székely János bizottsági tag és Movik Zsigmond főtit­kár voltak, akiknek beszédei után a munkás­ság kimondotta, hogy a keresztény város­házáért folytatott harcban legteljesebb oda­­adással fog részt venni.

Next